ÍgyÉlünk

ÍgyÉlünk

ÍgyÉlünk cikkei (13)

Mondd, te kit választanál?

Választás 2026

Az 1848. március 15-én kezdődő forradalom és szabadságharc Magyarország egyik legfontosabb történelmi eseménye, azóta pedig az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk.Két tömeg vonult ma Budapesten, de nagyon nem ugyanazt üzenték az országnak. Miközben a hatalom a félelemre, a háborús riogatásra és a megosztásra épített, a Tisza menete elsöprő erővel mutatta meg, hogy van másik Magyarország: szabadabb, bátrabb, reménytelibb. A mai nap nemcsak megemlékezés volt, hanem erődemonstráció is. Tudósításunkban megmutatjuk, mit láttunk a két rendezvényen — és miért érezhették ma sokan azt, hogy valóban közeledik a változás.BékemenetA délelőtti program a jelenleg regnáló kormánypártok szervezésében zajló Békemenettel indult. Előre nem adták meg a pontos útvonalat, csak később szivárgott ki a sajtón keresztül. A tömeg láthatóan nagy, légi felvételek igazolják a Margit hídon vonuló számosságot. Több felvétel is készült a végeláthatatlan busz-sorokról, amivel a békemenet-tagok érkeztek.A Békemenetre érkező buszok sokasága - Fotó: FacebookElmondások, videók és fotók is mutatják, hogy a békemenet-tagok szendvicseket, és pénzt kapnak a megjelenésért, valamint természetesen ingyenes az utaztatásuk. A kistelepüléseken közmunkából élő emberek elmondása szerint, ha nem mennek a megszervezett - közpénzből - fizetett békemenetre, elveszítik a közmunka-programban a foglalkoztatottságukat. Az aránylag békés menetet időnként ellentüntetők zavarták meg, Puzsér Róbert közszereplőt végül fizikailag vezették el az Alkotmány utcából. Atrocitás nem történt. A Patrióta podcast közvetítése közben bekapcsolva maradt a mikrofon, és virálissá vált a felvétel, ahol Deák Dániel kijelenti, „pedig semmi értelme már, de mindegy” - reagálva a választásra buzdításról szóló beszélgetésre. A Békemeneten Nagy Feró, Kossuth díjas celeb arról beszélt, hogy Ukrajnával háborúban állunk, ha kell, fegyvert is fogunk.Pataki Attila, friss Kossuth díjas frontembere az egykori Edda együttesnek a földönkívüliekről beszélt a Békemenet gyülekezőjénél. A fideszes békemenetről folyamatosan készültek a drónfelvételek annak ellenére, hogy délutánra – amikor a Tisza Párt ünnepi megemlékezése zajlik – légtér használati tilalmat és drón használati tilalmat rendelt el Orbán. A menet a Kossuth téren, a Parlament épülete előtt hallgatta Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök beszédét, aki előtt - sorrendben - Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere utána pedig Lázár János építési és közlekedési miniszter szólt a tömeghez. Mindhárom szónok jól felépített beszéddel lepte meg az érdeklődő közönséget, a három beszéd egymásra épült tematikájában és üzeneteiben.Lázár János - Fotó: YouTube ScreenShotAz üzenetek egyértelműek voltak: vagy a Fidesz-KDNP pártszövetség nyeri a választást, vagy a szónokok szerint Magyarország elveszik a világot felforgató “fekete övesektől” (idézet Lázár Jánostól). Indoklásként felsorolták azokat az érveket, amelyeket a választási kampányban már hallottunk - a miniszterelnököt és családját fenyegető hamisított fenyegető videó, megvédtük magunkat a Zelenszkíj-féle olaj-blokádtól, Brüsszel-Berlin-Kijev tengely háborúba akarja vinni a magyarokat is, az EU és Ukrajna ellenségünk, mi vagyunk a többség és a nyugodt erő, amíg Orbán Viktor a miniszterelnök addig Magyarország kimarad a háborúból, stb. -, azonban voltak új elemek is. Ki kell emelnünk Szijjártó Péter beszédéből, hogy “amíg Orbán Viktor a miniszterelnök addig Ukrajna soha nem lesz tagja az EU.-nak”. Megemlítette, hogy a Török-Áramlat vezeték felrobbantásával fenyegetnek bennünket. Ki kell emelnünk Lázár János beszédéből, hogy “most a vidék jön” felkiáltással több esélyt és több pénzt ígért a vidéki fiataloknak. Lázár János beszédében elmondta, hogy nekik az a fontos, hogy a magyaroknak a bére nőjön, ne a rezsije, ami a teljesen elhibázott rezsicsökkentési politika folytatását ígéri.Szijjártó Péter - Fotó: YouTube ScreenShotA miniszter arra kérte a “barátiat és bajtársait”, hogy érjenek el mindenkit - mert a valódi sors-kérdésekre csak nekik van válaszuk -: tartsanak saját, maszek mini-Lázár-infókat, s ehhez adott 12 pontos segédanyagot is. Az első pont megadta az alaphangot: “Jólét és normalitás, az apa férfi, a nő adómentes.” A hölgyek véleményét nem ismertette a miniszter.A harmadik pont szerint: “A rezsicsökkentés marad, kevesebb költség, több munkahely.” A hetedik pont szerint: “Magyarország a magyaroké, ha van kerítés, nincs migráns.”Érdekes volt az áthallása a miniszter tizedik pontjának, amely a drog-problémákat hozta szóba, szlenges megfogalmazással: “Aki felszívja a csíkot, húzza el a csíkot!” A végére ‘ellopta’ a Tisza egyik rigmusát, s azt javasolta tömegnek, hogy “Hallgass az eszedre, figyelj a zsebedre, szavazz a Fideszre!” A szónok beszédét sokszor szakította meg a ‘Hajrá Fidesz!’ s a ‘Nem Hagyjuk!’ rigmusok.A közönség érzelmi felhangolása kiválóan felvezette Orbán Viktor miniszterelnök beszédét.A miniszterelnök Kapu Tibor említésével kezdte a beszédét, azonban gyorsan átrobogott az ünnepi beszédek kötelező részén, és napjaink aktualításával kezdett el foglalkozni.Orbán Viktor - Fotó: YouTube ScreenShotSzembeállított a szeretetből és a gyűlöletből építkező kormányzást és megígérte híveinek, hogy “mi soha nem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot a gyűlölet és a düh kormányozza”. ‘Természetesen’ nem hozta szóba a demokratikus választás eredményének elfogadását. A lelkes közönség ‘Ria-Ria-Hungária!’ rigmusokkal támogatták a szónokat. Akkora ováció volt, hogy márcsak a ‘Szép Volt Fiúk!’ hiányzott, mert akkor teljesen egy válogatott labdarúgó mérközésen érezhették volna magukat a résztvevők.Kiderült, hogy ma “Brüsszel is magyar embernek öltözött, az ő 12 pontjuk a szolgaság 12 pontja”.“Soha nem törődünk bele, hogy a magyarok 12 pontjából a brüsszeliek 12 pontját csinálják meg a budapesti labancok.”A Békemenet - Fotó: YouTube ScreenShotA tömeg hangos és sokáig tartó ‘Nem Hagyjuk! Nem Hagyjuk!’ rigmussal jelezte a szónoknak, hogy azonosul az elhangzottakkal.A miniszterelnök beszédének ezt a blokkját ‘Éljen a magyar szabadság!’ felkiállítással zárta, amelyet a tömeg hosszas ‘Viktor! Viktor!’ skandálással állított meg. Itt kell megállnunk, mert a többi kijelentése, vállalása a miniszterelnöknek ezt az érzelmi hullámot lovagolta meg és újra és újra felszítani kívánta azt az érzést, hogy aki nem a nekik szavaz bizalmat a választáson, az nem része a magyar nemzetnek, nem magyar, hanem küldföldről megvásárolt ‘idegenek’ illetve “brüsszeli ejtőernyősök”. Ez utóbbiaknak azt ígérte a miniszterelnök, hogy “Összeszedjük őket, kiporoljuk a nadrágjukat és visszaküldjük őket ahonnan jöttek. Van akit Brüsszelbe, van akit Kijevbe, mert Magyarország 1000 éves állam, nem nekik való vidék”. Megszólította a szónok Zelenszkíj ukrán elnököt: “ez a magyarok ezer éves állama…”. Felsorolta az ismert ‘vádakat’ a hazáját 4 éve honvédő háborúban irányító államfőnek és megkérte, hogy hagyják abba Magyarország elleni tevékenységüket, és megkérdezte az ukrán elnököt, hogy “miért támadtok bennünket"? A Magyarországon évek óta működő orosz befolyás újabb fejleményéről (a 3 GRU-s operatív tiszt érkezéséről és a kiutasításuk elmulasztásáról) nem beszélt. Már-már parodisztikus hangnemben vállalta, hogy amíg ő a miniszterelnök, addig nem jönnek a migránsok hazánkba, viszont volt őszinte pillanata is. Elmondta, hogy “embert próbáló idők dörömbölnek”. Ordas nagy hazugságra lelhettünk a beszéd ezen részében is: EU-s katonák Ukrajnába történő bevonulását ‘vizionálta’ a miniszterelnök. Megígérte, hogy ettől megvédi az országot, megőrzi a béke és nyugalom szigetének, távol tartja a háborútól. Természetesen nem beszélt arról, hogy az Eu-nak nincs hadserege, a NATO pedig védelmi katonai szervezet és nem fog támadni egyik országra sem. Akkor is így lesz, ha a szónok szerint értse meg Brüsszel is, Kijev is, hogy a magyar emberek gyermekei nem fognak Ukrajnáért meghalni, hanem Magyaroszágért fognak élni.A tömeg extázishoz hasonló hangulatban jelezte egyetértését. Ez újabb őszinteségi rohamot okozott a szónoknál, mert kijelentette, hogy április 12-én sorsot választunk magunknak és az utánunk jövő magyaroknak is. Igaza van a miniszterelnöknek.Sorsot választunk. A választott sorsot azonban közösen, együtt kell vállunkra venni.Hogyan gondolja a jelenlegi hatalom első számú vezetője, hogy csak az általa kért 3.000.000 szavazóval akarja működtetni ezt az országot?Miért szeretné, hogy a döntés így jelenjen meg előttünk: ő vagy az ukrán elnök alakítsa meg a következő magyar kormányt? Miért láttatja azt, hogy nyugatról és keletről is csak Magyarországot akarják harapófogóba fogni? Miért csak bennünket akarnak legyőzni a nálunk erősebbnek mondott hatalmak? Miért csak nekünk kell megküzdenünk velük? S végül: miért ámítja a saját híveit a szónok azzal, hogy Ukrajna EU-s belépésével a háborút hozza az országunkra?! Hiszen nem lehet új tagállama az EU-nak olyan ország, ahol háború van. Itt a tömeg hosszasan ‘Nem Hagyjuk! Nem Hagyjuk!’ rigmussal mutatta meg, hogy nem értik az EU-rendszerét, és bármit elhisznek, amit a miniszterelnök mond nekik. Orbán szerint, ha a Fidesz győz, akkor marad minden : rezsicsökkentés, béke szigete az ország, munkahelyek, biztonság, stb. És nem viszik el a magyarok pénzét, bármennyire is ezt akarja Brüsszel és Kijev, mert a magyar miniszterelnök nem hagyja, hogy mások kizsebeljenek bennünket. “A 3.000.000 millió szavazat nem a plafon lesz, hanem a küszöb.” Történelmi felelőssége lesz a következő kormánynak - mondja a szónok. S csak náluk van meg higgadtság, a stratégiai nyugalom, a tapasztalat és a nyugodt erő. Mi van, ha igaza van? Mit tegyenek akkor a többiek, akik nem rá szavaztak?! A miniszterelnök mit szeretne ebben az országban?! Felfordulást?! Polgárháborút?! Vagy akkor már mindegy, mert tudja, hogy vége van?! Mégis: kik fogják működtetni ezt az országot?! Mondd, te kit választanál?! Nagy László Nemzeti MenetA Tisza Párt szimpatizánsai hatalmas tömegben érkeztek buszokkal, vonattal, telekocsikkal – saját pénzükön, mosolyogva és lelkesen – Budapestre az ország minden részéből.Korhű ruhákban, lóháton vonulók mögött hömpölygött a mérhetetlen tömeg. Ránézésre a Tisza szimpatizánsok tömege jóval felülmúlja a fideszes Békemenet tömegét - bár ez még nem döntheti el a választásokat.Korhű ruhákban a Tisza szimpatizánsok - Fotó: FacebookA közvetítéseken - drónokról is - jól látszik, hogy ez a tömeg egy igen erős egységet képvisel, a remény mosolya és a rendszerváltás biztos ereje vezeti őket. 1848. március 15-én - a feljegyzések szerint - esős idő volt, ennek ellenére akkor is nagy tömeg gyűlt össze meghallgatni a Nemzeti dalt és a 12 pont felolvasását. 2026. március 15-én kegyes az időjárás az elképesztő tömeghez, ragyogó napsütésben vonult Budapesten a Tisza Pártot támogató több tízezres tömeg. Felemelő, magas színvonalú műsorral emlékezett a Tisza a 48-as forradalom hangulatára, üzeneteire. Mind a zene, a tánc, a versek aktuálisak ma is, a változásra, a haza szeretetére, a szabadságra, az elnyomás - korrupció-lopás-diktatórikus országvezetés - elleni fellépésre hívott. Valódi ünnepi megemlékezést mutattak be a művészek, és a közönség hangos tetszésnyilvánítással, gyakran pedig az “Árad a Tisza”-rigmussal reagált.Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke - és mostanra miniszterelnök-jelöltje - a beszédét 1848-as életképekkel, emberi rajzolatokkal indította, és a szabadságharcról, az akkori, márciusi forradalmi hangulatot mutatta be. A beszédbe beleszőtte a Nemzeti Dal sorait is, majd egy hatásos átvezetéssel mutatott arra rá, hogy a Nyugathoz tartozunk, a jelenben is épp oly aktuálisak az akkori szabadságvágyak, mint 1848 márciusában. Rámutatott arra is, hogy nem számít, milyen származású egy magyar - tót, székely, sváb - a magyar szív dobog mindannyiónkban.Magyar Péter - Fotó: YouTube ScreenShotA magyar emberek egyenlőségéről, a törvénytiszteletről, a valódi polgári jogokról szólt, mondataira a tömeg lelkesen, egyetértően, hangosan reagált. Magyar Péter az EU-s pénzek hazahozataláról, az adó-törvény módosításáról, a nagyon magas jövedelemmel rendelkezők adózásáról is beszélt. Nem felejtette a nyugdíjasok helyzetének rendezését sem, valamint az iskolakezdési támogatást újra megemlítette, amit a határon túliakkal együtt belföldön is meg fog kapni minden család - 100 ezer forintot. A kórházak támogatásáról a magyar gazdaság újraindításáról is beszélt, valamint a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozását szorgalmazta.Következményei lesznek a tolvajlásnak, az ellopott milliárdok nagy részét vissza fogja szerezni az új Tisza Kormány. Új, fontos minisztériumok létrehozását említette - oktatási, egészségügyi, közlekedési - és a Tisza valódi programjának megvalósítását ígérte.Nemzeti Menet - Fotó: YouTube ScreenShot“Nincs jobb, nincs bal - csak magyar” - mindenki összetartozik, együtt kell megoldanunk a kormány- és rendszerváltást.Magyar Péter - keretezve a teljes beszédét - emberi életképekkel, a mai kor magyarországi embereinek mindennapjainak rajzolatával folytatta, és kijelentette, hogy a mostani tömeg már tudja, hogy ez a választás a magyar nemzet felemelkedésének kezdete lesz.Emlékeztetett bennünket, hogy az 1848-49-es szabadságharcot is az orosz hadsereg verte le. Most, a regnáló hatalom ismét az oroszokkal barátkozik, orosz kémeket hívott a hazánkba, ezzel elárulta a hazánkat. “Április 12-én olyan győzelmet aratunk, hogy nemcsak a Holdról, hanem a Kremlből is fogják látni” - mondta. Nemzetegyesítés helyett Orbán a nemzet megosztását választotta. Ezt Magyar Péter szintén árulásnak nevezi, “Orbán Viktor egy áruló, aki elárulta a közös jövőnket!” A háború maradt csak a hatalom kezében, amit még fegyverként tud használni a hatalma megtartásáért.A tömeg hatalmas ovációval fogadta Magyar Péter minden egyes mondatát, gondolatát.Kimondta: “mi nem akarunk háborút! A magyarok a béke oldalán állnak, a Tisza a béke pártja lesz, Orbán Viktornak pedig mennie kell és menni is fog!”Nemzeti Menet - Fotó: YouTube ScreenShotMagyar Péter arra biztatott mindenkit, nem szabad feladni, hosszú út vezetett ide, hogy végre a magyarok megfogják egymás kezét.”A magyarok szövetsége most erősebb, mint valaha”. De most erre szükség is van! “Meg kell nyerni a választást, de nem valami ellen, hanem a Hazánkért. A közös Hazánkért. Minden magyar közös hazájáért” - jelentette ki a Tisza Párt elnöke. Aki a rabságot választják, maradnak a megosztás, a szegénység. Aki a Tiszát választja, a végre polgárként élő magyar ember jólétét választja. Kihangsúlyozta, hogy aki nem a Tiszára fog szavazni, azokat is támogatni fogja a Tisza Párt, mert csak így lehet véget vetni a megosztásnak, az árokásásnak.Magyar Péter esküt tett, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy újra szép legyen a magyar név.A fiatalokat is megszólította, hiszen a választás többnyire már az ő jövőjüket is érinti. Mindenkit felszólított, hogy el kell menni szavazni - a tömeg a “megnyerjük!” skandálásával reagált. A nők, a lányok, asszonyok érdemeiről is szólt, hiszen a nőknek is fontos szerepe volt ‘48-ban, ‘56-ban is és most is.Magyar Péter - Fotó: YouTube ScreenShotMagyar Péter beszélt a saját útjáról is, megköszönve az egyre növekvő Tisza-tábor munkáját, hozzáállását, szorgalmát. Elmondta, hogy nem őt emelte ez az összefogás, hanem mindenkit, minden magyart. Nagyon büszke, hogy az elmúlt két év országjárásai során rengeteg hazaszerető magyarral találkozott. Már nem kéri, hogy higgyen benne bárki is. Látja, hogy a hit, az erő már megvan, erős, és képes felépíteni egy újabb, nyugodtabb, tisztességesebb, emberségesebb Magyarországot. Az ország most segítséget kér, a rendszerváltást akaró magyarok összefogására van szükség. “A hit, a szeretet és a tettvágy az, amivel felemelhetjük ezt az országot” - mondta Magyar Péter. A tömeg, akik a Hősök terétől az Oktogonig, a Deák térig megtöltötték a tereket, az utcákat együtt skandálta: “Árad a Tisza!”Az elkövetkezendő 28 napban minden számít - hangsúlyozta Magyar Péter. Minden beszélgetés, személyes találkozás fontos, barátokkal, családtagokkal, munkatársakkal. A hazaszeretet közös minden igaz magyar emberben, és meg akarjuk menteni a hazánkat - ezt fontos hangsúlyozni.Nemzeti Menet - Fotó: YouTube ScreenShotA beszéd végét interaktívvá tette kérdéseivel - jöttök velem? meg tudjuk csinálni? - mindenki erős igennel válaszolt.A győzelem kapujában állunk, be kell rajta lépni és jöhet a munka! Vissza kell venni az elrabolt hazát, és lépésről lépésre létre kell hozni az élhető Magyarországot! “A magyarok istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! Nézz a fiadra, nézz a lányodra, gondolj a hazádra, szavazz a Tiszára!” Menyhárt Tamara - Nyitókép: Magyar Péter Facebook, Orbán Viktor Facebook - ÍgyÉlünk montázs

Levél az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez

Külföld

A közelmúltban intenzív, háromoldalú tárgyalások folytak az USA külügyminisztere, alelnöke, a dán és a grönlandi diplomácia vezetői között, a sziget hovatartozását illetően. Elfogtunk egy levelet. Azt a levelet, amit a dán miniszterelnök küldött az amerikai elnöknek, Grönland hovatartozása kapcsán. Íme a levél:"Excellenciás Uram,Engedje meg, hogy köszönetet mondjak Kormánya legutóbbi megkereséséért, amely Grönland jövőbeli státuszával kapcsolatos lehetséges megállapodásról szól. Dánia nagyra értékeli stratégiai partnerségét az Amerikai Egyesült Államokkal, és üdvözli azt az őszinteséget, amellyel Washington részletezte érdekeit, valamint a szóban forgó ügy pénzügyi vonzatairól készült előzetes értékeléseket. Köszönjük Elnök Úr által közölt indikatív ajánlatot is, amelyek szerint Grönland potenciális megszerzését csaknem 700 milliárd amerikai dollárra értékelték.Dánia és Grönland miniszterelnökei - Forrás: YouTube képernyőképEngedje meg ugyanakkor, hogy megerősítsem a dán államiság egyik alapelvét: a Királyság nem rendelkezik olyan területek felett, amelyek lakossága nem járul hozzá egy ilyen döntéshez. Grönland lakói széles körű önkormányzattal és mélyen gyökerező önrendelkezési joggal bírnak, amelyet a Dán Kormány nem szándékozna, nem lenne illetékes felülírni. Grönland jövőbeli státuszáról így kizárólag maguk a grönlandi polgárok dönthetnek. Bízom benne, hogy Excellenciád is tisztában van vele: Dánia társadalmi és gazdasági mutatói a világ legmagasabbjai közé tartoznak. Ennélfogva a puszta pénzügyi ösztönzők – bármily jelentősek is legyenek – önmagukban nem tekinthetők olyan indoknak, amely alkotmányos berendezkedésünk módosítását megalapozná. Polgáraink jellemzően nem tekintik a szuverenitást vagy az önrendelkezést névleges dollárösszegekben kifejezhető árucikknek. Mindazonáltal az amerikai javaslat konstruktív stratégiai gondolkodást indított el Koppenhágában. Több, e megkereséstől függetlenül készült tanulmány rámutatott annak lehetőségére, hogy Dánia hosszabb távon jelentős előnyöket élvezhetne a Csendes-óceánhoz való közvetlenebb hozzáférésből. Egy olyan keret megtalálása érdekében, amely egyszerre demokratikus és kölcsönösen elfogadható, a Kormány kész megvizsgálni egy alternatív megállapodást, amelynek keretében Kalifornia állam a Dán Királysághoz csatlakozhatna. Hol is lenne Kalifornia? Forrás: YouTube képernyőképNoha elismerjük, hogy Kalifornia értéke pénzügyi értelemben nem feltétlenül esik egybe Grönlandéval, a Dán Pénzügyminisztérium előzetes értékelései Kalifornia méltányos piaci értékét körülbelül 600 milliárd amerikai dollárra becsülik, amely összeg ésszerűen beszámítható volna egy Grönlanddal kapcsolatos átfogó megállapodás részeként. Önrendelkezési elkötelezettségünkkel összhangban Dánia elengedhetetlennek tartja, hogy a kaliforniai nép mindenekelőtt egy demokratikus népszavazáson nyilatkozzon a Dán Királysághoz történő esetleges csatlakozásról. Ilyen demokratikus legitimáció megszerzését üdvözölnénk, és bízunk abban, hogy Kormánya is nagy súlyt helyez e szempont értékére. Javaslatunk szerint a folyamat első lépése tehát a Kaliformiában megrendezendő népszavazás legyen a Dániához való csatlakozásról; s amennyiben a referendum eredménye támogató lenne, a Dán Kormány ezt követően konzultálna a grönlandi polgárokkal az Egyesült Államokhoz való esetleges csatlakozásról. Abban az esetben, ha mindkét népszavazás pozitív eredménnyel zárulna, Koppenhága a következő végső struktúrát látná megvalósíthatónak: * Az Amerikai Egyesült Államok 100 milliárd amerikai dollárt utalna a Dán Királyságnak * Kalifornia a Dán Királysághoz csatlakozna; és * Grönland az Amerikai Egyesült Államokhoz csatlakozna. Ezúton szeretném továbbá tájékoztatni Excellenciádat, hogy Kalifornia polgárai csatlakozásuk esetén teljes körű európai uniós állampolgárságot, valamint a dán közfinanszírozott egészségügyi és oktatási rendszerekhez való hozzáférést élvezhetnék, továbbá a dán állampolgárok életszínvonalat, amely köztudottan a világ legmagasabbjai közé tartozik. Meggyőződésünk, hogy e garanciák jelentős értékajánlatot képviselnének az érintett lakosság számára. Hiszünk benne, hogy az ily módon, demokratikus normák és alkotmányos eljárások mentén lefolytatott folyamat minden fél méltóságát megőrizné, és egyben új, kreatív lehetőségeket nyitna a transzatlanti együttműködésben. Tisztelettel, a Dán Királyság miniszterelnöke" Pápay Gergely - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Jogbiztonság helyett jogi csapda

Jog

A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma a jogállamiság és a jogbiztonság alapelve, amely szerint jogszabály nem állapíthat meg a kihirdetése előtti időre kötelezettséget, nem teheti terhesebbé a kötelezettségeket, és nem nyilváníthat korábban jogszerű magatartást jogellenessé. Ez biztosítja, hogy a jogalanyok előre megismerhessék a rájuk vonatkozó szabályokat.A tilalom célja, hogy a jog ne követeljen meg olyan magatartást, amelyet a cselekmény időpontjában még nem lehetett ismerni. A napelemesek példáján keresztül mutatja be Dr. Kiss László (Professor emeritus, magyar jogtudós, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok akadémiai doktora, 1998 és 2016 között az Alkotmánybíróság tagja) annak a következményét, ha a jogalkotó és az alkotmánybíróság döntéseikkel egymást erősítik, miközben az állampolgárokat kell(ene) védeniük a hatalommal szemben. Szerzőnk szakvéleményét - a 2019/944. EU Parlamenti és tanácsi irányelv vonatkozó részeinek bemutatásról - változatlan formában közöljük. Idézet a szakvéleményből: „…hogy az Irányelvből közvetlenül nem következik az éves szaldó elszámolásban már bent lévő felhasználók esetében a szaldó elszámolás kivezetésének a kötelezettsége" (44). Hát persze, olyannyira nem, hogy erről a „már rendszerben levők” esetében nem is az államnak (a jogalkotónak), hanem az érintett napelemtulajdonosoknak adott „megszólalási” (választási jogot) az Irányelv.” Egy átgondolatlan energiapolitika és a felültetett HMKE tulajdonosok esete. Határozott az Alkotmánybíróság Ritkán fordul elő, hogy volt alkotmánybíró kritika tárgyává tesz egy újonnan született alkotmánybírósági határozatot. Nos, jelen esetben ez történik, aminek két oka is van: egyrész kifejezetten szakmai ellenérzéseim vannak, másrészt HMKE tulajdonosként magam is érintett vagyok az ügyben. Akik ezt az írást olvassák, ismerik a tényállást, így alighanem mellőzhetem annak taglalását. Ehelyett részletesebben tudok szólni az Alkotmánybíróság által is középpontba helyezett visszaható hatály kérdéséről, közelebbről arról, valóban megáll-e az a tétel, hogy semmiféle visszaható hatályról nincs szó, így megalapozott a testület IV/525/2024. AB határozatában felvállalt elutasítás, amely több, mint 1200 indítványozót érintett.Furcsa pávatánc, baljós árnyakAz Eu. az EUMSZ. 194. cikke alapján az ott írt célok elérése érdekében a 2000-es évek elején irányelvi szabályozásba kezdett. Ismert volt az EU-s irány, amely a szaldó elszámolás kivezetését célozza, de az irányelv is rögzíti, hogy nem a meglévő jogviszonyok érintésével kell azt átírni, hanem a jövőre nézve. 1. Mit is ír pontosan a 2019/944. EU Parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (4) bekezdése: „Azok a tagállamok, amelyek meglévő rendszereket alkalmaznak, amelyek nem külön számolják el a hálózatba táplálás és a hálózatból kivett villamosenergiát, 2023. december 31-ét követően nem biztosíthatnak új jogokat e rendszerek keretében. A meglévő rendszerek hatálya alá tartozó felhasználók számára mindenféleképpen biztosítani kell annak lehetőségét, hogy bármikor olyan új rendszert válasszanak, amely a hálózati díjak kiszámításának alapjaként külön számolja el a hálózatba betáplált, illetve a hálózatból fogyasztott villamos energiát.” Ez a „kályha”, innen kell(ene), kellett volna elindulnia a visszaható hatály vizsgálatának.Egészen pontosan: a. Az irányelv a tagállamok számára kötelező tartalmú, az sem nem bővíthető sem nem kurtítható. b. Egységes egészet alkot, értelmezésekor csak a teljes szöveg vehető alapul, abból nem lehet egyes mondatokat kiszemezgetni. c. Választási lehetőséget egyedül a „már rendszerben” lévőknek biztosít, semmiféle utat, kivételt (különösen szűkítést) nem tesz mások számára lehetővé. Ennek ugyanis az Irányelv tartalmának az illetéktelen módosítása lenne a következménye. (Még egyszer is idézve: „… nem a meglévő jogviszonyok érintésével kell azt átírni, hanem a jövőre nézve.”) 2. Sajnálattal kell megállapítani, hogy ezt az imént jellemzett Irányelvet vagy csak részben vagy teljesen félremagyarázva „emlegették” azok, akik hivatkoztak rá. Oka volt persze, hiszen a kitűzött végső célt csak így érhették el. a. Az Energiaügyi Minisztérium Közigazgatási államtitkára kezdte az Alkotmánybírósághoz címzett levelében a sort, aki gondosan elhallgatta azt, hogy az Irányelv a Minisztériumnak semmiféle lapot nem osztott azok tekintetében, akik már „benne vannak egy rendszeren” (itt az éves szaldó rendszerben). Ehelyett kifejezetten azt sugallja, hogy mindenkinek át kell lépnie a bruttós rendszerbe. Nincsenek aggályai a tekintetben sem, hogy velük kapcsolatban is „közpolitikai célok megvalósítását”, ellátásbiztonságot, a rendszerirányítói feladatok ellehetetlenülését, „okozathelyesebb”(?) költségkalkulációt emleget. Szegény kisgyermek panaszaiként teszi szóvá, hogy a HMKE-ek az utóbbi 10-13 évben szinte a duplájára növekedtek. (Mondta ezt akkor, amikor még javában folyt a leendő napelemesek becsalogatása a „rendszerbe”.) A villamosenergia hálózat fejlesztésének bővítése szintén nem tud lépést tartani a MHKE-k számának növekedésével – mondja ő, mintha köze sem lenne ahhoz az átgondolatlan, nagy kapkodással kialakított energiapolitikához, amely Magyarországon létrejött!Összegészében foggal-körömmel ragaszkodott ahhoz, hogy az indítványokat az Alkotmánybíróság minden elemében utasítsa el. Úgy tett, mintha az alapul fekvő indítvány-mintákat kétéves nyeretlenek írták volna, nem pedig az ország egyik legjobban felkészült ügyvédi irodái. Pedig bizony az ő hárító-védekező levele adatokkal alátámasztva továbbá kimutatásokban, táblázatokban a nyomába sem ért a beadványoknak. Nem cáfolta ezeket, sőt erre kísérletet sem tett. b. Az ügyben üde színfoltot jelentett az „aktuál” politikusok látványos pávatánca. Ők már „Brüsszelt” kárhoztatták, s elsősorban tőle védenék meg a szegény napelemeseket.Dr. Kiss László - Fotó: Dr Kiss László saját archívumaHogyan is ír erről Kocsis Máté 2023. szeptember 5-én?„A háború és szankciók miatt kialakult energiaválság több, mint egy éve kilőtte és rángatja az energia árakat. Ilyen körülmények között nincs helye annak, hogy az Unió elvárásai nyomán (?) rosszabb elszámolási feltételeket kapjanak azok a családok, akik az elmúlt években napelem felszerelésével igyekeztek csökkenteni a fogyasztásukat. Ők havonta átlagosan mintegy 20 000 forintot takarítanak meg az áramköltségeiken.Nem fair velük szemben, hogy menet közben változnak a szabályok, nem fair, hogy korábban szerzett jogaik sérülnek, hiszen a napelemek telepítésekor más megtérülési feltételekkel számoltak, a brüsszeli direktíva (?) pedig ezeket utólag kívánja megváltoztatni.A Fidesz a magyar családok érdekeinek védelmére kapott felhatalmazást tavaly a választóktól, és ebbe bizony beletartozik a rezsivédelem is. Éppen ezért arra kérem Lantos Csaba energiaügyiminisztert, hogy – a brüsszeli döntést (?) felülírva – a már megvalósult családi beruházások esetén ne vonjanak el szerzett jogokat, és a Kormány döntsön az éves szaldóelszámolás visszaállításáról, azon családok esetében, akik a korábbi szerződéseik alapján is megilletett!” Hogyan is van ez? Mikor és hol döntött erről Brüsszel? És ha mégsem Brüsszel, hanem a magyar Kormány, akkor már „fair”, hogy korábbi jogok sérülhetnek? Csak azért mondom, mert egyszer csak „megvilágosodott” Kocsis Máté és soha többé nem emlegette már a tiltott visszaható hatályt!Rajta kívül persze még többen is hangulatos körtáncot jártak. Így pl. Lantos Csaba a 2023-as Tranzit Fesztiválon kijelenti, hogy a „feltelepítéstől számítva (…) 10 év után nem éves elszámolás, hanem havi elszámolás lesz január 1-től.” Majd a Facebookon írja: „Van mód az éves elszámolás megtartására, minden más meglévő beruházás esetén. A Fidesz Frakció kezdeményezése és az ipaági szövetségek álláspontja is az éves elszámolás további fenntartása mellett szól.” Még mindig ugyanő 2023 augusztusában: bejelenti, hogy az éves elszámolás helyett jön a havi elszámolás 2024. január 1-től.Egy hónap sem telik el, újra megszólal: „Van mód az éves elszámolás megtartására a már meglévő beruházások esetén.”Majd jön a zárás, a Magyar Kormány 2024. január 1-vel mindent lenulláz, elkezdik kivezetni az éves szaldót és a már megkötött szerződések esetében is beáll a bruttós rendszer. Ezt a képet tovább színezik még: „A befogadottaknál már nem lesz változás. A szabályozás marad az eredeti.” (Gulyás Gergely, 2022. október); „mindenki, aki már engedélyt kapott, az eredeti feltételek szerinti elszámolási rendben marad.” (Palkovics László, 2022. október); Kubatov Gábor valószínű lemaradhatott egy brossúrával, mert még 2024. február 13-án is akként nyilatkozott, hogy „nem bízhatnak az állampolgárok a szerződésekben, ha azt az állam egyoldalúan felmondhatja. Hogyan várja el ezt az állam a polgáraitól, ha ő ezt nem teszi?”. Ez lenne hát egy átgondolt energiapolitika, erre lehet alapozni több mint 320.000 napelemes elszámolási rendszerét? Zár a bazár. Lesújt az AlkotmánybíróságTöbbszöri nekifutás (beadási határidők meghosszabbítása) után 2026. január 20-án hozta meg elutasító döntését az Alkotmánybíróság. A határozat lényegi eleme az, hogy a „Vet. Vhr. 2023. szeptember 13. napjától hatályos 5. § (5/a) bekezdése értelmében azon MHKE-ek esetében, ahol az üzembe helyezés, illetőleg bővítés időpontjától számítva a 10 év üzemidő 2023. december 31-ig letelik, a villamosenergia kereskedő 2023. december 31-ig alkalmaz szaldó elszámolást.” Jóllehet a határozat (40) pontjában a testület maga is úgy látta, hogy kizárólag érdemi vizsgálat eredményeként állapítható meg, hogy a Vet. Vhr. támogatott rendelkezései sértik-e a visszaható hatályú szabályozás tilalmát, ennek az ígéretének mégsem tett maradéktalanul eleget, minthogy maga is óvakodott attól, hogy a kiindulási alapot jelentő Irányelv 15. cikk (4) bekezdésének szövegét hiánytalanul beidézze és értelmezze!Dr. Kiss László - Fotó: Dr Kiss László saját archívumaÉrzi ezt a hézagot a határozat írója is, és óvatosan tesz utalást arra, hogy az Irányelvből közvetlenül nem következik az éves szaldó elszámolásban már bent lévő felhasználók esetében a szaldó elszámolás kivezetésének a kötelezettsége (44). Hát persze, olyannyira nem, hogy erről a „már rendszerben levők” esetében nem is az államnak (a jogalkotónak), hanem az érintett napelemtulajdonosoknak adott „megszólalási” (választási jogot) az Irányelv. Álláspontom szerint akkor járt volna el helyesen az Alkotmánybíróság, ha ugyanúgy, ahogy fentebb magam is tettem, maradék nélkül beidézi az Irányelv szövegét és azt értelmezi. Ennek eredményeként pedig semmiképpen nem juthatott volna el a jelen elutasítást tartalmazó határozatáig azok esetében, akik – bízva a korabeli ígéretekben – napelem tulajdonosok lettek. Egészen leegyszerűsítve: Az Alkotmánybíróság (ahogy a támadott jogszabály sem) nem változtathatta volna meg az EU-Irányelvben írtakat, nem futhatott volna szembe annak a tartalmával!Így mindazok az ún. „közpolitikai” célok, amelyeket maga is felsorakoztat, legfeljebb a 2024. január 1. után belépő új napelemesek esetében lett volna felhozható.Az pedig már egy külön kérdés lehetett volna, vajon az ún. „közpolitikai” okok valóban alkotmányos indoknak tekinthetők-e. 2019 óta tudta a magyar állam, hogy mire kell(ene) felkészülnie, de húzta-halogatta a változásra való szabályozás gondos előkészítését. Mindennek egyenes következménye lett az, hogy a kapkodásból torzszülött és messze nem jogállam konform megoldás született, amelyhez sajnos az Alkotmánybíróság is a nevét adta, hozzájárulva így a saját pénzükből beruházó HMKE tulajdonosok kifosztásához. Prof. Dr. Kiss László - Nyitókép: Dr. Kiss László saját archívuma

A sajtó nem lehet a hatalom eszköze

Közélet

A magyar sajtó függetlensége mindannyiunk közös érdeke: a tájékozott közélet, a tényekhez való hozzáférés és a véleménynyilvánítás szabadsága nélkülözhetetlen egy működő demokratikus társadalomban. Ez a petíció arra hívja fel a figyelmet, hogy a sajtó függetlenségének megőrzése érdekében a szakmai szereplők álljanak ki együtt a jogállami normák és a közérdekű tájékoztatás mellett. Írjátok alá Ti is!Mi, ennek a szövegnek az aláírói, szívünkön viseljük a 2026-os rendszerváltást és vele a demokratikus normák és a jogállamiság helyreállítását, az egészséges nyilvánosság újjáépítését. Hosszú évek tudatos és hatékony munkája nyomán a magyar médiatér súlyosan eltorzult, a pálya minden tekintetben az állampárt felé lejt. A propaganda igyekszik elérni, hogy a valóság ne juthasson el a választópolgárokhoz, és komoly túlerőben van. Ebben a helyzetben rendkívül nagy a még létező független médiumok felelőssége, ezért különösen káros, amikor átgondolatlan működésükkel sokszor maguk is a hatalmával visszaélő rezsimet segítik. Mindezek miatt nyomatékosan kérjük a független magyar sajtó képviselőit, hogy hagyjanak fel azokkal a gyakorlatokkal, amelyek a hatalom érdekeit szolgálják, és elvárjuk, hogy munkájuk során az eddigieknél sokkal jobban figyeljenek az alábbiakra:SzóhasználatA rezsim kezdettől fogva tudatosan használja a nyelvben rejlő potenciált hatalma fenntartására. Átnevezésekkel, hívószavak sulykolásával, fogalmak kisajátításával befolyásolja a nyelvhasználaton keresztül az emberek gondolkodását. A független sajtó ne vegye át automatikusan a kormányzati újbeszél elemeit, ne gyarmatosítsa nyelvileg saját magát.Kihangosítás A NER zajkeltéssel és gumicsontok bedobásával hatékonyan tereli el a figyelmet a számára kellemetlen ügyekről és bizonytalanítja el az emberek erkölcsi ítélőképességét, morális iránytűjét. A független sajtó ne ruházza fel fontossággal a kormányzati szereplők, propagandisták és kirakatcelebek minden egyes megnyilvánulását azzal, hogy kényszeresen beszámol róluk. RelativizálásLegyen világos a különbség a tények, a vélemények és a félrevezető szándékú megnyilvánulások között. A tényállításokban ne legyen feltételes mód, ne legyen idézőjel, de legyenek alátámasztva bizonyítékokkal: idézetekkel, hivatkozásokkal. Ne keveredjenek se az újságíró, se valamely közszereplő véleményével, különösen ne a véleménynek álcázott, alattomosan csúsztató hazugságokkal. A független sajtó ne asszisztáljon az igaz és hamis közötti határ elmosásához.TényellenőrzésA zajkeltés, a félelemgerjesztés, a karaktergyilkosságok részeként a propaganda számtalan megalapozatlan, valótlan állítást szór ki a nyilvánosságba. Elárasztásos módszerrel dolgozik – minél több a megnyilvánulás, annál kevésbé jut energia mindegyiknek utánajárni, és annál kisebb súllyal jelenik meg az igazság. Rossz hírünk van: az újságíró a tényellenőrzést akkor sem spórolhatja meg, ha sok munkával jár. A független sajtó ne tálaljon tényként olyasmit, aminek a valóságtartalmáról nem győződött meg.Híresztelések A propaganda előszeretettel futtatja a sajtómunkásokat különféle vadul hangzó híresztelések után, amelyek illetékesei aztán „megkeresésükre nem reagálnak”. A híresztelés nem hír. A független sajtó ne hiszterizálja a társadalmat meg nem erősített pletykák terjesztésével. KaranténAmikor egy közszereplő súlyosan diszkreditálódott, de a hatalom igyekszik visszacsempészni a közéletbe, ne essünk kollektív amnéziába. A független sajtó tartsa fókuszban az ilyen szereplők előéletét és emlékeztesse rá a nyilvánosságot, valahányszor szóba kerülnek.Vizuális tartalmakA közszereplőkről kialakult benyomást nagyban alakítják a róluk publikált képek – mind pozitív, mind negatív irányba. A független sajtó legyen tudatos és körültekintő a képanyagok kiválasztásakor.ClickbaitA kormánypárti megszólalók tudják, milyen hangnemű és tartalmú dolgokat kell ahhoz mondaniuk, hogy a független sajtó ne tudjon ellenállni a kattintásvadász cím kísértésének. A propaganda egyik fő eszköze a sulykolás. Mit sem számít, hogy idézőjelek között, netán felháborodottan hüledezve idézik az elhangzottakat, csak az a lényeg, hogy egy adott üzenet minduntalan szembejöjjön. A független sajtó ne terjessze a rezsim narratíváit csak azért, mert azok bombasztikus kijelentésekbe vannak csomagolva.Címadás Az olvasók jelentékeny hányada a legtöbb cikknek csak a címét olvassa el, ezért a címadás különösen nagy felelősséggel jár. Csak olyasmi kerüljön a címbe, ami a szövegben valóban szerepel és bizonyítást nyer, illetve ami a téma szempontjából lényeges. A független sajtó ragaszkodjon az értelmes és igényes címadáshoz. ReflektorfényA figyelemgazdaság korában a reflektorfény értékes jószág, nem szabad reflexből adagolni. Csak azért, mert valaki magas közhivatalt visel, még nem kell minden mozdulatáról beszámolni. Az ismerősség önmagában is szimpátiát gerjeszt. A független sajtó ne járuljon hozzá a NER szereplőinek reklámozásához.Az igazságAmikor egy közszereplő igazat mond, akkor az a fontos, amit mondott, nem pedig az a tény, hogy mondta. Ilyenkor tehát nem a mondás aktusáról kell beszámolni, hanem a tartalmáról. Amikor ellenben egy közszereplő hazudik, nem arról kell beszámolni, amit mondott, hiszen így a hazugság csak még több emberhez jut el, hanem arról a tényről, hogy az illető hazudott. A független sajtó ne tegye súlytalanná az igazságot azzal, hogy egyenértékűként kezeli a hazugsággal.A petíció itt írható alá. Horváth Andor digitális bölcsész / Károlyi Júlia tanár, kulturális antropológus Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével

Elhunyt Tarr Béla filmrendező

Kultúra

A magyar és az egyetemes filmművészet pótolhatatlan veszteséget szenvedett el. Tarr Béla halála nem csupán egy kivételes alkotó elvesztése, hanem súlyos kulturális tragédia is, amelynek következményeit hosszú ideig érezni fogjuk. Meggyőződésünk, hogy életművének súlya és hatása jelenleg nem helyettesíthető. A gyászoló család kérését tiszteletben tartva az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a hivatalos közleményt. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ma hajnalban, hosszú és súlyos betegség után, Tarr Béla filmrendező elhunyt. A gyászoló család kéri a sajtó és a közvélemény megértését, valamint azt, hogy ezekben a nehéz napokban nyilatkozattétel céljából ne keressék őket. Tarr Béla 1955-ben született Pécsett. Pályafutását tizenhat évesen amatőr filmesként kezdte. Később a Balázs Béla Stúdióban dolgozott, a magyar kísérleti film legfontosabb műhelyében, ahol elkészítette első játékfilmjét, a Családi tűzfészeket (1977).Érettségi után első munkahelye egy hajógyár volt, majd két évvel később egy művelődési ház recepciósa lett, miközben továbbra is filmkészítéssel foglalkozott. A Családi tűzfészek Mannheimben elnyerte a fesztivál nagydíját; ekkor iratkozott be a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem), ahol 1982-ben diplomázott. Ugyanebben az évben a politikai okokból 1985-ben megszűnt Társulás Filmstúdió egyik alapítója lett, ahol a stúdió bezárásáig dolgozott. 1985-től független filmrendezőként folytatta pályáját. Ő készítette az első magyar független játékfilmet, a Kárhozatot (1987), amelyet 1988-ban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutattak be, és amely jelentős nemzetközi sikert aratott. 1989–1990-ben Berlinben élt a DAAD Berliner Künstlerprogram vendégeként, majd vendégprofesszorként kezdett tanítani a berlini DFFB-n (Deutsche Film- und Fernsehakademie Berlin), ahol 2011-ig folytatta oktatói tevékenységét. 1997-ben a Európai Filmakadémia tagjává választották. 2003-ban megalapította a TT Filmműhelyt, amelyet 2011-ig vezetett. A TT Filmműhely készítette legutóbbi filmjeit, miközben Tarr producerként is közreműködött több jelentős alkotó filmjeiben (Jancsó Miklós, Mundruczó Kornél, Fliegauf Bence, Mészáros Márta és mások). Miután 2011-ben a Torinói ló című játékfilmjét (Berlinale Zsűri Nagydíj) utolsó alkotásaként jelentette be, életművét lezártnak tekintette, és pályája új szakaszát a filmkészítés új formáinak oktatáson keresztüli fejlesztésének szentelte. 2012-ben alapította meg Szarajevóban a film.factory nemzetközi filmiskolát. Az intézmény BA-, MA- és DLA-programjának megalkotója és vezetője, professzora és a csapat irányítója volt 2016-ig. A film.factoryt a világ egyik legizgalmasabb filmes iskolájaként tartják számon, amely rendhagyó, nyitott képzési modellt valósított meg nemzetközileg elismert alkotók tanításával (Apichatpong Weerasethakul, Carlos Reygadas, Pedro Costa, Gus Van Sant, Tilda Swinton, Juliette Binoche, Jacques Rancière és mások), valamint a világ minden tájáról érkező hallgatókkal. A film.factory diákjainak alkotásait számos rangos fesztiválon vetítették és díjazták (Cannes, Berlin, Rotterdam, Velence stb.).Fotó: ArchívAz elmúlt években Tarr vendégprofesszorként tanított több filmakadémián (többek között a Filmakademie Baden-Württemberg Ludwigsburgban, a Le Fresnoy – Studio national des arts contemporains Lille-ben, valamint a budapesti FreeSZFE-n), és világszerte tartott workshopokat és mesterkurzusokat fiatal filmesek számára.Oktatói munkája mellett továbbra is fejlesztette művészeti projektjeit a mozgókép határterületein, illetve annak kiterjesztett formáiban. 2017-ben az amszterdami Eye Filmmuseumban mutatta be Till the End of the World című kiállítását, amely a film, a színházi díszlet és az installáció határán mozgó alkotás volt, és mintegy 40 000 látogatót vonzott. A Wiener Festwochen felkérésére 2019-ben hozta létre a Missing People című helyspecifikus projektet, amely az előadás, az installáció és a mozgókép metszéspontjában jött létre, és 250 bécsi hajléktalan részvételével valósult meg. A Magyar Filmművészek Szövetségének tiszteletbeli elnöke, valamint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Munkásságát a legjelentősebb magyar művészeti elismerésekkel jutalmazták, köztük a Kossuth-díjjal és a Balázs Béla-díjjal. A francia állam a Művészetek és Irodalom Rendjének lovagja címmel tüntette ki, továbbá számos hazai és nemzetközi díjjal, díszdoktori címmel és életműdíjjal ismerték el (többek között: tiszteletbeli professzor – Pekingi Filmakadémia; tiszteletbeli érem – Wuhan Egyetem; Honorary Fellow – Plymouth College of Art; Magister Artium Gandensis – KASK Gent; díszdoktor – FAMU, Prága). 2019-ben a Berlinale Forum kezdeményezésére világszerte megemlékeztek főműve, a Sátántangó bemutatásának 25. évfordulójáról. A filmet a Sight and Sound magazin 2012-es, a BFI által összeállított listája minden idők 50 legnagyobb filmje közé sorolta. 2023-ban Tarr Béla megkapta az Európai Filmakadémia tiszteletbeli díját. ÍgyÉlünk - Nyitókép: Gordon Eszter

Pokol Béla Alkotmánypuccsa

Azt gondolom...

A Magyar Nemzet hasábján 2025. június 7-én megjelent Pokol Béla, volt alkotmánybíró „magánfelvetése”. Pokol kifejtette, hogy „Magyar Péter-féle új ellenzékteremtés fő vonalaiban még mindig csak politikai blöff, és közvélemény-kutatási sikerei ellenére megmaradt egyszemélyes vállalkozásnak.”, valamint biztos a Fidesz 2026-os választási sikerében. Viszont megjegyezte, hogy a 2026-os választások után pártunk és kormányunk elveszítheti a 2/3-os felhatalmazását, valamint előrevetíti, hogy a 2030-ban esedékes választásokon „elképzelhető, hogy a különböző nehézségek miatt akkor bekövetkezhet a kormányváltás, és izgágább balos jogászok tényleg neki akarnak majd vágni egy alkotmánypuccsnak”. Tehát egy balliberális (szerintem arra gondol, hogy brüsszelita, gyurcsányista, sorosista, nem tudom, hogy még kik) alkotmánypuccsot vizionál, de – ahogy érzékelhető lesz – igazából azt Ő készíti elő. Az „alkotmánypuccs” megakadályozása érdekében, mint felelős állampolgár javasolja, hogy a gránitszilárdságú Alaptörvénybe 48/A. cikk alatt „Különleges alkotmányi rend” kerüljön bevezetésre. Röviden összefoglalva Pokol Béla javaslatát: Alkotmányvédelmi helyzet jön létre, ha az Országgyűlés egyszerű többségével megválasztott kormány olyan intézkedéseket hoz saját döntésével, vagy az Országgyűlés egyszerű többségének döntésével, melyek az alaptörvény szabályai szerint csak az Országgyűlés minősített többségével elfogadott szabályok alapján tehetők meg. Fotó: Wikipédia, Civertan Grafikai Stúdió Az alkotmányvédelmi helyzet fennállásának megállapítását a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, vagy a legfőbb ügyész kezdeményezheti, és bármelyikük kezdeményezésére az alaptörvény erejénél fogva megalakul az Alkotmányvédelmi Tanács. E tanács tagja még a Számvevőszék elnöke is. Ezen – egyébként az állampártunk által kinevezett – személyek összeülnek és többségi szavazattal döntenek az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetéséről. Az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetése után az Országgyűlés működése a felfüggesztés állapotába kerül, a kormány megbízatása megszűnik, és jogkörét ideiglenesen az Alkotmányvédelmi Tanács veszi át. Az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetésétől számított 30. napon az Országgyűlésnek többségi szavazattal új miniszterelnököt kell választania, ha 15 napon belül nincs új miniszterelnök, akkor az Alkotmányvédelmi Tanács kitűzi az új országgyűlési választások időpontját úgy, hogy az nem eshet későbbi időpontra, mint az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetésétől számított 90. nap. Pokol Béla jogtudós, politológus, egyetemi tanár, a szociológiai tudomány (akadémiai) doktora, aki nem mellesleg 1976-tól 1988-ig az MSZMP tagja volt, láthatóan ragaszkodik a régi „elvtársi” rendszerben kialakultakhoz. Ha a fentiekben idézett magánfelvetést elemezzük, akkor nem nehéz rájönni az előző megállapításokra, de azért egy kicsit boncolgassuk tovább a helyzetet. Alaptörvény vagy annak módosítása esetén az Alkotmánybíróság kizárólag az eljárási szabályokat (megalkotására, kihirdetésére) vizsgálhatja, mást nem. Tehát azt vizsgálhatja, hogy pl. az országgyűlési képviselők 2/3-ával történt-e az elfogadása vagy sem, de azt már nem, hogy az új Alaptörvény vagy annak módosítása alkalmas-e arra, hogy azt alkotmányos szintre emeljék. Nagyon leegyszerűsített példával szemléltetve: ha az Alaptörvény egyik cikkében azt rögzítik a képviselők, hogy mondjuk lehet embert ölni, a másik cikkbe pedig azt, hogy minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, tehát a két rendelkezés eltérő, akkor az nem probléma, mivel az országgyűlési képviselők legalább 2/3-a megszavazta. Fotó: MTI archív Tehát, mint látható, az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, nem feltétlen az, aminek lennie kellene. Ez még jobban igaz, ha és amennyiben arra gondolunk, hogy az ország által megválasztott országgyűlési képviselők és az általuk megválasztott kormány helyett – az egyébként ismert körülmények között kinevezett öt személy – a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, Számvevőszék elnöke „Alkotmányvédelmi Tanácsba” tömörülve fogja irányítani az országot és esetlegesen kitűzni az új választások időpontját. Mindemellett – ahogy már említésre került – az Országgyűlés működése a felfüggesztés állapotába kerül, a kormány megbízatása megszűnik, és jogkörét ideiglenesen az Alkotmányvédelmi Tanács veszi át. Pokol Béla szerint, az általa javasoltak Alaptörvénybe iktatása lenne a megelőző lépés az alkotmánypuccs ellen, de szerintem meg pont ez lenne az alkotmánypuccs. Emlékezzünk vissza az 1980-as évek végére! Foggal, körömmel ragaszkodtak az elvtársak a hatalomhoz, és ahogy kinéz, most sincs ez másképpen, mivel az a gyanúm, hogy egy volt alkotmánybíróra hivatkozva ismét módosítani fogják (a 135 bátor ember) az egyébként gránitszilárdságú Alaptörvényt, mellyel szemben áll az alkotmányosság követelménye, de mint az látható volt az amúgy sem számít. Még egy apró megjegyzés! A magát jobb oldali pártként azonosítani próbáló állampárt (és hű köre), amely egyszerűen egy régi bukott rezsim reflexeit hozta vissza és betonozza be, gyakorlatilag nem csak az alkotmányosságot, hanem az országot is megpuccsolta! ÍgyÉlünk – Vezetőkép: Wikipédia, Dr. Pokol Béla

Elszabaduló infláció

Gazdaság

Pár ezer forinttal fogná be a nyugdíjasok száját Orbán Viktor, miközben ő és családja luxusban élnek az infláció ellenére is. „Ismét száguld az élelmiszer-infláció, mélyül a megélhetési válság és eközben Orbánék százmilliárdokat kaszálnak havonta az Európa-rekorder adókkal az elszálló élelmiszer árakon.” „Elég volt a látszatintézkedésekből, elég volt abból, hogy miközben Orbánék kifosztják az országot és tízmilliárdos magánrepülőkkel járnak és dőzsölnek a luxusban, aközben több százezer gyermek és nyugdíjas nem jut hozzá az alapvető élelmiszerekhez.” – jelentette ki Magyar Péter a napokban, aki közölte azt is, hogy „Nagy Mártonnak azonnal távoznia kell, és haladéktalanul csökkenteni kell az élelmiszereket terhelő adókat!” Minden komolyan vehető elemző szerint Orbán Viktor kétségbeesett, és megijedt, hogy véget érhet a hatalma, ezért kezdett ígérgetésbe: elsősorban az édesanyákat és a nyugdíjasokat célozva meg. Csakhogy éppen a fideszes kormány zavarodott politikája az, amely az egekbe lövi az inflációt, és ezen az sem segít valójában, ha különféle tiltásokat és árplafonokat vezetnek be erővel – ez már korábban is világosan kiderült. A TISZA Párt ezzel szemben azt csinálná, hogy minden élelmiszer esetén 5 százalékra mérsékelnék az áfát. Ez nem csak a nyugdíjasokat, hanem minden magyar vásárlót pozitívan érintene, és kvázi azonnal bevezethető lehetne. Csődközelben az ország Üres a kormány kasszája Magyarországon, ezért szeretnének mielőbb pénzhez jutni, például a magyarok befizetett áfáján keresztül – vélik az elemzők. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Nagy Márton bevallotta, „2025 első két hónapjában az államháztartás központi alrendszere (ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne) 1722,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez hatalmas összeg: a 2025-ös költségvetési törvény az egész évre 4,2 ezer milliárd forint hiánnyal tervez. Magyarul: mindössze két hónap alatt összejött az éves hiány 40 százaléka – ismerte be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Döbbenetes különbségek a bérekben Bár a kormány rendre szereti hangsúlyozni, hogy mennyivel nőtt az átlagbér Magyarországon, a friss adatok szerint nem csak, hogy elképesztő különbségek vannak az egyes országrészekben élők jövedelme között, de ismét szégyenpadra került Magyarország. Forrás: KSH – Nemzeti Archívum – MTI Az OECD legfrissebb összesítése szerint a magyar átlagfizetés csak alig több, mint a fele a szervezet összes tagországa alapján kalkulát éves átlagbérnek. Magyarország a listán Csehország (37 ezer dollár) és Szlovákia (31,7 ezer USD) mögött a 33. helyen szerénykedik 31.709 dolláros éves fizetéssel, miközben a legmagasabbak között van az infláció. Zsófi Tamás

A tömegek

Azt gondolom...

Dr. Magyar Péter 2024-ben a közösségi médiában meghívta az embereket demonstrációkra, majd – országjárása során – beszédeire. Nincs jelentősége annak, hogy az ország mely részén, mekkora településen jelenik meg, mindenütt összegyűlnek az emberek, hogy személyesen meghallgassák a beszédeket, amelyek megnyitják az elmét, a szíveket, amelyek szembesítenek, amelyek hitelesek. Magyar Péter beszédet mond Ricsi platójáról Siófokon – fotó: Melczer Zsolt Ezek a beszédek – hangozzanak el egy település főterén a Ricsi platójáról, vagy egy hatalmas demonstráció során egy színpadról – mindenki számára érthetőek, mindenkire vonatkozóak, tűz lobog bennük, eltökéltség, őszinteség és legfőképp remény. Remény, ami logikus, ami elérhető célok mentén lelkesít, ami nem csupán a jelenben mozgat meg bennünk valamit, hanem a jövőre nézve, az utódaink sorsát tekintve is fontos üzeneteket hordoz, megváltoztatja a semlegességet, a beletörődöttséget, a megszokást, felráz, felébreszt és nem múlik el akkor sem, amikor már a tömeg, a hallgatóság hazatér. Minden egyes rendezvény élő, egyenes adásban nézhető, hallgatható, és a képernyőn, a mobiltelefonon át is elér a szívhez, a lélekhez, de a személyes élmény erősebb, felemelőbb, magával sodor. Ha a tömegben áll az ember, és valóban élőben hallgatja és nézi Magyar Péter beszédét, s őt magát, ahogy papírok nélkül, felolvasás nélkül előad, elmond, megmutat nekünk minden olyan apró és nagy lehetőséget, amely a változást hozhatja, erőt érzünk, és nem félünk, de nem csupán egyénileg, hanem mind, a legtöbben, akik ott vagyunk, együtt rezgünk, együtt sírunk, együtt ordítjuk, hogy árad a Tisza, együtt tapsolunk és lengetjük a gyönyörű nemzeti lobogónkat. Magyar Péter és a TISZA Párt tüntetése a propagandagyár ellen – fotó: Melczer Zsolt A tömegre hatás és a tömeg hatása és tovább-hullámzása jól érzékelhető az országban, az országon kívül, a londoni, a müncheni, a bécsi, a párizsi magyarok körében is, és a folyamatban felismerjük, hogy a tömeg, amelynek mi is része vagyunk, akkor is, ha otthonról nézzük a tömeget… történelmet ír. Ha együtt írjuk, nagy tömegben ezt a mostani történelmet, ahogy 2024 márciusa óta tesszük, akkor ez a történelem a magyarok tömegének a csodája lesz, a karizmatikus, különleges, újra magára találó magyarok tömegének a varázslata.

Rendszerváltó kártyák, mint politikai újítás – a közösségi finanszírozás jövője vagy kommunikációs fogás?

Választás 2026

2024. június 7-én jelentette be Magyar Péter, hogy a Tisza Párt elindítja a rendszerváltó kártyák programját. A kezdeményezés, amelynek keretei között 50.000 önkéntes rendszerváltó támogatását kérik, hogy elősegítsék a párt munkáját, immáron több mint fél éve folyamatosan fut. Milyen hatással voltak eddig a rendszerváltó kártyák a Tisza történetére, és milyen jelentőséggel bírhatnak majd a továbbiakban? Az átláthatóság ígérete A parlamenti pártok működésének finanszírozása évtizedek óta állami támogatással, önkéntes felajánlásokkal és tagdíj fizetésével történik hazánkban. Ezen rendszer elve jelentős hátrányt jelent azoknak a politikai erőknek, melyek nem rendelkeznek képviselői helyekkel az országgyűlésben, azonban a tényleges nehézséget elsősorban nem az állami támogatás megléte vagy hiánya okozza, hanem az önkéntes felajánlások átláthatatlansága. Sokszor egy adott párt kampánya külső – nem hivatalosan politikai – szereplők számára van kiszervezve, melyek nem kötelesek a nyilvánosság előtt elszámolni pénzügyi forrásaikkal. Erre talán legkézenfekvőbb példa a Megafon Fidesz mellett folytatott kampánytevékenysége, amely névtelen adományokból, felajánlásokból működik. A rendszerváltó kártyák ígérete, hogy a Tisza Párt támogatását fokozottan átlátható módon rendezzék. A névre szóló kártyák ezt a funkciót töltik be többek között, ezzel kvázi példát mutatva a politika egyéb szereplőinek transzparencia téren. Identitásképző funkció A támogatások rendszeres havi felajánlások formájában történnek, amelynek mértékét egy többsávos rendszer keretei határozzák meg. Az alapcsomag 3000 forintos havi összeget takar, a többi előfizetési típus mértéke pedig sávonként pár ezer forinttal növekszik. Minden csomaghoz egy mondatot rendeltek a készítők, mely a támogatás tényleges hatását példákkal mutatja be. 3000 forintnál olvasható, hogy az összeg nagyjából 10 darab fáklya árának felel meg, melyeket szét lehet osztani a következő utcai megmozdulásokon. 5000 forint például 8 liter üzemanyag megvásárlására elegendő, hogy a párt eseményeit a távolabbi településekre is eljuttathassák. Ezek a konkrét gyakorlati példák identitásképző erővel bírhatnak, a támogatók maguk is érezhetik, hogy szinte személyesen vesznek részt a rendszerváltás folyamatában. A felajánlások mértéke mellett az is meghatározó, hogy az előfizető mennyi ideje rendelkezik rendszerváltó kártyával. A támogatás ideje újabb és újabb kedvezmények és elismerések ígéretével bír, ezzel erősítve a részvétel tényleges érzetét. Elszámolás és kritikus hangok 2024 december 2-án a Tisza Párt közzétette harmadik negyedéves pénzügyi beszámolóját, mely szerint a párt április 10. és szeptember 30. között több, mint 315 millió forintos támogatást tudhatott magáénak a rendszerváltó kártyák által befolyt összegből. Ha figyelembe vesszük a rendezvénytechnikai és egyéb szolgáltatások költségét, akkor kiderül, hogy ez az összeg jelentős segítséget nyújtott a Tisza nyári tevékenysége szempontjából és bevételének messze legnagyobb szeletét képezte. Az átláthatóság elve tulajdonképpen a beszámoló által beteljesült, de a kritikus hangok nem maradtak el. A metropol.hu arra hívta fel a figyelmet, hogy augusztus közepén nagyjából 250 fő vonta vissza rendszerváltó tagságát. Ha figyelembe vesszük, hogy 2025 elejére a rendszerváltó kártyákra előfizetők száma megugrotta a 24.000 főt, akkor látható, hogy valójában csekély a visszamondások száma. Ezek az esetek emellett bizonyos szempontból tovább növelik a program legitimitását, hiszen bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a rendszer teljes mértékben önkéntes alapon működik, a felajánlások összege pedig tetszőleges, kizárólag az előfizetőn múlik. Tanulságok fél év távlatából Habár a rendszerváltók száma nem érte el 2025 elejére az 50.000 fős célkitűzést, a program mégis sikeresnek bizonyul a pártfinanszírozás szempontjából. A pénzügyi beszámolókból is látszik a Tisza működtetésének költséges mivolta, és hogy erre milyen hatással van a rendszerváltó kártyákból befolyt összeg. Továbbá, a 2026-os választásokra készülve a változást akarók pontosan tisztában vannak vele, hogy a kormánypárt kampánya és az állami kampányok között jelentős átfedés van, így közvetett módon a Fidesz fel tudja használni saját kommunikációs céljaira az adófizetők pénzének egy részét. Mindez formálisan nem igazolt, azonban az elmúlt évek kampánytapasztalatai arra mutatnak, hogy a valóságban nem különül el élesen a kormányzati kommunikáció a Fidesz érdekeitől. A politikai küzdőtér ezen kiegyenlítetlen mivolta miatt a Tisza feltehetően 2026-ban is a rendszerváltó tagok támogatására számíthat primer anyagi forrásként. Az 50.000 fős cél elérése egyelőre kissé távolinak tűnhet Magyar Péterék számára, azonban a program kitartó tematizálása nagyban előmozdíthatja a támogatók számának növekedését. Szabó Ármin

Amerikai vámpolitikája – a Trump-Orbán barátság lehetséges buktatója?

Külföld

Bár választási kampánya során Donald Trump amerikai elnök több alkalommal is méltatta Orbán Viktor politikai tevékenységét, sőt decemberben még fogadta is a magyar miniszterelnököt mar-a-lagói birtokán, mégis úgy tűnik, a republikánus adminisztráció elmúlt hetei nem hoznak túl kedvező fordulatokat a magyar kormány számára. Vlagyimir Putyin, Donald Trump és Volodimir Zelenszkij До свидания, orosz olaj! Trump március végén arról számolt be az NBC Newsnak, hogy „nagyon dühös” Vlagyimir Putyinra, hiszen az orosz elnök megkérdőjelezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezetői legitimitását. Bár pár héttel ezelőtt maga Trump is rendkívüli hangnemet ütött meg Zelenszkijjel szemben a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatójukon, most mégis az ukrán elnök oldalára állt Putyinnal szemben. Az Egyesült Államok elnöke ezután jelentette be, hogy Oroszország retorziókra számíthat, melynek részekét „másodlagos vámokat fognak bevezetni minden Oroszországból származó olajra”. „Az Egyesült Államokban értékesített olajra és egyéb termékekre 25 százalékos vámot vetünk ki, valamint másodlagos vámokat. Ez azt jelenti, hogy ha valaki orosz olajat vásárol, nem folytathat üzleti tevékenységet az Egyesült Államokban. Minden olajra 25 százalékos vám lesz érvényben, 25–50 százalékos vám az összes olajra” – idézi a hvg.hu Trump szavait. Bár ez a három mondat már önmagában bővelkedik az amerikai elnöktől megszokott kaotikus, követhetetlen megfogalmazásokban, az üzenet lényege mégis világos: nem csak Oroszországot érhetik retorziók, hanem annak kereskedelmi partnereit is. Hazánk egyértelműen az érintett országok sorába tehető, a 2024-es évben Magyarország 4,7 millió tonna mennyiségben vásárolt olajat az oroszoktól. Az erről való leválás tehát az orosz piac erős hazai beágyazottsága miatt is rendkívül nehéz feladat lehet, emellett pedig a kérdésnek van egy erőteljes politikai vonzata is. Putyin és Orbán nem pusztán gazdasági szempontból, de ideológia és külpolitikai szinten is informális szövetségesei egymásnak. Mindazonáltal az Egyesült Államok hazánk egyik fő kereskedelmi partnere, ami Magyarország számára több, mint 9 milliárd eurós exportpiacot jelent, így az „üzleti tevékenység folytatásának” ellehetetlenítése óriási kárt okozhat a magyar gazdaságban. „A felszabadítás napja” vagy globális vámháború kezdete? Április 2-án jelentette be Donald Trump a „felszabadítás napját”, mely vámpolitikájának eddigi legszélsőségesebb fordulatát hozta el; vámemelés a világ összes USA-ba érkező termékeire vonatkozóan. Az EU tagországaiból szállított áruk esetében általános 20 százalékos értékkel kell számolni, minden külföldről érkező autót pedig 25 százalékos vámmal súlyt a republikánus adminisztráció. Ez hazánkat különösen érzékenyen érinti több szektorban is, de elsősorban az autógyártás területe okozhat majd nehézségeket. Magyarország fő exportpartere, Németország 2023-ban több mint 150 milliárd dollár értékben vitte termékeit az Egyesült Államokba. A németek autógyártásában kulcsszerepe van hazánknak, hisz több kiemelt jelentőségű cégnek szolgál összeszerelőüzemként a magyar hazai munkaerőpiac. Ha a hozzáadottérték-alapú kereskedelmet vizsgáljuk, láthatjuk, hogy Magyarország rendelkezik az egyik legnagyobb kereskedelmi többlettel az USA-val szemben. YouTube Screenshot Trump általános vámjának politikai üzenete, hogy nem kezeli a kérdésben külön entitásként az EU tagországait, így Magyarország a korábban gondosan ápolt diplomáciai kapcsolatok ellenére nem részesül különleges kiváltságokban, kedvezményekben. Orbán Viktor – az elfeledett szövetséges Már Trump január huszadikai beiktatása kapcsán is sejthető volt, hogy az amerikai elnök Orbán Viktor iránt tanúsított szimpátiája inkább volt kommunikációs fogás, mintsem tényleges bajtársi elköteleződés, ugyanis a magyar miniszterelnök – vélhetőleg meghívás híján – nem volt jelen az eseményen. A két populista vezető viszonyának valós természete azonban csak most mutatkozik meg igazán, mikor Trump korábban ígért politikája – főként a vámok kapcsán – a megvalósítás szintjén is beigazolódni látszik. Orbán feltehetően arra számított a kampány során, hogy a régi-új elnök személyében olyan szövetségesre lelt, kivel nem csak politikafilozófiájának természetén osztozik, hanem gazdasági érdekeken is. Bár Trump előre jelezte, hogy az EU vámemelésekre számíthat, ennek mértéke minden bizonnyal a magyar miniszterelnököt is meglepte. Úgy tűnik, a gondosan ápolt jó viszony ellenére Magyarországot is sújtják az amerikai elnök intézkedései, kinek kiszámíthatatlan természetű kormányzása napról napra keserű meglepetésekkel szolgál a világ vezetői számára. A dilemma, amelyre Orbánnak jelenleg választ kell találnia főként az orosz olajimport kérdésében rejlik, az viszont számára is kétségtelenné válhatott mostanára, hogy a Donald Trumppal kötött szövetségre nem lehet maradéktalanul alapozni mar-a-lagói találkozók és barátságos kézfogások dacára sem. Szabó Ármin

Gyorsabb ügyintézést ígértek, de csak döglődik a Digitális Állampolgárság app

Jog

A Kormány 2022 decemberében fogadta el a Digitális Állampolgárság Programot (DÁP). Szerintük ezzel „olyan egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó digitális környezetet teremtettek, amely leegyszerűsíti az állampolgárok és a kormányzat különböző szervei közötti kommunikációt”. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy DÁP csak körülményesen telepíthető, és rengeteg hibát dob, sokszor egyáltalán nem működik. A közbeszerzési adatbázisban való alapos és kimerítő kutakodás után kijelenthető, hogy a DÁP nettó egymilliárd forintba került – derítette ki az Átlátszó. A lap szerint az állami applikáció fejlesztésére kiírt közbeszerzést a Tigra Kft. által vezetett konzorcium nyerte, az appot pedig a nyertes konzorcium tagjai közül a Fornax ICT Kft. fejleszti. A Tigra tulajdonosa, Vertán György. Magyar Péter volt felesége, Varga Judit ex-igazságügyi miniszter ősz óta dolgozik a cégnél, Magyar ex-barátnője, Vogel Evelin pedig egy másik Vertán-cég lakásában lakik. A DÁP-appot fejlesztő Fornax tulajdonosa a kormányplakátokról elhíresült Balásy Gyula féltestvére, Balásy Bulcsú. Vogel Evelin és Varga Judit – Montázs: ÍgyÉlünk Bukdácsol, a felhasználók kiakadtak A felhasználói értékelések és tapasztalatok alapján a DÁP bukdácsol, rengeteg vele a probléma. Más mobilapptól eltérően a DÁP-ot nem elég csak letölteni a Google Play áruházból vagy az Apple Store-ból. Ez csak az első lépés. Ezután a legtöbb felhasználóknak be kell mennie személyesen egy kormányablakba regisztrálni. Csak azok ússzák meg a kormányablakos kört, akiknek 2021. június 23. után kiállított új típusú („chipes”) személyi igazolványuk van, amit már korábban aktiváltak, és tudják a PIN-kódját. Mindenki, akinek 2021. június 23. előtti személyije van, mehet a kormányablakba, hogy aktiváltassa a digitális állampolgársági mobilapplikációt. Meg azok is, akik vagy még nem aktiválták az új típusú személyijüket, és nem tudják/akarják ezt online (egy másik állami applikációban) megtenni, vagy elfelejtették a PIN-kódját. A Google Play-áruházban és az Apple Store-nál is jelenleg 2 csillagos értékelésnél tart a DÁP-app A negatív vélemények nagy része épp ezt sérelmezi, hogy mégis milyen digitális állampolgárság az, amihez személyes ügyintézés kell. A DÁP-ot működtető állami cég, az IdomSoft Zrt. azt válaszolta néhány ezt panaszoló felhasználónak, hogy erre lesz majd megoldás: „Azoknak, akik nem akarnak kormányablakba menni, esetleg nem tudják az eSzemélyijük PIN kódját, vagy túl régi személyijük, esetleg csak útlevelük van, azoknak 2025 év elejétől lesz lehetőségük arcképes azonosításra a nemzetközi banki alkalmazásoknál ismert módszerhez hasonlóan.” Türelem! A felhasználók arra is panaszkodnak, hogy az app a kormányablakos zarándoklatot követően sem működik rendesen. Többeknél a születési dátum beállításánál halt le (nekik az IdomSoft a telefon dátumbeállításának megváltoztatását javasolta), sokaknak pedig azt írta ki, hogy rootolt (megpiszkált Android-verziós) a telefonja – pedig nem az –, ezért nem hajlandó elindulni rajta. A Google nélküli kínai telefonokon pedig szintén nem megy, így akinek olyanja van, az vagy DÁP nélkül marad, vagy új készüléket vesz. Jelenleg csak magyar telefonszámokkal lehet regisztrálni az appba, így a külföldön élő magyarok nem tudják használni – pedig nekik aztán tényleg hasznos lenne egy ilyen alkalmazás. A legnagyobb probléma azonban az egésszel az, hogy az évek óta jól működő, Ügyfélkapu-alapú hitelesített elektronikus aláírást, az ÁVDH-t már január 1-től megszüntette a kormány azzal az indokkal, hogy majd lesz ilyen funkció a DÁP-ban. De még nincs. (Elvileg mondjuk már van, gyakorlatilag azonban a felhasználók nagy részének nem elérhető. Így most rengetegen várnak arra, hogy nyomtatás-aláírás-beszkennelés nélkül írhassák alá a hivatalos irataikat a korábban jól megszokott módon.) Az appot üzemeltető állami cég, az IdomSoft. Zrt. az ezt panaszoló felhasználóknak azt válaszolta a Google Play-ben, hogy türelem. Majd valamikor eljön ez is. Mindent látnak? Többen azt is írják, hogy attól tartanak, nem megfelelő módon használja majd az állam az applikációval megszerzett adataikat. A DÁP-alkalmazás ugyanis hozzáférést kér a telefon helyadataihoz, de valaki szerint még a felhasználók online tevékenységét is megfigyelhetik ezen keresztül. Vertán György és Balásy Bulcsú úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy az állami app fejlesztésére kiírt közbeszerzést a Tigra Kft. által vezetett konzorcium nyerte, az appot pedig a nyertes konzorcium tagjai közül a Fornax ICT Kft. fejleszti. Vertán György szerint a tender nyerteseként a Tigra csupán formai okokból, konzorciumvezetőként szerepel, de a szerződést valójában a Fornax kötötte az Idomsofttal, a Fornax és esetleges alvállalkozói dolgoztak a feladaton, a Tigra pedig sem munkát, sem pénzt nem kapott ebből a szerződésből. Makai Márton

Ősz, TISZA, Gasztro délután

Választás 2026

A Veszprém megyei TISZA szigetek első találkozóját október közepén tartották Ajkán, ahol a közösségépítés, hagyományőrzés és gasztronómia találkozott egy különleges esemény keretében. A szervezés több hónapos előkészítést igényelt, és az eredmény egy emlékezetes, tartalmas nap lett, amely új barátságokat és közösségi élményeket hozott a résztvevők számára. Az Ajkai Sportcsarnok adott teret ennek a maga nemében különleges közösségi eseménynek – fotó: Melczer Zsolt Mind a színek, mind a levegőben terjedő finom illatok, különösképpen pedig a közös gondolatok és a tettre kész elszántság és tenni akarás egyvelege jellemzett. Az október 12-i „Ősz, TISZA, Gasztro délután” nem csupán egy találkozó volt, hanem egy olyan élmény, amely minden résztvevő számára különleges pillanatokkal tette emlékezetessé és egyúttal felejthetetlenné az eseményt. Amikor beléptem a sportcsarnokba, egy szinte mágikus atmoszféra fogadott, az egész terem aurájában volt valami rendkívüli. Az egész tér tele volt élettel, hangokkal, illatokkal és érzelmekkel, miközben a rendezvény különböző programjai élettel töltötték meg az egyes helyszíneket. A légkör barátságos és meghitt volt, mintha mindenki egy közös célért gyűlt volna össze: a közösségépítés, az eszmecsere és a hagyományok ápolása érdekében. Az első benyomások A rendezvény fő húzónevei kétségtelenül a TISZA Párt vezetői, Magyar Péter és Radnai Márk voltak, akik a programok közepette, a pódiumbeszélgetés során válaszoltak a közönség kérdéseire. Magyar Péter, aki ekkor már túl volt a strasbourgi vitán, ahol személyesen vonta kérdőre Orbán Viktor miniszterelnököt, egyértelműen nemcsak politikai vezetőként, hanem egy olyan emberként is megjelent, aki valódi változást kíván elérni. Az őszinte beszélgetés során olyan kulisszatitkokat osztott meg velünk, amelyek a TISZA Párt jövőbeli terveit és céljait világították meg. Péter és Márk szavai egyenesek, de egyben szívet melengetők is voltak. – fotó: Melczer Zsolt Az eszmecsere hangulata egyértelműen egy olyan közösséget idézett, ahol mindenkinek egyaránt fontos egy olyan jövő, ahol a közös célok elérése érdekében valódi összefogásra van szükség. A gasztronómiai élvezetek sem maradtak el Az esemény gasztronómiai oldala szintén különleges volt, hiszen a főzőversenyek során a legfinomabb házias ételek kerültek terítékre, a levegőben pedig a frissen sülő húsok, a fűszeres pörköltek és az ínycsiklandó desszertek illatai keveredtek. A versenyre kilenc csapat nevezett, köztük az ajkai TISZA sziget csapata is, akik a híres bajai halászlét hozták el, és akik nemcsak a zsűrit, hanem minden egyes látogatót elvarázsoltak a főzőtudományukkal. Az ajkai TISZA sziget csapata a híres bajai halászlével indult a versenyen – fotó: Melczer Zsolt A székelykáposzta, gulyás, slambuc, sült hal, és az ikonikus narancsos bukta illata mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a rendezvény ne csupán szellemi élményt, hanem valódi gasztronómiai kalandot is kínáljon. A fáradhatatlanul sürgő-forgó ételkészítők mindent megtettek annak érdekében, hogy a közösség valóban megízlelhesse a hagyományos ízeket, miközben a helyi alapanyagok és kézműves termékek is kiemelt szerepet kaptak. Amikor a füstölő pörköltek és a ropogós, házi készítésű sütemények mellett leültem egy pillanatra, hogy megpihenjek, körülöttem mindenki mosolygott. Az ajkai TISZA sziget csapata büszkén osztotta meg a versenyeredményeket, amelyek egy kicsit olyan érzést adtak, mintha az egész közösség részesévé válna ennek a szép és ínycsiklandó hagyománynak. Az ilyen pillanatok teszik igazán különlegessé az eseményt – az emberek közötti kapcsolatokat, a beszélgetéseket és persze az együtt megélt élményeket. A gyerekek sem maradtak programok nélkül! – fotó: Melczer Zsolt A kézműves vásár és a gyermekprogramok A rendezvény forgatagában emellett egy kézműves vásár is várta a látogatókat, ahol különféle helyi termelők és mesterségek mutatták be a portékáikat. A festett kerámia, a kézzel készült szappanok, a fonott kosarak és a különböző egyedi ékszerek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a rendezvény valóban a helyi kultúra és kreativitás ünnepe legyen. Az ilyen vásárok mindig különleges hangulatot adnak, mert az ember képes közvetlen kapcsolatba kerülni azokkal, akik a saját kezükkel készítik el azokat az alkotásokat, amelyek egy-egy különleges pillanatot örökítenek meg. A gyerekek sem maradtak programok nélkül! Ugrálóvár, arcfestés, csillámtetoválás, és állatsimogató várta őket, így a legkisebbek is szórakozva élvezhették a napot. A csilingelő nevetések, a kis kezek, amelyek a színes festékekkel díszített arcokat csodálták, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a rendezvény valóban családias és befogadó legyen. Az autósport szerelmeseinek Nem maradtak élmény nélkül azok sem, akik az autósportok iránt érdeklődtek, hiszen a rallycross autó kiállításon testközelből csodálhatták meg a versenyautókat. A motorok dübörgése, a versenygépek csillogása és az izgalom, amit az autók látványa keltett, igazi adrenalinnal fűszerezte meg a napot. Levi, egy leendő rallycross versenyző ízlelget egy kiállított autót – fotó: Melczer Zsolt Egészségügyi tanácsadás Mindezek mellett a rendezvény az egészségtudatosságra is nagy hangsúlyt fektetett. Az ingyenes egészségügyi tanácsadás lehetőséget biztosított arra, hogy bárki hasznos tippeket kapjon az egészséges életmódhoz. A helyszínen dolgozó szakemberek lelkiismeretesen osztották meg tudásukat, és segítettek abban, hogy az érdeklődők tisztában legyenek a mindennapi egészséges szokások fontosságával. A közösség ereje Összegezve a TISZA szigetek első Veszprém megyei találkozója egy olyan esemény volt, ahol valódi közösségi élményeket lehetett átélni. Devecser csatlakozásával immár 13 TISZA sziget van Veszprém megyében. Ez összesen körülbelül 400 tagot jelent. Mondhatni, ezen a találkozón „mindenki itt volt”, aki számít, több mint 600 ember gyűlt össze, és bár mindenki különböző háttérrel, érdeklődési körrel érkezett, mégis úgy éreztem, hogy mindannyian ugyanazon gondolat és cél mentén haladunk. Az emberek között barátságok, beszélgetések szövődtek, és az egész esemény azt üzente, hogy a közösség ereje valóban mindenek felett áll. Veszprém megyei TISZA szigetek találkozóján több, mint 600 ember gyűlt össze – fotó: Melczer Zsolt Ahogy a nap végéhez közeledett, és a rendezvény lezárult, egyfajta melegség, elégedettség és hálás érzés maradt bennem. A Veszprém megyei TISZA szigetek találkozója nemcsak egy egyszerű rendezvény volt, hanem egy olyan élmény, amely valóban rávilágított arra, hogy mi az, ami összeköt minket: a közös célok és a hazánk érdekében való tenni akarás, a közösségi élmények és a szeretet, amit a hagyományok, a kultúra és természetesen egymás iránt érzünk. Ez volt az, ami a rendezvényt valóban emlékezetessé tette.

Magyar Péter és a TISZA Párt tüntetése a propagandagyár ellen

Választás 2026

Kora délután érzékelhetően fújt a szél Kunigunda utcájában. Mintha a Tisza maga küldte volna előfutárait, hogy figyelmeztessen, elérkezett a változás ideje. Az MTVA székházánál gyülekező tömeg egy szürke monstrum árnyékában, a kormányzati propaganda jelképévé vált épület előtt gyűlt össze. A tömeget elöntötte a remény, a csalódottság, és valami új, bizsergető érzés, amely azt suttogta: talán ma más lesz, talán ezzel a nappal valami más veszi kezdetét. Az emberek között nemzeti színű zászlók lengtek, dacolva a közmédia egyhangú, szürke propagandájával, mintha megtestesítették volna mindazt, amit évek óta éreznek és remélnek. A sokszínű magyarság szemben az elnyomó, egyszínű hatalommal – fotó: Melczer Zsolt “Elég volt!” – visszhangozták az emberek, ajkaikról fáradhatatlanul zúgott az elégedetlenség, mintha a Tisza morajlását lehetne hallani Budapesten. A várakozás feszültsége a levegőben lebegett, és mindenki érezte, hogy ez a nap tényleg különleges. A tömeg színes volt, mint maga az ország: fiatalok és idősek, családok, barátok, akiknek az arcán a jövő iránti remény és a múlt iránti keserűség vegyesen tükröződött. Az idősebbek mélyebb, fájdalmasabb sebeket hordoztak, míg a fiatalok inkább a jelen kihívásait és a jövő bizonytalanságától tartottak. A szél ereje mintha segített volna kifejezni mindazt a felhalmozott érzést és feszültséget, amely az emberekben élt. Ahogy az emberek sorra hallgatták a beszédeket, a közös cél és az összetartozás érzése mind erősebbé vált. Nagy Ervin szavai különösen mélyen hatottak a hallgatóságra, mikor a félelemről beszélt – arról a gátlásról, amely a szabadság útjában áll. Bruti szatirikus, keserédes humorral teli előadása különösen megérintette a tömeget, amelyben a szívszorító fájdalom és remény vegyesen tükröződött. Miközben őt hallgattam, éreztem, hogy ez az emberi hang oly sokunkat ér el, mintha minden fájdalmas kiábrándulást és csalódottságot feldolgozna a közös cél érdekében. Nagy Bandó András szavai pedig még mélyebben értek el hozzánk, miközben szarkazmusba burkolva beszélt a valóságról. Nagy Ervin szavai különösen mélyen hatottak a hallgatóságra, mikor a félelemről beszélt – arról a gátlásról, amely a szabadság útjában áll – fotó: Melczer Zsolt És akkor felcsendült Hadházy Ákos neve. Nem más, maga Magyar Péter hívta fel a színpadra. Olyan dolog történt, ami a magyar politikában talán még soha. A levegő megfagyott körülöttünk. Az emberek Hadházy Ákos nevét suttogták, még akkor is, amikor a beszéde már kezdetét vette. Ő, aki korábban többször szembekerült Magyar Péterrel és nyílt vitáikban nem egyszer feszült pillanatokat éltek át. A tömeg izgalma szinte kézzelfogható volt. Vajon mit fog mondani Hadházy? A levegő megdermedt, ahogy elkezdett beszélni. Szavai mindenkit megleptek. Nem a szokványos, politikai viták hangján szólt, hanem emberien és őszintén. Elismerte a helyzet nehézségét, a rendszer lebontásának lehetetlenségét, de hangjában egy acélkemény elszántság is jelen volt, ami mindannyiunkban új erőt ébresztett. A közmédiának hazudott propagandagyár előtt ebben a pillanatban úgy tűnt, minden személyes ellentét eltűnik, és csak a közös cél marad. Tarr Zoltán éles kritikával illette a kormány politikáját. – fotó: Melczer Zsolt Ahogy Hadházy beszéde véget ért, a tömeg dübörgésbe kezdett, majd a színpadra lépett Tarr Zoltán, aki éles kritikával illette a kormány politikáját. Felidézte, hogy már az oktatási tüntetések során is hasonló követeléseket fogalmaztak meg. Orbán Balázs kijelentéseire is reagált, amelyek 1956-ra és az orosz–ukrán háborúra vonatkoztak. “Hazaáruló, hazaáruló!” – skandálta a tömeg válaszul Tarr felszólalására, élesen bírálva Orbán szavait, amelyeket a képviselő félreérthetetlennek és az ország szuverenitására nézve veszélyesnek tartott. Felemelte a hangját a női politikusok mellet is, akiket a kormánypárt egyszerűen eldob, ha úgy kívánja. Követelte a független, szabad sajtó visszaállítását, amelyet a demokrácia alappillérének nevezett. Mindenki érezte, hogy amit mondott, nemcsak politikai állásfoglalás, hanem az ország jövőjéért való kiáltás volt. Majd jött Magyar Péter, a Tisza vezére, aki sokak számára a remény jelképe lett. “Elég volt!” – kiáltotta Magyar Péter, és a tömeg válaszolt: ezernyi hanggal visszhangzott a kiáltás, az igazság és szabadság kiáltása. Az emberek megértették: itt és most nem pusztán szavak hangzanak el, hanem a közösség ereje, az összetartozásé, amely az igazságért kiált. Miután Magyar Péter felment a színpadra, úgy tűnt, hogy a közönség egy emberként figyel, a korábbi beszédek lendületét és érzelmi hullámzásait most valami komoly és határozott felváltotta. Péter egyenesen, kompromisszumok nélkül beszélt: a közmédia torz valóságképéről, az igazság manipulációjáról és a hatalomnak való teljes alárendelődéséről – fotó: Melczer Zsolt Amikor a Kádár-rendszerre utalt, mintegy iróniaként, szembeállította a múltat a jelennel – sajnos éreztük a hasonlóságot. Az emberek szinte egyöntetűen hallgatták a szavait, mintha régen tapasztalt, kollektív fájdalom került volna felszínre. Szavai nem csupán bírálatok voltak, hanem egyfajta hitvallás a sajtószabadság és a valós tájékoztatás fontossága mellett. „Hazaáruló!” – visszhangozták a tömeg soraiból amint elhangzott Orbán Balázs neve. Végül a beszéde végén arra kérte a jelenlévőket, hogy bojkottálják a propagandát és hirdessék az igazságot. Azt mondta, hogy lépésről lépésre, tégláról téglára fogják visszavenni az országukat. Ahogy befejezte, a tömegben újra felcsendült az elszántság és az egység kiáltása: mindenki érezte, hogy ez a nap több volt, mint egy egyszerű tüntetés. Amikor Magyar Péter megkísérelte bejutni a székházba, hogy felolvassa a 16 pontot, a feszültség tetőpontjára ért. Mindenki érezte, hogy itt és most eldől valami. A csalódás szinte áradatként söpört végig a tömegen, amikor a rendőrség megakadályozta az élőláncot. De a remény nem tűnt el. Ahogy a „Tavaszi szél” dallamai átszőtték az utcát, új kezdet érzése lengte be a teret. A rendőrsorfal, amely megakadályozta a székház körül az élőlánc létrejöttét, nem tudta eltántorítani a tömeget. Tudtuk, hogy ma nem csak a közmédiáért tüntettünk; a jövőnkért álltunk ki. Ahogy a konfettik színesen hullottak, és a dallam a remény új kezdetét hirdette, éreztük, hogy a Tisza folyója, amely annyi évtizedes harcok tanúja volt, tovább sodorja a változás áramlatait. Ahogy a tömeg lassan oszlani kezdett, mindenki magával vitte a közös élményt, a szabadságba vetett hitet és a változás szikráját. Vártuk, hogy Október 23-án újra találkozzunk, hogy folytassuk ezt a küzdelmet, és hogy egyszer valóban bekövetkezzen a változás