Nótárius

Orbán tizenöt év után végre bement egy stúdióba, amely nem a „királyi” médiához tartozik és interjút adott Rónai Egonnak. Itt végre kapott komolyabb kérdéseket is, bár ismét bebizonyította, hogy fogalma sincs arról, hogy mi történik ebben az országban és az sem biztos, hogy érdekli. Össze-vissza beszélt mindenről és hazudott, vagy figyelmen kívül hagyta a műsorvezető által feltett kényelmetlen kérdést. (Pedig lehetett volna még sokkal több, sokkal kellemetlenebb kérdése.) Az sem változott, hogy Orbán ismét hülyének nézi az országot. Amire rákérdeztek: Fapados repülővel mentek Amerikába, miért? Kényszerhelyzet volt, mondta. Pedig évek óta saját luxusgépeivel járja a világot, csak éppen nem hivatalos utakra. Például focimeccsre. Még egy évig folyhat az orosz olaj, de aztán? – Forrás: France 24 YouTube képernyőkép És jön a nagy hír: Trump megállapodás, szankció mentesség, védőpajzs. A „korlátlan idejű” megállapodásról kiderült, hogy addig tart, amíg mindketten hatalmon vannak. Ez nem védőpajzs, hanem egy kampányfogás, amit Orbán megpróbált eladni. Amikor pedig szembesítették a valósággal, már ő is kénytelen volt kimondani: nincs itt semmi korlátlanság, csak propaganda. Aztán Marco Rubio, az USA külügyminisztere megcáfolta Orbánt, hogy csak egy évre szól a mentesség. A nagy hazugságok: A nyugdíjak „nem veszítettek az értékükből”. Mindenki, aki a boltba megy, aki befizeti a számlákat, aki húsz -, vagy akár negyven év munkája után próbál megélni a nyugdíjából, pontosan tudja, hogy ez hazugság. Orbánnak azonban elég volt annyit mondani: „én kapom a jelentéseket”. Igen, mert aki a Rogán által kozmetikázott KSH adatokból ismeri a „világot”, az tényleg elhiheti, hogy a liszt, tojás, tej, kenyér stb. nem drágult. A valóságban élők viszont naponta szembesülnek azzal, hogy az árstop nem megvéd, hanem elfedi a bajt – a kasszánál meg úgyis kiderül, mennyit ér a pénzünk. De akkor miért inkasszált a kormány a főváros számlájáról 6,2 milliárd forintot? – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Amikor a főváros pénzügyi helyzetéről kérdezték? Orbán szerint „nem megy csődbe, csődben van”. De ez is egy nagy hazugság. Már megint másra mutogatott. Ő maga sosem felelős és sosem tehet semmiről. Mindig valaki más. De akkor miért inkasszált a kormány a főváros számlájáról 6,2 milliárd Forintot, az eddigiekkel együtt már összesen 46 milliárd forintot? Direkt kivérezteti a Fővárost. Bosszút áll, mert a Fidesz elbukta Budapestet. Mi van Putyinnal? Nincs politikai kitettség, csakis „történelmi”. A 2009-es találkozó? Igen, megtörtént – de persze „marhaság” azt gondolni, hogy Putyin befolyásolja. Már szinte minden volt szocialista ország levált az orosz gázról és kőolajról – még a balti államok is – mi meg érdekes módon nem tudunk. Ezt már nem lehet letagadni, és Orbán mégis megpróbálja. Moszkva idegesen figyeli ahogy Orbán hatalma megtörik – Forrás: Hindustan Times YouTube képernyőkép A gyermekszegénység nem igaz. Mondja a miniszterelnök. A KSH-adatok? Az EU-s figyelmeztetések? A valóság? „Térjünk vissza rá legközelebb.” Magyarország miniszterelnöke szerint, egyszerűen nem léteznek a szegény gyerekek, mert rossz fényt vetnének a kirakatra. És hol az empátia? Ja, neki ilyen nincs. Mi van? Baj van! Orbánnak volt egy kijelentése. Azt mondta: „Magyarország mindig bajban van.” Talán mitől, vagy kitől? A magyar gazdaság egy nyitott kis gazdaság. Méreténél fogva hamar megérzi a világgazdaságban és az UNIÓ-ban történő gazdasági változásokat. A bajt Orbán és a NER okozta az elmúlt 15 évben. Kifosztották az országot, az embereket. Uradalom Hatvanpusztán, az eltűnt pénz megtestesítője – Forrás: 444.hu YouTube képernyőkép Orbán a magyar gazdaságot egy svédasztalnak tekinti, ahonnan bárhonnan, bármit elvehet, amikor csak akarja, de a számlát nem ő fizeti. A Magyar Államkincstárat pedig a magánbankjának tekint, ahonnan bármennyi pénzt ki tud venni, bármire, amire a kedve tartja. Már csak egy bankkártya kellene és egy automata, hogy ne kelljen kínlódnia a költségvetési fejezetekkel és az adminisztrációval. Emiatt nincs fejlődés, nincs felemelkedés, nincsenek lehetőségek, csak az örök baj. Mintha nem ő lenne az, aki tizenöt éve vezeti ezt az országot. Pedig de. Ha mindig baj van, azért egyetlen ember felel: aki a döntéseket hozza, azaz Orbán Viktor. Kegyelmes asszonyok És a kegyelmi botrány? Orbán helyett Ők vitték el a balhét. Szerinte az volt a baj, hogy „nem volt elég ítélőképességük”. Csak ennyi. Persze, sajnálja Őket. A felelősségvállalás pedig valahogy mindig elmarad. Viktor így alakította ki a rendszerét. A döntés mindig az övé, a felelősség mindig a másoké. Novák Katalin nem mondja el, miért kegyelmezett meg a pedofíliát eltussoló bűntársnak – Forrás: Telex.hu Youtube képernyőkép Orbán az interjú végén kijelentette: majd akkor jön legközelebb, ha az ATV „nem fogad el külföldi pénzt”. Ezzel az ország egyik egyik televízióját próbálta hitelteleníteni – csak mert szembesítették a valósággal. Ez mindent elárul arról, hogyan viszonyul a független nyilvánossághoz. Ez az interjú nem Orbán erejéről szólt, hanem a kétségbeesettségéről. Egy olyan vezetőről, aki fél a valóságtól, fél a számonkéréstől, és fél attól, hogy kiderül: a propagandán túl semmi nincs. Ismét kiderült. A király meztelen. Amire nem kérdeztek rá: * Mi van Hatvanpusztán? Tényleg gazdasági épületek és mindez 20 milliárdból összehozva. * Miért hasítanak az Orbán-cégek állami közbeszerzéseken, Orbán „papa” bányái, Orbán Áron és fegyver biznisz, ifj. Orbán Győző és az E.ON üzlet a gázhálózatok távfelügyeletére. És persze Ráhelke is hasít a turizmusban, csak nem saját néven. * Miért üldözték el a CEU-t? * Miért kellett tönkretenni az államigazgatási -,a szociálpolitikai – , az önkormányzati …stb. rendszert? * Miért kellett államosítani az MTA kutatóhálózatát? * Miért csak p.c. (politically correct) vendégeket hívhatnak az MTVA műsoraiba? * Miért teljesítenek a magyar diákok évről-évre egyre gyengébben a Pisa-teszteken? * Miért kellett megvásárolni közpénzen a Liszt Ferenc Repülőteret? * Hová lett a 3000 milliárdos magánnyugdíj-pénztári vagyon? * Miért kellett meghalni a covid idején 50.000 honfitársunknak? * Mi van a lélegeztető gép mutyival? A sor szinte a végtelenségig folytatható. Nótárius Nyitókép: ATV Magyarország YouTube képernyőkép

A bérből és „bosszúságból”, akarom mondani a keresetből élő, keményen dolgozó kisembertől hova gurul a pénz, avagy mennyit ér a keresetünk valójában? A 2025 szeptemberi KSH adatok szerint a bérből és „bosszúságból”, akarom mondani a keresetből élő keményen dolgozó kisember átlagkeresete bruttó 687 100 forint volt, ami nettó 475.100-Ft. Ez nem azt jelenti, hogy ennyit keres a legtöbb magyar. A valós képet a medián mutatja: a bruttó mediánbér 568 700, a nettó pedig 397 400 forint, vagyis a dolgozók fele ennél kevesebbet visz haza. A különbség oka, hogy az átlagot a legmagasabb fizetések erősen felfelé torzítják. (A medián bruttó és nettó keresetet is a KSH adatokból vettem.) Mennyit hagynak meg nekünk? – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Mit von a munkáltató azonnal a fizetésből? Akkor nézzük meg, hogy az 568.700-Ft bruttó keresetből valójában mennyit lehet elkölteni, élelmiszerre, ruhára, rezsire – víz, gáz, villany, kommunális díj…stb. A bruttó bért terheli 15% személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulék. Ez összesen 33,5% levonás, ami azt jelenti, hogy 190.514-Ft-ot visz el az állam a bruttó bérből. Így a számlánkra érkezik 378.186-Ft. Mitől tovább olvad tovább a nettó bérünk? De ez még nem minden. Magyarországon az általános forgalmi adó (ÁFA) nagyon magas: 27%, amit a legtöbb termék, szolgáltatás után a fogyasztónak – nekünk – meg kell fizetni a vásárláskor. (Az 5%-os ÁFA kulcsos termékből 63 db, szolgáltatásból 5 féle, míg 18%-os ÁFA kulcsos termékből 6 db, szolgáltatásból 2 féle létezik a több tízezer termék és szolgáltatás közül.) Nyugodtan számolhatunk úgy, hogy még a vásárláskor, szolgáltatás igénybevételekor is a nettó bérünk 20-22%-át még megfizetjük az ÁFÁ-val. Így már a nettó bérünk mintegy ötöde nem szabadon elkölthető. Mennyit hagynak meg nekünk? – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Mi az összegezés? Gyakorlatilag a bruttó bér 54-56%-a kerül az államhoz adóelvonásként. Tehát marad a pénztárcánkban minden egyes 100-Ft-ból 46-44-Ft, amit szabadon elkölthetünk. Figyelembe véve a nettó 568.700-Ft-os keresetet csökkentve a 261.602 forint ÁFA-val – 250.228-Ft marad a zsebünkben. Nyugodtan kijelenthetjük, ez rablás az állam részéről, főleg úgy, hogy a befizetett-levont adóforintjaink átváltoznak NER vagyonokká kastélyok, alapítványok, NER cégek által elnyert irányított és túlárazott közbeszerzéseken keresztül. A sort még hosszan folytathatnám. A NER lovagok jól élnek a mi adóforintjainkból, de a számlát végül mi fizetjük. Nótárius – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Avagy, mikor marad több pénz a zsebünkben? A jelenlegi FIDESZ-kormánynál, vagy a leendő TISZA-kormánynál. A számok nem hazudnak. Az Indexen jelent meg nemrég egy cikk, amelyet a 444.hu is szemlézett. Az Index szerint egy állítólagos „brutális Tiszás megszorító csomag” készül, melyet Magyar Péter – az adóemeléshez hasonlóan – azonnal cáfolt és hamisítványnak nevezett. A kormánypárt és médiája azóta a kampányát a fiktív megszorításokra építi. A FIDESZ kormány szerint a TISZA bevezetné az eb- és macskaadót. Minden kutya és macska után évi 18 ezer forintot kellene fizetni. És persze az AI-vel készített reklám Magyar Péterről a „Jöttem a TISZA adóért.” kamuszöveggel. Nézzük, hogy valójában mi is történt az elmúlt 15 évben. Mi az álhír és mi a valóság? A tények 2010-ben 37 adónem volt. 2025-ben már 61. Ami a húsunkba vág, az az szja adó, a tb járulék és a szuper magas ÁFA. Ide klikkelve megtekinthető a 2026-os TISZA adótervezet. A 2026-os TISZA tervezet A táblázatból is jól látható, hogy összességében a 2010-es adórendszerrel havonta 47.982-Ft éves szinten 575.784-Ft maradna a zsebben és még az ÁFA is kisebb volt az ÁFA. A TISZA adórendszerével 17.448-Ft maradna a zsebben havonta, ami éves szinten 209.346-Ft. Viszont azt is meg kell jegyezni, hogy a 0 és az 5%-os áfakulccsal – a 27%-os helyett – még több maradna a zsebünkben, mint amit a 2026-os évre kiszámoltunk. Menczer Tamás persze tovább emelte a tétet: „De mi az, hogy kutyaadó? A kutya nem jövedelem és nem vagyon. A kutya hű barát. Nálunk speciel családtag. Legközelebb a feleségem után is adót kell fizetnem? Érdekes, azóta minden fideszes politikus hatalmas kutya- és macskatartó lett, és folyamatosan riogatnak. Amiről viszont egyik fideszes politikus sem beszél, az az, hogy pont a Fidesz tette lehetővé az önkormányzatok számára az ebadó (ebrendészeti hozzájárulás) kivetését az állatvédelmi törvény 2012. január 1-én életbe lépett módosításával. A Magyar Hang felhívja a figyelmet, hogy több település is bevezette már ezt, így Somogyhatvan, Piliscsaba, Tóalmás, Egyek, Enying és Nagykanizsa is, a múlt héten pedig Szigethalom is követte őket. Nótárius – Nyitókép: Magyar Péter beszédet mond a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt

November 11-én jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által jegyzett rendelet, amely helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján, 2025. november hónapban teljesítendő fizetési kötelezettség összegéről rendelkezik. A jogszabály a mellékletében hosszan sorolja fel a településeket és azok befizetési kötelezettségét. Ezzel az intézkedéssel a kormány egy újabb lépést tett az önkormányzatok szándékos kivéreztetéséhez vezető úton. Óriási bajban van a költségvetés, ha már a kis településektől is befizetéseket vár a kormány. Lásd a táblázatban még Göncruszkától is elvár 81.629-Ft-ot befizetést a kormány. Felsorolok néhány kistelepülést és a HIPA – helyi iparűzési adó terhére elvárt befizetés összegét. vármegye település lakosság (fő) elvárt befizetés (Ft) Veszprém Csetény 1.767 9.547.017- Baranya Nagynyárád 607 3.534.279- Békés Dombegyház 1.546 1.960.108- Borsod-Abaúj-Zemplén Göncruszka 653 81.629- Óriási bajban van a költségvetés, ha már a kis településektől is befizetéseket vár a kormány. Például a 653 lelkes Göncruszkától is elvár 81629 forintot. A kivéreztetés előzménye A rendszerváltást követően az önkormányzati törvény elfogadásakor a személyi jövedelemadó teljes összegét átengedték a helyhatóságoknak (önkormányzatoknak). Ez az állapot mindössze egyetlen évig tartott, mivel már 1991-ben felére csökkentették az arányt, majd még szintén az Antall-kormány 30 százalékra csökkentette vissza a helyben, szabadon felhasználható részt. A gyönyörűen felújított csetényi Holitscher-kastély – Fotó: Antal-Varga Vilma Tovább olvadó helyi pénzek A Horn-kabinet idején alakult ki az a rendszer, hogy az átengedett összegek egy részét a kormány már „pántlikázta”, vagyis megszabta, mire lehet fordítani. Igaz, a szabadon felhasználható rész még így is 20 százalék maradt a ciklus végére (1995-ben még 29 volt), amit az első Orbán-kabinet egy huszárvágással negyedére vitt le (4,25%). Medgyessy Péter kormánya ezt emelte tízre, majd 2007-ben alakult ki a máig érvényes 8 százalékos arány. A láthatatlan kezek kivesznek a közösből – Frantisek Krejci / Pixabay A végső döfés Az Orbán-kormány az önkormányzatok önállóságát, függetlenségét már régóta rombolja, főleg az ellenzékben lévő önkormányzatokat. Az SZJA önkormányzatokat megillető maradék 8%-át is elvonta 2012-től. Az első Orbán-kormány idején (1998 – 2002) elvonta a településektől gépjármű adó (akkor még súly adó) 60%-át. Később 2021-től a covid idején a gépjármű adó maradék 40%-át is. Az utolsó csepp a pohárba 2025-ben Orbán bevezette a települések a szolidaritási adóját, amit egyre több – sok kistelepülésnek is – be kell fizetni. Pedig a települések azért kaptak bevételi forrást, hogy az önkormányzati törvényben meghatározott feladatait ellássák. Ilyen például a helyi közszolgáltatások biztosítása, az ivóvíz, szennyvízelvezetés és hulladékkezelés. * Gondoskodnak a köztemetőkről és a halotthamvasztókról. * Közvilágítás fenntartása. * Feladatuk a közterületek tisztántartása és a lomtalanítási akciók megszervezése. * Önállóan igazgatnak és saját költségvetésükből gazdálkodnak. * Rendeleteket alkotnak és határozatokat hoznak a helyi közügyek szabályozására. * Elfogadják a helyi költségvetést és felügyelik annak teljesülését. * Gondoskodnak a bölcsődei, óvodai ellátási és szociális alapellátásokról. * Támogatják a helyi közösségi életet…..stb. Egy utolsó kérdés. Hogyan tudja ellátni az önkormányzat a törvény által előírt feladatait, ha a kormány elvonja, sőt megfosztja a bevételeitől? Nótárius – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Mottó: „EGY GARAS SE ADASSÉK AZOKNAK, AKIK AZ ÁLLAMOT CSALTÁK.” ifj. Gróf Andrássy Gyula Előző írásomban a propogandára biztosított közpénz milliárdokról írtam – “Propagandára mindig van pénz” -, melyet Balásy Gyula két cége nyert el, és amely sokszorosa annak az összegnek, amit az állam az általa gondozott gyermekek egy éves, napi szinten ötszöri étkeztetésére költ, ami közpénz és szintén a mi adóbefizetéséből történik. Ha én döntenék a közpénz felhasználásáról, akkor inkább az állami gondozott gyermekek étkeztetésére különítenék el többet a költségvetésben és nem propagandára. Az állami gondozott gyermekek közétkeztetése fontosabb a propagandánál – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Az alapok Mi is hát a közpénz? A magyar értelmező kéziszótár megfogalmazása szerint a közpénz: * főnév (gyak. többes számban) (hivatalos) * valamely közösség, főleg az állam vagy valamely közület, közintézmény rendelkezésére álló, közcél(ok)ra szánt, felhasználandó pénz; hivatalos pénz, állami pénz. A közpénznek tehát a köz, a közösség javát kell, hogy szolgálja. Közfeladatokat lát el az állam az erre szakosodott intézményrendszerén keresztül, úgymint munkanélküliek ellátása, képzése, átképzése; baleset, betegség, gyermekápolás, gyermekszülés esetén pénzellátás biztosítása; közoktatási és az egészségügyi rendszer, közgyűjtemények, közkönyvtárak gyermekvédelmi rendszer fenntartása és működtetése…. stb. Hova megy a pénz Sokáig sorolhatnám még az állam feladatait. Ezzel szemben jelenleg az állam repülőteret vásárol (1200 milliárd forint), a 4iG Nyrt-n (Jászai Gellért NER milliárdos) keresztül bevásárolta magát a Vodafone-ba és a Yettelbe (660 milliárd forint), Garancsi-Tiborcz közös vállalkozásaihoz kötött irodaházak – Dűrer, Bosnyák tér, Kopaszi-gát – megvásárlása (600 milliárd forint) 40%-os túlárazással. Túlárazni szabad? – Fotó: Alexa / Pixabay Megjegyzem, ez előbbiekben felsorolt állami beruházásokat – miután Orbán megvette a vejétől és Garancsitól – szégyentelenűl túlárazták és ezáltal kétszeresen is lehúzzák az adófizetőket, mert ezt mind mi fizetjük. Amiket itt felsoroltam az csak a jéghegy csúcsa. Írhattam volna még az állam és Mészáros Lőrinc között létrejött Vértes Erőmű adásvételi „mutyiról” is. Ahol az állam nyereségesen adta el az erőművet Mészárosnak és 47 milliárd forint veszteséggel vásárolta vissza. Ha összeadom ezeket a tételeket, az több, mint 3000 milliárd forint. Amire nincs pénz… Októberben jelent meg a HVG.HU honlapján, hogy a Ganz-Mavag International Kft. és leányvállalata a Dunakeszi Járműjavító nehéz helyzetbe került. A portál szerint a cég azt követően került bajba, hogy az orosz partner, a Transmashholding Ukrajna megtámadását követően kiszorult egy 1350 vagonra kötött egyiptomi üzletből. A kocsikat Dunakeszin csak veszteséggel tudták volna legyártani. Nyáron a kormány bejelentette, hogy megmenti a gyárat, később azonban kiderült, hogy ehhez 40 milliárd forintra lenne szükség, ami a lap forrása szerint még a kormánynak is túl drága lehet. A Ganz-Mavag a múlt héten levélben jelezte fizetésképtelenségét a partnereinek. Felszámolják a Ganz Mávagot – Fotó: Pixabay Egyébként a Dunakeszi Járműjavító – amelyben korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is tulajdonos volt – bedőlését a teljes magyar vasúti közlekedés megérezheti, mivel itt végszerelték a KISS-motorvonatok középső kocsijait, és számos javítási munkát is végeztek a MÁV-nak. A vállalatnak a felszámolás elrendelésekor 673 alkalmazottja volt. Összegezve, el lehet „égetni” az adófizetők pénzéből szinte bármire 3000 milliárd forintot, amit Orbán és a NER jónak lát, de nem jut 40 milliárd a közpénzből arra, hogy megmentsen az állam két magyar céget és ezzel mintegy 700 dolgozó munkahelyét. Notárius – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Balásy Gyula két cége – New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a LOUNGE DESIGN Szolgáltató Kft. – nyerte el a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) kommunikációs feladatokra kiírt tenderét. A 75 milliárd Forintos keretmegállapodás 12 hónapra szól, de kétszer meghosszabbítható. Elnémuló kormánypárt Jámbor András független országgyűlési képviselő Facebook-videójában adta hírül, hogy az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának ülésén egyetlen hozzászólás nélkül szavazták le a fideszes képviselők a gyermekvédelmi dolgozók béremelését, továbbá azt az 1500 forintos emelést is, ami egy gyermek egy napi étkezésére jutott volna. Jámbor András számonkéri a némaságot – Fotó: Jámbor András – YouTube képernyőkép Jámbor András szerint a bizottság ellenzéki tagjai 20 percig kérték a többséget alkotó hat fideszes képviselőt, hogy szóljanak hozzá a vitához, mondjanak valamit a gyermekvédelem állapotáról, de egy sem akadt a körükben, akinek lett volna szava. Emlékeztetett: Orbán Viktor kormányfő 2024 novemberében megígérte ezt a béremelést, majd idén májusban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ismét ígéretet tett a gyermekvédelemben dolgozók bérének fejlesztésére. A dolgozók bérezése Nemrég a Népszava számolt be arról, hogy egy gyerekfelügyelő napi 12 órában havi 170-180 órát dolgozik, miközben a fizetése havi nettó 270 ezer forint. Az LMP általánosabb becslése alapján 2024-ben egy szociális segítő alig keresett többet, mint bruttó 350 ezer forint, a szociális gondozók bére bruttó 360 ezer forint körül volt. Egy diplomás szociális munkás átlagkeresete nem érte el a bruttó 400 ezer forintot és a gyermekvédelmi asszisztensek is bőven bruttó négyszázezer forint alatt kerestek. Szociális munkás pénztárcája – Fotó: Andrew Khoroshavin / Pixabay Csizi Péter, a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára ugyanakkor azt mondta, a gyermekvédelemben bruttó 460 ezer forint az átlagbér. Továbbá szintén a Népszava számolt be arról, hogy a 13480 gyermekvédelemben dolgozó szakember 30%-a távozott 2024-ben. 2023 februárja óta fejenként napi 1500 forintot költhetnek a gyermekotthonok étkezésre, ez az összeg azóta sem emelkedett. Megjegyzem, 2010-től 2022-ig hétszáz forintnál is kevesebb (684 Ft/fő/nap) jutott a gyermekotthonok lakóinak napi étkeztetésére. Mi lesz a fejkvótákkal? A 2023 óta érvényben lévő 1500 forint napi fejkvótát akarta az ellenzék megemeltetni 1500 forinttal, amelyet a gyermekvédelemben dolgozók béremelésével együtt a fideszes bizottsági tagok „lesöpörtek az asztalról”. Azaz nem kerül az országgyűlés napirendi pontjára ez az ügy. Így ki tudja, mikor kerül sor a gyermekvédelemben dolgozók régóta esedékes béremelésére és az étkezési napi fejkvóta megemelése az állami gondozásban élő gyermekek részére. A fejkvóta nem változik – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Magyarországon jelenleg mintegy 7000 gyermek él állami gondozásban és mintegy 23000 állami gondozott gyermek nevelőszülőknél. Az állami gondozásban élő gyermekek éves étkezése a napi 1500 forintos kvóta – amely napi ötszöri étkezést foglal magában. Ez alapján számolva, valamivel kicsit több mint 3,8 milliárd forint. Gyakorlatilag ezt az összeget szerette volna megemeltetni, megduplázni az ellenzék, mint az eredmény mutatja sikertelenül. Számoljunk csak utána A NER luxusjachtját a Lady MRD-t két évvel ezelőtt 12,5 milliárd forintért hirdették eladásra. Ez az összeg a jelenleg több mint három évig fedezné az állami gondozásban élő gyermekek étkeztetését. Ha a fejkvótát megdupláznák, akkor két évre elég lenne az a fedezet. Nyaral a NER – Forrás: Partizán YouTube képernyőkép Ha viszonyítom a Balásy két cége által elnyert 75 milliárd forintot – havi 6,25 milliárd forint – , akkor a jelenlegi mintegy 3,8 milliárdos összeg majdnem 20 évig fedezné az állami gondozott gyermekek étkeztetését. De így is mondhatnám, hogy havonta majdnem kétszer akkora összeg jut propagandára a mi adóbefizetéseinkből, mint egy éves ellátmányra az állami gondozott gyermekek részére. Ismét bebizonyosodott, hogy a fidesz és a kormány csak „papíron” foglalkozik a gyermekvédelemmel. Pl.: Juhász Péter Pál a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója, aki több nagykorú fiút kényszerített prostitúcióra. Kónya Endre kegyelmi ügye, vagy A. Tibor, aki a szolnoki kalandparkban felrúgott egy gyermeket. A fidesz és a kormány tetteivel éppen az ellenkezőjét bizonyítja, de propagandára mindig van pénz. Nótárius – Nyitókép: Balásy Gyula Fotó: Melczer Zsolt- ÍgyÉlünk grafika

Merthogy beteg és mire ez tudatosul bennünk, már lehet, hogy késő lesz. A magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó jellegű, pontosabb nevén folyó finanszírozású rendszer. Ennek kulcselemét képezi az aktív lakosság és a járadékra jogosultak (azaz a munkavállalók és nyugdíjasok) aránya. Jelenleg ez a rendszer még többnyire fenntartható, de az elöregedés és a demográfiai változások miatt a jövőben olyan kihívások elé nézhet, amely reformok szükségességét idézi elő. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kihívásai: Elöregedés: A népesség elöregedése miatt egyre növekszik a nyugdíjasok számra az aktív munkavállalók számával szemben, ami a nyugdíjrendszer költségvetésének növekedéséhez is vezethet. Jól látszódik a korfán, hogyan öregedik el a társadalmunk: A magyar népesség korfája 2025-ben – Grafikon: Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai változások: A születések számának csökkenése miatt az aktív munkavállalók aránya is csökken, ami szintén a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyeztetheti, valamint emellett fontos említést tenni arról is, hogy már több, mint 700 ezer magyar állampolgár dolgozik külföldön. Ebből is következően minden ötödik magyar gyermek külföldön születik. A diagramon jól látszik az egyre csökkenő születések száma és az idősödő korosztály számarányának növekedése: Élve születések számának változása 2019 és 2024 között Költségvetési kihívások: A nyugdíjkiadások növekedése mellett a nyugdíjrendszer finanszírozása is egyre nagyobb kihívást jelenthet: a munkáltatóknak nagyobb részt kell vállalni a nyugdíjrendszer finanszírozásából. Potenciális megoldási javaslat lehet a Szociális Hozzájárulási Adó eltörlése (mely jelenleg 13%) és a Társadalombiztosítási járulék újbóli bevezetése valamint legalább 18%-ra növelése. Az így befolyt összeget a társadalombiztosítási- illetve a nyugdíjkiadások fedezetére lehetne fordítani. Nyugdíjkiadások alakulása 2019 éés 2024 között (milliárd forint) Az fenti táblázatból jól kitűnik a nyugdíjkiadások költségvetési fedezetének évenkénti egyre nagyobb kiadásának a növekedése, amely egyre nagyobb terhet jelent az államháztartásnak, ezáltal pedig az adófizető társadalomnak. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának növelése reformokkal: 1.) A nyugdíjrendszer felülvizsgálata és reformja segíthet a fenntarthatóbb nyugdíjrendszer kialakításában. 2.) Szakszervezeteket, politikai képviselőket, nyugdíjszakértőket meghallgatva a nyugdíjrendszeri kérdésekben a kormány egyértelmű irányt mutathatna a nyugdíjrendszer fenntartható fejlesztésében. 3.) A rugalmas nyugdíjba vonulás, azaz a munkavállaló adott irányadó nyugdíjkorhatárának betöltését megelőző 1-5 éven belüli, saját döntés alapján és az ezzel azonos arányú nyugdíjcsökkenés vállalásának fényében történő nyugdíjbavonulás lehetőségének megteremtése. Ez mérlegelési, döntési lehetőséget nyújthatna a munkavállalónak nyugdíjbavonulásával kapcsolatban. 4.) Szociális védőháló: a nyugdíjasok szociális helyzetének javítása és a rosszabb anyagi körülmények között élő nyugdíjasok támogatása is fontos szerepet tölt be a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosításában. 5.) A gyermekvállalás elősegítése valós szociálpolitikai intézkedések által: lakhatási problémák enyhítése megfizethető bérlakásokkal, az általános megélhetési körülmények javítása. Például: az ÁFA drasztikus csökkentése olyan termékek esetében, mint: a gyermekruházat, a tanszerek, tankönyvek, bébi ételek és az alapvető élelmiszerek. Élhető kereseti lehetőségek megteremtése és az alapvető életminőség javítása, valamint a munka becsületének helyreállítása. Olyan oktatási rendszer kialakítása, amely az életben valóban hasznosítható tudást nyújt, és emellett gondolkodásra, problémamegoldására, összefüggések felismerésére és azok elemzésre tanítja a diákokat. Olyan egészségügyi rendszerre, amely korszerű, modern berendezésekkel és eljárásokkal hatékonyan képes megelőzni, gyógyítani és ápolni. 6.) Végül pedig előre megtervezhető, kiszámítható, biztonságos jövőt. Jogbiztonságot. A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága több kihívás elé néz – elöregedés, a költségvetési problémák, demográfiai változások – de a megfelelő reformok és intézkedések révén a jövőben is fenntarthatóvá tehető. A soron következő kormány egyik legfőbb feladata lesz, mert ha ismét elodázza a szükséges intézkedések megtételét, akkor már akár legkésőbb 2050-re fenntarthatatlanná válhat a jelenleg „betegeskedő” nyugdíjrendszerünk. Nótárius – Nyitókép: ÍgyÉlünk grafika – AI