Meddig mulat Fásy?
2012-ben emelt vádat az ügyészség az akkor kirobbanó őssejt-botrány ügyében, jelentős kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette miatt – többek között Fásy Ádám ellen is.Büntetett múlt, zavartalan jelen„A vád szerint egy ukrán tudós módszerei alapján magyar és ukrán orvosok engedély nélkül nyújtottak őssejtkezelést gyógyíthatatlan betegeknek, több millió forintért. A vállalkozáshoz szükséges cég alapításában vett részt Pákh Imre elsőrendű vádlott és Fásy Ádám negyedrendű vádlott, mindketten üzletemberek.” – számolt be a HVG még 2017 decemberében az ügyről. Az eljárás során kiderült, hogy nem csupán az engedély nélküli kutatásokról volt szó, hanem többrendbeli csalás miatt is bűnösnek mondta ki a bíróság az őssejt ügy vádlottjait. Végül 10 hónap, 2 évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott Fásy Ádám is, valamint 4.44 millió forint büntetést kellett fizetnie. Ez a tény mindenképp azt jelzi, hogy Fásy Ádám, az üzletember, büntetett előéletű. Ennek ellenére – vagy épp ezért? - a most felszínre kerülő, Molnár Áron színész által folyamatosan adaptált NKA-botrányban Fásy családja is érintett. A Fideszhez lojális Fásy fényűző életet él, s a nyilvánosság előtt úgy szerepel, mintha patyolattiszta múltja volna.A Fásy család - Fotó: FacebookKözpénz a kegyelteknek A Kontroll szerint „Molnár Áron az elmúlt időszakban több súlyos visszaélésre hívta fel a figyelmet a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásaival kapcsolatban." Először, hogy az NKA alá tartozó Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) 17 milliárd forintot osztott ki 2025-ben a nyilvánosság kizárásával. A kedvezményezettek között pedig több fideszes celeb influenszer is volt.Később Molnár Áron leleplezte, hogy Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a saját miniszteri keretéből is százmilliókat osztott ki, szinte kivétel nélkül egyedi kérelmeket támogatott, amihez csak az ő jóváhagyása kellett. Így kapott többek között Fásy Ádám lánya, Fásy Zsüliett cége több, mint 100 millió forintot.Amikor omlani kezd a hálózat A botrány kirobbanása óta lemondott az NKA több tisztségviselője, Tarr Zoltán a kultusztárca várományosa pedig vizsgálatot ígért az ügyben.” Nemrég derült fény arra, hogy a választásokat megelőzően a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriuma 17 milliárd forintot osztott szét több fideszes celebnek. A botrányos pénzosztás nyilvánosságra kerülése óta több vezető is lemondott, Bús Balázs és Baán László is távozik vezetői posztjából. A legfrissebb hírek szerint Vidnyánszky Attila is a távozásáról nyilatkozott. „A Nemzeti Színház vezérigazgatója az ATV Híradónak megerősítette, hogy már napokkal korábban távozott a testületből. A lemondás az NKA 17 milliárd forintos támogatásosztása körül kialakult botrány után történt.” Vajon Fásy Ádám büntetett előéletű kegyelt példája mit szimbolizál a Fidesz működésével kapcsolatban? Ez a botrány is azt mutatja, hogy nem okozott problémát bűnözőkkel körülvenni magukat, és busásan meg is jutalmazták azokat, akik bármilyen lojalitást fejeztek ki a hatalmuk megtartását prioritásban tartó – végül bukott regnáló kormány iránt. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Fásy Ádám - Fotó: fasyadam.hu
125 éves Fészek Művészklub
Anyák napja – ÍgyÉlünk, így szeretünk
SzóMia | 05.02. 23:09
Van egy nap az évben, amikor egy kicsit mindannyian megállunk. Amikor nem a rohanunk, nem a határidők számítanak, nem a hétköznapi gondok. Hanem az, ami igazán fontos. Az édesanyánk. Anyák napja nem csak egy dátum a naptárban. Nem egy kötelezően átadott virág, nem egy gyorsan letudott telefonhívás. Sokkal több ennél. Emlékeztető arra, hogy honnan jöttünk. Ki tartott elsőként a kezében, ki hitt bennünk akkor is, amikor mi már majdnem feladtuk. ÍgyÉlünk.Sokszor rohanva. Sokszor fáradtan. Sokszor úgy, hogy elfelejtjük kimondani a legegyszerűbb szavakat: * köszönöm * szeretlek * hiányzol Jövő héten meglátogatlak. Pedig ott vannak velünk. Rohanós hétköznapokon. Egy ebédben, amivel vár a hétvégén. Egy üzenetben, amiben csak annyi áll: „Vigyázz magadra!”. Egy tekintetben, ami mindent ért. Így szeretünk.Anyának lenni nem cím. Nem szerep. Felelősség. Áldozat. És közben a legnagyobb ajándék is. Ma azok előtt hajtunk fejet, akik nap, mint nap tesznek, tettek értünk. Akik erőt, tartást, hitet adnak. Akiknek az életünket, az elveinket, az első szavainkat, és még sorolni is nehéz lenne mi mindent köszönhetünk. Akik nélkül nem lennénk azok, akik vagyunk. És gondolunk azokra is, akik már nincsenek velünk, de bennünk élnek tovább – emlékeinkben.ÍgyÉlünk.És így emlékezünk.Köszönjük, édesanyák... SzóMia - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
A pöffeszkedés és a simulékonyság bajnoka
Stark János | 05.02. 06:48
Orbán Viktor 16 éves országlása súlyos jellempróba volt a fideszes káderek számára is. Aki nem állt be a sorba, mehetett isten hírével. Aki viszont tűzön-vízen át követte a központ utasításait, annak mindent szabadott. Mivel fideszes körökben akadálytalanul bontakozhatott ki az emberi gyarlóság, hitvány érdekemberek árasztották el az országot. Szemérmetlen konzumidióták, mint a helikopter, repülő, luxusjacht szentháromságára fölesküdött Mészáros Lőrinc. Aljas megmondóemberek, mint a vasvillát köpködő Bayer Zsolt. Elvtelen celebek, mint a matyóhímzéses Fidesz-titkár, Tóth Gabi…Tovább és tovább egészen az egészségügyi államtitkárig, Takács Péterig, aki ezúttal a Parlamentbe is szeretett volna bekerülni, ezért a Pápa központú választókerület jelöltjeként kemény kampányt folytatott. Pápán, Zircen, Devecserben és a körzet 85 falujában megismerkedett vele a lakosság apraja-nagyja, hiszen mindenhová ki volt biggyesztve a portréja. Ha akartad, ha nem, vigyorgott rád, mint pék kutyája a meleg zsömlére. Vajon az érdekember melyik típusát testesíti meg Takács? Be lehet egyáltalán sorolni valahová? Igen, kétségtelenül. Ő egyszerre testesíti meg a pöffeszkedés és a simulékonyság ideáltípusát. Lefelé rúg, fölfelé hajbókolPersze nem egy irányban. A fölényes pökhendiség az alul lévők felé árad belőle. Emlékezhetünk orvost, beteget, aggódó szülőt egyaránt lekezelő magvas megállapításaira. Bár sem szakvizsgával, sem orvosi tapasztalattal nem rendelkezik, mégis volt képe megrágalmazni a háziorvosokat azzal, hogy ők úgymond „maradékelven választódtak ki az egyetem után”. (Magyarul: Kuss, Dokikáim!) Vagy ahogyan a gyermeke miatt szorongó apa megkeresésére reagált, aki a Szent János Kórházban elromlott fűtés miatt panaszkodott: „Úgy bazmeg, hogy elromolhat bármi, amit használnak! Ha elhiszed, hogy Magyar Péter istencsászár parancsára majd a büdös életben SOHA SEMMI nem romlik majd el, akkor jó hülye vagy! (…) Neked olyan szinten mosta át az agyad a libsi propaganda, hogy kár lenne bármit is írnom. 15 év se lenne elég, hogy …értsd! TIZENÖT ÉV IS KEVÉS LENNE!”Takács Péter - Fotó: Takács Péter Facebook oldalaOrbán tanítványaA lefelé irányuló dölyf példás alkalmazkodóképességgel párosul Takácsban. Persze csak akkor, ha fölfelé tekint a ranglétrán, a fideszes górék irányába. Példaképe maga a főgóré, Orbán Viktor. Így mi sem természetesebb, hogy minden területen igyekszik az ő nyomában járni. Neki is bokros érdemei vannak a közszolgáltatások leépítésében, egészségügyi államtitkárként mindent megtett a krónikus orvoshiány, az osztálybezárások vagy a várólisták meghosszabbítása érdekében. Akár eszményképének, neki is fontos a család, a sógorig bezárólag, aki a lélegeztetőgép-biznisznek köszönhetően lett milliárdossá a COVID-járvány idején. S amiként idolja, a hatvanpusztai Döbrögi: ő is hazudik, mint a vízfolyás. Szemrebbenés nélkül fölmondta a választókat ukrán gyarmatosítással riogató képtelen propagandát. Sőt, tovább ment, újakat is gyártott hozzá. Olyanokat, amelyek egyszerre leplezik le pöffeszkedését és simulékonyságát.Hazugság kampányüzemmódbanKampánykiadványából is kiderült, hogy miközben fölfele pislog somolyogva, mélységesen lenézi a választókat. A vele készült interjúban előbb azt hangsúlyozta: milyen sokat tettek a múltban a térség infrastruktúrájának fejlesztéséért, egyebek közt az utakért. Majd ugyanezt emelte ki a jövő feladatai közül is. Lényegileg így érvelt: „Szavazz rám! Hiszen itt minden frankó lett nekünk köszönhetően!” Majd három mondattal később: „Temérdek a gond! De szavazz rám, és majd minden frankó lesz itt nekünk köszönhetően!”. Derék egy fillentő ez a Takács úr! Olyan egyenes a beszéde, mint a kasza. Igazi fideszes politikus. Ha a hatalomról van szó, nincsenek gátlásai. A Fidesz is, Takács is falnak ütközött április 12-én. Akkor úgy hittük, úgy jár, mint Arany János éji bogara a Családi körben: „Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.” Részben így is történt. Nagyot koppant. De nem hallgatott el... Stark János - Takács Péter - Fotó: Takács Péter Facebook oldala
A fideszre szavazók jövője
Menyhárt Tamara | 04.30. 12:02
Egyre arrogánsabb, agresszívebb, s motiváltabb a fidesz-szavazók maradék tábora a választások előtt. Szent meggyőződéssel hisznek a diktatórikus rendszer „igazságosságában”. De mi történik, ha egy reggel demokratikus jogállamban ébrednek?Először – minden bizonnyal – sokkot kap, zavart lesz, esetleg dühös. Bezárkózik majd, tagad… Végül, vagy megragad abban az állapotban, vagy fokozatosan megtanul együtt élni az új helyzettel – de bizonytalan lesz. Ezek a gyász klasszikus stádiumai.A hit összeomlása Amikor az ember hite és a valóság összeütközik, igen erős, belső feszültség keletkezik, amit kognitív disszonanciának hívunk. A sokk mindenképp lebéníthatja, s tagadásba megy át, ami a megszokott helyzetből egy teljesen új helyzetbe kerülve érthető is. Ha nem csupán hitt a diktatórikus rendszerben, hanem éveken, évtizedeken át részt is vállalt akár a propaganda terjesztésében, a gyűlölködésben, megszakított fontos emberi kapcsolatokat is a mély meggyőződése okán – felléphet akár egyfajta bűntudat is a lelkében. Szégyenérzet, sőt, a múlt tagadása is megtörténhet, vagy a teljes elszigetelődés, befordulás.Védekezhetnek is, akár szentimentalizmussal, vagy cinikusan. Mindenképp egy lelki megtorpanás, majd egy reakció történik ilyenkor, amit mindenki egyénileg kezel, minden ember másképp – attól függ, történik-e a másik oldalról számonkérés. Vannak, akik idővel átértékelhetik a múltat. Amint több információhoz jutnak, látják a szabadság, a nyílt vita, a felelősség értékét. Ez nehéz és hosszú folyamat, szinte mindig fájdalmas is, de van, aki így fejlődik tovább: megtanulja, hogy a hatalommal való azonosulás helyett az önálló gondolkodás fontosabb. Az átállás terheVajon azok a – többnyire nyugdíjas korú, vagy kiszolgáltatott helyzetben élő, alacsony iskolázottságú – polgárok, akik mostanra önálló gondolat nélkül, csak a fidesz propaganda paneljeit ismételgetik, fenntartások nélkül elhiszik a hazug tartalmakat, felhergelt, arrogáns állapotban kommunikálnak és cselekszenek mindazokkal, akik nem közéjük tartoznak – hogyan fogják megélni, ha egyszerre eltűnik mögülük a fidesz, a propaganda, a jól betanult szövegek, a haragos indulatok? Ha valóban megtörténik a változás, akkor nagy felelőssége lesz mindazoknak, akik most azon dolgoznak, hogy a jelenleg regnáló hatalom megbukjon. A változásnál nagy türelemre lesz szükség és vigyázni kell embertársainkra, hogy időt nyerjenek az átálláshoz, a toxikus életérzés feldolgozásához. Támogatni kell őket abban, hogy megkezdődjön a változás bennük, és a sokk, a tagadás után elkezdjenek hinni a saját tapasztalásuknak, átértékeljék a korábbi hitrendszerüket, s önálló gondolkodásra ébredjenek. Mérlegeljenek. Barátkozzanak. És az árkokat, melyet igen mélyre kiástak, végre betemessék.Hogy kérdés-e most a fidesz-szavazók jövője?Mindenkinek fel kell készülnie erre, akit érint valamilyen formában rokonok, barátok, ismerősök ellenségeskedése kapcsán. Sok múlik majd azon, hogy ha változás következik be, hogyan kezeljük a helyzetet, azoknak az embereknek a helyzetét, akik esetleg ugyanúgy hátrányos helyzetűek még, vagy kisnyugdíjasként élnek. Zavarodottak és dühösek lesznek, de már nem a felhergelt digitális harcosok bőrébe bújva, hanem a megdöbbent vesztesekként, akik egy hazug, kizsákmányoló hatalmat szolgáltak. Félni fognak. És félelemből még mindig támadni is talán.Feladat lesz – ez is. A jelenlegi fidesz-hívők felé segítséget kell talán nyújtani. Ez is egy lépés, ez is egy tégla lesz a jövő újjáépítésében. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt-AI illusztráció
Mi lesz a polgármesterekkel?
dr. Gaál Lóránt | 04.29. 11:44
A magyar emberek közreműködésével Magyar Péter az április 12-ei választási győzelmével elsöpörte a FIDESZ-KDNP-t. Ez által lehetőség nyílik arra, hogy az egykori MSZMP tagokkal teletűzdelt Orbán-kormány által felépített állampárti rendszert szintén a történelem szemétdombjára dobjuk. Adott viszont a kérdés, hogy mi lesz polgármesterekkel és a helyi képviselőkkel? Az elmúlt 16 év hatalomkoncentrációjaOrbánék hatalma alatt az önkormányzatiság autonómiája jelentős csorbát szenvedett. Sok mindent fel lehetne hozni. Viszont elég csak arra gondolni, hogy az önkormányzatok kezéből rengeteg hatáskört (pl.: építésügy, hulladékgazdálkodás, stb.) kivettek. Nem mellékesen meg kell jegyezni azt is, hogy sok település rá lett kényszerítve arra, hogy az iskoláit, a víziközmű rendszerét ingyen (vagyonkezelésbe vagy tulajdonba) átadja az államnak. Természetesen nem csak a hatáskörök és az önkormányzati tulajdon einstandolása volt az, amely problémát okozott. A szolidaritási hozzájárulás és az iparűzési adó többlet elvételét meg kell említeni, amik szintén behatárolták az önkormányzatok mozgásterét. Ezzel párhuzamosan a szakigazgatási szerveket beintegrálták a politikai irányítás alatt álló kormányhivatali rendszerbe.A FIDESZ-KDNP politikai okok miatt vonta teljes felügyelet alá az államigazgatást, melynek természetes velejárója volt az, hogy az önkormányzati jogok is csorbultak (korábbi írásainkból további részletek: ITT, ITT, és ITT). A régi kommunista módszereket idéző központosításnak tehát nemcsak az államigazgatás, hanem az önkormányzati rendszer is áldozatul esett. Azonban a probléma leginkább ott érhető tetten, hogy – a FIDESZ-KDNP-s vagy a független, de FIDESZ-KDNP által támogatott - a polgármesterek jelentős része közreműködött ebben a FIDESZ-KDNP által vezetett őrült „projektben”. Gyakorlatilag ezek a polgármesterek úgy tekintettek az országgyűlési képviselőre, mint a főnökükre, elfelejtve azt, hogy a helyiek választották meg őket, illetve a helyi képviselőket és nem a FIDESZ-KDNP-s kormány.Báb polgármester... - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációKialakított függőségRossz nyelvek szerint az országgyűlési képviselők rendszeresen összehívták a térségükhöz tartozó - FIDESZ-es, illetve a független, de FIDESZES - polgármestereket, amely megbeszéléseken a pályázati források települések közötti elosztása is szóba kerülhetett. A források elosztásában, azaz, hogy melyik település mire pályázhat és mit fog kapni, az országgyűlési képviselők, szinte élet-halál urai lehettek. Megjelentek olyan információk is, hogy a valóban független polgármester irányítása alatt álló település nyert egy pályázaton, viszont mégsem, mert a forrás elnyeréséről szóló döntést visszavonták.A pályázati forrásokkal történő függőségi helyzet kialakítása megfosztotta az önkormányzatokat, magától az önkormányzatiságtól. A képviselőnek pedig jól jött a kampány idején az, hogy fotózkodni tudott, mondjuk egy fűnyíró traktoron, azt hangoztatva, hogy azt Ő szerezte. Persze azt azért ne felejtsük el, hogy ezeknek a pályázati forrásoknak a jelentős részét az európai unió állampolgárai „dobták” össze, és nem a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselői! Tehát nem nehéz látni azt, hogy a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselői, a regnálásuk alatt az EU források osztogatása által telepedtek rá a településekre. A legnagyobb probléma ebben, az, hogy az országgyűlési képviselői tisztség ilyen szintre degradálódott. Tulajdonképpen nem a felkészültsége, az ország iránti elkötelezettsége volt a minta, hanem az, hogy mennyi pályázati pénzt tudott kilobbizni, illetve mennyire tudta ezzel a módszerrel leuralni a településeket. Ezzel párhuzamosan a fejet hajtó polgármesterek (és az őt támogató helyi képviselők) egy olyan függőségi viszonyba kerültek, amelyből nincs, nem volt kiút. Nyilván az a polgármester, aki nem hódolt be (le a kalappal előttük!) az állampártnak, annak rengeteg problémája adódott. Ez leginkább ott vált tetten érhetővé, hogy a helyi lakosok is számon kérték, hogy miért nincs olyan mértékű beruházás, mint mondjuk a szomszéd településen. Természetes volt egyébként a lakosok frusztrációja e téren, és sajnos több esetben fordult elő az, hogy a fejlesztések érdekében a FIDESZ-KDNP-t tekintették a favoritnak, a saját önkormányzatiságuk, szabadságuk ellenében. Tehát, az EU-s forrásokkal kitömött pártkáderek pénzzel szereztek hatalmat, és tették élhetetlenné országunkat, településeinket. Mit lehet tenni?Most így, a rendszerváltás végleges lezárásának a lehetőségével felvértezve, sokan azon az állásponton vannak, hogy ki kell írni új önkormányzati választást. Ezen a FIDESZ-KDNP által támogatott polgármestereket, helyi képviselőket pont úgy kell elzavarni, ahogy tettük azt április 12-én Orbánnal. Mások viszont azon az állásponton vannak, hogy nem feltétlen kell ezt megtenni, mivel a FIDESZ-KDNP állampárti rendszerének vége van. Ezzel együtt vége van az uram-bátyám rendszernek és a függőségi viszonynak is. Tulajdonképpen felszabadult az ország, és vele együtt felszabadultak az önkormányzatok is. Bármely álláspontra lehetne pró és kontra érveket felhozni. Viszont azt le lehet szögezni, hogy azok a polgármesterek és települési képviselők, akik a 2026-os választásokba úgy akartak Orbánékat támogatva beavatkozni, hogy közreműködtek „húsvéti csomagok” osztásában, nincs helyük a közéletben. Ahogy azoknak a polgármestereknek és települési képviselőknek sincs, akik szervilis módon nyilatkozatot írtak alá, hogy a FIDESZ jelöltjére szavazzanak a választókerületben élők, annak ellenére, hogy sok településen se munkalehetőség, se posta, se óvoda, se iskola, se semmi nincs! A „kiskirályként” viselkedő polgármestereknek meg végképp le kell vonniuk a választási eredmény konzekvenciáit és le kell mondaniuk. Mi lesz, ha nem teszik meg? Igazából semmi, de van megoldás. Mert, nem szabad elfelejteni azt, hogy ha végre pártérdek/pártkáderek nélkül működő államigazgatás lesz, akkor az, rögtön észre fogja venni, mondjuk azt, hogy a pályázati forrással való elszámolás nem megfelelő.Tulajdonképpen előbb fog felszínre kerülni, és így büntetőeljárásba keveredni, a hírhedtté vált lombkorona nélküli lombkorona sétány, és a hasonlókat elkövetők. Tehát egy működő államigazgatás által lehetőség lesz kiszűrni azokat a polgármestereket (képviselőket), akik nem a településükért, hanem a FIDESZ-KDNP-ért és a saját kis „királyságuk” megtartásáért dolgoztak. Persze, ez mellett érdemes lenne a Nemzetiségi Önkormányzati rendszerben is megvizsgálni azt, hogy ki és hogyan, illetve milyen forrásból kampányolt (vásárolt szavazatokat?) a FIDESZ-KDNP-nek. Gaál Lóránt - Melczer Zsolt - AI illusztráció
Fideszes propagandista a törvényszék előtt, avagy: a puding próbája az evés
dr. Zeke László | 04.28. 01:47
Másodpercenként kilencvenezer forint elég komoly összeg egy mindössze 38 másodperces filmért. Ilyen komoly költségvetéssel komoly sikernek kellene arányban állnia. A fideszes országgyűlési képviselő jelöltek óriási bukását elnézve ez bizony egyáltalán nem jött össze. Avagy: hogyan működik a karma a gyakorlatban?A nyilvánvaló letagadásaMegszülettek az ítéletek a debreceni fideszes propagandista ügyében a Debreceni Törvényszék előtt. A helyi propagandista TISZA applikációból kiszivárgott adatbázisban szereplő debreceni embereket hívogatott kéretlenül, a telefonhívásokról (engedély nélkül) felvételt készített és ezeket felhasználta humorosnak szánt, „zelenszkijezős-ukránozós” Facebook és Tik-Tok propaganda-filmekhez. A propagandista a tárgyaláson köröm szakadtáig védekezett a nyilvánvaló tényekkel szemben. Ő hívta fel a felpereseket telefonon; azon a valós számon, ami a felperesek száma; a felperesek felismerték a saját hangjukat a csatolt filmfelvételek alatt; emlékeztek a beszélgetés tényére, tartalmára, magára a telefonhívásra. (A felvételen mások – például én is – felismertem őket a hangjuk alapján.) A tárgyalás napjáig maga az alperes sem vitatta ezeket a tényeket, de a tárgyaláson taktikát váltott: Azt állította, hogy nem bizonyított, hogy a felvételen a felperesek hangja szerepel (!), ezért szerinte a felperesek nem is indíthattak volna pert ellene. Tehát: a fideszes propagandista most azt állította a megrökönyödött bíróság előtt, hogy ő ugyan a felpereseket hívta fel saját telefonszámukon, de mi, a perben nem bizonyítottuk, hogy saját telefonjaikat a felperesek vették fel és ők nyilatkoztak saját nevükben és hangjukon. (Hanem esetleg telefonbetyár, aki boszorkányos ügyességgel utánozta a felperes hangját.) Bizonyítás helyett bohózatKis színes közjáték, hogy az alperes egyébként engem is felhívott azon a bizonyos napon (szintén kéretlenül és nyilván a TISZA Világ applikációból kiszivárgott / onnan ellopott) adatbázisra hivatkozással, s nekem sem szólt egy szót sem arról, hogy rögzíteni kívánja a beszélgetésünket, illetve, hogy ebből később tréfás filmecskét kíván applikálni. De mivel végül nem szerepeltem a filmben, így – a gondolom – nem nagyon tetszhetett neki, amiket mondtam.Tovább fokozva a meglepetéseket fideszes propagandista a tárgyaláson egy ismeretlen nő Facebook oldalát mutatta be (képernyő filmen) bizonyítékképp, igazolandó, hogy az egyik felperes közszereplővé vált, így vele szemben megengedhető, hogy kéretlenül felhívják, titkon rögzítsék a hangját, engedélye nélkül használják fel a hangfelvételt egy nyilvánosság elé tárt filmben. Az alperes ezt a bizonyítási indítványát annak ellenére is fenntartotta, hogy a hivatkozott Facebook profil tulajdonosának sem a neve, sem a születési helye, ideje, sem a lakcíme, sőt a profilképen látható kinézete sem egyezett a felperes nevével, születési adataival, lakcímével és még a kinézetével sem, de ő váltig állította, hogy az ismeretlen nő megegyezik az egyik felperessel. (Több, mint harminc éve vagyok ügyvéd, de ilyet még nem láttam!)Úton a 2025-ös békemenetre Széles Diána debreceni alpolgármesterrel - Fotó: FacebookA „tréfa” valódi áraAz alperes egyébként azzal érvelt, hogy a jogsértően, engedély nélkül rögzített és felhasznált hanganyag világhálós közzététele a normális közéleti vita része, amelyben a felperes közszereplővé vált, miután a TISZA Világ applikációból kiszivárgott adatok miatt „közügyek alakítójává vált”, így nem védi már őt a hangfelvételhez fűződő személyiségi jog. Tehát mindenki, akinek bűnözők érzékeny személyes adatait nyilvánosságra hozták, azok „közügyek alakítójává váltak”, ilyen minőségükben pedig tűrési kötelezettségük van, el kell viselniük, ha hangfelvételükhöz fűződő jogukat megsértik...Ha én lettem volna az alperes jogi képviselője biztosan szóltam volna, hogy ennek így nem lesz jó vége, de ők ezt nem így gondolták. Így aztán ez a kis „tréfa” igen sokba került a fideszes propagandistának, akiről megállapította a törvényszék, hogy megsértette a felperesek hangfelvételhez fűződő személyiségi jogait, eltiltották őt a jövőre nézve az ilyen jogsértésektől, kötelezték a jogsértő tartalom megsemmisítésére és törlésére mindenhonnan, valamint kötelezték a perköltség megfizetésére (666.750,-Ft/felperes) és az illeték (31.500,-Ft/felperes) megfizetésére, emellett a Budapestről „importált” ügyvéd kolléga díját (450.000,-Ft/ügy) is meg kellett fizetnie. Ez egyelőre az első két felperessel számolva: 2.296.500,-Ft.A szerző, dr. Zeke László ügyvéd - Fotó: Polgár Tóth TamásMivel a harmadik felperes ügyében a bíróság még nem tűzött tárgyalást (de a tényállás betűre megegyezik a két első fokon megnyert perben rögzített tényállással), így nagy biztonsággal számolhatunk nagyjából 600.000,-Ft + saját ügyvéd, azaz összesen további kb. egymillióval és ha még mindig nem ment el a kedve a fideszes propagandistának a küzdelemtől, akkor akár viheti tovább az ügyeket másodfokra (ahol további perköltséggel, illetékkel kell számolnia). Szerintem ez a fellebbezés nem jó ötlet! A pereskedés folytatása sem. Ahogyan a film elkészítése sem volt az. Ez a 38 másodperc 3-3,5 millió forintba kerülhet a propagandistának. Másodpercenként több, mint 90 ezer forint. (Mindennek tetejébe a Fidesz katasztrofális vereséget szenvedett, élükön a debreceni jelöltekkel.) Van jogi ellenszerAz ügyvéd kollégát meg fogom keresni azzal, hogy a harmadik per tárgyalása előtt adjanak elégtételt a harmadik felperesnek is és tekintsenek el a fellebbezéstől, már csak a felesleges költségterhek elkerülése végett is (készek vagyunk engedményekre.) Tisztelettel várjuk az elégtételadó filmecskéket, valamint a tanulságok levonását.Hogy az ilyen „aszfaltbetyárkodás”, „telefonbetyárkodás” ellen van orvosság, s hogy erre egyébként igény mutatkozik, azt pontosan jelzi, hogy amikor az ügy elindult, akkor az ÍgyÉlünk Portálon ennek mikéntjét-hogyanját (iratmintával) közzé tettük, akkor százezres nagyságrendű érdeklődés mutatkozott, még Juhi is megemlékezett podcastjében az ügy gyakorlati hasznosságáról. Ezzel együtt is tudjuk, hogy a puding próbája az evés, a kereseté pedig az ítélet. Szóval csak bátran! Ha jogsértést tapasztalunk ne legyünk rest élni a lehetőséggel! Mellékelem az egyik ítélet rendelkező részét, valamint azt a posztot, amit a propagandista – eléggé bátor magabiztossággal – osztott meg a Facebookon, három nappal a Fidesz katasztrofális választási veresége előtt, ahogy fogalmazott: amikor várakozásainak megfelelően a tiszások „felkenődnek a falra”. dr. Zeke László - Nyitókép: Pop Ricsi Orbán Viktor és Kósa Lajos társaságában - Fotó: Facebook
Az orbáni vízió veleje - Egy neobolsevik teória
Stark János | 04.26. 09:33
A Fidesz utoljára 2010-ben hirdetett programot. Az a tervezet ízig-vérig demokratikus volt, a Tisza mai célkitűzéseire hasonlított. Kormányra kerülve aztán a párt búcsút intett a nyilvánosságra hozott elképzeléseknek. Egészen más irányba haladt tovább: egy parancsuralmi berendezkedés felé. Átírta a jogot, rátelepedett a gazdaságra, megszállta a sajtót, az oktatást, a kultúrát, s még a legnagyobb tekintélyű szervezetet, a Magyar Tudományos Akadémiát is az uralma alá akarta hajtani. Miért következett be a Fidesz pálfordulása? A körülmények szerencsétlen alakulása miatt? Aligha. Inkább tudatos tervezés következményeként. Egy agytröszt találta ki, és 2010-ben, a kétharmados felhatalmazás birtokában hozzá is láttak a megvalósításhoz. Sunyin és képmutató módon persze, hogy megtéveszthessék a szavazókat. Ezért nem hirdettek programot már soha ezt követően, de még a magyarázatokkal is óvatosan bántak. Innen érthető meg a méltán elhíresült miniszterelnöki szállóige is: „Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok!” A terv, amelyet az Orbánék kifundáltak, szerencsére nem valósult meg teljesen. És ma már jól kirajzolódnak körvonalai is. Ha mögé tekintünk, láthatjuk: egyszerű, mint a faék. De primitív is, mint a faék; olyannyira, hogy a modern korban beláthatatlan időre állandósította volna Magyarország lemaradását. Az orbáni elgondolás alapelemei: * világrendszerváltás * illiberális demokrácia * konnektivitás * politikai kormányzás * nemzeti tőkésosztály * munkaalapú társadalom * keresztény sportnemzet * összmagyarság Legfontosabb alapelve: a cél szentesíti az eszközt.Leggyakrabban alkalmazott módszerei: * hazugság * központosítás * lopás * karaktergyilkosság * politikai bosszú Vizsgáljuk meg futólag ezeket a fogalmakat!Az elképzelés első tartóoszlopa a világrendszerváltás. – Változik a világ, többpólusúvá válik. Amerika megingott, erősödik India, zárkózik föl Kína, itt van közel egy böhöm nagy atomhatalom, Oroszország. Nyílt vagy burkolt egyeduralom van itt is, ott is. Nini, ez a jövő! Erre fog haladni az egész univerzum! Csak a vén Európa nem tud kikeveredni ebből a demokratikus katyvaszból! – magyarázza Orbán 2014-ben Tusványoson, amikor meghirdeti az illiberális demokrácia fölényét, ezzel nyíltan megnevezve a Fidesz ideológiájának másik alapillérét. De mi is az az illiberális demokrácia? Megszépítő körülírás a diktatúrára. Lényegileg a demokrácia hiánya, olyasmi, mint régen a szocialista demokrácia volt. Megkérdőjelezi ugyanis a liberalizmus alapértékeit: a sajtó és véleményszabadságot, a törvény előtti egyenlőséget – tulajdonképpen mindazt, amit a márciusi ifjak a 12 pontban már közel 200 éve megfogalmaztak A leköszönő kormányfő 2023-ban A világrendszerváltás és az illiberális demokrácia fölfogásához a konnektivitás homályos fogalmát is hozzábiggyesztette. Azért ködös ez a megnevezés, mert minden normális ország erre törekszik: szeretne jó kapcsolatokat ápolni mindenkivel. Ezt már csak valószínűleg azért találta ki a felcsúti főguru, hogy fügefalevélként elfedjen vele egy régóta zajló folyamatot: a nyugati szövetségi rendszer elárulását. Az illiberális demokrácia kiépítése ugyanis enélkül nem ment, hiszen az Európa Unió számon kérte a demokrácia leépítését.De miért volt szükség az illiberális demokrácia kiépítésére, ami együtt járt a szakértelem háttérbe szorításával és a politikai kormányzás bevezetésével? Orbánék szerint azért, hogy a hatékonyabb döntéshozatalnak köszönhetően gyorsabban fejlődhessen az ország. Létrejöhessen a nemzeti tőkésosztály és egy munkaalapú társadalom, ahol mindenki dolgozik legalább egy szalag mellett valahol, s persze azért is, hogy akkumulátorgyártó nagyhatalom és keresztény sportnemzet legyünk. Amelybe természetesen a határon túli magyarság is beletartozik; Orbán, Kövér, Rogán és a többiek ugyanis összmagyarságban gondolkodtak, ment tehát a támogatás oda is, épültek rendesen a stadionok. Az orbáni elképzelés itt felvázolt elemei persze – bár többségük idejétmúlt, téves és zavaros – még akár egy felvilágosult abszolutizmus tartópillérei is lehetnének. De csak akkor, ha megfelelő valóságérzék, tolerancia és tiszta erkölcs húzódik meg mögötte. Ám ma már világosan látjuk: nem így történt. A megfelelő valóságérzékelés és a tolerancia helyébe ”a cél szentesíti az eszközt” bolsevik teóriája lépett. A tiszta erkölcs pedig már akkor beszennyeződött, amikor a Fidesz élcsapata kitalálta: - Belőlünk, a rokonainkból és a haverjainkból alakul ki majd az új nemzeti tőkésosztály. S ezzel legalább két legyet ütünk egy csapásra: nekünk is jó lesz meg az országnak is, hiszen a gazdasági hatalom segítségével örök időre megmenthetjük a magyarokat a rendkívül káros liberális demokráciától.A Fidesz erkölcsileg már akkor elbukott, amikor elhatározta, hogy nem a tehetséges magyar vállalkozókat támogatják a két Marshall-segélynyi uniós pénzből, hanem a maguk meggazdagodására fordítják. Így lett multimilliárdossá „Orbán pénztárcája”, Mészáros, veje, Tiborcz, a lopás ütemét és nagyságrendjét pedig jól érzékelteti, hogy 2026-ra nyolc olyan NER-es vállalkozó került a 20 leggazdagabb magyar közé, aki 2010-ben még sehol sem voltak. S ha már lopás, legyen lopás! Sok-sok fideszes cselekedett ennek szellemében, Rogán letelepedéskötvény-bizniszétől az emberi történelem legnagyobb bankrablásáig a végtelenségig lehetne sorolni a példákat. Részben a mértéktelen lopásból fakad, hogy a hatalom fenntartásához alkalmazott módszerek is egyre durvábbak lettek az idő előrehaladtával. A százmilliárdokból finanszírozott propagandagyár képtelenebbnél képtelenebb hazugságokkal traktálta szavazóit. Egyszerre volt ez nevetséges és félelmetes. Gondoljunk csak az idei március 15-re, amikor a hatvanpusztai földesúr a”nem leszünk ukrán gyarmat” abszurd jelszavával szólította harcba megmaradt híveit. S persze csúcsra járatták a többi eszközt is. 2010-ben még a szubszidiaritás elvéről szónokoltak, hiszen a problémákat helyben lehet a legjobban megoldani. Kormányra kerülve, amit csak lehet, központosítottak. A hozzájuk nem lojális ellenzéket karaktergyilkossággal távolították el az útból (gondoljunk csak Vona Gáborra vagy Márki-Zay Péterre), és minden szinten zajlott a politikai bosszú is. Aki nem volt velük, nem érezhette biztonságban magát, bármikor belenyúlhattak az életébe.Börtönbe persze nem zárták, csak elbocsátották, háttérbe szorították, kihagyták, megfenyegették, bagóért felvásárolták a vállalkozását stb. Elképesztő méreteket öltött ez is, és nagyban hozzájárult az ország kettészakadásához, végletes megosztásához.Igazából két buborék létezett egymás mellett. Az egyikben azok éltek, akik ismerték a valóságot: nem adtak hitelt a propagandának, de nyitott szemmel figyelték a világot, és a független sajtót olvasták. A másik buborékban azok szomorkodnak most, akik hittek a Fidesznek, hittek a propagandának. Mindez azonban gyorsan meg fog változni. Az erkölcsileg már régen levitézlett Fidesz április 12-én politikailag is megbukott, és már most nyílik az olló a két párt között, egyre több embernek nyílik ki a szeme. Az állampárt hatalomvesztése rövidesen lehetővé teszi a joguralom helyreállítását; erkölcsi és politikai bukásuk után megkezdődhet a bűnösök jogi felelősségre vonása is. És meg is kell kezdődnie. A magyarok túlnyomó része jogállamban szeretne ugyanis élni. Nem egy következmények nélküli országban, ahol az elmúlt 16 évben „meglapult az igaz ember”, és „csörtettek bátran a senkik”. A Bayerek és a Mészárosok, a Tiborczok és a Deák Danik… Stark János - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Nagy Márton öröksége - Van-e kiút a gazdasági mélyrepülésből?
Nótárius | 04.25. 11:05
Milyen gazdasági helyzetet örököl a TISZA kormány. Finoman szólva sem rózsás a helyzete.Milyen örökséget vesz át a TISZA kormány? A tényekÁllamadósságAz államadósság jelenleg mintegy 62.200 milliárd Forint, melynek az éves kamatterhe 4.200 milliárd Forint. Minden egyes magyar emberre ebben az évben 437.630 Ft jut fejenként a kamatteherből.Államháztartási - költségvetési - hiány A költségvetés hiánya 2026. március 31-én 3.420 milliárd Forint, ami az egész évre tervezett hiány 83%-a. Az egész évre tervezett hiány 4.120 milliárd Forint. A maradék kilenc hónapra az éves hiány mindössze 700 milliárd Forint lehet. Az Orbán kormány gyakorlatilag kifosztotta az „államkasszát” és mindezt szándékosan. Az 1998-2002 között „regnáló” első Orbán kormány szintén kifosztotta az államkasszát. Akkor úgy 70%-os költségvetési hiányt hoztak össze, igaz május 31-ig. Akkor a mostani helyzethez képest „úriemberek voltak”. Nagy mértékben visszaeső beruházásokA beruházások visszaestek. Ez egy jelentős probléma. A GDP-arányos beruházási ráta a 2018-2022 között, mintegy 27% volt. 2025-re 21%-ra csökkent. Az uniós átlag 23–24%. Emiatt estek vissza a beruházások: az uniós források elapadása, a költségvetés feszes helyzete miatt leállított állami beruházások, a magas kamatkörnyezet, a vállalati szektor kivárása. Zuhanórepülésben a magyar iparAz ipari teljesítmény 2022-től stagnál. A magyar gazdaság exportvezérelt feldolgozóipari modellje különösen érzékeny a külső kereslet változásaira. Az ipari termelés 2022 közepe óta tartósan csökken. 2025 decemberében a kibocsátás még mindig 1,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a 2022-es csúcshoz képest pedig összesen 16,5 százalékos visszaesés következett be.Súlyos bérszakadékok, termelékenységi problémákA gazdaság szerkezeti problémáit tovább súlyosbítja a termelékenység és a bérek közötti eltérés. 2019 óta a reálbérek mintegy 24%-al emelkedtek, miközben a termelékenység csupán 4%-al nőtt. Ez a különbség jelentős költségnyomást helyez a vállalatokra - részben a minimálbér-emelések következtében –, ami inflációs nyomást generál, és hosszabb távon fenntarthatatlan pályát eredményez. Inflációs kockázat Inflációs kockázatot okoz a rengeteg élelmiszerfajtára és az üzemanyagra bevezetett hatósági ár, amit a megalakuló TISZA kormánynak meg kell oldani. Az „ár-sapkákat” fokozatosan ki kell vezetni, hogy ne torzítsa tovább a piacot.Mit kell tennie a TISZA kormánynak, hogy a gazdaságot stabilizálja?Lépések, amelyeket azonnal meg kel tennie a TISZA kormánynak * Az EU-s pénzekből minél többet kell hazahozni, ezzel alapjaiban könnyítené meg a következő kormány a saját dolgát, ráadásul a legfontosabb határidők ehhez már augusztusban lejárnak. Amennyiben ez megtörténik az jegybank devizához jut, amellyel a devizatartalékot lehet növelni, amely tovább növeli a pénzügyi stabilitást. * Pontos, feszített és végrehajtható költségvetést (Erről bővebben ITT.) kell majd 2027.-re megalkotni. Tartani kell a célként megjelölt költségvetési hiányt. Jól megtervezett bevételi oldal és ahhoz hozzárendelt kiadási oldal. De addig is, a jelenlegi költségvetést felül kell vizsgálni és módosítani kell. A jegybankkal folyamatosan egyeztetni kell, hogy a monetáris politika is stabil legyen. Ezekkel a lépésekkel is vissza lehet nyerni a pénzpiacok bizalmát. * A NER felé a pénzcsapokat el kell zárni. Felül kell vizsgálni a beruházások pénzügyi valódiságát. Ne legyen túlárazott beruházási szerződés. Látványberuházásokra sincs szükség. * Kiszámítható adórendszert kell kialakítani, amit már most el kell kezdeni a leendő kormánynak. Évközben nem szabad az adórendszerhez hozzányúlni. Új adónemet semmi képen nem lehet bevezetni. Újjá kell építeni a „kiszámíthatóságot”. A költségvetés előrejelzései közelítsenek a tényekhez, úgymint a legfontosabb makrogazdasági előrejelzése: növekedés, infláció, hiány. Ezek közül a gazdasági adatok közül Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek az elmúlt négy éveben egyetlen adatot sem sikerült még megközelítően sem eltalálnia. Nagy Márton - Fotó: hvg.huLépések, amelyeket folyamatában meg kel tennie a TISZA kormánynak * Autópálya-koncesszió (35 év): A legnagyobb volumenű szerződés, melynek keretében a magyar állam 35 évre koncesszióba adta a gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének fejlesztését, üzemeltetését és karbantartását. A nyertes konzorcium a Themis Magántőkealap érdekeltségébe tartozó cég lett (amely a NER-közeli üzleti körökhöz köthető). Ez a szerződés több ezer kilométernyi autópályát érint. * Autópálya-matrica rendszer (HU-GO): Az elektronikus útdíjszedési rendszer üzemeltetése és fejlesztése szintén koncessziós keretek között zajlik, jelentős bevételeket biztosítva a koncesszornak. * Dohány-kiskereskedelem (Nemzeti Dohányboltok): A dohánytermékek árusításának koncesszióhoz kötése 2013-tól alapjaiban változtatta meg a piacot. A koncessziós jogokat pályázat útján osztották ki, amely a fideszes holdudvar számára biztosított üzleti lehetőséget. * Szerencsejáték-koncessziók: A kaszinók üzemeltetési jogait hosszú távú koncessziós szerződések keretében adják ki, melyek szintén a NER-hez köthető üzleti körökhöz kerültek. * Hulladékgazdálkodás (MOHU): A hulladékgazdálkodási rendszer koncesszióba adása (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) 35 éves időtartamra történt, amely a teljes hazai hulladékkezelést centralizálta. Fontos kontextus:Az Orbán-kormányok alatt a koncessziós eljárások és a hozzájuk kapcsolódó kormányhatározatok jelentős része titkosítva vagy nem nyilvános formában született, ami megnehezíti a pontos részletek átláthatóságát. A koncessziók célja hivatalosan a hatékonyabb üzemeltetés és az államterhek csökkentése, míg kritikusok szerint a nemzeti vagyon magánkézbe (NER) történő átjátszása zajlott. További felülvizsgálatra szoruló szerződések: Paks-2, a Budapest-Belgrád vasút, az állam által felvett devizahitelek és az NFI (Nemzeti Filmintézet) projektjeit …stb. Az Orbán kormányok az elmúlt 16 év alatt fosztogatták az államkasszát, majd bőkezűen osztogatták a NER-nek – Orbán-család, Garancsi István, Szijj László, Schmidt Mária, Mészáros Lölö stb – az adófizetők pénzét. De jutott pénz a határon túli magyaroknak, Eszéken a futballcsapatnak, templomépítés Libanonban, a CÖF-nek (Civil Összefogás Fóruma), szélső-jobboldali párttársaknak, mint Marine Le Pen pártjának (Nmezeti Tömörülés) a 2024-es választási kampányban Az elguruló adóforintoknak utána lehet nézni a Magyar Közlöny kormányrendeletei és a kormányhatározatai között az elmúlt 16 évben. Nem kis feladat lesz. De a Szerencsjáték Zrt. is, egy kifizetőhelye volt a NER celebeknek – Tóth Gabi, Pataki Attila UFÓ kutató, Nagy Feró…stb. Ez is megérne egy misét.Írásom végén megjegyzem, a FIDESZ a 2002-es választási vereségnél szintén kimerítette az államkasszát, hogy a megalakuló Medgyessy-kormányt minél nehezebb pénzügyi helyzetbe hozza.Csak egy példa:A teljes cikk a magyarnarancs.hu portálon jelent meg 2002. július 11.-én. „Wermerhez kötődik a hírek szerint a köztévé reklámidejének értékesítésére korábban felkért In Media nevű cég, amelyet Mendreczky Károly tévéelnök tavaly júniusban bízott meg a feladattal. A Bánk bán operafilmet nem a Happy End, hanem az Ezüsthajó gyártotta. Az utolsó információk szerint mintegy 120 millió forintot tart vissza a Görgey Gábor vezette kultusztárca, miután jelenleg is vizsgálják a gyártás körülményeit. A filmről 766 millió forintos megállapodást írt alá az Ezüsthajóval a korábbi minisztériumi vezetés. Érdekessége az LLT-megállapodásnak, hogy ebben az összes üzleti jog a gyártót illeti. Ugyancsak a Magyar Hírlap közölt revelatív erejű információkat arról, hogy a Happy End Kft. listaáron bérelt mobilvécéket a Toi Toi Kft.-től, amit huszonötszörös áron számolt el a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Országimázs Központnál. Az efféle ügyekhez kapcsolódik az a hír, miszerint a rendőrség közben hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt iratokat foglalt le a Happy End és Ezüsthajó Kft. irodáiban (Budapesten és Csévharasztiban egyaránt). Az MTI beszámolója szerint olyan hatalmas mennyiségű iratot kell a rendőrségnek feldolgoznia, mint korábban a Globex-ügyben. A Happy Enddel kapcsolatos nyomozást egyébként ismeretlen tettes ellen folytatják a hatóságok Juhász Ferenc - azóta miniszterré avanzsált - szocialista képviselő korábbi feljelentése nyomán. A feljelentést a Népszabadság cikksorozatára alapozta a honatya.A Wermer körüli vizsgálatok - úgy tűnik - a jobboldalon is komoly visszhangot keltettek. A Magyar Nemzet választások utáni egyik cikkéből arra lehet következtetni, hogy Wermer személye tehertétel lehet a Fidesznek, de legalábbis néhányan arrafelé is tisztán szeretnének látni a bonyolult ügyekben. Pokorni Zoltán nem válaszolt ugyan az ennek kapcsán felvetett Magyar Nemzet-es újságírói kérdésre, csak azt mondta, hogy erre majd később visszatérhetnek. Pokorni azonban már aligha tér vissza e kérdéskörre, minthogy időközben lemondott minden pártfunkciójáról.” Meg kell hagyni a 2002-ben leköszönő Orbán-kormány a mostanihoz viszonyítva „úriember” volt, mivel akkor az államkassza mintegy 70%-át ürítették ki május 31-ig. Most szemrebbenés nélkül az államkasszának a 86%-át kisöpörték. Nótárius - Nyitókép: Nagy Márton - Fotó: hvg.hu
Korszerű tudás, szabad iskola
Az oktatásba fektetett források a nemzetgazdaság hosszú távú stabilitásának és a társadalmi mobilitásnak a garanciái.A hatékony oktatási rendszer nem csupán szakpolitikai kérdés, hanem a gazdasági versenyképesség és a társadalmi mobilitás alapja. A jelenlegi magyar oktatás központosított szerkezete, az alacsony finanszírozás és a romló PISA-eredmények rendszerszintű beavatkozást tesznek szükségessé: a 21. századi technológiai és társadalmi kihívásokra reflektáló, esélyteremtő és decentralizált modellt.1. Azonnali intézkedések a stabilizáció megteremtéséreA reformfolyamat megkezdésének feltétele a szakmai bizalom helyreállítása és a működési keretek racionalizálása. 1. Egyértelmű szükséglet az önálló Oktatási Minisztérium létrehozása. Az oktatási reform arcát nem a politikai lojalitás, hanem a szakmai hitelesség és a jövőorientáltság kell, hogy jellemezze. * Érti a 21. század nyelvét: Az ideális miniszter nem egy elefántcsonttoronyból irányít. Fiatalos lendülettel rendelkezik, és nemcsak használja a modern technológiát, hanem érti is az IT-fejlődés társadalmi hatásait. Képes szót érteni a Z és Alfa generációval, hiszen az ő jövőjükről dönt. * Integráló személyiség, nem megosztó politikus: Az oktatás az a terület, ahol a legkevesebb helye van a pártpolitikai csatározásoknak. Olyan vezető kell, aki a társadalom egészét képviseli, és képes szakmai konszenzust teremteni a pedagógusok, a szülők és a gazdasági szereplők között. * Küzd a szegregáció ellen: A miniszter legfontosabb küldetése a jelenlegi, mélyen szegregált rendszer lebontása. Fel kell ismernie, hogy a gyerekek teljesítménye ma Magyarországon túlságosan függ a szülői háttértől. A reform célja, hogy az iskola ne konzerválja, hanem kompenzálja a szociokulturális hátrányokat. * Inklúzió: Olyan finanszírozási és módszertani rendszert kell bevezetnie, amely az együttnevelést és a felzárkóztatást jutalmazza a kirekesztés helyett. 2. Bérrendezés és jogi környezet A pedagógusok bérének azonnali, inflációkövető emelése és a sztrájkjog helyreállítása elengedhetetlen a pálya presztízsének visszaszerzéséhez. 3. Decentralizáció: Az állam szerepét a mikromenedzsment helyett a keretfeltételek biztosítására kell korlátozni. * A központosítás felszámolása: A jelenlegi tankerületi rendszert meg kell szüntetni, a Klebelsberg Központot (KK) azonnali hatállyal fel kell számolni. Ezek az intézmények gátolják a hatékony működést és indokolatlan adminisztratív terhet rónak az oktatásra. * Intézményi autonómia: Az iskolák kapják vissza a teljes szakmai, gazdasági és működési autonómiájukat. A döntési jogkörök (pénzügyek, eszközbeszerzés, munkáltatói jogok) pedig kerüljenek vissza az intézményvezetőkhöz és a helyi fenntartói közösségekhez. 4. A tankönyvpiac liberalizációja: A tankönyvek állami monopóliumát az első lehetséges tanévtől fel kell számolni. Lehetőséget kell adni a piaci kiadók ismételt bevonására, hogy a pedagógusok szakmai szempontok alapján, modern és sokszínű taneszközökből választhassanak. 2. Tartalmi modernizáció és világi szemléletAz oktatás fókuszát a lexikális adathalmazoktól a gyakorlatban alkalmazható kompetenciák felé kell eltolni. * Világnézeti semlegesség Meg kell erősíteni az állami oktatás világi jellegét. A hitélet gyakorlása a magánszféra és a vallási közösségek feladata, a közoktatásban a tudományos alapú ismeretátadás és a kritikai gondolkodás élvezhet elsőbbséget. * Módszertani váltás A frontális oktatást fel kell váltania a projektalapú tanításnak, az epochális (tömbösített) rendszernek és a kis csoportos műhelymunkáknak. * Életre nevelés A tantervbe hangsúlyosabban kell megjeleníteni a pénzügyi és jogi alapismereteket, a fenntarthatósági szemléletet, valamint a mesterséges intelligencia etikus és kritikus használatát. * Nyelvtanulás A hangsúly a funkcionális, élő kommunikációra helyeződik a nyelvvizsga-központú szemlélet helyett.3. Stratégiai finanszírozás és esélyteremtésA finanszírozási rendszernek nem csupán a fenntartást, hanem a társadalmi különbségek kiegyenlítését is szolgálnia kell. * Esélyteremtő alap és hátrány-index Egy olyan korrekciós finanszírozási modell bevezetése szükséges, amely a diákok szociokulturális háttere alapján plusz forrásokat rendel a hátrányos helyzetű térségek iskoláihoz. Ez lehetővé teszi a kisebb osztálylétszámokat és a szakértői hálózat (iskolapszichológusok, gyógypedagógusok) bővítését. * A szegregáció felszámolása Az oktatáspolitika elsődleges célja, hogy az iskola kitörési pontként funkcionáljon, függetlenül a tanuló származásától vagy lakóhelyétől.4. Tanulói jóllét és mentális egészségA túlterheltség csökkentése a hatékony tanulás feltétele. * Óraszám-optimalizálás A heti óraszámok radikális csökkentése mellett a napi 5-6 tanóra elérése a cél, teret hagyva a délutáni sportolásnak, művészeti tevékenységeknek és elmélyült projektmunkának. * Értékelési reform Az érdemjegyek mellett a szöveges, formatív értékelés is be kell vezetni, amely a büntetés helyett a fejlődési irányok kijelölésére fókuszál.5. Felsőoktatás és munkaerőpiaci kapcsolatokAz oktatási szintek közötti átjárhatóságot és a gazdasági realitásokat össze kell hangolni. * Egyetemi autonómia Az alapítványi struktúra felülvizsgálata mellett a döntési jogköröket vissza kell adni az egyetemi szenátusoknak, garantálva a kutatási szabadságot. * Duális képzés 2.0 Olyan szakképzési modell kialakítása, ahol a gazdasági szereplők aktívan részt vesznek a tantervek kidolgozásában, biztosítva a tudás piaci relevanciáját. A küszöbön álló oktatási reformnak a jelenlegi „poroszos” modellt egy partneri viszonyon alapuló, kompetenciaközpontú rendszernek kell felváltania. A pedagógus ebben a struktúrában nem végrehajtó, hanem alkotó értelmiségi és mentor. A tudatosan tervezett, adatalapú fejlesztések eredményeként az iskola a szorongás helyszíne helyett a társadalmi felemelkedés és a versenyképes tudásmegosztás központjává váljék. Tolnay Péter - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Balatoni Katalin kampányszínháza
Tolnay Péter | 04.14. 09:22
A közoktatást érintő kampányműsor a Maruzsa–Balatoni páros jól megkoreografált, cinikus színjátéka. Miközben a rendszer alapjai rohadnak, ők ketten játsszák a klasszikus „rossz rendőr – jó rendőr” felállást. Maruzsa Zoltán a technokrata végrehajtó, a „rossz katona”, aki levezényli a kirúgásokat és a fegyelmezést, míg Balatoni Katalin a „jó katona” szerepében tetszeleg: ő a mosolygós arc, aki a kampányidőszakban néptáncos gúnyába vagy épp barátságos posztokba csomagolva próbálja eladni a rombolást fejlődésként.A bér-blöffBalatoni harsányan hirdeti az amatőr Tik-tok videóiban a pedagógusok „történelmi megbecsülését”. A kormányzati szócső szerint a tanárok soha nem voltak még ilyen jól fizetve.A valóságban a státusztörvény elvitte az autonómiát, a pedagógusok reálbére pedig a brutális infláció mellett alig köhög fel a korábbi mélypontról – ráadásul mindezt megalázó teljesítményértékelési rendszerekhez és megemelt munkaterhekhez kötötték. Az igazság az, hogy a kormány nem szakmai belátásból, hanem a közel két évig tartó, országos sztrájkhullám és polgári engedetlenség kényszerítő ereje miatt mozdult meg. A kormány csődjét jelzi az a tény is, hogy a saját pedagógusait – akik állami közfeladatot látnak el – jelentős részben uniós forrásokból fizeti. Az üzenet világos: a kormányt annyira hidegen hagyják a pedagógusok, hogy ha Brüsszel (sic!) nem adna rá pénzt, hagyná őket éhen halni. Balatoni Katalin - Forrás: YouTube képernyőképEsélytelenség számokban Balatoni a kampány alatt azt hirdeti, hogy a magyar gyerekek a világ egyik legszuperebb iskolarendszerében tanulnak. Arról mélyen hallgat, hogy a PISA-mérések szerint a magyar diákok szorongása az egekben van, a funkcionális analfabetizmus terjed, és a tanterv annyira túlterhelt, hogy a gyerekeknek esélyük sincs a valódi, kreatív fejlődésre. Míg Balatoni a sikerekről hazudik a kampányban, a számok a gyermekek esélyeinek szisztematikus elvételét mutatják: * A nemzetközi versenyeken elért egyéni sikereket (amik sokszor a rendszer ellenére, magántanárok segítségével jönnek létre) a központi oktatáspolitika diadalaként tálalja. * A központi szabályozás és a pedagógushiány miatt a felzárkóztatásra és tehetséggondozásra fordítható órakeret a legtöbb iskolában nulla óra. * Mivel nincs miből kigazdálkodni a plusz figyelmet, a lemaradó vagy kiemelkedő diákok magukra maradnak. A rendszerben nincs helye az egyéni fejlődésnek, csak a sorszámozott tömegoktatásnak. Bosszúpolitika és feketelisták A megbecsülésről szóló szöveg ott válik végképp gyomorforgatóvá, amikor megnézzük a tiltakozók sorsát. Miközben Balatoni a közösség erejéről beszél, a háttérben zajlik a megtorlás: * A tiltakozások arcait, köztük olyan neves pedagógusokat, mint Törley Katalin, példátlan brutalitással távolították el. * A cinizmus csúcsa, hogy a tankerületi igazgatóknak megtiltották ezen szakemberek visszavételét. Az állam „feketelistára” tette a legbátrabb tanárait, örökre kizárva őket az állami szférából, csak mert jobb iskolát akartak a gyerekeknek. Balatoni Katalinnak – mint látjuk – a tanár csak egy biodíszlet a kampányvideókhoz, a gyerek meg ingyen statiszta a következő „minden szuper” Instaposztjához. Miközben a néptáncos imidzsével próbálja eltakarni a közoktatás szétesését, valójában csak egy ideológiai sminkes, akinek az a dolga, hogy kifestve mutogassa a haldoklót, vagyis a magyar közoktatást. Tolnay Péter - Nyitókép: Balatoni Katalin - Fotó: Balatoni Katalin Facebook oldala
A felszabadulás ünnepe
Menyhárt Tamara | 04.12. 19:11
Soha nem volt még ilyen igazi rendszerváltás. Soha nem volt még ilyen nagy arányú szavazás. Soha nem volt még ilyen hatalmas sajtóérdeklődés egy politikus megjelenése kapcsán. A mai, 2026. április 12-i parlamenti választás rekord számú érdeklődőt vonzott, ami rekord számú szavazót eredményezett. Az urnák lezárását követően 77,8%-os részvételt mutattak a választási iroda adatai, amit történelmi rekordnak neveznek az elemzők.Vajon megtörtént volna mindez, ha nincs a média? A Partizán csatornáján jelent meg először Magyar Péter. Influenszerek szervezték az első hatalmas tüntetést Budapesten – a kegyelmi botrány után.Újságírók, oknyomozók kitartó, következetes munkájának köszönhetően kapott nyilvánosságot az elmúlt két évben a regnáló hatalom bűneinek egy része. Egy olyan része, ami párhuzamosan a Magyar Péter országjárásaival, egyre több magyar, gondolkodó és érző ember szemét felnyitotta.ForradalomEz egy csöndes, két évig tartó, modern, többnyire a média világában zajló forradalom volt. Aztán megmozdult a világ. A világ figyelte Magyarországot, a világban bárhol élő magyarok figyelték Magyarországot, és beálltak a forradalmárok – Tiszás önkéntesek, szimpatizánsok, rendszert váltani akarók egyre növekvő tömege – mellé. A választás napján a Fidesz arra tippelt, hogy a nagy arányú szavazási szám minden bizonnyal a szokásos fidesz 2/3-os eredményt produkálja majd.Választás 2026A választás napján a Fidesz vezére megfenyegette a Tisza mellé álló hősöket, hogy a győzelmük esetén felelni fognak az „árulásukért”.A választás napján este 9-kor 45 %-os feldolgozás állapotában mégis úgy tűnt, a sokak által várt Tisza 2/3-os eredmény a biztos.A választás napján - nem várt módon - Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök gratulált a Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek.A választás napján minden Tiszás óvatos, de boldog nyugalommal várta a remélt eredményt. A választás napján az őrszemek több ezer szavazat-vásárlási és szavazat-csalási ügyet jelentettek, tehát megjelent végre a következmény.A 2/3 egy fogalommá vált. * A 2/3 eddig egy olyan hatalom birtokában volt, aki visszaélt vele, és eladósította az országot, számtalan súlyos bűncselekményt, lopást, csalást követett el. * A 2/3 szétszakította a családokat, a szomszédokat, a barátságokat, megosztottá tette az embereket, gyűlöletet szított, és halált, nagyon sok és értelmetlen halált eredményezett. * A Tisza 2/3-a rendet tesz a közigazgatásban, az egészségügyben, az oktatásban. Jogállamiságot képez, biztonságot és felszabadulást a sok évtizede tartó nyomásból, kilátástalanságból. * A Tisza 2/3-a valódi igazságszolgáltatást ígér, ami a felszabadulás utáni újdonságot is jelenti, a következményeket. Minden magyar ember, aki most a Tisza Pártra szavazott – valódi győztes, igazi rendszerváltó, bátor és hazafi! Menyhárt Tamara - Nyitókép: Magyar Péter szavaz - Magyar Péter Facebook oldala
Vissza a jövőbe: Negyedik Köztársaság
Leitold Márton | 04.11. 16:19
Így jósolta meg az Orbán-rendszer végét már egy mára elfeledett politikus. Törvényszerű, hogy így lesz? Vajon április 12-én beteljesülnek-e a szavai? A Magyar Köztársaság bukása2011. április 25-én elfogadják Magyarország Alaptörvényét egy egypárti alkotmányozás után. Az 1989-ben módosított alkotmány megnyitotta az utat a többpártrendszer felé. 2011. december 31-én ez az alkotmány hatályát veszti, s ezzel Magyarország megindul a választásos autokrácia irányába. „Az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg“ - írta az Index 2011. március 16-án. Kossuth idézet - Forrás: A Negyedik Köztársaság:4K! programfüzeteAz első ellenállók2011. március 15-én tüntetés az alkotmányozás ellen. A felszólalók között találjuk Istvánffy Andrást, az akkor még Negyedik Köztársaság, 4K! Mozgalom — később párt — vezetőjét.Rövid beszédében Istvánffy felvázolja azt az "ők és mi" szétszakítottságot, ahol már nincs olyan alap, amelyet mindenki elfogadna ebben az országban, mert a Fidesz-KDNP-kormány az Alaptörvényt a saját garnitúrájának írta: „A 89-es alkotmány széles körű megegyezés eredménye volt. A kormány '89-hez képest most nem előrelép, hanem visszatér a múltba. Húsz évvel a rendszerváltás után elkezdett visszafelé forogni a történelem kereke. Dermesztő a párhuzam, de egypárti alkotmányt erőszakolni az országra utoljára Rákosiék mertek. A helyzet súlyos: a kormány nem újraalapítja, hanem kettészakítja az országot.“ – mondta Istvánffy 2011-ben. Kettős mérceMa már láthatjuk, hogy az ország valóban kettészakadt, úgy tűnik, hogy nem egyenlően vonatkozik mindenkire a törvény szigora. Ennek ma már vannak jól megfogható példái is. Míg a kémjátszmákat kitálaló volt századost, Szabó Bencét azonnal meggyanúsítják, addig a Matolcsy-korszak alatt elillanó százmilliárdok ügyében több mint egy éve senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. Mindemellett egyre többen és többen találják magukat akadályoztatva, legyen szó vállalkozásokról vagy magánszemélyekről. Egyre többen érzik, hogy ma valami nagyon nincs rendben. A problémák Csádtól Felcsútig kézzel foghatók — aki akarja, érti, és látja.Beteljesülő jóslat?2026. április 12-én szavaz az ország. Az Alaptörvény alkotóival szemben felsorakozott egy önkéntesen szerveződő civil kurázsival táplált hálózat. Az Orbán-rendszerrel egyet nem értő magyarok megerősödtek, és ma valóban van lehetőségük egy köztársaság létrehozására. 2011-ben Istvánffy szavai valahogy illenek a mai napokra. "Amikor eljön a pillanat – mert el fog jönni –, hogy lezárjuk ezt az illegitim alkotmányozási kalandot, mi kezet fogunk nyújtani azoknak, akik most megpróbálnak kizárni minket a hazánkból. Mert mi tudjuk azt, amit ők nem hajlandók felismerni: egy kettészakított országban nem lehet élni. Barátaim, kormányhivatalokban azt állítják, hogy ez lesz Magyarország végleges alkotmánya, mi itt az utcán tudjuk, hogy nem lesz az. Amit konszenzus nélkül hoznak meg, az nem lehet tartós; azt csak erőszakkal lehet fenntartani. Ez nem Magyarország végleges alkotmánya lesz, ez csak egy ideiglenes alkotmány. Az új politikai közösség ami most megszületett, amiben sokan még kételkednek, ami még csak az első lépéseit teszi meg, napról napra erősödni fog, hónapról hónapra növekedni fog, meg fogja találni a hangját, le fogja győzni a fásultságot, vissza fogja adni a változásba vetett hitet, meg fogja szervezni magát és el fog jönni a nap, amikor helyreállítja a köztársaságot." Április negyedikén Magyar Péter felvázolt egy konkrét víziót a 444 stúdiójában. S a következőket mondta: „A magyar emberek látták, tapasztalták, hogy hova vezet az, hogy ha valaki 16 vagy 20 évig miniszterelnök lehet teljes felhatalmazással, és szisztematikusan szándékosan leépíti a jogállamot. Kinyírja a fékek és ellensúlyok rendszerét túszul ejt egy országot és a saját családjának a hűbérbirtokaként kezeli...” „... és egyébként van igény a magyar állampolgárok között egy új alaptörvény megalkotására is, de azt egy normális kormány egy valóban nemzeti és minden magyar ember érdekében kormányzó kormány az nem fél év alatt fogadja el és nem egy tableten írja hanem valódi társadalmi egyeztetéssel akár népszavazással megerősítve…” A lehetőség itt van, a 2010 óta regnáló eddig megdönthetetlen hatalom meginogni látszik az autoriter zsákutcában. Tenni akaró tömegek egy jobb ország reményében otthon és külföldön szavazni mennek. * Akarunk egy igazságosabb országot? * Akarunk-e egy új Magyar Köztársaságot? * Akarunk-e egy közös alapot, egy alkotmányt, amire mindenki biztosan építhet? Április 12-én válasszatok!Pár pillanat a 4K! munkásságából: * Az Istvánffy vezette Negyedik Köztársaság Párt megmérette magát a 2014-es választáson, s a kudarc után feloszlatta magát, mondván „Nincs értelme tovább statisztálni ahhoz az áldemokráciához, amit Orbán Viktor kialakított Magyarországon” * Működésük során többek között füvet küldtek Bayer Zsoltnak, hogy kezelje migrénjét, és írjon nyugodtabban. * Harcba szálltak a vasárnapi boltzár érdekében, elég unortodox módon, keresztes lovagnak öltözve. Leitold Márton - Nyitókép: Kontroll - YouTube képernyőkép
Sanyi a porcelánboltban
Felelősségi szintek
dr. Gaál Lóránt | 04.21. 02:02
2026. április 12-én, a magyar emberek - politikai értelemben véve - már kimondták az ítéletet Orbánék felett. Társadalmi elvárás, hogy a felelősségre vonást azok, akik Magyarországot az EU legkorruptabb és legszegényebb országává tették, ne úszhassák meg! Viszont, ha belegondolunk abba, hogy egy boldog, működő országot kell építenünk, akkor be kell látnunk, hogy csak egy helyes út áll előttünk. Ez pedig nem más, mint a társadalmi megbékélés útja.Nem értik...A FIDESZ-KDNP - legalábbis, ahogy kinéz a helyzet - nem igazán érti, hogy mi történt a választás napján. Orbán Balázs, például külföldi beavatkozást vizionál. Pedig ennél egyszerűbb a helyzet. Elege lett az embereknek abból, hogy folyamatosan félelemben éljék a mindennapjaikat, és ne fejthessék ki szabadon a véleményüket. Természetes módon abból is elegük lett, hogy azt hallgassák a propagandától, hogy Ukrajnába kell menniük háborúzni. Az emberek Európához és nem Moszkvához akarnak igazodni, így nyilván az se tetszett nekik, hogy a szövetségi rendszereink (EU, NATO) ellen „kampányoljon” – Szijjártó Péter esetében, hogy dolgozzon? - Orbán. Mindezek mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az emberek pénzügyi helyzete nem alakult jól, nem úgy, mint a NER oligarcháinak. Ráadásul a fiataloknak is elegük lett abból, hogy nem tudnak egyről a kettőre jutni, mivel nincs megfizethető lakhatási lehetőségük, merthogy a kormányzati intézkedések nemhogy csökkentették, hanem egyenesen növelték az ingatlan árakat. A szavazatvásárlások visszataszító rendszeréről, valamint a rendszerszintű korrupcióról már ne is beszéljünk. De persze az okokat még hosszan lehetne sorolni.A társadalmi csoportok közötti árkokat - szakadékokat..? - be kell temetni. Nem nehéz belátni, hogy Orbánék az elmúlt 16 évben azért dolgoztak, hogy bebetonozzák a hatalmukat. Többek között a közigazgatást, a médiát, a titkosszolgálatokat, a teljes gazdaságot politikai irányítás alá vonták. A FIDESZ-KDNP a pártállami időket idéző módon viselkedett, és tulajdonképpen visszahozta Magyarországra a kommunizmust. Hithű pártkáderek kerültek vezető pozícióba, függetlenül attól, hogy alkalmas volt-e az adott személy vagy sem, a feladat ellátására.A lényeg a pártkönyv, tehát a szakma teljes mértékben háttérbe szorult. Ennek a rendszernek a kiépítése során számtalan olyan szituáció volt, amikor az egyes társadalmi csoportokra a kormány és a propagandája népharagot zúdított. Elég csak a rendvédelmisekre, egészségügyisekre, pedagógusokra, bírákra, stb. gondolni. A kommunista szalámitaktika tehát csúcsra lett járatva. Ennek az lett a következménye, hogy sokan otthagyták a szakmájukat, és inkább külföldre költöztek, vagy egy teljesen más területen vállaltak munkát. Kialakult a tanár-, orvos-, szakdolgozóhiány. Tehát a FIDESZ-KDNP kormány módszereinek nem csak az adott társadalmi csoport volt a vesztese, hanem az egész ország. Kialakították a félelmen, a gyűlöleten alapuló, egymás iránti szolidaritást nélkülöző társadalmi berendezkedést. Ehhez kőkemény segítséget nyújtott az állami - adófizetői! - pénzből „megtámogatott” propaganda (M1, TV2, HírTv, Megafon, Magyar Nemzet, Mandíner, stb.). Kik ásták ezeket az árkokat, és az elkövetőknek mivel kell ezért fizetniük? Orbán, a választások után nem volt rest kijelenteni, hogy a „nemzeti oldal” megújítására van szükség. Még mindig nem érti, hogy egy nemzet vagyunk, és az, hogy másképpen gondolkodunk bizonyos kérdésekben, attól még minden egyes magyar ember a nemzet része.Ebből is látszik, hogy továbbra is a megosztottságot hirdeti, és nem az egységen dolgozik. Bár ez nem meglepő, mivel 16 éve ezt csinálja. Kijelenthető, hogy az árkokat Orbán és a hithű országgyűlési frakciója ásta. Ez egyértelmű, hogy politikai felelősség, melyet most Orbánnak viselnie is kell, leginkább azzal, hogy visszavonul, ahogy Gyurcsány is tette. A FIDESZ-KDNP által a „székbe ültetetteknek” - mint a a köztársasági elnök, a Kúria elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Médiahatóság elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke - a társadalmi felelősségüket át kell érezniük. Meg kell érteniük, hogy a rendszerrel együtt nekik sincs semmi keresnivalójuk a pozíciójukban. Nincs más út nekik, csak az, hogy lemondanak. A propagandának szintén társadalmi felelőssége van. A megosztottságot, a gyűlöletet rajtuk keresztül szította Orbán olyan fokra, amelyet már épeszű ember nem volt képes elviselni. Nekik bocsánatot kell kérniük, és a jövőben a kiegyensúlyozott tájékoztatásra kell törekedniük. Nem mellesleg a kapott állami forrással el kell számolniuk. Az orbáni rendszer felépítésében és közreműködésében részt vevő személyek tehát politikai és társadalmi szinten elszámolással tartoznak nemzetünk felé. Nyilván nem mehetünk el szótlanul az országunk kirablása, és az uram-bátyám rendszer kialakítása, működtetése mellett sem. Rákay Philip szóba hozta, „..és el fognak vinni kihallgatásokra, jön majd a NAV és mindenféle vegzálás”. A választások eredményeit látva, a társadalom bízik benne, hogy a bűncselekmények elkövetői meg lesznek büntetve. Az orbáni rendszer összeomlott és a bűnösök védelme ezzel együtt megszűnt. Tehát nincs akadálya a jogállami keretek közötti büntetőeljárások megindításának, illetve végigvitelének. Rákaynak is tudomásul kell vennie, hogy olyan rend fog kialakulni Magyarországon, ahol nem azért visznek el kihallgatásra valakit, mert más a világnézete, hanem azért, mert - mondjuk - a közpénzzel nem jogszerűen bánt. A társadalmunknak megnyugvásra van szüksége. Ehhez a pártkádereket el kell távolítani, a propaganda állami finanszírozását meg kell szüntetni, és az egyes társadalmi csoportok közötti békét meg kell teremteni. Ez utóbbi egyébként ott lesz majd tetten érhető, ha az egyik társadalmi csoport hangot ad „nemtetszésének”, akkor a többi szolidáris lesz hozzá. Kezdjük el betemetni az árkokat, nemcsak az egyes társadalmi csoportok között, hanem személyes viszonyainkban is! Higgyék el, menni fog! dr. Gaál Lóránt - Melczer Zsolt - AI illusztráció
Csatabárd - Kétharmadból egyharmad se
dr. Zeke László | 04.19. 04:46
A Fidesz megsemmisítő veresége után elszívjuk a békepipát, vagy felzúgnak a harci dobok? A „brüsszeli bicikli” kerekei közé nem dug többé botot Orbán, de mi lesz a „hazai biciklivel”, amit közösen tolunk egy jobb világ felé? Csatabárd a küllők közé, vagy „mondd: love, love, love”? A Winnetou regénycikluson nevelkedve sokan tudjuk, hogy a csatabárd (tomahawk) a hadüzenet, a háborúskodás kezdetének szimbóluma a romantikus indián regényekben. Karl May klasszikusából tudjuk, hogy ennek éppen az ellenkezője az, amikor a harcoló felek elássák a csatabárdot, és elszívják a békepipát. A felfokozott hangulatban, közvetlenül a választás sorsdöntő napja előtt megkérdezték Orbán Viktort, hogy nem szándékozik-e a vitapartnereivel (leginkább az EU/NATO szövetségeseinkkel, egyes szomszédos országok vezetőivel) „elszívni a békepipát”? Erre az a határozott válasz érkezett, hogy ő nem a békepipa, hanem a „tomahawk” híve. Azt hiszem, most ennek a hozzáállásnak issza a levét, amikor elszenvedte a rendszerváltást követő legnagyobb választási vereséget, amely a résztvevő szavazópolgárok számára (80 %, a valaha volt legnagyobb) és a győzelem arányára tekintettel is a legnagyobb politikai választási vereség volt. Kétharmadból egyharmad se. Orbán Viktor előzetesen kijelentette, hogy választási vereség esetén akkor fog lemondani, ha a vereség „elég nagy” lesz. Ezek ismeretében nem érthető, hogy Orbán miért nem mondott még le, hiszen a valaha volt legnagyobb vereségnél nem lehet „elég nagynak” csak az ennél is nagyobbat tekinteni. A kedves fideszes szavazó honfitársaim figyelmét szeretném felhívni arra, hogy most kellene elásni a csatabárdot, és elszívni a békepipát, mégpedig úgy, hogy Orbánt és mamelukjait elzavarják a párt környékéről is. A Fidesz egyes prominensei, ki kissé eufemisztikusan - pl. Ferencz Orsolya űrbiztos asszony -, ki pedig direktben, Orbánt meg is nevezve - Bencsik András, előbb MSZMP, majd FIDESZ párt propagandista - már megfogalmaztak valami hasonlót; azt, hogy a rendkívüli vereség felelőseit el kell távolítani a pártból.Orbán maga is elismerte az egyszemélyi felelősségét, de csak úgy „átabotában”; nem ő kapta a kormányzati felelősséget (hogy ki, melyik párt és ki annak a vezetője, azt már nem bírta kinyögni); sajátjairól úgy beszél, mint a nemzeti oldalról, a kétharmados – eszerint a nemzetből szerinte még mindig kirekesztett többségről pedig továbbra is valamiféle globalista összeesküvőkként emlékezik meg. Szóval „elismerte” a felelősséget, de valójában nem vállalta. Sőt! Nekem úgy tűnik, hogy április 28-án - a Fidesz választmányi ülésen - inkább ráncba akarja szedni az övéit, és mindennél nagyobb elánnal készül botot - vagy egyenesen csatabárdot - dugni a küllők közé. Immár itthon, miután nem sikerült Brüsszelt elfoglalni... Kedves fideszes polgártársak, mi több: politikusok!Arra kérlek benneteket, hogy segítsetek véget vetni ennek az őrületnek. Hassatok oda április 28-án! Segítsetek konszolidálni a helyzetet! Hazafiként nem lehet más célotok, mintsem összefogva az összes hazaszerető polgártársunkkal -pártállásra tekintet nélkül - azon dolgozni, hogy ez a haza több, szebb, jobb legyen. Most a választópolgárok elsöprő többsége ezt a nehéz, de felemelő feladatot a TISZA Pártra bízta. Kérlek benneteket, kedves fideszes honfitársaim, hogy legyetek belátóak, kritikusak, de konstruktívak! Vonatkoztassatok el a felkorbácsolt indulatok miatti gyűlölettől! Ne bot legyetek a küllők között, hanem például szerszám, amivel meg lehet javítani a „biciklit”, ha annak valamelyik alkatrésze nem működik jól! Saját érdeketekben szabaduljatok meg Orbántól, és közvetlen környezetétől, ha nem akarjátok, hogy ő legyen az „új Gyurcsány”. És képletesen szívjuk el a békepipát!Ennek a gondolatnak a jegyében mellékelem azt a klipet, ami Demjén Rózsi slágerére készült, és a korabeli magyar pop sztárok seregével adták elő; köztük pl. a ma már szuper NER-rajongó Pataky Attila, vagy a rendszerváltó koncerten is fellépő Laár András. Azt szeretném látni, hogy ezt a dalt ismét együtt fogják énekelni, benne azt, hogy: „Kutathatod a nyelveket a legszebb szó úgyis ez lehet Míg könnyeket hozott a gyűlölet, A szerelem sok kis gyermeket Tőle kaptuk az életet, s így nélküle élni nem lehet.” Uff, én beszéltem! dr. Zeke László - Nyitókép: Orbán Viktor - Fotó: dr. Zeke László illusztráció
Tanárhiány? Küldj katonát! - A Maruzsa-korszak sötét pillanatai
Tolnay Péter | 04.18. 05:30
Hogyan kísérelte meg lecserélni Maruzsa Zoltán a krétát golyóra és a tudást fegyelemre? Maruzsa Zoltán államtitkársága alatt a magyar közoktatás szintet lépett a lejtőn. A korábbi szakmai finomhangolásokat felváltotta a nyílt, erőszakos centralizáció és a teljes szakmai érzéketlenség. Maruzsa nem oktatási szakemberként, hanem egyfajta pártkatonaként vezeti a tárcát, akinek nem a minőség javítása, hanem a rendszer mindenáron való fegyelmezése a feladata. Maruzsa Zoltán államtitkár - Forrás: YouTube képernyőképDilettantizmus a katedra felett Maruzsa egyik legsúlyosabb hitelességi deficitje, hogy gyakorlatilag semmiféle releváns végzettséggel vagy gyakorlati tapasztalattal nem rendelkezik a közoktatás területén. Soha nem tanított általános vagy középiskolában, nem szembesült a 45 perces tanórák valóságával, a túlterhelt gyerekekkel vagy a pedagógusok napi nehézségeivel. Történész-politológus háttérrel, az egyetemi szférából érkezve próbálja megmondani, hogyan működjön egy iskola, ami olyan, mintha egy elméleti fizikus akarna szívműtétet irányítani. Ez a típusú kívülállás tette lehetővé azt a gőgöt és empátiahiányt, amivel a valódi pedagógusok követeléseit lesöpri az asztalról.A Takaró-faktor Maruzsa egyik legsúlyosabb szakmai bűne, hogy szabad kezet adott a szélsőséges nézeteiről ismert Takaró Mihálynak. Az államtitkárság rábízta a Nemzeti Alaptanterv (Nat) átírását, aminek eredményeként a modern szemlélet helyett egy kirekesztő, poros és nacionalista kánon vált kötelezővé. Takaró vezetésével olyan szerzőket emeltek be, akiknek irodalmi értéke vitatott, de politikai lojalitásuk megkérdőjelezhetetlen volt, miközben világhírű magyar írókat szorítottak a perifériára. Ezzel Maruzsa politikai-ideológiai térré silányította az irodalomórákat.Takaró Mihály interjút ad a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének - Forrás: YouTube képernyőképIskolaépítés, -felújítás helyett lőpályák A Maruzsa-féle irányítás legszürreálisabb eleme az oktatás nyílt militarizálása. Miközben az iskolák fele energetikai katasztrófa, beázik a tető, és a tanárok saját pénzükön vesznek alapvető eszközöket, a prioritási lista élére a honvédelem került. A kormányzati stratégia zászlóshajója a Honvédelmi Sportközpontok hálózata, amelyeket sokszor közvetlenül iskolák mellé vagy azok bázisán hoztak létre. Maruzsa Zoltán államtitkársága alatt ez a projekt elsőbbséget élvezett akár az iskolák energetikai korszerűsítésével szemben is: * Egyetlen ilyen komplexum felépítése helyszíntől függően 800 millió és 1,2 milliárd forint közötti közpénzbe került. Például a bajai, szarvasi vagy balassagyarmati lőterek költségvetése egyenként meghaladta az egymilliárd forintot (!). Összehasonlításképpen: ebből az összegből több tucat iskola teljes fűtéskorszerűsítését vagy tetőszigetelését lehetett volna elvégezni. * Nemcsak különálló épületekről van szó; az államtitkárság támogatásával a Honvédelmi Kadét Program keretében számos középiskolában (például Székesfehérvárott vagy Debrecenben) közvetlenül az épületen belül alakítottak ki légfegyveres lőpályákat. * Maruzsa megoldása a drasztikus tanárhiányra nem a munkakörülmények rendezése volt, hanem a nyugállományú katonák behívása az iskolákba. Ez a lépés végleg világossá tette a kormány vízióját: az iskola nem a tudás, hanem a fegyelmezés helyszíne. Válságkezelés cinizmussal A pedagógustársadalom kiállását Maruzsa adminisztratív megtorlással kezelte. A státusztörvény áterőltetése és a véleményüket felvállaló tanárok kirúgása egyértelmű üzenet volt: az engedelmesség fontosabb a szaktudásnál. A Maruzsa-kormányzás lényege: ha nincs közoktatási tapasztalatod, vezesd vasmarokkal; ha nem tetszik a tananyag, hívj egy ideológust; ha pedig omlik a fal, építs elé egy lőteret. Tolnay Péter - Nyitókép: Vitaly Gariev - Unsplash
„Bábjáték”?
dr. Gaál Lóránt | 04.15. 06:42
A magyar emberek 2026. április 12-én egyértelmű döntést hoztak arról, hogy ki vezesse az elkövetkezendő négy évben az országunkat. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a szavazók elzavarták az elmúlt 16 évben teljhatalommal uralkodó Orbánt. Itt jön azonban a kérdés, hogy mi lesz az orbáni „bábokkal”? A választásAz, hogy a választásba Orbán hatalomba tartása érdekében Oroszország be akart avatkozni, az tulajdonképpen már tényként kezelhető. Ahogy az is tényként kezelhető, hogy Szijjártó Péter, magyar külügyér a nagy barátjának az orosz külügyminiszternek elég sok információt adott át. Az így átadott információknak egyébiránt nem feltétlen kellett volna orosz kézbe kerülniük. Mindennek ellenére az április 12-ei választáson a magyar emberek átláttak az orbáni-orosz szitán és kétharmados felhatalmazást adtak a TISZA Pártnak a kormányzásra. Ez egy olyan választás volt, ahol a 7.464.591 választásra jogosult polgár közel 80%-a, azaz 5.938.002 megjelent az urnáknál. Tehát kijelenthető, hogy a mostani választás minden eddigi részvételi hajlandóságot felülmúlt. Április 12-én a magyar emberek lehetőséget adtak a TISZA Pártnak, hogy a társadalmunk által, 1989-ben megkezdett rendszerváltást végre be tudjuk fejezni. „Bábok” leváltásaA választási eredmények tudatában tehát megnyílt annak a lehetősége, hogy leváltsuk a kommunista időket idéző módszereket alkalmazó, volt MSZMP tagokkal teletűzdelt kormányt, illetve megváltozzon a politikailag megbízható „csinovnyikok” által, a politikát kiszolgáló állami berendezkedés. Magyar Péter kijelentette, hogy a köztársasági elnök, a Kúria elnöke és az Alkotmánybíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Médiahatóság elnöke, és az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem maradhat a helyén. Egyenesen lemondásra szólította fel őket. Elég volt-e a felszólítás? Nem valószínű, mivel a köztársasági elnök (részletek ITT), Kúria elnöke és az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (részletek ITT) sem hajlandó meghajolni a „népakarat” előtt. Mit lehet ilyenkor tenni? Alkotmányozó hatalom birtokában először az Alaptörvényt módosítani, majd pedig egy társadalmi egyeztetésen átesett új alkotmányt hatályba léptetni.A jelenlegi köztársasági elnökre koncentrálva!Orbánék kétharmados többséggel 2024-ben köztársasági elnöknek Sulyok Tamást választották meg, aki 2024. március 5-től lépett hivatalba. Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, amit az orbáni Alaptörvény határoz meg (9. cikk (1) bekezdés). Emlékezzünk vissza arra, hogy a gyermekek bántalmazása, megalázása (pl.: Szőlő utcai ügy) kapcsán Sulyok meg sem szólalt! Vagy emlékezzünk arra, amikor a Munkácsot ért orosz rakétatámadás hírére együttérzését fejezte ki, majd hamarjában az „orosz” szót törölte a posztjából. Tehát mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy Sulyok kifejezte a nemzet egységét. Arról meg nem is beszélve, hogy az Orbán által visszaépített kommunista időkre emlékeztető módszerek ellen sem emelte fel a szavát (pl.: a legnagyobb ellenzéki párt bedöntésére irányuló titkosszolgálati módszerek, kormányrendelet arról, hogy a szolidaritási hozzájárulás ellen az önkormányzatokat nem illeti meg jogvédelem, stb.). Tehát, a demokratikus működés feletti „őrködés” sem valósult meg. Ez alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy Sulyok nem feltétlen alkalmas a köztársasági elnök szerepének a betöltésére. Viszont jelenleg nincs olyan alkotmányos alap, amely felhatalmazást adna arra, hogy egy nem megfelelő köztársasági elnököt a pozíciójából el lehessen távolítani. Mit lehet tenni?Addig, amíg – hogy szó volt már róla - egy társadalmi egyeztetésen átesett új Alkotmány nem kerül elfogadásra, a jelenlegi Alaptörvényt módosítani kellene, amire a kétharmados felhatalmazás lehetőséget biztosít. Az Alaptörvényt módosítani kell, és ki kell egészíteni azzal, hogy az országgyűlés kétharmadának legyen felhatalmazása visszahívni a köztársasági elnököt. Ezt követően viszont a köztársasági elnök személyét, élve nemzetünknek a közvetlen hatalomgyakorlás jogával (Alaptörvény B) cikk (4) bekezdés), azaz választás útján kellene megválasztani. A köztársasági elnök személyére javaslatot tenni, a választáson listát állító pártok lennének jogosultak, feltéve, ha elérték a választásokon a 3%-ot. A visszahívás jogintézményének alkalmazása esetén, a nép által választott köztársasági elnököt az országgyűlés már nem hívhatná vissza, az 5 éves mandátuma csak más, az Alaptörvényben (új Alkotmány!) meghatározott esetben (pl.: megbízatási idejének lejárta, halál, lemondás, stb.) szűnhetne meg. A valódi rendszerváltás megkezdhető és véghez is vihető. A felhatalmazás adott, nagy a felelősség! A jogállami módszerek is megvannak ahhoz, hogy egy valódi élhető, működő, emberséges Magyarországon élhessünk! Viszont, a TISZA kormánynak ügyelnie kell arra, hogy a kétharmados országgyűlési többségű felhatalmazás keretében a nemzettel együtt kell működnie. Ebből kifolyólag a kardinális döntésekbe - mivel az említettek is azok -, be kell vonni a társadalmunkat. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Kultúra
125 éves Fészek Művészklub
2026 május 9-én, szombaton a 125 éves Fészek Művészklub tiszteletére kerül bemutatásra Török Ferenc legújabb kísérleti dokumentumfilmje, a Fészek Klub, méghozzá ott, ahol a történet maga is életre kel: a legendás klub falai között.Az este nem csupán egy premier lesz, sokkal inkább egy közös ünnep. Egy alkalom arra, hogy betekintsünk egy ikonikus hely múltjába és jelenébe, miközben együtt élvezhetik a vetítést, beszélgetéseket és az éjszakába nyúló zenét a látogatók. A programban Sándor Pál és Török Feri részvételével egy izgalmas kerekasztal-beszélgetés lesz, és ezen a napon többször is levetítik a filmet. Az estét jazz koncert és DJ szettek teszik teljessé. A fellépők: Pándi Balázs jazz koncert feat. Sabák, Frenk, Soraya A Fészek Művészklub Budapest belvárosában található, a Dob utca és a Kertész utca sarkán. A klubot 1901-ben alapították, Budapest gazdag művészei: zenészek szobrászok, festők, színészek, énekesek és komédiások. Már a 20-as években a főváros meghatározó kulturális központja lett a Fészek. Legendás kertje és csodás étterme volt emeletes körterasszal, páholyokkal és minden este zenés kabaréműsorral.Egészen a második világháborúig sikeresen üzemelt a klub, bár a harmincas évek végén a zsidó-törvények és a fasizálódó közhangulat egyre zaklatottabbá tette a napi működést, híres művészek jártak ide, akik közül sokan zsidó származásúak voltak. (pl. Gaál Béla filmrendező) 1945 tavaszán a „felszabadító” orosz tankok a Fészek Klub épületét német lőállásnak tekintették, és lebombázták a bejáratot. A Fészek Művészklub ma is ugyan ott áll, ahol 1901-ben megépült, falai őrzik a történelem igazságát. A film forgatókönyvét a rendező, Török Ferenc és Papp Bojána írták. Az operatőr Nagy Zágon, vágó Hegedűs Csenge, a zeneszerző Pándi Balázs. Koreográfus Papp Tímea, a stylist pedig Bognár Hajnalka. Narrátor Máté Gábor. A látványt Takács Eszter tervezte, a producer Turán Eszter. Főszereplők: Hegyesi Soraya, Liszka Tamás, Hutvágnes Panni, Földes Öti László, Torma Gábor Frenk. A Fészek Klub gyártója és forgalmazója a Moviebar Films. „A Fészek nekem már gyerekkorom óta fontos, meghatározó találkozási pont. Ráadásul volt egy időszak, amikor az egyesület elnöke is voltam és belülről is megtapasztalhattam a klub működését. Filmem a múlthoz és a jelenhez is kötődik, a 100 évvel ezelőtti 25 éves évfordulóra írott Heltai Jenő szöveget idézzük Máté Gábor jelenkori hangján. „Mi énekesek, festők, szobrászok, színészek, építészek, muzsikusok, írók, egy fészek százféle lakói százféle módon, de ugyanazzal a hittel és alázatossággal szolgáljuk az urat, kinek neve Szépség”. Nagyon pontos a szöveg, olyan, mintha Heltai ma is élne, és megkértük volna, írja le a gondolatait abból az alkalomból, hogy szülinapos lett a Fészek. Hiszen Heltai szövegéhez hasonlóan ez a film maga is arról szól, hogy egy kis közösség meg tud-e maradni a történelem viharában." Török Ferenc„A Fészek Klub számomra mindig egyfajta misztikus, vonzó térként létezett. A nagybátyám a nyolcvanas években ide járt kártyázni, és a családom többi tagja révén is a vasárnapi ebédek alatt gyerekként hallgattam az anekdótákat a Fészekről.Az SZFE időszakában már aktív kapcsolatba kerültem a Klubbal. A diplomafilmemet, az Emil-t is itt forgattam, így a hely nemcsak mítosz maradt számomra, hanem személyes alkotói térré is vált.Később az Ivan & The Parazol zenekarral készítettünk egy egysnittes zenei anyagot a klubban ezek az élmények tovább mélyítették a kötődésemet.A most elkészült film egy független alkotás, amelyet egy lehetséges nemzetközi sorozat pilotjának szánunk. Hosszú távú terveink között szerepel egy fikciós sorozat fejlesztése, amely tovább bontaná ezt a gazdag történeti és kulturális világot.Külön megtiszteltetés volt együtt dolgozni Török Ferivel, aki az egyik legnagyobb hatású kortárs, magyar rendező számomra. ” Turán Eszter producer / Moviebar Films SzóMia - Nyitókép: Fészek Művészklub
Érdekes-e még, mi zajlik egy idol magánéletében? - Megnéztük a Pogány Indulóról szóló sorozatot
Angyali hangok piciknek és nagyoknak
Menyhárt Tamara | 02.12. 19:55
A hang egy olyan inger, amit már a magzat is hall. Finom rezgések, varázslatos dallamok segítenek összekapcsolódni, gyógyítani, egységben tartani és fejlődni. Ez a művészet Hazay Annamária zenepedagógus egyéni kincse, amit sok éve nyújt babáknak és szülőknek – különleges módokon.- Hogyan érkezett az életedbe az a fajta közvetítése a zenének, amit végül életpályádnak is tekinthetsz?Valójában már kisiskolás koromban a közösségi éneklésben tudtam leginkább feloldódni, kiteljesedni, a harmóniát ott találtam meg a leginkább. Nem volt kérdés, hogy pedagógus leszek, de mielőtt elkezdtem volna intézményben tanítani, jött egy izgalmas felkérés egy művelődési háztól, hogy tartsak óvodásoknak zenefoglalkozásokat. Akkor még tényleg nem sejtettem, hogy ez a közeg lesz a hivatásom otthona. Van egy szép fejlődési íve a zenével, elsősorban énekléssel kapcsolatos tevékenységeim építkezésének. Az én esetemben azonban az irány fordítva történt, mert először, 2003-ban óvodásokkal, utána kisgyermekes családokkal kezdtem énekelni. 2014-ben köteleződtem el a testvérem, Hazay Tímea által vezetett, A Te Hangodat Ismerem Alapítványhoz. Koraszülött intenzív osztályokon az énekléssel oldjuk a szorongást. 2024-ben pedig Barta Zsuzsanna anya-magzat kapcsolat-analitikussal karöltve dolgoztuk ki a várandós édesanyáknak szánt csodálatos módszerünket, az Anya-magzat HANGolódót. “Addig leszünk magyarok, amíg magyarul beszélünk és magyarul táncolunk!” - Hazay Annamária - saját archívum- Már a magzatoknak is énekelsz, a koraszülött osztályon fejlődő inkubátor-lakó pici babáknak is és persze a togyogós és óvodás korosztálynak is. Ez széles skálája a lehetőségeknek, más-más helyzetekben műveled a kodályi tanítást. Mesélnél ezekről? Az egyik legszebb, sokat eláruló, sokszor idézett gondolat Kodálytól, hogy “ Az anya nem csak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel.” A hivatásaim minden területén ezt tartom fókuszban. Azt hiszem, leginkább akkor vannak érzelmi biztonságban a gyerekek, ha jól vannak a szülők. Persze 90%-ban édesanyákkal találkozom, így elsősorban az a feladatom, hogy egy olyan biztonságos térbe hívjam őket, ahol anyatársakként is tudnak tekinteni egymásra. A várandósság hosszú hónapjaihoz is rengeteg félelem, szorongás, aggódás párosul. Azt hiszem, itt kell igazán tudatosnak lenni az anyáknak, hogy a kihívások ellenére tudjanak dedikált időt szánni a méhükben fejlődő kisbabáikra, aki várja és igényli a kapcsolódást. Nem lehet úgy tekinteni egy újszülöttre, mintha onnantól kezdené a tapasztalást, tanulást. Már 9 hónap impulzusaiból, megfigyeléseiből le tud vonni következtetést. Pl. ha az édesanyja sokat dúdol, énekel a várandósság idején, ami támogató (stresszoldó) hormonokat (oxitocint, endorfint, szerotonint, dopamint) termel, akkor azokban a percekben a kisbaba is nagyobb biztonságban érzi magát. Feltételezhető, hogy ezeknek a gyerekeknek mindig is fontos lesz a zene az életükben. Itt hoznék egy másik Kodály gondolatot. Amikor megkérdezték tőle egy párizsi konferencián, hogy mikor kezdődjék a kisgyermek zenei nevelése, hirtelen azt mondta: "a gyermeke születése előtt 9 hónappal". Később saját magát javította: "az édesanya születése előtt 9 hónappal". Fontos tényező, hogy az anya milyen zenei kultúrát hordoz, mennyire természetes számára a napi szintű éneklés. Zenei kincseink erős építőkövei az anyanyelvünknek. - Már felnőtt gyermekeid vannak. Ők is követnek téged a zene ösvényén?Mindketten ugyanannak az iskolának voltak zenetagozatos diákjai, ahol nem csak én és testvéreim, de nagyapjuk és nagyanyjuk is tanult. A mi szüleink számára is, és nekem is egyértelmű volt, hogy erre az ösvényre tereljem őket. A fiam gyönyörűen hegedül, néhányszor még van módunk együtt muzsikálni. Lányom furulyázott, citerázott, népi énekelt, de most felnőttként csak kedvtelésből énekelget. Az bizonyos, hogy mindkettőjüknek meghatározóak voltak a kóruséneklés évei."Zenei kincseink erős építőkövei az anyanyelvünknek" - Hazay Annamária - saját archívum- Vannak visszajelzések a szülőktől a későbbiekben, amikor felnőnek a gyerekek? Bizonyos, hogy hatással vagy rájuk az énekeddel, a muzsikáddal.Csodálatos érzés, amikor hosszú évek elteltével meglepnek egy-egy felvétellel, amint éppen valamilyen hangszeren játszik a már iskolássá cseperedett gyermek, vagy éppen éneklési versenyen van. Sokszor kapok köszönő, elismerő levelet édesanyáktól, hogy megköszönjenek egy-egy sikeres felvételit mondjuk egy zenetagozatos iskolába. Hiszik, hogy az alapokat akkor tettük le, amikor az én zenefoglalkozásaimra járt a gyermekük kicsi korában. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a szülőnek nagyobb az érdeme, hiszen ő fogta meg babája kezét hétről-hétre és jöttek el együtt, így a szülőnek is fontossá vált a közösséghez tartozás. - Gyermekversek megzenésítésével is foglalkozol, CD-d és foglalkoztató füzeted is jelent meg, valamint a youtube csatornán is megjelentél. Vannak még ehhez hasonlatos terveid?Volt egy szép és viszonylag rövid időszaka ennek a szárnypróbálgatásnak is, és hiszem, hogy csúcsra lehetett volna járatni, mert nagyon szerették a Kék Katica koncerteket. De túl sok áldozattal, idővel, energiával járt volna mindnyájunktól, ha többet vállaltunk volna. 2018-ban kezdődött, Német Robi barátom hirtelen elkezdett gyerekverseket írni, és olyan megkapó, humoros nyelvezete volt, hogy azonnal nekiültem megzenésíteni jó párat. Ezeket csak úgy viccből elküldtem a barátaimnak, akik egyből megszerették őket, dallamtapadásuk lett, ők bátorítottak, hogy vigyük közönség elé. Nagyon szép emlékeim vannak erről, no és ebben a formációban basszusgitáros szerepe volt a fiamnak is. Venczel Mónika énekesként, Újj Zsombor hegedűsként játszott velünk. - Számtalan, nagy tömeg előtti fellépéssel is büszkélkedhetsz, szabadtéri rendezvényeken is szerepelsz. Az előadóművész könnyen átáll egy bensőséges magzatnak szóló, akár egyéninek is nevezhető éneklésből egy szabadtéri nagy rendezvényen történő fellépésre?Úgy gondolom, mind a kettő inkább segíti egymást. A nagy létszámú, energikusabb, lüktetőbb rendezvény után az ember vágyik a csendre, nyugalomra, és fordítva. Ahogy múlnak az évek, egyre inkább a csendre koncentrálok, már nem szervezek és nem is nagyon vállalok nagy koncerteket. Azt hiszem, sokkal inkább abban kezdtem el hinni, hogy akkor tudunk igazán egymásra figyelni, meglátni a másik ember lelkét, ha kisebb közösségekben vagyunk. Furcsa lehet, de nem esik nehezemre elbúcsúzni az életem egyes szakaszaitól, mert minden következőnek várom az újdonságait, kihívásait. Talán a gyerekeim is meg tudják erősíteni, hogy az ő fészek-elhagyásukat is inkább örömmel éltem meg, mert végtelenül büszke voltam/vagyok rájuk, hogy felelősségteljesen el merik indítani a saját életüket. - Hogyan él meg a mai Magyarországon egy szabadúszó előadóművész, zenepedagógus? Vársz valami könnyítésre, támogatásra, vagy nem reménykedsz ebben? Mik a vízióid a jövődet illetően?Merjem leírni, hogy nehezen? ...nehezen. Szomorú látni, hogy hány és hány tehetség nem jut egyről a kettőre a megfelelő kapcsolatrendszer nélkül..., és látjuk ennek ellentettjét is, ugye. Az is fájó számomra, hogy szakmán belül nem tiszteljük egymást. A lelki tisztaság hiányzik. Azonban nagyon hiszek a kis közösségek erejében. Erre kell fókuszálni. Azokra a családokra, akiknek igényük van a lelki harmóniára is és azt nem külső ingerekkel, hanem belsőleg akarja építeni. Idén lenne 100 éves a Nemzet Művésze, Kallós Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató, tőle idéznék: “Addig leszünk magyarok, amíg magyarul beszélünk és magyarul táncolunk!” Egyre élesebb a tónusa ennek a mondatnak. És addig maradunk Emberek, amíg figyelünk a másikra. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Hazay Annamária - saját archívum
A magyar film ünnepe – Enyedi Ildikó alkotása lett a 45. Magyar Filmszemle legjobb filmje
SzóMia | 02.11. 19:20
Február 2. és 8. között rendezték meg a 45. Magyar Filmszemlét a Corvin moziban, ahol közel húszezer néző vett részt a vetítéseken és szakmai programokon. A rendezvény hat nap alatt 115 előadás keretében csaknem háromszáz alkotást mutatott be, miközben az Inga Kultúrkávézó húsz szakmai beszélgetésnek adott otthont. A szemle különlegessége, hogy minden évben az előző időszakban elkészült hazai filmek legjavát vonultatja fel, sok esetben premier jelleggel. Idén sem volt ez másként: több alkotás itt találkozott először a közönséggel és a szakmával. A "Csendes barát" alkotógárdája, középen Enyedi Ildikó; - Fotó: Gordon EszterA nagy győztes: Csendes barát Az idei filmszemle legnagyobb elismerését Enyedi Ildikó Csendes barát című filmje kapta, amely elnyerte a legjobb játékfilm díját. A produkció több szakmai elismerést is begyűjtött, köztük a legjobb operatőr és a legjobb vágás díját is. A játékfilmes mezőny egyébként rendkívül erős volt. A legjobb rendezőnek Sós Bálint Dánielt választották a Minden rendben című filmért, míg a legjobb forgatókönyvíró díját Nemes Jeles László kapta az Árva című alkotásért. A színészi alakítások között Hajdu Szabolcs és Waskovics Andrea teljesítményét jutalmazták.Történetek a valóságból és a lélek mélyérőlA dokumentumfilmek között Ponczok Attila Papa című alkotása bizonyult a legerősebbnek, míg a rendezői díjat Haragonics Sári kapta a Szia Sári című filmért. A rövid dokumentumfilmek kategóriájában Tóth Olivér Márk alkotása, a Vajon mit mondana Anya nyerte a fődíjat. A tudományos és portréfilmek kategóriájában Szendőfi Balázs Hegyizene című alkotása, illetve Orosz Márton Kepes Györgyről készült portréfilmje kapott elismerést. Olasz Renátó, a Minden csillag rendezője és Waskovics Andrea, a Minden csillag és Nemes László Árva című filmjének egyik főszereplője – Fotó: Gordon EszterA rövidfilmek és animációk világa is erős voltA rövidfilmes mezőnyben Kenderes Csaba Felesleges életek című munkája bizonyult a legjobbnak, míg az animációs rövidfilmek között Vácz Péter Kutyafül című alkotása nyert. Az animációs sorozatok közül a szakma a Floki – Az elveszett üvöltés nyomában című produkciót díjazta. Sorozatok, videóklipek és kísérletezésA televíziós produkciók közül a Bróker Marcsi lett a legjobb sorozat, míg a videóklip kategóriában Dzsúdló Presso című klipje bizonyult a legerősebbnek. A kísérleti filmek között Baksa-Soós Csanád Night Sky Elevator című alkotása nyerte el a fődíjat. Életműdíj egy legendánakA filmszemle záróeseményén életműdíjjal ismerték el Kende János Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr munkásságát, aki évtizedek óta meghatározó alakja a magyar filmművészetnek. A Magyar Filmszemle nem csupán verseny, az idei esemény is bizonyította, hogy a hazai filmkészítés továbbra is élő, sokszínű és képes megszólítani a közönséget – akár személyes történetekről, társadalmi kérdésekről vagy kísérletező művészetről legyen szó.A díjat Kende Jánosnak Karácsony Gergely adta át - Fotó: Gordon EszterA 45. Magyar Filmszemle díjaiNAGYJÁTÉKFILM Zsűritagok: Ónodi Eszter színésznő; Moldovai Katalin, rendező, forgatókönyvíró; László Sára, producer; Vecsernyés János operatőr; Gárdos Péter filmrendező, író Legjobb játékfilm: Csendes barát, rendező: Enyedi Ildikó Játékfilm legjobb producer díja a MagNet Közösségi Bank támogatásával: Mécs Mónika - Csendes barát, Jimmy Jaguár Játékfilm legjobb rendező: Sós Bálint Dániel - Minden rendben Játékfilm legjobb forgatókönyvíró: Nemes Jeles László – Árva Játékfilm legjobb férfi alakítás: Hajdu Szabolcs - Minden rendben Játékfilm legjobb női alakítás: Waskovics Andrea - Árva, Minden csillag Legjobb első filmnek járó Simó Sándor-díj a Market Építő Zrt. támogatásával: Minden csillag, rendező: Olasz Renátó Legjobb műfaji film: Itt érzem magam otthon, rendező: Holtai Gábor Különdíj a legjobb látványtervezésért: Ágh Márton - Árva Szakmai szervezetek díjaiLegjobb operatőr – Pálos Gergely – Csendes barát Legjobb hang – Zányi Tamás – Árva Legjobb vágó – Szalai Károly – Csendes barát VALLÁSKÖZI ZSŰRI DÍJA A LEGJOBB JÁTÉKFILMNEK:Árva, rendező: Nemes Jeles László Zsűritagok: Rácsok Gabriella, református teológus lelkész; Petrik András, operatőr, rendező; dr. Gábor György, filozófus, egyetemi tanárDOKUMENTUMFILM Zsűritagok: dr Lakatos Róbert Árpád, filmrendező; Zurbó Dorottya, filmrendező; Kapronczai Erika, filmrendező, író, forgatókönyvíró; Moldoványi Ferenc, rendező, producer; Csukás Sándor, operatőr Legjobb dokumentumfilm: Papa, rendező: Ponczok Attila Legjobb dokumentumfilm rendező: Haragonics Sári – Szia Sári Legjobb dokumentumfilm különdíj: Belső tér, rendező: Vízkelety Márton TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ ÉS PORTRÉFILMZsűritagok: Katona Zsuzsa, dokumentumfilm rendező; Kisfaludy András, filmrendező; Hatházi Fanni, rendező, Madoke elnökségi tag Legjobb tudományos ismeretterjesztő film – Hegyizene, rendező: Szendőfi Balázs Legjobb portréfilm - Kepes György- A tudós agyával és a festő szemével, rendező: Orosz Márton Tudományos ismeretterjesztő film különdíj - Pataki Ádám operatőri munkájáért (Artery) Portréfilm különdíj - Kurtág-töredékek, rendező: Nagy DénesRÖVIDFILMZsűritagok: Csepeli Eszter, operatőr; Hilbert Anette, filmesztéta; Mispál Attila, film- és televíziós rendező Legjobb rövidfilm - Felesleges életek, rendező: Kenderes Csaba Rövidfilm legjobb rendező - Ladányi Jancsó Jákob (Élő kövek) Rövidfilm különdíj – Flódni, rendező: Kenéz ÁgostonFotó: Gordon EszterRÖVID DOKUMENTUMFILMZsűritagok: dr. Lakatos Róbert Árpád, filmrendező; Zurbó Dorottya, filmrendező; Kapronczai Erika, filmrendező, író, forgatókönyvíró; Moldoványi Ferenc, rendező, producer; Csukás Sándor, operatőr Legjobb rövid dokumentumfilm: Vajon mit mondana Anya, rendező: Tóth Olivér Márk Legjobb rövid dokumentumfilm rendező: Márton Dorottya - Üzenet a szerkesztőknek Rövid dokumentumfilm különdíj: Dinasztia, rendező: Fuchs Máté és Bíró BálintRÖVID ANIMÁCIÓS FILM Zsűritagok: dr. M Tóth Éva animációs filmrendező; Cakó Ferenc, animáció filmrendező; Patrovits Tamás, animációs filmrendező; Gauder Áron, rajzfilmes; Tóth Luca, animációs filmrendező, forgatókönyvíró Legjobb animációs rövidfilm – Kutyafül, rendező: Vácz Péter Animációs rövidfilm legjobb rendező - Nagy Tünde (Ház a tengeren) Animációs rövidfilm különdíj – Tojásember, rendező: Csabai Anna TV-SOROZATZsűritagok: Juszt Balázs, forgatókönyvíró, rendező, producer; Dombrovszky Linda, filmrendező, forgatókönyvíró; Babos Tamás, operatőr HCA Legjobb TV-sorozat - Bróker Marcsi, rendező: Fazekas Máté Bence, Herendi Gábor TV-sorozat legjobb rendező - Miklauzic Bence (A renitens 2. évad 7. rész) TV-sorozat legjobb női alakítás - Bacskó Tünde (Bróker Marcsi) TV-sorozat legjobb férfi alakítás - Rudolf Péter (Gólkirályság 3.évad 4.epizód)45. Magyar Filmszemle - Fotó: Gordon EszterANIMÁCIÓS RÖVIDFILM ÉS SOROZATZsűritagok: dr M Tóth Éva animációs filmrendező; Cakó Ferenc, animáció filmrendező; Patrovits Tamás, animációs filmrendező; Gauder Áron, rajzfilmes; Tóth Luca, animációs filmrendező, forgatókönyvíróLegjobb animációs sorozat – Floki - Az elveszett üvöltés nyomában, rendezte: Weigert Miklós Animációs sorozat legjobb rendező – Cserebogarak, rendező: B. Nagy ErvinVIDEÓKLIP Zsűritagok: Kostyál Márk, rendező, operatőr; Havas Miklós, producer; Galambos Eszter HCA Legjobb videóklip - Dzsúdló – Presso, rendező: Horváth Viktor Videóklip legjobb rendező - Ladányi Jancsó Jákob (BETON.HOFI - TARR BÉLA) Videóklip különdíj - Büki Balázs rendező KÍSÉRLETI FILMZsűritagok: G. Horváth Mihály, kísérleti filmművész és kutató; Pócsik Andrea, független kultúrakutató és filmtörténész; Prof. dr. Gyenes Zsolt, egyetemi tanár Legjobb kísérleti film - Night Sky Elevator Rendező: Baksa-Soós Csanád Kísérleti film legjobb rendező - Vincze-Bába Gabriella (Garden of Solomon, Life/Study, Ismétlés) Kísérleti film különdíj - Hogy kell Rizst főzni? Rendező: Vajdai Liza Vera SzóMia - Nyitókép: Gordon Eszter
Busójárásra készülünk – Farsang Mohácson
SzóMia | 02.06. 22:51
Néhány évvel ezelőtt történt, hogy egy francia kolléganőm, Nathalie ellátogatott hozzánk vidékre. Az angol tudásomat szerettem volna csiszolni, ő pedig kíváncsi volt a magyar vidéki életre. Meghívtam egy februári disznóvágásra – ami utólag belegondolva nem volt a legszerencsésebb döntés. Nathalie vegetáriánus volt, így a vágás látványa önmagában is sokkolta, de a reggeli sültvér már végképp próbára tette a lelkierejét.Hogy enyhítsem az élményt, elhatároztam: elvisszük Mohácsra, a busójárásra. Úgy gondoltam, egy ilyen különleges népszokás segít megérteni, milyen sokszínű és gazdag a magyar hagyományvilág. Hajnalban indultunk, hosszú utazás után érkeztünk meg, éppen időben ahhoz, hogy végignézzük a bundába öltözött busók partraszállását a dermesztő hidegben, a Sokácrévnél.Maszkok, félelem és a farsang farkaA maszkos alakok látványa Nathalie-t igencsak megrémítette. Bár Franciaország az álarcosbálok és titokzatosság hazája, a hatalmas, szőrös bundákba öltözött, faragott faálarcot viselő busók még neki is félelmetesnek tűntek. Próbáltam magyarázni, miről is szól ez a különös hagyomány.Nathalie és a disznótoros - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációMagyarországon ezt az időszakot a „farsang farkának” nevezik, és ennek csúcspontja a busójárás. A népszokás eredetére két magyarázat él. Az egyik szerint a sokácok a török hódoltság idején a Mohács-szigetre menekültek, ahol egy látomás nyomán elhatározták: ijesztő maszkokat öltve, zajt csapva térnek vissza a városba, hogy elriasszák a törököket. A legenda szerint a „szörnyektől” megijedve a megszállók elmenekültek. A történészek azonban valószínűbbnek tartják a másik magyarázatot: a busójárás eredetileg télűző szertartás volt. A balkáni származású sokácok betelepülése csak a török kiűzése után történt meg, így a „poklade” nevű hagyomány sokkal inkább ősi, pogány gyökerű rítus. A maszkos ijesztgetés, a hamuszórás, a „bao-bao” kiáltások és a hatalmas zaj mind azt szolgálták, hogy elűzzék a telet és a gonosz szellemeket, és megtisztítsák a portákat az új évre.Télűzés, legenda és élő hagyományA busójárásról az első írásos emlék egy 1783-as egyházi feljegyzésből származik, ahol már akkor is a szokás betiltását sürgették. A féktelen mulatozás, az állatalakoskodás és a nemi szerepek felcserélése nem nyerte el az egyház tetszését. Ennek ellenére a hagyomány fennmaradt – sőt, egyes feljegyzések szerint volt olyan év, amikor még a király is álarcot öltött.A busók ladikokon keltek át a Dunán - Fotó Melczer Zsolt - AI illusztrációFarsangvasárnap a busók ladikokon kelnek át a Dunán, majd a Koló térről indulva vonulnak a főtérre. A menet több csoportból áll: az elsőben a kifordított bundát, faálarcot viselő, kereplőt és kürtöt használó busók haladnak, őket követik a kevésbé ijesztő alakok, majd a bekormozott arcú hamuszórók. A főtéren bemutatkoznak a különféle busócsoportok, miközben sokác népzene szól, és kezdetét veszi a farsangi mulatság. Az ünnep csúcspontja a máglyagyújtás, amikor egy szalmabáb elégetésével jelképesen elbúcsúznak a téltől.A busójárás ma: rítusból közösségi ünnepAz évszázadok során a busójárás hatalmas kulturális eseménnyé nőtte ki magát. A busók viselete alig változott: kifordított bunda, szalmával kitömött gatya, bocskor, kolomp és az elmaradhatatlan maszk. A faálarcok kezdetben fűzfából készültek, marhavérrel festették őket, később megjelentek az állat- és groteszk figurák is. A maszkfaragás az 1930-as évektől versennyé vált, emelve az ünnep színvonalát. A Néprajzi Múzeum ma is őriz közel százéves busómaszkokat.A busókat a jankelék kísérik, akik hamuval, liszttel vagy fűrészporral tartják távol a nézőket. A nőket hagyományosan nem bántják – legfeljebb játékosan meghúzzák a hajukat –, a férfiak viszont gyakran kapnak egy-egy jelképes „büntetést”. A farsang utolsó napján újabb máglya ég, és a tél koporsójának elégetésével végleg búcsút intenek a hidegnek.Nathalie végül épségben megúszta a busók vállára dobását, bár a sikoltozás elmaradhatatlan volt. Hogy milyen élményekkel távozott Mohácsról, nem tudom. Mire igazán megtanultam volna angolul, ő hazatért Franciaországba, és a barátságunk is ott ért véget. Nathalie búcsút int- Fotó Melczer Zsolt - AI illusztrációMohács városa 2026-ban február 12. és 17. között rendezi meg a busójárást, a farsangvasárnap február 15-re esik. Érdemes ellátogatni – mert ez a hagyomány egyszerre félelmetes, vidám és felejthetetlen. SzóMia - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Amikor a kamera nem csak fényképezett, hanem lelket is látott – Elhunyt Keleti Éva
SzóMia | 02.06. 13:49
Vannak művészek, akik képeket készítenek, és vannak, akik egész korszakokat örökítenek meg. Keleti Éva az utóbbiak közé tartozott. Nemcsak megörökítette a magyar színház és kultúra legendás alakjait, hanem olyan pillanatokat mentett át az utókornak, amelyek ma már történelemnek számítanak – és amelyek nélkül szegényebb lenne a magyar kulturális emlékezet.Egy élet az emberek és a történetek szolgálatábanKeleti Éva 1931-ben született Budapesten, és már fiatalon világossá vált számára, hogy a művészet és az emberi történetek világa vonzza. Tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végezte, ahol nemcsak a fotográfiával, hanem a színház különleges, zárt univerzumával is mély kapcsolatba került. Ez a kettősség – a dokumentálás és az érzelmek megértése – egész pályáját végigkísérte. 1950-ben kezdte szakmai pályáját a Magyar Fotónál, majd az MTI-nél vált a magyar kulturális élet egyik legfontosabb vizuális krónikásává. Nem egyszerűen csak fotózott: figyelt, hallgatott, jelen volt. Portréin nemcsak arcokat látunk, hanem történeteket. Nemcsak hírességeket, hanem mögötte az embereket. A magyar kultúra arcképcsarnokaObjektívje előtt megfordult a 20. századi magyar művészet számos ikonikus alakja – többek között Törőcsik Mari, Latinovits Zoltán vagy Psota Irén. Ezek a képek ma már nem pusztán művészportrék, hanem egy letűnt korszak vizuális emlékei. Keleti Éva fotói különleges karaktertanulmányok voltak: az arcok mögött ott volt az ember, a szerepek mögött a személyiség. Művészetére erősen hatott az európai humanista fotográfia, mégis saját, felismerhető vizuális nyelvet alkotott. Empátiája, figyelme és művészi alázata tette képeit időtlenné. Nem a látványt kereste, hanem az emberi jelenlétet. A kíváncsiság, ami végigkísérteTöbb, mint négy évtizedes pályafutása során számos rangos elismerést kapott: Balázs Béla-díjat, Érdemes és Kiváló Művész címet, majd 2019-ben Magyarország egyik legmagasabb állami kitüntetését, a Szent István Rendet. Ezek a díjak azonban nemcsak szakmai sikereket jeleztek, hanem annak az életműnek az elismerését, amely generációk kulturális emlékezetét formálta.Keleti Éva életműve messze túlmutat a fotográfián - balra Drahota Andrea, jobbra Zsolnai Hédi - Fotó: Keleti Éva - MTI Nemzeti FotótárBár 1985-ben hivatalosan nyugdíjba vonult, Keleti Éva valójában soha nem hagyta abba az alkotást. Az analóg korszak mestereként később nyitott a digitális technika felé is. Ez a megújulásra való képesség jól mutatta személyiségét: kíváncsi maradt, figyelő és alkotó egészen élete végéig. Munkái rangos kiállításokon szerepeltek, többek között a Capa Központban és a bécsi Collegium Hungaricumban.A látás örökségeKeleti Éva életműve messze túlmutat a fotográfián. Képei a magyar kulturális örökség részévé váltak. Egy olyan korszakot, művészeti világot és emberi történeteket őriznek, amelyeket ma már csak archívumokból ismerhetnénk – ha ő nem lett volna ott a kamerával. Munkássága arra emlékeztet bennünket, hogy a fotográfia nemcsak technika, hanem látásmód. Nemcsak rögzítés, hanem értelmezés. És néha: emlékezés. Keleti Éva neve ezért nemcsak a magyar fotóművészet történetében marad fenn, hanem azoknak az embereknek az emlékezetében is, akiket képei segítettek közelebb hozni egymáshoz – művészt és nézőt, múltat és jelent. SzóMia - Nyitókép: vm-magazin.hu
Isten veled Fenyő Miki!
dr. Zeke László | 01.31. 20:24
Gimis srác voltam, amikor kezdődött a Hungária nagy korszaka: az őrület! Meg voltunk babonázva. Valahányszor láttam később Fenyő Mikit mindig ez az érzés kerített hatalmába. Hogy buli van, hogy a jampecok agyba-főbe nyomják a dudát, hogy vedd föl a pöttyös ruhádat, az lesz ám a feltűnő, hogy Marina, ne menj el, hogy multimilliomos lesz a jazz dobos, meg hogy a csókkirálynak 15 perc a rekordja…Isten veled, egy darab fiatalságA „Várni rád egy éjen át” 1982-es felvétele pont azoknak a csodálatos időknek a lenyomata, amikor egy egész ország figyelte csillogó szemmel a váratlan nagy sikert. Tele voltunk reménnyel, várakozással. Picit kinyílt a világ, már mehettünk Nyugatra. Igaz, csak kétévente, igaz, hogy csekély valutával (jó, ha kempingre futotta belőle). De ha olyan ágrólszakadtan is, mint később nálunk a politikai menekültek, de beleszagolhattunk a szabad világ levegőjébe.Ahogy a korábbi nemzedékek a Szabad Európa Rádió, vagy a Radio Luxemburg adásaiból hallották először beat korszak nagyjait, úgy mi ekkor térhettünk be először olyan hatalmas lemezboltokba, mint manapság a nagyáruházak. Beszabadulva egy-egy ilyen „szent helyre” órákig lapozgathattuk az albumokat és szemkáprázva alig bírtuk kiválogatni kedvencek között is a legkedvencebbeket. Szíven ütő élmény volt testközelből megtapasztalni, hogy mi, a legvidámabb barakk lakói hol tartunk a berlini falon túli világhoz képest. Amerikai álom magyar díszletekkelÉs ekkor jött Fenyő Miki azzal az álmokból szőtt mesevilággal, amiben olyan jó volt elmerülni, olyan jó volt azt hinni, hogy mi is úgy éltünk az '50-es, '60-as években, mint a világ boldogabbik fele. Persze mindenki tudta, hogy nálunk nem Chevroletben nyomták a jampecok agyba-főbe a dudát, hanem inkább lovasszekéren, majd Trabanttal, a nagymenők legfeljebb Škoda Octaviával, később jó, ha Zsigulival közlekedhettek, a hatalmas limuzinok helyett.A rock and roll helyett is inkább cigányzene, magyarnóta szólt „jó ebédhez”, a Beatlesről is inkább csak azt lehetett hallani, hogy a dekadens Nyugaton fába szorult féregként ordítoznak a fiatalok, úgy verik a dobot, hogy az ember belesüketül, olyan loncsos hajuk van, hogy azt se tudni ki a fiú, ki a lány. Még a népszerű zenés darab, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról is züllött, kábítószeres, reménytelen fiatalokról szólt, akik sorsát elkerülendő szigorú hajviseleti és öltözködési divatok korlátai között éltünk.Elvtárspukkasztás pomádévalMiközben mi iskolai egyen köpenyben kötelező KISZ tagság mellett váltunk rajongóivá a nyugati pop/rock zenének, egyszer csak megjelentek Fenyő Mikiék festett hajjal, polgárpukkasztóan csicsás szerkókban (kockás zakóban, háromszögre kötött nyakkendővel), pomádézott hajjal és egy olyan mesés korszakról énekeltek nosztalgiával, amit soha nem éltünk meg, de mindig vágytunk rá! Az '50-es évek szürke nyomora helyett házibulik, utcabálok, táncmulatságok forgatagába képzeltük szüleinket és nosztalgiázva magunkat, ahol a környékbeli jampecokon úrrá lett a láz, miközben a lapionok megremegtek, mert a szaxofonos recsegtette, a dobos pergetett. Hatalmas fecskefarkú cabrio limuzinok hátsó ülésein ringattuk a kiválasztott lányt, a bomba nőt, aki elszédített minket pöttyös ruhájával. Mi is belőttük a sérót Figarónál, ahogyan Séró Báró tette, a mi barátnőnk is olyan lófarkot kötött, mint a szomszéd lány a földszint egyből, vagy mint Szeplős Dolly. Mi is úgy akartunk könyörögni megbocsátásért Marinának, mint ahogy a bandában Robi. Holdvilágnál folyó vízparti twist partykon vettünk részt, ahol Rubinajkú szöszi tünemény árulta a fagyit (kinek láttán a Mona Lisa irigységtől sárgult).Egy csodás álomvilágba képzelhettük a múltunkat, s remélhettük, hogy nemsokára minden olyan felszabadult és vidám lesz, mint amilyennek kellett volna lennie a közelmúltunknak. Ez a mesevilág kulturális gyógytapasz volt a múltunkra, egyben vicces, játékos, felszabadult lázadás, polgárpukkasztás (vagy ha így pontosabb: „elvtárspukkasztás” is.)Pepita napszemüveg a hétköznapokbanEmlékszem, hogy amikor a banda fényes csillaga felragyogott eljöttek Debrecenbe is, a Nagyerdei szabadtéri színpadra fellépni. Soha nem fogom elfelejteni Robi hosszú, vaksötétben játszott dobszólóját, amit olyan orgazmust mímelő nyögésekkel kísért (a Ciao Marina felvezetőjeként), hogy azt olyan polgárpukkasztó fenegyerekek is megirigyelhettek volna, mint Frank Zappa.Az is előttem van, amikor láttuk őket flangálni Debrecenben a Kossuth utcán pepita mintás napszemüvegben, lehetetlen színekre festett hajjal, s nem hittünk a szemünknek, hogy ezek az utcán is abban a szerkónam járnak, mint a színpadon... Szóval Fenyő Miki jótékony, gyógyító mesevilágot varázsolt, derűt, vidámságot és reményt hozott közénk. Az 1982-es felvételen az első verze után úgy, olyan szívbe markolóan, éterien zeng, picit visszhangzón a refrén, mintha valahonnan a túlvilágról dalolna nekünk...Isten veled Fenyő Miki, aki bármikor gimis srácot tudtál belőlem csinálni! dr. Zeke László - Nyitókép: Fenyő Miklós - jegy.hu
Zene a képek mögött
SzóMia | 01.22. 12:27
Hogyan válik a zene egy kiállítótér láthatatlan, mégis meghatározó elemévé? Crazyesty zeneszerző egy szigetvári festménykiállítás kapcsán mesél arról, miként születnek ösztönből komponált darabjai, hogyan találkozik a hang a képpel, és miért fontos számára a művészeti ágak közötti együttműködés. Interjú Crazyesty-vel azaz Tóth Eszter Dórával SzóMia: Hogyan találkozik egy fiatal zeneszerző világa a festmények csendjével?Crazyesty: Majdnem tizennégy éves voltam, amikor hirtelen beleszerettem a zenébe – azon belül is a zongora hangjába. Alig vártam, hogy beiratkozhassak a szigetvári zeneiskolába. A klasszikus tananyag fontos alapot adott, de hamar elkezdett érdekelni, mi minden hozható még ki a hangszerből. Tizenhat évesen már saját, könnyedebb, játékos zongoradarabokat írtam. Ezek közül több ma már digitális kottaként is elérhető.SZM: Mit jelent számodra a Crazyesty művésznév, és miért ezt választottad? Crazyesty: A név egy kicsit engem tükröz: szórakozott, hóbortos vagyok, és ezt nem is szeretném tagadni. Az „esty” a keresztnevemre utal, a „crazy” pedig arra, hogy szeretném, ha a zenéim másokat is felüdítenének. Számomra ez a név azt jelenti, hogy az alkotás öröm, játék és kikapcsolódás is. SZM: Zenéidben sokféle műfaj jelenik meg. Ez tudatos döntés, vagy inkább ösztönös alkotási folyamat? Crazyesty: Inkább ösztönös. Gyakran kapom azt a visszajelzést, hogy egy-egy darab „olyan, mint egy Final Fantasy” vagy „Crash Bandicoot-hangulatú”, miközben én egyszerűen érzésből komponáltam. Nem stílusban gondolkodom, hanem hangulatban. SZM: Milyen hatások inspirálnak leginkább, amikor komponálsz? Crazyesty: Bármi, ami történik körülöttem. Egy jó élmény, egy nehezebb időszak, vagy akár az időjárás is. Esős napokon például kifejezetten inspirált állapotba kerülök: ilyenkor a szél és az eső hangulatát próbálom zenébe foglalni. A „Szél és eső” című zongoradarabom is így született. Mostanában élő adásokban is komponálok a közösségi médiában, ahol a közönség reakciói is erős inspirációt jelentenek. SZM: Hogyan jött létre az együttműködés a szigetvári festménykiállítással? Crazyesty: A családom régóta jó kapcsolatban van a Pici Piac szervezőivel. Ők adtak otthont Ritánti – aki az édesanyám – akvarell festménykiállításának, és az én zenéimnek is. Mivel belülről ismertem a képeket, könnyű volt olyan zenéket válogatni, amelyek valóban illenek hozzájuk. A szervezők azonnal nyitottak voltak az együttműködésre, hiszen fontos számukra a helyi művészek támogatása és a közösségépítés. SZM: Miben más zenét válogatni egy kiállítótérbe, mint koncertre? Crazyesty: Itt mindig azt kell szem előtt tartani, hogy ki lesz a közönség és milyen a tér hangulata. Egy kiállításon a zene nem előtérben van, hanem atmoszférát teremt. Bár szeretek elektronikus, chiptune vagy akár „robotos” stílusban is írni, ez ide nem illett volna. Ugyanúgy, ahogy egy motoros találkozóra sem vinnék halk zongoradarabokat. SZM: Mit adott hozzá a vizuális környezet a zenei élményhez? Crazyesty: A zene szinte mindig háttérben működik az életünkben: filmekben, futás közben, kiállításokon. Itt is ez történt. A képek és a zene együtt adták az élményt. Úgy gondolom, hogy a zene segít a fantáziának: könnyebb elképzelni egy festmény történetét, világát, ha közben zene is szól. A zenehallgatás szerintem fantázia- és személyiségfejlesztő dolog. SZM: A The Cistern’s Heartbeat című darab is megszólalt az eseményen. Miért volt fontos számodra? Crazyesty: Ez a személyes kedvencem. Tudom, ez furcsán hangzik, de vállalom. Úgy éreztem, hangulatában és képzeletindító erejében jól illik a festményekhez, ezért mindenképpen helye volt a válogatásban. SZM: Milyen visszajelzéseket kaptál a látogatóktól? Crazyesty: Nagyon pozitívakat. A látogatók nyitottak, felszabadultak voltak, sokan beszélgettek egymással. Még a kézművesek is visszamentek a kiállítótérbe, miután végeztek az árusítással. Az élmény láthatóan oldotta az embereket. SZM: Látsz jövőt a zenei és képzőművészeti együttműködésekben? Crazyesty: Határozottan igen. Szeretném, ha lenne folytatása – akár ezekkel a szervezőkkel, akár más közösségekben. Együtt lehet igazán maradandó élményt adni. SZM: Milyen irányba szeretnél továbbhaladni zeneszerzőként? Crazyesty: Kapcsolatokat szeretnék építeni, új területeket felfedezni. Jelenleg a weboldalamon dolgozom, ahol jobban látszik majd, milyen irányok érdekelnek – például nagyon szívesen írnék zenét podcastekhez. SZM: Hol találkozhatnak az érdeklődők a munkáiddal? Crazyesty: Az első albumom Bandcampen érhető el, több zeném YouTube-on is megtalálható. A közösségi médiában inkább rövid részleteket, kisebb zenei ötleteket osztok meg. Nyitott vagyok az együttműködésekre – jelenleg is dolgozom közösen egy külföldi gitárművésszel rövid, közönségnek szánt darabokon. SzóMia - Nyitókép: Crazyesty - családi archívum
„Biblia, Isten nélkül”
Dr. Ternovácz Dániel | 01.10. 19:40
Ez volt Tarr Béla válasza egy újságírónak, aki A torinói ló kapcsán megjegyezte, hogy az a Bibliával hasonlatos. Tarr néhány napja bekövetkezett halála után a széles magyar és nemzetközi nyilvánosság leltározza az életművét. Sikerült-e mostanáig felfednünk a titkot, ami a nagyságban rejlik?Hogy milyen nagy hatású volt Tarr Béla rendezőként, műhely- és iskolaalapítóként, az talán leírhatatlan. Éppen ezért próbálja most mindenki valamilyen megfogható módon megközelíteni Tarr jelenségét. Milyen mértékben a magyar vagy kelet-európai valóság a filmjei tárgya? Felszabadíthatjuk-e ezeket az alkotásokat Tarr Béla–Krasznahorkai László–Víg Mihály hármas szubkultúrájából? Egyáltalán fel kell-e szabadítani, ha a „lassú mozi” mestere már életében is az egyetemes filmesztétika és filmtörténet legnagyobbjai közé sorolták? Fotó: Sátántangó - YouTube ScreenShotAnyag és forma sajátos szenvedéseEgy olyan pillanatban vagyunk, amikor alulról lehet beszélni Tarról, ad hoc módon válogatva az életmű jelentősebb momentumaiból. Például a szereplők szempontjából, akik dolgoznak, isznak, reménykednek ezekben a filmekben. Nem kötelező tehát a klasszikus orosz irodalommal vagy Jancsó Miklós és Robert Bresson filmművészetével párhuzamokat vonni, hogy értsük a vágatlan snitteket. Kevés is lenne erre az idő, hiszen az életműre irányuló figyelem nem akar többet, mint közelebb kerülni a siker titkához. Magyarázatokat találni egy olyan attitűdről, ami a magyarázatok hiábavalóságáról szólt. Meglehet, Tarr nemzetközi hírnevet a filmrealizmusával és a filmrealizmus hagyományának radikális továbbgondolásával szerzett, de ugyanilyen érdekes lehet az anyag, amivel dolgozott. Ez pedig a magyar valóság, legyen az a korai radikális dokumentarista korszaka vagy a későbbi átmeneti időszakok. Vajon a hanyatló szocialista kísérlet elevenedik-e meg Panelkapcsolat vagy a Családi tűzfészek képsorain? Vagy ez már egy pszeudo-Kádár-kor, valakinek az álomvilága a megvalósult szocializmusról? Fotó: Panelkapcsolat - YouTube ScreenShotAmikor a hiperrealizmus átcsap valóságfelettibeTarr filmjeiről Utóidő címen könyvet író filozófus, Jacques Rancière leegyszerűsítette ezt a problémát. Úgy véli, hogy Tarr mindig ugyanazt a filmet csinálja, ugyanarról a valóságról beszél, csak valamivel mélyebbre hatol minden alkalommal. Minden filmje egy megszegett ígéret története, egy utazás, ami végül visszatér a kiinduló pontba. Miképpen látjuk ezt a függő csillék körkörös pályáján a Kárhozat nyitójelenetében, és hasonlóan megtapasztalhatjuk a rendszerváltás megszegett ígéretét és megrekedt idejét a Sátántangó teheneinek kérődzését bemutató lassú snittjeiben. A mindennapok valami olyan brutálisan valóságos módon tárulnak fel, hogy az átbillen a természetfelettibe. Valahogy úgy, ahogy Mihók Barna alakította karakter mondja a Panelkapcsolat című filmben: „Amikor az ember nem tudja füstöt a felhőtől megkülönböztetni…” Elharapja a mondat végét. Nem is látjuk a füstöt, amiről beszélgetnek. Az majd csak a következő jelenetben mutatkozik meg egy szintén hiperrealista, egyben szürreális beállításban. Olyan benyomást keltenek a nézőben az ilyen képek, mintha egyszerre lenne részeg és másnapos.Radikálisabbnak és forradalmibbnak lenni TarrnálErre tanította diákjait Tarr, saját elmondása szerint. Iskolaalapítóként azt vallotta, hogy „nincs oktatás, csak felszabadulás!” Filmjei is ódzkodnak attól, hogy valamilyen példázattal szolgáljanak vagy ítéletet mondjanak valamilyen korszak embere felett – vagy éppen a példázat lehetetlenségét mutatják meg. Ez a szabadság semmiképp sem valami könnyedséget jelent, hiszen a néző aligha ilyen élményt tapasztal. Ez sokkal inkább megfosztás a jelentés biztonságától vagy a vágások adta megnyugvástól. Nincs olyan pozíció, ahonnan ítélet mondható ki. Éppen ezért a titok nem tűnik el – inkább a filmekkel együtt él, mint megfejtésre váró rejtély. Tanulság nincs, csak az önmagukban teljes, időtlen képek sorozata, amelyek mindegyike a nagyság titkát idézi fel anélkül, hogy magyarázatot adna. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Tarr Béla - családi archív
Választás 2026
Meddig mulat Fásy?
2012-ben emelt vádat az ügyészség az akkor kirobbanó őssejt-botrány ügyében, jelentős kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette miatt – többek között Fásy Ádám ellen is.Büntetett múlt, zavartalan jelen„A vád szerint egy ukrán tudós módszerei alapján magyar és ukrán orvosok engedély nélkül nyújtottak őssejtkezelést gyógyíthatatlan betegeknek, több millió forintért. A vállalkozáshoz szükséges cég alapításában vett részt Pákh Imre elsőrendű vádlott és Fásy Ádám negyedrendű vádlott, mindketten üzletemberek.” – számolt be a HVG még 2017 decemberében az ügyről. Az eljárás során kiderült, hogy nem csupán az engedély nélküli kutatásokról volt szó, hanem többrendbeli csalás miatt is bűnösnek mondta ki a bíróság az őssejt ügy vádlottjait. Végül 10 hónap, 2 évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott Fásy Ádám is, valamint 4.44 millió forint büntetést kellett fizetnie. Ez a tény mindenképp azt jelzi, hogy Fásy Ádám, az üzletember, büntetett előéletű. Ennek ellenére – vagy épp ezért? - a most felszínre kerülő, Molnár Áron színész által folyamatosan adaptált NKA-botrányban Fásy családja is érintett. A Fideszhez lojális Fásy fényűző életet él, s a nyilvánosság előtt úgy szerepel, mintha patyolattiszta múltja volna.A Fásy család - Fotó: FacebookKözpénz a kegyelteknek A Kontroll szerint „Molnár Áron az elmúlt időszakban több súlyos visszaélésre hívta fel a figyelmet a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásaival kapcsolatban." Először, hogy az NKA alá tartozó Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) 17 milliárd forintot osztott ki 2025-ben a nyilvánosság kizárásával. A kedvezményezettek között pedig több fideszes celeb influenszer is volt.Később Molnár Áron leleplezte, hogy Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a saját miniszteri keretéből is százmilliókat osztott ki, szinte kivétel nélkül egyedi kérelmeket támogatott, amihez csak az ő jóváhagyása kellett. Így kapott többek között Fásy Ádám lánya, Fásy Zsüliett cége több, mint 100 millió forintot.Amikor omlani kezd a hálózat A botrány kirobbanása óta lemondott az NKA több tisztségviselője, Tarr Zoltán a kultusztárca várományosa pedig vizsgálatot ígért az ügyben.” Nemrég derült fény arra, hogy a választásokat megelőzően a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriuma 17 milliárd forintot osztott szét több fideszes celebnek. A botrányos pénzosztás nyilvánosságra kerülése óta több vezető is lemondott, Bús Balázs és Baán László is távozik vezetői posztjából. A legfrissebb hírek szerint Vidnyánszky Attila is a távozásáról nyilatkozott. „A Nemzeti Színház vezérigazgatója az ATV Híradónak megerősítette, hogy már napokkal korábban távozott a testületből. A lemondás az NKA 17 milliárd forintos támogatásosztása körül kialakult botrány után történt.” Vajon Fásy Ádám büntetett előéletű kegyelt példája mit szimbolizál a Fidesz működésével kapcsolatban? Ez a botrány is azt mutatja, hogy nem okozott problémát bűnözőkkel körülvenni magukat, és busásan meg is jutalmazták azokat, akik bármilyen lojalitást fejeztek ki a hatalmuk megtartását prioritásban tartó – végül bukott regnáló kormány iránt. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Fásy Ádám - Fotó: fasyadam.hu
Mi lesz a polgármesterekkel?
A felszabadulás ünnepe
Menyhárt Tamara | 04.12. 19:11
Soha nem volt még ilyen igazi rendszerváltás. Soha nem volt még ilyen nagy arányú szavazás. Soha nem volt még ilyen hatalmas sajtóérdeklődés egy politikus megjelenése kapcsán. A mai, 2026. április 12-i parlamenti választás rekord számú érdeklődőt vonzott, ami rekord számú szavazót eredményezett. Az urnák lezárását követően 77,8%-os részvételt mutattak a választási iroda adatai, amit történelmi rekordnak neveznek az elemzők.Vajon megtörtént volna mindez, ha nincs a média? A Partizán csatornáján jelent meg először Magyar Péter. Influenszerek szervezték az első hatalmas tüntetést Budapesten – a kegyelmi botrány után.Újságírók, oknyomozók kitartó, következetes munkájának köszönhetően kapott nyilvánosságot az elmúlt két évben a regnáló hatalom bűneinek egy része. Egy olyan része, ami párhuzamosan a Magyar Péter országjárásaival, egyre több magyar, gondolkodó és érző ember szemét felnyitotta.ForradalomEz egy csöndes, két évig tartó, modern, többnyire a média világában zajló forradalom volt. Aztán megmozdult a világ. A világ figyelte Magyarországot, a világban bárhol élő magyarok figyelték Magyarországot, és beálltak a forradalmárok – Tiszás önkéntesek, szimpatizánsok, rendszert váltani akarók egyre növekvő tömege – mellé. A választás napján a Fidesz arra tippelt, hogy a nagy arányú szavazási szám minden bizonnyal a szokásos fidesz 2/3-os eredményt produkálja majd.Választás 2026A választás napján a Fidesz vezére megfenyegette a Tisza mellé álló hősöket, hogy a győzelmük esetén felelni fognak az „árulásukért”.A választás napján este 9-kor 45 %-os feldolgozás állapotában mégis úgy tűnt, a sokak által várt Tisza 2/3-os eredmény a biztos.A választás napján - nem várt módon - Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök gratulált a Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek.A választás napján minden Tiszás óvatos, de boldog nyugalommal várta a remélt eredményt. A választás napján az őrszemek több ezer szavazat-vásárlási és szavazat-csalási ügyet jelentettek, tehát megjelent végre a következmény.A 2/3 egy fogalommá vált. * A 2/3 eddig egy olyan hatalom birtokában volt, aki visszaélt vele, és eladósította az országot, számtalan súlyos bűncselekményt, lopást, csalást követett el. * A 2/3 szétszakította a családokat, a szomszédokat, a barátságokat, megosztottá tette az embereket, gyűlöletet szított, és halált, nagyon sok és értelmetlen halált eredményezett. * A Tisza 2/3-a rendet tesz a közigazgatásban, az egészségügyben, az oktatásban. Jogállamiságot képez, biztonságot és felszabadulást a sok évtizede tartó nyomásból, kilátástalanságból. * A Tisza 2/3-a valódi igazságszolgáltatást ígér, ami a felszabadulás utáni újdonságot is jelenti, a következményeket. Minden magyar ember, aki most a Tisza Pártra szavazott – valódi győztes, igazi rendszerváltó, bátor és hazafi! Menyhárt Tamara - Nyitókép: Magyar Péter szavaz - Magyar Péter Facebook oldala
Vissza a jövőbe: Negyedik Köztársaság
Leitold Márton | 04.11. 16:19
Így jósolta meg az Orbán-rendszer végét már egy mára elfeledett politikus. Törvényszerű, hogy így lesz? Vajon április 12-én beteljesülnek-e a szavai? A Magyar Köztársaság bukása2011. április 25-én elfogadják Magyarország Alaptörvényét egy egypárti alkotmányozás után. Az 1989-ben módosított alkotmány megnyitotta az utat a többpártrendszer felé. 2011. december 31-én ez az alkotmány hatályát veszti, s ezzel Magyarország megindul a választásos autokrácia irányába. „Az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg“ - írta az Index 2011. március 16-án. Kossuth idézet - Forrás: A Negyedik Köztársaság:4K! programfüzeteAz első ellenállók2011. március 15-én tüntetés az alkotmányozás ellen. A felszólalók között találjuk Istvánffy Andrást, az akkor még Negyedik Köztársaság, 4K! Mozgalom — később párt — vezetőjét.Rövid beszédében Istvánffy felvázolja azt az "ők és mi" szétszakítottságot, ahol már nincs olyan alap, amelyet mindenki elfogadna ebben az országban, mert a Fidesz-KDNP-kormány az Alaptörvényt a saját garnitúrájának írta: „A 89-es alkotmány széles körű megegyezés eredménye volt. A kormány '89-hez képest most nem előrelép, hanem visszatér a múltba. Húsz évvel a rendszerváltás után elkezdett visszafelé forogni a történelem kereke. Dermesztő a párhuzam, de egypárti alkotmányt erőszakolni az országra utoljára Rákosiék mertek. A helyzet súlyos: a kormány nem újraalapítja, hanem kettészakítja az országot.“ – mondta Istvánffy 2011-ben. Kettős mérceMa már láthatjuk, hogy az ország valóban kettészakadt, úgy tűnik, hogy nem egyenlően vonatkozik mindenkire a törvény szigora. Ennek ma már vannak jól megfogható példái is. Míg a kémjátszmákat kitálaló volt századost, Szabó Bencét azonnal meggyanúsítják, addig a Matolcsy-korszak alatt elillanó százmilliárdok ügyében több mint egy éve senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. Mindemellett egyre többen és többen találják magukat akadályoztatva, legyen szó vállalkozásokról vagy magánszemélyekről. Egyre többen érzik, hogy ma valami nagyon nincs rendben. A problémák Csádtól Felcsútig kézzel foghatók — aki akarja, érti, és látja.Beteljesülő jóslat?2026. április 12-én szavaz az ország. Az Alaptörvény alkotóival szemben felsorakozott egy önkéntesen szerveződő civil kurázsival táplált hálózat. Az Orbán-rendszerrel egyet nem értő magyarok megerősödtek, és ma valóban van lehetőségük egy köztársaság létrehozására. 2011-ben Istvánffy szavai valahogy illenek a mai napokra. "Amikor eljön a pillanat – mert el fog jönni –, hogy lezárjuk ezt az illegitim alkotmányozási kalandot, mi kezet fogunk nyújtani azoknak, akik most megpróbálnak kizárni minket a hazánkból. Mert mi tudjuk azt, amit ők nem hajlandók felismerni: egy kettészakított országban nem lehet élni. Barátaim, kormányhivatalokban azt állítják, hogy ez lesz Magyarország végleges alkotmánya, mi itt az utcán tudjuk, hogy nem lesz az. Amit konszenzus nélkül hoznak meg, az nem lehet tartós; azt csak erőszakkal lehet fenntartani. Ez nem Magyarország végleges alkotmánya lesz, ez csak egy ideiglenes alkotmány. Az új politikai közösség ami most megszületett, amiben sokan még kételkednek, ami még csak az első lépéseit teszi meg, napról napra erősödni fog, hónapról hónapra növekedni fog, meg fogja találni a hangját, le fogja győzni a fásultságot, vissza fogja adni a változásba vetett hitet, meg fogja szervezni magát és el fog jönni a nap, amikor helyreállítja a köztársaságot." Április negyedikén Magyar Péter felvázolt egy konkrét víziót a 444 stúdiójában. S a következőket mondta: „A magyar emberek látták, tapasztalták, hogy hova vezet az, hogy ha valaki 16 vagy 20 évig miniszterelnök lehet teljes felhatalmazással, és szisztematikusan szándékosan leépíti a jogállamot. Kinyírja a fékek és ellensúlyok rendszerét túszul ejt egy országot és a saját családjának a hűbérbirtokaként kezeli...” „... és egyébként van igény a magyar állampolgárok között egy új alaptörvény megalkotására is, de azt egy normális kormány egy valóban nemzeti és minden magyar ember érdekében kormányzó kormány az nem fél év alatt fogadja el és nem egy tableten írja hanem valódi társadalmi egyeztetéssel akár népszavazással megerősítve…” A lehetőség itt van, a 2010 óta regnáló eddig megdönthetetlen hatalom meginogni látszik az autoriter zsákutcában. Tenni akaró tömegek egy jobb ország reményében otthon és külföldön szavazni mennek. * Akarunk egy igazságosabb országot? * Akarunk-e egy új Magyar Köztársaságot? * Akarunk-e egy közös alapot, egy alkotmányt, amire mindenki biztosan építhet? Április 12-én válasszatok!Pár pillanat a 4K! munkásságából: * Az Istvánffy vezette Negyedik Köztársaság Párt megmérette magát a 2014-es választáson, s a kudarc után feloszlatta magát, mondván „Nincs értelme tovább statisztálni ahhoz az áldemokráciához, amit Orbán Viktor kialakított Magyarországon” * Működésük során többek között füvet küldtek Bayer Zsoltnak, hogy kezelje migrénjét, és írjon nyugodtabban. * Harcba szálltak a vasárnapi boltzár érdekében, elég unortodox módon, keresztes lovagnak öltözve. Leitold Márton - Nyitókép: Kontroll - YouTube képernyőkép
Politikai kifizetőhelyek – a “Vármegyék” felemelkedése
Porkoláb Artúr | 04.10. 18:30
Kihez lojális ma a “vármegyei” önkormányzat? A pártpropagandát érzékeljük, a helyiek érdekeinek hangsúlyosságát aligha. Természetesen lehet találni racionalitást a központosítás mögött is, hiszen óhatatlanul előfordultak párhuzamosságok, hibás döntések, több egyeztetésre és párbeszédre volt szükség nemcsak a helyiek és a megyei önkormányzatok, hanem az önkormányzatok és az állami intézmények, minisztériumok, központi szervek között is.Mennyit ér a jó döntés?Ezek miatt lehetett lassúnak, kevésbé hatékonynak vagy akár költségesebbnek nevezni a rendszert. De hogyan lehet beárazni azt, ha egy döntés helyes és megalapozott? Mi az ára annak, ha egy fejlesztés valódi helyi problémát old meg? Ha az intézmények vezetői közvetlenül konzultálhatnak a döntéshozókkal, jelezhetik problémáikat, javaslataikat, ötleteiket? Ha az önkormányzat közelről felügyeli az intézményeit? Lehet, hogy megyei fenntartás és felügyelet alatt a „Szőlő utca” sem fordult volna elő? Nem biztos.Felhígult hatáskörök és kiüresedett szerepkörökAz viszont teljesen biztos, hogy ma a vármegyei önkormányzatoknak nincsenek világos hatás- és feladatköreik. Az uniós pályázatok menedzselése projektirodai feladat, fejlesztési stratégiákkal pedig már tele van a padlás. Nincs mérhető eredménymutató, nincs számonkérés, hiszen megbízás sincs. A protokollfunkció nagyon megy: a pózolás, a központi akarat dicsőítése ki van maxolva. De hogy integráns, sőt meghatározó részei lennének a vármegye életének – az erősen kétséges. Kétséges még úgy is, hogy fő feladatuk az uniós források elosztása. Most, hogy a felelősségük nem a helyiek, hanem a központi fenntartó felé fordul, vajon kinek az érdekét tartják szem előtt egy fejlesztés vagy támogatás eldöntésénél?Miért maradtak meg egyáltalán?Jogos kérdés, hogy miért maradtak meg az önkormányzatok egy ilyen formában. Ha a döntések központilag születnek, lehetne a pénzeket is központilag osztani – egyes vélemények szerint ma is így történik. Egy hibrid intézmény, amely már csak a nevében önkormányzat, fenntartani pénzkidobásnak tűnhet. Netán más logika diktálta a fenntartás szándékát? Miután ez a logika nem igazán lehet közigazgatási, politikát sejthetünk mögötte. A lojális káderek kerülnek ennyibe az adófizetőknek? – kérdezhetnénk.Központosítás és korrupció – rossz egyensúlyA centralizáció a korrupció visszaszorítását és a fenntartási költségek csökkentését ígérte. Helyette a korrupció és az önkényes döntések melegágyát teremtette meg, valamint egy jelen formájában teljesen feleslegesen fenntartott pártiroda hálózatot. Nehéz rábukkanni egy vármegyei önkormányzat működési költségeire. Hosszas keresgélés után kaphatunk csak nagyjából tiszta képet az összeg nagyságáról. De nem is a pontos összeg a fontos igazán. Ha csak megbecsüljük az alapján, hogy Baranyában az elnök illetménye havi több mint 1,3 millió forint, alelnökei fejenként csaknem 1 milliót kapnak, ehhez jönnek a rendszeres költségtérítések, amelyek újabb százezrekkel növelik a havi jövedelmet – és akkor még nem beszéltünk az apparátus bérezéséről, valamint az épületek üzemeltetéséről országos szinten.Kifizetőhelyek rendszere – közigazgatás vagy pártlogisztika?Nagybani képet azonban kaphatunk arról, hogy a “vármegyei” rendszer – a központosítás ellenére – nem a költséghatékonyság szellemében született. Nehéz nem azt a következtetést levonni, hogy nem szakmai indokok vezették a kormányzatot a megyei önkormányzatok kiüresítésére, valódi hatalom és feladat nélküli kifizetőhelyekké silányítására. Értjük annak a logikáját is, hogy a káderek kifizetése és jóltartása fontos feladat, főleg választások idején. De így herdálni az adófizetők pénzét túlmegy a felelőtlenség határán, és a hűtlen kezelés gyanúját is felveti.Helyiek helyett pártközpont – kinek az érdekében?A káderpolitika mindenkor jó befektetés a központi hatalom számára, de pártirodákat és haveri kifizetőhelyeket fenntartani az adóforintjainkból és uniós pénzekből semmiképpen nem szolgálhatja a helyiek érdekeit, sem jövőjük jó alakulását. Porkoláb Artúr – Nyitókép: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye címere - Fotó: nemzetijelkepek.hu
Mitől döglik a légy? – Már átlátunk a szitán
Koszi Ferenc | 04.06. 12:58
Ha választást szeretnénk nyerni – vagy legalább nagyon jól szerepelni –, nem elég több szavazót mozgósítani, és nem elég hangosabb kampányt folytatni. A magyar választási rendszerben a siker nem pusztán támogatottság kérdése, hanem szerkezeti kérdés is. A döntő tényezők ismerete nélkül a legjobb szándékú politikai stratégia is önsorsrontóvá válhat. Ez a sorozat arról szólt, mit kell tenni ahhoz, hogy a szavazatok ne vesszenek el a rendszer réseiben, hogy az egyéni körzetekben valódi esély keletkezzen, és hogy a választási matematika ne ellenfélként, hanem eszközként működjön. Mert a választást nem ott nyerik meg, ahol a legtöbben kiabálnak, hanem ott, ahol értik a szabályokat.A félreértés gyökereVan egy makacs félreértés a magyar választási rendszerrel kapcsolatban. Az, hogy a parlamenti erőviszonyok „egyszerűen” a választói akarat leképezései. Hogy ha sok párt indul, ha sokfelé oszlanak a szavazatok, akkor a rendszer magától kiegyensúlyozódik. A valóság ezzel szemben az, hogy a mandátumelosztás nem passzívan tükrözi a politikai térképet, hanem aktívan formálja azt. Saját belső logikája van, amely bizonyos helyzetekben stabil többséget, sőt alkotmányozó erőt hoz létre akkor is, ha a választók többsége nem egyetlen politikai erőt támogat.Ez nem rendellenesség. Nem visszaélés. Hanem konstrukció.A többség nélküli többségA magyar választási rendszer gerince az egyéni választókerületek rendszere. A 199 fős Országgyűlésből 106 mandátum egyéniben dől el, diszkrét módon: egy körzetet meg lehet nyerni vagy el lehet veszíteni, köztes állapot nincs. Amit ott megszereznek, azt a listás rendszer már nem tudja „visszavenni”. Ennek következménye, hogy már hatvan körüli egyéni győzelemmel létrejöhet stabil parlamenti többség, hetven fölött pedig reálissá válik a kétharmados, alkotmányozó erő. Mindez akkor is, ha a listás szavazatarány messze nem kétharmados, sőt akár az abszolút többséget sem éri el. A kétharmad tehát nem a listán „születik meg”. Ott legfeljebb rögzül.A lista, ami nem fordítGyakori elképzelés, hogy a listás rendszer és a győzteskompenzáció képes „igazságot tenni” az egyéni eredmények után. A valóság ennél jóval prózaibb. A győzteskompenzáció nem fordítókar, hanem fék. Arányosan képes enyhíteni az egyéni torzulásokat, különösen akkor, ha egy párt kevesebb körzetet nyer, de azokban nagy fölénnyel. Ilyenkor több töredékszavazat keletkezik, ami listán valóban segíti a kevesebb egyéni mandátumot szerző felet. De ez a hatás korlátozott: nem képes ellensúlyozni egy hetven feletti egyéni mandátumos előnyt. A kompenzáció lassít, de nem megfordít.Az 5 százalékos szakadékA rendszer egyik legnagyobb erejű, mégis leginkább alábecsült eleme az 5 százalékos parlamenti küszöb. A küszöb alatti pártokra leadott szavazatok nem „szétoszlanak”, hanem kiesnek a mandátumelosztásból. Nem vesznek részt sem az arányosításban, sem a kompenzációban.Ez azt jelenti, hogy a listás mandátumokat nem a leadott szavazatok 100 százaléka alapján osztják ki, hanem csak a bennmaradó rész alapján. Ez automatikusan megnöveli a bejutó pártok arányát, különösen a legnagyobbét. Fej–fej melletti helyzetben minden kieső százalékpont arányosan a nagyobbik félnek dolgozik. Ebben az értelemben egy tized százalék nemcsak egy párt parlamenti jelenlétét dönti el, hanem azt is, hogy a választás után marad-e még mozgástér az erőviszonyok kiegyenlítésére – vagy a rendszer már az eredmény kihirdetésekor lezárja ezt a lehetőséget. A többpólusúság látszataSokan gondolják úgy, hogy minél több párt jut be a parlamentbe, annál nyitottabbá válik a politikai rendszer. Ez azonban csak bizonyos szerkezetben igaz. Egy közepes erejű párt valóban csökkentheti a túlhatalom esélyét, mert bent marad a mandátumelosztásban, és érdemben részt vesz az arányosításban. Két közepes párt megjelenése a két nagy mellett viszont már nem feltétlenül hoz valódi ellensúlyt. Ha egyikük sem képes egyéni körzeteket nyerni, és mellettük kisebb pártok továbbra is a küszöb alatt maradnak, akkor a rendszer működése továbbra is a legerősebb felé billen. A parlament ilyenkor látszólag sokszereplős, de strukturálisan zárt marad. A kérdés nem az, hogy hány párt jut be, hanem az, hogy milyen arányban és milyen szerkezetben.Mi maradt ki – és miértAz elemzés nem foglalkozott külön a nemzetiségi listákkal, mert ezek technikailag kivételt képeznek, és legfeljebb egy-két mandátumot érintenek, a politikai arányokat nem billentik át. Nem bontotta ki részletesen a koalíciós listák eltérő küszöbeit, mert a küszöbmechanika logikája ugyanaz, csak a szám változik. Nem tért ki a határon túli levélszavazatok politikai aszimmetriájára, mert ez nem szerkezeti, hanem történeti kérdés. Nem ment bele a D’Hondt-módszer utolsó mandátumainak technikai finomságaiba sem, mert ezek már nem irányt, csak tized mandátumokat döntenek. Ami viszont benne volt, az a lényeg: az egyéni mandátumok dominanciája, a kieső szavazatok újrasúlyozó hatása, a győzteskompenzáció korlátai, és az a pont, ahol a rendszer a nyitott versenyből determinisztikus kimenetté válik. Mitől döglik a légy? Nem egyetlen szabálytól. Hanem attól, hogy a rendszer több, önmagában ésszerű elemének hatása összeadódik. És amikor összeadódik, már nem az számít, mit gondolunk róla, hanem az, hogy értjük-e. Ha igen, akkor nem meglepődünk az eredményen – hanem felismerjük.A sorozat részei: 1. A többség nélküli többség matematikája 2. Hol kezdődik a kétharmad 3. Az 5 százalékos szakadék 4. A többpólusú parlament illúziója 5. Mitől döglik a légy? Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
A többpólusú parlament illúziója
Koszi Ferenc | 03.31. 21:20
ÁllításA választási rendszer működése szempontjából nem az a döntő kérdés, hogy hány párt jut be a parlamentbe, hanem az, hogy milyen arányban és milyen szerkezetben. Két nagy párt mellé belépő két közepes erejű szereplő első látásra kiegyensúlyozó hatásúnak tűnhet, a gyakorlatban azonban könnyen olyan helyzetet hoz létre, amelyben a rendszer újra a legerősebb felé billen.A többpólusú parlament nem automatikusan jelent nyitott kimenetet.A kiinduló helyzet: két nagy, két közepesVegyünk egy olyan, nem rendkívüli választási helyzetet, ahol a listás szavazatok így alakulnak: * Nagypárt A: 40% * Nagypárt B: 38% * Közepes párt C: 9% * Közepes párt D: 6% * Kis pártok együtt: 7% (küszöb alatt) Ebben a modellben négy párt jut be a parlamentbe, miközben a szavazatok 7 százaléka kiesik a mandátum elosztásból.Mit várnánk intuitíven?A közkeletű várakozás az lenne, hogy: * a két közepes párt „elvesz” a nagyoktól, * a mandátumok szétaprózódnak, * a parlamenti kimenet nyitottabbá válik. Ez azonban csak részben igaz.A listás mandátumelosztás tényleges hatásaA kieső 7% miatt a listás mandátumelosztás már nem 100, hanem 93 százaléknyi szavazat alapján történik. Ez újrasúlyozza a benn maradókat.Újraszámolva az arányokat: * A: 40 / 93 ≈ 43,0% * B: 38 / 93 ≈ 40,9% * C: 9 / 93 ≈ 9,7% * D: 6 / 93 ≈ 6,5% A D’Hondt-módszer itt finoman, de következetesen a nagyobb szereplőknek kedvez, különösen a legnagyobbnak.A 93 listás mandátum reálisan így oszlik meg: * Nagypárt A: 41–42 * Nagypárt B: 39–40 * Közepes C: 7–8 * Közepes D: 5–6 A közepes pártok valóban bejutnak, de nem képeznek ellensúlyt, mert külön-külön túl kicsik ahhoz, hogy a legnagyobb párt listás előnyét érdemben csökkentsék.Az egyéni körzetek szerepe ebben a helyzetbenTegyük fel, hogy az egyéni választókerületekben az eredmény viszonylag kiegyenlített: * Nagypárt A: 56 EVK * Nagypárt B: 50 EVK * Közepes pártok: 0 EVK Ez nem extrém helyzet: a közepes pártok országosan mérhetők, de egyéniben nem versenyképesek.Az összes mandátum így alakul: * A: 56 + 42 ≈ 98 * B: 50 + 40 ≈ 90 * C: 8 * D: 5 Ebben a parlamentben formálisan négypárti jelenlét van, de a tényleges erőviszonyok kétpólusúak maradnak, és a legnagyobb párt továbbra is domináns pozícióban van.Miért nem működik itt a „két közepes = ellensúly” logika?Mert a rendszer egyszerre két dolgot tesz: 1. Szétválasztja a közepes pártokat egymástól 2. Újrasúlyozza a nagy pártokat a kieső szavazatok miatt A közepes pártok nem összeadódnak, hanem külön-külön lépnek be a mandátumelosztásba, miközben a kieső szavazatok arányosan a legnagyobb szereplőt erősítik.A végeredmény egy olyan parlament, amely látszólag sokszereplős, de strukturálisan mégis zárt.KövetkeztetésKét közepes párt megjelenése a két nagy mellett nem garancia a kiegyensúlyozottabb parlamentre. Ha a közepes szereplők nem képesek egyéni körzeteket nyerni, és a kis pártok egy része továbbra is a küszöb alatt marad, a rendszer működése továbbra is a legnagyobb párt felé billen.A több szereplő önmagában nem pluralizmust jelent. A kérdés nem az, hogy hány párt jut be, hanem az, hogy milyen szerkezetben oszlanak meg a mandátumok, és marad-e tényleges mozgástér a parlamentben. Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
A láthatatlan középszint eltűnése – avagy hová lett a megye szerepe?
Porkoláb Artúr | 03.29. 22:02
A széles közönség számára észrevétlenül – még csak azt sem mondhatni, hogy lassan, fokozatosan – kiüresedtek a területi közigazgatási szint legfontosabb pillérei. Míg tizenöt évvel ezelőtt az összes olyan feladatot ellátták, amit a települési önkormányzatok képtelenek voltak erőforrás vagy hatáskör hiányában, ma már az ott dolgozókon kívül (vagy talán még ők maguk sem) jóformán senki sem tudja megmondani, hogy pontosan mi folyik a patinás épületek falai mögött.Látvány és láthatatlanságAz igazán tájékozottak találkozhatnak a megyei prominensek képeivel különböző újságok hasábjain, amint éppen járdaszakasz, vadászház, kilátó vagy egyéb építmények előtt szabdalják a trikolórt, de ezeken a ritka alkalmakon kívül nem nagyon találkozik velük a köz. Ebben persze nincs semmi meglepő, hiszen közvetlen hatással nem bírnak a területen zajló folyamatokra, intézmények működésére, fejlesztésekre, ellenőrzésre, illetve a megye – vármegye – működésének biztosítására. A megyei önkormányzat szerepe a „láthatatlan középszint” homályosságára zsugorodott..A középszint lebontásaA 2010–2013 közötti politikai döntések nyomán létrejövő törvénymódosítások vették el a megyei önkormányzatok addig széles körű, a mindennapi életre hatással lévő feladatait. Az addig megszokott és működő közigazgatási szerkezet középső szintjét húzták ki a képletből.A központosított rendszer megjelenéseEzzel egyidejűleg megjelentek a kormányhivatalok és a járási rendszer, mint a kormány kinyújtott hivatalos karjai, amelyek budapesti irányítással hivatottak helyi ügyeket intézni – hely- és probléma ismeret nélkül. A kormányhivatalok végrehajtó szervek, tehát feladat- és hatáskörük sincs valós helyi ügyek megoldásához. A megyei önkormányzat mint valódi aktorA megyei önkormányzatok korábban valódi aktorai voltak az ott élő emberek mindennapi életének. Szakközépiskolákat, gimnáziumokat tartottak fenn, idősek otthonait működtették, hozzájuk tartozott a gyermekvédelmi rendszer. Több kórház és szakrendelő működését biztosították, a megyei besorolású utak fejlesztése és karbantartása is a feladataik közé tartozott. Közvetlen hatással voltak a megye kulturális életére, hiszen a megyei könyvtárak, múzeumok és levéltárak működéséért(már nem?) is felelősek voltak.A fejlesztési döntések régi rendszereA fejlesztéseket – amelyek ma a vármegyei önkormányzatok legfőbb feladatai, vagyis a pénzosztás – korábban a Regionális Fejlesztési Ügynökségek koordinálták. A pályázati igények elbírálásánál a megyei önkormányzatok, a vállalkozói szféra, valamint a civil szervezetek részvételével hozták meg a támogatói döntéseket. Arra törekedtek, hogy a helyi szervezetek és képviseleti szerveződések minél nagyobb körét vonják be a döntési folyamatokba. A jogszabályi kötelezettségeiknek megfelelően ez meg is valósult.Széles körű részvétel és párbeszédA regionális fejlesztési ügynökségeknek tagjai voltak a megyei önkormányzatok, megyei jogú városok, gazdasági kamarák, felsőoktatási intézmények, fejlesztési bankok, valamint a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok. Minden érintett képviselhette magát a fejlesztések irányainak meghatározásánál és a döntések előkészítésénél. A végső döntést akkor is az állami szintű irányító hatóságok hozták meg, tehát az állami kontroll ebben az esetben is megvalósult. A rendszer előnye az érintettek széles körű bevonása a döntés-előkészítésbe és az aktív párbeszéd fenntartása a programok megvalósítása során. Ebben a fejlesztési környezetben volt a legnagyobb esély arra, hogy a helyiek valós problémáira valós, adekvát megoldások szülessenek.A centralizált rendszer következményeiA mai rendszerben a források eltávolodtak a helyiektől. A centralizálás és az állami kontroll túlsúlya miatt nem a helyiek problémái mentén fogalmazódnak meg a fejlesztési vagy forráselosztási döntések, hanem inkább ágazati, országos fejlesztési erővonalak figyelembevételével. Ennek a szemléletnek is megvannak az előnyei, ám a jelenlegi rendszer alkalmatlan a helyiek kisebb vagy közepes szintű problémáinak orvoslására, inkább általános fejlesztési döntések meghozatalára berendezkedett.A helyi beleszólás eltűnése Míg korábban a helyismerettel rendelkező képviselők döntötték el, hogy melyik kórház vagy iskola fejlesztése élvezzen elsőbbséget, illetve hogyan osszák el a működési támogatásokat, ma ezek a döntések minisztériumok, állami fenntartók és központi ügynökségek szintjén születnek. A helyi közösségek és a helyi választott testületek beleszólása a fejlesztésekbe drasztikusan csökkent. Porkoláb Artúr – Nyitókép: Budapest város címere - Fotó: nemzetijelkepek.hu
Az 5 százalékos szakadék – amikor egy tized százalék lezárja a kimenetet
Koszi Ferenc | 03.28. 01:59
ÁllításAz 5 százalékos parlamenti küszöb nem pusztán arról dönt, hogy egy párt bejut-e a parlamentbe. Arról is dönt, hogy a listás mandátumelosztás mekkora „szavazattömegből” dolgozik, és ezzel együtt arról, hogy a két nagy szereplő közti verseny mennyire lesz kiegyenlített vagy mennyire billen el. A küszöb alatti szavazatok nem „szétoszlanak”, hanem kiesnek, vagyis a benn maradók aránya automatikusan megemelkedik. Egy tized százaléknyi elmozdulás így nem csak egy párt sorsát, hanem a parlamenti erőviszonyok stabilitását is befolyásolhatja.A küszöb mechanikája: szavazatok eltűnése, arányok átrendeződéseA listás mandátumokat (93 helyet) csak azok a pártok kaphatják meg, amelyek elérik a küszöböt. A küszöb alatt maradó pártokra leadott listás szavazatok nem vesznek részt a mandátumelosztásban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például a szavazatok 12 százaléka „kiesik”, akkor a mandátumokat nem 100 százaléknyi szavazat arányában osztják szét, hanem a bennmaradó 88 százalék arányában. Ez az újrasúlyozás önmagában is képes mandátumokat mozgatni, még akkor is, ha a két nagy párt támogatottsága egyébként közel van egymáshoz. A küszöb tehát nem csak egy belépési kapu. Egyben egy olyan szűrő, amely a rendszer arányosságát csökkenti, és a nagyobb, biztosan bejutó szereplőknek strukturális előnyt ad. Szimuláció 1: 3 bejutó párt, 7 kieső – a „kicsik elvesznek” modellVegyünk egy modellt, amelyben három szereplő jut be a parlamentbe, és hét kisebb párt mind 5% alatt marad. A cél nem egy konkrét választás lemásolása, hanem annak bemutatása, hogy az 5%-os szakadék hogyan befolyásolja a mandátumokat.Egyéni választókerületek (106): * A párt: 58 egyéni mandátum * B párt: 48 egyéni mandátum * C párt: 0 egyéni mandátum (de országos listán bejut, 7%-kal) Listás szavazatarány (100%-ból): * B párt: 42% * A párt: 39% * C párt: 7% * Kieső (7 kis párt összesen): 12% (mind 5% alatt, tehát kiesik) Itt a lényeg az, hogy a kieső 12% nem kap listás mandátumot, tehát a listás mandátumelosztás a benn maradó 88%-on történik.D’Hondt szerinti listás mandátumelosztás (93 hely): * B párt: 45 listás mandátum * A párt: 41 listás mandátum * C párt: 7 listás mandátum Összes mandátum (EVK + lista): * A párt: 58 + 41 = 99 * B párt: 48 + 45 = 93 * C párt: 0 + 7 = 7 A modell üzenete egyszerű: a listán kismértékben erősebb B párt a kiesők miatt és a D’Hondt finom torzítása miatt listán további előnyökhöz jut, miközben az A párt EVK-fölénye miatt összességében mégis vezet. Ez a kettő együtt mutatja meg, miért képes a rendszer egyszerre „büntetni” a széttöredezettséget (kieső szavazatok) és „dönteni” az egyéni körzetekben.A tized százalék jelentősége: 4,9 és 5,1 között valójában mi történik?A közkeletű gondolat az, hogy a 4,9% és 5,1% közti különbség kicsi. A valóságban viszont nem kicsi, hanem bináris: az egyik esetben a párt szavazatai kiesnek a listás mandátum elosztásból, a másik esetben részt vesznek benne, és mandátumot termelnek. Egyetlen szereplő bejutása vagy kiesése ráadásul nem csak saját mandátumot jelent, hanem a többiek mandátum számát is módosítja: ha valaki kiesik, a többiek aránya automatikusan nő a benn maradók között. Ezért van az, hogy egy tized százaléknyi mozgás nem csak egy párt parlamenti jelenlétét dönti el, hanem a két nagy szereplő közti arányt is képes stabilizálni vagy megbolygatni. A győzteskompenzáció szerepe: fék, nem fordítókarItt szokott jönni a kérdés: ha a küszöb ennyire kemény, akkor a győzteskompenzáció nem teszi-e „igazságosabbá” a képet?A győzteskompenzáció valójában egy fék. Arányosan képes korrigálni, de nem képes megfordítani egy erős egyéni dominanciát. Ezt a legjobban egy olyan helyzet mutatja meg, amely első ránézésre paradoxonnak tűnik: az egyik párt sok körzetet nyer, de szoros eredményekkel, a másik kevesebbet, de nagy fölénnyel. Ha az egyik párt sok egyéni körzetet nyer szoros eredménnyel, míg a másik kevesebbet, de nagy fölénnyel, a győzteskompenzáció arányosan a kevesebb körzetet nyerőt segíti – de nem képes ellensúlyozni egy hetven fölötti egyéni mandátumos előnyt. Miért? Mert a kompenzáció nem a „győzelmek számát” kompenzálja, hanem a győzelmek mögötti szavazat többletet. A szoros győzelmek kevés „felesleges” szavazatot termelnek, a fölényes győzelmek sokat. Ettől a listás oldalon a kevesebb körzetet nyerő párt arányosan több kompenzációt kaphat. De a 70–72 egyéni mandátum olyan kemény alap, amit a listás korrekció nem tud lenullázni.Szimuláció 2: amikor a lista „visszaad”, de nem elégVegyünk egy egyszerűsített példát, amelyben az egyik szereplő a kétharmad küszöbének környékén van egyéniben, de többnyire szoros győzelmekkel, míg a másik kevesebb körzetet nyer, viszont ott nagy fölénnyel, így a kompenzáció arányosan neki kedvez.Egyéni körzetek (106): * A párt: 72 EVK * B párt: 34 EVK A listás oldalon – a kompenzáció és a kiesők miatt – elképzelhető, hogy B több listás mandátumot szerez, mint A. Tegyük fel a modellben, hogy:Listás mandátumok (93): * A párt: 40 listás mandátum * B párt: 46 listás mandátum * Egyéb bejutók együtt: 7 listás mandátum Összes mandátum: * A párt: 72 + 40 = 112 * B párt: 34 + 46 = 80 * Egyéb: 7 A tanulság nem az, hogy B „jobban jár” listán. Az, hogy hiába jár jobban listán, a 72 egyéni mandátum által létrehozott struktúrát ez már nem tudja megtörni. A kompenzáció itt tehát fékez, visszaad, arányosít – de nem fordít.KövetkeztetésAz 5 százalékos parlamenti küszöb nem pusztán belépési feltétel, hanem a mandátumképzés egyik döntő szerkezeti eleme. Amikor egy párt a küszöb alá kerül, nemcsak saját parlamenti jelenléte vész el, hanem a szavazatai is kiesnek a mandátumelosztásból, újra súlyozva minden bennmaradó szereplőt. Egy tizedszázaléknyi elmozdulás így nem pusztán egy párt sorsát dönti el, hanem azt is, hogy a parlamenti erőviszonyok még korrigálhatók-e, vagy végleg rögzülnek. A győzteskompenzáció ebben a rendszerben nem fordítókar, hanem fék: képes arányosan segíteni azt, aki kevesebb egyéni körzetet nyer, de nagy fölénnyel, ám nem képes ellensúlyozni egy hetven feletti egyéni mandátumos előnyt. Amikor a küszöb alatti szavazatok tömege már eleve leszűkíti a listás mandátumelosztás mozgásterét, a kompenzáció hatása is korlátozottá válik. Ebben az értelemben az 5 százalékos szakadék valóban sorsot dönt: nem azért, mert önmagában kétharmadot hoz létre, hanem mert eldönti, hogy a választás után marad-e még tér az erőviszonyok kiegyenlítésére – vagy a rendszer már az eredmény kihirdetésekor lezárja ezt a lehetőséget. Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Életmód
Anyák napja – ÍgyÉlünk, így szeretünk
Van egy nap az évben, amikor egy kicsit mindannyian megállunk. Amikor nem a rohanunk, nem a határidők számítanak, nem a hétköznapi gondok. Hanem az, ami igazán fontos. Az édesanyánk. Anyák napja nem csak egy dátum a naptárban. Nem egy kötelezően átadott virág, nem egy gyorsan letudott telefonhívás. Sokkal több ennél. Emlékeztető arra, hogy honnan jöttünk. Ki tartott elsőként a kezében, ki hitt bennünk akkor is, amikor mi már majdnem feladtuk. ÍgyÉlünk.Sokszor rohanva. Sokszor fáradtan. Sokszor úgy, hogy elfelejtjük kimondani a legegyszerűbb szavakat: * köszönöm * szeretlek * hiányzol Jövő héten meglátogatlak. Pedig ott vannak velünk. Rohanós hétköznapokon. Egy ebédben, amivel vár a hétvégén. Egy üzenetben, amiben csak annyi áll: „Vigyázz magadra!”. Egy tekintetben, ami mindent ért. Így szeretünk.Anyának lenni nem cím. Nem szerep. Felelősség. Áldozat. És közben a legnagyobb ajándék is. Ma azok előtt hajtunk fejet, akik nap, mint nap tesznek, tettek értünk. Akik erőt, tartást, hitet adnak. Akiknek az életünket, az elveinket, az első szavainkat, és még sorolni is nehéz lenne mi mindent köszönhetünk. Akik nélkül nem lennénk azok, akik vagyunk. És gondolunk azokra is, akik már nincsenek velünk, de bennünk élnek tovább – emlékeinkben.ÍgyÉlünk.És így emlékezünk.Köszönjük, édesanyák... SzóMia - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
A legszebb dísz története - Laci Papa Almája
Palya Bea – I. Zeke László: Ott leszünk majd boldogok
dr. Zeke László | 2025.12.24. 01:25
Egy csodálatos dal és egy különleges videoklip születésének története, amelynek minden eleme szín igaz valóság. A vers születésének története, a megélt érzelmek, a klipben szereplő figurák mind maga a csodálatos valóság.Nagyapám: I. Zeke László egy kedves, érző szívű, jó humorú ember volt. Még verset is írt. Ahogy mesélte nekem: "nem sokat, úgy hatvan évente egyet-egyet". Az összes műve két vers. Pontosabban egy versnek a két versszaka. Az elsőt 1928-ban írta azon húsvéti locsolkodás után, amikor megismerte azt a kis kamasz lányt, aki később Nagymamám lett, a másodikat pedig 1988-ban, Nagymama temetése utáni magányos napokban: Amikor mi együtt járunk csöndes, nyári estében, Úgy látom, hogy szebben ragyog minden csillag az égen. Halványabb lesz a holdsugár, csakúgy mint a csillagok, Amikor a két szép szemed szerelmesen rám ragyog. Boldog idők elrepültek, rám borult az éjszaka, A csillagok úgy ragyognak, mint egykoron valaha. Szemeidnek drága fénye csillagokban ott ragyog, Sírva nézem, hozzá vágyok, ott leszünk majd boldogok. Ezt a két verset közzé tettem a Facebookon a költészet napján, mivel azt gondolom, hogy a legszebb, legmélyebb érzelmek teszik költészetté a rímelő sorokat, akkor is, ha azt nem egy nagy klasszikus, hanem egy olyan egyszerű gazdálkodó írja, mint amilyen nagyapám volt.III. Zeke László és Palya Bea - Fotó: a szerző archívumábólSokaknak tetszett Nagyapa verse, amire sok kedves, megható bejegyzést kaptam, többek között egy zenetanárnő Dévainé Kluka Adrienne véleményét, aki szerint ezek a sorok (ad notam) illeszkednek az “Ablakomba, ablakomba…” kezdetű dalhoz. Mivel Nagyapám nótás kedvű ember volt, így nagyon könnyen elképzelhető, hogy valóban ennek a dalnak a ritmusára íródtak a vers sorai.Mivel nagyon kíváncsi ember vagyok szerettem volna hallani hogyan szól ez a dal Nagyapa versével, ezért írtam Palya Beának – a világ egyik leggyönyörűbb hangú énekesének, akinél népdalt szebben énekelni nem nagyon tud senki –, hogy életre keltené-e ezt a dalt nekem és az akkor 111 éves (a vers szerint “ott, a csillagokban” tanyázó) Nagyapámnak, mert mindkettőnknek ez egészen biztosan nagyon tetszene. A dal még azon a héten elkészült, minden képzeletemet felülmúló, torokszorító gyönyörűség lett belőle. Elővettem a fénykép albumot Nagyapa és Nagymama fényképeiből válogattam párat (az esküvői képtől kettejük síremlékéig) ezeket keltettem életre, s egy sor meganimált kalotaszegi mintával együtt igyekeztem képben elmesélni mindazt, amiről Bea oly gyönyörűen énekel. III. Zeke László
Várakozás egy fáradt országban – mit üzen ma az advent?
SzóMia | 2025.12.21. 12:52
Advent idején az ország minden szegletében más és más arcát mutatja a készülődés fényekkel, díszekkel, hangulatokkal, apró csodákkal.Arra kérünk benneteket, osszátok meg velünk, nálatok hogyan telik az advent!📸 Küldjetek fotókat Magyarország bármely településéről, legyen az egy főtér, utca, templom, ablak, koszorú vagy egy különleges pillanat – fontos, hogy a helyszín felismerhető legyen.Mutassuk meg együtt, milyen sokszínű és szép az advent országszerte!📩 Fotókat kommentben vagy üzenetben várjuk.Köszönjük, hogy velünk ünnepeltek! ✨ SzóMia - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
A digitális világ csendben felemészt
SzóMia | 2025.12.07. 08:20
A digitális világ már rég nem külön univerzum, hanem a mindennapjaink meghosszabbítása. Reggel a telefonunk ébreszt, útközben a híreket pörgetjük, munka közben üzenetek között ugrálunk, este pedig fáradtan „csak egy percre” belépünk valamelyik közösségi oldalra. A képernyő lett az a hely, ahol dolgozunk, kapcsolódunk, tanulunk, pihenünk – és sokszor ki is merülünk. A gond nem is azzal van, hogy a digitális tér ott van velünk, hanem azzal, hogy nem tanultuk meg, hogyan legyünk otthon benne. Emiatt különböző mentális mellékhatások jelentkezhetnek az életünkben, amelyekről viszont alig beszélünk. Amikor bekebelez a digitális világ – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Folyamatos információzaj – a „digitális szmog”, ami kimerít A közösségi média felületein naponta több tartalommal találkozunk, mint amennyit bármelyik előző generáció egy hét alatt látott. A figyelmünk darabokra törik: egyszerre próbálunk válaszolni, követni, megosztani, reagálni – de meddig lehet ezt ép ésszel kibírni? Az agyunk azonban nem erre lett tervezve. A folyamatos ingeráradat stresszreakciókat indít el: nő a szorongás, romlik az alvás minősége, állandó fáradtság jelentkezik. Az úgynevezett doomscrolling (kényszeres görgetés sic!), vagyis a hírek kényszeres fogyasztása pedig különösen ártalmas – a hírek változatlanok, csak a hangulatunk lesz egyre reménytelenebb. Összehasonlítási csapda – mások életének díszletei ellenünk dolgoznak A közösségi médiában minden tökéletesnek tűnhet: hibátlan testek, rendezett otthonok, sikeres karrierek, mosolygó gyerekek, egzotikus utazások. Ezek azonban gondosan válogatott pillanatok, mégis sokszor a saját, valódi életünk mércéjévé válnak. Ennek mentális következményei is lehetnek: • csökken az önbizalom • nő a szorongás • romlik a testkép • kialakul a „nem vagyok elég jó” érzés A valóság és a virtuális világ közötti különbség egyre nagyobb nyomást helyez ránk. Kapcsolódás helyett magány Az online tér azt ígéri, hogy közelebb hoz minket egymáshoz, mégis sokszor pont az ellenkezője történik. Bár rengeteg digitális interakció zajlik, a valódi kapcsolódás – a szemkontaktus, az érintés, a figyelem – egyre ritkább. A kutatások szerint minél több időt töltünk online, annál nagyobb eséllyel érezzük magunkat magányosnak. A kapcsolataink felszínessé válnak, az érzelmi mélységek pedig elmaradnak. A folyamatos jelenlét kényszere – a „digitális készenlét” fáradtsága Ha valaki nem válaszol azonnal, már szinte bűntudatot érez. A folyamatos elérhetőség elvárása olyan nyomást teremt, mintha mindig dolgozó, mindig „online” emberek lennénk. Ez hosszú távon: • kiégéshez • mentális kimerültséghez • fókuszvesztéshez vezet. Az agyunk nem tud pihenni, mert sosem adjuk meg neki az „offline időt”. Az online jelenlét politikai árnyéka Magyarországon az online tér nemcsak szórakozást és információt kínál, hanem politikai csatatér is. Az algoritmusok felerősítik az ellentéteket, a kommentfolyamokban elszabadul a gyűlölet, a trollok és álhírek pedig tudatos érzelmi manipulációt okoznak. A közéleti zaj nemcsak fárasztó – sokszor félelmet, dühöt, szégyent, bizonytalanságot kelt. Miközben a hatalom a digitális platformokat is kontroll alatt tartja, az emberek gyakran érzik úgy: nincs hova menekülni. Ez a fajta mentális terhelés már rég túlmutat a személyes szinten – társadalmi méretű hatása van. A digitális világ hazug valósága – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Hogyan védekezhetünk? – néhány egyszerű, mégis hatásos lépés 1. Kapcsold ki a push értesítéseket. A telefonod is lenyugszik 😊. 2. Tarts napi 1–2 „offline ablakot”. Reggel vagy este tölts legalább 30 percet képernyő nélkül. 3. Digitális diéta – tudatosítsd, mennyi hírt olvasol. A mennyiség csökkentése csodákat tesz. 4. Valós kapcsolatok erősítése. Hetente legalább egyszer legyenek „élő” találkozásaid. 5. Kövesd azt, ami épít. A negatív, toxikus tartalmak követését nyugodtan engedd el. Amikor kiszabadulsz a digitális világ fogságából – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A lényeg mégis az: vissza kell venni az irányítást Az online tér nem ellenség. Eszköz. De ha nem vagyunk tudatosak, lassan elkezdi átvenni felettünk a hatalmat: a figyelmünket, a hangulatunkat, a kapcsolatainkat, sőt még a közéleti valóságérzékelésünket is. A digitális világ gyors, hangos és végtelen. Nekünk viszont jogunk van a csendhez, a határokhoz, a saját mentális terünkhöz – és ahhoz, hogy időnként visszataláljunk a valódi világba. SzóMia – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció
A politikusok már a nappalinkban vannak!
SzóMia | 2025.11.30. 12:49
Sokáig úgy tekintettünk a politikára, mint a „nagyok játékára”. Egy olyan dologra, ami tőlünk távol zajlik, irodákban, tárgyalótermekben, képernyőkön. Mostanra már tudjuk, hogy ez egy illúzió. A politika ott van az ebédlőasztalnál, a családi csoportokban, a baráti beszélgetésekben, a gyerekek iskoláiban, a munkahelyi étkezdében, és talán a legfájdalmasabb pont: a barátságainkban is. Milyen hatással van a politikai megosztottság a barátságainkra? — amikor a közélet beszivárog a nappalinkba Magyarországon a politika két táborra osztja a közéletet és a barátságokat. Választások után nemcsak a politikusok elnyert mandátumainak arányai válnak világossá, hanem az is, hogy kivel tudunk és vagyunk hajlandók még beszélgetni, és kivel nem. De miért történik ez? Hogyan tudunk kilépni ebből? A politika politikai kérdésből inkább érzelmi kérdéssé vált. Ma a politikai hovatartozás már nem csupán vélemény, hanem identitás. A „Melyik oldalon állsz?” kérdés gyakran azt jelenti: „Milyen értékeket tartasz fontosnak?”, „Kiben bízol?”, „Hogyan látod a világot?”. Tehát a vita nem arról szól, ami kívül van rajtunk, hanem rólunk. Emiatt, amikor valaki megkérdőjelezi a politikai meggyőződésünket, úgy érezhetjük, mintha minket kérdőjelezne meg. Ez óriási feszültséget teremt. A közös témák eltűnnek. A megosztottság egyik fő eredménye, hogy zsugorítja a világunkat. Régebben még lehetett azt mondani, hogy „Én így látom, te úgy látod.” Ma már semmit nem lehet. Sokak számára ma a politika mindent átszínez Ha véletlenül másképp gondolkodsz, számíthatsz arra, hogy valaki a fejedhez vágja: „Nem gondoltam volna, hogy ilyen vagy.” A közös alap kezd megrepedezni. A közösségi média súlyosbította a problémát. A platformok algoritmusai nem a békét, hanem az aktivitást kívánják — és mi vált ki több aktivitást, mint a harag? Tehát a Facebook nem a barátainkat mutatja, hanem a legfelkavaróbb bejegyzéseket. A valóság eltorzul, és azt hisszük, hogy minden ember szélsőséges, miközben a rendszer egyszerűen a leghangosabb embereket helyezi elénk. Véleménybuborékokat hozunk létre, amelyekben néhány barátunk egyszerűen „leesik” a térképünkről. A konfliktus elkerülése feszültséget okoz a kapcsolatainkban Sokan nem akarnak vitatkozni, ezért inkább nem mondanak semmit. Nem beszélnek róla, kerülik a kényes kérdéseket, elkerülik egymást. De a kimondatlan feszültség mélyebbre hatol, felemészti a kapcsolatot. Már nem őszinte, már nem könnyű, már nem olyan. A csend néha veszélyesebb lehet, mint a vita. Családon belüli feszültségek – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A hatalom a törésvonalakra játszik Az elmúlt években a politika egyre inkább nagyon tudatos és szándékos stratégiává vált, amely arra ösztönzi az embereket, hogy erőteljesen, érzelmileg reagáljanak. A „mi és ők” logika működik és gyorsan terjed. A propaganda, a félelemkeltés, az ellenségképzés nemcsak a társadalmat osztja meg — hanem a nappalinkat is. Barátból ellenfél válik. A beszélgetés viszállyá válik. Így válik a sokszínűség szakadékká. Barátságok mennek tönkre – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Van visszaút? Igen — de nem magától. A barátságoknak nem lenne szabad megszűnni egy „rossz” mondat miatt. Megmenthetjük a kapcsolatot, ha tényleg gondoskodunk róla 1. Ismerjük fel, hogy nem kell mindenben egyetértenünk. A barátság nem politikai klub. 2. Hozzunk létre „politika-mentes zónákat”. Egy ebéd, egy séta, egy kávé csak rólunk szólhat. 3. Kérdezzünk, ne támadjunk. A „Miért gondolod így?” kérdés sokkal produktívabb, mint a számonkérő hangvételű „Hogy mondhatsz ilyet?!”. 4. Legyen fontosabb a kapcsolat, mint a vita megnyerése. És ami a legfontosabb: ne ítéljük meg egymást a Facebook-kommentek alapján. Az online tér eltorzítja az emberek hangját. A valóság árnyaltabb. A barátság több, mint a politika A megosztottság beszivárog az életünkbe, de nem kell, hogy szétfeszítse a kapcsolatainkat. Ha hagyjuk, a politika lesz az a csendes kéz, amely mindenkit egyre mélyebbre taszít a szakadékba. Forduljunk meg, és emlékezzünk: a barátaink nem pártok — emberek. SzóMia – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció
Pókemberes valami és verdás bármi – bepörgött a Billog és az Angyaljárat
SzóMia | 2025.11.17. 23:43
Vannak pillanatok, amikor az ember szava elakad, mert túl sok a szép, túl sok a jóság egyszerre. Az idei Angyaljárat pontosan ilyen pillanatot hozott el, hiszen alig néhány óra alatt gyermekek százainak karácsonyi kívánsága talált gazdára, és ezzel újra bebizonyosodott, hogy a durva politikai zaj közepette még mindig él közöttünk a jó, az összetartás, a közösségi erő, amely problémákat old meg. Persze ehhez kellett a Billog felülete is. A szervezők hálásan számoltak be róla, hogy az első 50 kívánság egy óra alatt saját angyalt kapott, majd a második 50 is rekordidőn belül gazdára talált. Olyan sokan jelentkeztek, hogy háttérkapacitást kell bővíteni – senki sem számított arra, hogy ekkora és ennyire tiszta szívű összefogás indul el. A Billog – a csoda ragadós Fontos kiemelni: a kezdeményezés nem jöhetett volna létre ilyen léptékben a Billog nélkül, mely nem csupán gyűjtőpontot ad a csomagoknak, hanem felületet, láthatóságot, közösséget is biztosít. Olyan hely lett, ahol az emberek nemcsak ételt vagy italt kapnak, hanem ahova jóságot visznek. A Billog vállalta, hogy 100 gyermek kívánságát segít az angyalokhoz eljuttatni – az oldal közönsége azonnal felkapta a témát, és cselekedni kezdett. Kik ezek az angyalok? Az Angyaljárat Közhasznú Alapítvány idén is megkérdezett 600 olyan gyermeket, akik számára a karácsony csak akkor lesz ünnep, ha egy önkéntes angyal segít megteremteni azt. Ők azok a kicsik, akik anyaotthonban élnek, nevelőotthonban, vagy olyan mélyszegénységben, ahol a karácsonyi csomag ritka kiváltság. A gyerekek kívánságai egyszerű, mégis szívszorító dolgok: melegítő, festőkészlet, babaruhák, Lego, diffúzor, hangfelvevős maci, édesség, cipő, könyv, játékautók. Minden kérés mögött ott van egy-egy történet, egy-egy „bárcsak nekem is lenne” sóhaj. És jöttek az angyalok. Név szerint, arccal, segítő szívvel: Helga, Enikő, Szilvi, Ivett, Zsófi, Ákos, Andrea, Kármen… sok tucat csodálatos ember, akik nem kérdeztek, csak cselekedtek. Hogyan lehetsz te is angyal? 1. Válassz egy gyermeket a listáról. 2. Írd meg kommentben a sorszámát, hogy érkezett hozzá angyal. 3. Szerezd meg és csomagold be a kívánságát. 4. Írd rá a nevét és a sorszámát. 5. Hozd be december 8-ig valamelyik Billogba: – Bp., Falk Miksa u. 5. – Bp., Maglódi út 12. (előnyben, mert tágasabb a raktár) Innen már az Angyaljárat önkéntesei gondoskodnak róla, hogy karácsonyig minden csomag célba érjen. Miért fontos mindez? Mert van, akinek ez lesz az egyetlen ajándék. Van, aki életében először fog kibontani egy saját csomagot. És van, akinek ez a kis gesztus adja vissza a hitét abban, hogy a világ nem felejtette el őt. Legyél te is angyal. Adj egy csomagnyi szeretetet annak, akinek idén talán csak te tudsz. SzóMia – Nyitókép: Billog Facebook
A mosolygós reggel titka: Ébresztőmesék
Antal-Varga Vilma | 2025.10.19. 14:44
Hat év otthon töltött „gyerekezés” után, mikor szembesültem vele anyaként, hogy a napi rutint a nyári szünet után, és a munka világába való visszatérés miatt teljesen át kell alakítanunk, kicsit izgultam, hogy megy ez majd immár két óvodással (3 és 6 évesek), mert sokszor egy gyermekkel is kihívást tudott jelenteni. De szerencsére hiábavaló volt az aggodalmam, hála Dr. Somogyi Eszternek, és az Ébresztőmeséknek! Ezt a jó hírt és csodás megtapasztalást szeretném minél több családdal megosztani! Az író és a könyv rövid ismertetése Dr. Somogyi Eszter molekuláris biológus, biotechnológia PhD-vel, főállásban rák elleni immunterápiát fejleszt, kétgyermekes anya. Négytagú családjukat egy macska és néhány kishal teszi teljessé. Dr. Somogyi Eszter – Fotó: Melczer Zsolt Az Ébresztőmesék egy olyan speciális mesekönyv, mely (elsősorban, de nem kizárólagosan) a 3-7 éves gyermekek vidám ébredését szolgálja. A maximum 3 perces mesék főhőse Mimó, a kobold, aki beköltözik a családba, és gyerekeket ébresztget különféle kalandok során. A mesék különböző instrukciókat is tartalmaznak a felolvasó számára, így idézik elő játékosan az ébredés élettani folyamatait. A könyv 2021-ben született, ahogy az „ebresztomesek.hu” oldalon fogalmazol, a gyermekeitek ébresztései ihlették a könyv megírását, mikor is hasonló élethelyzetben voltatok két picivel, mint én most. A munka és a család mellett hogy tudtad a könyv megírását beépíteni a napi rutinodba? Könnyű volt, mert nem is kellett beépíteni. Ugyanis a korán kelés közös nyűgének szenvedéseit szerettem volna enyhíteni a kis vicces mesékkel. Közben megfogalmazódott a cél is: mennyire jó lenne úgy ébredni minden reggel, mint egy boldog vakációs vagy hétvégi napon. Ez persze hozta a kérdéseket és a szakirodalom olvasást is: milyen élettani folyamatok kísérik az elalvást és a felébredést? Hogyan lehet ezeket a folyamatokat elősegíteni? Lehet-e külső „rásegítéssel” jobbá tenni a gyerekek ébredését? Megtaláltam-kipróbáltam pár ilyen segítő elemet, és kialakult a működő módszer. Együtt játszva, közösen alakítottuk a meséket is, hogy minden reggel izgalmasan kezdődjön. Ebben mind a négyen részt vettünk. Végül már csak le kellett írni egy mesekönyvre elegendő mesét. „Ha egy alvó ember agyának jelzéseket küldünk, amik szelíden segítik a teljesen éber állapot elérését, akkor ennek következtében hasonlóan ébredhet fel az illető, mint amikor spontán történik az ébredés.” Mi a különbség a spontán ébredés, vagy ha az külső inger – pl. ébresztőóra – hatására történik? Az alvásnak szabályos sorrendben ismétlődő mintázata van. Felületesebb, és mélyebb alvási szakaszok váltják egymást. Ezenkívül van gyors szemmozgással kísért álmodási szakasz (REM), és további nem-REM, azaz NREM szakaszok, amiben nem álmodunk. 🙂 Elalváskor az elszenderedés után (1. fázis, NREM 1-nek is hívják) után könnyű, felületes alvás (2. szakasz, NREM 2) következik, majd két mély alvási szakasz (3.-4. fázis, NREM 3-4), aztán megint NREM 2, és REM. Ezután egy új alvási ciklus kezdődik, amiben a sorrend ismét: NREM 2, 3, 4, 2, REM mintázat. A spontán ébredés egy REM szakaszból történik, de könnyű felébredni a nem mély alvási szakaszokból is (NREM 1-2). Ha néhány trükkel segítünk eljutni ebbe a fázisba, és innen a teljesen éber állapot eléréséig, akkor könnyebben, vidámabban ébred valaki és hasonlít az élmény a spontán ébredésre. Ébresztőórára kelve általában megijedünk az óra hangjától, és ezzel a stresszélménnyel indul a napunk. Miért nem működik a vidám ébredéshez a szokásos „Jó reggelt!”, „Ébresztő!” kezdetű klasszikus nógatás? Mert olyan, mint órára kelni és stresszélményt okoz. Vagy, ha nagyon mélyen alszik valaki, akkor meg sem hallja. Dr. Somogyi Eszter, Antal-Varga Vilma és gyermekei – Fotó: Melczer Zsolt Mi lehet az oka a reggeli sírós ébredésnek, és van-e valami köze a jelen társadalmi helyzethez? A sírás azt jelenti, hogy valami nem jó. Mert az előző pillanatban még aludt, aztán hirtelen kikényszerítik az alvásból. Esetleg még azt sem fogja fel, hol van. Társadalmi helyzethez semmiképp nem kötném egy gyermek reakcióját. Viszont lehet nyűgös egy kisgyerek reggelente a család stresszes nap kezdése miatt, amikor sietve, sürgetve, érzi magát mindenki. Ha ez a frusztrált hangulat általában jellemzi a reggeleket, akkor a kisgyerek sírással jelezheti, hogy ezt az egészet ő sem szereti, hiszen már előre tudja, hogy aznap is sürgetve-kapkodva indulnak majd el otthonról. A mesékkel talán a szülői stresszt is sikerül oldani. Mert ha a szülő képes 1-3 percre elengedni a reggeli sietés stresszét, amíg a gyermekét mesével ébreszti, akkor talán ez kitart és jobb kedvvel kezdődik az egész család napja. Az jó kérdés, hogy ez a jókedv kitart-e a nap végéig. Most, hogy a szülői stressz enyhítését említetted, ezt én is meg tudom erősíteni! Az olvasással és a játékkal nekem is vidám az ébredés. De jó, hogy ezt mondod, mert könyvbemutatón vagy könyves rendezvényen gyakran mondják a szülők, hogy nekik lenne szükségük vidám ébresztőre, mielőtt a gyerekeket keltik. Sajnos kell lennie valakinek a családban, aki elsőként ébred. De legalább utána felvidulhat ő is. Ugye biológus vagy és kutatóként tevékenykedsz. Volt olyan projekted, ami hatással volt a könyv megírására? Vagy esetleg fordítva, hogy a könyv megírása lett volna hatással a munkádra? A gyógyszerfejlesztéshez nem kapcsolódik a könyv, viszont az ébresztési kihívás/probléma megoldásához a tudományos eredmények vizsgálata segítségével jutottam, ehhez fontos volt a biológus képzettségem. Egyébként a rákbetegségek kialakulásában az egyik kockázati tényező a stressz, szóval ennek csökkentése akár már a reggeli ébredéssel lehet egy laza kapocs a munkám és a könyv között… de ez annyira laza, hogy nem is tudatos. Dr. Somogyi Eszter – Fotó: Melczer Zsolt Mesélnél ezekről a tudományos vizsgálatokról, hogy pontosan mik voltak ezek? Először az elalvás és felébredés folyamatait szerettem volna megérteni. Az alvás élettanáról és szabályozásáról szóló érdekes cikk volt például az „An Overview of Sleep Physiology and Sleep Regulation” C. Berteotti és munkatársaitól és egy könyvfejezetként jelent meg (A könyv: Guglietta, A. (eds) Drug Treatment of Sleep Disorders. Milestones in Drug Therapy. Springer, Cham. Ebből tanultam meg, hogy az alvásnak szakaszai vannak, hogy melyek ezek, és hogy EEG mintázat szerint lehet elkülöníteni őket, illetve, hogy könnyebben ébredünk a NREM 1-2-ből. Olvastam még például a biológiai óra működéséről, ami majdnem, de érdekes módon mégsem pontosan 24 óra hosszúságú és a sejtek szintjéig visszavezették a folyamatait. Egy jó áttekintés például: Diderick et al., Circadian clocks: from stem cells to tissue homeostasis and regeneration. EMBO Reports, 19 Dec 2017, 19(1):18-28. Ennek a napi ritmusnak fontos eleme a szerotonin szintjének változása és mintázata: ideális esetben ébredés előtt a legalacsonyabb, ami közrejátszik a felébredésben, aztán a nap során termelődik, folyamatosan emelkedik a szintje, és álmosságérzést vált ki, elősegíti az elalvást. Van egy zseniális könyv, amit Matthew Walker (PhD) agykutató és alvásszakértő írt, „Miért alszunk?” címmel (Akkord Kiadó). Érthetően, de sok tudományos eredményt és saját adatot elemezve írja le az alváskutatás eredményeit, az idegrendszer fejlődését, az alvás élettanát és változását életkor szerint. Külön fejezetek foglalkoznak a normál folyamatokkal illetve az eltérésekkel és betegségekkel, és részletes forráslista is van a könyvben, ami mélyebb utánjárásra is lehetőséget ad. Én csak a mesekönyvem megjelenése után olvastam el, de ha most kezdene érdekelni a téma, ezzel kezdeném. Mi a titka a mosolygós reggelnek, miért működnek a mesék, avagy mik a titkos összetevők? Mivel az elavás és ébredés sok összetevős háttérfolyamatok eredménye, több apró lépésben működő „titkos összetevőket” választottam, amik minden mesében hatnak. Ezek pedig sorrendben: a fény (mert a tobozmirigyben képződő melatonin sötétben termelődik és fenntartja az alvást, fény hatására viszont mennyisége csökken, vagyis a fénnyel azt üzenjük: jöhet az ébredés), a halk beszéd, az érintés (melyek eltérő agyi területeket és idegpályákat hoznak működésbe), és a játék, ami során a gyermek válaszol és részt vesz a mesében, közben pedig egészen felébred (kognitív tevékenység, amely éber állapotban jellemző). Tervezel-e folytatást írni, vagy dolgozol-e jelenleg más témán? Igen, az olvasói visszajelzések megadták az irányt a folytatáshoz. Két kézirat is formálódik, amik folytatásnak mondhatók. Bátorság kell az elengedésükhöz. ☺ Közben pont most készül a nyomdában az Ébresztőmesék újabb adagja, mert szerencsére igény van rá. Dr. Somogyi Eszter, Antal-Varga Vilma és gyermekei – Fotó: Melczer Zsolt Ezt nagy örömmel és várakozással hallom, mi is alig várjuk a folytatást! Nagyon szépen köszönöm, hogy a rendelkezésemre álltál, és válaszoltál a kérdéseimre. A további munkásságodhoz sok sikert, nagy adag bátorságot, és jó egészséget kívánok! Boldogan tettem, én is nagyon köszönöm a beszélgetést és a meghívást erre az interjúra. Bevallom őszintén, már egy jó ideje gondolkodtam ezen az interjún, mert tényleg annyira jó, hogy nem üvöltve kelnek a gyerekek… sokszor látom az anyukákat az oviban, és látom, hogy már reggel 8 órára „kivan az idegrendszerük”… és legszívesebben csak a kezükbe adnék egy Ébresztőmesét … Szóval én világgá kürtölném, hogy emberek, képzeljétek, van egy csodás módszer… és most remélem ezzel a cikkel tudok/tudunk segíteni sokaknak. És a legfontosabb: már reggel boldognak látom a gyermekeim! Ez mindent megér! A szerző dedikálja könyvét – Fotó: Melczer Zsolt Antal-Varga Vilma – Nyitókép: Melczer Zsolt
Élni akarnak, nem túlélni
Menyhárt Tamara | 2025.08.31. 01:21
A Z-generáció – vagyis a mai 18-28 éves korosztály – teljesen más szemszögből tekint az életre, a munkára, sőt a családra is, mint a szüleik. Egy mai fiatal általában nem tekinti a kiteljesedés útját a napi 12 órás munkanapban, sokkal inkább van szüksége szabadidőre, élményekre, rugalmasságra. Szeretne dolgozni, de nem bármi áron. A szülők a biztos állásban találtak stabilitást, a gyermekeik jobban szeretik a rugalmas, akár online munkavégzést, hamarabb lépnek egyik munkahelyről a másikra, azonnali hatállyal. Nem tűrik, ha lekezelik őket, ha felsőbbrendű helyzetből parancsolgatnak nekik. Többnyire a laza, elfogadó együttműködést, a dicséretet igénylik. Ha úgy érzik, hogy túl sokat követelnek, vagy túlságosan abszurd részletekben vesznek el a követelések, azonnal váltanak. Grafikon: Jófogás-GKID Elenyésző az, akinek valódi hivatássá válik a szakmája. Általánosságban ma már kevésbé jellemző, hogy – mint az őseik – megmaradjanak egy-egy szakmában, foglalkozásban, hűséggel, akár nyugdíjig ugyanazt csinálják. Az ő kérdésük az: „Mennyi időm marad az életemre”? Szembetűnő sokaknál a paradox helyzet: online élnek, mégis egyre többen vágynak a természetbe is – akár életvitelszerűen. Ha nem oda, akkor viszont külföldre. Ahol úgy vélik, sokkal inkább kiteljesedhetnek, jóval több bevételük lehet, sőt, az idegen nyelveket is magasabb szinten tudják elsajátítani. Külföldön kinyílhat nekik a világ, új környezet, szélesebb látókör, természetesebb életvitel várja őket. Bátrak és belevágnak. Nincs veszteni valójuk. Ennek hátterében az állhat, hogy a mentális egészségük központi kérdéssé vált. Nekik természetes ma már pszichológushoz, terapeutához, coach-hoz járni, akár influenszerként mutatnak utat a társaiknak. Szívesen gyűjtenek rajongótábort az interneten azzal, hogy belátást engednek az életükbe: mit hogyan csinálnak, sminkelés, főzés, bulizás, közélet elemzése akár. A mai bizonytalan világ, a klímaválság, a háborús hírek, sőt a megélhetési gondok miatt sokkal tudatosabban foglalkoznak önmagukkal, és közéleti kérdésekkel, mint a szüleik valaha. A Z-generációt előszeretettel nevezik önzőnek, lustának, haszontalannak. Pedig valójában ők csak élni akarnak, nem túlélni, emiatt máshol húzzák meg a határaikat. A Z-generáció nem lusta, nem önző, nem értetlenkedik. Csupán más világban gondolkodnak – mint ahogy valóban megváltozott a világ. Hatással vannak a társadalomra, a munka világára, sőt a jövőre is. Grafikon: Jófogás/GKID Előbb-utóbb a Z-generáció lesz az, aki átformálja a munkaerőpiac nagy részét, hiszen a cégek rá fognak kényszerülni idővel, hogy az ő igényeiket vegyék figyelembe. Ahol lehet, online munkát vezetnek be, rugalmas munkaidőben dolgozhatnak a fiatalok, hogy megtartsák őket. Egyre több cég kínál mentális egészséget támogató programot is, vagy például a külföldről behozott családbarát cég is egyre inkább kipróbált. Ma már pilot-időszakot adnak annak a kísérletnek is, milyen eredményes a cég, ha a dolgozók csak 4 napot dolgoznak. Bár ezek mind kezdetleges próbálkozások, de nagy szerepük van ezeknek a reformoknak a beindításában a mai fiataloknak. A szabadság, a rugalmasság, a mentális egészség nekik nem luxus, hanem alap. Ha ezt megértjük, akkor minden támogatást megadhatunk a mai ifjúságnak, hogy segíthessük őket az útjukon, s itt tarthassuk, avagy visszacsábíthassuk őket az országba. Menyhárt Tamara – Nyitókép: Canva
Azt gondolom...
A pöffeszkedés és a simulékonyság bajnoka
Orbán Viktor 16 éves országlása súlyos jellempróba volt a fideszes káderek számára is. Aki nem állt be a sorba, mehetett isten hírével. Aki viszont tűzön-vízen át követte a központ utasításait, annak mindent szabadott. Mivel fideszes körökben akadálytalanul bontakozhatott ki az emberi gyarlóság, hitvány érdekemberek árasztották el az országot. Szemérmetlen konzumidióták, mint a helikopter, repülő, luxusjacht szentháromságára fölesküdött Mészáros Lőrinc. Aljas megmondóemberek, mint a vasvillát köpködő Bayer Zsolt. Elvtelen celebek, mint a matyóhímzéses Fidesz-titkár, Tóth Gabi…Tovább és tovább egészen az egészségügyi államtitkárig, Takács Péterig, aki ezúttal a Parlamentbe is szeretett volna bekerülni, ezért a Pápa központú választókerület jelöltjeként kemény kampányt folytatott. Pápán, Zircen, Devecserben és a körzet 85 falujában megismerkedett vele a lakosság apraja-nagyja, hiszen mindenhová ki volt biggyesztve a portréja. Ha akartad, ha nem, vigyorgott rád, mint pék kutyája a meleg zsömlére. Vajon az érdekember melyik típusát testesíti meg Takács? Be lehet egyáltalán sorolni valahová? Igen, kétségtelenül. Ő egyszerre testesíti meg a pöffeszkedés és a simulékonyság ideáltípusát. Lefelé rúg, fölfelé hajbókolPersze nem egy irányban. A fölényes pökhendiség az alul lévők felé árad belőle. Emlékezhetünk orvost, beteget, aggódó szülőt egyaránt lekezelő magvas megállapításaira. Bár sem szakvizsgával, sem orvosi tapasztalattal nem rendelkezik, mégis volt képe megrágalmazni a háziorvosokat azzal, hogy ők úgymond „maradékelven választódtak ki az egyetem után”. (Magyarul: Kuss, Dokikáim!) Vagy ahogyan a gyermeke miatt szorongó apa megkeresésére reagált, aki a Szent János Kórházban elromlott fűtés miatt panaszkodott: „Úgy bazmeg, hogy elromolhat bármi, amit használnak! Ha elhiszed, hogy Magyar Péter istencsászár parancsára majd a büdös életben SOHA SEMMI nem romlik majd el, akkor jó hülye vagy! (…) Neked olyan szinten mosta át az agyad a libsi propaganda, hogy kár lenne bármit is írnom. 15 év se lenne elég, hogy …értsd! TIZENÖT ÉV IS KEVÉS LENNE!”Takács Péter - Fotó: Takács Péter Facebook oldalaOrbán tanítványaA lefelé irányuló dölyf példás alkalmazkodóképességgel párosul Takácsban. Persze csak akkor, ha fölfelé tekint a ranglétrán, a fideszes górék irányába. Példaképe maga a főgóré, Orbán Viktor. Így mi sem természetesebb, hogy minden területen igyekszik az ő nyomában járni. Neki is bokros érdemei vannak a közszolgáltatások leépítésében, egészségügyi államtitkárként mindent megtett a krónikus orvoshiány, az osztálybezárások vagy a várólisták meghosszabbítása érdekében. Akár eszményképének, neki is fontos a család, a sógorig bezárólag, aki a lélegeztetőgép-biznisznek köszönhetően lett milliárdossá a COVID-járvány idején. S amiként idolja, a hatvanpusztai Döbrögi: ő is hazudik, mint a vízfolyás. Szemrebbenés nélkül fölmondta a választókat ukrán gyarmatosítással riogató képtelen propagandát. Sőt, tovább ment, újakat is gyártott hozzá. Olyanokat, amelyek egyszerre leplezik le pöffeszkedését és simulékonyságát.Hazugság kampányüzemmódbanKampánykiadványából is kiderült, hogy miközben fölfele pislog somolyogva, mélységesen lenézi a választókat. A vele készült interjúban előbb azt hangsúlyozta: milyen sokat tettek a múltban a térség infrastruktúrájának fejlesztéséért, egyebek közt az utakért. Majd ugyanezt emelte ki a jövő feladatai közül is. Lényegileg így érvelt: „Szavazz rám! Hiszen itt minden frankó lett nekünk köszönhetően!” Majd három mondattal később: „Temérdek a gond! De szavazz rám, és majd minden frankó lesz itt nekünk köszönhetően!”. Derék egy fillentő ez a Takács úr! Olyan egyenes a beszéde, mint a kasza. Igazi fideszes politikus. Ha a hatalomról van szó, nincsenek gátlásai. A Fidesz is, Takács is falnak ütközött április 12-én. Akkor úgy hittük, úgy jár, mint Arany János éji bogara a Családi körben: „Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.” Részben így is történt. Nagyot koppant. De nem hallgatott el... Stark János - Takács Péter - Fotó: Takács Péter Facebook oldala
Csatabárd - Kétharmadból egyharmad se
dr. Zeke László | 04.19. 04:46
A Fidesz megsemmisítő veresége után elszívjuk a békepipát, vagy felzúgnak a harci dobok? A „brüsszeli bicikli” kerekei közé nem dug többé botot Orbán, de mi lesz a „hazai biciklivel”, amit közösen tolunk egy jobb világ felé? Csatabárd a küllők közé, vagy „mondd: love, love, love”? A Winnetou regénycikluson nevelkedve sokan tudjuk, hogy a csatabárd (tomahawk) a hadüzenet, a háborúskodás kezdetének szimbóluma a romantikus indián regényekben. Karl May klasszikusából tudjuk, hogy ennek éppen az ellenkezője az, amikor a harcoló felek elássák a csatabárdot, és elszívják a békepipát. A felfokozott hangulatban, közvetlenül a választás sorsdöntő napja előtt megkérdezték Orbán Viktort, hogy nem szándékozik-e a vitapartnereivel (leginkább az EU/NATO szövetségeseinkkel, egyes szomszédos országok vezetőivel) „elszívni a békepipát”? Erre az a határozott válasz érkezett, hogy ő nem a békepipa, hanem a „tomahawk” híve. Azt hiszem, most ennek a hozzáállásnak issza a levét, amikor elszenvedte a rendszerváltást követő legnagyobb választási vereséget, amely a résztvevő szavazópolgárok számára (80 %, a valaha volt legnagyobb) és a győzelem arányára tekintettel is a legnagyobb politikai választási vereség volt. Kétharmadból egyharmad se. Orbán Viktor előzetesen kijelentette, hogy választási vereség esetén akkor fog lemondani, ha a vereség „elég nagy” lesz. Ezek ismeretében nem érthető, hogy Orbán miért nem mondott még le, hiszen a valaha volt legnagyobb vereségnél nem lehet „elég nagynak” csak az ennél is nagyobbat tekinteni. A kedves fideszes szavazó honfitársaim figyelmét szeretném felhívni arra, hogy most kellene elásni a csatabárdot, és elszívni a békepipát, mégpedig úgy, hogy Orbánt és mamelukjait elzavarják a párt környékéről is. A Fidesz egyes prominensei, ki kissé eufemisztikusan - pl. Ferencz Orsolya űrbiztos asszony -, ki pedig direktben, Orbánt meg is nevezve - Bencsik András, előbb MSZMP, majd FIDESZ párt propagandista - már megfogalmaztak valami hasonlót; azt, hogy a rendkívüli vereség felelőseit el kell távolítani a pártból.Orbán maga is elismerte az egyszemélyi felelősségét, de csak úgy „átabotában”; nem ő kapta a kormányzati felelősséget (hogy ki, melyik párt és ki annak a vezetője, azt már nem bírta kinyögni); sajátjairól úgy beszél, mint a nemzeti oldalról, a kétharmados – eszerint a nemzetből szerinte még mindig kirekesztett többségről pedig továbbra is valamiféle globalista összeesküvőkként emlékezik meg. Szóval „elismerte” a felelősséget, de valójában nem vállalta. Sőt! Nekem úgy tűnik, hogy április 28-án - a Fidesz választmányi ülésen - inkább ráncba akarja szedni az övéit, és mindennél nagyobb elánnal készül botot - vagy egyenesen csatabárdot - dugni a küllők közé. Immár itthon, miután nem sikerült Brüsszelt elfoglalni... Kedves fideszes polgártársak, mi több: politikusok!Arra kérlek benneteket, hogy segítsetek véget vetni ennek az őrületnek. Hassatok oda április 28-án! Segítsetek konszolidálni a helyzetet! Hazafiként nem lehet más célotok, mintsem összefogva az összes hazaszerető polgártársunkkal -pártállásra tekintet nélkül - azon dolgozni, hogy ez a haza több, szebb, jobb legyen. Most a választópolgárok elsöprő többsége ezt a nehéz, de felemelő feladatot a TISZA Pártra bízta. Kérlek benneteket, kedves fideszes honfitársaim, hogy legyetek belátóak, kritikusak, de konstruktívak! Vonatkoztassatok el a felkorbácsolt indulatok miatti gyűlölettől! Ne bot legyetek a küllők között, hanem például szerszám, amivel meg lehet javítani a „biciklit”, ha annak valamelyik alkatrésze nem működik jól! Saját érdeketekben szabaduljatok meg Orbántól, és közvetlen környezetétől, ha nem akarjátok, hogy ő legyen az „új Gyurcsány”. És képletesen szívjuk el a békepipát!Ennek a gondolatnak a jegyében mellékelem azt a klipet, ami Demjén Rózsi slágerére készült, és a korabeli magyar pop sztárok seregével adták elő; köztük pl. a ma már szuper NER-rajongó Pataky Attila, vagy a rendszerváltó koncerten is fellépő Laár András. Azt szeretném látni, hogy ezt a dalt ismét együtt fogják énekelni, benne azt, hogy: „Kutathatod a nyelveket a legszebb szó úgyis ez lehet Míg könnyeket hozott a gyűlölet, A szerelem sok kis gyermeket Tőle kaptuk az életet, s így nélküle élni nem lehet.” Uff, én beszéltem! dr. Zeke László - Nyitókép: Orbán Viktor - Fotó: dr. Zeke László illusztráció
„Bábjáték”?
dr. Gaál Lóránt | 04.15. 06:42
A magyar emberek 2026. április 12-én egyértelmű döntést hoztak arról, hogy ki vezesse az elkövetkezendő négy évben az országunkat. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a szavazók elzavarták az elmúlt 16 évben teljhatalommal uralkodó Orbánt. Itt jön azonban a kérdés, hogy mi lesz az orbáni „bábokkal”? A választásAz, hogy a választásba Orbán hatalomba tartása érdekében Oroszország be akart avatkozni, az tulajdonképpen már tényként kezelhető. Ahogy az is tényként kezelhető, hogy Szijjártó Péter, magyar külügyér a nagy barátjának az orosz külügyminiszternek elég sok információt adott át. Az így átadott információknak egyébiránt nem feltétlen kellett volna orosz kézbe kerülniük. Mindennek ellenére az április 12-ei választáson a magyar emberek átláttak az orbáni-orosz szitán és kétharmados felhatalmazást adtak a TISZA Pártnak a kormányzásra. Ez egy olyan választás volt, ahol a 7.464.591 választásra jogosult polgár közel 80%-a, azaz 5.938.002 megjelent az urnáknál. Tehát kijelenthető, hogy a mostani választás minden eddigi részvételi hajlandóságot felülmúlt. Április 12-én a magyar emberek lehetőséget adtak a TISZA Pártnak, hogy a társadalmunk által, 1989-ben megkezdett rendszerváltást végre be tudjuk fejezni. „Bábok” leváltásaA választási eredmények tudatában tehát megnyílt annak a lehetősége, hogy leváltsuk a kommunista időket idéző módszereket alkalmazó, volt MSZMP tagokkal teletűzdelt kormányt, illetve megváltozzon a politikailag megbízható „csinovnyikok” által, a politikát kiszolgáló állami berendezkedés. Magyar Péter kijelentette, hogy a köztársasági elnök, a Kúria elnöke és az Alkotmánybíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Médiahatóság elnöke, és az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem maradhat a helyén. Egyenesen lemondásra szólította fel őket. Elég volt-e a felszólítás? Nem valószínű, mivel a köztársasági elnök (részletek ITT), Kúria elnöke és az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (részletek ITT) sem hajlandó meghajolni a „népakarat” előtt. Mit lehet ilyenkor tenni? Alkotmányozó hatalom birtokában először az Alaptörvényt módosítani, majd pedig egy társadalmi egyeztetésen átesett új alkotmányt hatályba léptetni.A jelenlegi köztársasági elnökre koncentrálva!Orbánék kétharmados többséggel 2024-ben köztársasági elnöknek Sulyok Tamást választották meg, aki 2024. március 5-től lépett hivatalba. Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, amit az orbáni Alaptörvény határoz meg (9. cikk (1) bekezdés). Emlékezzünk vissza arra, hogy a gyermekek bántalmazása, megalázása (pl.: Szőlő utcai ügy) kapcsán Sulyok meg sem szólalt! Vagy emlékezzünk arra, amikor a Munkácsot ért orosz rakétatámadás hírére együttérzését fejezte ki, majd hamarjában az „orosz” szót törölte a posztjából. Tehát mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy Sulyok kifejezte a nemzet egységét. Arról meg nem is beszélve, hogy az Orbán által visszaépített kommunista időkre emlékeztető módszerek ellen sem emelte fel a szavát (pl.: a legnagyobb ellenzéki párt bedöntésére irányuló titkosszolgálati módszerek, kormányrendelet arról, hogy a szolidaritási hozzájárulás ellen az önkormányzatokat nem illeti meg jogvédelem, stb.). Tehát, a demokratikus működés feletti „őrködés” sem valósult meg. Ez alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy Sulyok nem feltétlen alkalmas a köztársasági elnök szerepének a betöltésére. Viszont jelenleg nincs olyan alkotmányos alap, amely felhatalmazást adna arra, hogy egy nem megfelelő köztársasági elnököt a pozíciójából el lehessen távolítani. Mit lehet tenni?Addig, amíg – hogy szó volt már róla - egy társadalmi egyeztetésen átesett új Alkotmány nem kerül elfogadásra, a jelenlegi Alaptörvényt módosítani kellene, amire a kétharmados felhatalmazás lehetőséget biztosít. Az Alaptörvényt módosítani kell, és ki kell egészíteni azzal, hogy az országgyűlés kétharmadának legyen felhatalmazása visszahívni a köztársasági elnököt. Ezt követően viszont a köztársasági elnök személyét, élve nemzetünknek a közvetlen hatalomgyakorlás jogával (Alaptörvény B) cikk (4) bekezdés), azaz választás útján kellene megválasztani. A köztársasági elnök személyére javaslatot tenni, a választáson listát állító pártok lennének jogosultak, feltéve, ha elérték a választásokon a 3%-ot. A visszahívás jogintézményének alkalmazása esetén, a nép által választott köztársasági elnököt az országgyűlés már nem hívhatná vissza, az 5 éves mandátuma csak más, az Alaptörvényben (új Alkotmány!) meghatározott esetben (pl.: megbízatási idejének lejárta, halál, lemondás, stb.) szűnhetne meg. A valódi rendszerváltás megkezdhető és véghez is vihető. A felhatalmazás adott, nagy a felelősség! A jogállami módszerek is megvannak ahhoz, hogy egy valódi élhető, működő, emberséges Magyarországon élhessünk! Viszont, a TISZA kormánynak ügyelnie kell arra, hogy a kétharmados országgyűlési többségű felhatalmazás keretében a nemzettel együtt kell működnie. Ebből kifolyólag a kardinális döntésekbe - mivel az említettek is azok -, be kell vonni a társadalmunkat. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Három választásra kell készülnie a Tisza mozgalomnak
Nagy László | 04.09. 12:23
Rövid leírás és vázlatos indoklás következik, mert terjedelmi okokból erre van lehetőségünk.Első választás:A következő parlamenti választás április 12-én Indoklás:erre a parlamenti választásra készül most az ország, mert ez a legközelebbi és a legfontosabb választás - most vagy soha!; Európa vagy Oroszország?; Magyar vagy Orbán?!, stb. "Tudjuk mindannyian, hogy valaminek a vége az mindig valaminek a kezdete is." Forsthoffer Ágnes 2026.04.09. Forsthoffer Ágnes Balatonfüreden - Fotó: Melczer ZsoltMásodik választás:az összes olyan önkormányzatnál kiírásra kerülő időközi választás, ahol a kormányváltás után a polgármester és/vagy a teljes helyhatósági képviselő-testület nem vállalja az önkormányzati ciklus további részét 2029-ig.A szavazat ára című film bemutatja, hogy a jelenlegi hatalom "emberei" a megfélemlítéssel, a mélyszegénység kihasználásával hogyan élnek vissza a közhatalom különböző szintjein "működő" közhivatalokkal.Indoklás:A kormányváltás után az új kormány döntéseinek végrehajtása támogatható – illetve szabotálható – az önkormányzatok részéről. Együttműködő önkormányzatok nélkül nincs esély megtartani a választópolgárok bizalmát és támogatását, ami elhozza a valódi rendszerváltást, kormányváltást. Tehát minden olyan önkormányzatban, ahol a helyi Tiszások azt tapasztalják, hogy a helyhatósági képviselő-testület tagjai továbbra is a korábbi politikai rendszert (igen, a NER-t és a helyi gazdasági "köröket") kívánják "szolgálni": a helyi önkormányzati képviselői visszalépéseket, lemondásokat nyomásgyakorlással kell elérni s ezekből a helyzetekből gyakran időközi helyhatósági választások lesznek.Erre is készülni kell, mert ezek a helyzetek sok OEVK-ben előfordulhatnak és gyakran ki is kell "erőltetniük" a változásokat a helyi Tiszásoknak ahhoz, hogy az új kormány felé megteremtett közbizalom fenntartható maradjon. Lássa meg azt a lehetőséget mindenki, hogy a sikeres országgyűlési kampány után azonnal neki kell állni a helyhatóságok átalakításának. Lássa meg mindenki azt a lehetőséget, hogy sok-sok "Fidesz-hű" önkormányzati képviselő le fog mondani, mert nem fogja vállalni azt a helyi társadalmi nyomást, amelyet egy kormányváltás automatikusan a felszínre hoz helyi szinten. Harmadik választás:A 2030. évi parlamenti választás.Indoklás:Az összes változásra készülő politikai erő folyamatosan beszél arról, hogy a jelenlegi választójogi törvényt "le kell váltani" egy olyan választójogi törvényre, amely megszünteti a jelenlegi szabályozás egyoldalúságát és azt, hogy az egyik politikai oldalt erőfölénybe hozza. Az új választójogi törvény betartásával megválasztott parlamentnek meg kell teremtenie, illetve meg kell erősítenie a magyar közjogi rendszerbe vetett közbizalmat. A közbizalom helyreállításának első lépéseit a 2026-os parlamenti választás után megalakuló új országgyűlésnek kell megtennie. Ahhoz, hogy egy új választójogi törvény keretében lefolytatott parlamenti választáson ismét eredményesen szerepeljen a Tisza – értsd: újra kormányalakításra alkalmas többséget elérő politikai párt legyen – az előző választás után el kell kezdeni a felkészülést. Az új választójogi szabályoktól jogosan azt várja a társadalom, hogy a magyar adófizetők pénzéből fenntartott "nemzetbiztonsági szervek" az alkotmányra tett esküjükhöz híven működjenek, és utasítsanak vissza minden olyan politikai nyomást, amely belpolitikai akciókban való közreműködésre kísérlik meg őket rávenni. Még egy érv: elképzelhető, hogy a győztes parlamenti Tiszás képviselők között is lesznek olyanok, akik nem töltik ki a ciklusukat – vis maior esetek, politikai okok miatti lemondás, stb. – és ezeken az OEVK-ben rendelkezni kell ütőképes és kampány feladatokra alkalmas aktivistákkal. Ezeket az aktivistákat a helyi önkormányzati kampányokban folyamatosan sikeresen "mozgatni" és "működtetni" kell.Jelenlegi önkormányzati képviselők helyzeteGondolt-e arra bárki is, hogy megkeresse az új többségű kormányra készülő párt nevében azokat az önkormányzati képviselőket, akikre az alábbi feltételek igazak: 1. Első önkormányzati ciklusukat kezdték meg 2024. 10. 01-én, 2. Nem a Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk, a Jobbik, a DK, a Momentum, stb. volt a jelölő szervezete, 3. Helyi Tiszások szerint nem ún. álfüggetlen képviselő – értsd: a Fidesz embere, csak függetlenként "akarták eladni" a választóknak és bejutott a képviselő testületbe. Megkeresi-e ezeket az önkormányzati képviselőket bárki a jelenlegi kampányban az OEVK-ben? Az a meggyőződésem, hogy ezeknek a képviselőknek néhány helyi ügy képviselete a fontos, vélhetőleg "magányos" képviselők, mert nem a helyi Fidesz emberei, továbbá rajtuk keresztül meg lehet szólítani azokat a helyi, lokálpatrióta szellemiségű szervezeteket, amelyek őket jelölték – ezzel egy jelentős, helyi véleményformáló csoportokat lehet elérni az adott településeken. Ők olyan emberek - azért vállalták a jelöltséget és nyerték el a szavazópolgárok egy részének bizalmát, azért csinálták végig a helyi kampányukat, és nem engedték el a mandátumokat annak ellenére, hogy 2024. tavaszán lettek megválasztva, azonban csak 2024. őszén váltak képviselővé, stb. -, akiknek biztos van nagyon sok helyi embert érintő probléma a kezükben, amelyeket meg akarnak oldani. S vélhetőleg indulni akarnak a következő helyhatósági választáson is...Ezek a helyi képviselők önálló emberek, nem lesznek azonnal a Tisza elkötelezettjei, – többen ma még nem merik feladni a "helyi politikai" tőkéjüket – azonban egy kormányváltás után átértékelődnek a "helyi politikai erők" is, ezeknek a helyi képviselőknek kell egy új támogató/jelölő szervezet a következő helyhatósági kampányban.Ezeknek a képviselőknek nem lesz a következő önkormányzati képviselő választás előtt olyan jelölő szervezetük, amely jelölő szervezettel közösen sikerrel vehetné fel a versenyt egy az egyben egy helyi Tiszás-jelölttel egy választásnál.Kiemelten fontos megérteni a 2026. 03. 27-én Győrben lezajlott provokáció "üzenetét" A történelemből jól ismert módon – tipikusan az SA által használt eszközökkel "operáló, fellépő" – felkészített "hadrendben, csapatként" működni képes egység tartott bemutatót arról, hogy mi történhet bárhol az országban, ha nem a Fidesz nyer. Ezek a "hadrendben, csapatként" működni képes "egységek" rugalmasan mozgathatók és bárhol "bevethetők".Az SA tagjai politikusokat tartóztatnak le - Forrás: YouTube képernyőképA helyi önkormányzati kampányokra már most érdemes keresni az alkalmas embereket a helyi Tisza-szimpatizánsok közül; a várhatóan jelentős számban megüresedő önkormányzati képviselői helyekre lehetnek ezek alkalmas emberek. Ezek az önkormányzati személycserék akkor is bekövetkeznek, ha nem a Tisza nyeri a parlamenti választást. Ebben az esetben is be kell vinni a Tisza jelöltjeit az önkormányzatokban, megteremtve ezzel helyi politikai erőknek a változtatások lehetőségét. Nem mellesleg ezekből a jelöltekből kiemelkedhet későbbi időszakban komolyabb pozíciókra is több alkalmas jelölt – pl.: a 2026-os választás utáni következő parlamenti választásra és/vagy egyéb választott tisztségekre, pozíciókra.Végül egy friss hír a módszerekről, amelyeket a Fidesz úgy működtet, hogy megszállta/elfoglalta a magyar államigazgatást, ezen belül a rendvédelmi szerveket is befolyásolja. A cikk a büntetésvégrehajtás "felhasználását" mutatja be, és előre vetíti a sokak rettegve emlegetett "felfordulást az országban". Nagy László - Nyitókép: Forsthoffer Ágnes és Magyar Péter - Fotó: Melczer Zsolt
A fideszre szavazók jövője
Az orbáni vízió veleje - Egy neobolsevik teória
Stark János | 04.26. 09:33
A Fidesz utoljára 2010-ben hirdetett programot. Az a tervezet ízig-vérig demokratikus volt, a Tisza mai célkitűzéseire hasonlított. Kormányra kerülve aztán a párt búcsút intett a nyilvánosságra hozott elképzeléseknek. Egészen más irányba haladt tovább: egy parancsuralmi berendezkedés felé. Átírta a jogot, rátelepedett a gazdaságra, megszállta a sajtót, az oktatást, a kultúrát, s még a legnagyobb tekintélyű szervezetet, a Magyar Tudományos Akadémiát is az uralma alá akarta hajtani. Miért következett be a Fidesz pálfordulása? A körülmények szerencsétlen alakulása miatt? Aligha. Inkább tudatos tervezés következményeként. Egy agytröszt találta ki, és 2010-ben, a kétharmados felhatalmazás birtokában hozzá is láttak a megvalósításhoz. Sunyin és képmutató módon persze, hogy megtéveszthessék a szavazókat. Ezért nem hirdettek programot már soha ezt követően, de még a magyarázatokkal is óvatosan bántak. Innen érthető meg a méltán elhíresült miniszterelnöki szállóige is: „Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok!” A terv, amelyet az Orbánék kifundáltak, szerencsére nem valósult meg teljesen. És ma már jól kirajzolódnak körvonalai is. Ha mögé tekintünk, láthatjuk: egyszerű, mint a faék. De primitív is, mint a faék; olyannyira, hogy a modern korban beláthatatlan időre állandósította volna Magyarország lemaradását. Az orbáni elgondolás alapelemei: * világrendszerváltás * illiberális demokrácia * konnektivitás * politikai kormányzás * nemzeti tőkésosztály * munkaalapú társadalom * keresztény sportnemzet * összmagyarság Legfontosabb alapelve: a cél szentesíti az eszközt.Leggyakrabban alkalmazott módszerei: * hazugság * központosítás * lopás * karaktergyilkosság * politikai bosszú Vizsgáljuk meg futólag ezeket a fogalmakat!Az elképzelés első tartóoszlopa a világrendszerváltás. – Változik a világ, többpólusúvá válik. Amerika megingott, erősödik India, zárkózik föl Kína, itt van közel egy böhöm nagy atomhatalom, Oroszország. Nyílt vagy burkolt egyeduralom van itt is, ott is. Nini, ez a jövő! Erre fog haladni az egész univerzum! Csak a vén Európa nem tud kikeveredni ebből a demokratikus katyvaszból! – magyarázza Orbán 2014-ben Tusványoson, amikor meghirdeti az illiberális demokrácia fölényét, ezzel nyíltan megnevezve a Fidesz ideológiájának másik alapillérét. De mi is az az illiberális demokrácia? Megszépítő körülírás a diktatúrára. Lényegileg a demokrácia hiánya, olyasmi, mint régen a szocialista demokrácia volt. Megkérdőjelezi ugyanis a liberalizmus alapértékeit: a sajtó és véleményszabadságot, a törvény előtti egyenlőséget – tulajdonképpen mindazt, amit a márciusi ifjak a 12 pontban már közel 200 éve megfogalmaztak A leköszönő kormányfő 2023-ban A világrendszerváltás és az illiberális demokrácia fölfogásához a konnektivitás homályos fogalmát is hozzábiggyesztette. Azért ködös ez a megnevezés, mert minden normális ország erre törekszik: szeretne jó kapcsolatokat ápolni mindenkivel. Ezt már csak valószínűleg azért találta ki a felcsúti főguru, hogy fügefalevélként elfedjen vele egy régóta zajló folyamatot: a nyugati szövetségi rendszer elárulását. Az illiberális demokrácia kiépítése ugyanis enélkül nem ment, hiszen az Európa Unió számon kérte a demokrácia leépítését.De miért volt szükség az illiberális demokrácia kiépítésére, ami együtt járt a szakértelem háttérbe szorításával és a politikai kormányzás bevezetésével? Orbánék szerint azért, hogy a hatékonyabb döntéshozatalnak köszönhetően gyorsabban fejlődhessen az ország. Létrejöhessen a nemzeti tőkésosztály és egy munkaalapú társadalom, ahol mindenki dolgozik legalább egy szalag mellett valahol, s persze azért is, hogy akkumulátorgyártó nagyhatalom és keresztény sportnemzet legyünk. Amelybe természetesen a határon túli magyarság is beletartozik; Orbán, Kövér, Rogán és a többiek ugyanis összmagyarságban gondolkodtak, ment tehát a támogatás oda is, épültek rendesen a stadionok. Az orbáni elképzelés itt felvázolt elemei persze – bár többségük idejétmúlt, téves és zavaros – még akár egy felvilágosult abszolutizmus tartópillérei is lehetnének. De csak akkor, ha megfelelő valóságérzék, tolerancia és tiszta erkölcs húzódik meg mögötte. Ám ma már világosan látjuk: nem így történt. A megfelelő valóságérzékelés és a tolerancia helyébe ”a cél szentesíti az eszközt” bolsevik teóriája lépett. A tiszta erkölcs pedig már akkor beszennyeződött, amikor a Fidesz élcsapata kitalálta: - Belőlünk, a rokonainkból és a haverjainkból alakul ki majd az új nemzeti tőkésosztály. S ezzel legalább két legyet ütünk egy csapásra: nekünk is jó lesz meg az országnak is, hiszen a gazdasági hatalom segítségével örök időre megmenthetjük a magyarokat a rendkívül káros liberális demokráciától.A Fidesz erkölcsileg már akkor elbukott, amikor elhatározta, hogy nem a tehetséges magyar vállalkozókat támogatják a két Marshall-segélynyi uniós pénzből, hanem a maguk meggazdagodására fordítják. Így lett multimilliárdossá „Orbán pénztárcája”, Mészáros, veje, Tiborcz, a lopás ütemét és nagyságrendjét pedig jól érzékelteti, hogy 2026-ra nyolc olyan NER-es vállalkozó került a 20 leggazdagabb magyar közé, aki 2010-ben még sehol sem voltak. S ha már lopás, legyen lopás! Sok-sok fideszes cselekedett ennek szellemében, Rogán letelepedéskötvény-bizniszétől az emberi történelem legnagyobb bankrablásáig a végtelenségig lehetne sorolni a példákat. Részben a mértéktelen lopásból fakad, hogy a hatalom fenntartásához alkalmazott módszerek is egyre durvábbak lettek az idő előrehaladtával. A százmilliárdokból finanszírozott propagandagyár képtelenebbnél képtelenebb hazugságokkal traktálta szavazóit. Egyszerre volt ez nevetséges és félelmetes. Gondoljunk csak az idei március 15-re, amikor a hatvanpusztai földesúr a”nem leszünk ukrán gyarmat” abszurd jelszavával szólította harcba megmaradt híveit. S persze csúcsra járatták a többi eszközt is. 2010-ben még a szubszidiaritás elvéről szónokoltak, hiszen a problémákat helyben lehet a legjobban megoldani. Kormányra kerülve, amit csak lehet, központosítottak. A hozzájuk nem lojális ellenzéket karaktergyilkossággal távolították el az útból (gondoljunk csak Vona Gáborra vagy Márki-Zay Péterre), és minden szinten zajlott a politikai bosszú is. Aki nem volt velük, nem érezhette biztonságban magát, bármikor belenyúlhattak az életébe.Börtönbe persze nem zárták, csak elbocsátották, háttérbe szorították, kihagyták, megfenyegették, bagóért felvásárolták a vállalkozását stb. Elképesztő méreteket öltött ez is, és nagyban hozzájárult az ország kettészakadásához, végletes megosztásához.Igazából két buborék létezett egymás mellett. Az egyikben azok éltek, akik ismerték a valóságot: nem adtak hitelt a propagandának, de nyitott szemmel figyelték a világot, és a független sajtót olvasták. A másik buborékban azok szomorkodnak most, akik hittek a Fidesznek, hittek a propagandának. Mindez azonban gyorsan meg fog változni. Az erkölcsileg már régen levitézlett Fidesz április 12-én politikailag is megbukott, és már most nyílik az olló a két párt között, egyre több embernek nyílik ki a szeme. Az állampárt hatalomvesztése rövidesen lehetővé teszi a joguralom helyreállítását; erkölcsi és politikai bukásuk után megkezdődhet a bűnösök jogi felelősségre vonása is. És meg is kell kezdődnie. A magyarok túlnyomó része jogállamban szeretne ugyanis élni. Nem egy következmények nélküli országban, ahol az elmúlt 16 évben „meglapult az igaz ember”, és „csörtettek bátran a senkik”. A Bayerek és a Mészárosok, a Tiborczok és a Deák Danik… Stark János - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Nagy Márton öröksége - Van-e kiút a gazdasági mélyrepülésből?
Nótárius | 04.25. 11:05
Milyen gazdasági helyzetet örököl a TISZA kormány. Finoman szólva sem rózsás a helyzete.Milyen örökséget vesz át a TISZA kormány? A tényekÁllamadósságAz államadósság jelenleg mintegy 62.200 milliárd Forint, melynek az éves kamatterhe 4.200 milliárd Forint. Minden egyes magyar emberre ebben az évben 437.630 Ft jut fejenként a kamatteherből.Államháztartási - költségvetési - hiány A költségvetés hiánya 2026. március 31-én 3.420 milliárd Forint, ami az egész évre tervezett hiány 83%-a. Az egész évre tervezett hiány 4.120 milliárd Forint. A maradék kilenc hónapra az éves hiány mindössze 700 milliárd Forint lehet. Az Orbán kormány gyakorlatilag kifosztotta az „államkasszát” és mindezt szándékosan. Az 1998-2002 között „regnáló” első Orbán kormány szintén kifosztotta az államkasszát. Akkor úgy 70%-os költségvetési hiányt hoztak össze, igaz május 31-ig. Akkor a mostani helyzethez képest „úriemberek voltak”. Nagy mértékben visszaeső beruházásokA beruházások visszaestek. Ez egy jelentős probléma. A GDP-arányos beruházási ráta a 2018-2022 között, mintegy 27% volt. 2025-re 21%-ra csökkent. Az uniós átlag 23–24%. Emiatt estek vissza a beruházások: az uniós források elapadása, a költségvetés feszes helyzete miatt leállított állami beruházások, a magas kamatkörnyezet, a vállalati szektor kivárása. Zuhanórepülésben a magyar iparAz ipari teljesítmény 2022-től stagnál. A magyar gazdaság exportvezérelt feldolgozóipari modellje különösen érzékeny a külső kereslet változásaira. Az ipari termelés 2022 közepe óta tartósan csökken. 2025 decemberében a kibocsátás még mindig 1,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a 2022-es csúcshoz képest pedig összesen 16,5 százalékos visszaesés következett be.Súlyos bérszakadékok, termelékenységi problémákA gazdaság szerkezeti problémáit tovább súlyosbítja a termelékenység és a bérek közötti eltérés. 2019 óta a reálbérek mintegy 24%-al emelkedtek, miközben a termelékenység csupán 4%-al nőtt. Ez a különbség jelentős költségnyomást helyez a vállalatokra - részben a minimálbér-emelések következtében –, ami inflációs nyomást generál, és hosszabb távon fenntarthatatlan pályát eredményez. Inflációs kockázat Inflációs kockázatot okoz a rengeteg élelmiszerfajtára és az üzemanyagra bevezetett hatósági ár, amit a megalakuló TISZA kormánynak meg kell oldani. Az „ár-sapkákat” fokozatosan ki kell vezetni, hogy ne torzítsa tovább a piacot.Mit kell tennie a TISZA kormánynak, hogy a gazdaságot stabilizálja?Lépések, amelyeket azonnal meg kel tennie a TISZA kormánynak * Az EU-s pénzekből minél többet kell hazahozni, ezzel alapjaiban könnyítené meg a következő kormány a saját dolgát, ráadásul a legfontosabb határidők ehhez már augusztusban lejárnak. Amennyiben ez megtörténik az jegybank devizához jut, amellyel a devizatartalékot lehet növelni, amely tovább növeli a pénzügyi stabilitást. * Pontos, feszített és végrehajtható költségvetést (Erről bővebben ITT.) kell majd 2027.-re megalkotni. Tartani kell a célként megjelölt költségvetési hiányt. Jól megtervezett bevételi oldal és ahhoz hozzárendelt kiadási oldal. De addig is, a jelenlegi költségvetést felül kell vizsgálni és módosítani kell. A jegybankkal folyamatosan egyeztetni kell, hogy a monetáris politika is stabil legyen. Ezekkel a lépésekkel is vissza lehet nyerni a pénzpiacok bizalmát. * A NER felé a pénzcsapokat el kell zárni. Felül kell vizsgálni a beruházások pénzügyi valódiságát. Ne legyen túlárazott beruházási szerződés. Látványberuházásokra sincs szükség. * Kiszámítható adórendszert kell kialakítani, amit már most el kell kezdeni a leendő kormánynak. Évközben nem szabad az adórendszerhez hozzányúlni. Új adónemet semmi képen nem lehet bevezetni. Újjá kell építeni a „kiszámíthatóságot”. A költségvetés előrejelzései közelítsenek a tényekhez, úgymint a legfontosabb makrogazdasági előrejelzése: növekedés, infláció, hiány. Ezek közül a gazdasági adatok közül Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek az elmúlt négy éveben egyetlen adatot sem sikerült még megközelítően sem eltalálnia. Nagy Márton - Fotó: hvg.huLépések, amelyeket folyamatában meg kel tennie a TISZA kormánynak * Autópálya-koncesszió (35 év): A legnagyobb volumenű szerződés, melynek keretében a magyar állam 35 évre koncesszióba adta a gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének fejlesztését, üzemeltetését és karbantartását. A nyertes konzorcium a Themis Magántőkealap érdekeltségébe tartozó cég lett (amely a NER-közeli üzleti körökhöz köthető). Ez a szerződés több ezer kilométernyi autópályát érint. * Autópálya-matrica rendszer (HU-GO): Az elektronikus útdíjszedési rendszer üzemeltetése és fejlesztése szintén koncessziós keretek között zajlik, jelentős bevételeket biztosítva a koncesszornak. * Dohány-kiskereskedelem (Nemzeti Dohányboltok): A dohánytermékek árusításának koncesszióhoz kötése 2013-tól alapjaiban változtatta meg a piacot. A koncessziós jogokat pályázat útján osztották ki, amely a fideszes holdudvar számára biztosított üzleti lehetőséget. * Szerencsejáték-koncessziók: A kaszinók üzemeltetési jogait hosszú távú koncessziós szerződések keretében adják ki, melyek szintén a NER-hez köthető üzleti körökhöz kerültek. * Hulladékgazdálkodás (MOHU): A hulladékgazdálkodási rendszer koncesszióba adása (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) 35 éves időtartamra történt, amely a teljes hazai hulladékkezelést centralizálta. Fontos kontextus:Az Orbán-kormányok alatt a koncessziós eljárások és a hozzájuk kapcsolódó kormányhatározatok jelentős része titkosítva vagy nem nyilvános formában született, ami megnehezíti a pontos részletek átláthatóságát. A koncessziók célja hivatalosan a hatékonyabb üzemeltetés és az államterhek csökkentése, míg kritikusok szerint a nemzeti vagyon magánkézbe (NER) történő átjátszása zajlott. További felülvizsgálatra szoruló szerződések: Paks-2, a Budapest-Belgrád vasút, az állam által felvett devizahitelek és az NFI (Nemzeti Filmintézet) projektjeit …stb. Az Orbán kormányok az elmúlt 16 év alatt fosztogatták az államkasszát, majd bőkezűen osztogatták a NER-nek – Orbán-család, Garancsi István, Szijj László, Schmidt Mária, Mészáros Lölö stb – az adófizetők pénzét. De jutott pénz a határon túli magyaroknak, Eszéken a futballcsapatnak, templomépítés Libanonban, a CÖF-nek (Civil Összefogás Fóruma), szélső-jobboldali párttársaknak, mint Marine Le Pen pártjának (Nmezeti Tömörülés) a 2024-es választási kampányban Az elguruló adóforintoknak utána lehet nézni a Magyar Közlöny kormányrendeletei és a kormányhatározatai között az elmúlt 16 évben. Nem kis feladat lesz. De a Szerencsjáték Zrt. is, egy kifizetőhelye volt a NER celebeknek – Tóth Gabi, Pataki Attila UFÓ kutató, Nagy Feró…stb. Ez is megérne egy misét.Írásom végén megjegyzem, a FIDESZ a 2002-es választási vereségnél szintén kimerítette az államkasszát, hogy a megalakuló Medgyessy-kormányt minél nehezebb pénzügyi helyzetbe hozza.Csak egy példa:A teljes cikk a magyarnarancs.hu portálon jelent meg 2002. július 11.-én. „Wermerhez kötődik a hírek szerint a köztévé reklámidejének értékesítésére korábban felkért In Media nevű cég, amelyet Mendreczky Károly tévéelnök tavaly júniusban bízott meg a feladattal. A Bánk bán operafilmet nem a Happy End, hanem az Ezüsthajó gyártotta. Az utolsó információk szerint mintegy 120 millió forintot tart vissza a Görgey Gábor vezette kultusztárca, miután jelenleg is vizsgálják a gyártás körülményeit. A filmről 766 millió forintos megállapodást írt alá az Ezüsthajóval a korábbi minisztériumi vezetés. Érdekessége az LLT-megállapodásnak, hogy ebben az összes üzleti jog a gyártót illeti. Ugyancsak a Magyar Hírlap közölt revelatív erejű információkat arról, hogy a Happy End Kft. listaáron bérelt mobilvécéket a Toi Toi Kft.-től, amit huszonötszörös áron számolt el a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Országimázs Központnál. Az efféle ügyekhez kapcsolódik az a hír, miszerint a rendőrség közben hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt iratokat foglalt le a Happy End és Ezüsthajó Kft. irodáiban (Budapesten és Csévharasztiban egyaránt). Az MTI beszámolója szerint olyan hatalmas mennyiségű iratot kell a rendőrségnek feldolgoznia, mint korábban a Globex-ügyben. A Happy Enddel kapcsolatos nyomozást egyébként ismeretlen tettes ellen folytatják a hatóságok Juhász Ferenc - azóta miniszterré avanzsált - szocialista képviselő korábbi feljelentése nyomán. A feljelentést a Népszabadság cikksorozatára alapozta a honatya.A Wermer körüli vizsgálatok - úgy tűnik - a jobboldalon is komoly visszhangot keltettek. A Magyar Nemzet választások utáni egyik cikkéből arra lehet következtetni, hogy Wermer személye tehertétel lehet a Fidesznek, de legalábbis néhányan arrafelé is tisztán szeretnének látni a bonyolult ügyekben. Pokorni Zoltán nem válaszolt ugyan az ennek kapcsán felvetett Magyar Nemzet-es újságírói kérdésre, csak azt mondta, hogy erre majd később visszatérhetnek. Pokorni azonban már aligha tér vissza e kérdéskörre, minthogy időközben lemondott minden pártfunkciójáról.” Meg kell hagyni a 2002-ben leköszönő Orbán-kormány a mostanihoz viszonyítva „úriember” volt, mivel akkor az államkassza mintegy 70%-át ürítették ki május 31-ig. Most szemrebbenés nélkül az államkasszának a 86%-át kisöpörték. Nótárius - Nyitókép: Nagy Márton - Fotó: hvg.hu
Sanyi a porcelánboltban
Stark János | 04.22. 04:44
Sanyi, az elefánt túl van a 77. életévén. Foglalkozása: belügyminiszter. Immár 20 éve szolgálja gazdáját, Orbán Viktort ebben a pozícióban. Sokáig sikeresen működött ezen a területen. Mondták is rá a népek: „Ez aztán az elefánt!” Hogyan került Sanyi a porcelánboltba? Úgy, hogy minisztériumához 2022-ben hozzácsapták az oktatási és az egészségügyi tárcát is. Ha már nagy a gáz, legalább rend legyen! – indokolt a gazda. Ekkor minden megváltozott. Bár Sanyi erélyes volt, elméje nagyon szűknek bizonyult az új feladatokhoz. Nem ismerte az efféle kifejezéseket, mint „beszéljük meg” vagy „tárgyaljunk róla”. Nem tudott kérni, javasolni, csupán parancsolni, utasítani és büntetni. Ráadásul műveltségének javát a szolgálati szabályzatból és a kihallgatási jegyzőkönyvekből merítette, ami meglehetősen egyszerű világlátást eredményezett. Mit keres az elefánt a porcelánboltban? Forrás: Brigitte Werner Ai illusztráció - PixabaySanyi első parancsa az oktatásban a kompetenciamérés drasztikus kiterjesztése volt. „Így pontosan meg lehet határozni, mennyit fejlődtek a diákok, és a pedagógusok munkájáról is precíz képet kapunk!” – indokolta döntését. Beosztottai és feljebbvalói zseniként ünnepelték Sanyit, csak a kákán is csomót kereső független sajtó okvetetlenkedett: milyen primitív okfejtés ez a 21. században. Hasonló éleslátással szólt hozzá Sanyi a fiatalok tömeges kivándorlásához is egy beszédében. A pedagógusokat okolta az egészért, szerinte nem készítik fel a diákokat a hazaszeretetre… Bölcsessége a kórházakban hagyott csecsemők ügyében is a maga szépségében tárult fel. „Nem mi szültük őket, és nem mi hagytuk ott” – világított rá a gondoskodó állam fideszes felfogására. Sanyi tárcája a 2024/25-ös tanévet két új hadművelettel nyitotta. Egyrészt négy év után eszükbe jutott, hogy minden pedagógusnak le kell vizsgázni a Nemzeti Alaptantervből; egyúttal a fenntartókon keresztül arra is felhívták a figyelmet: ne herdálják a nemzeti vagyont, mindenki tanuljon a tankönyvekből és a munkafüzetekből! Másrészt elhatározták: a diákok ezentúl csak oktatási céllal használhatják mobiltelefonjukat az iskolában.Két izmos ötlet. Némi szépséghibával. * Az elsőnek nem az az igazi baja, hogy megkésett, hanem az, hogy alighanem nekünk, magyaroknak van a legsilányabb NAT-unk, és mi rendelkezünk a legcsapnivalóbb hivatalos tankönyvekkel az egész földkerekségen. Ebben nagyjából egyetért a szakma, amiként abban is: ha csupán ezt szem előtt tartva tanítunk, az felér egy nemzeti tragédiával… Szóval itt nem kellett volna feltépni a sebeket, inkább felejtésre és gyökeres változásra lenne szükség. * Nagyobb port vert fel a mobilok begyűjtésére vonatkozó javaslat, amit az érintettek megkérdezése nélkül, rajtaütésszerűen vezettek be. Ma már látszik: ez az átgondolatlan intézkedés is pusztán a propagandát szolgálta. Betartatása ugyanis lehetetlen. Mivel senkinek nincs joga a diákokat megmotozni vagy a táskájában kutakodni, a többség kamutelefonnal oldja meg ezt a problémát. Szegény Sanyi! Mi történt vele?Semmi különös, csak az, ami mifelénk a porcelánboltban szokott. Két fideszes alapelv szellemében: 1. Fideszes kormány nem egyeztet, mert már úgyis eldöntött mindent. 2. Fideszes ököl vasököl, oda sújt, ahova a Tóni vagy a Viktor mondja. Stark János - Nyitókép: Pintér nyilatkozik a 2013-as hóhelyzetről - Forrás. YouTube képernyőkép
Felelősségi szintek
dr. Gaál Lóránt | 04.21. 02:02
2026. április 12-én, a magyar emberek - politikai értelemben véve - már kimondták az ítéletet Orbánék felett. Társadalmi elvárás, hogy a felelősségre vonást azok, akik Magyarországot az EU legkorruptabb és legszegényebb országává tették, ne úszhassák meg! Viszont, ha belegondolunk abba, hogy egy boldog, működő országot kell építenünk, akkor be kell látnunk, hogy csak egy helyes út áll előttünk. Ez pedig nem más, mint a társadalmi megbékélés útja.Nem értik...A FIDESZ-KDNP - legalábbis, ahogy kinéz a helyzet - nem igazán érti, hogy mi történt a választás napján. Orbán Balázs, például külföldi beavatkozást vizionál. Pedig ennél egyszerűbb a helyzet. Elege lett az embereknek abból, hogy folyamatosan félelemben éljék a mindennapjaikat, és ne fejthessék ki szabadon a véleményüket. Természetes módon abból is elegük lett, hogy azt hallgassák a propagandától, hogy Ukrajnába kell menniük háborúzni. Az emberek Európához és nem Moszkvához akarnak igazodni, így nyilván az se tetszett nekik, hogy a szövetségi rendszereink (EU, NATO) ellen „kampányoljon” – Szijjártó Péter esetében, hogy dolgozzon? - Orbán. Mindezek mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az emberek pénzügyi helyzete nem alakult jól, nem úgy, mint a NER oligarcháinak. Ráadásul a fiataloknak is elegük lett abból, hogy nem tudnak egyről a kettőre jutni, mivel nincs megfizethető lakhatási lehetőségük, merthogy a kormányzati intézkedések nemhogy csökkentették, hanem egyenesen növelték az ingatlan árakat. A szavazatvásárlások visszataszító rendszeréről, valamint a rendszerszintű korrupcióról már ne is beszéljünk. De persze az okokat még hosszan lehetne sorolni.A társadalmi csoportok közötti árkokat - szakadékokat..? - be kell temetni. Nem nehéz belátni, hogy Orbánék az elmúlt 16 évben azért dolgoztak, hogy bebetonozzák a hatalmukat. Többek között a közigazgatást, a médiát, a titkosszolgálatokat, a teljes gazdaságot politikai irányítás alá vonták. A FIDESZ-KDNP a pártállami időket idéző módon viselkedett, és tulajdonképpen visszahozta Magyarországra a kommunizmust. Hithű pártkáderek kerültek vezető pozícióba, függetlenül attól, hogy alkalmas volt-e az adott személy vagy sem, a feladat ellátására.A lényeg a pártkönyv, tehát a szakma teljes mértékben háttérbe szorult. Ennek a rendszernek a kiépítése során számtalan olyan szituáció volt, amikor az egyes társadalmi csoportokra a kormány és a propagandája népharagot zúdított. Elég csak a rendvédelmisekre, egészségügyisekre, pedagógusokra, bírákra, stb. gondolni. A kommunista szalámitaktika tehát csúcsra lett járatva. Ennek az lett a következménye, hogy sokan otthagyták a szakmájukat, és inkább külföldre költöztek, vagy egy teljesen más területen vállaltak munkát. Kialakult a tanár-, orvos-, szakdolgozóhiány. Tehát a FIDESZ-KDNP kormány módszereinek nem csak az adott társadalmi csoport volt a vesztese, hanem az egész ország. Kialakították a félelmen, a gyűlöleten alapuló, egymás iránti szolidaritást nélkülöző társadalmi berendezkedést. Ehhez kőkemény segítséget nyújtott az állami - adófizetői! - pénzből „megtámogatott” propaganda (M1, TV2, HírTv, Megafon, Magyar Nemzet, Mandíner, stb.). Kik ásták ezeket az árkokat, és az elkövetőknek mivel kell ezért fizetniük? Orbán, a választások után nem volt rest kijelenteni, hogy a „nemzeti oldal” megújítására van szükség. Még mindig nem érti, hogy egy nemzet vagyunk, és az, hogy másképpen gondolkodunk bizonyos kérdésekben, attól még minden egyes magyar ember a nemzet része.Ebből is látszik, hogy továbbra is a megosztottságot hirdeti, és nem az egységen dolgozik. Bár ez nem meglepő, mivel 16 éve ezt csinálja. Kijelenthető, hogy az árkokat Orbán és a hithű országgyűlési frakciója ásta. Ez egyértelmű, hogy politikai felelősség, melyet most Orbánnak viselnie is kell, leginkább azzal, hogy visszavonul, ahogy Gyurcsány is tette. A FIDESZ-KDNP által a „székbe ültetetteknek” - mint a a köztársasági elnök, a Kúria elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Médiahatóság elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke - a társadalmi felelősségüket át kell érezniük. Meg kell érteniük, hogy a rendszerrel együtt nekik sincs semmi keresnivalójuk a pozíciójukban. Nincs más út nekik, csak az, hogy lemondanak. A propagandának szintén társadalmi felelőssége van. A megosztottságot, a gyűlöletet rajtuk keresztül szította Orbán olyan fokra, amelyet már épeszű ember nem volt képes elviselni. Nekik bocsánatot kell kérniük, és a jövőben a kiegyensúlyozott tájékoztatásra kell törekedniük. Nem mellesleg a kapott állami forrással el kell számolniuk. Az orbáni rendszer felépítésében és közreműködésében részt vevő személyek tehát politikai és társadalmi szinten elszámolással tartoznak nemzetünk felé. Nyilván nem mehetünk el szótlanul az országunk kirablása, és az uram-bátyám rendszer kialakítása, működtetése mellett sem. Rákay Philip szóba hozta, „..és el fognak vinni kihallgatásokra, jön majd a NAV és mindenféle vegzálás”. A választások eredményeit látva, a társadalom bízik benne, hogy a bűncselekmények elkövetői meg lesznek büntetve. Az orbáni rendszer összeomlott és a bűnösök védelme ezzel együtt megszűnt. Tehát nincs akadálya a jogállami keretek közötti büntetőeljárások megindításának, illetve végigvitelének. Rákaynak is tudomásul kell vennie, hogy olyan rend fog kialakulni Magyarországon, ahol nem azért visznek el kihallgatásra valakit, mert más a világnézete, hanem azért, mert - mondjuk - a közpénzzel nem jogszerűen bánt. A társadalmunknak megnyugvásra van szüksége. Ehhez a pártkádereket el kell távolítani, a propaganda állami finanszírozását meg kell szüntetni, és az egyes társadalmi csoportok közötti békét meg kell teremteni. Ez utóbbi egyébként ott lesz majd tetten érhető, ha az egyik társadalmi csoport hangot ad „nemtetszésének”, akkor a többi szolidáris lesz hozzá. Kezdjük el betemetni az árkokat, nemcsak az egyes társadalmi csoportok között, hanem személyes viszonyainkban is! Higgyék el, menni fog! dr. Gaál Lóránt - Melczer Zsolt - AI illusztráció
Jog
Fideszes propagandista a törvényszék előtt, avagy: a puding próbája az evés
Másodpercenként kilencvenezer forint elég komoly összeg egy mindössze 38 másodperces filmért. Ilyen komoly költségvetéssel komoly sikernek kellene arányban állnia. A fideszes országgyűlési képviselő jelöltek óriási bukását elnézve ez bizony egyáltalán nem jött össze. Avagy: hogyan működik a karma a gyakorlatban?A nyilvánvaló letagadásaMegszülettek az ítéletek a debreceni fideszes propagandista ügyében a Debreceni Törvényszék előtt. A helyi propagandista TISZA applikációból kiszivárgott adatbázisban szereplő debreceni embereket hívogatott kéretlenül, a telefonhívásokról (engedély nélkül) felvételt készített és ezeket felhasználta humorosnak szánt, „zelenszkijezős-ukránozós” Facebook és Tik-Tok propaganda-filmekhez. A propagandista a tárgyaláson köröm szakadtáig védekezett a nyilvánvaló tényekkel szemben. Ő hívta fel a felpereseket telefonon; azon a valós számon, ami a felperesek száma; a felperesek felismerték a saját hangjukat a csatolt filmfelvételek alatt; emlékeztek a beszélgetés tényére, tartalmára, magára a telefonhívásra. (A felvételen mások – például én is – felismertem őket a hangjuk alapján.) A tárgyalás napjáig maga az alperes sem vitatta ezeket a tényeket, de a tárgyaláson taktikát váltott: Azt állította, hogy nem bizonyított, hogy a felvételen a felperesek hangja szerepel (!), ezért szerinte a felperesek nem is indíthattak volna pert ellene. Tehát: a fideszes propagandista most azt állította a megrökönyödött bíróság előtt, hogy ő ugyan a felpereseket hívta fel saját telefonszámukon, de mi, a perben nem bizonyítottuk, hogy saját telefonjaikat a felperesek vették fel és ők nyilatkoztak saját nevükben és hangjukon. (Hanem esetleg telefonbetyár, aki boszorkányos ügyességgel utánozta a felperes hangját.) Bizonyítás helyett bohózatKis színes közjáték, hogy az alperes egyébként engem is felhívott azon a bizonyos napon (szintén kéretlenül és nyilván a TISZA Világ applikációból kiszivárgott / onnan ellopott) adatbázisra hivatkozással, s nekem sem szólt egy szót sem arról, hogy rögzíteni kívánja a beszélgetésünket, illetve, hogy ebből később tréfás filmecskét kíván applikálni. De mivel végül nem szerepeltem a filmben, így – a gondolom – nem nagyon tetszhetett neki, amiket mondtam.Tovább fokozva a meglepetéseket fideszes propagandista a tárgyaláson egy ismeretlen nő Facebook oldalát mutatta be (képernyő filmen) bizonyítékképp, igazolandó, hogy az egyik felperes közszereplővé vált, így vele szemben megengedhető, hogy kéretlenül felhívják, titkon rögzítsék a hangját, engedélye nélkül használják fel a hangfelvételt egy nyilvánosság elé tárt filmben. Az alperes ezt a bizonyítási indítványát annak ellenére is fenntartotta, hogy a hivatkozott Facebook profil tulajdonosának sem a neve, sem a születési helye, ideje, sem a lakcíme, sőt a profilképen látható kinézete sem egyezett a felperes nevével, születési adataival, lakcímével és még a kinézetével sem, de ő váltig állította, hogy az ismeretlen nő megegyezik az egyik felperessel. (Több, mint harminc éve vagyok ügyvéd, de ilyet még nem láttam!)Úton a 2025-ös békemenetre Széles Diána debreceni alpolgármesterrel - Fotó: FacebookA „tréfa” valódi áraAz alperes egyébként azzal érvelt, hogy a jogsértően, engedély nélkül rögzített és felhasznált hanganyag világhálós közzététele a normális közéleti vita része, amelyben a felperes közszereplővé vált, miután a TISZA Világ applikációból kiszivárgott adatok miatt „közügyek alakítójává vált”, így nem védi már őt a hangfelvételhez fűződő személyiségi jog. Tehát mindenki, akinek bűnözők érzékeny személyes adatait nyilvánosságra hozták, azok „közügyek alakítójává váltak”, ilyen minőségükben pedig tűrési kötelezettségük van, el kell viselniük, ha hangfelvételükhöz fűződő jogukat megsértik...Ha én lettem volna az alperes jogi képviselője biztosan szóltam volna, hogy ennek így nem lesz jó vége, de ők ezt nem így gondolták. Így aztán ez a kis „tréfa” igen sokba került a fideszes propagandistának, akiről megállapította a törvényszék, hogy megsértette a felperesek hangfelvételhez fűződő személyiségi jogait, eltiltották őt a jövőre nézve az ilyen jogsértésektől, kötelezték a jogsértő tartalom megsemmisítésére és törlésére mindenhonnan, valamint kötelezték a perköltség megfizetésére (666.750,-Ft/felperes) és az illeték (31.500,-Ft/felperes) megfizetésére, emellett a Budapestről „importált” ügyvéd kolléga díját (450.000,-Ft/ügy) is meg kellett fizetnie. Ez egyelőre az első két felperessel számolva: 2.296.500,-Ft.A szerző, dr. Zeke László ügyvéd - Fotó: Polgár Tóth TamásMivel a harmadik felperes ügyében a bíróság még nem tűzött tárgyalást (de a tényállás betűre megegyezik a két első fokon megnyert perben rögzített tényállással), így nagy biztonsággal számolhatunk nagyjából 600.000,-Ft + saját ügyvéd, azaz összesen további kb. egymillióval és ha még mindig nem ment el a kedve a fideszes propagandistának a küzdelemtől, akkor akár viheti tovább az ügyeket másodfokra (ahol további perköltséggel, illetékkel kell számolnia). Szerintem ez a fellebbezés nem jó ötlet! A pereskedés folytatása sem. Ahogyan a film elkészítése sem volt az. Ez a 38 másodperc 3-3,5 millió forintba kerülhet a propagandistának. Másodpercenként több, mint 90 ezer forint. (Mindennek tetejébe a Fidesz katasztrofális vereséget szenvedett, élükön a debreceni jelöltekkel.) Van jogi ellenszerAz ügyvéd kollégát meg fogom keresni azzal, hogy a harmadik per tárgyalása előtt adjanak elégtételt a harmadik felperesnek is és tekintsenek el a fellebbezéstől, már csak a felesleges költségterhek elkerülése végett is (készek vagyunk engedményekre.) Tisztelettel várjuk az elégtételadó filmecskéket, valamint a tanulságok levonását.Hogy az ilyen „aszfaltbetyárkodás”, „telefonbetyárkodás” ellen van orvosság, s hogy erre egyébként igény mutatkozik, azt pontosan jelzi, hogy amikor az ügy elindult, akkor az ÍgyÉlünk Portálon ennek mikéntjét-hogyanját (iratmintával) közzé tettük, akkor százezres nagyságrendű érdeklődés mutatkozott, még Juhi is megemlékezett podcastjében az ügy gyakorlati hasznosságáról. Ezzel együtt is tudjuk, hogy a puding próbája az evés, a kereseté pedig az ítélet. Szóval csak bátran! Ha jogsértést tapasztalunk ne legyünk rest élni a lehetőséggel! Mellékelem az egyik ítélet rendelkező részét, valamint azt a posztot, amit a propagandista – eléggé bátor magabiztossággal – osztott meg a Facebookon, három nappal a Fidesz katasztrofális választási veresége előtt, ahogy fogalmazott: amikor várakozásainak megfelelően a tiszások „felkenődnek a falra”. dr. Zeke László - Nyitókép: Pop Ricsi Orbán Viktor és Kósa Lajos társaságában - Fotó: Facebook
Jogbiztonság helyett jogi csapda
„Digitális harcosok klubjává” vált fideszes önkormányzatok
dr. Zeke László | 01.28. 03:43
A Fidesz az önkormányzatok képviselő testületeit egyfajta „digitális harcosok klubjaivá” gyalázza azzal, hogy a TISZA nem létező adó programja elleni tiltakozást tartalmazó határozatok meghozatalára ösztökélik őket. Az óvatosabbak - mint például Debrecen - csak kerülgetik a forró kását és a bulvárpropaganda színvonalán rémisztgetik a választókat az elképzelt Tisza-adótervek szajkózásával, míg a vakmerőbbek - mint például Komló - egyenesen a Tisza Párt „Magyarország 2027-2035 konvergencia-programjának” elutasításáról döntenek. Az ilyen vakmerő megfogalmazások felvetik annak lehetőségét is, hogy propaganda szerfeletti buzgalma közokirat-hamisításba torkollik. A kérdés attól izgalmas, mert nem tisztán politikai, erkölcsi, közigazgatási jogi, hanem ezeknél több: büntetőjogi kérdés is. Az önkormányzat, mint „digitális harcos” Megítélésem szerint példátlan dolog az, hogy az állam felelős közszereplői nyíltan amortizálják a bíróságok pártatlanságába, függetlenségébe vetett közbizalmat. Az természetesen nem példátlan, hogy bírósági ítéleteket vitatnak, bírálnak. Enélkül nem fejlődhetne sem a jogalkotás, sem a jogalkalmazás gyakorlata. Különösen fontos a bírálat a rendes, rendkívüli jogorvoslatok eszközével. Az sem ördögtől való, ha a bírálat közérdeklődésre számot tartó esetekben nagy nyilvánosság előtt, akár a sajtóban folyik. Ezeknek a bírálatoknak azonban van egy nagyon fontos határa: az ítéletek végrehajtása, semmibe vétele, ez által a bíráskodás legitimitásának megkérdőjelezése nem lehet vita tárgya! Lehet egy ítélettel egyet nem érteni, azt vitatni, szakszerűségét megkérdőjelezni, de jogerős és/vagy végrehajtható bírósági határozatot végre nem hajtani jogszerűen nem lehet. Ebből az is következik, hogy – hacsak nem valamiféle polgári engedetlenség, forradalom, a jogrenddel szembeni fellépés miatt polgárok nyílt ellenállást nem vállalnak fel – ilyet államhatalmi szervek, az államszervezet részei, hatalommal rendelkező közszereplők nem tehetnek!Nem lázadhat fel a jogrend ellen az, akinek hatalmát a ugyanaz a jogrend biztosítja. Ezen a szemüvegen keresztül nézve érdemes értékelni a fideszes városvezetések tiltakozásait a „Tisza-adó” ellen. Vita a „tényekről”Ki ne tudná ebben az országban, hogy a Bors című napilap „TISZA-csomag” elnevezésű, 2025. évi 1. különszámának online és nyomtatott terjesztését azonnali hatállyal megtiltotta a Fővárosi Törvényszék, amely bíróság az Indexszel szembeni perben is igazat adott a Tiszának a kamu Tisza-adótervek ügyében azzal, hogy megállapította: a NER-es sajtó és politikusok által terjesztett TISZA-csomagról szóló anyag valótlan.Az tehát – függetlenül attól, hogy a bírósági döntések jogerősek-e – látszik, hogy a „TISZA-csomag” létezése TÉNYKÉNT NEM állítható, hiszen annak létezése, tartalma nemcsak vitatott, de - egyelőre nem jogerős bírósági döntésekkel - igazoltan valótlannak tekintendő. Az eddig megismert körülmények - az AI által generált szöveg, a nem valós aláírások, az „adótervekben” szereplő abszurditások, a nem létező gazdasági kabinetre hivatkozás - megerősítik a kételyeket, tehát ezen adótervek vonatkozásában jelenleg az a TÉNY, hogy erősen vitatott ezek létezése, ráadásul nemcsak a Tisza vitatja, hanem az I. fokú bíróság is! A TISZA-csomag létének TÉNYÉT akkor állíthatnánk jogszerűen, ha azt jogerős ítélet kimondaná, azonban nincs ilyen ítélet nincs. Tehát az a TÉNYÁLLÍTÁS, hogy VAN ilyen adócsomag: valótlan tényállítás. A közokiratba foglalt valótlan tényállítás kockázataIlyen előzmények után készül (2026. január 29.-én) Debrecen Megyei Jogú Város közgyűlése (a polgármester előterjesztése alapján) állást foglalni a „Tisza adóterveiről”. Papp László polgármester úr nyilatkozata szerint könnyen belátható, hogy ezek a közteherviselést érintő kedvezőtlen változtatások a társadalom minden tagját hátrányosan érintenék, ezek „a magyar nemzet érdekeivel ellentétes törekvések”. Nem írják le, hogy valóban létezik ilyen Tisza-adóprogram, csak azt írják, hogy a „Tisza politikusai és szakértői a közbeszéd részévé tették” az adók kérdését. Tudjuk, hogy a valóság az, hogy nem a Tisza „tette a közbeszéd részévé” saját adóterveit, hanem a Fidesz propagandát terjesztő sajtó „találta ki” a Tisza adóterveit. A Debrecenben tervezett dolog nem példa nélküli. Az előterjesztések alapján például Komló 2026. január 30-án készült dönteni ugyanebben a kérdésben. Ahogy olvasható Polics József polgármester úr 2026. január 14. napján kelt előterjesztéséből (az előterjesztés itt olvasható) a testületi ülés Szita Károly kaposvári polgármester ötlete és javaslata (a hivatalos dokumentum itt olvasható) alapján tervezett a hamisított TISZA megszorító csomagjától elhatárolódni, de 2026.01.22-én rendkívüli testületi ülésen Polics József polgármester úr az előterjesztést elfogadtatta a képviselő testülettel.Komlón tehát a fideszes városvezetés nem lacafacázik, nem igyekszik angolna módra kisiklani a hazugság miatt felelősség alól debreceni módra. „Kerek perec” tényként kezelve a Tisza-adótervek programját tiltakozik az ellen. Azt, hogy a TISZA-csomagban taglalt adóelképzelések nem tények mi sem igazolja jobban, minthogy a perekben maga az alperes is arra hivatkozik, hogy közlése NEM TÉNY, hanem csak vélemény - aminek megformálására joga van. Éppen ezt a vonalat követve óvatoskodik a debreceni polgármester és célozgat anélkül, hogy tényként állítaná a „TISZA-adócsomagról”, hogy az létezik. Hogy a propaganda a politikai célú hazugságot megrendelésre büntetlenül felerősítheti és TÉNYKÉNT közölheti az elég szomorú szegénységi bizonyítvány a hazai közállapotokról, de az, hogy önkormányzatok képviselő testületei is beállnak a sorba és mint valami digitális harcosok klubja átveszik, erősítik a kormánypárti politikai propagandát, az példátlan. Az viszont ennél is érdekesebb, hogy akár a büntetőjogi felelősség kérdését is felveti a tényállás. A Btk. 343. § (1) bekezdésének a), illetve c) pontjai alapján, az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Elemezzük egy picit a törvényi tényállást!A bűncselekmény jogi tárgya - a törvény által védett érték - a közokiratok hitelességébe és valódiságába vetett közbizalom. Az, hogy amit a közokirat tartalmaz, az megfelel a valóságnak. Tehát, ha egy közokirat TÉNYKÉNT rögzít valamit, akkor azt TÉNYNEK kell tekinteni, az az ellenkező bizonyításáig azt valónak kell elfogadni.Mi a közokirat? A közokirat fogalmát a Pp. 323. §-a határozza meg. Olyan papíralapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. Ennek a kritériumnak megfelel a közgyűlés határozata, illetve a közgyűlési jegyzőkönyv. A közokirat a benne foglalt TÉNYEKET teljes bizonyító erővel bizonyítja. Azt például, hogy a közokirattal tanúsított TÉNYEK valóságosak. Esetünkben azt, hogy VAN TISZA-csomag. (Hogy ez „veszélyes” az lehet, állásfoglalásba foglalt vélemény, de az, hogy ilyen adócsomag létezik mindenképpen TÉNYÁLLÍTÁS.) Ki a hivatalos személy?A Btk. 459. §-a tartalmazza az értelmező rendelkezéseit; a 11. pont i) alpontja szerint a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja hivatalos személy. Ennek megfelelően a hivatalos személy által hivatalos eljárásában kiállított alakilag valódi, de tartalmilag hamis közokirat készítése esetén megáll a Btk. 343. §-a szerinti felelősség, mert a képviselő testület tagjai (beleértve a polgármestert is) hivatalos személyek, a képviselőtestületi ülés (közgyűlés) hivatalos eljárás, az ülésről készült jegyzőkönyv, illetve határozat pedig alakilag megfelel a közokirat kritériumainak. Ki az elkövető?Ez egy érdekes, fogós kérdés. A hamis közokirat készítése a közokirat alaki elkészítésével válik befejezetté. Esetünkben azzal, hogy elkészül az ülésről szóló jegyzőkönyv, illetve a határozat. Vizsgálandó, hogy ki az, aki ezeket a közokiratokat „elkészíti”? Akinek az aláírása nélkül az irat nem felel meg a közokirati alakiságoknak, az mindenképpen képbe kerül, hiszen az ő aláírásukkal válik az okirat közokirattá. Érdekes kérdés azok szerepe az eljárásban, akik vagy nem hivatalos személyek, vagy hivatalos személyek ugyan, de nem aláírók. Szerintem érdekes jogászi feladat értékelni az adminisztratív munkát végző alkalmazottak szerepét - akik tevékenyen részt vesznek az okiratok elkészítésében, jogi véleményezésében-, illetve azoknak a hivatalos személyeknek - önkormányzati képviselőknek - a szerepét vizsgálni, akik részt vesznek a döntés meghozatalában - az előterjesztés elfogadásában, esetleg önkormányzati bizottságokban . Elég nehéz kibogozni, hogy ki a tettes az aláírók mellett és milyen minőségben. Mert tettes az elkövető, társtettes, aki az elkövetővel együtt valósítja meg a cselekményt, felbujtó, aki rábírja a tettest az elkövetésre, bűnsegéd pedig, aki a cselekmény elkövetéséhez segítséget nyújt. Mivel a cselekmény szándékos bűncselekmény, így egyénileg kell vizsgálni, hogy kinek milyen szerepe volt a valótlan TÉNY közokirati rögzítésében. Nyilván más a jegyzőkönyvet leíró titkárnő, a határozati javaslatot megfogalmazó jogász, vagy a javaslatot benyújtó előterjesztő szerepe. Külön érdekes a határozatról szavazó önkormányzati képviselők - hivatalos személyek - szerepe, akik egy része megszavazza a határozatot, másik része viszont nem szavazza meg a határozatot. A magam részéről azt gondolom, hogy a határozatot tartalmazó jegyzőkönyv TÉYNKÉNT a határozat meghozatalát tartalmazza, tehát annak közokirati bizonyítéka, hogy tényleg megtörtént ennek a furcsa határozatnak az elfogadása. Ezért ennek a jegyzőkönyvnek az elkészítése önmagában nem bűncselekmény. Maga a határozat viszont – ha TÉNYKÉNT tálalja a TISZA-csomagot – tényállásszerűen bűncselekmény elkövetésének bizonyítéka. Megítélésem szerint az közokiratban szereplő „lényeges tény”, hogy létezik-e egyáltalán TISZA-csomag. Ha ezt a vitatott kérdést eldöntött tényként - mintha ebben a kérdésben már lenne jogerős bírósági határozat arról, hogy létezik ilyen dokumentum - szerepel a Tisza-adóemelési csomag, akkor megvalósul a Btk. 343. § (1) bekezdés c) pontjában írt elkövetési magatartás esetén a közokirat alakilag valódi lesz, hiszen azt a hivatalos személy állítja ki, de lényeges tényt nem a valóságnak megfelelően tüntet fel. De mindez csak egy jogászi vélemény. Ahogy az is, hogy önkormányzatoknak átveszik a propaganda média szerepét, egyfajta digitális harcosok klubjaként, az teljesen méltatlan dolog. És amíg a propaganda újság írogathat mindenféle bolondságot, addig egy önkormányzat közokiratokat hoz létre, amelyekben foglalt tényeket az ellenkező bizonyításig igaznak kell elfogadni. És ez már nem játék! dr. Zeke László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Borsot törnek a bírónő orra alá?
dr. Zeke László | 01.12. 11:22
Sokan nem értik mi az a „jogállam”. Elvont fogalomnak tartják, amihez nem érzik, hogy bármi közük lenne. Ha már a saját bőrükön érzik, akkor meg már késő!Jogállam kontra KirakatperNos, akkor itt egy átélhető példa: a bírónő, aki végzi a munkáját és hivatali visszaélés vádjával feljelentik. Hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik dönteni a BORS politikai propaganda kiadvány terjesztésének betiltását illetően. Akinek nem tetszik a hazugságokkal teletömött kiadvány, annak jogában áll bírósághoz fordulni, akinek az a véleménye, hogy a lapban foglalt állítások valósak, annak meg jogában ezt bizonyítani és elérni, hogy a bíróság ne tiltsa be a lap terjesztését. A bíróságnak meg joga (és kötelessége) döntést hozni az ügyben. Hogy a bíró nincs befolyás alatt azt függetlensége kell, hogy garantálja, amennyiben nem várható el tőle pártatlan bíráskodás, úgy elfogultsági kifogás útján ezt az érintettek (ugyancsak a bíróság előtt) jelezhetik, s ha a bíróság úgy dönt az ügy eldöntését másik bíróra bízzák. Ez az ügyek menetének rendje. Ezt a gyakorlatot a törvényhozás (Országgyűlés) szabályozza, a végrehajtó hatalom (a Kormány) köteles garantálni a napi gyakorlatban. Enélkül a bíróság nem tud valóban függetlenül működni. "Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!"És mi történik most? A bíróság hoz egy döntést, ami nem tetszik a regnáló politikai hatalomnak és pellengérre állítja az ítélkező bírót, nagyon súlyos személyiségi jogsértésekkel, durva presszióval (ami eleve sérti a bíróság függetlenségét). A kormány-propaganda érzékeny személyes adatokat, ráadásul vélelmezett személyes adatokat, ráadásul tiltott módon megszerzett és kezelt adatokat használ ehhez a példátlan akcióhoz. A bíró politikai meggyőződése ugyanis ilyen adat. Nem tudhatja a propaganda, hogy a bírónak mi a tényleges politikai meggyőződése (erre nem elégséges „bizonyíték”, hogy esetleg letöltötte a TISZA Világ applikációt). Ha letöltötte az applikációt, akkor a kiszivárgott/ellopott adatbázis tárolása, kezelése, felhasználása jogellenes, ez ellen a gyakorlat ellen a hatóságoknak fel kellene lépnie. Nincs itt semmi látnivaló...Az ítélkező bíróságok hierarchiájának csúcsán lévő Kúria elnöke nem védi meg a bírót (sőt – nyilvánvalóan törvénysértő módon – kilátásba helyez eljárásokat azokkal a bírákkal szemben, akik letöltötték az applikációt). A végrehajtó hatalom alá tartozó hatóságok nem lépnek: nincs eljárás a lap, a felelős szerkesztő, a cikk írója ellen. Nincs nyomozás, számítógépek lefoglalása, az adatkezelés vizsgálata végett; az adatvédelmi hatóság, a rendőrség nem cselekszik. Hallgat. Csendben asszisztál a bíró elleni „boszorkányüldözéshez”. Orbán Balázs a Bors különszámával - Fotó: Orbán Balázs - FacebookA fékeveszett indulat és a propagandisták „lovak közé dobott gyeplő” ott tart, hogy súlyos bűncselekmény: hivatali visszaélés gyanújával feljelentést is tettek dr. Mikus Zsuzsanna bírónővel szemben (mesterséges intelligenciával generált képpel illusztrálva. A játék itt már nem babra megy: a bíró egzisztenciája, karrierje a tét. Ennek örvén, a bíró elleni eljárás hírével „felhabosítva” igyekeszik a propaganda a hamis tényállításokat tartalmazó üzenetét tálalni.Ön is szeretne hasonló elbánást? - Forrás: YouTube ScreenShotEhhez asszisztál a hatalom, ezt a magatartást bátorítja, amikor vigyorogva, minden gátlás nélkül terjesztik a kiadványt és nyíltan szembe mennek a 16. éve saját 2/3-dal uralt törvényhozásuk által hozott törvényekkel. Mintha ellenzékben lennének és az autokrata önkénnyel szemben vennék fel a harcot polgári engedetlenséggel, úgy beszélnek magas rangú politikusok arról a szégyenteljes gyakorlatról, hogy nem hajtják végre a bíróság határozatát. Egy bíró, egy altábornagy, holnap talán Ön! Nos, aki nem érti, hogy mi a baj a jogállamiság hiányával annak érdemes ezt az esetet végiggondolnia, vagy elképzelnie, hogy milyen lesz az, amikor saját igazát keresve a bíróságon szembesül azzal, hogy a bírót presszionálják, vagy a bíró döntését kinevetik, annak végrehajtását szégyentelenül megakadályozzák. Esetleg őt magát pellengérre állítják, megszégyenítik. Ne várjuk ezt meg! dr. Zeke László - Nyitókép: ÍgyÉlünk grafika
Ne hagyd magad! Így állítsd bíróság elé a propagandista telefonbetyárt!
dr. Zeke László | 2025.11.23. 17:29
Kis útmutató propagandista zaklató perléséhez. Napjainkban sajnálatos módon elszaporodtak a jogellenesen nyilvánosságra hozott (vagy megszerzett) adatbázisokban szereplő személyeket vélt politikai preferenciájuk alapján kéretlen telefonhívásokkal zaklatni. Az sem ritka, hogy ezekről a telefonhívásokról – ezzel újabb jogsértést elkövetve – egyesek hangfelvételeket készítenek a felhívott személy hozzájárulása nélkül. A legmegátalkodottabb gazfickók pedig a jogellenes hangfelvételeket felhasználva média tartalmakat gyártanak saját és követőik gyönyörűségére. Van egy kézenfekvő, gyors és hatékony eljárás az ilyen típusú jogsértés orvoslására és annak megelőzésére, hogy ezek a propagandista telefonbetyárok folytassák neveletlen viselkedésüket. Elöljáróban tisztázzuk pár alapvető dolgot! A hangfelvétel engedély nélküli készítése, illetve felhasználása személyiségi jogot sért, teljesen függetlenül annak tartalmától. Nem kell, hogy a hangfelvétel tartalma bármiféle egyéb jogsértést jelentsen. Az engedély hiánya önmagában megalapozza a speciális, soron kívüli eljárásban indítható per lehetőségét. Ha a hangfelvétel készítése, nyilvánosságra hozása további sérelmet is okoz, az ilyen igény külön kártérítés keretében érvényesíthető (egy szokványos ügymenet szerinti perben). Azonban, ha „csak” az engedély hiányzik, akkor villámgyorsan felelősségre lehet vonni a jogsértőt. Bohár Dániel – Fotó: Bohár Dániel riporter Facebook oldala Van segítség! Ehhez kívánok segítséget nyújtani azon kedves jogkereső állampolgároknak, akik szeretnék móresre tanítani az olyan szégyentelen pernahajdereket, akik nem átallanak jogellenes adatbázisokban kutakodva, onnan kimazsolázott telefonszámok felhasználásával zaklatni másokat, és még nyilvánosan el is dicsekednek ezzel a széles nyilvánosság előtt. Novemberben engem is felhívott egy debreceni illetőségű, közismert fideszes propagandista azzal, hogy mit szólok ahhoz, hogy kiszivárogtak adataim a világhálóra. Valószínűleg nem tetszett neki, amit mondtam, mert a velem folytatott beszélgetésből egyetlen szó sem szerepel abban a filmecskében, amit öt sorstársammal folytatott telefonbeszélgetés részleteinek felhasználásával készített, és tett közzé Facebook és TikTok profilján. Tette ezt a hangfelvételen szereplők engedélye nélkül. Most megmutatom, hogy miként kell az ilyen alakokat beperelni. Hogyan pereljünk? 1.) Legyünk éberek A peres igényérvényesítés egyik legfőbb akadálya az, ha nem tudjuk kellő alapossággal bizonyítani a jogsértést. Másik akadály a meglehetősen nehézkes perrendtartás, amelynek alkotói kevésbé tartották szem előtt a jogkereső polgárok igényeit, mintsem azt a szempontot, hogy az a per intéződik el a leggyorsabban, ami el sem indul. Szóval, hogy technikailag nehéz elindítani egy pert. Ezekre figyelemmel érdemes résen lennünk és előre felkészülnünk a jogsértés dokumentálására. 2.) Dokumentálás Ha felhív a zaklató propagandisa bennünket, gondoskodjunk az esemény dokumentálásáról. A hívás tényét és időpontját, a hívó fél telefonszámát rögzítő hívásnaplóról készítsünk képernyőfotót. (Ha elrejtett hívószámról hívnak akkor jobb, ha fel sem vesszük a telefont.) Egyes köztudott zaklatók telefonszáma közismert, így az ilyen telefonszámokat érdemes előre beírnunk a telefonunkban tárolt számok közé. Így már a telefon kicsengésekor láthatjuk, hogy egy vélhetően zaklató hívás van folyamatban, és felkészülhetünk az eseményre. 3.) Megfelelő kommunikáció a dokumentáció folytatása mellett Ha felvettük a telefont beszéljünk annak tudatában, hogy megy a felvétel, ennek megfelelően válogassuk meg a szavainkat. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a hívás kéretlen és zaklató szándékú, akkor meg kell tudnunk tőle a legfontosabb adatokat. Kérdezzük meg a hívó fél nevét (nyomban jegyezzük is fel). A per elindításához nélkülözhetetlen az illető lakcíme, erre is kérdezzünk rá. Nem feltétlenül fontos, de nem árt tudni az illető születési helyét, idejét, anyja nevét, e-mail címét. Ha megkérdezi, hogy miért van erre szükség nyugodtan megmondhatjuk neki, hogy jogsértés esetén szükségünk van ezekre az adatokra ahhoz, hogy be tudjuk őt perelni. Könnyen lehet, hogy már ettől elmegy a kedve a szórakozástól és abbahagyja a hívást, zaklatást és eltekint a titokban készült hangfelvétel felhasználásától. 4.) A jogsértő tartalom „beszerzése” A hívást követő naptól kezdve érdemes az illető „körmére nézni”: meg kell nézni a közösségi média felületeit, utána kell nézni, hogy a hangfelvételünk felbukkan-e valamelyik posztjában. Ha rábukkanunk az anyagra rögtön mentsük el a filmet, vagy hanganyagot, készítsünk képernyőfotót is a sérelmes posztról, ahol látszik a közzététel helye, időpontja. Ha nem értünk az ilyesmihez, akkor kérjünk meg erre egy hozzáértő barátunkat, akit arra is meg kell kérni, hogy szükség esetén álljon rendelkezésre tanúként a bíróságon (igazolandó a sérelmes poszt meglétét, a tudomásszerzés időpontját). Erre akkor van szükség, ha az illető a keresetindítást követően, de a bírósági tárgyalást megelőzően ravaszul törölné a jogsértően közzé tett tartalmat. Bohár Dániel zaklat – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A per megindítását megelőző kötelező eljárás Ahhoz, hogy egy soron kívüli eljárásban gyorsan elláthassuk a baját a zaklatónak, szükséges egy rövid megelőző eljárást lefolytatni. A jogsértéstől való tudomásszerzést követő 30 napon belül fel kell szólítani a jogsértőt arra (lehetőleg ügyvéd bevonásával), hogy hagyja abba a jogsértést, törölje a nyilvános média felületekről és a saját tárhelyeiről a jogellenesen készült hangfelvételeket (semmisítse meg azokat). Valamint, hogy kérjen elnézést a jogsértés miatt ugyanolyan nyilvánosság előtt, mint amilyen nyilvánosság előtt elkövette a jogellenes magatartást. Minderre határidőt kell szabni, szerintem a 3 napos határidő elegendő kell legyen a felszólításban foglaltak teljesítésére. Az elégtétel adó közlemény szövegében – ha nem akarjuk, hogy a nevünk szerepeljen – kérjük monogram közzétételét. A nyomaték kedvéért jelezhetjük, hogy a felszólító levél elkészítéséig felmerült ügyvédi költségekre is igényt tartunk (akkor is, ha eleget tesz a felszólításnak). A levelet természetesen elsőbbségivel, ajánlva, tértivevényesen kell feladni, hogy a feladás időpontját, így a felszólításban közölt határidő elmulasztását perrendszerűen tudjuk bizonyítani. A levél kézhezvételének napját követő nap, az első nap a háromból, s ha addig nem teljesít, megnyílik a perindítás lehetősége a határidő utolsó napját követő 15 napon belül. A határidő elmulasztását érdemes képernyőfotóval igazolni: meg kell keresni a jogsértő tartalmat, s ha az még mindig fent van a neten, akkor az erről készült képernyőfotó ennek tényét és időpontját tudja bizonyítani. A per Ez a speciális eljárás rendkívül gyors és egyszerű. A bíróság a kereset beérkezését követő 8 (!) napon belül köteles tárgyalást tartani. Ha a keresettel minden rendben van megtartja a tárgyalást, amelyen ott rögtön, helyben, egy tárgyaláson döntenie kell. Akkor is lefolytatja a pert, ha az alperes nem jelenik meg. A bizonyítási eljárás rendkívül egyszerű: a felperes tudja-e bizonyítani, hogy a vele készült hangfelvételt az alperes elkészítette, felhasználta (erre való a hívásról a képernyőfotó, az elmentett hang-, illetve filmfelvétel, a felek személyes meghallgatása); hogy a felperes felszólította-e az alperest határidővel a jogsértés abbahagyására, megszüntetésére, elégtétel adására. Az alperesnek pedig azt jell bizonyítania, hogy volt engedélye a hangfelvétel készítésére, felhasználására. A bíróság a kereseti kérelemnek megfelelően megállapítja a jogsértés tényét, eltiltja az alperest a jogsértő magatarástól, kötelezi a jogsértő tartalom megsemmisítésére, törlésére, valamint elégtétel adására, valamint perköltség megfizetésére. A bíróság a jogsértés körülményeit vizsgálja – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Ez utóbbi elég kellemetlen lehet, mert a per 36.000 Ft mértékű illetéke mellett, az ügyvédi munkadíjat is ki kell fizetnie. A Kúrai precedensképes határozata alapján, óradíjas megállapodás esetén, ez megkezdett óránként 35.000 Ft + ÁFA összeg erejéig, mértékét tekintve nem támadható, a saját praxisomban megtapasztalt bírói gyakorlat esetén pedig perindításig 5 óra időtartam elfogadott. Egy rövid, egy órás tárgyalás esetén is összesen 6 óra időtartammal számolva ez bruttó 266.700 Ft. Ha egy tréfás videóban a szerző 4-5 ember jogellenesen rögzített hangfelvételéből csinál montázst, igencsak hamar 1-1,5 millió Forint összejön perköltségben. Nem is beszélve arról, hogy 4-5 alkalommal kell megjelennie a bíróságon, amire hamar rá lehet unni. A per tárgyára tekintettel a felperesnek nem kell illetéket fizetnie a perindításkor, a per elbírálására első fokon az alperes lakhelye szerinti törvényszék bír hatáskörrel és jogkörrel. Mivégre ez az egész? Szerintem érdemes kiállni jogainkért, személyiségi jogainkért. Nemcsak önérzetből, önvédelemből, de a méltóságunk megóvása végett is. A neveletlenül viselkedő, elkanászosodott propagandistákra pedig bőven ráfér egy kis lecke a jogállamiságból. Mert a folyamatok természetéből az következik, hogyha nem állítjuk meg a hógolyót, akkor abból bizony akár lavina is lehet. A jogkereső polgárok dolgának megkönnyítése végett, elérhetővé teszek egy kereset mintát az ilyen perek elindításához, mely az alábbi szövegre kattintva elérhető. »» Innen tölthető le a kereset minta »» Fájl »» Letöltés «« dr. Zeke László – Nyitókép: Bohár Dániel – Facebook – ÍgyÉlünk grafika
Pápai vs. bírói csalhatatlanság
dr. Zeke László | 2025.10.23. 00:10
A pápa nem tévedhetetlen, a bíróság igen? A pápa már hit és erkölcs dolgában sem csalhatatlan, a bíróság ítéletét bírálni viszont nem lehet? Furcsa kettősség az erkölcs és a jog világában, pedig a két dolog elvileg egy tőről fakad: a jog az erkölcs minimuma… Csalhatatlanság A pápai csalhatatlanság – másképpen tévedhetetlenség – 1870-ből származó dogmája szerint a pulpitusról (ex cathedra) beszélő pápa – Jézus Péternek tett ígérete alapján: „Mert nem ti fogtok beszélni, hanem majd Atyátok lelke szól belőletek” (Máté 10, 20) – hit és erkölcs dolgában tévedhetetlen, az ilyen módon tett kijelentései kötelezőek. Ezt a dogmát 1964-ben a II. Vatikáni Zsinat felülbírálta, a protestáns egyházak pedig eredetileg sem fogadták el. Ezzel szemben egy egyszerű járásbírósági bíró később jogerős és végrehajthatóvá vált döntése pedig megfellebbezhetetlen. Legfeljebb különleges körülmények és jogvesztő határidők keretei között rendkívüli perorvoslatokkal támadható. De a hazai, gyakran szakmai közvélekedés szerint még csak nem is bírálható… Az indok leginkább az, hogy a jogerős ítéletek bírálata rombolja a bíróság tekintélyét, az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. Magam – gyakorló ügyvédként is – ezzel a „dogmával” vitában állok. Szolgáltatás Az igazságszolgáltatás egy olyan társadalmi intézményrendszer, ami a polgárok adójából fizetett szolgáltatás. Mi, adófizetők pedig pontosan ugyanúgy várjuk el ennek a szolgáltatásnak a megfelelő minőségét, mint ahogyan egy étteremben a finom ételt és az udvarias kiszolgálást. S ahogyan azt szeretnénk enni a vendéglőben, amit rendeltünk, ugyanúgy arra számítunk, hogy a bíróság betölti azt a funkciót, amire létrejött. Ahogyan nem azért lesz egy étterem színvonal alatti, mert beírunk a panaszkönyvbe – hanem azért, mert rossz volt az étel -, ugyanúgy nem azért csökken a bizalom a bírósággal szemben, mert egy felháborodást keltő ítéletet nyilvánosan bírálnak, hanem azért, mert az ítélet felháborító. A Fővárosi Törvényszék épülete – Fotó: Facebook Tárgyalások nyilvánossága Megítélésem szerint a jogszolgáltatásba vetett bizalmat az inkább erősíti, ha a nyilvános bírálat lehetőségével él a közvélemény, mert különben mi értelme lenne az egyik legfontosabb garanciális elemnek: a tárgyalások nyilvánosságának. Mi mozdítaná előre a jogalkotás, jogalkalmazás fejlődését, ha nem éppen ez? Az ebben a tárgyban folyó vitának egyik pregnáns példája a TISZA Párt és az Index sajtópere, amelyben a Fővárosi Törvényszék nem mulasztott el felháborodni azon, hogy Magyar Péter nyilvánosan kritizálta az I. fokú ítéletét. A bíróság „visszautasít minden olyan megnyilvánulást, amelyben bíráit elfogultsággal vádolják, tárgyalás előtt meghozott ítéletről szólnak és a pártállami időket idéző eljárást emlegetnek, azaz a bíróságokba vetett bizalom csorbítására alkalmasak”, olvassuk a közleményben, egy olyan ítélet után, amely tényként utal a TISZA Párttól „kiszivárgott” brutális adóemelés szándékára, amire rögvest egy komplett kormánypropaganda, illetve egy több milliárdos nemzeti konzultáció épül. Ahhoz, hogy a bíróság politikai pártatlanságába vetett hit ne rendüljön meg talán nem kellett volna Gulyás Mártont, mint ellenzéki aktivistát garázdaság – vízfestékes lufi eldobása – miatt elítélnie annak a bírónak, aki saját Phd. dolgozatában még a garázdaság büntethetőségét is vitatja, mondván, hogy a garázdaságot még a Btk.-ból is ki kellene venni. Nem kellett volna a kisgyerekkel karján futó menekültet, vele szemben futó gyereket felrúgó operatőrt, a jogerősen garázdaság vádjával elítélt László Petrát rendkívüli perorvoslatban felmenteni. Mondván, hogy a tett helyszínén mindenki felindult állapotban volt, s a cselekmény nem keltett felháborodást, riadalmat. (Az ügyön az egész kultúrvilág felháborodott, a felbuktatott menekülő ember karján ülő gyermeket legközelebb C. Ronaldo oldalán láttuk viszont.) Nem kellett volna az Ügyvédi Kamara szakmai kritikájára reagálva 17. Magyar Jogászgyűlésről a kúriai bírákat is hazarendelve sértődötten kirohannia a Kúria elnökének. (A független, pártatlan, elfogulatlan bíráknak pedig meg kellett volna tartaniuk az előadásukat, nem pedig sértődékeny főnökük utasítására otthagyni a szakmai konferenciát.) Nem kellett volna a nyugdíjas nénivel pereskedő Lázár Jánostól Csongrád-Csanád Vármegyében egymás után négy bíróságnak is bejelenteni, hogy „elfogultság” miatt nem tudnak dönteni a nagy hatalmú politikus és a nyugdíjas néni vitájában. (Végül csak az ötödik bíróság merte felvállalni a döntés felelősségét.) Nem sorolom tovább… A derekához bilincselt kézzel, lábbilincsben a vízfestékes lufi miatt vádlottak padjára állított aktivista, a világraszóló felháborodást keltő, menekülő embereket, gyereket rugdosó operatőr utólagos felmentése, a sértődött kúriai elnök által utasítgatott bírák, a politikus ügyben dönteni nem merő bíróságok és az ezekhez hasonló ügyek hosszú sora az, ami alkalmas arra, hogy megingassa a független, pártatlan, elfogulatlan bíróságokba vetett bizalmat és nem az, ha kritikát fogalmaz meg valaki. Nem egyszerű dolog „igazságot” szolgáltatni, miután maga az „igazság”, mint kifejezés a teljes hatályos joganyagban nincs definiálva! Úgy is fogalmazhatnék, hogy az igazságszolgáltatás olyasmit szolgáltat, ami nincs. Érdemben egyetlen helyen szerepelt a teljes hatályos magyar joganyagban az „igazság” szó. Az 1952. évi III. tv. (polgári perrendtartás) 1. §-ában, ahol állt, hogy a törvény biztosítja a „jogviták eldöntését az igazság alapján”. Ez a megfogalmazást azonban az Országgyűlés 1999. december 31. napján hatályon kívül helyezte. Pont ezért fontos a nyilvánosság, a kritika lehetősége, annak a „dogmának” a meghaladása, hogy a bíróság jogerős döntése nem kritizálható! dr. Zeke László – Nyitókép: Illusztráció – Melczer Zsolt – AI grafika
Akarunk-e a volt kommunisták és kiszolgálóik nélküli országot?
dr. Gaál Lóránt | 2025.10.06. 04:19
Tény, hogy 1989. októberében végleg megbukott, feloszlott az MSZMP, mint ahogy az is tény, hogy 1990-ben mi magyarok megtartottuk az első szabad választásokat, valamint, hogy 1991-ben kivonultak a szovjet csapatok Magyarországról, de most 2025-ben valóban ki lehet-e jelenteni, hogy 1990-ben – politikai értelemben – megszabadult az ország azoktól, akik az előző rendszert is fenntartották? Ha visszatekintünk az elmúlt 35 évre, akkor nem nehéz megállapítani, hogy a parlementben mindig is ültek és mai napig is ülnek olyan személyek, akik MSZMP vagy az állampárt kiszolgáló szerveinek, illetve ifjúsági szervének (KISZ) a szolgálatában álltak (Stump István, Matolcsy György, Pintér Sándor, Fónagy János, Tállai András, Kövér László, Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc, stb.). Orbán Viktor választmányi tag vitaindító beszédet tart a Fidesz gyűlésén az I. kerületi Tanács Művelődési Házában – Fotó: Rózsahegyi Tibor / MTI Ki a kommunista? Érdekes, hogy a Fideszes képviselők igen sokszor, tulajdonképpen válogatás nélkül kommunistázzák azokat, akik nem értenek egyet az általuk (Orbán Viktor által?) képviseltekkel függetlenül attól, hogy a „lekommunistázottaknak” volt-e közük vagy sem az állampárthoz. Egy példa Orbán egyik 2020-as beszédéből: Érdekes összefüggés, hogy Magyarországot a volt kommunistákból álló kormány vitte csődbe liberális politikájával. Ez a példa megerősíti azt a feltételezést, hogy olyan, hogy liberális, nincs is. A liberális nem más, mint diplomás kommunista. A politikai vagdalkozás során 2012-ben felmerült már, hogy Orbán Viktort a kommunisták esetleg beszervezték, viszont ezt Orbán igyekezett cáfolni. 2015-ben ismét felmerült Orbán lehetséges beszervezésének a témája, viszont ezt már Simicska Lajos (FIDESZ sokáig volt gazdasági igazgatója, APEH elnök, KÖZGÉP tulajdonosa, stb.), Orbán egykori barátja „dobta be” a köztudatba: Simicska megerősítette, hogy ő adta a Mandiner-interjút, és fenntartja az abban tett állításait. Simicska többször is kijelentette, hogy „30 valahány éven át elhittem, amit Orbán mondott, hogy nem írta alá a beszervezési nyilatkozatot, de most elbizonytalanodtam”. A Miniszterelnökség reakciójára is azt mondta, hogy évtizedekig elhitte ezt a verziót, hogy Orbán nem írta alá a papírt, de megváltozott a véleménye. Amikor a műsorvezető megkérdezte, mitől bizonytalanodott el, Simicska ezt válaszolta: Erre mit mondjak önnek? Nem tetszik, ami az elmúlt egy évben orosz-ügyben zajlik. Arra a kérdésre pedig, hogy vannak-e más tanúk vagy bizonyítékok Orbán esetleges beszervezéséről, Simicska egy hosszú nevetéssel reagált. Hozzátette, hogy „egyelőre” nem kíván többet mondani. – írta 2015-ben az Index. Tehát arra a kérdésre, hogy ki a kommunista és ki nem az, tulajdonképpen a Fidesz által kreált Alaptörvény U) cikk (1) bekezdése adja meg a választ, amely így szól: (1) Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak….. Tessenek eldönteni! Orbán, Putyin két jó barát? Orbán közeledik (vagy már túl közel van, vagy mindig is ott volt?) Putyinhoz azt nem nehéz észrevenni. Orbán szinte az összes Putyint sújtó EU-s szankcióval szembement (de végül megszavazta azokat), azt állítva, hogy azok háborúpártiak. Nyilván nem kis problémát okoz Orbánnak az, hogy Trump által Putyinnal szemben belengetett szankciókat, illetve az USA további Ukrajnának szánt fegyverszállításait (legutóbb már a Tomahawk cirkáló rakéták is szóba kerültek) békepártinak tudja eladni itthon. Orbánnak a Putyin pártisága mire vezethető vissza? Orbán szerint nincs orosz pártiság, csak kell az orosz olaj és földgáz, merthogy máshol drágább és veszélybe kerülne a magyar gazdaság és a rezsicsökkentés is. Itt érdemes megnézni Orbán Viktor 2018-as kijelentését, melyben 2022-re ígérte meg a leválást az orosz energiáról. 2018. február 9-én Orbán Viktor beszédet mond a magyar–szerb kormányülés utáni energetikai fórumon – Fotó: Máthé Zoltán / MTI Arra is érdemes rámutatni, hogy Holoda Attila, aki egy elismert energia piaci szakértő, már többször is cáfolta Orbán állításait. Nem mellesleg a horvátok is cáfolják Orbánt és azt, hogy nem tudnák ellátni az Adria vezetéken keresztül Magyarország (és Szlovákia) éves nyersolajigényét. Tehát, akkor mi más lehet Orbán, Putyin pártiságának az oka? Az oroszok még a régi időkből tudnak valamit vagy csak szimpla üzlet az egész? Nagyon úgy tűnik, hogy az üzleti alapok szerepet játszanak, de mi a helyzet a „régi időkből tudnak valamit”-tel? Itt ezen a ponton nyerne értelmet az ügynökakták megnyitása és a társadalom által történő megismerhetősége! Ügynökakták: a Fidesz és a TISZA álláspontja Az úgynevezett ügynökakták megnyitását már több esetben kezdeményezték (ebben leginkább az LMP volt a legaktívabb), de a Fideszes országgyűlési többség mindig leszavazta azt. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes például kijelentette, hogy a szervezett bűnözés elleni harc érdekében, illetve nemzetbiztonsági okokból nem támogatják az ügynökakták megnyitását. Magyar Péter viszont több alkalommal is ígéretet tett arra, hogy ha a TISZA kormányra kerül, akkor meg fogják nyitni az ügynökaktákat. Erröl legutóbb 2025. augusztus 18-án az ATV stúdiójában tett nyilatkozatot. – Fotó: ATV Kell-e a valódi rendszerváltás? Ahogy látható, az Alaptörvény szerint az MSZMP bűnöző szervezet volt, és ezen szervezet volt tagjai a mai napig részt vesznek (vehetnek?) az ország irányításában! Kik lehetnek még azok és milyen szerepet játszanak az ország irányításában, akik a kommunista diktatúra hatalombirtokosai is voltak, és akiknek a személyes adatai egyébként az Alaptörvény szerint nyilvánosságra hozhatóak? Tehát a mai napig nem tisztázott az ügynökakták helyzete, viszont azok megnyitásával talán erre is fény derülhet, és talán arra is, hogy mi a valódi oka Orbán putyinizálódásának. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. Kongresszusáról szóló tévéhíradó részlete, 1980. január 14-én. – Fotó: NFI Látva az országban zajló, a Fidesz által irányított kommunikációt (mint a régi MSZMP-s időkben), amely szerint a nyugat haldoklik, Oroszország az Ukrajnában zajló háború győztese, valamint érezve azt, hogy az élet szinte minden terén állampárti szintű központosítás zajlik (pl.: önkormányzati hatáskörök csorbítása), illetve, hogy hű pártkatonák vezetik az – egyébként Alaptörvény szerint független – intézményeket, pár kérdés azért felmerül! Le kell- e végre zárni az 1990 előtti évtizedeket úgy, hogy : • az ügynökaktákat nyilvánosságra hozzuk, • jogot alkotunk arra, hogy a kommunista diktatúra hatalombirtokosai, valamint ezen hatalom kiszolgálói 2026-os választások után soha többet ne vehessenek részt a hatalom gyakorlásában, mint választott tisztviselők (pl.: országgyűlési képviselő, Alkotmánybíróság tagja, legfőbb ügyész, stb.)? Gaál Lóránt – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció
Helyreigazítható-e a hazugság?
dr. Zeke László | 2025.10.01. 23:10
Az TISZA Párt szerint az Index hazudott, ezért helyreigazítást kért a laptól. Az elsőfokú bíróság nem adott helyt a TISZA Párt keresetének. De jelenti-e ez azt, hogy azt Index nem hazudott? A válasz bonyolultabb, mint ahogy az első látásra tűnik. A kérdésre nemcsak azért nincs válasz, mert a 2025.09.29. napján született ítélet még nem jogerős – a TISZA Párt fellebbez az ítélet ellen -, hanem azért is, mert a kérdés több, a laikus jogértelmezésen túlmutató kérdést vet fel. Kezdjük az alapoknál! A jogászi hivatás egy szóban összefoglalható: szövegértelmezés. Végezzük most ezt! A „hazugság” önmagában nem jogi kategória. Sem a büntetőjog, sem a polgári jog nem szankcionálja. Olyan tényállást a Btk. nem ismer, hogy „hazugság”, ami miatt bármilyen mértékű pénzbüntetés, vagy szabadságvesztés jár. A Ptk. sem fűz jogkövetkezményeket a hazudozó jogalannyal szemben. A hazugságnak csak speciális, nevesített esetei tűnnek fel a tételes jogban. A büntetőjogban például a csaló csak akkor követ el bűncselekményt, ha a hazugsággal (tévedésbe ejtéssel, vagy tévedésben tartással) kárt is okoz, a polgári jogban pedig például akkor, ha a hazugság személyiségi jogot sértve a jó hírnév sérelmével jár. A közszolgálati televízió így mutatta be a bíróság döntését – Fotó: M1 YouTube Hasonlósan speciális körülmény az eljárások során tett tanúvallomás, ami igazmondást követel meg, de egyébként maga a hazugság nem jogellenes. Külön érdekesség, hogy a büntetőjog a terhelt (a gyanúsított, a vádlott és az elítélt) számára biztosítja a „szabad védekezés” lehetőségét, ami eufemisztikus megfogalmazása annak, hogy a terhelt akár hazugsággal is védekezhet (ha azzal mást hamisan nem vádol). Az pedig tényleg csak a szakmabeliek számára evidens, hogy akár igazmondással is lehet rágalmazni (amennyiben a becsület csorbítására alkalmas tényállítás nyilvánosságra hozását sem fontos közérdek, sem méltányolható magánérdek nem indokolja). Szóval az, hogy „csúnya dolog hazudni”, az a jog világában egyáltalán nem olyan egyszerű, mint ahogy azt a laikus közvélemény gondolja. (Egyáltalán nem véletlen, hogy a hazugságot még a Tízparancsolat sem tiltja.) Tehát, amikor az Index azt írja, hogy „Egy, az Index birtokába került feljegyzésből kiderül: brutális SZJA-emelésre készülhet a TISZA Párt”, akkor a helyreigazítási perben nem az a kérdés, hogy ez hazugság-e, hanem az, hogy ez megcáfolható tényállítás-e. A helyreigazítási per tárgya ugyanis nem a „hazugság”, hanem a tényállítás vizsgálata! Nézzük a tényállítást! Mivel a hivatalos nyelv hazánkban a magyar, így a szövegértelmezés során a magyar nyelv szabályaiból, a magyar szavak jelentéséből kell kiindulni. Ebben irányadó a Magyar Nyelv Értelmező Szótára – kivonatolva a vonatkozó részek -: „tény: valamely cselekedetnek megtörténte, végbemenetele; valamely szempont szerint megítélt cselekedet, eset; valóságos körülmény; bebizonyított állítás, tétel, igazság”. Az Index kritizált cikkének a lényege: „brutális szja-emelésre készülhet a TISZA Párt”. Ezt „bizonyítékképpen” támasztja alá egy „az Index birtokába került feljegyzés”. A szövegkörnyezetből következő tényállítás: a feljegyzésnek köze van a Tisza Párthoz (máskülönben hogyan lenne összefüggésbe hozható a TISZA Párttal). Megítélésem szerint ez egy olyan bizonyításra szoruló tényállítás, amit elmulasztott számon kérni az Indexen a bíróság. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a cikk nem tényeket állít, hanem csupán véleményt közöl. „A Fővárosi Törvényszék határozottan visszautasít minden olyan megnyilvánulást, amelyben bíráit elfogultsággal vádolják, tárgyalás előtt meghozott ítéletről szólnak és a pártállami időket idéző eljárást emlegetnek, azaz a bíróságokba vetett bizalom csorbítására alkalmasak.” – írta mai közleményében a Fővárosi Törvényszék Lapozzuk fel ismét a Magyar Értelmező Szótárt! „Vélemény: Általában valakiről, valamiről alkotott nézet, felfogás, illetve ilyenek összessége.” A kritikus szövegben a „készülHET” feltételes módban írott ige alátámaszthatja azt, hogy ez csupán egy vélekedés, nem tényállítás. Miért ne vélekedhetne így a Fidesz? Az viszont már „tény”, hogy ez a TISZA Pártnak tulajdonított feljegyzésből következik. Nem egy ismeretlen eredetű, ismeretlen szerzőtől származó papírdarabról ír a cikk, hanem kifejezetten a TISZA Párt programjáról: „brutális SZJA-emelésre készülhet a TISZA Párt”. (Kérdezzünk rá az alanyra: Kicsoda? A TISZA Párt.) A cikk adós marad azzal, hogy bizonyítsa azt a „tényt”, amire a véleményt alapozza (a cikk egyébként nevét fel nem tüntető szerzője). Az nem válasz erre a kérdésre, hogy a TISZA Párt egyes tagjainak nyilatkozataira alapozzák ezt, hiszen a valódi kérdés a feljegyzés szerzőségére keres választ. A tény tehát nem az, hogy a TISZA Párt valamire készülHET, hanem az, hogy az a bizonyos papír a TISZA Párt programját tartalmazza-e. Az Index azzal védekezett, hogy a feljegyzés a párt gazdasági kabinetjének terveit tartalmazza, az anyag megszövegezői pedig a párt gazdasági munkacsoportjának javaslattevői, a gazdasági program megalkotásával megbízott szakemberek. Nos, ez a bizonyításra szoruló tény, nem az a vélemény, amit erre alapoznak. Ezt pedig az Indexnek bizonyítania kellene, ennek sikertelensége esetén pedig helyreigazítást kellene közölnie azzal, hogy valótlanul állította, hogy a kérdéses feljegyzésnek bármi köze lehet a TISZA Párthoz. (Az, hogy egyébként mi a véleménye arról, hogy ki, mire készülhet természetesen teljesen érdektelenné vált volna.) Az Index által publikált, említett feljegyzés – Fotó: Index A védekezésben az Index arra is hivatkozott, hogy a cikkben kifejtett vélemény nem a TISZA Pártra vonatkozott (csak annak szakembereire), amihez képest a cím tartalmazza azt, hogy „brutális SZJA-emelésre készülhet a TISZA Párt”. Kézenfekvő kérdés lehet, hogy akkor miért róluk szól a cikk, ha a véleményt nem róluk alkották. Az első fokon sikeresnek bizonyult védekezés szerint a cikk nem arról szól, hogy az emlegetett brutális SZJA emelés a TISZA Párt hivatalos programja lenne (bár másképpen érteni azt, hogy erre készülhetnek logikusan nem nagyon lehet). A bíró is itt, ugyanabban a közéleti környezetben él, mint mi. Döntésének mérlegelésekor figyelemmel kell lennie arra, hogy a bíróság előtt véleménynek álcázott tényállításra egy teljes kampánypropaganda alapozódik – Tisza-adó címszó alatt -, milliárdos nagyságrendű költséget generáló újabb nemzeti konzultációval megfejelve, immáron a teljes magyar nyilvánosság előtt tényként feltüntetve azt, ami a bíróság szerint csupán vélemény. Az egy külön sajtóetikai kérdés, hogy a cikk ismeretlen szerzője a megjelenés előtt elmulasztotta megkérdezni a TISZA Pártot, s utóbb sem közölte le Magyar Péter reakcióját. Ez szintén nem tárgya a helyreigazítási pernek. A TISZA Párt hivatalosan közölte adó programját, benne azt, hogy nem tervez semmilyen SZJA emelést az tény, mert megtörtént dologról beszélünk (lásd fentebb az értelmező szótár definícióit). Hogy hazugság, amit az Index állított tehát bizonyossá vált, hiszen azt a Tisza bizonyította ezt azzal, hogy nyilvánosságra hozta hivatalos adóprogramját. Ez azonban nem volt tárgya a pernek. A TISZA Párt adóügyi elképzelései – Fotó: TISZA Párt Facebook A hazugság ugyanis perben nem helyreigazítható, legfeljebb erkölcsileg lehet elítélni. A tényállítás perrendszerű bizonyítása pedig – hogy a szerző véleménye a TISZA Párt valós adótervein alapszik – elmaradt. dr. Zeke László – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció
A Költségvetési Tanács és a fiskális függetlenség illúziója
Koszi Ferenc | 2025.08.23. 03:47
Papíron a fékek és ellensúlyok őrei, a gyakorlatban a kormány politikai biztosai – a hosszú évekre bebetonozott intézményvezetők nem a közérdeket, hanem a hatalom megtartását szolgálják. A Költségvetési Tanács csak a jéghegy csúcsa. A legalista autokrácia olyan politikai berendezkedés, amelyben a hatalom nem a törvénytelenséggel, hanem épp ellenkezőleg: a jog látszólagos tiszteletével építi ki uralmát. Minden döntést, minden intézkedést törvényekbe csomagolnak, a szabályok formálisan megfelelnek az alkotmányosság követelményeinek, de valójában a politikai akarat kiszolgálására szolgálnak. A rendszer lényege, hogy a jog eszközét fordítja a demokrácia ellen. Nem jogfosztással, hanem jogalkotással éri el, hogy a pluralizmus és a fékek-ellensúlyok rendszere kiürüljön. A kulcspozíciók betöltése, a kinevezések hosszú időre történő kiterjesztése és az intézmények bebetonozása mind törvényesen történik – de a következmény mégis az, hogy a hatalom önmagát védi, nem pedig az állampolgárokat. Klasszikus példa erre, amikor a kormányzat saját mandátumát messze túlnyúlóan kinevez embereket vezető pozíciókba. Papíron minden szabályos, a valóságban viszont olyan hálózat jön létre, amely megakadályozhatja egy új politikai többség tényleges kormányzását. Ez a legalista autokrácia: a demokrácia díszletei megmaradnak, a tartalom azonban kiürül. Fleck Zoltán jogszociológus figyelmeztetése különösen időszerű: Valaki ezt nyilvánosságra hozta, és megpróbálják a gondolatot ellehetetleníteni, vagy megfélemlíteni. Hogy – ne próbáljon meg senki abban gondolkodni, hogy az ő B vagy C tervüket, tehát azt a tervet, hogy – a választások elvesztése után pillanatok alatt visszaszerezhetik a hatalmat a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság, a költségvetési tanács, az ombudsman, a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke, stb. stb. felhasználásával semmiből nem tart megvalósítaniuk. Tehát a törvényalkotás, a költségvetés elfogadása majdnem lehetetlenné válhat, hogyha ezek a szervek, személyek nem az alkotmányos funkcióikat látják el, hanem az urukhoz, a kinevezőjükhöz továbbra is hűségesek. Rá kell kényszeríteni ezeket a funkciókat a demokratikus elvek tiszteletben tartására, mert ez az, amiben egyáltalán nem lehetünk biztosak. Természetesen politikai kényszer alkalmazásával! Mert mi van erőszakosabb annál, mint hogy egy pozícióval visszaélve a választások, a viszonylagosan szabad választások eredményét, ahol nagyon nehéz megverni az ellenzéknek a jelenleg kormányzó „többséget”, azt a hatalom megkérdőjelezi valamilyen sanda szándékból, egyébként a hatalom megtartásának alkotmányellenes szándékából. A jelenség legkézzelfoghatóbb példája gazdaságpolitikai szempontból a Költségvetési Tanács. Fleck Zoltán jogszociológus interjút ad a 24.hu újságírójának. – Fotó: Berecz Valter Ez egy háromtagú testület, amelynek törvényben rögzített feladata, hogy felügyelje az állami költségvetés tervezését és elfogadását. Joguk van véleményezni a büdzsét, sőt a végső szakaszban akár meg is vétózhatják annak elfogadását. A szabály szerint, ha a tanács nem adja meg a hozzájárulását, az Országgyűlés nem szavazhatja meg a költségvetést. Papíron tehát a pénzügyi fegyelem őreként működnek: elvileg arra hivatottak, hogy megakadályozzák az eladósodást és a felelőtlen gazdálkodást. A gyakorlatban azonban ez a jogosítvány óriási politikai fegyver is lehet, hiszen egy ellenséges tanács teljesen megbéníthatja egy új kormány munkáját. Képzeljük el, hogy van egy tanács, amelyik, hogyha úgy dönt, akkor megvétózhatja az állami költségvetést. Ha ők keresztbe akarnak állni a folyamatnak, akkor nem jut el az országgyűlésig, akik nem is szavazhatnak róla. Ezt hívják költségvetési tanácsnak. Papíron ők egy független fék. A valóságban viszont mindhárom tag a Fidesz jelöltje. A költségvetési tanácsnak az elnöke Horváth Gábor, akit 2030-ig nevezett ki a köztársasági elnök. A másik két tag automatikusan bekerül a költségvetési tanácsba. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, 2031-ig, és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, egészen 2034-ig a hivatalában lesz. A Fidesz-jelöltek hosszú időre bebetonozzák magukat ezekben a pozíciókban. A legalista autokrácia lebontása tehát nem csupán jogi, hanem gazdasági kényszer is. A költségvetés megakasztása, az intézményi fékek pártpolitikai célú felhasználása ugyanis közvetlenül béníthatja meg egy új kormány gazdaságpolitikai mozgásterét. A kiút nem a látszatfenntartó kompromisszumokban rejlik, hanem a demokratikus funkciók helyreállításában – legyen szó akár a Költségvetési Tanácsról, akár az államhatalom más intézményeiről. A fő dilemmák azonban továbbra is nyitva maradnak: – Hogyan lehet visszafordítani a bebetonozott kinevezéseket anélkül, hogy maga a jogállam relativizálódna? – Meddig terjedhet a politikai kényszer alkalmazása úgy, hogy közben ne alakuljon ki újabb legitimációs válság? – Miként lehet megkülönböztetni a demokratikus rend helyreállítását a puszta politikai bosszútól? – És végül: lehetséges-e olyan intézményi átalakítás, amely valóban tartósan ellenáll a jövő autokratikus kísérleteinek? Ezek a kérdések nemcsak a politikaelmélet, hanem a gazdasági stabilitás szempontjából is kulcsfontosságúak. Mert amíg a legalista autokrácia logikája határozza meg a működést, addig a jog nem a közérdek, hanem a hatalom önvédelmének eszköze marad. Koszi Ferenc – Nyitókép: Valet Vilmos – AI grafika
Oktatás
Korszerű tudás, szabad iskola
Az oktatásba fektetett források a nemzetgazdaság hosszú távú stabilitásának és a társadalmi mobilitásnak a garanciái.A hatékony oktatási rendszer nem csupán szakpolitikai kérdés, hanem a gazdasági versenyképesség és a társadalmi mobilitás alapja. A jelenlegi magyar oktatás központosított szerkezete, az alacsony finanszírozás és a romló PISA-eredmények rendszerszintű beavatkozást tesznek szükségessé: a 21. századi technológiai és társadalmi kihívásokra reflektáló, esélyteremtő és decentralizált modellt.1. Azonnali intézkedések a stabilizáció megteremtéséreA reformfolyamat megkezdésének feltétele a szakmai bizalom helyreállítása és a működési keretek racionalizálása. 1. Egyértelmű szükséglet az önálló Oktatási Minisztérium létrehozása. Az oktatási reform arcát nem a politikai lojalitás, hanem a szakmai hitelesség és a jövőorientáltság kell, hogy jellemezze. * Érti a 21. század nyelvét: Az ideális miniszter nem egy elefántcsonttoronyból irányít. Fiatalos lendülettel rendelkezik, és nemcsak használja a modern technológiát, hanem érti is az IT-fejlődés társadalmi hatásait. Képes szót érteni a Z és Alfa generációval, hiszen az ő jövőjükről dönt. * Integráló személyiség, nem megosztó politikus: Az oktatás az a terület, ahol a legkevesebb helye van a pártpolitikai csatározásoknak. Olyan vezető kell, aki a társadalom egészét képviseli, és képes szakmai konszenzust teremteni a pedagógusok, a szülők és a gazdasági szereplők között. * Küzd a szegregáció ellen: A miniszter legfontosabb küldetése a jelenlegi, mélyen szegregált rendszer lebontása. Fel kell ismernie, hogy a gyerekek teljesítménye ma Magyarországon túlságosan függ a szülői háttértől. A reform célja, hogy az iskola ne konzerválja, hanem kompenzálja a szociokulturális hátrányokat. * Inklúzió: Olyan finanszírozási és módszertani rendszert kell bevezetnie, amely az együttnevelést és a felzárkóztatást jutalmazza a kirekesztés helyett. 2. Bérrendezés és jogi környezet A pedagógusok bérének azonnali, inflációkövető emelése és a sztrájkjog helyreállítása elengedhetetlen a pálya presztízsének visszaszerzéséhez. 3. Decentralizáció: Az állam szerepét a mikromenedzsment helyett a keretfeltételek biztosítására kell korlátozni. * A központosítás felszámolása: A jelenlegi tankerületi rendszert meg kell szüntetni, a Klebelsberg Központot (KK) azonnali hatállyal fel kell számolni. Ezek az intézmények gátolják a hatékony működést és indokolatlan adminisztratív terhet rónak az oktatásra. * Intézményi autonómia: Az iskolák kapják vissza a teljes szakmai, gazdasági és működési autonómiájukat. A döntési jogkörök (pénzügyek, eszközbeszerzés, munkáltatói jogok) pedig kerüljenek vissza az intézményvezetőkhöz és a helyi fenntartói közösségekhez. 4. A tankönyvpiac liberalizációja: A tankönyvek állami monopóliumát az első lehetséges tanévtől fel kell számolni. Lehetőséget kell adni a piaci kiadók ismételt bevonására, hogy a pedagógusok szakmai szempontok alapján, modern és sokszínű taneszközökből választhassanak. 2. Tartalmi modernizáció és világi szemléletAz oktatás fókuszát a lexikális adathalmazoktól a gyakorlatban alkalmazható kompetenciák felé kell eltolni. * Világnézeti semlegesség Meg kell erősíteni az állami oktatás világi jellegét. A hitélet gyakorlása a magánszféra és a vallási közösségek feladata, a közoktatásban a tudományos alapú ismeretátadás és a kritikai gondolkodás élvezhet elsőbbséget. * Módszertani váltás A frontális oktatást fel kell váltania a projektalapú tanításnak, az epochális (tömbösített) rendszernek és a kis csoportos műhelymunkáknak. * Életre nevelés A tantervbe hangsúlyosabban kell megjeleníteni a pénzügyi és jogi alapismereteket, a fenntarthatósági szemléletet, valamint a mesterséges intelligencia etikus és kritikus használatát. * Nyelvtanulás A hangsúly a funkcionális, élő kommunikációra helyeződik a nyelvvizsga-központú szemlélet helyett.3. Stratégiai finanszírozás és esélyteremtésA finanszírozási rendszernek nem csupán a fenntartást, hanem a társadalmi különbségek kiegyenlítését is szolgálnia kell. * Esélyteremtő alap és hátrány-index Egy olyan korrekciós finanszírozási modell bevezetése szükséges, amely a diákok szociokulturális háttere alapján plusz forrásokat rendel a hátrányos helyzetű térségek iskoláihoz. Ez lehetővé teszi a kisebb osztálylétszámokat és a szakértői hálózat (iskolapszichológusok, gyógypedagógusok) bővítését. * A szegregáció felszámolása Az oktatáspolitika elsődleges célja, hogy az iskola kitörési pontként funkcionáljon, függetlenül a tanuló származásától vagy lakóhelyétől.4. Tanulói jóllét és mentális egészségA túlterheltség csökkentése a hatékony tanulás feltétele. * Óraszám-optimalizálás A heti óraszámok radikális csökkentése mellett a napi 5-6 tanóra elérése a cél, teret hagyva a délutáni sportolásnak, művészeti tevékenységeknek és elmélyült projektmunkának. * Értékelési reform Az érdemjegyek mellett a szöveges, formatív értékelés is be kell vezetni, amely a büntetés helyett a fejlődési irányok kijelölésére fókuszál.5. Felsőoktatás és munkaerőpiaci kapcsolatokAz oktatási szintek közötti átjárhatóságot és a gazdasági realitásokat össze kell hangolni. * Egyetemi autonómia Az alapítványi struktúra felülvizsgálata mellett a döntési jogköröket vissza kell adni az egyetemi szenátusoknak, garantálva a kutatási szabadságot. * Duális képzés 2.0 Olyan szakképzési modell kialakítása, ahol a gazdasági szereplők aktívan részt vesznek a tantervek kidolgozásában, biztosítva a tudás piaci relevanciáját. A küszöbön álló oktatási reformnak a jelenlegi „poroszos” modellt egy partneri viszonyon alapuló, kompetenciaközpontú rendszernek kell felváltania. A pedagógus ebben a struktúrában nem végrehajtó, hanem alkotó értelmiségi és mentor. A tudatosan tervezett, adatalapú fejlesztések eredményeként az iskola a szorongás helyszíne helyett a társadalmi felemelkedés és a versenyképes tudásmegosztás központjává váljék. Tolnay Péter - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Tanárhiány? Küldj katonát! - A Maruzsa-korszak sötét pillanatai
Balatoni Katalin kampányszínháza
Tolnay Péter | 04.14. 09:22
A közoktatást érintő kampányműsor a Maruzsa–Balatoni páros jól megkoreografált, cinikus színjátéka. Miközben a rendszer alapjai rohadnak, ők ketten játsszák a klasszikus „rossz rendőr – jó rendőr” felállást. Maruzsa Zoltán a technokrata végrehajtó, a „rossz katona”, aki levezényli a kirúgásokat és a fegyelmezést, míg Balatoni Katalin a „jó katona” szerepében tetszeleg: ő a mosolygós arc, aki a kampányidőszakban néptáncos gúnyába vagy épp barátságos posztokba csomagolva próbálja eladni a rombolást fejlődésként.A bér-blöffBalatoni harsányan hirdeti az amatőr Tik-tok videóiban a pedagógusok „történelmi megbecsülését”. A kormányzati szócső szerint a tanárok soha nem voltak még ilyen jól fizetve.A valóságban a státusztörvény elvitte az autonómiát, a pedagógusok reálbére pedig a brutális infláció mellett alig köhög fel a korábbi mélypontról – ráadásul mindezt megalázó teljesítményértékelési rendszerekhez és megemelt munkaterhekhez kötötték. Az igazság az, hogy a kormány nem szakmai belátásból, hanem a közel két évig tartó, országos sztrájkhullám és polgári engedetlenség kényszerítő ereje miatt mozdult meg. A kormány csődjét jelzi az a tény is, hogy a saját pedagógusait – akik állami közfeladatot látnak el – jelentős részben uniós forrásokból fizeti. Az üzenet világos: a kormányt annyira hidegen hagyják a pedagógusok, hogy ha Brüsszel (sic!) nem adna rá pénzt, hagyná őket éhen halni. Balatoni Katalin - Forrás: YouTube képernyőképEsélytelenség számokban Balatoni a kampány alatt azt hirdeti, hogy a magyar gyerekek a világ egyik legszuperebb iskolarendszerében tanulnak. Arról mélyen hallgat, hogy a PISA-mérések szerint a magyar diákok szorongása az egekben van, a funkcionális analfabetizmus terjed, és a tanterv annyira túlterhelt, hogy a gyerekeknek esélyük sincs a valódi, kreatív fejlődésre. Míg Balatoni a sikerekről hazudik a kampányban, a számok a gyermekek esélyeinek szisztematikus elvételét mutatják: * A nemzetközi versenyeken elért egyéni sikereket (amik sokszor a rendszer ellenére, magántanárok segítségével jönnek létre) a központi oktatáspolitika diadalaként tálalja. * A központi szabályozás és a pedagógushiány miatt a felzárkóztatásra és tehetséggondozásra fordítható órakeret a legtöbb iskolában nulla óra. * Mivel nincs miből kigazdálkodni a plusz figyelmet, a lemaradó vagy kiemelkedő diákok magukra maradnak. A rendszerben nincs helye az egyéni fejlődésnek, csak a sorszámozott tömegoktatásnak. Bosszúpolitika és feketelisták A megbecsülésről szóló szöveg ott válik végképp gyomorforgatóvá, amikor megnézzük a tiltakozók sorsát. Miközben Balatoni a közösség erejéről beszél, a háttérben zajlik a megtorlás: * A tiltakozások arcait, köztük olyan neves pedagógusokat, mint Törley Katalin, példátlan brutalitással távolították el. * A cinizmus csúcsa, hogy a tankerületi igazgatóknak megtiltották ezen szakemberek visszavételét. Az állam „feketelistára” tette a legbátrabb tanárait, örökre kizárva őket az állami szférából, csak mert jobb iskolát akartak a gyerekeknek. Balatoni Katalinnak – mint látjuk – a tanár csak egy biodíszlet a kampányvideókhoz, a gyerek meg ingyen statiszta a következő „minden szuper” Instaposztjához. Miközben a néptáncos imidzsével próbálja eltakarni a közoktatás szétesését, valójában csak egy ideológiai sminkes, akinek az a dolga, hogy kifestve mutogassa a haldoklót, vagyis a magyar közoktatást. Tolnay Péter - Nyitókép: Balatoni Katalin - Fotó: Balatoni Katalin Facebook oldala
Tankönyvi hibák és szakmai kudarc - a történelemtankönyvek félrevezető tartalmai
Pesti Rita | 04.03. 23:40
A magyar közoktatásban használt történelemtankönyvek szakmai kritikái rávilágítottak: a problémák nem elszigetelt adatlapokon, hanem rendszerszintű módszertani torzulásokban gyökereznek. A tankönyvfejlesztés jelenlegi, központosított mechanizmusa során három súlyos hibaforrás válik meghatározóvá, amelyek alapjaiban torzítják el a diákok múltképét.I. Oksági hiba - kauzális leegyszerűsítésAz oksági hiba akkor következik be, amikor egy összetett történelmi folyamat hátterét egyetlen eseményre szűkítik le, vagy összekeverik a kiváltó okot (ürügyet) a mélyebb, strukturális okokkal. A tankönyvi példa: A 10. évfolyamos könyvekben visszatérő állítás: „Az első világháborút a szarajevói merénylet robbantotta ki.” A hiba lényege: Ez a megfogalmazás a merényletet okként, nem pedig ürügyként kezeli. A történelem nem „dominóelv” alapján működik; a háború mögött évtizedes nagyhatalmi rivalizálás, nacionalizmus és fegyverkezési verseny állt. Következmény: A diák nem tanul meg rendszerszinten gondolkodni; a történelmet véletlenek vagy elszigetelt tettek sorozatának látja, nem pedig törvényszerűségek eredőjének.A szarajevói merénylet - Forrás. YouTube képernyőképII. Anakronizmus - Fogalmi visszavetítésAz anakronizmus a múlt leírása a jelenkor értékeivel, kategóriáival vagy intézményrendszerével. Ez a hiba megfosztja a múltat a sajátos karakterétől.A tankönyvi példa: Az 5. évfolyamos tankönyvekben szereplő mondat: „A középkori parasztok Magyarországon adót fizettek az államnak.” A hiba lényege: A középkorban nem létezett „állam” a mai, intézményi értelemben, ahogy központi adórendszer sem. A kötelezettségek személyes és rendi függőségeken alapultak. Következmény: Elvész a történelmi távlat. Ha mindent a mai fogalmakkal (állam, adó, nemzet) nézünk, a diák nem érti meg, miért döntöttek és cselekedtek másképp a múlt emberei.III. Térképi torzítás - kartográfiai manipulációA térkép soha nem a valóság semleges tükörképe, hanem egy absztrakció. A torzítás akkor válik problémává, ha a térkép kontextus nélkül sugall egy politikai vagy érzelmi állítást.A tankönyvi példa: A trianoni békeszerződés bemutatása, ahol csak a régi és az új határok látszanak, magyarázó rétegek nélkül. A hiba lényege: Ha a térképről hiányzik az etnikai eloszlás vagy a birodalmi struktúrák szétesése, a kép egyoldalúvá válik. A térkép „statikusnak” mutatja azt, ami valójában dinamikus és többrétegű konfliktus volt. Következmény: A diák nem tanulja meg „olvasni” a forrást, csak passzívan befogadja a vizuális sugalmazást. A térkép elemzési eszköz helyett kizárólag a nemzeti sérelem forrásává, s így a propaganda eszközévé válik.Didaktikai kudarcA bemutatott példák igazolják, hogy a jelenlegi tankönyvek problémái nem egyszerű elírások. Az oksági hiba leegyszerűsíti a cselekvést, az anakronizmus eltorzítja a gondolkodást, a térképi torzítás pedig keretbe foglalja mindezt egy hamis vizuális narratívával. Ez a hármas hatás módszeresen építi le a diákok kritikai érzékét, és készíti fel őket a kész, megkérdőjelezhetetlen igazságok passzív elfogadására. Pesti Rita - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Tankönyvi hibák és szakmai kudarc - a földrajztankönyvek hibás tartalmai
Pesti Rita | 03.21. 22:03
A földrajz tantárgy feladata a 21. században az lenne, hogy segítse a tanulókat a komplex globális folyamatok, a környezeti krízisek és a gazdasági összefüggések átlátásában. Ehhez képest a magyar közoktatásban használt tankönyvek gyakran megrekednek a múlt századi, leíró jellegű szemléletmódnál. A problémák nem csupán elavult számadatokban, hanem mélyebb szakmai torzításban mutatkoznak meg.I. Földrajzi redukcionizmus: Afrika homogenizálásaA földrajzi redukcionizmus az a hiba, amikor egy hatalmas térség sokszínűségét egyetlen jellemzőre szűkítjük le, és azt az egész területre általánosítjuk.A tankönyvi példa: A 7. évfolyamos könyvekben Afrika egységesen „elmaradott”, mezőgazdasági kontinensként jelenik meg. A hiba lényege: Ez a szemlélet „lefaragja” a belső különbségeket. Nem vesz tudomást arról, hogy a kontinensen belül egymás mellett léteznek ultramodern metropoliszok és válságövezetek. Elnyomja azt a tényt, hogy például Kenya technológiai szektora fejlettebb lehet egyes európai régióknál is. Következmény: Sztereotípiákat szül, és azt a benyomást kelti, hogy a világ ezen része egy érthetetlen, statikus képződmény.Afrika egy nagy téma - Forrás: Youtube képernyőképII. Statikus klímaszemlélet: a dinamika hiányaA statikus klímaszemlélet az éghajlati rendszereket nem változó, kölcsönhatásban lévő folyamatokként, hanem merev, állandó kategóriákként kezeli.A tankönyvi példa: A középiskolai tankönyvekben a mérsékelt öv leírása úgy jelenik meg, mintha ott mindenhol fixen négy évszak váltakozna. A hiba lényege: A klímát egy „doboznak” tekinti, és nem magyarázza meg a mögötte álló fizikai folyamatokat (légnyomás-különbségek, tengeráramlások). A globális felmelegedés korában a klíma így nem törékeny egyensúlyi állapotként, hanem mozdulatlan adottságként rögzül a diák fejében. Következmény: A tanuló nem kap eszközöket az éghajlati anomáliák (pl. aszályok, villámárvizek) megértéséhez, mert hiányzik az összefüggések ismerete.Európa éghajlati övei - Forrás: YouTube képernyőképIII. Gazdasági determinizmus: a felelősség áthárításaA gazdasági (vagy földrajzi) determinizmus azt állítja, hogy egy ország sikere vagy kudarca kizárólag a természeti környezettől (nyersanyagok, éghajlat) függ.A tankönyvi példa: A fejlődő országok szegénységének magyarázata szinte kizárólag a kedvezőtlen természeti adottságokra (pl. sivatagok, hőség) épül. A hiba lényege: Ez a felfogás egyfajta „természeti végzetet” sugall, amely felmenti a politikát és a történelmet a felelősség alól. Figyelmen kívül hagyja a gyarmatosítás örökségét, a korrupciót, az oktatást és a világgazdasági kizsákmányolást. Következmény: Beletörődést szül. A diák a társadalmi egyenlőtlenségeket természeti szükségszerűségként könyveli el, ami megakadályozza a kritikai szemlélet kialakulását.Didaktikai mélyrepülésA földrajztankönyvek problémái az oksági leegyszerűsítésben és a kontextus nélküli adatközlésben csúcsosodnak ki. A redukcionizmus leegyszerűsíti a látványt, a statikus szemlélet megállítja az időt, a determinizmus pedig egyetlen külső okkal magyarázza a komplex problémákat. Amíg a tananyag nem a 21. századi tudomány eredményeire, hanem ezekre a sémákra épít, addig nem tudást, hanem elavult előítéleteket ad a következő generáció kezébe. Pesti Rita - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Az álságos politikus püspök közoktatási bűne
Tolnay Péter | 03.20. 03:26
„Áldás, békesség!” – mondá Balog Zoltán az állami tankönyvi monopólium kialakításáraA magyar közoktatás központosítása Balog Zoltán minisztersége alatt érte el azt a mélypontot, ahol a szakmai nívót és a tanszabadságot teljesen feláldozták a politikai kontroll céljából. Ez a folyamat nem egyszerű piacszervezés volt, hanem a minőségi oktatás alapjainak lerombolása.Az állami monopólium kiépítése A kormányzat az esélyegyenlőség álcája mögé bújva vette el a pedagógusoktól a választás jogát. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) létrehozásával az állam rátelepedett a terjesztésre, majd a tankönyvjegyzék drasztikus szűkítésével kiszorította a versenyképes alternatívákat. Az állam olyan akkreditációs rendszert erőltetett át, amelyben a neves magánkiadók fejlesztéseit koholt indokokkal elutasították, miközben a szakmailag lektorálatlan, hibáktól hemzsegő „kísérleti” tankönyveket kötelezővé tették. Az ingyenességet csak az állami kiadványokra korlátozták, így a minőségi könyvek használatát anyagi és adminisztratív eszközökkel is gátolták.Balogh Zoltán püspökké szentelése - YouTube ScreenShotBeolvasztás és szakmai ellenállásA piaci szereplőket az állam brutális választás elé állította: a beolvadás vagy a csőd között dönthettek. Két meghatározó kiadó, az Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása (korábbi Nemzeti) Kiadó végül beadta a derekát, és eladta kiadói jogait az államnak. Ezzel évtizedek módszertani kultúrája tagozódott be az állami Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) bürokratikus rendszerébe, ahol a színvonal azonnal romlani kezdett. Ezzel szemben a szegedi Mozaik Kiadó nem hódolt be. Ők a szakmai függetlenséget választották, még azon az áron is, hogy kiadványaikat száműzték a hivatalos jegyzékről. Ennek következménye ma is érezhető: a Mozaik továbbra is világszínvonalú, modern taneszközöket állít elő, ám ezek a „kísérleti” könyvek erőltetése miatt fájóan hiányoznak az állami iskolákból. A minőségromlás áraA szabad verseny kiiktatása egyenes utat jelentett a szakmai nívó zuhanásához. Az iskolákba került „egyen-könyvek” módszertanilag elavultak, pontatlanok és sokszor ideológiailag elfogultak lettek. Balog Zoltán hivatali ideje alatt a tankönyv többé nem pedagógiai segédeszköz, hanem központilag vezérelt hatalmi eszköz lett, aminek a legnagyobb kárvallottjai a diákok és a tanárok, akik kénytelenek a valódi minőség helyett silány pótlékokból dolgozni.A minőségről és a politikai átitatottságról mindent elmond az OFI által a 2014/2015-ös időszakban „fejlesztett” Etika 8. tankönyv idézete (38. old.): „A nők és a férfiak más-más területen erősek. A nők általában érzelmesebbek, a férfiak racionálisabbak. Ezért a nőknek a családban, a férfiaknak a közéletben és a munkában van nagyobb szerepük. A harmonikus együttéléshez szükség van mindkét fél sajátos értékeire.” Tolnay Péter - Nyitókép: Mónus Márton - MTI
Bevándorlás
A félelemkampány - Orbáni migráció 4.0
A pánikkeltés – Orbáni migráció 3.0
dr. Gaál Lóránt | 04.08. 14:59
Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től - áthelyezésekA migrációs intézkedések tekintetében az áthelyezés azt jelenti, hogy olyan kérelmezőket helyeznek át Olaszországból és Görögországból, akiknél meggyőző módon bizonyítható az egyértelmű nemzetközi védelem szükségessége.2015-ben az Európai Bizottság előterjesztette első intézkedéscsomagját a migrációs válság kezelésére. A javaslat része volt 40 000 menedékkérő sürgősségi áthelyezése Olaszországból és Görögországból, 20 000 ember EU-n kívülről történő áttelepítése, a migránscsempészet elleni cselekvési terv, az Eurodac ujjnyomat-adatbázis használatának megerősítése és a kékkártya-irányelv jövőjéről szóló konzultáció. Magyarországot mindössze 1134 fő áthelyezése és áttelepítése érintette volna. Az áthelyezés a védelemre jogosult menedékkérők tagállamok közötti elosztását jelentette, míg az áttelepítés harmadik országból érkező menekültek befogadását. A migránscsempészet-ellenes terv a pénzügyi nyomozások hatékonyságát, a bűncselekményből származó bevételek elkobzását és a harmadik országokkal való szorosabb együttműködést célozta. Az Eurodac rendszer a menedékkérelmek elbírálásáért felelős tagállam kijelölését segítette, a kékkártya pedig a magasan képzett munkavállalók gyorsított eljárással történő belépését szabályozta. “A kékkártya-irányelv lényege, hogy: „Az EU 2009-ben feltételrendszert határozott meg azon harmadik országbeli munkavállalók számára, akik magas képzettséget igénylő munkát kívánnak vállalni a tagállamokban, ezek által összehangolt gyorsított eljárást és közös kritériumrendszert (munkaszerződés, szakképesítés és minimum bér) teremtett egy speciális tartózkodási és munkavállalási engedély kibocsátására, amelyet uniós kékkártyának hívnak.” Az intézkedések jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikkének (3) bekezdése adta, amely szükséghelyzetben átmeneti intézkedések elfogadását teszi lehetővé. A javaslat újdonság volt, hiszen első alkalommal indult szükséghelyzeti áthelyezési program. Eközben Magyarországon a kormány nemzeti konzultációt indított és plakátkampányt folytatott, amely a bevándorlás veszélyeire hívta fel a figyelmet. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a válság gyökerét kell kezelni, a külső határok védelmét kell erősíteni, és inkább Törökország támogatásában látott megoldást. 2015 nyarán a kormány döntött a magyar–szerb határra építendő ideiglenes kerítés előkészítéséről is, amely jelentősen visszaszorította a zöldhatáron történő átkelést. A közbeszédben azonban az EU lépései gyakran háttérbe szorultak a politikai kommunikáció mögött. Bár a Bizottság világos terveket és intézkedéseket dolgozott ki a migráció kezelésére, Magyarországon a kormányzati kommunikáció inkább a kvóták és a betelepítés elleni érvekre koncentrált. Eközben a kormány milliárdos összegeket fordított a konzultációra és tájékoztató kampányokra, amelyek sokszor eltúlzott fenyegetéseket hangsúlyoztak. A statisztikai adatok szerint ugyan a migrációs nyomás 2015-ben jelentős volt, de Magyarországon végül csak néhány száz menekült maradt tartósan, közülük is kevesen léptek be a munkaerőpiacra. Ez rávilágít arra, hogy a helyzet kezelésében az EU stratégiája és a magyar kormány politikai kommunikációja eltérő irányokat képviselt. A Magyar kormány nemzeti konzultációt szervezett és gyűlölet-kampányt indított. Óriásplakátokon hirdette, hogy a betelepülők elveszik a magyarok munkáját. Összességében a 2015-ös események azt mutatják, hogy míg Brüsszel konkrét szakpolitikai lépésekkel igyekezett kezelni a krízist, Magyarország inkább politikai és kommunikációs eszközökkel válaszolt, amelyben az EU szerepének bemutatása gyakran egyoldalú és hiányos, valamint félrevezető volt.A további részleteket Gaál Lóránt, az "Orbáni migráció" című sorozatában olvashatnak Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció ---------------------------------------- Az előző részből kiderült, hogy az, az „Átkozott Brüsszel” már 2015-ben olyan stratégiát igyekezett kidolgozni, amely törekszik kezelni a migráció által kialakult kaotikus helyzetet. A tények alapján kijelenthető, hogy az európai vezetők nagy része nem gondolja úgy, hogy mindenkit be kell engedni Európába, illetve, hogy az európai vezetőknek fontos a határvédelem és az embercsempészek elleni küzdelem. Ahogy azt már részleteztük , az Európai Migrációs Stratégiának a legellentmondásosabb része „Reagálás az Unió területén megjelenő, nagyszámú érkezőre: Áthelyezés” címet viselte. A Bizottság elkezdte az Európai Migrációs Stratégia végrehajtását azzal, hogy elkészítette az első intézkedéscsomagját, ami nyilván mást tartalmazott, mint amit kormányzati kommunikáció hirdetett. 2015. május 27-én az európai migrációs stratégia két héttel korábbi benyújtását követően a Bizottság előterjesztette a migrációs válság kezelésére irányuló első intézkedéscsomagját. A javaslatcsomag 40 000 nemzetközi védelemre szoruló személy Olaszországból és Görögországból más tagállamokba való sürgősségi áthelyezéséről, a tagállamoknak 20 000 nemzetközi védelemre szoruló személynek az EU határain kívülről való áttelepítéséről, a migránscsempészet elleni uniós cselekvési tervről, az ujjnyomatvételről (Eurodac), valamint a kékkártya-irányelv jövőjéről szólt. A migránsok áthelyezése, az át-és letelepítése kapcsán Magyarországot két év alatt, a Bizottság javaslatcsomagja szerint Olaszországból 496 fő, Görögország 331 fő, át-és letelepítés esetén pedig 307 fő, összesen 1134 fő érintette volna. Megjegyzést érdemel, hogy az áthelyezés azt jelenti, hogy olyan kérelmezőket helyeznek át Olaszországból és Görögországból, akiknél meggyőző módon bizonyítható az egyértelmű nemzetközi védelem szükségessége. Az át-és letelepítés alatt az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő, harmadik országbeli személyeknek – az Egyesült Nemzetek (ENSZ) menekültügyi főbiztosának értékelését követően, és az ő kérelmére történő – átszállítása értendő valamely harmadik országból egy uniós tagállamba, azzal a céllal, hogy befogadják és a nemzetközi védelem valamely formájában részesítsék őket. A migránscsempészet-ellenes cselekvési terv keretében – többek között – elhatározták a pénzügyi nyomozás hatékonyabbá tételét, a bűncselekményből (embercsempészetből) származó jövedelmek nyomon követése és elkobzása érdekében, együttműködés fokozását a harmadik országokkal, útmutató és iránymutatások kidolgozása a közlekedési és határvédelmi hatóságok számára, az embercsempészettel szemben visszatartó erőt képviselő kiutasítás hatékonyságának növelését.Az Eurodac olyan biometrikus adatbázis, amelynek célja a Dublini Rendelet alkalmazásának megkönnyítése, amely rendelet meghatározza, hogy mely tagállam felelős az Európai Unióban és a Dublini Rendelet társult országaiban (Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein) benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálására.A kékkártya-irányelv lényege, hogy: „Az EU 2009-ben feltételrendszert határozott meg azon harmadik országbeli munkavállalók számára, akik magas képzettséget igénylő munkát kívánnak vállalni a tagállamokban, ezek által összehangolt gyorsított eljárást és közös kritériumrendszert (munkaszerződés, szakképesítés és minimum bér) teremtett egy speciális tartózkodási és munkavállalási engedély kibocsátására, amelyet uniós kékkártyának hívnak.” . A kékkártya-irányelv jövője kapcsán indított konzultáció célja az volt, hogy „előmozdítsa a vitát és összegyűjtse az olyan fontos ügyekkel kapcsolatos visszajelzéseket, mint például: mit kellene tennie az EU-nak, hogy növelje vonzerejét a magasan képzett munkaerőért folyó globális versenyben? Hogyan lehetne javítani az uniós kékkártya-rendszeren? Hogyan lehet segíteni a vállalkozásokat abban, hogy felvehessék azokat a szakképzett embereket, akikre szükségük van, és ezzel egyidejűleg hogyan lehetne maximalizálni a migránsoknak a társadalomhoz való hozzájárulását?” . Amit fontos kiemelni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikkének (3) bekezdése („Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.”) szerinti felhatalmazás alapján készítette elő a Bizottság a javaslatát, amelyre egyébként ez volt az első alkalom és hangsúlyozzák, hogy a „szükséghelyzeti áthelyezési program indul Olaszország és Görögország támogatására. A program azokra a nemzetközi védelemre szoruló szíriai és eritreai állampolgárokra fog kiterjedni, akik 2015. április 15. óta érkeztek vagy a mechanizmus elindítása után fognak megérkezni Olaszországba vagy Görögországba.” . A Bizottság kiemelte továbbá, hogy a fentiekben részletezett intézkedéscsomagot minősített többséggel kell elfogadnia a Tanácsnak, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően. Ezzel szemben a magyar kormány? Nemzeti konzultációt indított és teleplakátolta az országot „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”, „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat!” és a „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a törvényeinket!”. Kovács Zoltán kormányszóvivő közlései a következők voltak 2015. április 24-én: „A kormány választ vár arra is, hogy azonnal vissza lehessen-e fordítani azokat, akikről azonnal bebizonyosodik, hogy csak kihasználják az „illegális migrációra bátorító” európai szabályokat - mondta Kovács Zoltán, akinek közlése szerint az állampolgárok elmondhatják azt is, egyetértenek-e azzal, hogy a Magyarországra érkező illegális bevándorlók vegyék ki a részüket az általuk generált költségek előteremtéséből. A kormányszóvivő kitért arra is, hogy Magyarország véleménye az illegális bevándorlásról nem tér el gyökeresen az Európai Unió álláspontjától, hiszen a magyar kormány is úgy gondolja, hogy a problémát a gyökerénél kell orvosolni, vagyis lehetőleg a „kibocsátó országokban” kell megteremteni azokat a feltételeket, amelyekkel a "megélhetési bevándorlók" el sem indulnak.” Mit mondott 2015 szeptemberében Orbán? „Ezek az országok úgy érezhetik, hogy a vezetőik uralják a helyzetet, mi pedig nem, ráadásul semmilyen európai terv nincs a válsághelyzet kezelésére, az EU nem a helyzetet, hanem a következményeit akarja kezelni, miközben a helyzetet sem számolta fel. A kvóta, bármit is jelentsen, az egyetlen terv, de ezt nem tudjuk elfogadni, mert az okot nem orvosolja – mondta Orbán, aki szerint a külső határainkat kell ellenőrizni…….. „A magyar álláspont nem a kvóta ellen van, arról majd lehet értelmesen beszélni, az időzítéssel van problémánk. Amíg nem tudjuk a külső határainkat megvédeni, addig nem érdemes erről beszélni”…… Sokkal értelmesebb lenne, ha az EU létrehozna egy pénzügyi alapot, amiből például Törökországnak nyújtanánk segítséget, hogy a menekülteket ott tudják kezelni – mondta.” . Ahogy látható volt az EU Bizottságának szabályozási javaslatából, felesleges volt a magyar kormánynak arra a kérdésre választ várnia, hogy azonnal vissza lehet-e fordítani azokat, „akikről azonnal bebizonyosodik, hogy csak kihasználják az „illegális migrációra bátorító” európai szabályokat”, mivel egyértelmű választ adott rá a Bizottság, azaz: IGEN. A másik, hogy az Európai Migrációs Stratégia egyértelműen rögzíti, hogy van a válság kezelésére terv, van forrásbiztosítás a migráció kiváltó okainak kezelésére és ezt meg is fogalmazták (lásd: Európai Migrációs Stratégia). Gyakorlatilag egy olyan kommunikáció folyt, amely nem az illegális migráció megakadályozása érdekében tett Uniós intézkedések vagy javaslatok széles spektrumát mutatta be, hanem egy olyan, ami az Európai Migrációs Stratégiában rögzített tényeket is letagadta. A migrációs tájékoztatóra és a nemzeti konzultációra elköltött összegek és annak hatékonysága kapcsán 2015-ben több cikk is megjelent: Az akkor még nem a kormány szolgálatába állított Origo akkori írásában közölte, hogy „Majdnem négyszer annyit költ a kormány a bevándorlásról zajló nemzeti konzultációs kampányra, mint amennyit a külföldön dolgozó magyar fiatalok hazacsábítását célzó, Gyere haza, fiatal! programra. Utóbbi százmilliós kerete sem több egyébként annál, mint amennyibe másfél szék kialakítása került a felcsúti stadionban.” , valamint „A csaknem 400 milliós tájékoztató kampánynál jóval drágább maga a nemzeti konzultáció, amelynek visszaküldhető kérdőíveit mind a nyolcmillió választópolgárnak levélben juttatják el. Az ívek kinyomtatására, postázására, valamint a visszaküldött levelek feldolgozására és értékelésére csaknem egymilliárd forintot szán a kormány.” . Emlékszünk még rá? forrás: https://www.origo.hu/itthon/2015/6/381-millio-idegengyulolo-kampany-nemzeti-konzultacio-bevandorlas Tulajdonképpen hasonlóan vélekedett akkoriban az Index is, mivel az alábbiakat írta meg: „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját! Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat” – olvashatták már júniusban a magyarul köztudottan jól beszélő szírek, afgánok és pakisztániak útban Németország felé. Az év elején 600 milliót költöttek a „Magyar reformok működnek” kampányra, ezután csapott le az országra a Habony Árpád agyszüleményének tekintett menekültellenes propaganda. A Magyar Nemzet hasábjain 2015. 12.12-én pedig megjelent, hogy „De mára a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyettesének tájékoztatásából is az látszik, alig mérhető azoknak a migránsoknak a száma, akik hazánkban akartak maradni. Tállai András a szocialista Kiss László írásbeli kérdésére közölte, hogy idén 101 fő menekültként elismert személy foglalkoztatásának megkezdését jelentették be a munkáltatók a munkaügyi kirendeltségeken. De azt is hozzátette a miniszterhelyettes, hogy 66 menekült munkaviszonyát megszüntették. Igaz, a válaszból az nem derül ki, hogy van-e átfedés a megkezdett és a megszüntetett munkaviszonyok között, és a 101 Magyarországon munkát vállaló menekült közül szüntették-e meg 66 munkaviszonyát. Azonban ha így volt, akkor csupán 35 menekültnek van továbbra is munkaviszonya, s veszi el a magyaroktól a munkát a kormányzati propaganda alapján.” . A KSH által közzétett statisztika az alábbi migrációs adatokat mutatják:Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/menekult15.pdf Azért az látható, hogy a migrációs nyomás 2015-ben jelentős volt Magyarországon, tenni kellett ellene. A kormány a „rendkívüli bevándorlási nyomás kezelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről” szóló 1401/2015. (VI. 17.) Korm. határozat alapján döntött, hogy elrendeli a magyar–szerb határszakaszon a zöldhatár átjárhatóságának megszüntetése érdekében körülbelül 175 km hosszúságban 4 m magasságú, határőrizeti célú ideiglenes kerítés létesítésének előkészítését. A megvalósítás érdekében az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvénytmódosította a parlement: „Magyarország területének a Közösségi Kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 10 méteres sávja az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények építése, telepítése és üzemeltetése, valamint a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása céljából e törvény szerint igénybe vehető.”. A határőrizeti célú ideiglenes kerítés valóban megakadályozta – vagy legalábbis jelentősen megnehezítette - a zöldhatáron történő átkelést, az ország biztonsági, társadalmi szempontjából nem lehet rossz döntésnek tekinteni. Az már más kérdés, hogy az akkori migrációval kapcsolatos nemzeti konzultáció és az azt kísérő „kampány” érdemi változást nem hozott a hazai munkaerőpiaci viszonyok között. Az Európai Migrációs Stratégiában szereplő megállapítások kormányzati szinten történő elhallgatása, vagy teljes félremagyarázása elegendő volt arra, hogy a félelmet elterjessze az országban és egy új, Brüsszel képében megjelenő gonosz kerüljön kijelölésre, annak ellenére, hogy az EU valóban küzdött/küzd az illegális migráció ellen. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
A kvótamese – Orbáni migráció 2.0
dr. Gaál Lóránt | 04.07. 22:36
Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től - embercsempészekAz elmúlt években a kormány, illetve a kormánymédia hatására a közbeszédben is gyakran jelenik meg az az állítás, hogy az Európai Unió célja a migránsok betelepítése, és nem törekszik a migráció megállítására. A tények azonban árnyaltabb képet mutatnak: már a 2015-ös válság idején, amikor valóban tömegesen érkeztek migránsok az EU területére, az uniós döntéshozók több fronton lépéseket tettek a helyzet kezelésére.Az Európai Parlament 2015 áprilisában állásfoglalást fogadott el, amely kiemelte az embercsempészek szerepét és felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a hálózatok évi több milliárd eurós haszonhoz jutnak, miközben veszélybe sodorják a migránsok életét és biztonságát. Az állásfoglalás nyomatékosította: a tagállamoknak és a harmadik országoknak szigorúbb büntetőjogi eszközökkel kell fellépniük az embercsempészet ellen. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság kidolgozta az Európai Migrációs Stratégiát, amely három fő célt határozott meg: a külső határok védelmének erősítését, az embercsempész hálózatok elleni fellépést, valamint a menedékkérelmek közös kezelésének javítását. A stratégia hangsúlyozta az azonnali intézkedések szükségességét, például a tengeren bajba jutottak mentését és a leginkább érintett tagállamok támogatását. „Magyarország 2015 óta mondja egész Európának és a németeknek is, hogy a migráció veszélyes és védekezni kell ellene - mondta Orbán Viktor, aki a csütörtöki németországi gázolást - egy afgán menedékkérő hajtott autóval emberek közé München belvárosában - úgy kommentálta: "gyakran van úgy, hogy az ember nem örül, hogy igaza lesz, ez egy ilyen helyzet". Orbán Viktor Ezzel szemben az EU célkitűzései között szerepelt a migráció kiváltó okainak kezelése is: partnerségi együttműködések kialakítása a származási és tranzitországokkal, a visszatérési rendszerek hatékonyabbá tétele, valamint tájékoztató kampányok indítása annak érdekében, hogy csökkenjen az illegális útvonalak vonzereje.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz egyik legnagyobb vitát az úgynevezett áthelyezési mechanizmus váltotta ki. Ez ideiglenes elosztási rendszer lett volna, amelynek célja a tagállamok közötti tehermegosztás a nemzetközi védelemre szoruló menedékkérők esetében. A javaslat figyelembe vette volna a tagállamok gazdasági teljesítményét, lakosságszámát és munkanélküliségi rátáját. Ez az elem azonban számos tagállam, köztük Magyarország részéről erős ellenállásba ütközött, és politikai viták középpontjába került. Fontos kiemelni, hogy bár a közbeszédben gyakran úgy jelenik meg, mintha „Brüsszel” korlátlan befogadást szorgalmazott volna, a stratégia valójában a kontrollált, közös európai fellépést célozta. Az EU vezetői nem azt vallották, hogy mindenkit be kell engedni, hanem a határvédelem és a rend fenntartása mellett érveltek. Összességében az Európai Unió már a 2015-ös válság kezdetén lépéseket tett a migráció kezelésére. Az intézkedések középpontjában a határbiztonság, az embercsempészek elleni harc, a menedékkérelmek szabályozott elbírálása és a tagállamok tehermentesítése állt. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció ---------------------------------------- Orbán állításai és az uniós valóságGyakorlatilag a kormány és a kormánymédia részéről 10 éve nem hallható más, mint az, hogy az EU illegális migránsokat akar betelepíteni országunkba, az illegális migrációt nem akarja megállítani és bárki, aki ezt az álláspontot megkérdőjelezi az „migránssimogató”. 2025-re eljutottunk oda, hogy Magyar Péter és a Tisza párt EU képviselői a brüsszeli migrációpárti javaslatokat támogatják, sőt még a Tisza Szigeteknek is a brüsszeli migránspolitikát kell népszerűsíteniük. Jelen cikksorozatban az illegális migrációra vonatkozó, elmúlt 10 év EU-s lépéseit mutatjuk be. A kezdetek – nem mintha azt megelőzően nem lett volna Uniós szinten szabályozva a migrációs kérdés – 2015-re tehetők, amikor is – vita tárgyát nem képezhető módon – valóban tömegesen lepték el az Unió területét a migránsok.Tényként kijelenthető, hogy 2015-ben az Európát érő migrációs nyomás jelentős volt. Kérdés, tett-e bármit az Unió vagy csak Orbán Viktor? Orbán 2015-ös és egy 2025-ös nyilatkozatából szemezgetve: 1. „Kétségkívül van egy komoly véleménykülönbség az európai vezetők és Magyarország között. Az európai vezetők nagy része úgy gondolja, hogy mindenkit be kell engedni, ezt a gyakorlatot is folytatják, sőt általánosak azok az európai nyilatkozatok, amelyeket nem lehet másképpen értelmezni egy illegális bevándorló fejével, minthogy komoly esélyük van arra, hogy Európába jöjjenek, ide beengedjék őket, és itt maradjanak – leginkább Németországban. Ez egy olyan tény, amivel szembe kell nézni, nem érdemes homokba dugni a fejünket, és úgy látom, hogy az Európai Unió még mindig nem érti, hogy csak akkor van esélyünk a polgáraink jogos igényét kielégíteni, a biztonság iránti vágyukat kielégíteni, az emberek igényének eleget tenni, hogyha meg tudjuk védeni a határainkat. Ma minden erőnket erre kell összpontosítani. Amely nyilatkozat vagy javaslat a figyelmet erről eltereli, az valójában gyengít bennünket. Európának most erősnek kellene lennie, a legrosszabb kombináció, hogyha az ember gazdag és gyenge. Ez a helyzet Európával. Tehát a határaink megvédésben erőt kell mutatnunk.Amit eddig ismerünk írásos javaslatot, abban az van, hogy a Görögországban és Olaszországban lévő emberekből áthoznának Magyarországra néhány ezret, tehát nem arról van szó, hogy valahol Európában csellengőkből érkeznének ide, hanem Görögországból és Olaszországból, az ottani táborokból hoznának ide embereket úgy, hogy egyébként többen érkeznek Magyarországra: kétszer többen, mint Olaszországba, és vagy hatszor többen, mint Görögországba. Tehát azokból az országokból akarnak idehozni embereket, ahová kevesebb bevándorló érkezik, mint Magyarországra, kvótarendszerben elvinni kellene Magyarországról, de ilyen javaslat semmilyen írásos formában nem született”. (2015.09.04.) 2. „Magyarország 2015 óta mondja egész Európának és a németeknek is, hogy a migráció veszélyes és védekezni kell ellene - mondta Orbán Viktor, aki a csütörtöki németországi gázolást - egy afgán menedékkérő hajtott autóval emberek közé München belvárosában - úgy kommentálta: "gyakran van úgy, hogy az ember nem örül, hogy igaza lesz, ez egy ilyen helyzet". Hangsúlyozta: "Magyarország 2015 óta mondja mindenkinek, nemcsak a németeknek, hanem egész Európának, hogy ne veszítsék el a józan eszüket a migrációval kapcsolatban; Magyarország az első pillanattól kezdve tudta, hogy a migráció veszély, amivel szemben meg kell védeni magunkat.""Amiért boldogok vagyunk, az az, hogy ebből mi kimaradtunk" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez az "európai betegség" Magyarországot nem fertőzte meg. "Nem tudom, hány év óta rugdosnak bennünket, meg taposnak a mellkasunkra, fizetünk napi egymillió dollárt azért, mert nem engedjük be őket, ellenállunk az európai migrációs paktumnak, föllázadtunk ellene, de kitartottunk" - fogalmazott. Úgy értékelt: a Soros-terv - bár Magyarországon a baloldal tagadta, hogy létezik - valójában működik, az elmúlt kilenc évben 9 millió migráns érkezett Európába, az európai vezetők, politikusok, embercsempészek, bűnözők, NGO-k és illegális hálózatok hozzák be "az ide nem való, legtöbb esetben nem is békés szándékkal érkező, itt nem dolgozni, hanem inkább a mi pénzünkön megélni akaró idegeneket".” (2025.02.14. MTI)Migráció számokban:Nyugat Balkán: Orbánon kívül cselekedett tehát az EU vagy sem? Egyértelműen kijelenthető, hogy igen, mivel már 2015-ben az európai döntéshozók is megértettek azt, hogy súlyos a helyzet és cselekvésre szánták el magukat. Ennek keretében a Földközi-tenger térségében történt legutóbbi tragédiákról és az EU migrációs és menekültügyi politikájáról szólóan az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalást fogadott el (https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-8-2015- 0176_HU.html). Már ez az állásfoglalás is – többek között – megállapította az embercsempészek által okozott károkat (állásfoglalás G pontja rögzíti, hogy: „mivel a csempészek és az embercsempészek kihasználják az illegális migrációt, és saját anyagi haszonszerzésük fejében veszélybe sodorják a migránsok életét, ezrek haláláért felelősek, és súlyos kihívás elé állítják az Uniót és a tagállamokat; mivel az embercsempészek bűnözői tevékenységek révén mintegy évi 20 milliárd euró haszonra tesznek szert; mivel az Europol szerint az illegális migránsok földközi-tengeri átkelésének szervezésében aktívan részt vevő szervezett bűnözői csoportok eddig is részt vettek ember-, kábítószer- és fegyvercsempészetben, valamint terrorista tevékenységekben; mivel 2015. március 17-én az Europol elindította „Mare” elnevezésű Közös Operatív Csapatát, hogy leszámoljon ezekkel a bűnözői csoportokkal.” Erre tekintettel is az említett állásfoglalás – szintén többek között – rögzíti, hogy fel kell velük szemben lépni: (állásfoglalás 14. pont „sürgeti a tagállamokat és a harmadik országokat a lehető legszigorúbb büntetőjogi szankciók bevezetésére a – mind az EU-ba irányuló, mind az Unió területén áthaladó – emberkereskedelem és embercsempészet ellen, valamint azon egyének vagy csoportok ellen, akik az EU-n belül kizsákmányolják a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsokat, egyúttal biztosítva, hogy a menedékkérők megsegítésére sietőket és a veszélybe került hajókat nem vonják felelősségre;”).Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz Európai Tanács 2015. április 23-i nyilatkozatára és az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalására tekintettel az Európai Bizottság elfogadta az Európai Migrációs Stratégiát. A stratégia a bevezető részét követően azonnali intézkedések (Életmentés a tengeren, Az embercsempész bűnszövetkezetek célba vétele, reagálás az Unió területén megjelenő, nagyszámú érkezőre: áthelyezés, a lakóhelyét elhagyni kényszerült, védelemre szoruló személyek védelmének biztosítására vonatkozó közös megközelítés: letelepítés, partnerségi együttműködés a harmadik országokkal a migráció származási útvonalainak kezelésére, az uniós eszközök felhasználása a leginkább érintett tagállamok segítésére), a migrációkezelés javítására szolgáló négy pillérre (az illegális migráció kiváltó okainak csökkentése, határigazgatás – életmentés és a külső határok biztosítása, Európa kötelezettsége a védelem nyújtására: erős közös menekültügyi politika, a jogszerű migrációval kapcsolatos új szakpolitika és a merre tovább fejezetekre) osztották fel. Ahogy az látható az Európai Bizottság az Európai Migrációs Stratégiában az embercsempész bűnszervezetek célba vételét kiemelt célként határozta meg. Ennek keretében az embercsempészek által használt hajók szisztematikus azonosítása, elfogása és megsemmisítése szintén kiemelt szempont volt. Meghatározták, hogy az EU azonnali intézkedéseket is hozhat, hogy beavatkozzon a származási és tranzitrégiók útvonalain. A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) együttműködik a partnerországokkal, hogy konkrét intézkedéseket hozzon a veszélyes utazások megelőzésére (pl.: Észak-Afrikával és Afrika szarvával kezdve a folyamatot és építve a Közel-Keleten már meglévő programra, vagy többcélú központ létrehozásának a terve Nigerben, Líbiai és a Szíriai válság kezelése). Mindemellett a döntéshozók észlelték, hogy „Az illegális migráció egyik ösztönzője az a tudat, hogy az EU visszatérési rendszere – amely az illegális, illetve azon migránsok kiutasítására szolgál, akiknek a menedékjog iránti kérelmét elutasították – nem működik tökéletesen. Az embercsempész hálózatok gyakran kihasználják azt, hogy viszonylag kevés kiutasítási határozat kerül végrehajtásra – a 2013-ban kiadott kiutasítási határozatoknak mindössze 39,2 %-a esetében került sor tényleges végrehajtásra.” (Európai Migrációs Stratégia III.1. Az illegális migráció kiváltó okainak csökkentése, Visszatérés cím). Ezen cím esetében megjegyzték, hogy a végrehajtási arány növelése érdekében segítséget kell adni (kapacitásépítés, tájékoztatási és tudatosság-erősítő kampányok, valamint a visszailleszkedési intézkedések támogatása útján) a harmadik országoknak, mivel nem tettek eleget a nemzetközi kötelezettségüknek és nem fogadták vissza az Európában illegálisan tartózkodó állampolgáraikat. A fentiek alapján azért az látható, hogy az, az „Átkozott Brüsszel” olyan stratégiát igyekezett kidolgozni, amely törekszik kezelni a kaotikus helyzetet. A tények alapján nem nehéz megállapítani, hogy az európai vezetők nagy része nem gondolja úgy, hogy mindenkit be kell engedni, az európai vezetőknek fontos a határvédelem! Az Európai Migrációs Stratégiának a legellentmondásosabb része „Reagálás az Unió területén megjelenő, nagyszámú érkezőre: "Áthelyezés” címet viselte. Gyakorlatilag az egész kormányzati kommunikációt ez, és ahogy látható a mai napig is ez uralja. Mit is rögzít az Európai Migrációs Stratégiának ezen része? Azt, hogy „A Földközi-tenger medencéjében kialakult helyzet kezelése céljából a Bizottság május végéig javaslatot tesz az EUMSZ 78. cikkének (3) bekezdése alapján előirányzott veszélyhelyzeti reagáló rendszer aktivizálására. A javaslat magában foglal egy, az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyekre vonatkozó ideiglenes elosztási mechanizmust, hogy minden tagállam részvétele méltányos és kiegyensúlyozott legyen ebben a közös erőfeszítésben. A megállapított szabályoknak és garanciáknak megfelelően a fogadó tagállam lesz felelős a kérelmek vizsgálatáért.A mellékletben található az újraelosztási kulcs, amely olyan kritériumokon alapul, mint a GDP, a lakosság mérete, a munkanélküliségi ráta, a korábbi menedékkérők és letelepített menekültek száma. Ez a lépés a tartós megoldás előfeltétele. Az EU-nak állandó rendszerre van szüksége ahhoz, hogy megossza a nagyszámú menekülttel és menedékkérővel kapcsolatos felelősséget a tagállamok között.A Bizottság 2015 végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő egy olyan kötelező erejű és automatikusan aktivizálódó áthelyezési rendszer kialakítása céljából, amely arra szolgál, hogy tömeges beáramlás esetén elossza az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyeket az EU-n belül. A rendszer figyelembe fogja venni a tagállamok által korábban, önkéntes alapon tett erőfeszítéseket.”. Ebben a kérdésben született Magyarországgal szemben EU Bírósági elmarasztaló döntés, melynek részleteire még ki fogunk térni. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
A riogatás - Orbáni migráció 1.0
dr. Gaál Lóránt | 04.01. 22:34
2025. július 14-én a Hír tv 17 órakor kezdődő híradójában Magyar Pétert úgy állították be, mint aki illegális migránsok támogatója lenne. Persze nem bírt hír értékkel a Hír tv-n, hogy a vasúti közlekedés, az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, az önkormányzatiság és napestig sorolható lenne, ami romokban áll az országban, így ezen témák nem voltak porondon. Gyakorlatilag az elhangzottak színtiszta vádaskodásnak tűntek bármiféle tényszerű adatok, információk bemutatása nélkül. A Hír-tv-n az illegális migrációval kapcsolatban a következő hangzott el „Támogatták a migrációs kvótarendszert azt, hogy 200 millió euróra bírságolja hazánkat az Európai Unió Bírósága a határzár miatt és szorgalmazták az illegális bevándorlók uniós szintű szétosztását is. Többek között ezek azok a brüsszeli migrációpárti javaslatok, amiket a TISZA Párt EP képviselői megszavaztak. A napokban pedig az is kiderült, hogy már a Tisza Szigeteknek is a brüsszeli migráns politikát kell népszerűsíteniük.” E tekintetben több kérdés is felmerül.1. Melyik Eu-s szerv tudná határozatával az Európai Unió Bíróságának döntését befolyásolni? 2. Jól értelmezte-e a főszerkesztő a hivatkozott bírósági döntést? 3. Ki és honnan tájékozódva jelenti ki ilyen bátran (nem véleményként, hanem tényként), hogy Tisza Szigeteknek a brüsszeli migrációs politikát kell népszerűsíteni?Az első kérdésre a válasz egyértelműen kijelenthető, azaz, hogy: NEM, mivel világos hatásköri szabályok vannak, mondhatnám azt is, hogy jogállami. A második kérdés tekintetében, az alábbiak miatt szintén NEM a válasz. Az EU Bizottság Magyarországi Képviselete 2024. június 14-én kiadott egy közleményt, amelyben a következők szerepelnek: „Egyes sajtóértelmezésekkel szemben az Európai Unió Bíróságának június 13-i ítélete nem kötelezi Magyarországot sem illegális migránsok befogadására, sem az ország jogszerű határvédelmi intézkedéseinek feladására. Az ítélet valójában azt állapította meg, hogy Magyarország nem hozott meg több olyan intézkedést a menedékkérők kérelmeinek elbírálási eljárása és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeliek visszaküldése tekintetében, amelyek meghozatalára a tagállamok által közösen elfogadott és más nemzetközi megállapodásokra is épülő uniós jogszabályok kötelezik az országot.” Egyébként, aki az ítéletet átolvassa, annak teljesen egyértelművé válik, hogy az EU Bizottság Magyarországi Képviselete adja meg a megfelelő tájékoztatást az állampolgáraink számára (az ítélet teljes terjedelemben elérhető).Azzal kapcsolatban, hogy a Tisza Szigeteknek is a migráns politikát kell népszerűsíteniük, mivel a Hír tv szerint a „napokban pedig az is kiderült”. Biztos sokakat foglalkoztat, hogy honnan derült ki? Utánajártunk, hátha kiderül. Érdekes volt, hogy mi meg azt az információt kaptuk, hogy a Tisza Szigetek nem, ahogy Magyar Péter sem támogatják az illegális migrációt, sőt azt kifejezetten ellenzik, elutasítják. A következőkben elindítunk egy, az illegális migrációra vonatkozó cikksorozatot, amely az elmúlt 10 év EU-s lépéseit fogja bemutatni. Az írásokból kiderül, hogy pont Orbán Viktor nem akart együttműködést a tagállamokkal az illegális migráció visszaszorítása érdekében, illetve, hogy folyamatos volt állampolgáraink felé a mellébeszélés, a félinformációk adása. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
A ’Migráncsok, Sorosok és Brüsszeliták.’
Csalami V. Csaba | 03.27. 13:28
Tehát, minden baromság, amivel a fidesz megetetett bennünket az elmúlt 16 évben! Higgyük el, hogy tényleg marhaság, amit az állampárt migráció, háború és kvóta néven bele akart hányni a szánkba!Két rendkívül zseniális kollégám sorozata elé írom ezeket a sorokat. Úgy illenék – régimódi úriemberként -, hogy a Hölgyet írom előre, de most nem ezt teszem. dr. Gaál Lóránt kollégám ugyanis olyan 13 részes értekezést írt a migrációról, illetve a fidesz ezirányú kommunikációjáról, hogy remélhetőleg hamarosan ezeket az írásokat egyetemen tanítják majd! Akit ez tényleg érdekel, ezekben a cikkekben mindent megtalál majd a migrációval kapcsolatban, ami az elmúlt 15 évben megtörtént, vagy épp meg sem történt, de az állampárt elhitette velünk, hogy de! Szóval, a szakértő szerző minden egyes másodpercét megemlíti a sorozatban az elmúlt évek migrációs mozgásának, hátterének, eredetének és eredményének, mindehhez számtalan vélt, vagy valós történés alapján hozott törvény és jogszabály hivatkozását másolta be. Szóval, ember legyen a talpán, aki ezeket az írásokat végigbogarássza, de higgyétek el, érdemes, mert ez az első és egyetlen olyan írás a magyar médiában, amiben tényleg minden benne van!Hogy miért hagytam a Hölgyet másodiknak? Mert Menyhárt Tamara amellett, hogy kiváló Gyermekvédelmi Szakértő, újságíróként is zseniális, így aztán felkértük, hogy Lóránt írásait rövidítse és tegye kicsit közérthetőbbé. Tehát úgy állunk most, hogy egy-egy hosszabb bevándorlási értekezést, Tami kicsit közérthetőbbé tett, így minden alkalommal két cikk jelenik majd meg a témában, ami azt jelenti, hogy lesz egy az igazi "feketeöves" olvasóknak és lesz egy azoknak, akik csak nagy vonalakban szeretnének tájékozódni. A főszerkesztő javasolÍgérem, a jövőben nem nagyon teszek majd ilyet, de ez a sorozat megérdemli! Én azt javaslom, hogy a napi rohanásban mindenképp érdemes Tamara rövidített, közérthetőbb írását elolvasni, de amikor az ember hazaér, akkor egy sör, vagy egy pohár bor mellett bizony érdemes a részletes, hivatkozásokkal teletűzdelt értekezést is végigolvasni. A sorozat végére kiderül majd mindenki számára, hogy a legdurvább akciófilmben nem Jason Statham a főszereplő, sőt nem is mindenek fölött álló főnök főkém, James Bond (játssza is bármelyik zseni filmszínész), de nem is Mata Hari és nem Jason Bourne, hanem bizony a mi kis Temus Leninünk, vagy Katica bin Ladenünk, Zsír Kadhafink, Mikro Szaddamunk. Továbbá mindenképpen javaslom, hogy írjatok nekünk! Írjátok meg, mi a véleményetek az info@igyelunk.hu e-mail címre!Nagyon köszönöm! Csalami V. Csaba - Nyitókép: A szerző archívumából
Közélet
Mindenki nyugodjon meg! Titan lakattal erősítették meg a Török Áramlatot
Akihez meg nem ért volna el a hír húsvét hétfőn, az véletlenül se izguljon tovább, mert kiderült. Megerősítették a Török Áramlat gázvezetéket a magyar-szerb határ mindkét oldalán! Maga a miniszterelnök jelentette be! Nincs ok a riadalomra, a kormány a helyén van. A Gulyáságyú média leellenőrizte a határ magyar és szerb oldalán is az intézkedéseket április 6.-án. Gondolhatnánk harcijárművekre, rendőrökre, vagy akár katonákra is, de mindezek helyett csak egy kis lakat, ami az ember útjába áll. Gulyás kiemeli a tudósítás során, hogy sem a magyar, sem a szerb oldalon nem találkozott biztonsági erőkkel, sem az átemelő állomásnál se a környező falvakban. A megerősített védelmet mindkét kormány kommunikálta, élőerő nincs - vagy nem látszik -, lakat pedig van. Tehát egyértelmű, de leginkább okkal feltételezhetjük, hogy ez a kis TITAN márkájú lakat nagyon jó vásár lehet. A zarshop oldalán még van a raktáron. Csupán 4.646 Ft + ÁFA, kiskert lakatnak pont jó. Aki egyébként lemaradt volna, hogy mi nem történt még a gázvezetékkel az itt olvashat róla bővebben. Leitold Márton - Nyitókép: JHenning - Pixabay
Dr. Orsós Zsuzsanna - A Magyar Tudományos Akadémia első roma PhD ösztöndíjasa
Mintha „mise” történt volna - Második szülinapos a kegyelmi ügy
Menyhárt Tamara | 02.02. 14:16
Két éve robbant ki a kegyelmi ügy, amely alapjaiban rázta meg a magyar közéletet. 2024-ben ezen a napon derült ki, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítette a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét, akit pedofil bűncselekmény eltussolásáért ítéltek el, majd kiderült, hogy Balog Zoltán – lelkész, politikus, akit a Magyarországi Református Egyház 2021. január 25-én püspökké szentelt – jelentős szerepet vállalt a kegyelmi döntés előmozdításában. Az ügy következményei példátlanok voltak: lemondott az államfő és az igazságügyi miniszter, új ellenzéki erő jelent meg a politikában, és felszínre kerültek a gyermekvédelem rendszerszintű problémái. Arról azonban máig nincs világos válasz, hogy miért kapott kegyelmet K. Endre?Vállalhatatlan lesz az elnökBalog meg is szólalt a sajtó nyomására, sőt, 2024 február 16-án lemondott a zsinat lelkészi elnöki tisztségéről, de a püspöki pozícióját nem adta fel. A botrány nem csupán politikai, hanem egyházi válságot is okozott, belső ellentétek keletkeztek, többen elhagyták az egyházat. A konkrét 1 %-os SZJA-felajánlások száma a református egyház felé – drasztikusan csökkentek, ami mindenképp a kegyelmi botrány, Balog érintettsége és a bizalomvesztés számlájára írható. Több református értelmiségi tiltakozott Balog ellen, követelték a lemondását, mondván: „Balog Zoltán érintettsége a pedofil-ügyből kegyelmi üggyé vált történetben aláássa az egyház hitelességét.” Balog a megszólalásában nem ismerte el a felelősségét, ezzel támasztotta alá, miért nem hajlandó a püspöki pozíciót elhagyni. Megfogalmazása szerint ő csupán „nem volt elég körültekintő”, amikor javaslatot tett Novák Katalinnak a Kónya Endrét illető kegyelem tekintetében. Novák Katalin és Balog Zoltán - Fotó: Szigetváry Zsolt - MTI Balog neve már korábban is felmerült a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójával, Vásárhely Jánossal kapcsolatban. „A később pedofíliáért elítélt gyermekotthon-vezető személyének kitüntetéssel történő elismerésére Balog Zoltán, az emberi erőforrások akkori minisztere – jelenleg református püspök – tett javaslatot.” Közeli munkahelyi kapcsolat„Balog Zoltánról és Novák Katalinról számos forrás – volt kormányzati tisztviselők, a református egyházat ismerő források, illetve Novák Katalin személyes ismerősei – egybehangzóan azt állították, hogy régóta rendkívül szoros személyes kapcsolatban állnak.A nála húsz évvel fiatalabb Novákot Balog vette maga mellé és egyengette politikai pályáját, 2012-től miniszter-kabinetfőnökként, majd miniszter-államtitkárként pedig formálisan is szoros kapcsolatban álltak hosszú éveken keresztül. Balog ugyan kikerült a kormányból 2018-ban, de továbbra is közel maradt Novákhoz. 2022-es elnökké választása után pedig a tanácsadói testületének meghatározó tagja lett.” Balog Zoltán és Novák Katalin - Fotó: Szigetváry Zsolt - MTINovák Katalin arra számíthatott, hogy nem kerül nyilvánosságra a 2023. április 27-i kegyelmi aláírása. Viszont a Kúrián harmadfokra került – Kónya a kegyelmi kérvényével párhuzamosan harmadfokon is megtámadta a börtönbüntetési ítéletét – ügy adatai megjelentek a Bírósági Határozatok Tárházában. Balog szerepe egyházi vezetőként a köztársasági elnöki hivatalnál azért is kérdéses, mivel a magyar törvények szerint az egyház és az állam elkülönülten kellene, hogy működjék. Novák Katalinnak – és Varga Judit igazságügy miniszternek – objektív, elfogulatlan döntést kellett volna hoznia – de nem tették. Ez volt az egyik legfőbb kritika az ügy menetét illetően, hiszen Balog lobbizott az állami döntéshozóknál egy kegyelmi ügyben, így szigorú határokat feszegetett. Maradjon vagy menjen?Balog kommunikációja passzív-agresszív: hárít, s csupán hibának nevezi, amit tett. Elmondta, hogy nem ő adta be a kegyelmi törvényt, így nem szándékosan okozott kárt… „Akár tévedtem, akár nem, amikor megbízóm kérésére bármilyen ügyben állást foglaltam, az kizárólag rá tartozik. Elnök asszony a nyilvánosság előtt elmondta, amit szükségesnek tartott. Tiszteletben tartom azt, ahogy ő ezt az ügyet lezárta. Tartsuk mi is tiszteletben!” – védekezett. Az egyházi törvény nem tartalmaz egyértelmű mechanizmust arra vonatkozóan, hogy lehet egy püspököt leváltani. Balog püspöki tisztsége továbbra is problémás sokak számára. Az egyházi bírósági eljárás keretében feljelentés is történt. E szerint hamisított határozatok készültek annak érdekében, hogy a Magyar Református Egyház házon belül tompítsa a Balog-ügyet, avagy mielőbb lezárja. Meg nem történt hivatalos gyűlés, vagy vizsgálat dokumentációra vonatkozóan vizsgálta az ügyet a 24.hu is. Vajon jó ez a Reformátusoknak? - Fotó: Bíró Zoltán / UnsplashHabár a jogszabályokon belül a kegyelmi jogkör elbírálása szigorodott, – ki kell zárni azokat, akik gyermek sérelme bűncselekményt követnek el – de nem minden részlet került még végleges formába. Például nincs szó az ügyek utólagos vizsgálatáról, vagy az állami és egyházi viszonyrendszer esetében az egyházi beavatkozások következményeiről. Sőt, a legfrissebb, „Szőlő utcai” botrányt követően épp az egyházakra akarná bízni a gyermekvédelmet az állam… Az bizonyos, hogy a 2024-es kegyelmi botrány, s a Balog püspök érintettségét követő összeomlás a Református Egyházban hosszú távú következményekkel jár. Ha nem történik mielőbb világos szabályos és következetes alkalmazás is, akkor az Egyház és közössége közötti bizalom tovább csökkenhet. Balog Zoltán pedig mossa kezeit, és bár az Egyházára húzta a saját botrányos ügyét, továbbra is püspökként pózol, mintha „mi se” történt volna. Menyhárt Tamara – Nyitókép: Bruzák Noémi - MTI
Elveszik, majd visszaadják – a Magyar Falu Program politikai trükkje
Porkoláb Artúr | 01.28. 22:12
A Magyar Falu Program pályázati rendszer az önkormányzatoktól einstandolt pénz egy részének visszaosztása, melyet kegyes gesztusként ad a kormány, és melyért neki tartozik hálával a polgármester, és a lakosság. Alávaló közpolitikai szemfényvesztés, melyet sikerként zenésít meg a kormánymédia.Kivéreztetés után politikai függőségTöbben feldolgozták már az önkormányzati rendszer módszeres kivéreztetését, lassú, fokozatos forráselvonásokkal, egyéb kis trükkökkel, (linkek) melyek eredményeként mára az önkormányzatok éppen csak, hogy életben tudnak maradni az állam által visszaosztott szegényes források köldökzsinórján. A szolidaritási hozzájárulásnak (egyfajta adó) nevezett einstand, az önkormányzatokat illető adóbevételek lenyúlása és a befizetett összeg töredékének trükkös visszautalása volt a mindeddig utolsó, de mindenképpen a legnagyobb pénzügyi gyomros, amit az állam az önkormányzatok irányába bevitt. A kegyes visszaosztás illúziójaEttől nem kell félnetek, nem fog fájni – mondta az állam (-párt) és megcsillantotta a távoli horizonton reménysugárként megjelenő MAGYAR FALU PROGRAM rendszerét, mint gyógyírt és sebtapaszt az elvont források hegeire, mint a kiszámítható és összehangolt fejlődés zálogát, mely ugyan pályázati formát mutat, de önerő nélküli, a nyertes pályázó számára előre leutalt, fejlesztésekre költhető juttatásként vehető igénybe.Az első pályázati kiírások hellyel-közzel le is fedték az önkormányzatok fejlesztési igényeit, hiszen külön lehetett pályázni utak, hidak felújítására, parkoló kialakításra, temető felújításra, különböző gépek beszerzésére, kisbusz beszerzésére. Az utóbbi években azonban meredeken változott a helyzet: egy önkormányzat ezek közül csak egy területre pályázhat, azaz el kell döntenie, hogy adott évben falubuszt vesz, játszóteret épít, orvosi rendelőt újít fel, vagy utat, esetleg parkolót lát el szilárd burkolattal. Igen, ezek önkormányzati alapfeladatok. Azok a feladatok, amiket a falvak minden esetben önerőből el kell(ene) végezzenek annak érdekében, hogy az ott lakók életminősége szinten maradjon, vagy kismértékben javuljon. Ma ezek közül egyet illik választania egy falunak és erősen reménykednie, hogy pályázata nyer majd az értékelésnél. Abba nem is jó belegondolni, hogy mi alapján osztják ki ezeket a „támogatásokat”. Pénzelvonás politikai marketinggelA zsuga kezd láthatóvá válni: szolidaritási hozzájárulás – nem, nem adó – formájában elvonja a kormányzat a települések saját bevételeit, majd különös kegyet gyakorolva visszaoszt – kinek többet, kinek kevesebbet – az egyébként alapfeladatok ellátására ebből a pénzből. Így több legyet is üt egy csapásra. Egyrészt pluszbevételhez jut az államháztartás, másrészt fenntartják a pályáztatás látszatát, azzal, hogy Uniós pénzek nélkül is megoldjuk az önkormányzatok támogatását, harmadrészt politikai marketing, mivel a pályázatok keretében megvalósított fejlesztések, felújítások átadására illik meghívni a területi országgyűlési képviselőt, aki így részesül a sikerben. Nem ez az egyetlen ocsmány szemfényvesztésre épülő közpolitikai manőver a Fidesz részéről. Nem is hozzáférhetőek az összesített adatok arra vonatkozóan, hogy mennyi a falvakra vetített elvonások és a Magyar Falu Programban kifizetett „támogatások” összege, de csak ha azt vesszük számításba, hogy az elvonások összege növekedett évről évre, a pályázatok lehetősége meg egyre csökkent minden évben, nem lesz nehéz levonni a következtetést, hogy ez a zsuga a kormány számára pozitív mérleggel járt, csak annak mértéke a kérdéses.Pályázatok a túlélésre Az önkormányzatok kizsebelése most már nyilvánvaló. A tőlük elvett pénzekből osztanak vissza kegyet gyakorolva, és a helyi vezetőknek hálásnak kell lenniük az országgyűlési képviselőjüknek és a Pártnak, hogy támogatásban részesítette őket, ráadásul politikai sikerként adják el mindezt a kormánymédiában. Gyopáros Alpár államtitkár lenyilatkozta nagyon aranyosan, hogy a MFP-ben nincs egyetlen cél sem, amit nem a falvak kértek volna. Természetesen ez egy nagyon kényelmes megfogalmazása a problémának, bár a nyilatkozata idején, 2024-ben még volt némi igazság benne. Ahhoz mit szólna az államtitkár úr, vagy a helyettese, Szeiler Orsolya, ha ma meghallgatnák, hogy mi mindent kérnének a falvak az alapfeladataiknak ellátására költhető pénzen kívül?Szeiler Orsolya helyettes államtitkár - Fotó: biztonsagpiac.huOlyan rendszerre van szükség, melyben az alapvető fejlesztések normatív forrásból, tervezhetően valósulnak meg, nem politikai döntés alapján. A helyben keletkező bevételek nagyobb részben maradjanak helyben. Ne központi elvonás után kelljen ugyanazon pénzekért sorba állni.A pályázatokat valóban fejlesztésekre írják ki, ne túlélésre. Legyen lehetőség a tervezésre, előre gondolkodásra, önállóságra. Gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, építésre lehessen pályázni, ne útjavításra, meg tetőcserére. Egy orvosi rendelő felújítása nem lehet pályázati kérdés, mint ahogy a síkosságmentesítés, vagy a közvilágítás bővítése sem.Ja, hogy ezekhez Uniós pénzek kellenének? Azokat elszabadságharcoltuk... Porkoláb Artúr - Nyitókép: Gyopáros Alpár - vasarnap.hu
Lázár a fasisztoid szélsőjobbnak hízeleg
dr. Zeke László | 01.24. 10:39
Lázár János a „szocio-rasszista”, az „inverz-Benes”, most a cigányok vérig sértésével keltett feltűnést. Ahogy Mark Twain mondta: „mindenki jó valamire, ha más nem, akkor elrettentő példának”. Lázár János ilyen elrettentő példa. Nézzünk most egy pár ellenpéldát. Olyanokat, akikre okkal tekinthetünk példaképként, mi magyarok mindannyian!Politikai számítás rasszista köntösbenLenne pár gondolatom Lázár János legújabb (szélsőjobbot édesgető) agymenéséhez, annak ismeretében, hogy ez a jóember a szegénységben élő honfitársaink fitymálása, a Szlovákiában élő magyarok lenéző „leszlovákozása” után most azzal az ötlettel jött elő, hogy migránsok híján a cigányokkal kell „másnak a szaros mosdóját” takaríttatni.A megvetés politikája Milyen jó lenne, ha ezt a fasisztoid szemléletet kiirtanánk a magyar közéletből! Milyen jó lenne, ha segítenénk a komoly hátrányban élő honfitársaink felzárkóztatásában, főleg a gyerekek felkarolásával. Milyen jó lenne, ha azokat állítanánk követendő példaként, akik rendkívüli tehetséggel, erőfeszítéssel kitörtek a szegénység, a megkülönböztetés börtönéből! Mert ezek a példák nemcsak a cigányok, hanem minden magyar számára követendő példaként szolgálnak. Mi lenne, ha végre nem lefelé rúgnánk?Mi lenne, ha megtanulnánk igazi rangjuk, teljesítményük alapján tisztelni azokat a cigány tudósokat, művészeket, közéleti embereket, sportolókat, hősöket, akiknek cigány származásúként sokkal komolyabb akadályokat kellett leküzdeniük, mint a nem cigány származású magyaroknak? Ez bizony nagyon hasznos lenne!Példaképek a gyűlölet ellenEgy ilyen poszt nyilván nem elég arra, hogy teljes listát adjunk ezekről a honfitársainkról, de egy pár példa talán elég lehet ahhoz, hogy picit elgondolkodjunk azon, hogy vajon ezeknek az embereknek „mások szaros mosdója takarítása” lenne-e a megfelelő feladat, vagy a példamutatás a felzárkózásban reménytelenül lemaradt embertársainknak.Tudósok, akik a mélyszegénységből jutottak a csúcsra Itt vannak a tudósok. Az én kedvencem ebben a sorban dr. Orsós Zsuzsanna, biológus, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, rákkutató, aki mélyszegénységből indulva később az őt taníttató analfabéta édesanyját tanította meg írni, olvasni. És ha már a tudósoknál tartunk itt van mindjárt Junghaus Tímeaművészettörténész, kurátor, kulturális aktivista és művészeti író, vagy Sívó József, a Bécsi Zeneakadémia professzora, egyben a Bécsi Filharmonikusok koncertmestere, hegedűművész; vagy Balázs János, egyetemi docens, nem mellesleg Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Cziffra György Fesztivál művészeti vezetője. A magyar zene világszínpadán: a történelmi nagyságokÉs ha már a zenészeknél tartunk: maga, a szintén cigány Cziffra György az egyik legjelentősebb és világszerte ismert, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész volt. Vagy a régmúlt időkből itt van Boka Károly, a híres debreceni népzenész, Kossuth Lajos kedvenc cigányprímása; vagy Dankó Pista, a híres prímás, akinek szobrot is emeltek tisztelői Szegeden; vagy Bihari János hegedűművész, a verbunkos stílus egyik legnagyobb képviselője.Kortárs mesterek, akik ma is példát mutatnakAz igazi nagy kortárs példaképek között itt van Snétberger Ferenc, a mélyszegény sorból világsztárrá vált, szegény sorsú, tehetséges cigány gyerekek zenei képzésére iskolát alapító, Liszt Ferenc-díjas és Kossuth-díjas gitárművész; vagy a ma élő egyik legnagyobb (ha nem A legnagyobb) jazz hegedűs: Roby Lakatos; vagy a Budapest Bár zenekar vezetője: a virtuóz Farkas Róbert; vagy Lajkó Félix, Liszt Ferenc-díjas Érdemes Művész, a magyar világzenei mezőny kiemelkedő alakja.A cigányzene intézményei és őrzői A tradicionális cigányzenét olyan nagy tekintélyű művészek művelték hazánkban, mint Déki Lakatos Sándorhegedűművész, népizenekar-vezető; vagy Kállai kiss Ernő Kossuth- és kétszeres Liszt Ferenc-díjas klarinét- és tárogatóművész; vagy itt van a 100 Tagú Cigányzenekar, a Kossuth-díjas „prímáskirállyal”: Boross Lajossal az élen. Jazz, ahol a szabadság nyelve szólAztán itt vannak a kiváló jazz zenészek (a már említett Snétberger Ferencen és Roby Lakatoson túl): a Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész Szakcsi Lakatos Béla, a Nemzet Művésze; vagy a legendás, világhírű bőgő virtuóz, Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas Pege Aladár, a „nagybőgő Paganinije” (ahogy viccesen hívták: „Pegenini”); vagy Kosta Lukács, az Ausztriában és Németországban legendássá vált jazzgitáros.A mai popkultúra példaképeiÉs hogy a kortárs popzene kiválóságai, a mai fiatalok bálványai se maradjanak ki, itt van nagy kedvencem: Palya Bea, énekesnő, előadóművész, népdalgyűjtő; vagy Molnár Ferenc „Caramel”, a „Megasztár” műsorában feltűnt, Máté Péter-díjas őstehetség; vagy Pápai Joci, Balázs János-díjas énekes, aki hazánkat képviselte a 2019-es Eurovíziós Dalfesztiválon; vagy a tündöklően tehetséges Radics Gigi; vagy a nevelőotthonban felnőtt, majd tehetségével országos sztárrá vált Oláh Ibolya.Amikor a világ is felismerte: Frank Zappa budapesti pillanata Ennyi tehetség láttán nem csoda, hogy amikor Frank Zappa, az amerikai szupersztár Budapestre látogatott (a szovjet hadsereg távozásának ünnepén) egy rögtönzött koncertet is hajlandó volt adni azzal a feltétellel, hogy a zenekarban csak cigány zenészek lehetnek, mert ilyesmire a többiek nem képesek. (A koncert megvalósult, Zappa mellett Babos Gyula gitározott, Szakcsi Lakatos Béla zongorázott, Kőszegi Imre dobolt, Egri János basszusgitározott.) Nem csak zenében: romák a kultúra, sport és közélet élvonalábanA zenészeken túl is számos elismert, roma származású magyar híresség tevékenykedett és tevékenykedik a művészet, a sport a közélet területén, akik jelentős mértékben hozzájárultak a magyar kultúrához teljesítményükkel, példamutatásukkal.Színpad, irodalom, humor: az önkifejezés erejeItt van mindjárt napjaink színházi és mozi sztárja: Csányi Sándor Jászai Mari-díjas színművész; Rostás-Farkas György József Attila-díjas, író, költő, műfordító; Balázs Gusztáv néptáncos, koreográfus, néprajzkutató, festő; Annamanna Orsós írónő, költő, festő; Balázs János költő és festőművész; Balogh Attila költő, író, újságíró; Bari Károly Kossuth-díjas költő, műfordító, folklórkutató, grafikus; Choli Daróczi József író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő, újságíró; Lakatos Menyhért József Attila-díjas író; Orsós János az iskolaalapító pedagógus; vagy éppen Lakatos László stand-up előadó (aki az egyik leggyilkosabb szóbeli fegyverrel küzd: viccet csinál az őt ért megkülönböztetésből).Sportolók, akik nemzetet képviseltek A sportolók között akad labdarúgó olimpiai bajnok: Farkas János; paralimpiai ezüstérmes, kétszeres világbajnoki ezüstérmes, hétszeres Európa-bajnok vívó: Juhász Veronika. Hősök és mártírok: amikor a bátorság életté válikA közéletben is vannak példaképek, hősök, sőt mártír is. Emlékszünk a tragikus körülmények között elhunyt Bogdán Lászlóra, Cserdi polgármesterére; vagy itt van Puczi Béla, az egyszerű szakmunkás, aki a romániai forradalom hajnalán, 1990. március 15–18-i marosvásárhelyi utcai megmozdulásokon a magyarokat védelmező hidegvölgyi cigányok vezéralakja volt; de nem feledjük Szabó Ilonát, becenevén Kócoskát, az '56-os forradalom 17 éves mártírját sem.Méltóság és teljesítmény – ez a valódi mérceEz csak egy példálózó felsorolás. Arra szolgál, hogy tisztelettel becsüljük meg egymást, értékeinket és különösképpen azokat, akik az átlagnál nehezebb feltételek mellett is tisztességgel teljesítenek, akiket ezért talán még nagyobb tisztelet illet, mint az ugyanilyen teljesítményt elérő szerencsésebb honfitársainkat. A cigányság emberi méltóságát kollektív módon sértő ordas eszméknek pedig nincs helye a magyar közéletben! dr. Zeke László - Nyitókép: Facebook - ÍgyÉlünk grafika
A sajtó nem lehet a hatalom eszköze
ÍgyÉlünk | 01.16. 15:13
A magyar sajtó függetlensége mindannyiunk közös érdeke: a tájékozott közélet, a tényekhez való hozzáférés és a véleménynyilvánítás szabadsága nélkülözhetetlen egy működő demokratikus társadalomban. Ez a petíció arra hívja fel a figyelmet, hogy a sajtó függetlenségének megőrzése érdekében a szakmai szereplők álljanak ki együtt a jogállami normák és a közérdekű tájékoztatás mellett. Írjátok alá Ti is!Mi, ennek a szövegnek az aláírói, szívünkön viseljük a 2026-os rendszerváltást és vele a demokratikus normák és a jogállamiság helyreállítását, az egészséges nyilvánosság újjáépítését. Hosszú évek tudatos és hatékony munkája nyomán a magyar médiatér súlyosan eltorzult, a pálya minden tekintetben az állampárt felé lejt. A propaganda igyekszik elérni, hogy a valóság ne juthasson el a választópolgárokhoz, és komoly túlerőben van. Ebben a helyzetben rendkívül nagy a még létező független médiumok felelőssége, ezért különösen káros, amikor átgondolatlan működésükkel sokszor maguk is a hatalmával visszaélő rezsimet segítik. Mindezek miatt nyomatékosan kérjük a független magyar sajtó képviselőit, hogy hagyjanak fel azokkal a gyakorlatokkal, amelyek a hatalom érdekeit szolgálják, és elvárjuk, hogy munkájuk során az eddigieknél sokkal jobban figyeljenek az alábbiakra:SzóhasználatA rezsim kezdettől fogva tudatosan használja a nyelvben rejlő potenciált hatalma fenntartására. Átnevezésekkel, hívószavak sulykolásával, fogalmak kisajátításával befolyásolja a nyelvhasználaton keresztül az emberek gondolkodását. A független sajtó ne vegye át automatikusan a kormányzati újbeszél elemeit, ne gyarmatosítsa nyelvileg saját magát.Kihangosítás A NER zajkeltéssel és gumicsontok bedobásával hatékonyan tereli el a figyelmet a számára kellemetlen ügyekről és bizonytalanítja el az emberek erkölcsi ítélőképességét, morális iránytűjét. A független sajtó ne ruházza fel fontossággal a kormányzati szereplők, propagandisták és kirakatcelebek minden egyes megnyilvánulását azzal, hogy kényszeresen beszámol róluk. RelativizálásLegyen világos a különbség a tények, a vélemények és a félrevezető szándékú megnyilvánulások között. A tényállításokban ne legyen feltételes mód, ne legyen idézőjel, de legyenek alátámasztva bizonyítékokkal: idézetekkel, hivatkozásokkal. Ne keveredjenek se az újságíró, se valamely közszereplő véleményével, különösen ne a véleménynek álcázott, alattomosan csúsztató hazugságokkal. A független sajtó ne asszisztáljon az igaz és hamis közötti határ elmosásához.TényellenőrzésA zajkeltés, a félelemgerjesztés, a karaktergyilkosságok részeként a propaganda számtalan megalapozatlan, valótlan állítást szór ki a nyilvánosságba. Elárasztásos módszerrel dolgozik – minél több a megnyilvánulás, annál kevésbé jut energia mindegyiknek utánajárni, és annál kisebb súllyal jelenik meg az igazság. Rossz hírünk van: az újságíró a tényellenőrzést akkor sem spórolhatja meg, ha sok munkával jár. A független sajtó ne tálaljon tényként olyasmit, aminek a valóságtartalmáról nem győződött meg.Híresztelések A propaganda előszeretettel futtatja a sajtómunkásokat különféle vadul hangzó híresztelések után, amelyek illetékesei aztán „megkeresésükre nem reagálnak”. A híresztelés nem hír. A független sajtó ne hiszterizálja a társadalmat meg nem erősített pletykák terjesztésével. KaranténAmikor egy közszereplő súlyosan diszkreditálódott, de a hatalom igyekszik visszacsempészni a közéletbe, ne essünk kollektív amnéziába. A független sajtó tartsa fókuszban az ilyen szereplők előéletét és emlékeztesse rá a nyilvánosságot, valahányszor szóba kerülnek.Vizuális tartalmakA közszereplőkről kialakult benyomást nagyban alakítják a róluk publikált képek – mind pozitív, mind negatív irányba. A független sajtó legyen tudatos és körültekintő a képanyagok kiválasztásakor.ClickbaitA kormánypárti megszólalók tudják, milyen hangnemű és tartalmú dolgokat kell ahhoz mondaniuk, hogy a független sajtó ne tudjon ellenállni a kattintásvadász cím kísértésének. A propaganda egyik fő eszköze a sulykolás. Mit sem számít, hogy idézőjelek között, netán felháborodottan hüledezve idézik az elhangzottakat, csak az a lényeg, hogy egy adott üzenet minduntalan szembejöjjön. A független sajtó ne terjessze a rezsim narratíváit csak azért, mert azok bombasztikus kijelentésekbe vannak csomagolva.Címadás Az olvasók jelentékeny hányada a legtöbb cikknek csak a címét olvassa el, ezért a címadás különösen nagy felelősséggel jár. Csak olyasmi kerüljön a címbe, ami a szövegben valóban szerepel és bizonyítást nyer, illetve ami a téma szempontjából lényeges. A független sajtó ragaszkodjon az értelmes és igényes címadáshoz. ReflektorfényA figyelemgazdaság korában a reflektorfény értékes jószág, nem szabad reflexből adagolni. Csak azért, mert valaki magas közhivatalt visel, még nem kell minden mozdulatáról beszámolni. Az ismerősség önmagában is szimpátiát gerjeszt. A független sajtó ne járuljon hozzá a NER szereplőinek reklámozásához.Az igazságAmikor egy közszereplő igazat mond, akkor az a fontos, amit mondott, nem pedig az a tény, hogy mondta. Ilyenkor tehát nem a mondás aktusáról kell beszámolni, hanem a tartalmáról. Amikor ellenben egy közszereplő hazudik, nem arról kell beszámolni, amit mondott, hiszen így a hazugság csak még több emberhez jut el, hanem arról a tényről, hogy az illető hazudott. A független sajtó ne tegye súlytalanná az igazságot azzal, hogy egyenértékűként kezeli a hazugsággal.A petíció itt írható alá. Horváth Andor digitális bölcsész / Károlyi Júlia tanár, kulturális antropológus Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével
Biztos választás: a nepotizmus
Menyhárt Tamara | 01.11. 10:14
„A nepotizmus a hatalmi pozíciók és a vele járó előnyök (vagyon, befolyás stb.) olyan elosztása, mikor a döntéshozók a rokonaikat, barátaikat részesítik előnyben a szakmai szempontok szerint alkalmasabb, felkészültebb, kompetensebb jelentkezőkkel szemben. A szó szerinti egyezés mindazzal, amit az elmúlt – legalább – tizenöt év kormányzásában már megismerhettünk, egyenes utat mutat ahhoz, hogy a hamarosan elkövetkező választási döntést minden szavazati joggal rendelkező állampolgárunk átgondolja.A hatalmi tébolyIsmerkedjünk meg egy másik fogalommal is, ami tökéletesen ráillik az orbáni hatalom minősítésére.Cezarománia. Ez a szó kifejezetten a Gaius Iulius Caesar egykori római császár nevéből eredő fogalom. „Kiépülő egyeduralma a királyságot (egyszemélyi uralmat) átoknak tekintő Rómában hamar komoly ellenérzésekkel találkozott.” A cezaromániások teljes, egyértelmű egyeduralmat építenek ki, s akik nem követik, imádják, éljenzik őket és az identitásukat, azokat kíméletlenül letarolják. Tapasztalhatjuk ezt a mostani időkben is, például a legfrissebb esetben akkor, amikor parlamenti botránnyá nőtt a „Szőlő utcai ügy”. A kérdések, melyek a gyermekvédelmi intézményekben kiderült bántalmazásokról, pedofília-gyanúkról, prostitúciós hálózatról, esetleges politikai érintettségről szóltak, azonnali támadási reflexiót eredményeztek. A fidesz határozottan megtorlásról beszélt, azokkal szemben, akik követelték a döbbenetes ügyekre vonatkozó azonnali válaszokat, nyomozásokat. Ezt teszi egy „császár”-i hatalom.Önhittség. FIDESZ a neved. A nárcizmus egy újabb fogalom, ami szintén a fidesz uralkodására jellemző, egyértelmű jelei jócskán megmutatkoznak a viselkedésmintáikban. „A nárcizmus a nárcisztikus személyiség által mutatott tulajdonságok és viselkedés absztrakciójának a neve. A narcizmus beképzeltség, hiúság, önhittség vagy egyszerűen az önzés személyiségvonása. Alkalmazzák az elnevezést társadalmi csoportra, gyakran használják utalásként elitizmusra, vagy közönyösségre mások nehéz helyzete iránt.” „A biztos választás egyben biztos lejtmenet a magyar embereknek. * Biztos, hogy a Fidesz eladósította az országot. * Biztos, hogy a Fidesz leépítette az egészségügyet. * Biztos, hogy a Fidesz szétverte a gyermekvédelmet. * Biztos, hogy a Fidesz megélhetési válságot és inflációt okozott. * Biztos, hogy a Fidesz nem hozta haza az uniós forrásokat. * És biztos, hogy a Fidesz gyűlöletet próbált kelteni magyar és magyar közt.” - írja Magyar Péter a közösségi médiában. Ezek a bizonyosságok tagadhatatlanok, és szoros összefüggésben állnak az említett fogalmakkal. Csakis az a hatalom képes mindezekre, amely a nepotizmus jeleit hordozza, amelynek vezetője egyértelműen cezaromániás, és amely hatalom minden egyes képviselője erősen gyanúsan nárcisztikus hajlamú.A kontraproduktív offenzívaEgyre több öngól, egyre több bizonyíték az alkalmatlanságra, egyre több – mindenki számára egyértelmű – hazugság ömlik a Fidesz oldaláról. Még mindig várjuk azokat a politikusi, felső vezetői érintettekről szóló beszámolókat, bizonyítékokat, amelyek végre pontot tesznek az i-re, és gránitbiztonsággal meggyőznek mindenkit, hogy a Gyermekvédelmi intézményekben történt gyermekbántalmazások elképesztő világa csakis az ő irányításuk, közbenjárásuk segítségével működhetett évtizedeken keresztül. Még mindig várjuk azoknak a letartóztatását, akik a világ egyik legnagyobb bankrablását követték el, igaz, „„A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az Állami Számvevőszék által tett feljelentés alapján eljárást folytat hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt”.” Ugyanakkor a 2025 márciusában megjelent HVG-cikk arról ír, hogy nem tudni, pontosan kiket érint a nyomozás, bár Matolcsy György nevéhez fűződő MNB-alapítványokat érint a folyamat. Lassan egy év eltelik, és nincs további hír, nincs vád, nincs letartóztatás sem. Biztos, hogy – egyelőre – következmények nélküli ország vagyunk. Határt kell szabni. Más módon nem lehet véget venni egy ilyen beteg hatalom minden egyes bűnének, nem lehet megállítani a teljes társadalom, közéleti, közigazgatási, jogi, gazdasági helyzetének rombadöntését – csupán azért, mert néhányan a nepotizmus, a cezarománia és a nárcizmus beteges hatalmát élvezik. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Torkonszúrt főváros
dr. Gaál Lóránt | 2025.12.09. 17:09
Nem vitás, hogy Tarlós 2019-es bukását követően, a FIDESZ-KDNP, Budapest tönkretételén ügyködik. A 2024-es önkormányzati választást követően, viszont szintet ugrott a fővárosban élők elleni kormányzati fellépés. Sőt, a FIDESZ-KDNP már a TISZA Pártot is felelőssé akarja tenni azért a helyzetért, amit egyébként a kormány alakított ki. Előzmény: 2019 Karácsony Gergelyt, 2019-ben 50,86%-os eredménnyel főpolgármesterré választották a budapestiek. Kicsivel több, mint 6%-al előzte meg a FIDESZ-KDNP színeiben indult, és akkor éppen regnáló Tarlós Istvánt. A Fővárosi Közgyűlésben is többségbe került az akkori ellenzék. 2024-ben tartott, Európai Parlament képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását, hat hónappal megelőzően a FIDESZ-KDNP nem volt rest a választási törvényt módosítani. Gyakorlatilag a választási törvény módosításával visszaállították a listás szavazást Budapesten. Egyébiránt azt állították vissza, amit a FIDESZ-KDNP törölt el a 2014-es önkormányzati választásokat megelőzően. Ennek okai egyértelműek voltak. A FIDESZ-KDNP 2014-ben meg akarta tartani, 2024-ben viszont már vissza akarta szerezni Budapest felett az irányítást. Ne felejtsük el, hogy az utóbbi módosító javaslatot a Mi Hazánk Mozgalom nyújtotta be, melyet a FIDESZ-KDNP „bátor harcosai” simán megszavaztak. Megjelent a TISZA A FIDESZ-KDNP országgyűlési frakciója bármenyire is rutinos - mivel többen közülük még az MSZMP-t is megjárták - mégsem „látták jönni” a TISZA Pártot. A TISZA négy fővárosi kerületben állított polgármester jelöltet, így listán is tudtak indulni. A TISZA Pártból senki sem ült polgármesteri székbe, viszont 10 mandátumot szerzett a Fővárosi Közgyűlésben. A 2024-es főpolgármester választás - „hála” a FIDESZ-KDNP-nek - tragikomikusra sikeredett. Szentkirályi Alexandra a FIDESZ-KDNP főpolgármester jelöltje először tagadta a visszalépéséről szóló híreket, majd a FIDESZ-KDNP látva azt, hogy versenybe hagyásával nagy lebőgés lesz, vissza is léptették. Szentkirályi a fővárosi listán azért továbbra is listavezetőként szerepelt, és a visszalépését követően, az LMP-vel a háta mögött induló Vitézy Dávid főpolgármester jelölt támogatására buzdította a FIDESZ híveit. A főpolgármesteri szavazatok újraszámlálási mizériája után, 2024. október 1. napjától a TISZA Párt, a 33 fős közgyűlésben 10 helyet foglal el, Karácsony Gergelyt pedig főpolgármesteri székben hagyták a választók. Elvonások Budapesttől rengeteg forrást von/vont el a kormány. Gyakorlatilag folyamatosan, évről, évre emelte a szolidaritási hozzájárulás mértékét. 2017-ben, még a FIDESZ-KDNP által uralt Budapest egyedi törvényi mentesítéssel megúszta a sarcolást. Persze ez már akkor is a jogállamiság megcsúfolása volt, mivel kizártnak tekinthető, hogy szakmai alapon és nem politikai alapon történt meg ez a döntés. Viszont a következő években jelentős elvonást volt kénytelen elviselni a főváros: 2018-ban 5 milliárd Ft-ot, 2019-ben 10 milliárd Ft-ot, 2020-ban 21,77 milliárd Ft-ot, 2021-ben 35,35 milliárd Ft-ot, 2022-ben 35,67 milliárd Ft-ot, 2023-ban 57,8 milliárd Ft-ot, 2024-ben 75,5 milliárd Ft, -ot 2025-ben 89 milliárd Ft-ot. Az adatok az ÁSZ, 2025. szeptember 17-én, dr. Windisch László által aláírt jelentésében szerepelnek: Forrás: A Fővárosi Önkormányzat 2019-2024. évi költségvetési beszámolói és a 2025. évi költségvetési rendelet alapján ÁSZ saját szerkesztés Alkotmánybíróság Orbán és „bátor harcosai” által gondosan kiválasztott alkotmánybírák (pl.: dr. Handó Tünde, Dr. Lomnici Zoltán, stb.), 2024-ben, többek között, simán félredobták azt, hogy Budapest már nettó befizetője az államkasszának. Azaz, a főváros az állami feladatok ellátására kapott állami támogatások összegénél jóval többet fizet be. A határozatot megelőzően persze több (3383/2018. (XII. 14.) AB határozat, 3028/2020. (II. 10.) AB végzés) Alkotmánybírósági döntés is született, viszont mindegyik egy irányba, azaz a FIDESZ-KDNP-s kormány felé hajlott (megjegyzés: 2018-ban Dr. Sulyok Tamás, jelenlegi köztársasági elnök volt az Alkotmánybíróság elnöke, 2025. június 11-én, Orbán Viktor és társai erre a pozícióra, dr. Polt Pétert választották meg). Ezek után kérdéses, hogy az Alkotmánybíróság, az Alaptörvény védelmének vagy pedig Orbán Viktor védelmének a legfőbb szerve-e? Ki a hibás? A kormány és a propagandistái le tudtak süllyedni arra a szintre, hogy a 2024. októbertől a Fővárosi Közgyűlésben helyet foglaló TISZA képviselőit is felelőssé teszik Budapest forráshiányos állapotáért. Persze nyilvánvaló és látható, hogy Budapest forráshiányos állapotát nem a TISZA Párt, nem is a fővárosban élő emberek okozták, hanem a kormány gerinctelensége és alkalmatlansága. A kormány mindemellett, szokás szerint megmentőként akarja magát feltüntetni. 2025. november 27-én a Magyar Közlöny 141. számában megjelent az 1505/2025. (XI. 27.) kormányhatározat. A kormányhatározatban kijelentették, hogy a kormány elkötelezett, hogy a közszolgáltatások és a fővárosi tömegközlekedés zavartalanul működjenek és kész minden segítséget megadni, hogy az érintett dolgozók minden körülmények között megkapják munkabérüket, ha a főváros nem tudná kifizetni. A képlet viszont egyszerű! A kormánynak nem kell, vagy legalábbis nem ilyen mértékben elvenni a forrásokat, és akkor nem kell hősködnie sem! Lefordítva: nem kell torkon szúrni, majd a torkon szúrtnak a pénzéből a műtétet állni! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Ismét megsarcolja a kormány az önkormányzatokat
Nótárius | 2025.11.21. 22:00
November 11-én jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által jegyzett rendelet, amely helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján, 2025. november hónapban teljesítendő fizetési kötelezettség összegéről rendelkezik. A jogszabály a mellékletében hosszan sorolja fel a településeket és azok befizetési kötelezettségét. Ezzel az intézkedéssel a kormány egy újabb lépést tett az önkormányzatok szándékos kivéreztetéséhez vezető úton. Óriási bajban van a költségvetés, ha már a kis településektől is befizetéseket vár a kormány. Lásd a táblázatban még Göncruszkától is elvár 81.629-Ft-ot befizetést a kormány. Felsorolok néhány kistelepülést és a HIPA – helyi iparűzési adó terhére elvárt befizetés összegét. vármegye település lakosság (fő) elvárt befizetés (Ft) Veszprém Csetény 1.767 9.547.017- Baranya Nagynyárád 607 3.534.279- Békés Dombegyház 1.546 1.960.108- Borsod-Abaúj-Zemplén Göncruszka 653 81.629- Óriási bajban van a költségvetés, ha már a kis településektől is befizetéseket vár a kormány. Például a 653 lelkes Göncruszkától is elvár 81629 forintot. A kivéreztetés előzménye A rendszerváltást követően az önkormányzati törvény elfogadásakor a személyi jövedelemadó teljes összegét átengedték a helyhatóságoknak (önkormányzatoknak). Ez az állapot mindössze egyetlen évig tartott, mivel már 1991-ben felére csökkentették az arányt, majd még szintén az Antall-kormány 30 százalékra csökkentette vissza a helyben, szabadon felhasználható részt. A gyönyörűen felújított csetényi Holitscher-kastély – Fotó: Antal-Varga Vilma Tovább olvadó helyi pénzek A Horn-kabinet idején alakult ki az a rendszer, hogy az átengedett összegek egy részét a kormány már „pántlikázta”, vagyis megszabta, mire lehet fordítani. Igaz, a szabadon felhasználható rész még így is 20 százalék maradt a ciklus végére (1995-ben még 29 volt), amit az első Orbán-kabinet egy huszárvágással negyedére vitt le (4,25%). Medgyessy Péter kormánya ezt emelte tízre, majd 2007-ben alakult ki a máig érvényes 8 százalékos arány. A láthatatlan kezek kivesznek a közösből – Frantisek Krejci / Pixabay A végső döfés Az Orbán-kormány az önkormányzatok önállóságát, függetlenségét már régóta rombolja, főleg az ellenzékben lévő önkormányzatokat. Az SZJA önkormányzatokat megillető maradék 8%-át is elvonta 2012-től. Az első Orbán-kormány idején (1998 – 2002) elvonta a településektől gépjármű adó (akkor még súly adó) 60%-át. Később 2021-től a covid idején a gépjármű adó maradék 40%-át is. Az utolsó csepp a pohárba 2025-ben Orbán bevezette a települések a szolidaritási adóját, amit egyre több – sok kistelepülésnek is – be kell fizetni. Pedig a települések azért kaptak bevételi forrást, hogy az önkormányzati törvényben meghatározott feladatait ellássák. Ilyen például a helyi közszolgáltatások biztosítása, az ivóvíz, szennyvízelvezetés és hulladékkezelés. * Gondoskodnak a köztemetőkről és a halotthamvasztókról. * Közvilágítás fenntartása. * Feladatuk a közterületek tisztántartása és a lomtalanítási akciók megszervezése. * Önállóan igazgatnak és saját költségvetésükből gazdálkodnak. * Rendeleteket alkotnak és határozatokat hoznak a helyi közügyek szabályozására. * Elfogadják a helyi költségvetést és felügyelik annak teljesülését. * Gondoskodnak a bölcsődei, óvodai ellátási és szociális alapellátásokról. * Támogatják a helyi közösségi életet…..stb. Egy utolsó kérdés. Hogyan tudja ellátni az önkormányzat a törvény által előírt feladatait, ha a kormány elvonja, sőt megfosztja a bevételeitől? Nótárius – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció
Gazdaság
Évente 1000 milliárd a nyugdíjasoktól
A nyugdíjasok az elmúlt tizenöt évben évi 1.000 milliárd Forinttal járultak hozzá az államháztartás finanszírozásához. Orbán és a FIDESZ évek óta azt harsogja, hogy megőrizték a nyugdíjak vásárlóértékét. Én meg azt mondom, hogy ez az állítás enyhén szólva is, nem igaz. Mondhatnám azt is, hogy Orbán és a FIDESZ hazudik.Lássuk a tényeket: A svájci indexálást 2011-ben szüntette meg az Orbán-kormány, helyette kizárólag az inflációt veszik figyelembe a nyugdíjemelésnél. A nyugdíjemelés mértékét kizárólag az inflációhoz igazítják, ami azt jelenti, hogy 2012-től a nyugdíjak emelésénél csak az éves inflációt veszik alapul. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a KSH által megadott inflációs adatokat veszi figyelembe a kormány a nyugdíjemelésnél, hanem az adatok figyelembevételével emel. A táblázatból kiderül, hogy 2013 és 2017 között volt nagyobb nyugdíjemelés, mint az éves infláció, bár már nem svájci indexálással. Így működik a svájci indexálás:Két tényezőt vesznek figyelembe:Az emelés mértékét az infláció (az árak emelkedése) és a bérek növekedése együttesen határozza meg. Arányos emelés: a nyugdíjemelés 50%-ban követi az éves inflációt, és 50%-ban az országos átlagbér-növekedést. Példa:Ha az infláció 3,8%, a bérek pedig 5%-kal emelkednek, akkor a nyugdíjemelés 4,4% lesz (3,8% + 5% /2=4.4%).Az alábbi táblázatban összehasonlítom az Orbán-kormány évenkénti nyugdíjemelését - ami csak az éves infláció mértékét veszt figyelembe - és a svájci indexálás alapján történő évenkénti nyugdíjemelést, ami figyelembe veszi az éves béremelkedés az éves infláció növekedés mellett. évéves infláció (%)éves béremelkedés (%)kormány nyugdíjemelése (%)svájci index (%)kormány nyugdíjemelése (%)nyugdíj éves inflációval (Ft)nyugdíj svájci indexálással (Ft)2011.3,96,42,255,1599.183-100.783-101.996-2012.5,74,22,254,95101.415-106.528-107.045- 2013.1,74,02,252,85103.697-108.339-110.096-2014.-0,2 (defláció)6,02,253106.030-110.776-113.399-2015.-0,1 (defláció)4,22,252,1108.416-113.269-115.780-2016.0,47,82,254,1110.855-115.817-120.527-2017.2,412,92,257,65113.349-118.597-129.747-2018.2,811,42,257,1115.899-121.917-138.959-2019.3,45,82,254,6118.507-126.063-144.933-2020.3,39,652,254,975121.173-130.223-152.143-2021.5,18,53,386,8125.269-136.874-162.489-2022.*14,518,56,02516,5132.816-156.709-189.300-2023.*14,612,915,2613,75153.087-179.589-215.329-2024.*3,713,76,08,7162.272-186.234-234.063-2025.*4,49,23,06,8167.140-194.428-249.979- Jól látható a különbség. A svájci indexálással sokkal magasabb lenne a nyugdíj összege, 249.979- Forint. A következő táblázat tartalmazza az Orbán-kormány által adott és a svájci indexálás alapján kiszámolt nyugdíjellátások különbözetét hónaponként és éves viszonylatban. évkormány által adott nyugdíjemelés (Ft)nyugdíjemelés svájci indexálással (Ft)különbözet (Ft/hó)különbözet (Ft/év)201199.183-101.996-2.813-33.756-2012101.415-107.045-5.630-67.560-2013103.697-110.096- 6.399-76.788-2014106.030-113.399-7.369-88.428-2015108.416-115.780-7.364-88.368-2016110.855-120.527-9.672-116.064-2017113.349-129.747-16.398-196.776-2018115.899-138.959-23.060-276.720-2019118.507-144.933-26.426-317.112-2020121.173-152.143-30.970-371.640-2021125.269-162.489-37.220-446.640-2022132.816-189.300-56.484-677.808-2023153.087-215.329-62.242-746.904-2024162.272-234.063-71.791-861.492-2025167.140-249.979-82.839-994.068-összesen446.677-5.360.124-a havi és az éves különbözet 15 éves átlaga (Ft/hó-Ft/év)29.778-357.342-összesen5.360.124- A táblázatból kiderül, hogy az Orbán-kormány 15 év alatt a svájci indexálás megszüntetésével egy átlag (medián) nyugdíjastól 5.360.124 -Ft-ot vett el, ami éves szinten 357.342-Ft. De ez még nem a valós összeg, mert a 2025. évnek megfelelő értékre kell valorizálni, azaz meghatározni a nyugdíjak jelenértékét. Az következő táblázat tartalmazza, hogy mai értékre átszámítva mennyit érne az előző (2. táblázat) táblázatban, a valorizációs szorzókkal megnövelt összegek évenkénti bontásban. (A 2025. évre érvényes valorizációs szorzószámok: 2025. évi 35. sz. Magyar Közlöny) évnyugdíj különbözet (Ft)valorizációs szorzószámvalorizációs szorzóval növelt összeg (Ft)201133.756-3,146106.196-201267.560-3,083208.257-201376.788-2,9382225.619-201488.428-2,852252.197-201588.368-2,735241.686-2016116.064-2,539260.912-2017196.776-2,248442.352-2018276.720-2,019558.698-2019317.112-1,813574.924-2020371.640-1,652613.949-2021446.640-1,520678.893-2022677.808-1,294877.084-2023746.904-1,133846.242-2024861.492--861.492-2025994.068--994.068-összesen7.742.569- A valorizációs szorzók figyelembevételével az Orbán-kormány 15 év alatt összesen legalább - mai értékre átszámítva 7.742.569-Ft-ot vett ki a nyugdíjasok zsebéből. Ez évente átlagosan 516.171.-Ft. A svájci indexálás megszüntetése miatt van Magyarországon ennyi szegény nyugdíjaskorú honfitársunk. Körülbelül 800 ezer nyugdíjas él a szegénységi küszöb alatt, és további 300–350 ezer mélyszegénységben írja a Pénzcentrum a Human Rights Watch elemzése alapján.Összefoglalás: * A nyugdíjak vásárlóértékét nem őrizte meg a kormány az elmúlt 15 évben az évenkénti nyugdíjemelésekkel. Ennek alapvető oka, hogy megszüntette a svájci indexálást. * A valorizációs szorzószámok figyelembevételével 516.171-Ft nyugdíjjal kevesebbet kapott egy átlagnyugdíjas évente. A nyugdíjasok finanszírozták az államot nem kis mértékben, bár úgy gondolom akaratuk ellenére. * 2024-2025-re a nyugdíjasok jelentős része, becslések szerint 300-350 ezer fő él mélyszegénységben vagy a létminimum alatt, sokuk havi 120 ezer forintnál alacsonyabb ellátásból kénytelen megélni. * A 2022–2023-as kiugró infláció (amely a nyugdíjasok fogyasztói kosarára, például élelmiszerre és gyógyszerre még magasabb volt) érdemben csökkentette a nyugdíjak vásárlóértékét. * A 2022-től újból folyósított 13. havi nyugdíj valamelyest enyhített a nyugdíjasok anyagi helyzetén, de közel sem pótolta a svájci indexálás megszűntetésével kieső nyugdíjrészt. * Jelenleg Magyarországon mintegy 2 millió öregségi nyugellátásban részesülő személy és körülbelül 400 ezer nyugdíjszerű (korhatár előtti ellátás, szülői/özvegyi nyugdíj, árvaellátás) ellátásban részesülő személy él. Amennyiben csak a kétmillió öregségi nyugdíjassal számolva, akkor évente több, mint 1.000 milliárd forintot vett el tőlük az Orbán-kormány. Ha úgy tetszik, részben ők finanszírozták az éves államháztartási hiányt. Végül is, hiába harsogja Orbán és a kormány emberei – ja és a „Menczer Tamások” – a valóság az, hogy 15 év alatt a nyugdíjasok nagy része elszegényedett, vagy mélyszegénységben, él jórészük pedig éppen, hogy csak kijön a nyugdíjból a hónap végén. A felelősség, az elszegényedő nyugdíjas honfitársainkért a kormányzatot terheli. Magyarország Kormánya facebook posztban közölte, hogy 2010-ben 97.000-Ft volt az átlagnyugdíj, míg 2025-ben 242.300-Ft, mivel hála a „jóságos” kormánynak két és félszeresére emelték a nyugdíjakat. Ha figyelembe vesszük a Magyar Közlöny által közzétett 2010. évre vonatkozó valorizációs szorzót, amely 3,347, akkor az átlag nyugdíj 2025-ben 324.659-Ft lenne. Nótárius - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem?
Koszi Ferenc | 2025.12.27. 04:30
Az infláció megmutatja, hogyan fogy a pénzed, a vásárlói kosár megmutatja, mire megy el. A GDP pedig azt állítja, hogy ettől mind jól vagyunk. A három közül mégis a GDP a leghangosabb — pedig pont az élet lényegét hallgatja el. Azt mondják GDPHa égnek áll a hajad, amikor meghallod, hogy „nőtt a GDP, tehát jól élünk”, akkor jó helyen jársz itt. Mert valahogy az az érzésünk, hogy termelünk, hajtunk, szolgáltatunk — csak azért, hogy termelhessünk, hajthassunk és szolgáltathassunk. Mintha a gazdaság csak azt kérdezné: „mennyi jött be?”, azt viszont soha, hogy „hogy vagy?”.Mire való a GDP?A GDP — bruttó hazai termék — első ránézésre egyszerű: megmutatja, mennyi értéket termeltünk egy év alatt. Összeadja, hogy mennyit költött a lakosság, mennyit ruháztak be a vállalatok, mennyit költött az állam, és mennyit adtunk el külföldre (mínusz amit onnan vettünk). Mintha egy nagy szatócs boltban lennénk. Ez a szám jelzi, hogy a gazdaság épp erősödik vagy gyengül, növekszik vagy zsugorodik. A kormányok, jegybankok és elemzők szeme is ezen a mutatón van: a GDP a modern gazdaságpolitika egyik fő iránytűje.Mire nem való a GDP?A gond nem az, hogy számoljuk. A gond az, amit nem számolunk. A GDP-t nem érdekli a házimunka, az önkéntesség, a gyereknevelés, a nagyszülők gondozása, a háztáji termelés vagy az ingyenes tartalmak. Minden, ami nem kerül számlára, a GDP szerint egyszerűen nem létezik — pedig ez a társadalmi lét alapja. Nem méri azt sem, hogy közben mi fogy el: az erdő, a termőföld, a tiszta víz, a levegő vagy épp a biológiai sokféleség. A GDP szemében az is növekedés, ha egy várost újjáépítünk egy természeti katasztrófa után, ha nő a gyógyszerkiadás a betegségek miatt, vagy ha palackos vizet kell vásárolni, mert már nem iható a csapvíz. A pénzmozgás nő — az életminőség nem feltétlenül.A GDP nem mutatja meg az egyenlőtlenséget sem. Lehet magas egy ország GDP-je úgy is, hogy a lakói nagy része szegény marad, és minden növekedés a felső rétegek zsebében csapódik le. A statisztika azt mondja: „sikeresek vagyunk”, miközben rengetegen egyre nehezebben élnek.És ott van az árnyék-gazdaság is: ami illegálisan működik, az vagy nincs benne, vagy torzítja a valós képet — országonként attól függően, mennyit vallanak be belőle. Így a szám gyakran inkább becslés, mint tükör. A GDP tehát fontos, de veszélyesen szűk mutató: megmutatja, mennyit termeltünk, de azt már nem, mennyit vesztettünk közben. A tanulságA GDP jó esetben iránytű — rossz esetben szemfényvesztés. Megmutatja a számokat, de érzéketlen az életünk dolgaival szemben. Azt mondja: növekszünk. Te pedig azt érzed: fáradsz. A statisztika elégedett, a társadalom nem biztos. Pedig lenne jobb megoldás. Léteznek tágabb, emberközelibb mutatók, amelyek a jólétet, a környezet állapotát, az egyenlőtlenségeket és a fenntarthatóságot is mérik. De itt jön a legfontosabb kérdés: kinek az érdeke? Cui prodest? A rendszer alapja és fokmérője évtizedek óta a GDP — és aki ebből profitál, annak nincs oka változtatni rajta.Robert F. Kennedy szavaival: „A GDP mindent mér, kivéve azt, ami az életet érdemessé teszi.” És ahogy Simone de Beauvoir ironikusan megjegyezte: „Ami jó az életben, az vagy hízlal, vagy erkölcstelen.” Ha egyszer felismerjük, hogy a növekedés önmagában nem cél, csak eszköz, akkor talán nem a GDP lesz a boldogság mércéje — hanem az élet minősége maga.Fun fact:2014-ben az Európai Unió előírta, hogy a tagállamoknak a GDP-be bele kell számolniuk az illegális, de gazdasági értéket termelő tevékenységeket is: prostitúciót, drogfogyasztást és a csempészet bizonyos formáit.Így fordulhatott elő, hogy több ország GDP-je egyik évről a másikra látványosan „javult”, anélkül hogy bárki ténylegesen jobban élt volna — csak belekalkulálták a bűnözés bevételeit. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig A sorozat további részei: 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció
Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig
Koszi Ferenc | 2025.12.22. 16:22
Az előző részben, az infláció kapcsán már találkoztunk a „vásárlói kosár” fogalmával. Akkor még csak eszközként említettük: egy statisztikai módszer, amivel mérni próbálják a pénz vásárlóerejének változását. Most viszont közelebbről is megnézzük, mi ez valójában – és miért sokkal több, mint egy számítási alap. Egy mindennapi történet Amikor meghallod, hogy „az infláció 6,5%”, de a boltban úgy érzed, inkább harminc, akkor nem te tévedsz. Csak nem ugyanarról az inflációról van szó.A statisztikus kosarában van minden, mi szem szájnak ingere – és még néhány apróság: kenyér, hajvágás, téligumi, internet-előfizetés és villanyszámla, interkontinentális rakéta és űrprogram. Csakhogy a te kosaradban nem ugyanaz van. És pont ez a lényeg.Mit jelent valójában a vásárlói kosár?Muszáj, hogy legyen valami, amivel mindent össze lehet hasonlítani. A vásárlói kosár egy képzeletbeli szatyor, amit a statisztikusok pakolnak tele. Összegyűjtik, amit szerintük vásárol egy átlagos háztartás: élelmiszert, ruhát, közlekedést, szórakozást, rezsit, sőt fodrászt és internetszolgáltatást, tanszert és utazást. Ezek árváltozásait folyamatosan mérik, és ebből számolják ki az átlagos inflációt. Ez az a hivatalos adat, amit mindenki idéz, amire mindenki hivatkozik. Van benne valami titokzatos, valami rejtélyes – mintha a statisztika polcain egy láthatatlan kéz válogatná össze, mennyit is ér ma az élet. Miért nem tükrözi a valóságot?Mert nincs olyan, hogy átlagember vagy átlag család. Ha valaki sokat autózik, neki az üzemanyag drágulása fáj a legjobban, ha valaki otthon fűt gázzal, az energiaárak viszik el a családi kasszát, ha valaki sok gyereket nevel, az élelmiszer és a ruha súlya nő meg a kiadásokban. Ezért az infláció mindenkinek más: a hivatalos kosár csak átlagot mutat, te viszont a saját valóságodat érzed a boltban, a csekkeken és a pénztárcádban.Miért fontos mégis ez a kosár?Mert ebből dönt a gazdaság az irányokról. A kormány, a jegybank, a munkaadók és a szakszervezetek mind ezt az adatot figyelik, amikor béremelésekről, nyugdíjról vagy kamatpolitikáról tárgyalnak és döntenek. Ha a kosár eltávolodik a való világtól, akkor torzul a kép, elcsúszik minden felépítmény és nehezedik a megélhetés. Ha viszont jól van összeválogatva, akkor segíthet megőrizni az egyensúlyt a pénz, a fizetés és az árak között. A vásárlói kosár egy rosszindulatú hatalom kezében fegyver is lehet. A tanulságA vásárlói kosár nem csupán statisztika – hanem az ország tükre. Abban benne van, mit eszünk, miben élünk, mire költünk, és hogyan, miből spórolunk. És ha ebben a tükörben nem ismerünk magunkra, az nem feltétlenül a mi hibánk. Lehet, hogy a kosarat újra kellene pakolni – hogy ne csak Gizike és a gőzeke férjen bele, hanem mi magunk is.Fun fact:A magyar statisztikai kosárban ma már rizschips vagy éppen csirke far-hát is szerepel, míg a brit kosárban bakelit lemez és virtuális valóság szemüveg van. A statisztika szerint ezek is hozzátartoznak a „mindennapi élethez”.Az USA-ban a statisztikusok cekkerében a fegyverek és lőszerek nem a „védelem” kategóriában szerepelnek, hanem a „szabadidős cikkek” között – ugyanott, mint a horgászbot és a sakk-készlet. A sorozat korábbi része: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy A sorozat további részei: 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc – AI illusztráció
Éves szaldóból bruttóba: egy döntés, ami tízezrek pénztárcáját üríti ki
Nagy László | 2025.12.20. 19:30
Kinek jó ez az egész? A napelemeseknek biztos nem. 2024 elején több ezer család kapott hidegzuhanyt: a szolgáltató szó nélkül, egyoldalúan áttette őket az éves szaldóból a sokkal rosszabb havi bruttó elszámolásba. Szerződésmódosítás? Részletes indoklás? Jogszabályi hivatkozás? Ugyan már. Ment ki egy egyoldalas levél, hogy „holnaptól bruttó van, köszönjük a megértést”. Mitől fáj ez ennyire? Tíz év után – az üzembe helyezéstől számolva – hopp, vége a szaldónak, és jön a bruttó. Ez azt jelenti, hogy: * megszűnik az éves elszámolás kényelme, * nincs több nyári-téli kiegyenlítés, * a szolgáltató csonka évet zár a fogyasztónál és a 10 év valójában csak 120 hónap, * onnantól minden hónap külön tétel. A bruttó rendszerben két szám szerepel a számlán: 1. mennyi áramot vettél a hálózatból (amiért keményen fizetsz rezsicsökkentés ide vagy oda), 2. mennyit tápláltál vissza (amit Péter-fillérekért vesznek át). Ráadásul ezt a pár forintot sem kapod meg automatikusan. Külön kell kérned. Nem túl ügyfélbarát, ugye? A NÉP Egyesület veszteségkalkulátora pontosan megmutatja, mennyit bukik így egy átlagos család. Spoiler: nagyon sokat. Új papírmunka, új agybaj Aki számlaképes (mikro- vagy kisvállalkozó), annak minden elszámolási időszakra külön számlát kell kiállítania. Aki nem számlaképes, annak nyilatkoznia kell, és az állam automatikusan levonja az szja-előleget. Ha túlléped a 12 000 kWh-ás határt, máris adózási kötelezettséged van. A valódi baj: elveszett a rugalmasság A szaldó lényege pont az volt, hogy amit nyáron túltermeltél, télen felhasználhattad. A havi bruttó elszámolásban ennek vége. Többet fizetsz a hálózati áramért, miközben a visszatáplálásért adott összeg nevetségesen kevés. Ráadásul a jövő továbbra is bizonytalan: felszámolnak-e rendszerhasználati díjat a kitáplálásra? Ma még nem. Holnap? Senki sem tudja. Jogbiztonság? Megcsuklik. Több mint 1100 napelemes fordult az Alkotmánybírósághoz. Nem véletlenül. Ezek az emberek évekkel ezelőtt azért fektettek napelembe több millió forintot, mert a kormány és a szolgáltató megígérte nekik a kiszámítható éves szaldót. 2024-ben egy mozdulattal elvették tőlük. Visszamenőleg. Ez így azt üzeni: bármikor bármit átírhatnak – amit ma vállalnak, holnap elvehetik. Ez pedig nem csak a családokat teszi tönkre, hanem az egész megújuló ágazatot lehűti. Társadalmi hatás: egy lépés előre, kettő hátra A háztartási napelemek évekig csökkentették az ország energiafüggőségét. Olcsón, megbízhatóan, rengeteg ember munkájával és befektetésével. Most sokakat eltántorítanak az új beruházástól, bővítéstől. Ez nem csak a családoknak rossz hír – az ország klímacéljainak is az. Összegzés helyett: a nagy kérdés Ez az egész történet nem csak pénzről szól. Arról is, hogy Magyarország mit kezd azokkal, akik saját pénzükből próbálják zöldebbé tenni az országot. Partnerként kezeli őket? Vagy úgy, mint akiket csak addig becsülünk meg, amíg csendben fizetnek? Cui prodest? Kinek az érdeke mindez? Mert nem a magyar embereké, az elég egyértelmű. HANEM A MAGYAR KORMÁNYÉ ÉS AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓKÉ. Nagy László – Nyitókép:
400 millió hordó pánikcsillapító
Megoldás a bruttósoknak?
Nagy László | 03.14. 16:22
Kezdjük egy egyszerű kérdéssel: Miért kellett 8 829 magyar napelemes családot 2024 végéig átnyomni a sokkal rosszabb bruttó elszámolásba, miközben minden szakmai érv az ellenkezőjét mondta?Komolyan: kinek volt ez életbevágóan fontos?Most pedig itt az „új” nagy ötlet: adjunk nekik pályázatot energiatárolóra, és majd mindenki boldog lesz.Hát… nem lesz boldog mindenki.A valóság ennél jóval egyszerűbb – és kellemetlenebb.A 2024 tavaszi hírekben már belengették a pályázatot (vélhetően kampányhangulatban).A jelentős tiltakozás miatt 2024-ben ebből nem lett semmi. Csakhogy ez a verzió pont annyira megoldás, mint ragtapasz egy törött lábra. Ha már pénzt költünk (a mi pénzünket, adófizetői forintokat, jelenleg 100 milliárd forint a keretösszeg!), akkor minimum ipari energiatároló + trafó fejlesztés kombóra együtt lenne értelmes költeni. De ezt valahogy senki nem meri kimondani.És akkor jön a fekete leves.A MAVIR szerint: * 2025 végére 15 131 db háztartási HMKE lesz bruttóban (lejár a 10. éve a telepítéstől számítva), * 2026 végére 20 401 db lesz. Ez már egy kisebb városnyi ember. A többiek nagyon komolyan el fognak gondolkodni azon, hogy érdemes-e pályázni vagy nem. Tényleg mindenkinek dobálni kell az adófizetői pénzt?Miközben a legegyszerűbb megoldás ordít:• visszaadni az éves szaldós elszámolást (amelyeknek gazdaságos műszaki működtetése a folyamatos eszköz avulás miatt is megszűnik)• megalkotni egy rugalmas elszámolási rendszert, amelyben a fogyasztó a saját maga által megtermelt villamosenergiát hasznosítja a saját közösségén belül,• a közösségi energia hatékony hasznosításával és az energiaközösségek létrehozásának támogatásával jelentős mértékben tudná támogatni a magyar közcélú villamosenergia hálózat stabil, kiszámítható működtetését (az un. menetrendezést is).S láss csodát: éppen ezeket a célokat is olvashatjuk a pályázati kiírásban! Ennyi. Semmi bűvészkedés, semmi drága pályázat, semmi hazárdjáték az inverterekkel, energiatárolókkal, ingatlanokkal. Korrekt és gyors. Ráadásul olcsóbb, mert az üzemeltetését az áramszolgáltató végzi cserében az áramszolgáltató szabályozni tudja, hogy melyik trafókörzetben melyik energiatárolóból mennyi áramot kell adnia a fogyasztóknak.De valamiért úgy tűnik, Magyarországon mindig a legdrágább, legbonyolultabb, leglassabb megoldást választjuk. S ehhez még az AB is asszisztál!Talán mert úgy „szebb”? Vagy mert így senki sem kérdezi meg, hogy mi értelme az egésznek?Fotó: YouTube ScreenShotA pályázat buktatóiról még nem is beszéltünk: * az áramszolgáltató műszakilag és gazdaságilag sokkal felkészültebb az üzemeltetésre, mint a lakossági ’laikus’ üzemeltető, * az akkut tűzvédelmi okokból nem teheted akárhová (üzemeltetés szempontjából ez egy un. ’veszélyes üzem’, s majd a biztosítók is megnézik, hogy milyen kockázatokat vállalnak azokra az ingatlanokra, amelyekben van energiatároló), * ha a régi kiviteleződ megszűnt, az új kivitelezőnek teljes felelősséget kell vállalnia a rendszeredért, ha hozzányúl az akku telepítése közben, * ami miatt előbb felülvizsgálni kell a teljes rendszert, * amit nem fizet ki a pályázat, * és a végén a potenciális pályázók háromnegyede simán kiszáll, mert kiderül, hogy jelentős önerő is kell a pályázathoz, * akik pedig pályáznak, azok írásban ahhoz is hozzájárulnak, hogy a FEAK Zrt.-n keresztül a magyar állam ellenszolgáltatás nélkül szerezze meg az inverter gyártókon keresztül azokat az adatokat, amelyekre a menetrendezéshez semmi szüksége, továbbá az áramszolgáltatóknál már léteznek ezek az adatok (csak nem azt akarják, hogy távolról lekapcsolhassa a magyar állam az invertereket?). A kivitelezők többségét pedig már a gondolattól is leveri a hideg veríték: egy újabb nehezen elszámolható állami program? A kivitelezők folyamatosan kapják a rossz híreket: + a kínai állam megszünteti a napelemek és az energiatárolók állami támogatását, ami áremelkedést okoz a piacon; + az iráni konfliktus miatti gazdasági folyamatok miatt ismét romlik a forint; + a pályázat állami lebonyolítója pedig még azt sem tudja megmondani, hogy a pályázati felületen mikor köthet szerződést a fogyasztó az által kiválasztott kivitelezővel, emiatt a kivitelező nem tudja megmondani a beszállítóinak, hogy melyik inverterből/energiatárolóból mennyit és mikorra rendeljen. A legviccesebb - vagy legszomorúbb? - részValaki tényleg azt gondolja, hogy a magyar napelemesek csak úgy, önszorgalomból nem gondolkodnának el a bruttó elszámolás választásán akkor, ha lenne hozzá korrekt elszámolási rendszer? Miért kell mindent csak kényszerrel, parancsszóval, kapkodással intézni? És miért nem kérdezik meg a szakmai szervezeteket?Czepek Gábor államtitkár folytatott egyeztetést a gyártókkal, a kivitelezőkkel, csak éppen a napelemes fogyasztók érdekeit képviselő szakmai egyesületet felejtette el meghívni az egyeztetésekre. Vajon miért?Tényleg ennyire nagy luxus lenne pár órát rászánni arra, hogy valaki olyannal beszéljenek, aki nem csak papíron ért hozzá?A végén az emberben megfogalmazódik a gyanú:Ez a hír tényleg a napelemesekről szól… vagy inkább a választási osztogatásról?Mert ha az utóbbi, akkor legalább ne nézzenek minket hülyének. Cui prodest? Kinek az érdeke mindez? Mert nem a magyar emberek érdeke, az elég egyértelmű. HANEM A MAGYAR KORMÁNY ÉRDEKE ÉS AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓK ÉRDEKE, MERT ÍGY SZABADULNAK MEG ATTÓL A FEJLESZTÉSI KÖLTSÉGTŐL, AMELYET NEM AKARNAK MEGFIZETNI. Nagy László – Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Adórendszerek – amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA
Koszi Ferenc | 01.18. 22:01
A civilizált újkori zsebtolvajlás prémium változata. Az ÁFA az az adó, amihez nem kell dolgoznod. Elég annyi, hogy a már adózott pénzedből veszel valamit.Minden kiflid egyik csücskét leharapja az állam.Az ÁFA hivatalos arca„Az Általános Forgalmi Adó egy többfázisú, nettó típusú adó, amelyet a termelés és forgalmazás minden szakaszában a hozzáadott érték után kell megfizetni. Magyarországon az ÁFA az állami bevételek egyik legfontosabb forrása. Alap kulcsa 27%, de léteznek kedvezményes, 5% és 18%-os kulcsok is. A fizetendő adót az adóalanyok havonta, negyedévente vagy évente vallják be, a vonatkozó szabályok szerint.”Guánó a gazdaság tetején Az ÁFA olyan, mint a guánó: minden szakaszban rárakódik egy újabb réteg. Először a termelő köteles ráépíteni az előállítási árra. Aztán a következő elosztó a magáét. Aztán a nagykereskedő. És végül a kiskereskedő. Mire hozzád ér, már egy méretes adógeológiai képződmény van a kupacon. A köztes szereplők csak a különbözetet fizetik meg – de te a végén az egészet. Te a végső fogyasztó vagy. Magyarán: a fő támogató, a mecénás. Ha akarod, ha nem. SZJA kontra ÁFA – az adófilozófia csapdáiIgazából kétféle iskola van adóterhelés és kedvezmény szempontból. Az egyik az SZJA dominanciáját preferálja, míg a másik az ÁFÁ-ét. Most már értjük – ha olvastad az SZJA cikket is –, hogy mit jelent ez.Az az állam, amelyik a munkabérek adójából kíván élni, az magasra tornázza a fizetéseket, és onnan húzza ki a közpénzt. Ezért alacsony ÁFÁval terheli a fogyasztást. A logika egyszerű: „dolgozz sokat, majd a fizetésedből lecsippentjük, ami kell”.A másik iskola ezzel szemben az ÁFÁ-t tartja nagyon magasan, és a munkabért terhelő adóból tud látszólagos kedvezményeket osztogatni a népszerűségért. A mechanizmus itt is átlátszó: „kapsz egy kis kedvezményt a fizetésed után, cserébe a kasszánál úgyis mindent visszaveszünk”. A trükk ugyanaz mindkét modellben: amit az egyik oldalon „odaadnak”, azt a másikon észrevétlenül visszahúzzák. A különbség csak annyi, hogy melyik kézzel törik le a kifli csücskét. A matematikus kérdezEzen a ponton elnézést kér a valahol megbújó matematikus. Felteszi a kérdést, amely valójában mindannyiunk torkában ott feszül: „Van annak legalább egy halvány esélye, hogy létezik olyan matematikai módszer, amivel ezt optimálisan lehet csinálni?” A válasz: van. De ez nem az a világ, ahol ilyet használni szokás.Az adórendszer evolúciója – a pénz papjaiA civilizáció története tele van jobbnál jobb, ötletesebbnél ötletesebb adóformákkal. A pénz istenségének felkent papjai évszázadok óta alkotják az újabb technikákat: célzott sarcok, ágazati csapdák, sávos szipolyozások, rétegre szabott adóhálók. Minden ugyanabba a cilinderbe kerül, de egyre gyakrabban fordul elő, hogy a nyuszi már nem nagyon bújik elő. És a fáradt valóságMost tegyük félre ezt az ízetlen tréfát. Közösségi pénzre szükség van. Egészségügyre, oktatásra, gyermekvédelemre, tömegközlekedésre, infrastruktúrára. És persze: űrprogramra, afrikai térítésre és keresztes hadjáratokra – a sor végtelen. Ez a közpénz. Ez az, amit közösen adtunk össze, hogy az életünk egy kicsit kényelmesebb, biztonságosabb, élhetőbb legyen. A baj csak akkor kezdődik, amikor elveszíti közpénz jellegét. Mert attól kezdve nem mi döntünk róla. És nem kérdeznek meg többé arról, hogy kinek a kiflijéből hány csücsköt harapjanak le. Fun fact – hol harap a legnagyobbat az állam? A világon a legmagasabb ÁFA-kulcsot ma is Magyarország tartja: 27%. Ez nem csak Európa-rekord, hanem világszinten is a dobogó legfelső foka. Ha lenne ÁFA-olimpia, Budapest rendezhetné a döntőt. A lista másik végén Kanada, ahol a szövetségi áfa 5%, Svájc, ahol a normál kulcs 8.1% és Japán áll, ahol mindössze 10%. Hongkong és Szingapúr gyakorlatilag ÁFA-mentes övezetek – ott a kifli teljes egészében a tiéd. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA Koszi Ferenc – Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Adórendszerek – ki fizeti a cechet? - SZJA
Koszi Ferenc | 01.12. 14:40
Az 5. és 6. részben a KÖZGÁZ alapok sorozatban az adórendszerek misztériumában merülünk el. A személyi jövedelemadóban – SZJA – amit azért fizetsz, mert dolgozol, és az általános forgalmi adóban – ÁFA – amit meg azért, mert elköltöd. Ebben a fejezetben a reflektorfény (és a bonckés) az SZJA-n van. Mert mi lehetne szebb, felemelőbb és magasztosabb annál, mint fizetni azért, hogy életben maradj?Az SZJA lelke – avagy ki harap bele a hamburgeredbe?Képzeld el, hogy megsütöd a világ legfinomabb hamburgerét. Dagasztod a tésztát, apróra vágod a húst – nem darálod, mert a minőség mindenek előtt –, gondosan megsütöd, rétegenként megépíted ezt a konyhai remekművet. Ott van előtted a tökéletes alkotás, már érzed a pirult vaj illatát, látod a szezámmagok ragyogását, és mielőtt az első harapást megtennéd, odalép egy idegen.Rád néz. Rád mosolyog. Majd egy jó nagy darabot lekanyarít a hamburgeredből, és szó nélkül elsétál. Ez az SZJA. Az SZJA kulcsokról rövidenAz egykulcsos rendszer – a Nagy Egyszerűség azt mondja: mindegy, mennyit keresel, mindenki ugyanazzal a kulccsal adózik. A kormány szerint ez: egyszerű, világos, átlátható, és ösztönzi a munkát. Azonban vannak olyan megátalkodottak akik ezt az ösztönző erőt nem átallják vitatni.De most nézzük a másik oldalt.A többkulcsos rendszer logikája: ha többet keresel – nagyobb százalékot fizess. Ez az elv a társadalmi igazságosságot próbálja szolgálni: akinek több jutott, többet is ad vissza. Arányosabb teherelosztás, több bevétel az államnak, kisebb jövedelmi különbségek ugyanakkor a magas kulcs visszafoghatja a munkakedvet, a szürkebér világát szépen felerősítheti, néha annyira bonyolult, hogy még a táblázatkezelő is sír tőle.Belekeveredünk, mint majom a házi cérnábaA legfőbb érv az egykulcsos adóelszámolás mellett az, hogy annyira egyszerű, hogy bárki ki tudja számolni.Ez bizony nem igaz.Mert az SZJA csak a legnagyobb tétel a dolgozók megsarcolásában. A kedvezmények, az elszámolások, a jóváírások, az egyéb szabályozók és a mindenhez is köthető levonások és fizetési kötelezettségek olyan bonyolulttá teszik az adók kiszámítását, hogy egy földi halandó inkább elkövet egy rituális seppukut, minthogy nekiálljon. A rendszerben az SZJA kulcs ugyan a legnagyobb, de a legegyszerűbb alkotóelem. Így számítási szempontból a legkevésbé bonyolító tényező. A vita mégis e körül zajlik késhegyig menően.A politikai matek csodájaA mai átdigitalizált világunkban a bonyolult számítás már okafogyottá vált. Ma a feltételek megkonstruálása a feladat – a többit a háttérben a gépek intézik, észrevehetetlenül, fénysebességgel.Mégis, hosszú ciklusokat töltenek a politikusok szerte a világon azzal, hogy egymást győzködik, „tudományos alapossággal”, óriási, egymást idéző és újrahasznosító tanulmányokkal, amelyeknek a felét senki nem érti, a másik felét meg kár volt leírni.Mindeközben csak azok maradnak ki ebből a harcból, akik tényleg dolgoznak – hogy legyen miből fenntartani a nagy nemzeti matekórát. Ők azok, akik a fejük fölött zajló vitákhoz maximum annyiban járulnak hozzá, hogy az ő jövedelmükre hivatkoznak, az ő adóforintjaikkal dobálóznak, és az ő érdekükben tépik a hajukat. Olyan emberek, akik közben gyakran maguk nem adóznak. Sőt: nem ritka, hogy éppen a leggazdagabbak kapnak adómentességet, valamilyen érezhetően absztrakt, légies háttérfilozófiai megfontolás miatt. És így születik meg újra és újra a politikai matek csodája: ahol a számoknak nincs matematikai, csak ideológiai értékük.Kihez húz az állam szíve?Mostanra már világos, hogy az SZJA nem pusztán számítás, hanem érzelmi térkép. Egyfajta állami szeretetmátrix, ahol szépen kirajzolódik, kit mennyire ölel magához a rendszer.Az egykulcsos SZJA számítás a magas jövedelműeknek kedvez. Nekik arányosan kevesebbet kell odaadniuk a hamburgerükből, és ez szépen segíti őket abban, hogy a holnapi hamburgerüket már wagyu marhából süssék. A többkulcsos rendszer ezzel szemben elsimítaná a nagy jövedelmi különbségeket, vagy legalábbis egy kicsit közelebb hozná egymáshoz az adóterheket. Mert lehetne akár sok kulcs is – annyi, amennyitől a táblázatkezelő is megvakarja a fejét –, de az elmélet lényege mindig ugyanaz: akinek több jutott, az többet adjon vissza.Döntsd el te. Hogy melyik az igazságosabb?A számítást ne féltsd – az majd menni fog. A rendszer úgyis kiszámolja neked. A kérdés nem az, hogy mennyi az adó, hanem hogy kinek írják a szabályokat.Fun fact – az SZJA abszurditásának világrekordjaA svéd adórendszer egykor olyan progresszív volt, hogy az ország egyik legismertebb írónője, Astrid Lindgren (Harisnyás Pippi anyja), egyszer 102%-os marginális adókulcsot kapott.Ez azt jelenti, hogy minden plusz keresett korona után többet kellett volna befizetnie, mint amennyit keresett.Lindgren nem csinált belőle nagy ügyet – csak írt róla egy mesét. A Pomperipossa adómeséje című szatíra akkora botrányt kavart, hogy a svéd kormány kénytelen volt törvényt módosítani.A mese tehát szó szerint megváltoztatta a világ egyik legfejlettebb adórendszerét. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció
Államadósság – a nemzet hitelkártyája
Koszi Ferenc | 01.10. 13:30
Amikor az „államadósság” szó hallatán összerándul a gyomrod, mert hirtelen rád szakad az érzés: a saját adósságaid még el sem fogytak, erre meg az ország terhét is cipelned kell – akkor jó helyen jársz. A hitelkártyád tortúrája még élénken él benned, és megfogadtad: soha többé. Párás szemmel nézed, ahogy a kormány ilyenkor pont azt teszi, amit te már soha – tovább növeli a hiányt, és ezzel az államadósságot. Neked.Mi is az államadósság?Az államadósság egyszerűen fogalmazva: az ország tartozása. Minden forint, amit a kormány elköltött, de nem volt rá fedezet – így hitelből oldotta meg. Ezt általában úgy teremtik elő, hogy állampapírt bocsátanak ki, vagy hitelt vesznek fel belföldi és külföldi hitelezőktől. Az adósság nem egyetlen „számla”, hanem az államháztartás teljes terhe: a központi költségvetésé, az önkormányzatoké, és a kormányzati szektor egyéb szereplőié. A lényeg: amikor az állam többet költ, mint amennyi bevétele van → nő az adósság. Ezt hívjuk költségvetési hiánynak. Ha a hiány tartós, az adósság is az lesz. És ekkor bekúszik a képbe a GDP, és elkezdjük az államadósságot GDP-arányosan figyelni. Mivan? A zavar már tetőzik. Még ezt az adósságot is el kell osztani a GDP-vel – ami egy teljesen pontatlan szám?A kaotikus, mégis szükséges mutatóAz államadósság és a GDP kapcsolata olyan, mintha egy hurrikánban próbálnánk papírsárkányt irányítani: elméletben egyszerű, a gyakorlatban minden pillanatban máshova csapódik. Ingatag, dülöngélő, hektikus mutató ez, amely mégis ott trónol minden gazdasági elemzés élén – mert nincs jobb, csak pontosabb illúziók.Koszi Ferenc - AI illusztrációA számok ráadásul hajlamosak önálló életre kelni. Elég, ha a GDP visszazuhan, és máris nagyobbnak tűnik az adósság, pedig egy fillérrel sem költött többet az állam – csak kisebb lett a torta, amin osztozunk. A másik oldalon néha az adósság nő, de a GDP gyorsabb növekedése szépen elfedi, mintha takarót húzna a hiányra: a grafikon mosolyog, te meg vakarod a fejed. Ehhez jön, hogy maga a GDP is egy pontatlan, torz távcső, amin keresztül próbáljuk belőni, mekkora a szakadék. És közben az államadósság sem marad nyugton: kamatok, új hitelek, törlesztések, átvariálások – mintha futó szőnyegen próbálnál egy tál levest egyensúlyozni.Káosz? Abszolút. Szükséges? Sajnos igen. Működik? Meglepő módon néha. De legalább van min szörnyülködni – és legalább már érted, mit nézel, amikor a szomszéd csak bólogat. Miért baj, ha magas? És miért baj, ha rosszul mérjük?Ha az adósság magas, nő a kamatteher (több pénz megy el a semmibe), romlik a hitelesség (a befektetők drágábban adnak kölcsönt), és kevesebb marad oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra – vagyis mindarra, amitől élhetőbb lenne az ország.Ez nem makró, hanem mikro: a te életedben csapódik le. A gond nem csak a szám maga, hanem az átlátszatlanság. Ha a GDP torz, a költségvetés fedett, és az adósság aránya politikai fegyver, akkor az állampolgár sötét szobában matat – miközben mások döntik el, mekkora lesz a következő generáció terhe. A felelős államadósság-kezelés azt jelenti, hogy nem hiányból élünk, nem a jövő terhére költekezünk, és nem hazudunk a számokkal. A jól kezelt államadósság olyan, mint a diéta: fájdalmas, lassú, de nincs nélküle egészség.Záró gondolatAz államadósság nem ördögtől való. A baj ott kezdődik, amikor nem tudjuk, mire költik, vagy amikor a hiány nem egyszeri eszköz, hanem uralkodó szemlélet. Ahogy a családi kasszában, úgy az országban is: ha többet költünk, mint amennyi bevételünk van, annak mindig ára lesz. A kérdés csak az, ki fizeti a révészt? És csak reménykedhetünk, hogy nem a Styx-en hajózunk, és nem Kharón a csónakos. Fun fact:Japán államadóssága a GDP 260%-a – papíron ez horrorisztikus, a világ egyik legmagasabb adósságrátája. Ennek ellenére Japán gazdasága nem omlott össze, mert az adósság túlnyomó része belföldi kézben van, stabil, kiszámítható rendszerben, és az ország hatalmas megtakarítási kultúrával rendelkezik. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? A sorozat további részei: 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció
Szociális
„Minden fel lesz jegyezve” – A félelem szerepe a mai magyar politikában
Az utóbbi évek magyar politikai kommunikációja egyre intenzívebben épít a fenyegetést hangsúlyozó üzenetekre. Háborús retorika, ellenségképzés, uszító plakátok és személyeskedő, olykor dehumanizáló kijelentések. A jelenség nem csupán politikatudományi, hanem pszichológiai szempontból is figyelemre méltó. Mit tesz az emberekkel a folyamatos fenyegetettség érzés? Hogyan ássa alá a szorongás a kritikus gondolkodást? Miért növeli a félelem az engedelmességet és a függést a hatalmon lévőktől? A téma napjainkban különösen jelentős, hiszen a félelem lélektanának ismerete nélkül jelenlegi politikai valóságunk is nehezen értelmezhető.A félelem, mint politikai aranybányaA félelem nem pusztán egy kellemetlen érzelem – valójában egy ősi túlélő mechanizmus. Az emberi agy eleve úgy van programozva, hogy a negatív információkat gyorsabban és erősebben észleli, mint a semleges vagy kellemes ingereket. Evolúciós szempontból ez előnyös: aki gyorsabban reagált a veszélyre, nagyobb eséllyel élte túl a másnapot.Éppen ezért, amikor a közéletben folyamatosan azt harsogják, hogy „veszély van”, az ilyen üzenetek automatikusan átveszik az irányítást a fejünkben. Ilyenkor a racionális mérlegelést felülírja a biztonságkeresés. Hiszen – ahogy Maslow óta tudjuk – az ember először a saját fizikai biztonságát próbálja megóvni, és minden más igénye csak ezután következik. Nem meglepő tehát, hogy az ilyen fenyegető üzenetek hatására gyakran nő az igény az erőskezű, hierarchikus vezetés iránt.Az információfeldogozással kapcsolatos pszichológiai kutatások pedig még tovább árnyalják a képet. Feszült helyzetben hajlamosak vagyunk kevésbé kritikusan gondolkodni, és inkább rutinszerű vagy tekintélyre támaszkodó döntéseket hozni. Minél sötétebbnek tűnik a ránk vetülő veszély árnyéka, annál kevésbé bízunk a saját ítélőképességünkben. Annál könnyebben engedjük át az irányítást azoknak, akik azt ígérik, hogy majd megvédenek minket.„Veszély, veszély, veszély” – amikor a retorika helyettesíti a valóságotErre az ősi, biztonságkereső reflexre építenek azok a politikai beszédek is, amelyek az elmúlt években következetesen a fenyegetettség narratíváját hangsúlyozzák. Orbán Viktor például a DPK Háborúellenes Gyűlésein mantraszerűen ismételgeti, hogy „háborús veszély van”, „baj van”, „Európa a háború küszöbén áll”. Az efféle kijelentések nem pusztán politikai állítások, hanem pszichológiai triggerek is, amelyek a „rendkívüli állapot” élményét teremtik meg – függetlenül attól, hogy a valóság mennyiben támasztja ezt alá.Ebben a megvilágításban már a beszéd valódi üzenete is könnyebben érthető: most nem a kérdések, kételyek és viták ideje van itt, hanem a védekezésé. Egy ilyen narratívában a kritikus gondolkodás könnyen „felesleges luxusnak” tűnik, miközben a lojalitás lassan kötelességgé, sőt a túlélés feltételeként megjelenő erénnyé válik.Választási stratégia félelemre hangolvaA félelemkeltés korántsem új eszköz a magyar politikában: a Fidesz 2022-es kampányában is központi szerepet kapott, és minden jel arra utal, hogy a 2026-os stratégiából sem fog hiányozni. A „veszély” forrását általában kívül jelölik meg („háború”, „Brüsszel”, „migránsok”), de az utóbbi években egyre hangsúlyosabbá vált a belső ellenségkép építése is (“baloldal”, “LMBTQ-propaganda”). A logika egyszerű és hatásos: aki fenyegetve érzi magát, az ritkán akar változást. A pszichológiából ismert „tanult tehetetlenség” jelensége jól írja le ezt a társadalmi hangulatot: ha az ember azt tanulja meg, hogy a világ kiszámíthatatlan és veszélyes, egy idő után elhiszi, hogy nincs valódi ráhatása a sorsára. Ilyenkor már a legkisebb változtatás gondolata is riasztónak tűnik, és ösztönösen beindul bennünk a „bizonytalanságban inkább maradjon a biztos”-védelmi stratégia.„Brüsszel az ön adójából fizetné a háborút”, „Együtt a háborúért” - Fotó: FacebookPlakátország – amikor az ellenségkép kapja meg a legnagyobb betűméretetAz országot beborító óriásplakátok – „Együtt a háborúért”, „Brüsszel az ön adójából fizetné a háborút” és társaik – a félelemre épülő ellenségképzés klasszikus iskolapéldái. Ezek az üzenetek nem érvelnek, nem magyaráznak, nem szolgálnak bizonyítékkal: egyszerűen kijelölik, ki a „valódi veszély”. A plakátok nyelve leegyszerűsít, polarizál és egyetlen mozdulattal húzza meg a határvonalat „jók” és „rosszak” között.A pszichológia ezt csoportközi fenyegetésnek nevezi. A félelem ugyanis akkor működik a leghatékonyabban, ha arcot kap: egy logót, egy politikai szereplőt vagy egy brüsszeli jelképet. Így alakul át a bizonytalan, megfoghatatlan szorongás konkrét ellenséggé – olyanná, amely nemcsak félelmet, hanem haragot is képes kiváltani. Márpedig, aki egyszerre fél és dühös, ritkán mérlegel higgadtan, és még ritkábban nyitott az ellenérvek meghallgatására.„Semmi nem lesz elfelejtve” – a belülre szóló fenyegetésAz idei kötcsei beszéd ikonikus mondata – „Semmi sem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve és minden el lesz rendezve” – már nem kifelé, hanem befelé szóló fenyegetés. Azt üzeni: a vezető figyel, számon tart, megbüntet. Pszichológiai értelemben ez a társas kontroll egy formája, amely a csoport tagjait a konformitás irányába tereli. Aki kételkedik, az kockáztat. Aki kérdez, gyanússá válik. Aki kilóg a sorból, az célpont lehet. Az orbáni retor-ika így nem nyílt agresszióval, hanem folyamatos bizonytalansággal tartja fenn a rendet: azzal az érzéssel, hogy senki sem tudhatja, meddig mehet el következmények nélkül. Ugyanez a logika köszön vissza az olyan kijelentésekben is, mint a „A haza nem lehet ellenzékben”. Az ilyen mondatok a politikai ellenfeleket burkoltan államellenesnek állítják be, amiért akár megtorlásra is számíthatnak. Ezek a fenyegető hangütésű üzenetek nemcsak az ellenzék körében keltenek szorongást, hanem a saját táborban is – hiszen ahol bármilyen különvélemény megfogalmazása árulásnak számít, ott az egyetlen biztonságos stratégia az engedelmesség.A „poloskázás” és a dehumanizáció lélektanaA március 15-i orbáni beszéd elhíresült „poloska”–metaforája a dehumanizáció egyik legegyszerűbb, mégis legveszélyesebb formája. A társadalomlélektan régen kimutatta, hogy amikor egy csoportot rovarokhoz, kártevőkhöz vagy állatokhoz hasonlítanak, csökkennek velük szemben a morális gátak. A dehumanizációs elméletek – többek közt a híres Zimbardo-féle börtönkísérletek nyomán – arra figyelmeztetnek, hogy amikor valakik elvesztik „emberi státuszukat”, az tudattalanul is megkönnyíti az irántuk tanúsított kirekesztő, vagy akár erőszakos intézkedések elfogadását.A „nagytakarítás” szóhasználat, a „labancok”, „árnyékhadsereg”, „brüsszeli kegyencek” is mind abba az irányba mutatnak, hogy a politikai ellenfél többé nem vitapartner, hanem kártevő – akivel szemben nem érvelni kell, hanem elpusztítani. Ez a logika pedig egyértelműen nem a demokratikus vita alapjait erősíti, hanem a morális kirekesztését.Orbán Viktor poloskázik - Fotó: Orbán Viktor Facebook - videó képernyőmentésMi a félelem ára egy társadalom számára?A félelemre építő politika rövid távon kétségkívül hatékony lehet, de hosszú távon súlyos árat követel. A pszichológiai kutatások egy irányba mutatnak: a tartós fenyegetettség érzet rombolja a társadalmi bizalmat, gyengíti a demokratikus részvételt, növeli a megosztottságot és lassan felőrli a közösségi élet alapját jelentő kölcsönös tiszteletet.A kérdés végül nagyon is egyszerű: meddig hagyjuk, hogy a félelem legyen az ország közös nyelve? Ha a válasz az, hogy eddig és ne tovább, akkor elengedhetetlen felismernünk a hatalom által működtetett pszichológiai mechanizmusokat – hogy mikor manipulálnak, mikor játszanak rá a szorongásainkra, és mikor akarják a bizonytalanság érzését konzerválni.A demokrácia ugyanis nemcsak intézményekben él, hanem a félelemmentes közbeszédben is. Ez pedig nem marad fenn magától – nekünk, állampolgároknak kell tudatosan kiállnunk érte. Benke Orsolya – Nyitókép: Orbán Viktor - Facebook
„A láthatatlan nők országa” Az egygyerekes 40 feletti anyák és az 50 feletti munkavállalók kirekesztése a magyar valóságban
SzóMia | 2025.09.20. 15:30
A magyar kormány családpolitikája évek óta a „nagycsaládos modell” köré épül. Az üzenet világos: minél több a gyerek, annál több a támogatás. Aki viszont „csak” egy gyereket vállalt, főként, ha negyven feletti anyáról van szó, könnyen megtapasztalja, hogy számára a rendszer nem kínál kapaszkodót. Pedig a gyerek itt van, fel kell nevelni, iskoláztatni kell, ételt kell tenni az asztalra – a kormányzati kommunikációban azonban ezek az anyák mintha nem is léteznének. Az „egygyerekes bűnösök” stigmája A családvédelmi retorika szerint az igazi anya három, négy, vagy még több gyereket szül. Az egygyerekes nőkről legfeljebb lesajnáló hangsúllyal esik szó: „miért állt meg egy után?” A valóság persze sokkal bonyolultabb. Betegség, meddőségi problémák, válás, anyagi helyzet vagy egyszerűen az életkörülményei miatt sok nőnek nem adatik meg, hogy több gyereket vállaljon. Ám az állami politika alig hagy teret ennek az élethelyzetnek. Az egygyerekes család kevesebb adókedvezményt kap, kevesebb támogatást ér el a CSOK-ban, és a lakhatási vagy oktatási támogatásokban is hátrányban van. Ha pedig az anya 40 év feletti, a rendszer végképp leírja: már nem számít célcsoportnak. Mintha az ő gyereke nem lenne ugyanolyan értékes, mint a háromgyerekes családoké. Negyven felett: a rendszer szemében „lezárt ügy” Egy negyven feletti anya gyakran még kisiskolást nevel, miközben próbál talpon maradni a munka világában. Azonban a kormányzati intézkedések már nem számolnak vele. A családi otthonteremtési kedvezmény felső korhatárhoz kötött, a támogatások és ösztönzők többsége a fiatal, többgyerekes házaspárokat célozza. A társadalom így azt üzeni: „túl későn szültél, már nem férsz bele a modellbe.” Pedig egy tizenéves gyereket nevelni 45 évesen éppolyan kihívás, mint 25 évesen. A különbség csak annyi, hogy ekkorra már sok nőnek kifáradt a munkaerőpiaci tartaléka, és sokszor egyedül kell helytállnia. Ötven felett: a munkaadók radarján kívül Hatalmas probléma, hogy a munkaerőpiacon az 50 feletti nők szinte láthatatlanok. A statisztikák szerint ebben a korosztályban drámaian csökken a foglalkoztatottság: a munkaadók nem szívesen alkalmaznak középkorú nőket. Miért is? Időzsonglőrök vagyunk, és terhelhető projektmenedzserek. Az indokok ismerősek: „nem elég rugalmas”, „nem ért a digitális technológiához”, „hamarosan nyugdíjba megy.” Ezek a sztereotípiák azonban sokszor nem igazak. Rengeteg ötvenes nő naprakész tudással, felelősségtudattal és munkabírással rendelkezik, mégis a fiatalabb munkaerőt részesítik előnyben – sokszor kevesebb tapasztalattal is. A probléma így kettős: a kormány nagycsaládos retorikája kizárja az egygyerekes anyákat, a munkaadók pedig az ötven feletti nőket. Ez az a csoport, amelynek egyszerre kell helytállnia a családban és a munka világában, de minden oldalról falakba ütközik. Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika – AI A társadalmi következmények Ez nem csak egyéni tragédiák sorozata, hanem teljes társadalmi probléma. Az egygyerekes anyák gyakran sodródnak a létbizonytalanságba: kevesebb a támogatás, az árak az egekben, miközben a munkahelyi lehetőségek beszűkülnek, az anyagi megbecsülés a padlón. Országos probléma, hogy ezek a nők kiszorulnak a munkaerőpiacról, alacsonyabb jövedelmű munkákat kénytelenek elvállalni, vagy részmunkaidőben vegetálnak. Ez a helyzet pedig nemcsak őket, hanem a gyerekeiket is hátrányba hozza: kevesebb jut oktatásra, kevesebb jut a jövő megalapozására. A politika felelőssége A Fidesz évek óta hirdeti: „családbarát kormány vagyunk.” De vajon családbarát-e az a politika, amely figyelmen kívül hagyja az egygyerekes anyák tízezreit? Lehet-e családbarátnak nevezni azt a rendszert, amelyben egy 45 éves anya gyereke kevesebbet ér, mint a szomszédé, mert ott három született? És mi a helyzet az ötven feletti nőkkel? A kormány gyakran beszél a munkaerőpiaci hiányról, a gazdaság pörgéséről, de vajon miért nem védi meg azokat, akik évtizedek óta dolgoznak, adót fizetnek, és most is szeretnének aktívak maradni? Mi lehetne a megoldás? Egy valóban igazságos családpolitikának nem a gyerekek számát kellene előtérbe helyeznie, hanem azt, hogy minden gyerek ugyanolyan érték. Az egygyerekes anya gyereke is jövőbeli adófizető, orvos, tanár vagy mérnök lehet – ugyanúgy, mint a nagycsaládosok gyermekei. A munkaerőpiacon pedig szemléletváltásra volna szükség. Az 50 feletti nőket nem teherként, hanem erőforrásként kellene látni. Szakmai tapasztalatuk, lojalitásuk, élettapasztalatuk pótolhatatlan érték. A digitalizációra való hivatkozás nem kifogás: tanulni, fejlődni ebben a korban is lehet – sokszor gyorsabban, mint gondolnánk. Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika – AI Láthatatlanok helyett láthatóak A Fidesz politikája és a munkaadók gyakorlata együtt azt üzeni: „ha egy gyereket szültél, nem számítasz. Ha 50 fölött vagy, nem létezel.” Ez azonban nemcsak igazságtalan, hanem rövidlátó is. Egy társadalom nem engedheti meg magának, hogy anyák és nők tízezreit taszítsa láthatatlanságba. Az igazi családbarát politika ott kezdődik, ahol minden gyerek számít – és minden nőnek van helye a munka világában, életkorától függetlenül. SzóMia – Vezetőkép: ÍgyÉlünk grafika – AI
Miért „beteg” a nyugdíjrendszerünk?
Nótárius | 2025.09.16. 22:33
Merthogy beteg és mire ez tudatosul bennünk, már lehet, hogy késő lesz. A magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó jellegű, pontosabb nevén folyó finanszírozású rendszer. Ennek kulcselemét képezi az aktív lakosság és a járadékra jogosultak (azaz a munkavállalók és nyugdíjasok) aránya. Jelenleg ez a rendszer még többnyire fenntartható, de az elöregedés és a demográfiai változások miatt a jövőben olyan kihívások elé nézhet, amely reformok szükségességét idézi elő. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kihívásai: Elöregedés: A népesség elöregedése miatt egyre növekszik a nyugdíjasok számra az aktív munkavállalók számával szemben, ami a nyugdíjrendszer költségvetésének növekedéséhez is vezethet. Jól látszódik a korfán, hogyan öregedik el a társadalmunk: A magyar népesség korfája 2025-ben – Grafikon: Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai változások: A születések számának csökkenése miatt az aktív munkavállalók aránya is csökken, ami szintén a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyeztetheti, valamint emellett fontos említést tenni arról is, hogy már több, mint 700 ezer magyar állampolgár dolgozik külföldön. Ebből is következően minden ötödik magyar gyermek külföldön születik. A diagramon jól látszik az egyre csökkenő születések száma és az idősödő korosztály számarányának növekedése: Élve születések számának változása 2019 és 2024 között Költségvetési kihívások: A nyugdíjkiadások növekedése mellett a nyugdíjrendszer finanszírozása is egyre nagyobb kihívást jelenthet: a munkáltatóknak nagyobb részt kell vállalni a nyugdíjrendszer finanszírozásából. Potenciális megoldási javaslat lehet a Szociális Hozzájárulási Adó eltörlése (mely jelenleg 13%) és a Társadalombiztosítási járulék újbóli bevezetése valamint legalább 18%-ra növelése. Az így befolyt összeget a társadalombiztosítási- illetve a nyugdíjkiadások fedezetére lehetne fordítani. Nyugdíjkiadások alakulása 2019 éés 2024 között (milliárd forint) Az fenti táblázatból jól kitűnik a nyugdíjkiadások költségvetési fedezetének évenkénti egyre nagyobb kiadásának a növekedése, amely egyre nagyobb terhet jelent az államháztartásnak, ezáltal pedig az adófizető társadalomnak. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának növelése reformokkal: 1.) A nyugdíjrendszer felülvizsgálata és reformja segíthet a fenntarthatóbb nyugdíjrendszer kialakításában. 2.) Szakszervezeteket, politikai képviselőket, nyugdíjszakértőket meghallgatva a nyugdíjrendszeri kérdésekben a kormány egyértelmű irányt mutathatna a nyugdíjrendszer fenntartható fejlesztésében. 3.) A rugalmas nyugdíjba vonulás, azaz a munkavállaló adott irányadó nyugdíjkorhatárának betöltését megelőző 1-5 éven belüli, saját döntés alapján és az ezzel azonos arányú nyugdíjcsökkenés vállalásának fényében történő nyugdíjbavonulás lehetőségének megteremtése. Ez mérlegelési, döntési lehetőséget nyújthatna a munkavállalónak nyugdíjbavonulásával kapcsolatban. 4.) Szociális védőháló: a nyugdíjasok szociális helyzetének javítása és a rosszabb anyagi körülmények között élő nyugdíjasok támogatása is fontos szerepet tölt be a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosításában. 5.) A gyermekvállalás elősegítése valós szociálpolitikai intézkedések által: lakhatási problémák enyhítése megfizethető bérlakásokkal, az általános megélhetési körülmények javítása. Például: az ÁFA drasztikus csökkentése olyan termékek esetében, mint: a gyermekruházat, a tanszerek, tankönyvek, bébi ételek és az alapvető élelmiszerek. Élhető kereseti lehetőségek megteremtése és az alapvető életminőség javítása, valamint a munka becsületének helyreállítása. Olyan oktatási rendszer kialakítása, amely az életben valóban hasznosítható tudást nyújt, és emellett gondolkodásra, problémamegoldására, összefüggések felismerésére és azok elemzésre tanítja a diákokat. Olyan egészségügyi rendszerre, amely korszerű, modern berendezésekkel és eljárásokkal hatékonyan képes megelőzni, gyógyítani és ápolni. 6.) Végül pedig előre megtervezhető, kiszámítható, biztonságos jövőt. Jogbiztonságot. A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága több kihívás elé néz – elöregedés, a költségvetési problémák, demográfiai változások – de a megfelelő reformok és intézkedések révén a jövőben is fenntarthatóvá tehető. A soron következő kormány egyik legfőbb feladata lesz, mert ha ismét elodázza a szükséges intézkedések megtételét, akkor már akár legkésőbb 2050-re fenntarthatatlanná válhat a jelenleg „betegeskedő” nyugdíjrendszerünk. Nótárius – Nyitókép: ÍgyÉlünk grafika – AI
Elhanyagolt generáció – A magyar nyugdíjasok küzdelme a mindennapokban
SzóMia | 2025.09.13. 21:23
Magyarországon a nyugdíjas kor sokak számára nem a pihenés, hanem a túlélés időszaka. Több százezer ember él magányosan, betegségektől szenvedve és/vagy rendkívüli szegénységben. Bár ez a generáció magával hozta a spórolás, a takarékosság művészetét, az elmúlt évek gazdasági helyzete mélyen érinti a nyugdíjasok életét is. Egy 2025 januárjában – a KSH által megjelentetett statisztikai adat szerint – 2.413.071 nyugdíjas élt Magyarországon. Ebben szerepelnek az életkoron alapuló elszámolásban részesülők, a megváltozott munkaképességűek, az özvegyi nyugdíjban és az árvaellátásban részesülők is. Ezek közül a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők száma 239.245. Sok család költözik külföldre, így magukra maradnak a szülők, nagyszülők. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a 2023-as évben közel 36 ezer magyar állampolgár költözött külföldre, a legtöbben Ausztriába Forrás: Központi Statisztikai Hivatal – Grafika: HáziPatika.com A nyugdíjasok elmagányosodása és a társadalmi támogatórendszer hiányosságai még inkább láthatóvá váltak. Gyakori, hogy a kisnyugdíjas kénytelen tovább dolgozni, hogy fedezni tudja az alapvető szükségleteit. Akinek sikerül egy idősek otthonába beköltözni, talán nagyobb biztonságban lehet, de ezek az intézmények sem biztosítanak egyenlő esélyeket. Akik nagyobb vagyonnal tudnak fizetni, jobb ellátást kapnak. Akik kevés vagyonnal tudnak beszállni, szerényebb ellátást kaphatnak – ha bejutnak egyátalán. Az idősek otthona árakat számos tényező befolyásolja. Elsőként a fenntartó típusa számít: az állami és egyházi intézmények általában olcsóbbak, míg a magán otthonok magasabb árakkal dolgoznak. Lényeges szempont a szoba típusa is – a többágyas elhelyezés kedvezőbb árú, míg az egyágyas szobák és apartmanok jelentősen drágábbak lehetnek. „Az idősek otthonaiban tapasztalható árak jelentős eltéréseket mutatnak a szolgáltatások színvonala, az elhelyezés típusa és a fenntartó intézmény jellege alapján. A napi térítési díjak általában 8 000 és 17 000 forint között mozognak, de egyes prémium kategóriás, külön apartmanos elhelyezést kínáló intézmények 20 000 forint feletti napidíjat is felszámolhatnak. Emellett sok helyen jelentős egyszeri belépési hozzájárulással is számolni kell, amely a lakrészek komfortfokozatától függően 1,5 milliótól akár 8 millió forintig terjedhet.” – írta meg a Pénzcentrum A telki Hold Otthon egyik lakója – Fotó: Bielik István A digitális világ szintén megosztó a nyugdíjasok között. Vannak, akik megtanulják az internetet használni, így legalább kapcsolatban maradhatnak a külföldön élő szeretteikkel, ismerőseikkel. A legtöbb nyugdíjas azonban elérhetetlennek tartja a modern technikát, vagy nem tudja, nem akarja már megtanulni, sőt nem tudja megfizetni. Sokaknak bankszámlájuk sincs, ügyfélkapun keresztül sem tudnak intézkedni, csupán a jól megszokott „sárga csekk”-et várják, és persze a postást a nyugdíjjal, amit kis borítékokba, vagy zacskókba szortíroznak, fillérre kiszámolva, mely kiadások a prioritások. Ha váratlan kiadás keletkezik, esélytelen finanszírozniuk. Leginkább az ételről, és a gyógyszerek kiváltásáról mondanak le ilyenkor. Mi lehet a megoldás, az egy növekvő számú nyugdíjasok támogatására? A legfontosabb az, hogy a megalázóan alacsony nyugdíjak összege emelkedjen, hiszen akármilyen jól megtanulta valaha a spórolás művészetét az idős ember, a kevésből nem lehet félretenni. A nagyon keveset nem lehet beosztani. Az irreálisan magas élelmiszer-, gyógyszer- és rezsi-költségek ellehetetlenítik a megélhetést. Minden más csak luxus, akár egy utazás, egy kulturális élmény, színház, közösségi program. A magyar nyugdíjasok helyzete nem csupán egyéni problémákat vet föl, hanem társadalmi kérdés is: a közösség, az állami támogatások és a családi kapcsolatok hiánya sokakat kiszorít a teljes értékű élet lehetőségeiből. Felismerni ezt a valóságot, cselekedni ellene – mindannyiunk felelőssége. Menyhárt Tamara – Nyitókép: ÍgyÉlünk grafika – AI
Olcsó kezek országa
„Legalább gondolnak ránk” avagy hogyan vezeti meg a kormány a nyugdíjasokat?
Benke Orsolya | 2025.11.15. 01:06
A kormány előbb nagyvonalú ígéretekkel reményt ébreszt, végül azonban egy jóval szerényebb juttatást ad – mégis hálát és lojalitást kap cserébe. A legutóbbi nyugdíjas élelmiszer-utalvány és a most belengetett 14. havi nyugdíj ígérete is jól mutatja, hogyan működik a kognitív disszonancia, a reciprocitás és az „alacsony labda”-módszer mint pszichológiai manipulációs eszköz az idősebb magyar választók körében. Az ígéret, ami önmagában jutalom A történet klasszikus: Orbán Viktor a februári évértékelőjében belebegtette a nyugdíjasoknak visszajáró áfát, ami a becslések szerint havonta 10–15 ezer forintos, vagyis éves szinten akár 120–180 ezer forintos pluszt jelenthetett volna az érintetteknek. Nem aprópénzről volt tehát szó. Aztán jött a csavar. A nagyívű ígéretből egy egyszeri, 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalvány lett – ráadásul érthetetlen indokokra hivatkozva. „Legalább gondolnak ránk” – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A döntés okkal kelthetett volna csalódást, hiszen az érintettek a bemutatott szép nagy habos torta helyett végül csak egy darab száraz kekszet kaptak. És mégis – az utalvány kézhezvétele után sokan inkább hálát éreztek. Mert „legalább gondoltak rájuk”. A pszichológia fegyvertára, avagy a lojalitás manipulásása a politikában A jelenség a szociálpszichológiából ismert „alacsony labda”-módszer (low-balling) logikáját követi. Először egy vonzó, érzelmekre ható ígéret hangzik el, amely pszichés elköteleződést vált ki, majd amikor a a feltételek kedvezőtlenebbé válnak, az emberek többsége már nem lép vissza, mert addigra fejben már „igent mondott”. Az elköteleződés ugyanis alapvetően érzelmi folyamat, amelyre az észérvek legfeljebb közvetetten hatnak. A jelenséget vizsgáló egyik híres pszichológiai kísérletben egy használtautó-kereskedő először egy kecsegtető áron kínálta portékáját, amire a vevők azonnal rábólintottak. Miután azonban visszatért az adásvételi papírokkal, közölte, hogy főnöke nem hagyta jóvá az akciós árat, és egy jóval drágább ajánlatot tett. Innentől már kitalálhatjuk, hogyan folytatódik a történet. Az érdeklődők többsége nem hátrált ki a vásárlásból, addigra ugyanis érzelmileg már elköteleződött mellette. Hasonló trükk bevetésének lehettünk szemtanúi ezúttal a kormány részéről. A csábító ajánlat az áfa-visszatérítésről rögtön reményt és hűséget ébresztett sok nyugdíjasban a kormány iránt, amely a későbbi módosított feltételek ellenére is kitartott. A csalódást az agy ilyenkor kognitív disszonanciával oldja fel. Inkább újraértelmezi a helyzetet („nem a pénz számít, hanem hogy a kormány törődik velünk”), mintsem beismerje, hogy becsapták. A hűség tehát nem a racionális haszonból, hanem az érzelmi azonosulásból fakad. Így lesz végül a csalódásból hála, a pszichológiai manipulációból pedig politikai tőke. Az ajándékozás pszichológiája – amikor a gesztus önmagában kötelez A “politikai ajándék” nem új találmány, de működik. A szociálpszichológia egyik legismertebb elve, a reciprocitás szabálya kimondja, hogy ha valaki kap valamit – még ha apróságot is –, belső késztetést érez, hogy viszonozza. Ezért működnek az ingyenes termékminták is: ha adnak egy kis doboz krémet a boltban, nő az esélye, hogy később megvesszük a nagyot is. A kapott figyelmet, kedvességet ilyenkor „adósságként” könyveljük el, melyet igyekszünk törleszteni, hiszen senki sem szeret tartozni. A politika ugyanezt a marketing fogást használja: a vásárlási utalvány nem csupán egy egyszeri támogatás, hanem pszichológiai befektetés a lojalitásba. Aki elfogadta a kormány “ajándékát”, utána lekötelezve érzi magát és jóval nehezebben szavaz másra. Egy kisebb, szimbolikus gesztus is elég volt tehát ahhoz, hogy az idősek egy része úgy érezze, a kormány „törődik velük”, ezért viszonzásként támogatniuk kell azt. Új ígéret, régi reflex: a 14. havi nyugdíj pszichológiai hatása Most ugyanez a forgatókönyv pereg újra a szemünk előtt, ezúttal a 14. havi nyugdíj ígéretével. Bár konkrét részleteket még nem tudunk a tervezett intézkedésről, a kormány kommunikációja valószínűleg már most érzelmi elköteleződést teremt az idősek körében – a beígért juttatás jövőbeli reménye már most fontosabb, mint a valóságos mindennapok. A plusz havi nyugdíj-juttatásról egyelőre annyit tudunk, hogy csak jövőre indul és több lépésben kerül kifizetésre, tehát már most módosultak és bizonytalanná váltak a feltételek a kezdeti bejelentéshez képest. Sokan valószínűleg ennek ellenére sem érzik becsapva magukat: a „gondoskodó állam” képe legtöbbeknek már beégett, a hála és lojalitás érzése már megszületett. Ez a reciprocitás elvére épülő stratégia évek óta a kormányzati kommunikáció egyik legstabilabb eszköze. A kisebb ajándék is nagy politikai hasznot hozhat, ha a pszichológiai keret jól van megválasztva. Márpedig a pszichés szükségletrendszerünk szempontjából kevésbé a pénzösszeg nagysága számít, mint az érzés, hogy fontosak vagyunk. Amikor a hatalom az érzelmeinkre hat A hatalom ritkán kér direkt lojalitást, inkább pszichológiai csatornákon szerzi meg azt. Egy apró ajándék, egy meleg szó, egy beígért pluszhónap – mind azt üzenik: „tartozol nekünk”. A kérdés csak az, meddig tartható fenn ez a viszonyrendszer. Mikor tűnik fel, hogy a „legalább kaptunk valamit” érzelmi logikája oda vezet, hogy mindig beérjük a kevesebbel? És mikor lesz végre nyilvánvaló, hogy a törődés nem valódi, csak bizonyos érdekeket kiszolgáló látszatintézkedés? „Politika és pszichológia” cikksorozatunk következő részében azt vizsgáljuk, hogyan használja a félelemkeltést a politika, és miért működik jobban a szorongás, mint a remény. Benke Orsolya – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció
Propagandára mindig van pénz
Nótárius | 2025.11.02. 01:14
Balásy Gyula két cége – New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a LOUNGE DESIGN Szolgáltató Kft. – nyerte el a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) kommunikációs feladatokra kiírt tenderét. A 75 milliárd Forintos keretmegállapodás 12 hónapra szól, de kétszer meghosszabbítható. Elnémuló kormánypárt Jámbor András független országgyűlési képviselő Facebook-videójában adta hírül, hogy az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának ülésén egyetlen hozzászólás nélkül szavazták le a fideszes képviselők a gyermekvédelmi dolgozók béremelését, továbbá azt az 1500 forintos emelést is, ami egy gyermek egy napi étkezésére jutott volna. Jámbor András számonkéri a némaságot – Fotó: Jámbor András – YouTube képernyőkép Jámbor András szerint a bizottság ellenzéki tagjai 20 percig kérték a többséget alkotó hat fideszes képviselőt, hogy szóljanak hozzá a vitához, mondjanak valamit a gyermekvédelem állapotáról, de egy sem akadt a körükben, akinek lett volna szava. Emlékeztetett: Orbán Viktor kormányfő 2024 novemberében megígérte ezt a béremelést, majd idén májusban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ismét ígéretet tett a gyermekvédelemben dolgozók bérének fejlesztésére. A dolgozók bérezése Nemrég a Népszava számolt be arról, hogy egy gyerekfelügyelő napi 12 órában havi 170-180 órát dolgozik, miközben a fizetése havi nettó 270 ezer forint. Az LMP általánosabb becslése alapján 2024-ben egy szociális segítő alig keresett többet, mint bruttó 350 ezer forint, a szociális gondozók bére bruttó 360 ezer forint körül volt. Egy diplomás szociális munkás átlagkeresete nem érte el a bruttó 400 ezer forintot és a gyermekvédelmi asszisztensek is bőven bruttó négyszázezer forint alatt kerestek. Szociális munkás pénztárcája – Fotó: Andrew Khoroshavin / Pixabay Csizi Péter, a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára ugyanakkor azt mondta, a gyermekvédelemben bruttó 460 ezer forint az átlagbér. Továbbá szintén a Népszava számolt be arról, hogy a 13480 gyermekvédelemben dolgozó szakember 30%-a távozott 2024-ben. 2023 februárja óta fejenként napi 1500 forintot költhetnek a gyermekotthonok étkezésre, ez az összeg azóta sem emelkedett. Megjegyzem, 2010-től 2022-ig hétszáz forintnál is kevesebb (684 Ft/fő/nap) jutott a gyermekotthonok lakóinak napi étkeztetésére. Mi lesz a fejkvótákkal? A 2023 óta érvényben lévő 1500 forint napi fejkvótát akarta az ellenzék megemeltetni 1500 forinttal, amelyet a gyermekvédelemben dolgozók béremelésével együtt a fideszes bizottsági tagok „lesöpörtek az asztalról”. Azaz nem kerül az országgyűlés napirendi pontjára ez az ügy. Így ki tudja, mikor kerül sor a gyermekvédelemben dolgozók régóta esedékes béremelésére és az étkezési napi fejkvóta megemelése az állami gondozásban élő gyermekek részére. A fejkvóta nem változik – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Magyarországon jelenleg mintegy 7000 gyermek él állami gondozásban és mintegy 23000 állami gondozott gyermek nevelőszülőknél. Az állami gondozásban élő gyermekek éves étkezése a napi 1500 forintos kvóta – amely napi ötszöri étkezést foglal magában. Ez alapján számolva, valamivel kicsit több mint 3,8 milliárd forint. Gyakorlatilag ezt az összeget szerette volna megemeltetni, megduplázni az ellenzék, mint az eredmény mutatja sikertelenül. Számoljunk csak utána A NER luxusjachtját a Lady MRD-t két évvel ezelőtt 12,5 milliárd forintért hirdették eladásra. Ez az összeg a jelenleg több mint három évig fedezné az állami gondozásban élő gyermekek étkeztetését. Ha a fejkvótát megdupláznák, akkor két évre elég lenne az a fedezet. Nyaral a NER – Forrás: Partizán YouTube képernyőkép Ha viszonyítom a Balásy két cége által elnyert 75 milliárd forintot – havi 6,25 milliárd forint – , akkor a jelenlegi mintegy 3,8 milliárdos összeg majdnem 20 évig fedezné az állami gondozott gyermekek étkeztetését. De így is mondhatnám, hogy havonta majdnem kétszer akkora összeg jut propagandára a mi adóbefizetéseinkből, mint egy éves ellátmányra az állami gondozott gyermekek részére. Ismét bebizonyosodott, hogy a fidesz és a kormány csak „papíron” foglalkozik a gyermekvédelemmel. Pl.: Juhász Péter Pál a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója, aki több nagykorú fiút kényszerített prostitúcióra. Kónya Endre kegyelmi ügye, vagy A. Tibor, aki a szolnoki kalandparkban felrúgott egy gyermeket. A fidesz és a kormány tetteivel éppen az ellenkezőjét bizonyítja, de propagandára mindig van pénz. Nótárius – Nyitókép: Balásy Gyula Fotó: Melczer Zsolt- ÍgyÉlünk grafika
A templom egere akcióterv – avagy a nyugdíjasok kivéreztetése
Koszi Ferenc | 2025.10.25. 20:21
Van egy ország, ahol a „templom egere” már nem szimbólum, hanem társadalmi státusz. Ahol a méltóság nem jár, hanem luxuscikk. Ahol a hatalom a lojalitást méri rezsicsökkentésben, és a hála árfolyamát az élelmiszer-inflációval számolja. Ez Magyarország 2025-ben, ahol a minimálnyugdíj még mindig 28.500 forint, ugyanannyi, mint 2008-ban. Tizenhét év változatlan összeg – de közben minden más megváltozott. Csak épp az ember értéke nem. A számok nem hazudnak – a nyugdíjas lét matematikája A számok nem politizálnak, csak elmondják a valóságot. Ha a 2010-es vásárlóerőt szeretnénk megőrizni, a nyugdíjnak 71 ezer forintnak kellene lennie 2025-ben. Ez azt jelenti, hogy a minimálnyugdíj reálértéke kevesebb mint a fele a tizenöt évvel ezelőttinek. A pénz ugyanannyi, de a kenyér, a tej, a gyógyszer ára elszabadult, a hűtő üresebb, a pirítós vékonyabb, a kilátás pedig szűkebb lett. Grafikon: Koszi Ferenc – Forrás: KSH És miközben az élelmiszerárak az egekbe szöknek, a hatalom továbbra is szentbeszédet tart a „megbecsülésről”. „A kormány szívügye az idősek támogatása.” „A magyar nyugdíjasok Európa élvonalában vannak.” „A nyugdíjrendszer stabil, fenntartható, biztonságos.” A kormányzati lózungok szépen hangzanak, ha nem nézünk a számla végösszegére. A templom egere közben a kasszánál számolgat, hogy maradjon gyógyszerre is, ne csak kenyérre. Mert a kormányzati „megbecsülés” az ő pénztárcájában nem jelenik meg. A hatalom beszél, a nyomor mélyen hallgat a társadalom peremén. És ha valaki még szólni mer, hamar megtudja, hogy ő „nem dolgozik”, „eltartott”, „a rendszer koloncai közé tartozik”. Mintha a múltban ledolgozott évtizedek semmit sem jelentenének, csak a jelen lojalitása számítana. A közbeszéd lassan átrendeződött: az, aki gyereket nevelt, ledolgozott egy életet, épített amikor alig volt miből, tartotta a lelket ahol csak kellett, tanította, gyógyította – mindig alulbecsülve – a mai kisemmizőit is, ma már nem hős, hanem költségvetési tétel. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A kivéreztetés stratégiája Ha lecsupaszítva vizsgáljuk, alapvetően kétféle iránya lehet a megnyomorításnak. Direkt, amikor a tisztességesen, becsületesen megszerzett értékeket, jogokat nyíltan, láthatóan, szemtől szemben elvesz a hatalom, és indirekt, amikor aljas módon, előre megfontolt szándékkal, egyfajta hozzászoktatásos módszerrel lassan leépít. Ez a legaljasabb hatalmi attitűd – a kivéreztetés. A mai Magyarország regnáló kormánya ezt teszi a nyugdíjasokkal. A direkt népnyúzás még legalább vállalja magát: kimondja, megszorít, megadóztat. Az indirekt viszont mosolyog, sajtótájékoztat, és közben lassan lecsapolja a társadalom erejét. Az élelmiszer-infláció, az alultervezett nyugdíjemelés, a befagyott alapösszeg – mind az indirekt kivéreztetés eszközei. Nem fáj hirtelen, csak tartósan emészt. Mint a szivárgó seb, amit már senki nem köt be. A templom egere akcióterv – a túlélés politikája. A „templom egere akcióterv” tehát működik. Nem papíron, hanem a valóságban. Láthatatlanul, de hatékonyan. Hiszen nem kell elvenni semmit – elég, ha nem adunk vissza semmit. A hatalom a számok nyelvén beszél, és a nép még hallgat. És közben a legidősebbek, akiknek köszönhetjük az életet és azt a rendszert, amely a túlélésükre már nem költ. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A méltóság inflációja A legfájóbb mégsem az infláció vagy az éhezés, hanem az, hogy a méltóság is inflálódott. Az a generáció, amely felépítette az országot, ma kegyben részesül, nem jogban. Közben a politikai kommunikáció tovább gyártja a díszleteket: nyugdíjprémium, Erzsébet-utalvány, egyszeri támogatás – mind olyan, mint a templomi gyertyafény: szép, de nem melegít. A társadalom elhitette magával, hogy a túlélés elég. De a túlélés nem élet, csak halasztás. És ha mindezért még hálát is várnak, az már nem gazdaságpolitika – hanem morális cinizmus. A templom egere most már nemcsak a szegénység jelképe, hanem a rendszeré is. Azé, amely tudatosan építi le a méltóságot, apránként, statisztikailag, finoman. És miközben a politikai beszéd a „nemzet családjáról” szól, a valóságban egyre több idős ember egyedül eszi a hideg levest. Az ország, amelyben egy élet munkája után a túlélés lett a jutalom, már nem keresztény, nem szociális, és nem nemzeti. Csak számító. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A lázadás csendje De valami már mozog. Kezd forrongni a társadalom mélyén az a magma, ami megrepeszti majd a pökhendi cinizmus kérgét, és elementáris erővel tisztítja meg az országot a szipolytól. És ha egyszer felszínre tör, nem lesz többé templomi egér – csak ember, aki visszaveszi, ami az övé volt: az életét, a méltóságát, és a jogát arra, hogy ne féljen. Koszi Ferenc – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció
A főispán célkeresztjében: Iványi hajléktalanellátó intézményei
Menyhárt Tamara | 2025.09.29. 23:57
Sára Botond főispán, jogi végzettségű, két gyermekes családapa, a Fővárosi Kormányhivatal nevében eljárást indított a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Dankó utcai hajléktalanellátó intézményei ellen. Mondhatni nem új hír, hogy Iványi Gábor intézményei ellen igen kemény hadjáratokat indítanak évek óta, viszont az is kiderült már a 2024-es iskolabezárásokkal kapcsolatosan, hogy ezek jogsértőek voltak. II. Erzsébet brit királynő a Dankó utcai Oltalom Központban 1993-ban, jobbra Iványi Gáborral. Fotó: Mónos Gábor / MTI Vajon mi az, ami most a főispánt ismét támadásra késztette, s most iskola helyett, épp hajléktalan szállót akar bezáratni? Az Iványi Gábor vezette MET fenntartásában a Józsefvárosban több mint harminc éve működik a „Fűtött Utca” és az „Oltalom Hajléktalanok Központja”. Amit nyújtanak, az a hajléktalanok közül is a legrosszabb állapotban lévők számára hiánypótló elsősorban: itt a krónikus betegségekkel élő, végtaghiányos, önellátásra képtelen embereket is fogadják napi 24 órában, van folyamatos orvosi ellátás, ingyenes étkezés, tisztálkodási lehetőség. Korábban a végrehajtási kilakoltatásokat is ősszel indították be nagy erőkkel, most is az őszi „nagytakarítás” zajlik, csak emberi oldalról kérdéses az, hogy a magatehetetlen, akár végtagnélküli, fogyatékkal élő emberek hová fognak kerülni a bezárt intézményekből? Egy demokratikus jogállamban persze logikusan történnek a dolgok, az állam támogatást ad azoknak az intézményeknek, amelyeket épp Iványi Gábor egyháza igazgat. Támogatja, mentorálja, segíti. A logikus folyamat azonban itt, nálunk, a magyar kormánynak köszönhetően nem történik meg, sőt ellenkezőleg. Minden támogatást megvon, visszatart a regnáló hatalom az Iványi-vezette iskoláktól, ahol hátrányos, nehezebb sorsú gyermekeket tanítanak, hajléktalan óvodáktól, ahol a hajlék nélküli családok gyermekeit óvják-gondozzák-etetik. És most az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi réteg, a hajlék nélküli, fogyatékkal élő emberekre került a sor. A logika mentén kár is próbálkoznunk magyarázattal, mert hazug, hamis vádak illetik az intézmények vezetését, s ez alapján indít eljárásokat a főispán. Fegyveres NAV-akció Iványi Gábor Dankó utcai központjában, 2022. február 21-én – Fotó: Telex Miközben Iványi Gábor épp megköszöni a lehető legtöbb fórumon a nyugdíjasok adományát, akik a kegyet gyakorló hatalom 30 ezer forintos utalványait ajánlották föl a MET-nek, az elképesztő nehézségekkel küzdő hajléktalan szálló bezárását ígéri még az ősz végén a főispán. A pillanat, amikor bezárják az intézményt, és ott ülnek-fekszenek a láb nélküli szerencsétlen, beteg emberek a kerekesszékeikben, tudva, hogy ennyi volt, nincs tovább, mindennek vége – beég-e valakinek a szemébe, a lelkébe, a zsigereibe? Beég-e, hogy azután ezzel a bélyeggel éljék tovább a főispáni és hatalmi létet, a kényelmes, biztonságos luxust élvezve, s pökhendi kivagyisággal ne válaszoljanak majd az esetlegesen föltett kérdésekre, hogy miért? A leghitványabb ítélet ellehetetleníteni teljesen magatehetetlen, fedél nélküli honfitársainkat! De az ispánok, főispánok ideje hamarosan lejár! Menyhárt Tamara – Nyitókép: ÍgyÉlünk AI illusztráció
Külföld
Levél az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez
A közelmúltban intenzív, háromoldalú tárgyalások folytak az USA külügyminisztere, alelnöke, a dán és a grönlandi diplomácia vezetői között, a sziget hovatartozását illetően. Elfogtunk egy levelet. Azt a levelet, amit a dán miniszterelnök küldött az amerikai elnöknek, Grönland hovatartozása kapcsán. Íme a levél:"Excellenciás Uram,Engedje meg, hogy köszönetet mondjak Kormánya legutóbbi megkereséséért, amely Grönland jövőbeli státuszával kapcsolatos lehetséges megállapodásról szól. Dánia nagyra értékeli stratégiai partnerségét az Amerikai Egyesült Államokkal, és üdvözli azt az őszinteséget, amellyel Washington részletezte érdekeit, valamint a szóban forgó ügy pénzügyi vonzatairól készült előzetes értékeléseket. Köszönjük Elnök Úr által közölt indikatív ajánlatot is, amelyek szerint Grönland potenciális megszerzését csaknem 700 milliárd amerikai dollárra értékelték.Dánia és Grönland miniszterelnökei - Forrás: YouTube képernyőképEngedje meg ugyanakkor, hogy megerősítsem a dán államiság egyik alapelvét: a Királyság nem rendelkezik olyan területek felett, amelyek lakossága nem járul hozzá egy ilyen döntéshez. Grönland lakói széles körű önkormányzattal és mélyen gyökerező önrendelkezési joggal bírnak, amelyet a Dán Kormány nem szándékozna, nem lenne illetékes felülírni. Grönland jövőbeli státuszáról így kizárólag maguk a grönlandi polgárok dönthetnek. Bízom benne, hogy Excellenciád is tisztában van vele: Dánia társadalmi és gazdasági mutatói a világ legmagasabbjai közé tartoznak. Ennélfogva a puszta pénzügyi ösztönzők – bármily jelentősek is legyenek – önmagukban nem tekinthetők olyan indoknak, amely alkotmányos berendezkedésünk módosítását megalapozná. Polgáraink jellemzően nem tekintik a szuverenitást vagy az önrendelkezést névleges dollárösszegekben kifejezhető árucikknek. Mindazonáltal az amerikai javaslat konstruktív stratégiai gondolkodást indított el Koppenhágában. Több, e megkereséstől függetlenül készült tanulmány rámutatott annak lehetőségére, hogy Dánia hosszabb távon jelentős előnyöket élvezhetne a Csendes-óceánhoz való közvetlenebb hozzáférésből. Egy olyan keret megtalálása érdekében, amely egyszerre demokratikus és kölcsönösen elfogadható, a Kormány kész megvizsgálni egy alternatív megállapodást, amelynek keretében Kalifornia állam a Dán Királysághoz csatlakozhatna. Hol is lenne Kalifornia? Forrás: YouTube képernyőképNoha elismerjük, hogy Kalifornia értéke pénzügyi értelemben nem feltétlenül esik egybe Grönlandéval, a Dán Pénzügyminisztérium előzetes értékelései Kalifornia méltányos piaci értékét körülbelül 600 milliárd amerikai dollárra becsülik, amely összeg ésszerűen beszámítható volna egy Grönlanddal kapcsolatos átfogó megállapodás részeként. Önrendelkezési elkötelezettségünkkel összhangban Dánia elengedhetetlennek tartja, hogy a kaliforniai nép mindenekelőtt egy demokratikus népszavazáson nyilatkozzon a Dán Királysághoz történő esetleges csatlakozásról. Ilyen demokratikus legitimáció megszerzését üdvözölnénk, és bízunk abban, hogy Kormánya is nagy súlyt helyez e szempont értékére. Javaslatunk szerint a folyamat első lépése tehát a Kaliformiában megrendezendő népszavazás legyen a Dániához való csatlakozásról; s amennyiben a referendum eredménye támogató lenne, a Dán Kormány ezt követően konzultálna a grönlandi polgárokkal az Egyesült Államokhoz való esetleges csatlakozásról. Abban az esetben, ha mindkét népszavazás pozitív eredménnyel zárulna, Koppenhága a következő végső struktúrát látná megvalósíthatónak: * Az Amerikai Egyesült Államok 100 milliárd amerikai dollárt utalna a Dán Királyságnak * Kalifornia a Dán Királysághoz csatlakozna; és * Grönland az Amerikai Egyesült Államokhoz csatlakozna. Ezúton szeretném továbbá tájékoztatni Excellenciádat, hogy Kalifornia polgárai csatlakozásuk esetén teljes körű európai uniós állampolgárságot, valamint a dán közfinanszírozott egészségügyi és oktatási rendszerekhez való hozzáférést élvezhetnék, továbbá a dán állampolgárok életszínvonalat, amely köztudottan a világ legmagasabbjai közé tartozik. Meggyőződésünk, hogy e garanciák jelentős értékajánlatot képviselnének az érintett lakosság számára. Hiszünk benne, hogy az ily módon, demokratikus normák és alkotmányos eljárások mentén lefolytatott folyamat minden fél méltóságát megőrizné, és egyben új, kreatív lehetőségeket nyitna a transzatlanti együttműködésben. Tisztelettel, a Dán Királyság miniszterelnöke" Pápay Gergely - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Európa óvatos-baráti viszonya Magyar Péterhez
Dr. Ternovácz Dániel | 2025.10.24. 13:04
Orbán Viktor illiberális rendszerében felemelkedett egy új, Nyugat-felé orientálódó és a demokrácia felé húzó politikai erő: a Magyar Péter vezette Tisza Párt. Európát és az EU intézményeit is foglalkoztatja a kérdés, vajon a nyugati értékekhez való visszatérés új korszakot nyithat-e a magyar politikában? A hatalom válságjelei teret nyitnak egy új kihívó előtt Európában számos elemzés foglalkozik Magyar Péter feltűnésének körülményeivel. Ezek a Tisza Párt megjelenését a Fideszen belüli botrányokhoz és az ország egyre súlyosbodó gazdasági kihívásaihoz kapcsolják. „Nem messiás: valójában disszidens a kormányzó Fideszből” – írja a Guardian. A kegyelmi ügy kirobbanása, illetve Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után lépett először nyilvánosság elé kritikus megszólalással Magyar. A Tisza Párt azután vette át a vezetést a közvéleménykutatásokban, hogy Orbán Balázs egy interjúban az 1956-os forradalomról beszélt megkérdőjelezhető módon („Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált…”). Magyar Péter ünnepi beszédet mond a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Magyar Pétert tehát a Fideszből érkezett, korábban kevésbe ismert szereplő, aki újjáéleszti a magyar ellenzéket, és kihívás elé állítja a 15 éve kormányzó Fideszt – röviden így látja a nyugati sajtó a Tisza Párt elnökének a megjelenését. A 2026-os választáson Orbán Viktor kihívójaként tekintenek rá, akinek egyenlőtlen feltételek között kell szembe szállnia a konszolidálódott hatalommal. Ukrajna érzékeny kérdése Az Európai Unióban az egyik legfontosabb kérdés jelenleg az ukrajnai háború, így Magyar Péter külpolitikai megszólalásai közül is ezek kapják a legnagyobb figyelmet. Szoros NATO- és EU-kapcsolatok, pragmatikus viszony Oroszországgal – mondta Magyar egy januári interjúban, és feltételezhetően ez a pragmatikus hozzáállás képe szilárdulhatott meg a Tisza külpolitikájáról. Van azonban olyan elemzés, amely ehhez megértően hozzáfűzi, hogy Magyarországon szinte teljes egészében a Fidesz békenarratívája ural, amely Ukrajna támogatásának bármilyen megnyilvánulását „háborús uszításként” keretezi. Ünnepi megemlékezés a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Választás Nyugat és Kelet között A 2026-os magyar parlamenti választásoknak van olyan olvasata, hogy a Nyugat és Kelet közötti választás kiéleződése várható. Ebben Orbán kelet felé vezeti Magyarországot, míg Magyar nyugat felé. Ennek jelei már most is láthatók: a Tisza a jobbközép Európai Néppárt tagja, amelyből a Fidesz néhány évvel korábban kilépett. Magyar Péter pedig ígéretet tett, hogy a Brüsszellel való kapcsolatok javításával feloldja a befagyasztott uniós forrásokat. Ez akkor lehetséges, ha Magyar partnerként tekint a jelenlegi uniós intézményekre. Szemben Orbánnal, aki egyre gyakrabban konfrontálódik Brüsszellel. Magyar Péter ünnepi beszédet mond a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Összegzés Tisza Párt még viszonylag fiatal, amit európai szövetségesei is felismernek, így türelem és a megértés jellemezte az elmúlt másfél évet. A magyar demokrácia állapota is jól ismert, például annak a ténye, hogy milyen lejárató kampányok közepette kell a jelölteknek boldogulnia. Annyi kijelenthető: jelenleg Magyar Péterben és a Tiszában nagyobb esélyt látnak, ha a nyugati elkötelezettségről, illetve az európai értékek helyreállításáról van szó. Dr. Ternovácz Dániel – Nyitókép: Melczer Zsolt
A csendből kiáltás lett: az újvidéki tragédia országos következményei
Dánfi Benedek | 2025.09.25. 22:08
A 2024 novemberében történt újvidéki vasútállomás tragédia – melyben 16 ember vesztette életét, és tucatnyian megsérültek – nem pusztán baleset volt. Sokan úgy látják, ez a katasztrófa a korrupció, a hanyagság és a politikai önkény évtizedes következménye. Az összeomlás után országszerte tömegek mozdultak meg: diákok, tanárok, civilek és dolgozók Belgrádtól a legkisebb falvakig, mind egy közös céllal – hogy ne csupán a tettesek neve kerüljön napvilágra, hanem az egész rendszer bukjon le, amely lehetővé tette a tragédiát. A nyomás hatására több magas rangú tisztségviselő lemondott vagy felajánlotta lemondását. Januárban lemondott Miloš Vučević szerb miniszterelnök, valamint Újvidék polgármestere is, remélve, hogy ez csillapítja a tüntetéseket. Fotó: Gavrilo Andrić Az ügyészség vádemeléseket kezdeményezett: 13 személyt – köztük a volt építési/infrastruktúráért felelős minisztert (Goran Vesić), a vasúti vállalat vezetőit és a projekt tervezőit – gyanúsítanak a közbiztonsági szabályok megsértésével, a karbantartás mulasztásával. Ugyanakkor a bíróság visszaküldte a vádemelési anyagot kiegészítő vizsgálatra, mondván, hogy bizonyos pontokon részlegesen tisztázatlanok az állítások. A tiltakozások nem nélkülözték az összeütközéseket Szeptember elején a diákok azt állítják, hogy a rendőrség tiltott típusú könnygázzal lépett fel a tüntetők ellen Újvidéken; laboratóriumi tesztek szerint CS-gáz mellett CN-gáz maradványai is kimutathatók voltak – utóbbi hatóanyagot az ENSZ már régóta tiltja magas mérgező volta miatt. Egy másik alkalommal, Belgrádban és Újvidéken nagy tömegek vonultak utcára – több tízezer ember –, követelve a szabad, tisztességes választásokat, a média függetlenségét, és hogy a hatalom ne büntesse a kritikusokat. A rendőrség válasza időnként erőszakos volt: könnygáz, letartóztatások, az egyetemi autonómiák megsértése jelent meg a panaszok között. Bár az ügyészség lépett, sokan szkeptikusak a felderítés mélységében, félnek valóban fény derül-e az igazságra. A vádemelési javaslat visszautasításra került, hogy kiegészítő vizsgálatot rendelje el a bíróság — ez arra utal, hogy nem biztos, hogy minden vezető szereplő igazán elszámoltatható lesz. Továbbá felvetődött az is, hogy az EU forrásait is felhasználták-e helytelenül az újvidéki állomás felújításához, így az Európai Ügyészség (EPPO) is nyomozást indított a lehetséges visszaélések miatt. Fotó: Szabad Magyar Szó Miért vált különösen felháborítóvá ez az egész? Mert nem „csak” egy szerencsétlen baleset volt – hanem egy sor mulasztás, engedély nélküli módszer, hanyag karbantartás, felelőtlen beruházói döntések sora. És ami talán a legdühítőbb: ezek a döntések emberek életét követelték. Azok a diákok, akik nem adták fel az utcákon, az egyetemeken, azok a civilek, akik tudják, hogy a korrupció csendes gyilkosa mindennapjaiknak, nem valami ideológiáért harcolnak, hanem az élethez való jogért, a biztonságáért és a jogállamért. Szerbia ma egy olyan ponton áll, ahol a polgárok nem fogadják el tovább az üres ígéreteket. A tragédia, a tüntetéssorozat, a jogi lépések és a rendőri túlkapások mind azt mutatják: a társadalomnak elege van abból,hogy a vezetők mindig kibújnak a felelősség alól. Az igazságszolgáltatásnak most lehetősége van arra, hogy ne csak büntető pereket indítson, hanem megmutassa: egy olyan rendszer képes felelősséget vállalni, amely nem tűri a korrupciót, amely nem csendesíti el a fiatalokat, a kritikus hangokat, a civileket. A kérdés mostantól az: vajon ez a hullám képes-e áttörni a hatalom falait — vagy a hatalom ismét időt nyer azzal, hogy részleges változásokat kínál, miközben a mélyebb struktúrák változatlanok maradnak? Szerbia válasza erre mindannyiunk számára próbatétel. Dánfi Benedek – Nyitókép: Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika – AI
Orosz drónok a NATO területén
dr. Gaál Lóránt | 2025.09.10. 22:50
Ma hajnalban orosz drónok hatoltak be Lengyelország és egyben a NATO területére. A drónok számáról eltérő információk láttak napvilágot, de úgy tűnik, hogy 10-nél többre tehető a számuk. A drónok – Fehéroroszországon keresztül – NATO területen történő megjelenése kapcsán több elképzelés látott napvilágot. Az egyik szerint valószínűsíthető az is, hogy ez Putyin részéről szándékos agresszió, provokáció volt, a másik szerint pedig az történt, hogy az ukránok zavarták meg a kapcsolatot a kezelő és a drón között. Amennyiben szándékos agresszió volt, akkor az jelentheti azt is, hogy a NATO erők tesztelése volt Putyin célja, és ismét feszegeti a határait, illetve a NATO szövetségesek tűrőképességét. Donald Tusk lengyel miniszterelnök, az EU és a magyar kormány reakciója A lengyel miniszterelnök kérte a NATO szerződés 4. cikkelyének alkalmazását, mely szerint: A Felek tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint bármelyik fél területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti. Az EU politikusai (António Costa, az Európai Tanács elnöke, vagy Kaja Kallas az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) is megszólaltak az ügy kapcsán, és szolidaritásukat fejezték ki, valamint példátlan légtérsértésnek nevezték az esetet. Orbán Viktor Facebook oldalán szolidaritását fejezte ki, és kijelentette: Egy háború árnyékában élni kockázatokkal és veszélyekkel jár. Itt az ideje véget vetni ennek! Ezért támogatjuk Trump elnök úr békét célzó erőfeszítéseit Szijjártó Péter, aki egyébként Putyin egyik legjobb szövetségesénél, Lukasenko fehérorosz elnöknél tartózkodik, kijelentette Facebook oldalán: A háború eszkalációs kockázata egyre súlyosbodik, most kell hideg fejjel, józan ésszel gondolkodni és cselekedni! Magyar Péter is megszólalt Magyar Péter, a TISZA párt vezetője Facebook oldalán reagált az incidensre. Kifejtette többek között, hogy a lengyel légvédelem hatástalanította a drónokat és tájékoztatta az országot, hogy Lengyelország a NATO 4-es cikkelyének aktiválását kérte. Megemlítette továbbá, hogy: „Orbán Viktor eközben reakciójában egy szóval sem említette, hogy orosz drónokról volt szó. A Minszkben tartózkodó Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy meg se említette, hogy az orosz drónok Fehéroroszországon keresztül érték el Lengyelországot. Az oroszok már nem csak a magyar Külügyminisztériumban és a spájzban vannak, hanem Orbán hatvanpusztai pálmaházában is. A magyar nép kiáll Lengyelország mellett és szolidárisak vagyunk a lengyel barátainkkal az eddigi legsúlyosabb orosz provokáció kapcsán. Ahogy már többször elmondtuk, a TISZA-kormány miniszterelnökének első útja Varsóba vezet majd.” A TISZA vezetője, Magyar Péter a posztját egy régi mondással zárta: „Lengyel, magyar két jó barát” Ahogy látható a magyar kormány két prominens tagja ki meri végre mondani, hogy háború dúl a szomszédunkban és nem – ahogy Putyin nevezi -„különleges hadművelet”, de azért arra, gondosan ügyeltek, hogy az „orosz” szó még véletlenül se legyen a posztjukban feltüntetve (ugye emlékszünk még Sulyok köztársasági elnök posztjára, amelyből törölte az „orosz” szót!). Míg Orbán a „béképártiságát” hangoztatja, idestova már több mint 3 éve, addig eljutottunk oda, hogy Putyin drónjai megjelentek Lengyelországban és egyúttal a NATO területen is, melyek ellen légvédelmet vetettek be a lengyelek, azért, hogy megvédjék magukat. Ahogy kinéz a helyzet a „békepártiság” hangoztatása nem jut el Putyin fülébe, annak ellenre sem, hogy Szijjártó rendszeres vendég Moszkvában! Gaál Lóránt – Nyitókép: ÍgyÉlünk illusztráció
A miniszter úr nem érti…
Kilábalás a gazdasági nehézségekből, vagy kihívás az európai mezőgazdaság számára? Jóváhagyták az Európai Unió-Mercosur megállapodást
Dr. Ternovácz Dániel | 01.11. 21:37
25 év után révbe érni látszik az Európai Unió történetének legnagyobb partnerségi megállapodása, melynek folyamatban vannak a tárgyalásai a Mercosurral. Együttesen több, mint 700 millió lakost jelent a két térség. Egyes vélemények szerint az ehhez hasonló új partnerségek jelenthetik az Unió kilábalását a szorult helyzetéből, míg mások komolyan aggódnak az európai mezőgazdaság jövője miatt.Válasz Trump vámjaira: új partnerek keresése Az Unió 27 tagállama jóváhagyta a megállapodást a Mercosurral, azaz a Dél-amerikai Közös Piaccal (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay). Öt ország (Franciaország, Lengyelország, Ausztria, Írország és Magyarország) a megállapodás ellen szavazott, ám a szükséges többség így is megvolt. A hatálybalépéséhez még az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges. A közvetlen előzmények a Trump újraválasztását követő kereskedelmi feszültségek és bizonytalanságok voltak. Júliusban született meg a megállapodás az EU-val: 15% az EU-s termékekre, melyeket az USA-ba exportál, míg fordított viszonylatban, az EU-ba érkező USA-termékek esetében ez 0%. Bár az eszkalációt sikerült elkerülni, versenypiaci szempontból mégis egy aránytalan helyzetbe került az Unió a legnagyobb kereskedelmi partnerével szemben.Mercosur a térképen - Forrás: YouTube ScreenShotEnnek következtében kényszerül rá az Unió új partnerek felkutatására: a Mercosur mellett Mexikó, Indonézia, India jön számításba jelenleg. Aki komolyabb fellépést vár az Európai Uniótól a jelenlegi geopolitikai színtéren, annak az ilyen megállapodások jelenthetik a megoldást. Az EU elsősorban gazdasági integráció és kereskedelmi szervezet, ezért kereskedelmi eszközökkel, megállapodások révén tud reagálni a nemzetközi feszültségekre. Mentőöv az európai autóiparnak, így a magyar exportnak is Ha életbe lépne a megállapodás, úgy a Mercosur az EU-ból érkező import vámjainak a 91%-át eltörölné. Többek között az EU-ból importált gépjárművek 35%, gépipari és elektromos berendezések 14–20% vámja fokozatosan 0%-ra változna, ami egy jelentős lökést adhatna a jelenleg leépítések és termeléscsökkenés miatt nehéz helyzetben lévő autóiparnak. Jól jön ez a magyar gazdaságnak is, hiszen legfontosabb exportcikkei közé tartoznak az autóipari termékek. Akkor is, ha csak közvetve, az EU belső piacán keresztül jutnak el a termékek Dél-Amerikába.0%-ra csökkenne továbbá a vegyipari és gyógyszeripari termékek vámja (jelenleg körülbelül 14%), illetve szintén 0% lenne a ruha- és textilipari termékek vámja (ami jelenleg 35%-ig is elérhet).Aggodalmak a mezőgazdaságban A Mercosurból az EU-ba exportált termékek esetében az ipar vámja már most is nagyon alacsony. A mezőgazdaság az érzékeny vitapont. Ezért ellenzi például Franciaország a megállapodást 1999 óta, mióta a kérdés napirenden van. Magyarország szintén mezőgazdasági okok miatt nem támogatja a partnerséget. A sok helyen gazdatüntetéseket eredményező aggodalmak abból fakadnak, hogy a dél-amerikai országokban nem olyan szigorúak a szabályok, mint az EU-s mezőgazdaságban, így fennáll a félelem, hogy az EU-s piaci ár alatt értékesülnek az import élelmiszerek. A kompromisszumos megállapodásban egyrészt benne foglaltatik, hogy az EU-ba importált termékeknek az EU egészségügyi és biztonsági előírásainak kell megfelelni, az előállítási módszerek tekintetében azonban eltérő lehet a szabályozás. Ezenkívül egy kvótarendszert dolgoztak ki: egy meghatározott mennyiség jöhet be az új vámtarifa szerint. Ez a szám jellemzően alacsonyabb az adott termék jelenlegi behozatali mennyiségétől. Például marhahúsból 99000 t hozható be az EU-ba a Mercosurból, amennyiben életbe lép az új 7,5% vám. Összehasonlításképpen: 2024-ben összesen 206000 t marhahúst importált az EU a Mercosurból, ami a teljes EU-s termelésnek az 1,5%-a. Jelenleg 40-45% vám terheli, és a jövőben ez a vámtarifa lépne életbe a kvóta túllépésekor.A baromfihús esetében a kvóta 180000 t-ig 0% vám. A cukor esetében 180000 t, méznél 45000 t, a rizsnél pedig 60000 t a 0% vám határa. Az uniós sztenderdek betartatásán és a kvótarendszeren túl 45 milliárd eurónyi támogatással sikerült megnyugtatni a mezőgazdasági lobbit, amelyet a következő uniós költségvetésből tudnak majd előre előteremteni. Tilakozók traktoron - Forrás: QuimGil - WikimediaMegoldás a nehézségeinkre, vagy aggódnunk kellene? Egy ilyen nagyszabású megállapodásnál érdemes a pro és a kontra érveket is számba venni, így a magyar mezőgazdasági szereplők véleményét is. A magyar alma helyzetén például nem biztos, hogy segít egy ilyen kereskedelmi megállapodás. Nagy István agrárminiszter kijelentette, hogy ez a megállapodás „merénylet az európai gazdák ellen”. Ezzel együtt ott van a szabadpiacot pártolók érve: ha a világ másik feléről ideszállított gyümölcs olcsóbb a helyinél, akkor nem biztos, hogy a piacban van a hiba. Aki viszont aggódik az EU-nak az USA és Kína közé szorult gazdasági helyzete, illetve az orosz-ukrán háború adta geopolitikai kihívások miatt, annak ez minden bizonnyal egy örömteli hír. Ha a megállapodás életbe lép, az azt jelenti, hogy az Unió képes még a saját szabályai betartása mellett is komoly partnerséget kötni, és nem köteles idomulni Trump erőpolitikájához vagy Kína állam által torzított piacához. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Wikipédia
Beneš-dekrétumok napjainkban: visszatérés a zsákutcás nemzetállami gondolkodásba
Dr. Ternovácz Dániel | 01.02. 16:27
A Beneš-dekrétumok mai alkalmazása természetes módon készteti a magyarságot arra, hogy kiálljon a kisebbségben élő nemzettársai mellett. Ám a kérdés nem merül ki a jogos érdekvédelemben. A dekrétumok ugyanis nemcsak történelmi sérelmeket idéznek fel, hanem egy olyan, etnikai alapon szerveződő 20. századi politikai gondolkodást is, amelyről – Bibó István szavaival élve – már tudjuk, hogy nem megoldásokhoz, hanem zsákutcába vezet.Edvard Beneš és dekrétumaiEdvard Beneš (1884-1948) cseh politikus, a csehszlovák állam egyik megteremtője. Ő vezette a csehszlovák küldöttséget az első világháborút lezáró, Párizs környékén megkötött békeszerződéseken. 1935 és 1938 az ország elnöke volt, 1940 és 1945 között az emigráns kormányt vezette Londonban.1945 áprilisában hazatért, ekkor fogadták el a kassai kormányprogramot, illetve ez év októberéig jelentek meg az elnöki rendelkezések, az összesen 143 Beneš-dekrétum, melyek az új csehszlovák parlament megválasztásáig a törvényeket helyettesítették. A rendeletek közül 13 közvetlenül a német és a magyar kisebbség ellen irányult. Megfosztották őket állampolgárságuktól, vagyonelkobzásokhoz, kitelepítésekhez és kényszermunkához vezettek. Az új csehszlovák állam a két kisebbségre úgy tekintett, mint Csehszlovákia 1938 és 1945 közötti megszállásának és feldarabolásának a kiváltó okára, így célul tűzték ki, hogy az új államot kizárólag a két szláv nép alkossa. Szlovákia, Galánta, felvidéki magyarok kitelepítése - Fotó: Fortepan A dekrétumok maBeneš-dekrétumokat soha nem törölték el, a károsultak soha nem kaptak jogi vagy erkölcsi jóvátételt. Sőt, a szlovák állam ma is hivatkozik a rendeletekre, még a 2020-as években is magyar tulajdont konfiskál a dekrétumokra hivatkozva. Például földeket vesz el autópályák vonalán.Ezen felül Peter Pellegrini szlovák államfő 2025. december 23-án aláírta a Büntető törvénykönyv módosítását a Beneš-dekrétumokat érintő paragrafussal együtt. Ezáltal büntethetővé vált a Beneš-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezése – akár fél év szabadságvesztéssel.Orbán és Fico nemzetállami politikájaSokan teszik fel a kérdést, hogy a konzervatív és nemzeti magyar kormány miért nem lép fel sokkal határozottabban a szlovákiai magyar kisebbség jogai mellett. A legkézenfekvőbb válasz Orbán Viktor és Robert Fico baráti kapcsolata: nemzetközi ügyekben a magyar miniszterelnök számára értékes egy regionális szövetséges jelenléte. A jelen témában fontosabb viszont, hogy a két kormányfő politikája sokban hasonlít egymáshoz. Aleksandar Vučić, Andrej Plenković, Robert Fico és Orbán Viktor - FOtó: IAEA Imagebank/WikimediaA Fidesz számtalan esetben támadta a jogállamiságot és a jelenlegi nemzetközi rendszer intézményeit. Ebbe a sorba illeszkedik, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból, és hogy sorozatosan kritizálja az Európai Uniót. Orbán az ország szuverenitását úgy állítaná helyre, hogy visszavenné az Unióra önként átruházott jogokat, azaz a nemzetállami hatáskört helyezné előtérbe. A feloldhatatlan probléma ott kezdődik, amikor a szlovák állam saját, etnikai alapú jogi aktusait a nemzetközi jogi normák fölé helyezi.Hiszen elvileg Fico azt a politikát viszi, amit Orbán kívánatosnak tartana, csak ebben az esetben ez a magyar kisebbség kárára történik.Magyarország, a felvidékről kitelepített magyarok egy vasútállomáson - Fotó: Fortepan - Rózsa LászlóVisszalépés-e az etnikai alapú politizálás a jogállamisággal szemben?A Beneš-dekrétumok esetében egyértelműen visszalépésről van szó – a megerősítés helyett jóvátételnek kellett volna következnie. Szögezzük le:- egyének vagy csoportok etnikai alapú jogfosztása minden körülmények között visszafejlődés- az etnikai kisebbségek védelme és többletjoga viszont a kiszolgáltatottságuknál fogva szükségszerűEnnek fényében a Beneš-dekrétumok mai alkalmazása és jogi megerősítése elleni tiltakozás nemcsak érthető, hanem jogállami szempontból is indokolt. Ezek a rendeletek egy olyan korszakból maradtak ránk, amikor az etnikai alapú kollektív büntetések a háborús traumákra adott bosszú és preventív válaszként jelentek meg. Ha ezek a kérdések 70–80 év elteltével is aktuálisak, az nem lezárt konfliktusokra, hanem megmerevedett sérelmekre utal. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Fortepan / Rózsa László
Trump: „Nem, nem ígértem meg neki, de ő mindenképpen kérte”
Dr. Ternovácz Dániel | 2025.12.11. 00:36
Történt-e bármilyen megállapodás a Trump–Orbán találkozón? A kérdés azután merül fel, hogy már a második lényeges bejelentés kapcsán derült ki: a kormány által kommunikáltak nem fedték teljes mértékben a washingtoni egyeztetések eredményét.Mint arról már beszámoltunk, az Orbán-Trump találkozó leginkább szimbolikus és kommunikációs jelentőségű volt a magyar választások előtt. Ám ekkor még nem tudtuk, hogy szinte kizárólag az volt.Donald Trump amerikai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én. Fotó : MTIA találkozó egyik legfontosabb pontja az orosz energetikai cégekre kivetett szankciók alóli mentesség, amelyet először korlátlanként próbálta kommunikálni a Fidesz. Hosszas ködösítés után az amerikai külügyminiszter tette egyértelművé: a mentesség egy évre szól, azaz haladékot adnak a leválásra. A másik nagy bejelentés a Swap line-szerű pénzügyi védőpajzs volt. A miniszterelnök november elején bejelentette: „Az amerikai elnökkel pénzügyi védőpajzsról szóló megállapodást kötöttem, azt is mondhatjuk, hogy ezzel a megállapodással olyan, szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, amellyel ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénzt.” Ahogy arról a Politico beszámolt, Trump ezt cáfolta, nem ígért pénzügyi védőpajzsot Orbán Viktornak. A riporter próbálta kideríteni, hogy a későbbiekben megkaphatja-e Magyarország ezt a mentőcsomagot. Viszont Trump nem válaszolt, inkább a migrációról kezdett beszélni. Szijjártó Péter Facebookon reagált: „Ott ültem Donald Trump és Orbán Viktor megbeszélésén, ahol valóban nem született megállapodás semmilyen 20 milliárd dollárról, mint ahogy ezt nem is állította senki. Azt viszont megbeszélték, hogy egyeztetéseket kezdünk egy újfajta pénzügyi együttműködésről, annak lehetséges formáiról, egy olyan mechanizmusról, ami pénzügyi védelmet jelenthet.” Ez a kijelentés akár már a fenti Orbán-idézettel is cáfolható, amelyben elhangzott, hogy „megállapodást kötöttem”, nem pedig az, hogy „egyeztetésbe kezdtünk”. Ezen kívül rengeteg megszólalás lenne idézhető a kormánymédiából, amelyben a pénzügyi védőpajzsot megállapodásként kezelik.Novemberben a magyar kormány képviselőit nagyszámú médiaszereplő kísérte Washingtonba. Akkor ez hatalmas kommunikációs siker volt. A Fidesz hosszú időn át dominálta a közbeszédet az állítólagos megállapodásokkal. Ennek akár abban is szerepe lehetett, hogy a kormánypárt erősödni tudott novemberben.Donald Trump amerikai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én. Fotó : MTIAz egyik felmerülő kérdés továbbra is az, hogy van-e a Trump-pártiságnak bármilyen gyakorlati hozadéka? Azon túl, hogy a Szabad Európa magyar szerkesztősége bejelentette működésének a végét az amerikai anyavállalat utasítására. A másik kérdés a kormányzati kommunikáció hitelességére vonatkozik. Amennyiben energiabiztonsági és pénzügyi stabilitási ügyekben olyan üzenetek jelennek meg, amelyek az amerikai elnök és a külügyminiszter nyilatkozatai szerint is eltérnek a washingtoni egyeztetések tényleges tartalmától, az közvetlenül befolyásolhatja a nemzetközi intézmények és a piacok bizalmát, valamint Magyarország érdekeinek érvényesítését. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: YouTube ScreenShot
Mit üzen az EU-nak a Trump–Orbán találkozó?
Dr. Ternovácz Dániel | 2025.11.19. 22:30
A Trump–Orbán találkozón az Európai Unió egy határozott üzenetet kapott. Az amerikai elnök egy olyan vezető újraválasztása mellett áll ki, aki az egységes fellépés helyett külön utat választ, és az EU jelenlegi formájának szétesésére teszi a tétjét. A találkozó során több konkrét lehetőség és megállapodás került szóba: * Egyéves szankciómentesség az orosz energetikai cégekre kivetett szankciók alól * Swap line-szerű pénzügyi védőpajzs * Amerikai LNG-vásárlás és nukleáris együttműködés. Az Európai Bizottság jelezte a Portfolio megkeresésére, hogy az EU terve továbbra is az orosz olaj- és gázimport teljes kivezetése 2027 végéig, amire nincs hatással magyar-amerikai megegyezés. Illetve több elemzés levezette, hogy szerencsére nincs olyan veszély vagy válság, amely amerikai pénzügyi segítséget igényelne. Így a találkozó legfontosabb üzenete az EU szemszögéből: jelzés, hogy Donald Trump Orbán Viktort nyilvánosan támogatja a közelgő parlamenti választásokon, valamint az általa képviselt különutas politikát preferálja az európai egységes fellépéssel szemben. Nem egy átlagos választás Néhány napja egy elemzést közölt a mértékadó The Economist a 2026-os magyar parlamenti választásokról, amelyet „mindenki nézni fog” a cikk írója szerint. Orbán kihívója, Magyar Péter kapcsán emlékeztet rá a szerző, hogy a Fideszből jött és a volt igazságügy miniszter volt férje. Európai szempontból az óvatos-baráti viszonya azonban fennáll, hiszen Magyart sokkal inkább tekinti esetleges partnernek a jövőben az EU-s vezetők nagy része, mint Orbánt. Hiszen az EU-csúcstalálkozók visszatérő kérdésévé vált, hogy Magyarország él-e vétójogával, blokkolja-e a szankciókat Oroszországgal szemben, illetve akadályozza-e, hogy folytatódjanak a tárgyalások Ukrajnával az uniós tagságról. A The Economist következtetése, hogy a magyar választásokat nemzetközi figyelem övezi majd, egyrészt mert az amerikai MAGA mozgalom Orbánt példaképnek tekinti. Másrészt a tény, hogy egy kiüresedett demokráciában hivatalban lévő erős ember néz szembe komoly választási kihívással, messze túlmutat Magyarországon. Mit léphet erre az Unió? Az Európai Unió stratégiája a kivárás. A választás tiszta a magyarok előtt: a két érdemi induló között az egyik egyértelműen távolodik az EU-tól. Brüsszelt okolja, amiért nem haladnak az orosz-ukrán béketárgyalások. A másik viszont helyreállítaná a kapcsolatokat. Érdekes módon a felmérések alapján a magyar lakosság még mindig nagy mértékben támogatja az uniós tagságot. Egy friss felmérés szerint a magyar válaszadók 75%-a gondolja úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az uniós tagsága. Trump a washingtoni találkozó révén megüzente, hogy az amerikai támogatói csomag Orbán Viktor megválasztása esetén járna. Az EU nem fog ilyen közvetlen támogatást nyújtani egyik jelöltnek mellett sem. Ám azt joggal feltételezhetjük, hogy az uniós tagsággal járó előnyök csorbulni fognak a regnáló miniszterelnök újraválasztása esetén. Mostanáig Orbán uniós politikáját és a jogállam illiberális értelmezését euró milliárdokban mérhető befagyasztott és elveszett források, illetve egyéb súlyos pénzügyi szankciók követték. Kérdés, hogy az EU válasza eljut-e egy új jogi, politikai vagy pénzügyi szintre. Ternovácz Dániel – Nyitókép: Orbán Viktor és Donald Trump – BBC
Gyermekvédelem
Amikor a gyerekek mondják: Takarodó!
A FIDESZ-KDNP kormány a gyermekvédelemben bort iszik, mellette vizet prédikál! Alaptörvényi szintre emelték, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Azonban a FIDESZ-KDNP kormány a rájuk bízott, legkiszolgáltatottabb gyermekekkel szemben szegte meg a kötelezettségét! Szőlő utcai ügy, röviden Ahogy arról már beszámoltunk, Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatója emberkereskedelem és kényszermunka gyanújába keveredett, mivel a rendőrség szerint a volt igazgató javítóintézetis lányokat futtatott. Az ügy szeptember óta tovább bonyolódott. A kihallgatások során az körvonalazódik, hogy az intézetben rendszeres volt a szexuális erőszak és a gyermekekkel szembeni fizikai erőszak. A bántalmazásokat alátámasztja Juhász Péter, az egykori Együtt – a Korszakváltók Párt alapítója és elnöke által közzétett videó is. Az intézet megbízott igazgatója, aki egyébként a felvétel szerint részt vett a gyermekek bántalmazásában, a videó nyilvánosságra kerülését követően lemondott pozíciójáról. A 2025. december 9-én, az ügyben tartott eljárási cselekmények során kettő embert őrizetbe vettek, egyet pedig előállítottak. Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció Tuzson jelentése Az ügy kirobbanását követően megjelent a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálása és a gyermekek védelme érdekében szükséges intézkedésekről szóló 293/2025. (IX. 24.) kormányrendelet. Korábbi cikkünkben foglalkoztunk azzal, hogy miért aggályos az, hogy Tuzson Bence Igazságügyi miniszter egy folyamatban lévő nyomozás irataiba betekinthet, illetve arról tájékoztatást adhat. Nem mellékesen Tuzson (ahogy a kormány és a teljes propaganda gépezete is), szeptemberben azt állította, hogy a lefolytatott vizsgálata azt állapította meg, hogy sem politikusok, sem kormánytagok érintettsége nem merült fel, ahogy kijelentette azt is, hogy az ügyben kiskorú személy nem vált sértetté. Ezzel szemben Juhász Péter azt állítja, hogy az általa nyilvánosságra hozott felvételek már hónapok óta a rendőrségen és az ügyészségen vannak. Azaz, kvázi ezekhez is hozzáfért Tuzson. Egyébként a kormányrendelet továbbra is hatályban van. Tehát elvárható, hogy Tuzson Bence Igazságügyi miniszter a kormányrendeletben előírt kötelezettségét teljesítse! Azaz, pont ugyanolyan lelkesen, gyorsan, de természetesen sokkal precízebben tájékoztassa a nyilvánosságot, mint ahogy azt szeptemberben tette. Mondhatnánk azt is, hogy ne hazudjon, ne verje át az országot! Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció Öltönyös emberek Felmerült az is, hogy Juhász Péter Pál sötétedéskor öltönyös embereket vitt be az intézménybe. Az, hogy ezen személyek, ha valóban történt ilyen, milyen célból mentek a Szőlő utcába, nem tisztázott. Viszont ha megnézzük a folyamatot, nem nehéz, egy a gyermekek szexuális kizsákmányolására épülő maffia hálózatot felfedezni. A gyermekek bántalmazó, félelemmel átitatott légkörben éltek. Ezt a kikerült videó alapján nem nehéz megállapítani. Az, hogy ez a történet több éve zajlik, gyakorlatilag arra utal, hogy ezen személyek valamiért (vagy valakik miatt?) biztonságban érezték magukat. Nem gondolták, hogy a jövedelmező „üzletáguk” egyszer megszakad, mint ahogy arra sem gondoltak, hogy a gyermekekkel szemben elkövetett brutalitásuk egyszer nyilvánosságra kerül. Ezért is fontos lenne, hogy kiderüljön végre, ha voltak, akkor kik azok az öltönyösök, miért mentek az intézménybe, illetve az, hogy ki az a „Zsolti bácsi”? Természetesnek tekinthető a társadalom várakozása, hogy kiderüljön végre az, hogy a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettese, aki a pedofil bűncselekmények eltussolásában vett részt, hogyan kaphatott kegyelmet Novák Katalin, volt köztársasági elnöktől. Juhász Péter által nyilvánosságra hozott felvételek Ahogy kinéz a helyzet, jó, hogy nyilvánosságra hozta Juhász Péter a már említett felvételeket. Mivel az elmúlt időszakban voltak érdekes ügyirat, felvétel eltűnések. Elég csak Németh Szilárd alapítványa ellen indított per tárgyalási anyagára gondolni, amely eltűnt, állítólag rendszerhiba miatt. A Völner- Schadl ügyben, arra hivatkozással, hogy a kompromitáló felvételek a korrupciós ügyben nem relevánsak, így azokat maga az ügyészség semmisítette meg. Az ilyen és ehhez hasonló ügyek miatt az ember fülében cseng a mai napig, Varga Judit volt Igazságügyi miniszter azon állítása, amely szerint Rogánék kihúzatták magukat az ügyészségi iratokból. Köztudott, hogy a Tuzson jelenést követően nem sokkal Juhászhoz nagy erőkkel szálltak ki a Központi Nyomozó Főügyészség emberei, és lefoglalásokat végeztek. Mindezek ellenére nem akkora baj, hogy Juhász a nyilvánossághoz tudott fordulni, mert így legalább biztonságban vannak a felvételek! SZŐLŐ UTCA: Lemondott az IGAZGATÓ! - YouTube Juhász Péter | Juhi hivatalos Összegzés: Tehát van egy Szőlő utcai ügy. Van egy Tuzson-jelentés, amely egyébként a jogállamiságot sutba dobva készült. De ha már van egy jelentés, akkor illene azt nem propaganda célból elkészíteni és nem kémügyként beállítani, hanem abba tényeket beleíni. Van egy ócska, a legkiszolgáltatottabbakat kihasználó mocskos maffia, amelynek tagjai – valami, vagy valakik miatt - hosszú évekig biztonságban érezték magukat. És végezetül van egy kormányunk, amely bort iszik, de vizet prédikál! Gyakorlatilag kiderült, hogy a kormány a gyermekvédelmet kizárólag propaganda célból használja! Ja’ és van egy köztársasági elnökünk, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Mivel a Szőlő utcai ügyben még csak meg sem szólalt, így elmondható, hogy ez is csak elvi síkon működik! Az a kormány, amely saját maga által alkotott Alaptörvényt, ilyen módon megszegi, magára hagyja a legkiszolgáltatottabbakat, hosszú évekig asszisztál a gyermekek szexuális kizsákmányolásához, illetve bántalmazásához, annak fel is út, le is út! TAKARODÓ! Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció És akkor egy rövid frissítés: Még cikkünk megjelenése előtt volt a heti kormányfélreinfo, szóval, ott hangzott el az a bődületesen bicskanyitogató mondat - mégpedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szájából -, hogy a Szőlő utcai intézmény nem gyermekotthon, hanem javítóintézet, ilyesformán ott fiatalkorú bűnözőket nevelnek, illetve tartanak fogva. Nos, mi az Ígyélünknél, - meg szerintem a fél országban - azt gondoljuk, hogy - még, ha bűnözők is - nem így kell nevelni ezeket a fiatalokat, hiszen még a börtönben sem így kezelik a felnőtteket! dr. Gaál Lóránt - Melczer Zsolt - AI illusztráció
Egy másodrendű vádlott
Menyhárt Tamara | 2025.11.20. 22:28
„A bicskei gyermekotthonban történt pedofil bűncselekmények, majd kegyelmi ügy után egy ország ismerte meg K. Endre (Kónya Endre) és V. János (Vásárhelyi János) nevét. Vásárhelyi, az otthon volt igazgatója több ott nevelt kiskorú szexuális molesztálása miatt került börtönbe.” Kevesebb szó esik azonban Kunstár Béla másodrendű vádlottról. A bicskei pedofil ügy árnyékos szereplője: ki is valójában Kunstár Béla? Kónya Endre igazgatóhelyettesként próbálta eltussolni a bűncselekményeket, ezért kényszerítés miatt ítélték börtönbüntetésre, míg a Novák Katalin köztársasági elnök bukásához vezető botrányt kirobbantó elnöki kegyelemben nem részesült. A magyarorszag.hu oldalról mindenki számára elérhető adatok találhatóak a bicskei pedofil-ügy másodrendű vádlottjáról, Kunstár Béláról. Kunstárnak kiterjedt kapcsolati hálója volt – hasonlóan Vásárhelyihez és Kónyához, a médiában is kering róla információ. „Próbaideje alatt napközis gyerekeknek tarthatott foglalkozást a bicskei pedofil nevelő” A Parlamentben feltett kérdések megválaszolatlanok maradtak azzal kapcsolatban, hogy miért csak felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a vádlottat. „Az egykori nevelőotthoni gyerekek elmondták, őket is meglepte, hogy Kunstár időnként saját zsebből vitte el őket étterembe, vagy táborozni – azt ők is tudták, hogy erre nem a szerény nevelői fizetéséből tellett. Elmondták azt is, hogy az ilyen alkalmakat rendszeresen kihasználta arra, hogy szexuálisan közeledjen a fiúkhoz: alkohollal itatta őket, meztelen birkózásra és hasonló szexuális játékokra próbálta rávenni őket.” Külföldre költözött és gyerekeket szállít – hogyan lehetséges ez? Kunstár Béla végül – legutóbbi információk szerint – Svájcba költözött, ahol munkát is vállalt, mint buszsofőr. Ez a hír egy olvasó észrevétele alapján kelt életre, melyből a Gulyáságyú Média számolt be, nem kihagyva azt a tényt, hogy gyerekeket is szállít Kunstár… Sajnálatos módon a Kunstár Béla üggyel kapcsolatosan 2025-ben sem lelhető olyan írásos anyag, cikk, bírósági adatbázisban lévő adat, amely arról szólna, hogy • visszavonták a felfüggesztett szabadságvesztést és börtönbüntetés letöltésére kötelezték volna • új vád-eljárást indítanának ellene • foglalkozástól való eltiltás, közfeladatból kizárás – akár külön eljárásban – indult volna Hol marad az igazság? A rendszer hibája és a felelősség kérdése Így, hogy nincs új eljárás, maradt a felfüggesztett börtönbüntetés, és szabadon azt tehet, amit akar – például gyerekekhez köthető foglalkozást is végezhet –, eléggé megkérdőjelezhetetlen jogi- etikai kérdéseket vet föl. Épp az ilyen alávaló gazemberség az, amely jóformán büntetlenül maradt, így azok is bűnösök – morálisan mindenképp –, akiknek az enyhe ítélet köszönhető. Ezek az ügyek azok, amelyet nem felejthetünk el, nem engedhetjük meg, hogy a szőnyeg alá söpörjék, elfelejtsék. Ezeket a felszínen kell tartani, és újra elő kell venni – egy jobb és igazságosabb, független ítélkezés során! Menyhárt Tamara – Nyitókép: Koszi Ferenc – AI illusztráció
Gyermekszegénység
Menyhárt Tamara | 2025.11.12. 17:59
A KSH felülbírálta korábbi statisztikai adatait. Gyermekszegénység tekintetében megduplázódott a számadat. Az Eurostat (az Európai Bizottság Statisztikai hivatala) által megjelentetett részletes adatok szerint a magyar statisztikai hivatal 2019 és 2024 között jelentősen alulmérte a gyerekszegénységi rátát, például a 2020-as esztendőben a korrekció után a gyerekszegénység több mint duplája lett az eredetileg mért értéknek. A gyermekszegénység természete abban mutatkozik meg, hogy sok más szálon függ egyéb szociális hiányosságoktól, problémáktól – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Lakhatási problémák okoznak kirekesztést munkaerőpiacról, egészségügyi ellátásból, illetve konkrétan a társadalomból. A lakhatás költségei, a rezsi-terhek emelkedése fokozza a lakosság bizonytalanságát. A lakhatás pedig alap. Ha nincs biztos, fenntartható otthon, akkor az ember nem tud stabilan élni, dolgozni, gyermeket nevelni, tanulni. A munkaerőpiaci kirekesztettség demográfiai korlátokkal küzd, illetve szerkezeti kihívásokkal. Igen meghatározó a fiatalok, az alacsony végzettségűek, illetve a tartósan munkanélküliek magas aránya. Aki elveszíti a munkáját, előbb-utóbb elveszíti a társadalmi beágyazottságát is, s ennek folyományaként akár az otthonát is. Társadalmi kapcsolódás nélkül pedig igen nehéz kilábalni egy kilátástalan helyzetből – ez is súlyos szociális kihívás. Statisztikailag alacsony ráta mutatkozik ugyan a munkanélküliség tekintetében, de szociális kirekesztést okoz az, hogy nem mindenki fér hozzá jól fizető, stabil, hosszú távú munkához. Egyre több állampolgár elégedetlen az egészségügyi- illetve a szociális ellátásokkal, azaz a közszolgáltatási ellátórendszer összeomlását látják-tapasztalják. Ha az ellátórendszer nem működik, épp a rászorulók azok, akik nem kapnak támogatást, védelmet, segítséget – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Az említett hiányosságok, problémák egyre több állampolgárt, családot érintenek, amelyekben a gyerekek is elszenvedői a körülményeknek. Ha a család elszegényedik, vagy nem tud megfelelő biztonsággal gondoskodni a gyermekek jólétéről – nevelés, tanulás, élelmezés, mentális támogatás –, akkor a gyermekről előbb-utóbb elmondható, hogy elszegényedett környezetben él. A szegregáció és a hátrányos helyzetű tanulók helyzete az oktatásban is igen nagy probléma társadalmunkban. Egy hátrányos helyzetű tanuló sosem jut ugyanolyan minőségű oktatáshoz, mint az átlagos körülmények között élők. Az oktatás a legfontosabb eszköz az esélyegyenlőséghez. Ha nem működik mindenki számára egyenlő esélyekkel, egyforma minőségben, hosszú távon társadalmi feszültségeket okoz. A gyermekek elszegényedése, a családok belső feszültsége gyakran csúcsosodik ki abban, hogy kiemelik a családból a gyerekeket. A gyermekvédelemmel kapcsolatban az elmúlt időszakban egyre inkább kerülnek napvilágra elborzasztó hírek. A gyermekvédelem alulfinanszírozottsága, és a kiszolgáltatott gyerekek biztos védelmének elmaradása a jelenleg regnáló hatalom felelőssége. Ezzel párhuzamosan a pedofíl bántalmazókkal való kapcsolódása a kormánynak szintén elbizonytalanodást okoz az emberekben. Egyre több egyértelműen megvádolt, vagy akár már el is ítélt bántalmazóról derül ki, hogy kitüntették, kinevezték a köztudottan bűnözőt. Fotó: Koszi Ferenc – AI illusztráció Ezen a ponton a kiszolgáltatottság okán a gyermekszegénység és a pedofília – sajnos – bizonyos értelemben össze is függ, ami ellen minden bizonnyal keményebb, hatékonyabb fellépéssel, gyorsabb nyomozási hathatósággal kellene-lehetne tenni, és persze példaértékű büntetésekkel. Miért fontos az állami (valós!) adatgyűjtés? A KSH statisztikáit szokták mérvadónak hinni, de egy revízió során kiderült, hogy nagyon eltérő számok jelentek meg korábban, melyek megtévesztőek és súlyosan érintik a szociálpolitikai kérdéseket. Mint arra több kutató is felhívta a figyelmet: a KSH által közölt szegénységi adatok valahogy éppen úgy jönnek ki évek óta, hogy a szokásos eloszlás helyett extrém mértékű kiugrások vannak egyes jövedelmi sávokban. A szegénységet a tagállamokban mérő EU-SILC magyar adatainak revíziójáról szóló Eurostat értékelés (ami egyébként a 2019-2024 közötti évekről szól, míg a KSH a 2018-23 közti időszakot revideálta) 11. mellékletében ezt írják: „Az a tény, hogy a fő szegénységi mutatók nagyrészt változatlanok maradtak, arra utal, hogy a magyar adatok megbízhatósága és hitelessége már korábban is biztosított volt.”” Lehet persze magyarázatokkal szolgálni egy ilyen komoly, összetett adatpublikáció eredményeiről, mégis a korrekt tájékoztatás több kutatómunka tekintetében is irányadó. A statisztikai adatok megbízhatósága rendkívül fontos a szociálpolitikai munka során. Ha a mutatók csalnak, az adatok eltérnek a valóságtól, a döntéshozók nem kapnak valós képet a problémákról. Így lehetetlen célzottan és hatékonyan segíteni a rászorulókon, akár támogatásokkal is. „Január 1-vel 15 százalékos béremelés lesz a szociális és a kulturális ágazatban, a nevelőszülőkre fordított forrásokat pedig megduplázzák.” – jelentette be Gyulyás Gergely, miniszterséget vezető miniszter nemrég egy kormányinfón. Vajon ez az ígéret nem késő? Vajon lesz bármilyen eredménye? Menyhárt Tamara – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció
A pedofília története
Menyhárt Tamara | 2025.11.09. 02:49
Vajon a történelem során mióta vannak a gyermekekkel kapcsolatban család-védelemről, vagy bántalmazásról írásos anyagok, esetleg szabályozások, törvények? Van a pedofíliának történelme? A gyermekvédelem és a pedofília történelmi gyökerei Már a Krisztus előtti időkben, Mezopotámiában is készültek törvénykezések családjoggal kapcsolatban. Bár ezek elsősorban az örökbefogadással, a családi felelősség kérdésével kapcsolatban értekeztek. Magyar nyelven konkrét szexuális bántalmazásról nincs forrás a Hammurappi törvénykönyvekben. Vannak ugyan fellelhető anyagok a világhálón például az ókori görög és egyiptomi pederasztia intézményéről, de ezek akkoriban még nem bűnnek számítottak, hanem kifejezetten részét képezték a nevelésnek. „Az ókori Görögországban a pederasztia a serdülő fiúk nevelésének része volt, ahol egy felnőtt férfi szellemi, erkölcsi és testi fejlődését segítette, és ez magában foglalta a szexuális kapcsolatot is. A fogalom eredetileg a „fiú szeretet” értelmében használatos, és az ókorban általánosan elterjedt volt.” A Római Birodalomban Kr.utáni 1-3.században szintén születtek rendelkezések gyermekekkel kapcsolatosan, de itt inkább a családi rend, a becsület témája szerepelt, s az öröklésről, valamint az apa egyedüli bírói szerepeiről hoztak szabályokat. Angol nyelvű források említik leginkább a Lex Scantinia nevű jogszabályt, amely a szabad állampolgárságú fiatalkorúak védelméről szólt. Amikor az ember először próbálta törvénybe foglalni a jót – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Az első írásos ítéletek: Anglia a 17–19. században Írásos, bírósági dokumentált, konkrét gyermekmegrontásról elsőként Angliában születtek ítéletek a XVII.században. Később gazdagabb részletességgel szabályozták a pedofil bűncselekményekre vonatkozó büntetési tételeket. Meghatározták a 12 év alatti gyermeki kort, és súlyos bűncselekményként értékelték az ellenük elkövetett szexuális bántalmazásokat – szintén Angliában. (Offences Against the Person Act UK). „1874-ben egy New York-i egyházi gondozó azzal fordult az Állatvédő Ligához, hogy egy Mary Ellen nevű kislányt a szülei rendszeresen bántalmaznak. A leleményes egyházi gondozó kihasználva a common – law lehetőségeit, kérelmében azzal érvelt, hogy a gyermekkel úgy bánnak, mint egy kutyával. Ennek az ügynek köszönhetően megalakították a Gyermekvédő Ligát, amely feladatául tűzte ki a hasonló sorsú gyermekek kiemelését a családból, iskoláztatásukat, támogatásukat.” Az Amerikai Egyesült Államokban tehát először állatvédelemmel kapcsolatos Liga létesült, majd később itt vert gyökeret az első köztudottan hivatalos Gyermekvédelmi Liga, ahol kifejezetten a családon belüli erőszakkal foglalkoztak. Ebben persze szerepelt az elhanyagolás, a lelki bántalmazás és a fizikai erőszak is, de nagy hangsúlyt fektettek a gyermekek ellen elkövetett szexuális bántalmazásra, erőszakra is. A modern gyermekvédelem születése Világszerte egyre inkább elterjedt a pedofília bűncselekményként megítélt adaptálása, ugyanakkor ahogyan fejlődött az orvostudomány – köztük a mentális, pszichés betegségekkel foglalkozó ágai is – egyre több véleményezés alakult ki a társadalmakban. Vajon a pedofília csupán bűncselekmény, vagy betegség, beteges hajlam? Esetleg a kettő együttesen érvényes? Orvosi, pszichológiai tanulmányok első tudományos megjelenéseiről a szexuális devianciák orvosi osztályozása témakörben korlátozottan, szabályozottan érhetőek el. Az 1800-as évek végén már Freud is foglalkozott a témával, később pedig a pedofília, mint diagnosztikus kategória jelent meg a pszichiátriai rendszerekben (Kinsey-jelentések, 1952). A WHO és az UNICEF korszakos hatása a gyermekvédelemre Szintén angol nyelvű tartalmak érhetők el orvosi-szociológiai megközelítésből a 60-as években, amikor is az akkori modern orvosi-társadalmi fogalom, hogy gyermekbántalmazás, már diagnosztikai fogalommá vált. A 80-as és 90-es évekre az UNICEF, illetve a WHO tanulmányai már globálisan intézményesítették a gyermekvédelmet, és nemzetközi egyezmények is születtek. A veszély a képernyőn keresztül leselkedik – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A 2000-es évek meghozták a modern technikai vívmányokat, így már nem csupán a hatalmukkal visszaélő felnőtt családtagok, tanárok, edzők, nevelők, táboroztatók, felelős munkakörben dolgozó ragadozók körében vannak pedofilok, hanem az internet világában, az online térben is lecsaphatnak a gyanútlan kis- vagy fiatalkorú áldozatokra. Az elhíresült Casa Pia pedofilbotrány nagy port kavart Portugáliában. “2010 szeptemberében első fokon öt év és kilenc hónaptól 18 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték Portugália legnagyobb pedofilperének hat vádlottját. A 230 éve működő Casa Pia árvaházban kiskorúakat erőszakoltak meg, illetve gazdag megrendelőknek gyerekeket szállítottak az intézményből. A vádlottak között volt az árvaház egykori igazgatója, továbbá egy ismert tévés személyiség, két orvos és egy korábbi diplomata is.” A családon belüli szexuális bántalmazása a gyerekeknek, illetve az intézményesített, a hatalmukkal visszaélő vezetők hálózata sajnos nem egyedi, bárhol a világon előfordul, előfordulhat. Magyarországi ügyek: a bicskei és Szőlő utcai botrányok A Magyarországon kirobbant “bicskei”, s az azóta megjelenő “Szőlő utcai” pedofil-ügyek jól mutatják. A hatalom elképesztő méretű hálózatokat képes saját védelme alatt működtetni, akár évtizedeken át. A Casa Pia ügy lezárása jó példa lehet a magyarországi borzalmak feltárásának, és felszámolásának folyamatára nézve. Talán van remény arra, hogy a teljes magyar társadalmat elborzasztó és felháborító pedofilügyek végre az igazságszolgáltatást megfelelő munkára sarkallják, hogy a hatalom eme gyenge láncszeme valóban megoldásokkal szolgáljon. A védelem formái változnak, de a felelősség örök – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Egy kegyelmi botrány, sorozatos pedofil-ügyek – mindenkit megérint, felháborít. Hogy a pedofília betegség, ferde hajlam, vagy bűncselekmény? Bármi is lehet a végső definíció, a gyermekeket meg kell tőle védenünk – mindenáron – még akkor is, ha történelme van. Menyhárt Tamara – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció
Gyermekvédelem papíron, bántalmazás a valóságban
Rácsaptál már a gyermekedre?
Menyhárt Tamara | 2025.12.14. 19:25
Adtál neki egy taslit? Rácsaptál a fenekére, a kezére? Vagy fölemelted már a hangod, amikor fegyelmezni kellett, mert nem hallgatott rád, mert ideges lettél, mert szemtelenkedett, visszaszólt? Valamely zsigerből fakadó nevelési módszer a legtöbb családban előfordul. Van, aki rákiabál a gyerekre, van, aki bizony rácsaphat, de aztán a legtöbb ember megnyugszik, megsimogatja a gyerkőc fejét, megöleli, és már ki is békültek. Ilyen van. Ez tagadhatatlan, hogy sok családban előfordul. Amit a Szőlő utcai videók mutatnak De amit most látunk – az elhíresült Szőlő utcai eset videóin –, a legtöbb embert megérinti, megdöbbenti. Nincs hang, csak kép… minden bizonnyal a bántalmazó erőember pontosan tudta, hogy vannak kamerák, sőt azzal is tisztában volt, hogy a „neveltek”, a dolgozók is szem- és fültanúi az eseményeknek – gátlástalanul ütötte, vágta, rúgta a szerencsétlen fiúkat. Nincs jelentősége, hogy ezek az események mikor történtek. Minden bizonnyal a bicskei kegyelmi botrányt követően is zajlottak a verések. "Gátlástalanul ütötte, vágta, rúgta a szerencsétlen fiúkat" - Fotó: YouTube ScreenShot Néma felvételek, ordító valóság Amikor egy kívülálló, egyszerű állampolgár látja ezeket a képsorokat – ha ugyan végig bírja nézni –, elgondolkodik azon, hogy ő, amikor ideges volt gyermeknevelés közben, esetleg rákiabált a gyerekére, vagy ad neki egy tockost. És elszégyelli magát. Megborzong. Esetleg még lelkifurdalást is érez. Holott a kettő nem összehasonlítható. A megvert fiúk az intézetben nem kapnak vigasztalást, védelmet, nem bújhatnak oda az anyjukhoz, testvérükhöz, egyedül reszketnek és félnek a veréstől. Nem halljuk a felvételeket, csak látjuk. Nincs hang, nem tudjuk, meg mernek-e egyáltalán szólalni a fiúk, akiket minden gond nélkül áthúz az asztalon, kirángat a helyéről, beleveri a fejét az asztalba, rugdossa, ököllel üti, hozzá csapja a falhoz – és még sorolhatnám. Nem tudjuk, visszaszólnak-e, könyörögnek-e, visítanak-e a fájdalomtól. Nem tudhatjuk. Mégis halljuk az üvöltést, a könyörgést a némafilmek alatt is. "Nincs hang, nem tudjuk, meg mernek-e egyáltalán szólalni a fiúk" - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció És belül mi is üvöltünk. És ha valaha kiabáltunk a gyerekünkkel, vagy rácsaptunk a fenekére, mert már nem tudtunk kezelni egy helyzetet, akkor azért is üvöltünk. Pedig a kettő nem összehasonlítható. Mit tett a kormány? Mit tett a kormány? Ezekben a gyermekvédelmi ügyekben, amelyek sorra a felszínre kerülnek – prostitúció, pedofília, brutális bántalmazás –, keményen terelt és terel. Áldozatokat hibáztat. Rendőröket küld az intézmények élére „védelmére”. Rendőrállam? Ez vár ránk? Rendőrök a Szőlő utcai intézmény előtt - Fotó: YouTube ScreenShot A Szőlő utcai ügy mint szimbólum A Szőlő utcai ügy ma már egy metafora: magában hordozza Magyarország összes gyermekvédelmi intézményének összeomlását. Egy fogalom, amiről mindenkinek a gyermekbántalmazás jut mára az eszébe. A bicskei pedofilbotrány után az évszázad gyermekbántalmazási ügyévé lépett elő a Szőlő utcai sorozat. Ki robbantotta ki az ügyet? Kuslits Gábor interjúja a Válasz Online-on indította el az egész botrányt. Természetesen nem az általa elmondottak alapján indítottak első körben vizsgálatokat, hanem ellene. Teljesen érthetetlen és abszurd ez a reflexió. Tuzson Bence és a „kész jelentés” A volt igazgató, Juhász Péter Pál prostitúciós hálózatot üzemeltetett, s a kormány első reakciója – Tuzson Bence igazságügyi miniszter még a hivatalos megbízást megelőzően lobogtatta a kész jelentést, miszerint: • ebben a büntetőügyben kiskorú sértett nem merült fe• minden alapot nélkülöző, aljas rágalom az, hogy az ügyben politikus neve felmerült volna• a miniszterek ártatlanságához kétség nem fér• feltártuk, hogy az ügyhöz kapcsolódóan szervezett akció zajlik, ezt az események és a megszólalások sorrendje világosan mutatja• az ügyben idegen titkosszolgálati szál is felmerül. Azonnal hárít, terel, hazudik, sőt azoknak ígér büntetőeljárást, akik felfedték az igazságot. Tuzson Bence igazságügyi miniszter - Fotó: - Fotó: YouTube ScreenShot „Nincs kiskorú, nincs politikusi szál” Ezek szerint az, hogy egy gyermekvédelmi intézmény rendszerébe tartozó javítóintézetben szervezett prostitúció zajlik éveken, évtizedeken át, teljesen rendben van. A lényeg, hogy nincs kiskorú érintett és nincs politikusi szál. És ezt halál komolyan kijelentik, kiposztolják, majd fenyegetőznek, kiküldik a TEK-eseket azokhoz, akik a felszínre emelték az ügyeket. A „Zsoltibácsi”-szál összemosása Ezután Juhász Péter influenszer szólaltat meg egy önként jelentkező lelkészt, aki pedofíliáról beszél Ózd környékén, s aki szerint a gyerekek, akiket ez érintett, egy bizonyos Zsoltibácsit emlegettek, aki ismert politikus. Emiatt az ügyészségre is bevitték az influenszert, és a Szőlő utcáról kérdezték. Pedig ő az Ózd környéki Zsoltibácsis ügyekkel kapcsolatban készített videót akkor. A kormány narratívája tehát arról szólt, hogy jól összegyúrja, összekeverje a két teljesen különböző, förtelmes ügyet, és inkább a javítóintézeti igazgató letartóztatására terelje a témát, hiszen ők léptek, lám, megindult a nyomozás. Így aztán a Zsoltibácsi-ügy és a Szőlő utcai ügy egy jó ideig keveredett, megzavarta az embereket, hogy végül redukálódjék csupán a Juhász Péter Pál volt igazgató által felnőtt lányok futtatásáért folytatott büntetőügyre. Juhász Péter Pál volt igazgató - Fotó: divany.hu Kiderül az igazság Aztán egyszerre kipattant, hogy bizony voltak kiskorú áldozatok is a Szőlő utcai intézet igazgatójának ténykedései között. Kiderült, sőt a mára már fiatal felnőtté vált lányok és fiúk is nyilatkoztak, hogy gyermekkorukban konkrétan megerőszakolták őket. Nem csupán a Szőlő utcában, hanem egyéb gyermekotthonokban is, ahol korábban az igazgató dolgozott. Minden összefolyik, mégis szétválasztható, ha valaki igyekszik nyomon követni az egyre több szörnyűséget. „Új vezetés” – régi borzalmak Az igazgató letartóztatása után egy kinevezett igazgató ült a Szőlő utcai intézet élére. Az ember azt gondolhatná, hogy akkor végre normális vezetés lesz, és nem történhet már olyan sok szörnyűség sem az ott tartózkodó fiatalkorúakkal, sem az oda beszállított egyéb áldozatokkal. Új vezetőség, új lehetőség, végre elindult a változás. Juhász Péter Pál volt igazgató - Fotó: divany.hu „A mai napig vezető pozícióban dolgozik a Szőlő utcai javítóintézetben az a nevelőnő, aki egy egykori intézetis fiú vallomása szerint tudott arról, hogy az intézet igazgatója, Juhász Péter Pál rendszeresen megerőszakolja őt.” A nevelőnőt 2022-ben a Szociális Munka Napja alkalmából Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára Pro Caritate díjjal tüntette ki – írja a 444 ezzel foglalkozó, tényfeltáró cikke. Ismét egy pedofilmentegető kitüntetése derült ki, amin már ember nincs, aki csodálkozna. Letartóztatások és videók Az eddig Juhász Péter Pál volt igazgatót védő bizalmas azonban nem volt egyedül. Már legalább hét embert letartóztattak, és végül azt az ideiglenesen kinevezett igazgatót, Kovács-Buna Károlyt is, akiről a brutális bántalmazó videók készültek. Tény, hogy Juhász Péter influenszer podcast-je nélkül ez az ügy nehezebben, vagy csak sokkal később robbanhatott volna ki. (40 perc, csak erős idegzetűeknek ajánlom) Üzenet a szülőknek – és a kérdés, ami marad Minden szülő, aki szembesül az interneten keringő videókkal, és esetleg valaha a saját gyermekével szemben emelt hangon beszélt, esetleg rácsapott a kezére, fenekére, nyugodjon meg. Mert a kettő nem összehasonlítható. És mit tesz a kormány? Ahogy dőlnek a dominók, egyre többen megszólalnak. A nagy vehemenciával kihirdetett „kiskorúak nem érintettek” mondatot sajnos-szerencsére már megcáfolták az áldozatok. Vajon a szintén sokat emlegetett „nincs politikusi érintettje a gyermekvédelmi ügyeknek” szlogent megcáfolják majd? Várjuk. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
A gyalázatos cinizmussal vetekedő közöny
dr. Zeke László | 2025.12.05. 01:04
Most, hogy hüledezünk Pintér Sándor embertelen, gyalázatos mondatain, talán érdemes ennek oldalágait is követni. Mert a szégyentelenül kimondott szavakon túl a tettek, az elmulasztott cselekvés legalább annyira kegyetlen, még ha pökhendiségével nem is kavarja úgy fel az indulatokat, mint a belügyminiszter. A szépen, csendben, hallgatva elmismásolt cselekvés is mélyen embertelen tud lenni. Érdemes ezért a 350 ártatlan kisbaba hospitalizációjáról ejtenünk pár szót. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászai Intézetének osztályán sok pici baba, illetve kisgyerek tartózkodik bent huzamos ideig, úgy, hogy vagy gyermekvédelmi okból, vagy örökbefogadó szülőre várva, vagy komoly betegség miatt nincs mellettük szülő, szeretettel gondoskodó felnőtt. A babák simogatása, ölelgetése, a szeretetteljes testi kontaktus felvétele és fenntartása ebben az életkorban olyan létszükséglet, amelynek elmaradása akár egész életre szóló traumát jelent, szélsőséges esetben személyiségzavarhoz is vezet. Ezt a problémát felismerve az országban több klinikán erre a feladatra kiképzett önkénteseket vesznek igénybe (Szeged, Pécs, Szigetvár, Kaposvár), de Debrecenben – annak ellenére, hogy a feladatra vannak célirányos képzést kapott, vállalkozó kedvű önkéntesek – nem indul be a program, pedig az önkéntes munka sokat segítene a beteg gyerekek problémáján, illetve az ott dolgozó nővérek, ápolók számára is nagy segítség lehetne. Örökbefogadó szülőre várva – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció De mi is az a hospitalizáció? A gyermek időérzékelése eltér a felnőttekétől. Az addig megélt életük tartamához viszonyított idő náluk sokkal lassabban telik. Bizonyára mindannyian emlékszünk a kisgyerek korunk végeláthatatlan hosszúságú nyári szüneteire, s arra, hogy felnőttként ez a pár hónap miképpen törpül össze, s repül el olyan hamar, mint gyerekkorunk egy-két hete. Egy pár napos pici baba a napokban mért időtávot is valóságos korszakként éli meg. Emellett a kiszolgáltatottságuk is annál nagyobb, minél kisebb korban maradnak magukra, nélkülözik a biztonságot adó felnőtt közelségét, az elszigeteltséget és kiszolgáltatottságot. Ebben a korban érzelmi és fizikai stimuláció nélkül a babák akár pár hét alatt súlyos érzelmi és ezzel együtt fizikai fejlődési zavarokat eredményező szenvedésen mennek át. Szeparációs szorongásból eredő súlyos viselkedési zavarok alakulhatnak ki. A mély, frusztráló emlékek beleivódhatnak a babák elméjébe, tartósan megmaradhatnak a bizonytalanság, a félelem képei, a kórházi tartózkodás depressziós hangulata. Minél kisebb gyerekről beszélünk, annál gyorsabban alakul ki és mélyebben szervesül az élmény, így akár egy pár hetes betegség és a vidéken élő látogatásban akadályozott szülő elég ahhoz, hogy túlterhelt nővérek ne tudjanak gondoskodni a babák babusgatásáról, ölelgetéséről, biztonságot adó törődésről és máris ott a baj! A mély, frusztráló emlékek beleivódhatnak a babák elméjébe – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Hogyan segíthetünk? A probléma megoldása nem egyszerű – látva a hazai egészségügy állapotát és hallva a miniszter embertelen cinizmussal megfogalmazott mondatát: „Nem mi szültük őket, nem mi hagytuk ott őket a kórházban.”. Ugyanakkor a megoldás egyben olyan pofon egyszerű is, mint amilyen egyszerűen oldotta meg Semmelweis doktor, az anyák megmentője a gyermekágyi halandóság problémáját azzal az egyszerű javaslattal, hogy az orvosnak alaposan kezet kell mosnia, mielőtt megvizsgálja a terhes anyukákat. Ugyanis a tennivaló nem egyéb, mint simogatni, babusgatni, kedvesen átölelni a magukra maradt pici babákat. Vannak olyan jótét lelkek, szakemberek, akik szívükön viselik ezeknek a gyermekeknek a sorsát és lelkesen igyekeznek segíteni. Országszerte szerveznek képzéseket a témáról és segítséget nyújtanak azoknak az embereknek, akik készek szabadidőt, energiát szánni erre a feladatra, akiket nem hagy békén a tudat, hogy szenvedő pici babák élete megy tönkre az orrunk előtt azért, mert nem kapnak ölelést, mosolyt, becéző szavakat, egy kis biztatást és biztonságot. Ilyen példa értékű társadalmi feladatot lát el a Nevetnikék Alapítvány. Önkéntesek (egy-két hónapos) kiképzését vállalják, folyamatos utánképzéssel, akik rendszeres látogatásokkal tudják enyhíteni a kórházban fekvő betegek szorongásait, fájdalmait, elterelik a gyerekek figyelmét a gondokról, elűzik az unalmat, és megnevettetik őket. Báboznak nekik, mesét mondanak, kézműves, zenés, társas foglalkozásokat tartanak a kórházi játszószobákban, vagy a kórtermekben. Az önkéntesek párban dolgoznak, a foglalkozások hossza általában 2 óra, ez idő alatt egy osztály betegeit látogatják végig, kiemelten figyelve a nem látogatott gyermekekre. Az önkéntesek rendszeres látogatásokkal tudják enyhíteni a szorongást – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Ahol elkel a segítség és ahol nem… A felkészült önkénteseket több helyen fogadják. A Nevetnikék Alapítvány oldalán olvashatjuk, hogy Pécs, Kaposvár, Szigetvár több intézményében zajlik a program és hallottunk arról, hogy Szegeden is folyik hasonló tevékenység, ahol orvostanhallgatók veszik ki részüket a rendkívül hasznos, nagyon dicséretes, emberséges akciókból. Nyilván a kiképzett önkénteseknek a fogadó intézményben át kell esniük pszichológiai vizsgálaton a kezelt gyermekek érdekében, de egyébként az ingyenesen adott, jó szándékú segítség elfogadásának – józan ésszel elgondolva – nem lehetne semmilyen akadálya. De nem mindenhol ilyen jó a helyzet, holott az lenne a természetes, ha ez a fajta munka általánosan elfogadott, természetes tevékenység lenne MINDEN olyan egészségügyi intézményben, ahol fennáll a hospitalizáció veszélye. Itt van mindjárt Debrecen és a Klinika Gyermekgyógyászai Intézetének esete a jelentkező önkéntesekkel.2025. április 22-én kereste meg őket egy lelkes önkéntes a következő levéllel: »Tisztelt Igazgató Úr! XY vagyok, debreceni lakos. Elvégeztem a Nevetnikék Alapítvány „A kórházban ápolt csecsemők pszichés gondozása és megtámogatása” című tanfolyamot. (Az oklevelet mellékelten csatolom.) Mint ahogy a képzésen is ezt hallottuk, (illetve ahogy magán az oklevélen is szerepel) a tanfolyam elvégzése önmagában nem jogosít fel a klinikára való belépésre, amelyhez előzetes alkalmassági vizsgálat szükséges. Tisztelettel érdeklődni szeretnék, hogy erre az alkalmassági vizsgálatra mikor, milyen módon lehet sort keríteni, hogy megszerzett ismereteimmel és tapasztalataimmal (két gyermeket felneveltem, egyébként több évtizede pedagógusként dolgozom) segíthessem az Önök munkatársainak áldozatkész munkáját az Önök gondjaira bízott kisbabák lelki egészségének szolgálatában. Tisztelettel: XY« A készséges válasz gyorsan, 2025. április 24-én megérkezett azzal, hogy az igazgató úr „természetesen támogatja a kezdeményezést” és hamarosan visszajeleznek arról, hogy „melyik osztályrészen (gyermekrehabilitáció, csecsemő részleg) és milyen feltételekkel tudják a programot elindítani”. A biztató válaszra a lelkes önkéntes 2025. április 26-án jelezte válaszlevélben, hogy köszöni a gyors választ és jelezte, hogy rajta kívül van még két másik önkéntes is, akik szintén részt vettek a Nevetnikék Alapítvány képzésén, és szívesen bekapcsolódnának a munkába. Másnap erre a levélre is kapott választ azzal, hogy a program beindításának végső engedélyezője a Klinikai Központ Elnöke, az ő engedélye szükséges, arra várnak… A Nevetnikék Alapítvány „A kórházban ápolt csecsemők pszichés gondozása és megtámogatása” című tanfolyam elvégzésének tanúsítványa Egy kis kedvesség, szeretet az, amivel lelkes önkéntesek szenvedő, bajba jutott kisbabákon, gyerekeken szeretnének segíteni. Mi kell ahhoz, hogy valaki ezt a segítséget visszautasítsa, megakadályozza!? Milyen szempont írja felül azt, hogy ezeknek a gyerekeknek a sorsát egy életre befolyásoló traumát enyhíteni, elkerülni lehessen!? Szóval engedélyre várnak, 2025. áprilisa óta. Most van 2025. december van. Mindjárt itt a Mikulás. A gyerekek már biztos nagyon várják odabent… Szívszorító dolog ebbe belegondolni és tökéletesen megértem Grecsó Krisztián indulatos sorait, aki a problémára vérlázítóan cinikus mondatokkal reagáló Pintér Sándort lényegében a Pokolba küldte. Ehhez csak Yuval Noah Harari gondolatát tudom hozzá fűzni: „A pokol egy elveszett gyermek, aki a szüleiért sír.” dr. Zeke László – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció
Nem mi szültük – a hatalom pökhendi arroganciája
Koszi Ferenc | 2025.11.29. 15:06
Ha létezne a trágyaszemcsés empátia-lovagkereszt, Pintér Sándor biztosan megkapná a rozsdás fokozatot. Orbán Viktor pedig újra megmutatta, hogy kormányában még a szakmai hozzá nem értésnél is sokkal fontosabb a rideg embertelenség. Stirlitz persze előre tudta… Nem mi szültük Ha vannak ártatlanok ebben az országban, akkor azok ők: a háromszázötvenek. Akik nem tehetnek a megszületésükről, akiknek csak szeretetre lenne szükségük, de ezt már a világra lépésük első másodpercétől megtagadják tőlük. Nem ők választották a nyomort, amelybe a rendszer taszította, és tartja bezárva a családjaikat. Nem ők döntöttek arról, hogy az állam már bölcsős korukban lemondjon róluk. Hol vannak ilyenkor az egyházak? Amelyek vad indulattal üvöltöznek az abortusz ellen, és arról vitáznak, hány sejtosztódás után tekintendő élőnek egy magzat? Hol vannak akkor, amikor már nyilvánvalóan élőlény – sőt, ember – az újszülött? Hol vannak, amikor a megszületett gyereket kellene megvédeni, nem a még meg sem fogant ideológiai konstrukciót? Hol van ilyenkor a kollaboráns KDNP? A vadászmezőkön jeleskedő, ritkaságokat halomra gyilkoló álkereszténység, amely a prédikációkban szeretetről papol, de a valóságban hátat fordít a legvédtelenebbeknek. A gyermekvédelmi rendszert lezüllesztő egyházmegyék, amelyek már nem az egyházaikat árulják el – hanem magát a hitet. Lábbal tiporják évszázados örökségüket. Szégyelljék magukat. A gyalázat sorozata A nincstelenségbe kényszerített, és ott tartott családokba születő gyerekeket sokszor már a kórházban elszakítják a szüleiktől. Egy részük örökbefogadókhoz kerül, néhányukat külföldre adják el, másokat nevelőszülőkhöz osztanak be. A többség azonban csecsemőotthonban kezdi a nyomorúságos kis életét, ahol már az első hónapokban beég: nincsenek kapcsolatok, nincsenek arcok, nincsenek ölelések, nincs esély. Csak rendszer van. És közöny. Innen aztán egyenes út vezet a gyermekotthonokba. És akinek igazán szerencsétlen a sorsa, az egy bicskei, szőlő utcai vagy ózdi intézményben köt ki – ott, ahol évtizedek óta pontosan tudják, hogyan kell egy gyereket árunak tekinteni. Ott, ahol a hatalom védelme alatt egy lelketlen kufár „használatra” adja el őket rendszeresen, teljes bizonyossággal, hogy felmentik, kitüntetik, majd visszaengedik ugyanabba a pozícióba. Hiszen ők ennek az üzletnek is a haszonélvezői. Ez nem tévedés. Nem rendszerhiba. Nem mulasztás. Ez maga a rendszer. Nem mi hagytuk ott A családok, akik nem vihetik haza az újszülöttjüket, olyan mélységes fájdalmakat élnek át, amit a dőzsölő nagyurak elképzelni sem képesek. A nincstelenség, amelybe az Orbán-rendszer taszította őket, elkerülhetetlenné és kilátástalanná vált. Gyakran azt sem értik, mi történik velük, miért, és kik döntöttek a sorsukról. Miért lett az ő gyerekükből is statisztikai tétel, állami áru, intézményi melléktermék? Nekik marad a fájdalom. A kilátástalan küzdelem a gyerekeikért, a családjukért, a megélhetésért, miközben a hatalom látványosan képtelen – valójában nem is akar – megoldást találni erre a helyzetre. Mert ez a rendszer számára nem probléma. Ez egy kényelmes, kiépített status quo. Egy „emberséges” kinyilatkoztatás, amelyben mindenki annyit ér, amennyije van. És mi mégis újra és újra ott találjuk magunkat a kérdés előtt, amelyre nincs jó válasz: …… Vádirat Vádolom a kormányt és annak minden felelős döntéshozóját, hogy a gyermekek alapvető jogainak védelmét elmulasztotta, és ezzel szándékos, rendszerszintű állami mulasztásos jogsértést valósított meg. Vádolom a belügyminisztert, hogy felügyeleti és ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítette, a súlyos visszaélésekről tudomással bírt, és mégsem intézkedett — ezáltal törvényben rögzített kötelességét megszegte. Vádolom a gyermekvédelmi rendszer irányítóit, hogy a rájuk bízott gyermekek testi-lelki integritását nem biztosították, és így folyamatos, tartós jogsérelmet okoztak. Vádolom mindazokat, akik ennek a rendszernek a fenntartásához hozzájárultak — akár döntéssel, akár hallgatással — mert magatartásukkal a magyar jogrend alapelveit, mindenekelőtt az emberi méltóság sérthetetlenségét és a gyermek mindenek felett álló érdekét súlyosan megsértették. Mert tudták, mit tesznek – és mégis megtették. Koszi Ferenc – Nyitókép: Telex – YouTube ScreenShot
„Nem mi szültük őket, és nem mi hagytuk őket ott”
Menyhárt Tamara | 2025.11.29. 10:19
A kórházakban hagyott több mint háromszáz újszülött, csecsemő és kisgyermek sorsával kapcsolatos kérdésre Pintér Sándor belügyminiszter válasza „Nem mi szültük őket, és nem mi hagytuk őket ott” több mint cinikus és elhatárolódó volt. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) nyilvántartása szerint jelenleg 353 olyan gyermek van kórházi ellátásban, akikről a szüleik lemondtak, vagy akiket a szüleik nem vihettek haza magukkal. 2025. januárjában még 260 csecsemő maradt egészségügyi intézményekben, ez a szám év végére jócskán nőtt. A szülészeti osztályokon hagyott babák nagy részét nem a szülők hagyták ott, vizsgálatok alapján nem is bántalmazó családból származnak. A TASZ szóvivője szerint a gyámhatóság, a gyermekvédelmi rendszer teljes összeomlását mutatja, hogy nem indokolt módon kényszerülnek a kórházak a kicsik befogadására. Sokakat indokolatlanul emeltek ki a családjukból. November 20-a a gyermekjogi világnap. Ezen a napon fogadták el – immáron 36 évvel ezelőtt – azt az ENSZ gyermekjogi egyezményt, amely garantálja a gyermekek alapvető jogait. Szegénység miatt egyetlen gyermeket sem szabad kiemelni a családjából. Ehelyett a családok támogatására volna szükség – állami szinten, ami nem történik meg. Az SOS Gyermekfalvak beszámolója szerint: „A 103 megkeresésből az alapítvány 5 esetben tudott babát fogadni, a drasztikus nevelőszülő hiány miatt a többi gyermeket el kellett utasítania. Országosan több ezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel. Az alapítvány jelenleg is nevelőszülőket keres. Mit jelent a nevelőszülőség? A nevelőszülői státusz is nehézségeket hordoz. Nem kérdés, hogy a nevelőszülő még nem örökbefogadó, gyakorlatilag csak ideiglenesen vigyáz a rábízott gyermekre, mégis rendkívül nagy a felelőssége, hiszen többnyire erősen traumatizált gyermekekről kell gondoskodni. Ha szerencséje van, és összehangolt a szakmai kommunikáció gyámügyes, pszichológus, nevelőszülő, egyéb gyermekvédelmi szakemberek között, akár örökbe is fogadhatja az adott gyermeket. Mennyit lehet keresni a nevelőszülőséggel? Mivel a nevelőszülői státusz gyakorlatilag egy munka, sőt egy hivatás, amit a legtöbben szívügyüknek tekintenek, ezért államilag díjazott. Az is tudható, hogy – akárcsak a gyermekvédelmi dolgozók esetében – rendkívül alulfizetett munkáról van szó. „Már az elején fontos tisztázni, hogy a nevelőszülőség és az örökbefogadás az két külön dolog, bár ezt a kettőt sokan ugyanannak veszik” – olvasható a Pénzcentrum nevelőszülőkről szóló írásában. „A nevelőszülőt a gyermek, fiatal felnőtt ellátására nevelési díj is megilleti, amely juttatást a nevelőszülő kizárólag a gyermek, fiatal felnőtt megfelelő ellátására fordíthatja (pl. élelmezés, ruházkodás, tankönyvek, egészségügyi ellátás, stb.).” Korábban volt arról szó, hogy a kormány a gyermekvédelmi dolgozók bérét megduplázza, s ehhez – elméletileg – hozzátartoznának a nevelőszülők is, viszont az ígért tizenhét milliárd már árnyaltabb vízióvá vált. „Bár belengette az Orbán-kormány, hogy még az idén 17 milliárd forint pluszpénzt kap a gyermekvédelem, erre az idén már nem kerül sor” Mit mond a szaktárca? „Nemcsak a források elosztásával összefüggésben merülnek fel kérdések.” mondta Pintér Sándor. A belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség napokban tartott őszi szakmai rendezvényén kitért a kórházban hagyott csecsemők problémájára. Elmondása szerint országszerte csaknem 300 újszülött van, akiket a szüleik nem vittek haza. Ezeket a csecsemőket 2025. december 31. és 2026. március 31. között nevelőszülőkhöz, illetve bölcsődei ellátásba helyeznék át.” Arra a kérdésre, hogy miként kívánják bővíteni a nevelőszülők létszámát, nem kapott választ a Népszava a Belügyminisztériumtól. A regnáló hatalom megoldást kínál: összesen négy új csecsemőgondozó intézetet létesít. Karcagon, Mátészalkán egyet-egyet, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében kettőt szeretne 2026. március 31-ig átadni. Igéretei szerint ezekben az intézményekben kívánják a későbbiekben a jelenleg kórházban hagyott gyermekeket ellátni. A választási kampány ígéretcunamija azonban nem kivitelezhető. A források hiánya, a működésképtelen rendszer már nem teszi lehetővé, hogy a több, mint háromszáz kisbaba élete biztonságban, megnyugtatóan alakuljon. * Nem Pintér Sándorék szülték őket. És nem ők hagyták ott. Vagy mégis? Menyhárt Tamara – Nyitókép: Telex – YouTube ScreenShot