Több pénz, kevesebb vagyon? – A számok nem hazudnak, csak az értelmezésük
A politikai kommunikáció gyakran él a nagy számok varázsával. Jól mutatnak a sajtótájékoztatókon, könnyen megjegyezhetők, és – látszólag – egyszerű üzenetet közvetítenek: több a pénz, nőtt a vagyon, minden rendben van. Csakhogy a közgazdaságtan világában a pénz nem fizikai mennyiség, és ezért az ilyen összehasonlítások megtévesztők lehetnek.
2025-ben Orbán Viktor miniszterelnök egy, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tanácsán alapuló nyilatkozatában kijelentette: az állami vagyon 11 ezer milliárd forintról 22 ezer milliárdra nőtt. A számok alapján ez kétszeres növekedés. De valóban így van?
A közgazdaságtan egyik alaptétele, hogy a pénz értéke az idő előrehaladtával változik – leginkább csökken. Ezért egy 2010-es pénzösszeg nem egyenlő egy 2025-össel, még akkor sem, ha a számértékük azonos. Az infláció ugyanis „megeszi” a pénz vásárlóerejét.
Ezt a problémát a jelenérték-számítás kezeli: egy adott múltbeli pénzösszeg mai megfelelőjét úgy kapjuk meg, hogy minden év inflációjával felszorozzuk az eredeti értéket.
A képlet: PV = FV / (1 + r)^n, ahol PV a jelenérték, FV a jövőbeni összeg, r az éves diszkontráta (azaz infláció), n az évek száma.
A számítás elvégzéséhez ismerni kell az éves inflációkat, amelyek az alábbiak voltak 2010 és 2024 között:
2010: 4,9% 2011: 3,9% 2012: 5,7% 2013: 1,7% 2014: 2,8%
2015: 3,4% 2016: 3,3% 2017: 5,1% 2018: 14,6% 2019: 17,1%
2020: 3,3% 2021: 5,1% 2022: 14,5% 2023: 17,7% 2024: 3,7%
Ha 2010-ben az állami vagyon 11 ezer milliárd forint volt, és azóta minden év inflációját figyelembe vesszük, akkor 2025-ben ez az összeg mai értéken 30 283 milliárd forintot jelentene. Igen, több mint 30 ezer milliárdot.
Ezzel szemben a jelenlegi – sokat hangoztatott – 22 ezer milliárd forint valójában kevesebbet ér. Reálértéken körülbelül 27%-kal kevesebb, mint a 2010-es vagyon volt.
Tehát a 15 év alatt nem vagyongyarapodás történt, hanem vásárlóérték-csökkenés.
Az alábbi ábra az állami vagyon inflációval korrigált, ún. reálértékének alakulását mutatja be 2010 és 2025 között. A kék vonal azt jelzi, hogy a 2010-ben nyilvántartott 11 ezer milliárd forintos vagyon – ha megtartotta volna reálértékét – mára meghaladná a 30 ezer milliárd forintot. A piros szaggatott vonal ezzel szemben a 2025-ös nominális állami vagyont, 22 ezer milliárd forintot ábrázolja.
A két görbe közötti távolság szemléletesen érzékelteti, hogy a pénz vásárlóereje miként csökkent az elmúlt másfél évtized során. Ez az eltérés valójában reálérték-veszteség: az az érték, amit az állam nominálisan ugyan birtokol, de gazdasági értelemben már nem ugyanannyit ér.
Érdemes kiemelni: a miniszterelnök vélhetően nem szándékosan mondott valótlant – hanem egyszerűen elfeledkezett a pénz időértékéről, és nem alkalmazta a jelenérték-számítást. Pedig közgazdasági alapfogalomról van szó, amit minden komoly beruházás vagy költség-haszon elemzés során alkalmazni kellene.
A mindennapok embere is tapasztalja: ami 2010-ben 1000 forint volt, az ma akár 3000-be is kerülhet. Miért lenne más ez a logika az állami vagyon esetében?
A pénzügyi számok nem a számoktól, hanem az értelmezésüktől lesznek igazán beszédesek. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az – akár tudtán kívül is – félrevezetheti a közvéleményt.
Ha valóban növekedés történt volna az állami vagyonban, akkor annak reálértékben, azaz inflációval kiigazítva is látszania kellene. A jelenlegi adatok szerint viszont nemhogy nem nőtt, hanem csökkent a vagyon értéke.
A számok tehát nem hazudnak – de aki nem ért hozzájuk, könnyen azt hiszi, hogy beszélni is tudnak.
Koszi Ferenc – Nyitókép: Wikipédia – ÍgyÉlünk grafika
Kultúra
Azt gondolom…
Közélet
Legmegúszósabb arcával futna neki a Fidesz 2026-nak Pécsen, de lehet, hogy ezt is sikerül kibuliznia
Építészet
Jog és igazságügy
ÍgyÉlünk.hu © 2025