Üdv Netanjahu, viszlát ICC – Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Szerző avatar: ÍgyÉlünk
Szerző:
ÍgyÉlünk
Közélet
2025.05.05. 20:22

A Nemzetközi Büntetőbíróság emberiség ellenes és háborús bűncselekmények kivizsgálására jött létre. Célja, hogy az egyén ilyen vádak esetén is felelősségre vonható legyen, ha az adott állam jogi vagy társadalmi keretei ezt nem teszik lehetővé. Magyarország, egyedülálló módon diplomáciai okokból kilépett ebből a nemzetközi szervezetből. 

Nemzetközi
Fotó: Pixabay

Április 3-án Budapestre látogatott Benjámín Netanjáhú nagy nemzetközi figyelem közepette, hiszen 2024 óta életben van Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa, a gázai konfliktusban elkövetett emberiség ellenes cselekedet vádjával.

Magyarország 1998-ban aláírta az ICC-t létrehozó Római Statútumot, 2001-ben ratifikálta azt, ezért elméletben a bírósági parancs végrehajtására köteles lett volna.

A gyakorlatban azonban a tagság nem jelenti egyértelműen az utasítások betartását. Az unió több tagországa jelezte, többek között Franciaország, Lengyelország és Németország, hogy nem hajtanák végre az elfogatóparancsot Netanjáhú látogatása esetén. A magyar kormány ennél tovább ment, és bejelentette kilépést az ICC-ből.

Fotó: Elekes Andor – Wikimedia Commons

Előre a trumpi úton

Donald Trump külpolitikájának része, hogy különböző indoklások mellett bejelenti az Egyesült Államok kilépését nemzetközi szervezetekből, így az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) vagy az UNESCO-ból, és soron következhet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO). Politikai okokból az USA kilépett az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezetéből (UNRWA) is, amit Izrael elleni elfogultság és Hamasz-támogatás vádjával illetett Trump. Az ICC-nek az USA, akárcsak Kína és Oroszország, nem tagja, ezzel együtt az amerikai elnök február 6-án a Nemzetközi Büntetőbíróság szankcionálását jelentette be, illegitimnek nevezve az Izrael és Amerika elleni akcióit.

Hasonló indoklással állt elő a magyar kormány április 3-án, miszerint az ICC „politikai testületté vált”,

utalva a Netanjahu elleni vádemelésre. A kormány eddig is a Trump-adminisztráció legelszántabb támogatói közé tartozott, így nem meglepetés a fennálló nemzetközi rendszer lebontását és/vagy átalakítását szolgáló módszerek átvétele sem.

Univerzális emberi jogok másképp

Magyarország kilépését az ICC-ből elsősorban diplomáciai alapon értékelhetjük, hiszen Netanjahu látogatása előtt nem volt gyakorlati jelentősége a tagságnak – nincs magyar állampolgár elleni vád, illetve Magyarország nem érintett folyamatban levő ügyekben. Az ügy érdekessége, hogy a kormány szerint eleve nincs hatásköre az ICC-nek, hiszen Magyarország bár ratifikálta a Római Statútumot 2001-ben, de nem hirdette ki egyik kormány se azóta, amit az Alkotmány megkövetelt volna a jogerősséghez. Az ICC viszont másfelől közelít, és arról nyilatkozott, hogy bár Magyarország elindította a kilépési folyamatot, ennek ellenére továbbra is tag, és az utasításokat továbbra is köteles betartani.

Tágabb kontextusban a magyar kormány és különböző nemzetközi szervek között zajló jogállamisági vitáról van szó, amelyben a magyar fél megerősítette az álláspontját: különutas politikát képvisel.

Egy másik nemzetközi szervezet, a Human Rights Watch oldalán olvashatjuk:

„Ha Orbán megtagadja az izraeli vezető letartóztatását vagy kitiltását, az a jogállamiság elleni támadással ér fel.”

A Nemzetközi Büntetőbíróság létrejötte egy olyan eszmére alapul, miszerint vannak olyan egyetemes emberi normák, értékek és jogok, amelyek betartása mindenkor, mindenkin számon kérhetőek. Ha nem az ICC-hez hasonló szervezetek létrehozása ennek a módja, akkor mi lesz az?

Ternovácz Dániel

Gazdaság

Kultúra

Azt gondolom…

Közélet

Építészet

Jog és igazságügy

ÍgyÉlünk.hu © 2025