Az önkormányzatoktól minden évben beszed a FIDESZ-KDNP-s kormány egy úgynevezett szolidaritási hozzájárulást, ami a település iparűzési adó erőképességének a függvénye szerinti összeg. A szolidaritási hozzájárulás összegének a meghatározására vonatkozó számítási módszert a kormány a központi költségvetésről szóló törvényben rögzítette. Ennek eredményeként 360 milliárd forintot vesz ki Orbán az önkormányzatok zsebéből, amit egyébként az ott élők azért „dobnak” össze, hogy a településük fejlődni tudjon. Ez mellett Orbán tovább „nyírja” az önkormányzatokat, mivel a Versenyképes Járások Programnak álcázott pénzbehajtás is kezdetét vette 2025. évben. Hova kerül a szolidaritási hozzájárulás? Nem tudjuk! Nagy Márton által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium 2025 évre vonatkozóan 854 települést kötelezett szolidaritási hozzájárulás megfizetésére. A kormányzat – a költségvetési törvény szerint – 360 milliárd forintot tervezett beszedni. Természetesen az önkormányzati szférában – korábban még a Fideszes önkormányzatoknál is – komoly kritikával illeték a szolidaritási hozzájárulás mértékét. A kormányzat azzal érvel, hogy a gazdagabb önkormányzatoknak segítenie kell a szegényebb önkormányzatokat! Viszont ami tény az az, hogy nehéz megmondani, hogy a beszedett szolidaritási hozzájárulást mire költi a kormányzat, mivel nincs egy tételes lista arra nézve, hogy a „szegényebb” önkormányzatok közül ki és mennyi támogatást kapott ebből a befolyt pénzből. Persze, pikírt módon megjegyezhetnénk, hogy az elmúlt 15 évben rengeteg EU-s forrás érkezett a kormánypártok által gyűlölt Európai Uniótól („átkozott Brüsszel”?), akkor, hogyan lehet szegény település Magyarországon? Lehet, hogy fa nélküli lombkoronasétány helyett értelmesebb dolgokra kellett volna elkölteni az EU forrásokat? Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – Fotó: Facebook Versenyképes Járások Program, de miből van a forrás? Az EU források elapadtak. Tehát megszűnt az, hogy a párttitkárként viselkedő Fideszes országgyűlési képviselő az EU által teletömött bukszával járkálva vindikálja magának a jogot, hogy melyik település kap plusz forrást, és melyik az, amelyik nem. A Fidesz nyilván érzi, hogy a választások előtt a Fideszes tábor legnagyobb részét alkotó kis települések számára valamit juttatni kell. Ahhoz viszont, hogy az EU odaadja a befagyasztott forrást a jogállamot kellene helyre állítani, viszont ez a NER-nek nem kedvezne. Tehát inkább azt választották, hogy a többi, még a víz felszínén lévő önkormányzatoktól veszik el a pénzt. A Versenyképes Járások Program tehát nem más, mint a kormány pénzbehajtása az önkormányzatok kárára. Arra azonban alkalmas lesz, hogy az abból elkészült fejlesztéseket a helyi Fideszes országgyűlési képviselő saját eredményeként tüntesse fel. A kormányzat az önkormányzatoktól a szolidaritási hozzájáruláson felül a 2024. évi iparűzési adóhoz képest 2025. évben befolyt többletet szintén einstandolja. Azt, hogy egyes önkormányzatoktól mennyit vesznek el, azt Nagy Márton miniszter rendeletben állapította meg (13/2025. (V. 14.) NGM rendelet). Ami még nagyobb baj, az az, hogy a 2024-es évhez képest a 2025. évben keletkezett iparűzési adó többletet csak 2026-ban lehet megmondani pontosan, tehát most csak – Nagy Márton minisztertől nem szokatlan módon – „dobálózás” van a számokkal. A másik, ami egyelőre megoldatlan, hogy mi történik akkor, ha és amennyiben a virtuális számokkal történő dobálózás miatt valamely önkormányzatnak az előzetesen elvont iparűzési adó többlete mégsem realizálódik? Az az kevesebb iparűzési adó bevétele lesz, mint tavaly volt, de többet számítottak ki neki és ezt a számított többletet elvonták? Erre vonatkozóan sem látott eddig épkézláb megoldási javaslat napvilágot! Tehát a lényeg az az, hogy az önkormányzatoktól a kormány elveszi a forrást, majd azt megpályáztatva visszaadja, úgy, hogy járásonként jut 250 millió, illetve megyeszékhely járásonként 500 millió forint (mindösszesen 65 milliárd forint). Viszont, ahogy kinéz a helyzet igencsak, mondhatni, hogy szokás szerint elszámolták magukat, mivel 115-120 milliárd forintot terveztek beszedni 2025 évre vonatkozóan, viszont az első körben csak 26,6 milliárd forintot tudott Nagy Márton miniszter a rendelete által megfizettetni az önkormányzatokkal. A kormány válasza erre az volt, hogy majd a hiányzó összeget kipótolja. Megjegyzést érdemel, hogy a forrás felhasználása rendkívül kötött. Ez azt jelenti, hogy az egyes önkormányzatok nem költhetnek belőle óvoda vagy bölcsőde felújításra, járdaépítésre, mivel azt egyedi fejlesztésnek tekintik. Versenyképes Járások Programmal visszatért az MSZMP-s tanácsrendszer! A járásokhoz tartozó települések száma egyébként igen jelentős eltérést mutat (valahol 8, valahol 80). Tulajdonképpen a járások, mint közigazgatási egységek a kommunista időkben, egy darabig a magyar közigazgatás részei voltak, azonban azokat az 1980-as években az MSZMP megszüntette. Napjainkra a központosítás eljutott arra a szintre, ami tulajdonképpen az MSZMP-s időket idézi. Ahogy látható lesz, nem nehéz megállapítani, hogy a Versenyképes Járások Program gyakorlatilag leképezi a régi tanácsrendszert. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter – Fotó: Wikipédia Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium rendeletet alkotott a Versenyképes Járások Program kapcsán (2/2025. (II. 28.) KTM rendelet). A rendelet bevezető része számos jól hangzó „szlogennel” van teletűzdelve, mint például fejlesszük az elmaradott területeket, közszolgáltatásokhoz hozzáférés legyen mindenhol, az alapinfrastruktúra és elérhetőség fejlesztésre kerüljön, a térségi közszolgáltatások fejlesztése, térségi gazdaságfejlesztés, stb. Ezt olvasva az embernek az az érzése támad, mintha nem a Fidesz-Kdnp uralná az országot 2/3-al 15 éve, hanem egy új kormány érzékelve a problémákat igyekezne végre valamit tenni az országért. A Járási Fejlesztési Fórumot a vármegyei közgyűlés elnöke, és a polgármesterek alkotják, azzal, hogy a közös önkormányzati hivatal esetén csak a székhely szerinti település polgármestere lehet tagja a Fórumnak. Ezen utóbbi eset alól kivétel, ha 2025. évben szolidaritási hozzájárulást fizet a település, mert akkor ezen település polgármestere is tagja a Fórumnak. Fő szabály szerint a Fórum elnöke a vármegyei közgyűlés elnöke. Ahogy látható a legérdekesebb (legvisszataszítóbb?) az, hogy nem minden, a járásban lévő település polgármestere lehet tagja a Fórumnak, így szavazati joga sincs. Őket egyébként a közös hivatal székhelye szerinti település polgármestere képviseli. Ha a települések között jó a kapcsolat, akkor nincs probléma, de ha nem felhőtlen a viszony, akkor aggályos a helyzet. A Fórum tanácskozási joggal részt vevők névsora jelzi legjobban a központosítást. A Fórum ülésén tanácskozási joggal vehet részt a szavazati joggal nem rendelkező polgármester az országgyűlési képviselő, a kormányhivatalt vezető főispán, a kiemelt térségi fejlesztési tanácsnak az elnöke, a miniszter képviselője, és a járás területén működő területi kereskedelmi és iparkamara képviselője. Ugyancsak tanácskozási joga van a főispánnak, meg az országgyűlési képviselőnek is, de egyértelmű, hogy ennek az egésznek így egyből politikai íze van, főleg annak tudatában, hogy a fejlesztési javaslat jóváhagyásának a folyamata egy, nem éppen a szabad önkormányzati döntéseket rögzíti. A folyamat leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy a Fórumban döntenek a fejlesztési igényekről, melyet megküldenek a főispánnak. A főispán kikéri a vármegyei közgyűlés elnöke véleményét, amelynek megérkezése után a miniszter elé kerül a javaslat. A miniszter pedig vagy aláírja vagy nem. Ahogy látható a Fidesz közvetlen kontrollt gyakorol, pontosan úgy, mint az MSZMP a tanácsrendszeri időkben. A Fidesz megbízható káderei folyamatos befolyást gyakorolnak, döntési helyzetben vannak úgy, hogy tulajdonképpen a „pályázható forráshoz” semmi közük sincs, mivel azt az önkormányzatoktól vették el. Ami még ez mellett a legaggasztóbb, az az, hogy állami feladatellátás (pl.: traffibox telepítés, általános iskolának oktatási eszköz beszerzése) is finanszírozásra kerül ebből az összegből! Arról is lehetett hallani, hogy – erős politikai nyomást követően – az önkormányzatok által az államnak ingyenesen átadott víziközmű rendszer felújítására is biztosíthatnak forrást az einstandolt pénzből. Hogyan áll most a helyzet? 2025. szeptember 10-én a kormany.hu/hirek oldalán megjelent, hogy Navracsics szerint a „…Versenyképes járások program első éve sikeres volt, egyrészt azért, mert a települések többsége olyan fejlesztési forráshoz jutott, amelyet egyébként nem vagy nem ilyen összegben tudott volna megszerezni”. Gyakorlatilag ez a kijelentés ott hibázik, hogy információink szerint, még sok önkormányzat, azon kívül, hogy kaptak egy oklevelet, hogy nyertek a pályázaton, viszont se támogatói okirat nem került aláírásra, se pedig pénzt ezidáig nem utaltak nekik! Persze felmerül a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy van olyan járás, amely már fejlesztéssel büszkélkedhet, és van olyan, amely még vár a „jussára”? Nyilván ennek egyik oka lehet az, hogy nem sikerült behajtani az önkormányzatokon a betervezett összeget. Az államkassza szegény, mint a templom egere így nem megvalósítható gyors ütemben az amit Navracsics beígért, azaz, hogy a kormány kipótolja a hiányzó összeget, annak érdekében, hogy a 65 milliárd rendelkezésre álljon. A másik ok lehet az is, hogy egyes politikusok, így a választások előtt az önös érdekeiket szem előtt tartva beleszóltak, hogy ki az, aki azonnal és ki az, aki később a kormányzati kiegészítést követően fog a forráshoz jutni. Összefoglalva Orbán 2024 szeptemberében kijelentette, hogy a magyar gazdaság köszöni jól van. Ha ez így lenne, akkor érthetetlen, hogy miért van szükség az önkormányzatoktól az elvonásra. A Versenyképes Járások Programba tulajdonképpen az önkormányzatok fizetnek be, de nem fejleszthetnek azt, amit akarnak, hanem csak azt, amit engednek nekik, ráadásul úgy, hogy olyan fejlesztésekről is született kényszerű döntés, amelyek egyébként az állam kötelezettségi körébe tartozna (pl.: traffibox). Továbbá kérdés, hogy mit keresnek az önkormányzati döntéshozatalban a főispánok, és miért szólhatnak abba bele az országgyűlési képviselők? Válasz egyszerű: Tanácsrendszer! Azért az kijelenthető, hogy EU-s források nélkül az önkormányzatok az orbáni repülőrajtnak biztos, hogy nem részesei, ellenben stabilan haladnak a lejtőn lefelé! Gaál Lóránt – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI grafika
