

„A Hajdúdorogi Főegyházmegye hivatásától eltiltott egykori áldozópapját súlyos bűncselekményekkel vádolják: többrendbeli szexuális erőszakkal és kényszerítéssel, áldozatai 18 év alattiak, sőt: 9 és 12 éves gyermekek is akadnak köztük. Beismerés esetére 12 év fegyházat ajánlottak neki, de nem fogadta el.”
Teljes döbbenet, undor és felháborodás kíséri az ügyet, amely 2023-ban robbant be a köztudatba. Ekkor tartóztatták le Sz.atyát, aki azóta is szabadlábon éldegél, gyakorlatilag – a súlyos vádak ellenére – még mindig nincs ítélet, sőt fogva tartás sem.

Hajdúnánáson derült fény először az aberrált tetteire, de ott semmi nem történt, sem felelősségre vonás, sem feljelentés. A megoldás: áthelyezés – egy másik településre. Itt aztán – felbuzdulva a bűncselekmény következményeinek elmaradásától letelepedett, és hátrányos helyzetű kistelepülések általános iskoláiban okított hittant. A hittanórákon részt vevő kislányokat molesztálni kezdte, de a kislányok azonnal szóltak a szülőknek, akik nem voltak restek, és feljelentést tettek ellene. Cselekedetei során teljes mértékben visszaélt a hatalmával, az erejével, és 10-12 éves gyereklányokat abuzált.
A 2023 januári letartóztatását követően végül bűnügyi felügyeletbe került, s a hírek szerint a mai napig ez az eljárás van érvényben.
„A bűnügyi felügyelet azt jelenti, hogy Sz. nincs teljesen elzárva a külvilágtól: a számára kijelölt ingatlant és udvarát a bíróság előzetes engedélye nélkül csak meghatározott időközökben, a mindennapi élet szükségleteinek biztosítására hagyhatja el. Ez vonatkozik vasárnapra is, vagyis felkeresheti a templomot – derült ki a bíróság tájékoztatásából. Sz. nyomkövetőt sem visel. Hogy viszonylag enyhe a kényszerintézkedés, az a büntetlen előéletének és együttműködő magatartásának is betudható. A nyíregyházi rendőrök szúrópróba-szerűen ellenőrzik.”
Már önmagában az, hogy egy felnőtt ember szexuálisan kihasználja a rábízott kiskorú gyermeket, hatalmas bűn. Az a tény, hogy pap (volt), többszörösére duzzasztja szörnyű bűnének súlyát.
Nem mellesleg, ez az ember családapa. Felesége és gyermeke is van. Istenről beszélt, bűnökről, szeretetről, megbocsátásról. Álmából felkelve is pontosan tudnia kell a Tízparancsolat minden szavát. Példamutató életet kell(ene) élnie, segíteni az embereket, tanítani a gyermekeket a Biblia történeteire. Békés, kiegyensúlyozott életet élhetett (s él még ma is!), nem csupán munkája, hanem hivatása volt.
A büntetése – nézzük bárhonnan is – semmiképp sem nevezhető az elkövetett bűnök tekintetében arányosnak.. Gyakorlatilag azt leszámítva, hogy nem gyakorolhatja a „hivatását”, kizárta az egyháza a köreiből – szabadon él és virul. Valódi, a társadalom által is megkívánt büntetést nem kapott, el nem ítélték, legalábbis nincsenek sehol ezzel kapcsolatos hírek.
A 2024-es kegyelmi botrányt követően egyre több és több hasonló, vagy még súlyosabb bűncselekmény története kerül a nagyközönség elé. Papok, tanárok, gyermekgondozók, nevelők, edzők élnek vissza a hatalmukkal, s teszik tönkre ártatlan, kicsi gyermekek, avagy fiatalkorúak életét.

Az úgynevezett „Szőlő” utcai botrány, a „Zsoltbácsi” ügyek egyre bátrabbá teszik az áldozatokat. Sorra adnak – inkognitóban többnyire – interjúkat, nyilatkozatokat, melyek megerősítik minden normálisan gondolkodó ember gyanúját: nagyon sok ilyen (pedofil- és egyéb gyermekbántalmazási ügy) lehet.
A dominó-effektus elindult. Már csak egy valódi jogállam szükséges, hogy a rendőrség, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a bíróság tehesse a dolgát, s valódi igazságot szolgáltasson. Mindazon gyerekekért, akiket lelkileg akár egy egész életre tönkre tesznek a védelmükkel, tanításukkal, gondozásukkal megbízott szörnyetegek.
Menyhárt Tamara – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció
