



SzóMia | Tegnapelőtt 14:08
„Az a dolgom, hogy ceruza legyek és meséket írjak!” – vallja Czirják Erika meseíró, alkotó-fejlesztő meseterapeuta és fejlesztőpedagógus. Könyveivel, mesekártyáival és interaktív foglalkozásaival óvodákban, iskolákban, könyvtárakban varázsolja el a gyerekeket. Munkásságát többek között a Dugonics András Irodalmi Díjjal és az Év könyve TOP 10 elismeréssel is jutalmazták. Erikával a mesék gyógyító erejéről, a mai generációk kihívásaira adott válaszokról és a digitális világban rejlő kapcsolódási lehetőségekről beszélgettünk. Miért van szüksége az embereknek a mesékre ebben a felgyorsult világban?Mert „a mese az kell, mert körülölel…” Minden benne van, amire szükségünk van: az élet, a születés, a halál, a küzdelmek, a segítők, a próbák, a változás és a megoldás. Minden élethelyzet megtalálható bennük valamilyen formában. A mese különleges ereje abban rejlik, hogy nem akar kioktatni bennünket. Szelíden vezet, miközben mély és intenzív munkát végez a lélekben. Sokszor egy történet segít kimondani vagy megérteni olyan érzéseket, helyzeteket, amelyeket szavakkal nehezen tudnánk megfogalmazni. Azért is maradt velünk a mese évezredeken keresztül, mert az emberi lélek nyelvén beszél. Hiszem, hogy a mese több mint szórakozás: kapcsolódás, közös élmény és útravaló az élethez.Czirják Erika - Fotó: Czirják Erika saját archívumaGyerekként milyen történetek hatottak rád a legerősebben?József Attila Altató című verse különösen közel áll a szívemhez. Egy keménytáblás könyvben volt meg nekünk, és édesanyám rendszeresen felolvasta. A mai napig fel tudom idézni azt a meghittséget és biztonságot, amit ezek a közös esti mesélések jelentettek. Talán ekkor tapasztaltam meg először, hogy a történetek nemcsak szórakoztatnak, hanem otthont is teremtenek a lelkünkben. A másik nagy mérföldkő a magyar népmesék világa, azon belül is a Csillagszemű juhász, aki mondhatni, életem első mesebeli szerelme lett. Kívülről megtanultam, és mesemondó versenyeken is ezt adtam elő. Mindig lenyűgözött a bátorsága, a furfangja és az a szabadság, amivel szembeszállt a nálánál erősebbekkel. Mennyire építed be a saját élettapasztalataidat vagy a pedagógusi múltadat a könyveidbe?Azt gondolom, hogy a meseírók többsége a saját életét, tapasztalatait írja meg mesékbe ágyazva – ez rám teljes egészében igaz. Meséimben gyakran visszaköszön a kisgyerekkori Erika: a félénk és gátlásos kiskamasz, valamint az útkereső tinédzser alakja. „Nagyon gátlásos, szorongó és félénk kislány voltam, ezért az ehhez kapcsolódó témák különösen közel állnak hozzám. Szeretem megmutatni, hogy a bátorság nem azt jelenti, hogy valaki nem fél, hanem azt, hogy a félelmei ellenére is képes lépni. Talán ezért lett a félénk Fahéj története az egyik legkedvesebb mesém.” Később a saját fiaim történetei és kérdései adták a legtöbb inspirációt, de rengeteg ötletet merítek azokból a gyerekekből is, akikkel fejlesztőpedagógusként találkozom a mindennapokban. Sokszor hallani, hogy „a mai gyerekek már mások”. Te, hogy látod ezt?Szerintem a legfontosabb dolgok egyáltalán nem változtak. A gyerekeknek ma is ugyanúgy szükségük van szeretetre, figyelemre, biztonságra és valódi kapcsolódásra, mint régen. Amikor egy gyerek mesét hallgat, összebújik a szüleivel vagy önfeledten játszik, pontosan ugyanazokat az örömöket éli meg, mint a korábbi generációk. Ami megváltozott, az a világ körülöttük. Sokkal több inger éri őket, gyorsabban változik minden, és gyakran jóval korábban találkoznak olyan információkkal, amelyekkel régebben csak később. Alkalmazkodnak ehhez a ritmushoz. Éppen ezért lett még fontosabb a mese és a közös játék, mert ezek olyan biztos pontok, amelyekre stabilan támaszkodhatnak.Fotó: Czirják Erika saját archívumaAnyaként és szakemberként hogyan tudsz egyensúlyt találni a képernyők és a valódi jelenlét között?Nap mint nap találkozom ezekkel a kihívásokkal én magam is. Nem gondolom, hogy a technológia ellenség lenne, hiszen rengeteg lehetőséget ad, és az online tér ma már a kapcsolódás természetes része. A kulcsszó itt is a kapcsolódás. Fontos, hogy tudjuk, mi érdekli a gyerekeinket, mivel töltik az idejüket az online térben. Ha kíváncsian és nyitottan fordulunk feléjük, könnyebb velük valódi kapcsolatban maradni. Ugyanakkor vannak pillanatok, amiket semmi sem helyettesíthet: a közös étkezések, a kirándulások, az esti bekuckózós beszélgetések vagy egy közösen elolvasott mese olyan kötődéseket építenek, amelyek egész életre elkísérik őket. Nem feltétlenül tiltani kell, hanem jelen lenni egymás számára. Mit tanultál a legtöbbet a gyerekektől az évek során?Azt, hogy merjem szabadon engedni a bennem élő gyermeket. Amikor velük vagyok, bátrabban megengedhetem magamnak a kíváncsiságot, a játékosságot, és azt, hogy ne akarjak minden kérdésre azonnal kész választ adni. Megtanítottak arra, hogy a legfontosabb dolgok a legegyszerűbbek: egy jó kérdés, egy őszinte nevetés vagy egy közösen átélt pillanat többet ér, mint a legjobban megfogalmazott tanács. Milyen számodra egy igazán jó gyerekkönyv, és min dolgozol mostanában?Az a jó gyerekkönyv, amely nem ér véget az utolsó oldalon. Pozitív hatást gyakorol, újra és újra előveszik, beviszik az óvodába megmutatni, és beszélgetések indulnak el belőle. Tovább él a játékban és a családi megélésekben. Jelenleg egy rendhagyó, nagyon különleges projekten dolgozom. Nem könyv és nem is mesekártya készül, hanem egy érzelmi atlasz, amely az érzelmek csodálatos világába hívja a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt. A célom, hogy segítsen felismerni, megnevezni és elfogadni az érzéseinket. Hiszem, hogy ha egy gyermek megtanulja érteni a saját belső világát, azzal olyan életre szóló útravalót kap, amelyre felnőttként is bármikor biztonsággal támaszkodhat majd. További információ: https://czirjakerika.hu SzóMia - Nyitókép: Czirják Erika - Fotó: Czirják Erika saját archívuma

SzóMia | 06.16. 15:49
Mintha Melpomené és Kleió egyszerre hajolt volna a bölcső fölé. Az egyik a tragédiák, a másik a történelem emlékezetét adta útravalóul. A csók pedig Dávid homlokán csattant: megszületett a Mindenki lelép, majd nyomában a Hatalom árvái. Két regény, amelyek egyszerre politikai thrillerek, társadalmi látleletek és egy generáció önvizsgálatai. Nem véletlen, hogy a Mindenki lelép nemcsak sikeres könyvvé vált, hanem már a filmes adaptáció előkészítése is megkezdődött. Ezek a történetek ugyanis túlmutatnak az irodalmon: sokan a saját életük, saját döntéseik és saját korszakuk visszhangját hallják ki belőlük.Mindenki lelépMilyen érzés volt, amikor először meghallottad, hogy filmet szeretnének készíteni a könyvből?Nagyon örültem: egy első regénynél nagyon ritkán indul el ilyen gyorsan a filmes munka. Amikor az „Itt érzem magam otthon" producerei megkerestek, az első reakcióm az izgatottság volt – azt éreztem, hogy a könyv elérte azokat, akiknek szólni akart. Aztán persze jött a munka. Mert a film egy teljesen más médium, más ritmus, más feszültség – és az a kérdés, hogy ami az oldalon működik, hogyan él majd mozgóképen, engem is izgat alkotóként.Volt olyan jelenet a könyvben, amelyről írás közben is „filmszerűen” gondolkodott? Szinte az összes – sok olvasóm mondja is, hogy nagyon „filmesen” írok. Például a tihanyi nyitójelenet – a villa, a táj, a társaság összegyűlése – kezdettől fogva filmként élt bennem. Tudatosan törekedtem arra, hogy a helyszínek ne csupán háttérként funkcionáljanak, hanem karaktert kapjanak. Tihany nálam nem véletlenül szerepel: az ország kettősségét mutatja meg – ahogy a csillogó felszín alatt feszültség és rothadás húzódik meg. Mitől működhet egy politikai thriller ma Magyarországon? Attól, hogy mindenki a bőrén érzi, hogy az ország államformája hosszú évekre politikai thriller lett. Ez az ország az elmúlt tizenöt évben olyan történeteket produkált, amelyeket semmilyen thriller-sablon nem tudott volna megelőlegezni. Így a politikai thriller igazából a valóság sűrítménye. Azért működik, mert nem csak egyszerűen le akarja másolni a valóságot, hanem megmutatja az emberi motivációkat mögötte: miért marad valaki, miért lép ki, miért hallgat, miért áll be rendszerbe. Engem az emberi döntések érdekelnek – az, amit a hatalom okoz bennünk, családunkban, barátságainkban, nem a politikai struktúra önmagában.Félsz attól, hogy a nézők politikai állásfoglalásként olvassák a regényt? Egyáltalán nem. Az első regény kapcsán mint volt politikai szereplő szerzőként eleve volt egy elvárásrendszer, ami előttem jár. De a könyv nem politikai vitairat, hanem egy generáció és egy ország története hat szereplőn keresztül bemutatva. Mert a Mindenki lelép arról szól, hogy emberek hogyan navigálnak egy torzult rendszerben. Az, hogy a Margó-díj shortlistjére is felkerült a regény szintén azt igazolja, hogy irodalmi anyagként működik.Mennyire lesz szabad a film az eredeti történethez képest? Az adaptáció nem teljesen azonos a könyvvel, és nem is kellene annak lennie. Ami fontos, hogy a sztori lényege megmaradjon: az a feszültség, amit az emberek ismernek a saját életükből, a gyanakvás, a megoldatlanság érzése, amelyben a generációnk él. Ha ez a filmből is visszanéz a nézőre, akkor sikeres az adaptáció. Van olyan szereplő, akit már most lát maga előtt egy konkrét színész arcával? Sőt már írás közben is voltak – ez egy bevett írói technika. A casting ebből a szempontból is izgalma része a filmes munkának.A Mindenki lelép valójában thriller vagy korrajz? Mindkettő – és szándékosan az. Kemény témákról akartam könnyen befogadható módon írni. A thriller műfaja ezt lehetővé teszi: a feszültség bevon, az olvasó habzsolja a lapokat, de közben szembesül valamivel, amit esetleg el akart kerülni. A HVG »generációja reprezentatív regényének« nevezte – ezt a meghatározást szívesen elfogadom, mert azt érzem, hogy pontosan erről volt szó: egy generáció ambícióiról, félelmeiről és árulásairól.Mitől válik egy ország története személyes drámává? Attól, hogy megmutatjuk: a nagy struktúrák mindig konkrét emberek döntésein keresztül működnek. A NER nem egy elvont rendszer volt, ott lüktetett mindenkiben – az a barát, aki megmaradt, az a kolléga, aki elment, az a kapcsolat, ami megromlott. Én azoknak írtam, akik valaha feltették a kérdést: hogy francba jutottunk ide? Lehet-e egy film segíteni feldolgozni azt, amin az ország az elmúlt másfél évtizedben keresztülment? Ez a művészet egyik alapfeladata a kezdetek óta. Csak épp az elmúlt 16 évben mindent megtett a hatalom, hogy háttérbe szorítsa. Miközben tükröt tart, szórakoztat is – ez a művészi hitvallásom is. Hogy láthatóvá tesz valamit, amit sokan külön-külön, négy fal között éltek át, de nem neveztek nevén. Ez már önmagában sokat jelent – nem terápia, de az a felismerés, hogy »igen, ez velünk történt, és nem vagyunk egyedül« – ez lélektanilag és társadalmilag is értékes. Ezt tudja a jó film, és ezt tudja a jó irodalom is.Az könyved filmes adaptációját ugyanaz a producer készíti elő, akinek az Itt érzem magam otthon is komoly siker lett. Mit gondolsz, miért rezonálnak most ennyire erősen azok a történetek, amelyek az identitásról, a manipulációról, a valóság eltorzulásáról vagy a társadalmi traumákról szólnak? Mert az emberek érzik, hogy valami eltorzult körülöttük a világban – és keresik a nyelvét ennek. A hírek és non-fiction pedig érzelmileg sterilen beszél erről, nem ad hozzá nyelvet. De egy jó történet igen. Az Itt érzem magam otthon sikere, azt gondolom, részben erről szólt: emberek felismerték benne a saját tapasztalataikat. A Mindenki lelép esetében is ezt érzem vissza az olvasóktól. Nem csak azt mondják, hogy „jó könyv volt” – hanem azt is, hogy „pontosan így élünk”, „saját magamat és barátaimat láttam benne”. Ez a visszajelzés az, ami igazán számít.Szerinted a Mindenki lelép tíz év múlva történelmi filmnek fog számítani, vagy ugyanúgy aktuális marad, mint ma?A második regényem bemutatóján Ott Anna azt mondta, hogy mindkét regényt kötelező olvasmánnyá kellene tenni. Hiszen dokumentumai lesznek egy korszaknak – de közben a benne lévő emberi dilemmák időtlenek maradnak. Azok a kérdések, hogy mikor érdemes maradni és mikor menni, mikor hallgatni és mikor kimondani az igazat, hogyan hat ránk a hatalom és sok más nem kötődnek egyetlen rendszerhez sem. Ezek az igazi drámák, és mindkét regényem ezekről szól.Fotó: Dorosz Dávid archívumaMost, amikor a politikai rendszer már megváltozott, mit szeretnél, hogy a nézők hazavigyenek magukkal a moziból? Dühöt? Megértést? Reményt? Vagy inkább önvizsgálatot?Mivel ez egy sokszereplős, összetett történet, mindenki mást fog. És ez jól van így, De hiszek benne, hogy a film szerepet fog kapni abban, hogy azokat a traumákat, amik velünk megtörténtek minél mélyebben, jobban fel tudjuk dolgozni, és meg tudjuk érteni. És erre építve mind a magánéletünkben, mind pedig országosan megerősödve nyithassunk új fejezetet. Hatalom árváiMi volt az a pillanat vagy felismerés, amikor eldöntötted, hogy ezt a történetet meg kell írnod? A könyv kutatómunkája során – amelynek során aktívan dolgozó belső emberekkel is beszélgettem a rendszer különböző szintjein – találkoztam olyan történetekkel, amelyeket nem lehetett nem megírni. Volt olyan rész, amelyet érzelmileg különösen nehéz volt megírni? Igen. Azok a jelenetek, ahol gyerekek sérülnek – nem csak fizikailag, hanem abban az értelemben, hogy a felnőttek világa behatol az életükbe, és elveszi a biztonságukat. A könyv ijesztő pontossággal rímel a közelmúlt gyermekvédelmi botrányaira – ez nem véletlen, de megírni kemény menet volt. Mert ezek nem elvont struktúrák – ezek gyerekek, akik magukra maradtak.Kik valójában a „hatalom árvái”?Mindenki, akit a hatalom magára hagyott. Nem véletlen, hogy a történetben 1989-től napjainkig látjuk ezt a folyamatot: hogyan örökíti tovább a hatalom a saját logikáját, hogyan neveli árváivá az embereket generációról generációra. Ahogy Haász János a 444 újsághírója megfogalmazta: ez a könyv nemcsak a ma korrajza, hanem az egész elmúlt negyven évé.Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnod a Hatalom árvái üzenetét azoknak, akik még nem olvasták, mi lenne az a mondat?Hogyan tesz a hatalom mindenkit árvává – és van-e visszaút onnan. A három főszereplőm, családi és személyes traumáktól terhelten is, ezért küzdenek. Hogy kinek, hogyan sikerül, az a regény végére kiderül. SzóMia - Nyitókép: Dorosz Dávid - Fotó: Dorosz Dávid archívuma

dr. Gaál Lóránt | 06.13. 22:23
A rendvédelemben megindult a megújulás. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Pósfai Gábor belügyminiszter június 2-ai hatállyal felmentette az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóját és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokát is. Ezt követően az június 8-án az országos rendőrfőkapitánynak is mennie kellett. Azonban úgy tűnik, hogy a megkezdett megújulást, kisebb fajta megtorpanás követte! FelmentésekPósfai Gábor belügyminiszter Góra Zoltán tűzoltó altábornagyot, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóját és dr. Tóth Tamás büntetés-végrehajtási altábornagyot, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokát június 2-ával felmentette. A sort Magyar Péter miniszterelnök folytatta. Miniszterelnök, a belügyminiszter javaslatára menesztette dr. Balogh János országos rendőrfőkapitányt.Április 12-én a TISZA Pártra szavazók egyértelműen rendszerváltást akartak, azaz meg akartak szabadulni az orbáni maffiától. Így kikövetkeztethető, hogy a rendszerváltók nem hullajtottak könnyeket a menesztett vezetők miatt. Sőt! Várták, várják azt, hogy az áprilisi választásokig nem nagy lelkesedéssel folyó nyomozások új lendületet kapjanak, és árgus szemekkel figyelik a budapesti kerületeket érintő korrupciós ügyet, a győri önkormányzati cég ügyeit, az MNB alapítványok ügyeit, és még hosszasan lehet sorolni. De aztán történt valami, ami nem kis meglepetést okozott!Fotó: dr. Tóth Tamás - keol.huDöbbenet!dr. Tóth Tamás büntetés-végrehajtási altábornagy a menesztését követően nem sokáig maradt munka nélkül. Ugyanis a belügyminiszter, június 10-ei hatállyal a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőrfőkapitányává nevezte ki. dr. Tóth Tamás kapcsán egyébiránt már a 2010-es évek elején sok sajtócikk jelent meg. A HVG már 2012-ben megírta, hogy a 2010 nyarán az V. kerületi rendőrkapitányság éléről a BRFK élére került dr. Tóth Tamás a pozíció elnyerését szakmai berkekben többen annak tulajdonították, hogy dr. Tóth Tamás édesanyja befolyásos személy volt, aki a Fidesz gazdasági dolgait irányította.Ezt az információt akkoriban Krakkó Ákos, a FIDESZ parlamenti frakciójának sajtófőnöke meg is erősítette. Az, hogy dr. Tóth Tamás, a BRFK főkapitányaként „ámokfutást” rendezett az állományban, mi sem bizonyít jobban, hogy másfél év alatt tucatnyi kerületi kapitányt cserélt le. dr. Tóth pályafutása 2014-ben a büntetés-végrehajtásnál folytatódott. Pintér Sándor, Orbán örökös belügyminisztere, dr. Tóth Tamást 2014. július 1-jével a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának, az általános helyettesévé nevezte ki, majd pedig 2016. november 1. napjától országos parancsnokká.Pártsemlegesség kívánalmaEgy jogállamban a rendvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítőknek, de egyébként általánosságban elmondható, hogy a közszférában dolgozóknak is pártsemlegesen kell végezniük a munkájukat. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem lehet ezen személyeknek - akár politikai - véleményük sem. De azt azért láttuk, hogy Orbánék nagyon durván belenyúltak ebbe a minimumba. Tulajdonképpen átpolitizálták a teljes közigazgatást. Kormányhivatali dolgozóknak kellett a FIDESZ mellett kampányolniuk. Tarr Zoltán TISZA-s képviselő feleségét eltávolították a kormánytisztviselői állásából, mert Lázár János szerint „nem kötelező a kormánynak dolgozni”.Tehát Orbánék inkább arra „tolták” át a rendszert, hogy minden egyes embernek, aki az állami szférában dolgozik a kormányhoz kell hűségesnek lennie. Viszont rögzíteni és tudatosítani kell egyszer és mindenkorra, hogy kormánytisztviselő nem a kormányt, hanem Magyarországot, az embereket szolgálja, kell, hogy szolgálja, ahogy a rendvédelemnek, valamint az egész közigazgatásnak is. Tehát a lényeg, hogy egy olyan állapotot kell teremteni a közigazgatásban, amely a szakmát tekinti alapvetésnek és nem a „pártkönyvet”.Fotó: dr. Tóth Tamás - keol.huBenézés?Látva a rendvédelemben zajló kinevezéseket az azért elmondható, hogy nem mindenki volt boldog. Ez persze egy természetes reakciónak is tekinthető. Azonban az érzékelhető, hogy dr. Tóth Tamás „vár”megyei főkapitányi kinevezése egy kicsit hevesebb reakciót váltott ki. A rendvédelem egyébiránt jelentős humánerőforrás hiánnyal küzd, amit maga a belügyminiszter is érzékel. Persze az egyértelmű, hogy vezetők nélkül nem tud működni egy rendszer, de gyorsan tegyük hozzá, hogy a munkavállalók, a „szorgos hangyák” nélkül sem.A kérdés csupán az, hogy Orbán alatt kinevezett vezetők, akik a rendszer részesei voltak, alkalmasak-e a problémák megoldására? Azaz a „vezetőkeringő” (egyik pozícióból a másikba, akár szervezeten belül, akár azon kívülre) alkalmas-e arra, hogy a romokat eltakarítsa, és az újjáépítést megkezdje? Kérdés továbbá az is, hogy ha ezen az úton megy tovább a folyamat, akkor várható-e az, hogy például a főispán (megyei kormányhivatalok politikai vezetője), az eltávolítását követően egy államigazgatási szerv vezetőjévé lesz kinevezve? Remélhetőleg nem, és bízunk abban, hogy az egyes szakterületek miniszteri szinten történő teljes áttekintését követően a szükséges változások és az addig meghozott esetleges rossz döntések kiigazítása meg fog történni. Gaál Lóránt - Nyitókép: dr. Tóth Tamás - Fotó: keol.hu

ÍgyÉlünk | 06.11. 11:03
Eltűnt dokumentumok és közéleti megosztottság Csókakőn – interjú Csöngedi Roland helyei képviselővelCsókakő (Fejér megye) közéletében hónapok óta visszatérő téma az önkormányzat működése, az átláthatóság kérdése és egyes dokumentumok hiánya. A település egyik képviselőjét, Csöngedi Rolandot kérdeztük arról, hogyan látja a jelenlegi helyzetet, milyen problémákat érzékel, és milyen jövőt képzel el a falu számára.Hogyan jutottunk idáig?Sokáig nem foglalkoztam a helyi politikával, mert úgy gondoltam, hogy a település vezetése megfelelően végzi a munkáját. Egy beszélgetés során azonban felhívták a figyelmemet arra, hogy a környező települések jelentős fejlesztéseken mentek keresztül – műfüves pályák, játszóterek, parkosítás –, miközben Csókakőn ezek a beruházások elmaradtak. Képviselőként később ennél komolyabb problémákkal is szembesültem, különösen a település pénzügyi helyzetével kapcsolatban.Melyek a legnagyobb vitás kérdések? A legnagyobb problémát az átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés jelenti. Több esetben tapasztaltuk, hogy fontos dokumentumok nem álltak rendelkezésre, vagy jelentős késéssel jutottak el a képviselőkhöz. Ez megnehezíti a felelős döntéshozatalt. Szakmai vagy személyes konfliktusokról beszélünk?Meggyőződésem, hogy alapvetően szakmai vitákról van szó. A képviselő-testület tagjai többségében nem hivatásos politikusok, hanem a településért dolgozó helyi emberek. A konfliktusok abból fakadnak, hogy bizonyos kérdésekben eltérő elképzeléseink vannak az átláthatóságról és a működés rendjéről.Megfelelően működik jelenleg a képviselő-testület? A testület eredményesen dolgozik. Célunk, hogy stabil pénzügyi hátteret teremtsünk, tartalékot képezzünk, és felkészítsük a települést a jövőbeni fejlesztési lehetőségekre. Mennyire átláthatók a döntések?Vannak olyan ügyek, amelyekben nagyobb nyilvánosságra és előzetes tájékoztatásra lenne szükség. Egy várbeli rendezvény kapcsán például utólag értesültünk olyan tervekről, amelyekhez a képviselő-testület jóváhagyása is szükséges lett volna.Megkapják-e időben a szükséges információkat?Nem mindig. Gyakran nagy mennyiségű anyag érkezik rövid határidővel, ami megnehezíti az alapos felkészülést. Ennek orvoslására szabályozási módosításokat kezdeményeztünk.Mit érzékel ebből a lakosság? A helyi közélet megosztottá vált, ami természetesen a lakosság számára is érzékelhető. Éppen ezért különösen fontosnak tartjuk a nyílt kommunikációt és a nyilvános üléseket. A nyilvánosság szerepe ugyanakkor nem minden esetben segíti a tisztánlátást. Van egy helyi videós tartalomkészítő, akinek felvételeit sokan követik, azonban véleményem szerint az általa közzétett anyagok nem mindig mutatják be teljes körűen az eseményeket. Emiatt gyakran alakulnak ki félreértések és felesleges feszültségek a településen. Úgy gondolom, hogy a közéleti szereplőknek és a helyi „médiának” egyaránt felelőssége van abban, hogy a lakosság hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatást kapjon. Ebben a helyi félretájékoztatási-tv nem jeleskedik. Melyek a legfontosabb fejlesztési hiányok?Az egyik legnagyobb hiányosságnak a tornacsarnok megépítésének elmaradását tartom. Egy ilyen létesítmény nemcsak a sportéletet segítené, hanem közösségi rendezvényeknek is helyet adhatna.Mi a helyzet az eltűnt dokumentumokkal? A belső ellenőrzés során derült ki, hogy több fontos dokumentum nem állt rendelkezésre. Álláspontunk szerint egy ilyen ügy kivizsgálása elengedhetetlen, hiszen a hiányzó iratok komoly kérdéseket vetnek fel az önkormányzat működésével kapcsolatban. Hogyan lehetne helyreállítani a bizalmat?A bizalom alapja az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az őszinte kommunikáció. A múlt kérdéseit tisztázni kell, mert csak erre lehet stabil jövőt építeni.Mit üzensz azoknak, akik belefáradtak a konfliktusokba?Megértem azokat, akik belefáradtak a vitákba. Ugyanakkor hiszem, hogy a problémák feltárása és a tisztázás hosszú távon a település érdekét szolgálja. Ahogy Szent Ágoston fogalmazott: „A béke igazságosság nélkül nem béke, csupán a háború egy csendesebb neve.” ÍgyÉlünk - Nyitókép: Csókakő, Csöngedi Roland - Fotó: Facebook

dr. Zeke László | 06.09. 04:38
Egy nappal azt követően, hogy az Integritás Hatóság elnöke kitálalt arról, hogy miképpen viszonyult a NER hozzá, a kormányzati korrupció kockázatát vizsgáló, legmagasabb rangban lévő tisztviselőhöz, a nyomozást végző Központi Nyomozó Hivatal vádat emelt ellene...Aki nem költötte el a közpénztMivel az ügy legapróbb részleteinek ismerete nélkül érdemes elemelkedni és nagyobb távolságból, felülnézetből ránézni erre a különös ügyre! A magam részéről egy, a konkrét vádaskodáshoz direktben nem kapcsolódó, de mégis nagyon jellemző dologra hívom fel a figyelmet: Az Integritás Hatóság egy olyan országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek a törvény szerint az éves költségvetése 20 milliárd forint, amiből Bíró Ferenc 15 milliárd forintot - mint fel nem használt, azaz feleslegesen el nem költött összeget - visszautalt a költségvetésbe! Miközben azon gondolkodunk, hogy ő vajon olyan közpénz közelébe engedett hiéna-e, aki nem tudván magát türtőztetni zsebre tesz, cimborák részére kijátszik közpénz milliárdokat - szóval: olyan-e, mint akik leleplezésén Bíró Ferenc és hivatala dolgozott -, vagy nem. Mivel a kitálalást követően nyomban megtörtént a vádemelés érdemes egyéb fontos szempontot is figyelembe venni általánosságban. Maga az ügy nyilvánosságra került részletei a bizonyítéka annak, hogy egy ilyen hatóság felelős vezetőjének - a hatóság céljai elérése érdekében - mentelmi joggal védett státuszban kellene lennie. A mentelmi jog hiánya az a körülmény, ami lehetővé tette, hogy Bíró Ferenc évek óta vegzatúrának, nyomásgyakorlásnak – s mint látjuk –, végső esetben büntetőeljárásnak legyen kitéve.A hatalomleplező vádA gyanúsítás, vád eddig napvilágra került elemei egytől egyig annak beszédes bizonyítékai, hogy a hatalom tudja manipulálni, kiélezett helyzetben kényszeríteni, nyomás alá helyezni azt a hatóságot, ami az ő korrupciós kockázatát van hivatva vizsgálni. A Hivatal létjogosultságát éppen az igazolj a legpregnánsabban, ahogyan és amilyen tartalommal ezek a vádak felépülnek.A hivatali visszaélés vádja talán a leginkább árulkodó, szinte önleleplező. Felér egy beismerő vallomással. A hatalom, ami korlátozni akarja az őt korrupció szempontjából felügyelni köteles szervet sérelmezi, hogy nem tudja elég hatékonyan korlátozni a Hivatal vezetőjének tevékenységét? Ez lenne a „jogtalan hátrány”, ami tényállási eleme a hivatali visszaélésnek?A „jogtalan hátrányokozás” két olyan tényállási elem, amire (és semmi másra) kellene kitérnie a vádnak: 1. Mi a „jogtalan”? Mi ütközik jogszabályba, vagy azon nyugvó végrehajtási rendeletbe, belső szabályzatba? A Hatóság objektív, befolyásmentes működésének egyik fő biztosítéka, hogy sem az Igazgatóság, sem az elnökhelyettesek előzetes egyetértése, sem külső jóváhagyás nem szükséges a vizsgálat elindításához. Hogy 2024-től kezdődően a vizsgálati mappákhoz kizárólag az adott vizsgáló csoport tagjai és az ő szakmai munkájukat ellenőrző személyek férnek hozzá, hogy az igazgatóság tagjai, ideértve az elnököt, nem rendelkeznek általános vizsgálati mappa-hozzáféréssel az nem korlátozás, hanem a szakszerű, objektív, befolyásmentes működés biztosítéka. (Párhuzamot érzek pl. egy kórház működésével, ahol az egyes betegek különösen érzékeny egészségügyi adataihoz megfelelő biztosítékokkal csak a kezelőorvos férhet hozzá, a kórház igazgatójának nincs joga a beteg EESZT adataiban kutakodni, pusztán azért, mert beteget abban a kórházban látják el, amelyiket ő vezet.) 2. Mi a „hátrány”? Azzal, hogy szakképzett jogászok közreműködésével, ellenőrzött keretek között, szabályozottan zajlik az adatkezelés, az ügyek kivizsgálása nem hátrány keletkezik, hanem szabályozottá, biztonságosabbá, aggálymentesebbé válik a működés. (Mintha egy kórházigazgató megtiltotta volna, hogy a kezelőorvoson kívül bárki kotorásszon a betegek EESZT adataiban törvényi, vagy a betegtől származó felhatalmazás nélkül.) Az nem „hátrány”, hogy a Hatóság kiszűri annak lehetőségét is, hogy azok, akik korlátozni igyekeztek volna a Hivatalt a „kínos” ügyek kivizsgálásában ezt nem tehessék meg előzetesen és akadálytalanul. Milliárdos elhalgatások - pitiáner vádakEgyébként is kérdéses, hogy egy szervezet szakképzet, munkakörükben eljáró jogászai által készített, illetve ellenőrzött belső szabályzatban foglalt eljárási rend mennyiben lehet jogellenes, illetve felróható a szervezet vezetőjének... (Ha esetleg lenne is bármiféle jogellenes korlátozás egy belső eljárási rendben annak jogsértő jellegében való tévedés kizárhatja a büntetőjogi felelősséget, ha a jogban való tévedéshez a munkakörében eljáró jogi tanácsadó tanácsai, véleménye vezetett.) A hűtlen kezelés vádja pitiánersége miatt árulkodó. Mi más lenne napidíjakon, kiküldetési költségeken lovagolni? A Hivatal vezetőjének ellenőrzött, kontrollált ügymenetébe „belefantáziálni” a kettős címen kifizetést, visszaélést, szándékos, célzatos megkárosítást nevetséges. A hivatali gépjárművek használatát belső szabályzatok tisztázták. Van olyan, hogy több hivatali célból használható gépjármű is rendelkezésére áll egy vezetőnek. Ezek különféle módon és célból, akár magáncéllal is használatban lehetnek. Egy ilyen rangú, súlyú szervet az Állami Számvevőszék ellenőriz, s ha kell felhívja a figyelmet arra, hogy a szabályozott eljárás nem megfelelő. Az ilyen jellegű pitiánerséget szokás „parasztvakításként” minősíteni. Ezen a ponton csatolnék vissza a 20 milliárd éves költségvetésből az államkasszába visszafizetett, azaz: megtakarított 15 milliárdra!Miért fájt Brüsszel a hatalomnak?Önmagában árulkodó a Hatóság brüsszeli képviseletével kapcsolatos erőlködés. A jelen idejű társadalmi, politikai történések ismeretében hogyan lehet megkérdőjelezni annak szükségességét, hogy szükség volt egy ilyen képviselet felállítására, tevékenységére. Most, amikor az új kormány eszeveszett hajtásban, iszonyú munkával igyekszik elérni azt, hogy visszaszerezve a bizalmat augusztusig normalizálódjon a viszony és megkapjunk minden minket megillető összeget. Ebben a szituációban kérdőjelezi meg az ügyészség egy brüsszeli képviselet létének, tevékenységének értelmét? Annak a „Brüsszelnek”, amely az EU-s pénzek korrupcióellenes felhasználásának ellenőrzésével követelte ki Bíró Ferenc hivatalának felállítását?Nem tetszik az ügyészségnek, hogy az Integritás Hatóság elnöke szükségét érezte a hatóságnál dolgozók képzését, ennek keretében oktatást arról, hogy mi fán terem az integritás (amit nekik vizsgálniuk, védeniük kell). Nagyon szubjektív, önkényes szempont egy ilyen tevékenységet pénzpazarló hűtlen kezelésnek tekinteni. Ennyi erővel egy nem jó fizika tanár miatt a tankerület vezetőjét hűtlen kezelés miatt a vádlottak padjárta lehetne ültetni, mert sok fizetést adott egy olyan tanárnak, aki szerintünk hülyeségre tanította a gyerekeket. A nyilvánosság mint védelemSzóval a Bíró Ferenccel szembeni „boszorkányüldözés” ezer sebből vérzik. A választási kampány időszak utolsó fázisában, a rendszerváltás előtt pár héttel színre lépő nyomozók, katonák valóban kitették magukat komoly egzisztenciális kockázatnak, sor került gyanúsításra is, végül azonban megszűntek az eljárások, s az érintetteket százezres tömegek ünnepelték hősként. A szürke eminenciásról viszont nem tudott a közvélemény. Egyet értek Puzsér Róberttel, aki a tegnapi kitálalás kapcsán megjegyezte: „Az Orbán-rendszer lebontásának egyik legfőbb alakja végre átütötte a hazai publikum ingerküszöbét. Valamennyi szabadságszerető magyar hálás lehet neki.” Kézenfekvő, hogy most a nyilvánosság az, ami a leginkább biztosíthatja számára a védelmet! Tartozunk neki azzal, hogy megvédjük a nyilvánosság erejével!Begorombult ÁSZ elnökA felgyorsult történések csattanója a mai napon az, hogy az ÁSZ elnök, aki eddig „Damoklész kardját lógatta” Bíró Ferenc fölött, hallván, látván a kitálalást, úgy döntött, hogy ismét megfontolja Bíró Ferenc eltávolítását a Hivatal éléről.Ha eddig bárkinek kérdéses lett volna, hogy ki-kivel van, annak most teljesen nyilvánvalóvá válhat a képlet. A KNYF (az ügyben eljáró nyomozó-, egyben vádhatóság) ilyen súlyú ügyekben elég nagy valószínűséggel nem cselekszik a legfőbb ügyész tudta nélkül. (Indokolt is, hogy az ilyen súlyú ügyekre legyen rálátása az ügyészi szervezet fejének.) A legfőbb ügyész, illetve az Állami Számvevőszék elnöke egyaránt rajta van azon közjogi méltóságok listáján, akiket Magyar Péter a rendszerváltás érdekében lemondásra szólított fel. Ebben az összefüggésben érdemes értékelni a Bíró Ferenccel szembeni vádemelést és annak kísérletét, hogy eltávolítsák a hivatalából, ahol Bíró Ferenc elmondása szerint az elmúlt 16 év mintegy 60 ezer milliárdos korrupciójáról számottevő adat, bizonyíték, vizsgálati anyag lelhető fel. Ennek ismeretében érdemes elgondolkodni azon, hogy miért lenne fontos a mentelmi jog egy ilyen hatóságot vezető ember számára. És érdemes azt a folyamatot is értékelni, ami kezdődik enyhe célozgatással, fenyegetéssel, folytatódik határozottabb intézkedésekkel, presszióval, figyelmeztetéssel, majd kilátásba helyezett eljárásokkal, TEK-es intézkedésekkel, félelemkeltéssel, majd büntetőeljárással, rabosítással, végül vádemeléssel és hivatalvesztés belengetésével (ne adj isten végrehajtásával). dr. Zeke László - Nyitókép: Bíró Ferenc - Fotó: YouTube képernyőmentés

dr. Zeke László | 06.08. 12:47
Az Integritás Hatóság első embere ellen a NER indított eljárást, még annak reményében, hogy a rendszer menthető, s a korrupció elleni fellépésért felelős intézmény első számú vezetője elleni agresszív fellépés kellő elrettentő erővel bír majd, s amellett, hogy elmegy majd a kedve a részletes vizsgálódástól intő példa lehet majd a többi „renitensnek” is. Az eljárás éppen akkor ért a nyomozati szakasz végéhez, amikor a példátlan választási vereség után a NER összeomlott, a nyomozóhatóságok hirtelen elkezdtek villámgyors eredményeket felmutatni, sorra kerültek politikusok letartóztatásba, százmilliárdos nagyságrendben kezdődött meg a kétes eredetű vagyonok lefoglalása.Hirtelen megszűntek az eljárások a rendőrség viselt dolgairól színt valló, vagy éppen a Pride szervezése miatt megvádolt emberekkel szemben. Bíró Ferenc ügyében ilyen időpillanatban került az ügy a vádhatóság elé. Mielőtt megtudnánk, hogy vádat emelnek-e vele szemben, ő kiállt a nyilvánosság elé (2026. június 7. napján) és elmondta a “De Akcióközösség” oknyomozó riportereinek - Tompos Ádámnak és Tímár Áronnak -, hogy mi is történt vele valójában.A kecske-káposzta problémaHa a Magyar-kormány meg akarja kapni az uniós pénzeket, akkor 2026. augusztus 31-ig, akkor az Integritás Hatóság jogkörét bővíteni kell, miközben ennek a hatóságnak az első embere ellen büntetőeljárás zajlik. Az eljárás a bukott rezsim alatt indult, vélhetően azonban ebben az eljárásban koncepciós elemek is vannak. Ezt a hatóságot az Orbán-kormány az EU nyomására hozta létre a kormányzati korrupció gyanús elemeinek a kiszűrésére, s talán nem kerülünk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy inkább arra számítottak, hogy ez a feladat inkább el lesz bábozva, mintsem komolyan végrehajtva. Úgy tűnik, itt volt egy komoly félreértés a kormány és a hatóság elnöke között. Oly annyira, hogy ezt a kecske-káposzta problémát - jöjjön is az EU-ból a pénz, meg a korrupció is maradjon - nem sikerült megoldania az Orbán-kormánynak. Bíró Ferenc interjújából az derül ki, hogy személyében bizony az egyik első áldozatát látjuk a NER lassú, belső erjedésének. Az élet groteszk fordulata, hogy a NER disznóságai miatt indulatos választópolgárok gyakran keverik az Integritás Hatóságot a NER egyik legellenszenvesebb intézményével, a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatallal. Pedig Bíró Ferenc hatósága éppen az ellenkezőjét csinálta annak, amit a sajtót, az ellenzéki érzelmű embereket vegzáló Lánczi-féle hivatal. Nagyon sok politikailag érzékeny ügyet kezelt, derített fel, engedett nem elsüllyedni. Lehet, hogy naivitás volt részéről, amit csinált - hogy hitte: ilyen környezetben tisztességgel és eredményesen végezheti a munkáját -, de lehet az is, hogy hősiesség. Mi történik akkor, amikor „túltolja” a hatóság a tevékenységét? Bíró Ferenc az oknyomozó riportereknek elmondta, hogy 2024. márciusában a nagyon sokadik levélváltás után Tuzson Bence igazságügyi miniszter jelezte, hogy várja őt egy beszélgetésre, ahol aztán lehallgatásgátló masinák fedezékében effektíve felszorította arra, hogy a hatóság bizonyos vizsgálatoktól tartózkodjon, tehát hogy bizonyos kínos vizsgálatokat ne végezzen el. Egy független, országos hatáskörű szervezet. A beszélgetésből az a benyomás maradt meg Bíró Ferencben, hogy a hatalom igyekszik megakadályozni, hogy a hatóság belépjen különböző intézményekbe, igyekszik a kínos információkat minél jobban visszatartani. Eközben elvárták tőle, hogy képviselje Brüsszelben azt, hogy a megszabott mérföldkövek teljesülnek az EU-s pénzek folyósításához. A nyomásgyakorlás folyamatában megvoltak a fokozatok. Első lépés az, hogy „megveszik” maguknak, a második az, hogy megfenyegetik, s ha ez sem hatásos, hát akkor jön a büntetőeljárás. (Az aminek most éppen a nyomozati szakasza végén vagyunk.) „Megvenni” a feleségének felajánlott, jól fizető alibi-munkával szándékozták őt. Még csak bejárnia sem kellett volna a munkahelyre. Ezt Bíró Ferenc nem fogadta el. (Ha elfogadta volna talán ezzel lehetett volna a legkönnyebben sarokba szorítani; tehát nemcsak tisztességes, de igen bölcs döntés is volt részéről.) Aztán jött a fenyegetés. Bíró Ferenc elmondása szerint egy megrendezett baleset. Egy „ételfutár” autó és a felesége - Judit - által vezetett autó a Széna téren, a reggeli csúcsforgalomban koccant össze - sem személyi sérülés, sem anyagi kér nem keletkezett -, az „ételfutár” viszont nyomban rendőrt hívott a „balesethez”. Bíró Ferenc a saját hatóságának a biztonsági főnökét kérte meg, hogy segítsen a helyszínen intézkedni, aki azt közölte, hogy „Judit, te vagy a Feri gyenge pontja. Valld be, hogy te voltál, akkor téged most börtönbe viszünk. A Feri abba hagyja, amit csinál, és akkor kiengedünk.” A következő fokozat egy kicsit komolyabb fenyegetés, amikor 50 TEK-es rárúgja az ajtót a munkahelyén, ezzel párhuzamosan pedig a feleségére otthon, a lakásban 16-an, színpadiasan, mint az 50-es években. Merthogy „alapos a gyanú” arra, hogy Bíró Ferenc egyik szolgálati gépkocsiját a felesége vezette, amivel kapcsolatban 14 millió forint károkozást vizionáltak. „Annak azért van egy svungja, amikor azt mondják a rendőrök - a konyhában sorba állított gyerekeknek -, hogy anya nem biztos, hogy hazajön.”Bíró Ferenc - Fotó: YouTube képernyőmentésMinderről az Origo előbb tudósított, mint ahogy ezt a Központi Nyomozó Főügyészség közölte volna hivatalosan. Ezt azért már komoly nyomásgyakorlásként élte meg, nem volt kérdéses számára, hogy a szándék az ő megtörése, majd lemondatása volt. Innentől már nem kérdéses, hogy egy központilag irányított nyomásgyakorlásról volt szó. Szerinte törvényszerű volt, hogy az ügy felülről vezérelt büntetőeljárásban folyatódik.Mennyi az annyi?Az interjúban példálózó jelleggel szó esik olyan ügyekről, amelyek az Integritás Hatóság látókörébe kerültek, s amelyek vizsgálata indulatokat válthattak ki a NER-ben. Az atlétikai VB-re bírók képzése az egyik évben még 12.700,-Ft volt, ami a másik évben 640.000,-Ft-ra nő és hirtelen négy képzés helyett 600-ra lett szükség. A lélegeztetőgépek ügyében őt a maláj partner előre figyelmeztette, hogy akivel a kormány szerződést készül kötni egy közismert gengszter, ezzel együtt is az állam beszerezte azokat (nagyon keményen túlárazva), és még mindig komoly pénzeket fizet ezek tárolásáért. Állítása szerint ez az üzlet – főleg, hogy a gyakorlatban nem igen használható gépekről van szó – mintegy 300 milliárd forintunkba került. A gondosóra program 1.000 milliárdos üzlet volt... Megemlítette Szabolcs megyében az újfehértói, meg nem valósult, torzón maradt két és félmilliárdba került alma üzemről, aminek súlyos pénzügyi örökségét a Debreceni Egyetem vette át. Megemlítette a Híd a munka világába programot, amelyben rengeteg pénzt kaptak, eszközöket, épületeket vettek belőle, aztán egyszer csak minden eltűnt, a politikai elkente az ügyet, az állam még kisegítette őket milliárdokkal, majd 15 év nyomozás után úgy zárták le az ügyet, hogy az Integritás Hatóság ne tudja azt vizsgálni. Látja azt a mintázatot a különböző építőberuházásoknál, hogy az első négy, öt köztes szereplő volt az, aki valamilyen sápt levett az elnyert pénzből és csak az ötödik, hatodik szereplő volt az a láncolatban, aki ténylegesen el is végezte a munkát. Ezért van az, hogy például amikor Magyarország kap 4.000 milliárd forintot az Európai Uniótól vasútfejlesztésre, akkor olyan állapotok vannak, mint amit a mindennapokban látunk.Bíró Ferenc példaként említette Kazár tanulságos esetét. Ez a nógrádi, 1700 fős település azt a kétes „dicsőséget” tudhatja magáénak, hogy ott a legmagasabb az egy főre jutó ellopott támogatások összege a legmagasabb. Ott épült bölcsőde 680 millió forintért - láthatóan nem bölcsődének szánva -; van ott halastó, halak meg tó nélkül fél milliárd forintért - ahogyan azt láthattuk Nyírmártonfalván a híres lombkorona nélküli lombkorona sétány esetében. Szóba került a Balásy Gyula-féle 1.300 milliárd forintos kormánypropaganda dőzsölés, ami nagyságrendjét tekintve Debrecen, Szeged, Kaposvár teljes lakosságának egy éves jövedelme. A NER-ben kiépített rendszer 90% fölötti piaci koncentrációt hozott létre ezen a területen, ami teljesen bezárta a piacot. Összességében az elmúlt 16 évben korrupciógyanús állami ügyletek nagyságrendjét 60.000 milliárd forintra becsüli. Mintha azt a 16 milliárd Eurót, amiért most folyik a küzdelem Brüsszelben 10 éven keresztül, minden évben ki kellene harcolni. A magyar költségvetés bevétele éves szinten nagyjából 38 ezer milliárd forint, amiből 10-12 % (kb. 4.000,- milliárd forint) „esett áldozatul” a korrupciónak. Rendszerszintű korrupció?Bíró Ferenc tényként kezeli, hogy a közbeszerzések rendszere, az a tény, hogy az állam lett a legnagyobb gazdasági szereplő, hogy központosították a forrásokat olyan strukturális probléma, ami megágyaz a rendszerszintű korrupciónak. A jogalkotás - és jogalkalmazás - megágyaz ennek azzal, hogy nem a törvény szellemét követi, hanem a tilalmak taxatív felsorolásával inverz módon jelöli ki az utat: mindent szabad, ami nincs tiltva. Becslése szerint a közbeszerzésekkel szerzett bevételek nagyjából fele az, amit korrupciós csatornákon keresztül el lehet lopni egy ilyen módon működő rendszerben. Az fel sem merült benne, hogy mindezt látva lemondjon. Nem fér össze a lelkiismeretével, hogy látva, hogy mit lehetne csinálni abból a pénzből, aminek a felügyeletével megbízták - szemben azzal, ami ehelyett meg is valósult - hátrahagyja a munkát. Ha kapott hat évet arra, hogy ezt a feladatot ellássa, ha megvan a tehetsége, tudása, tapasztalata ahhoz, hogy ezen a területen szolgálja az országot, akkor nem fér össze a lelkiismeretével, hogy csak úgy feladja. Mert ennek a hatóságnak van arra eszköze, arra, hogy ne engedje elsüllyedni az ügyeket, nyitva tartatni annak lehetőségét, hogy a nyomozások folytatódjanak olyan ügyekben, mint például a Bayer Zsolt feleségéhez köthető vérplazmázás. Bíró Ferenc összességében azt olvasta ki a szeme előtt kibontakozó mintázatokból, hogy az edukálatlan, kontrollálható emberek tömege, párhuzamosan az ország adósságállományának, az átlagkereset alakulásával, az inflációval kirajzolja azt a hatalmi technikát, ami alapvetően egy hatalmi rétegnek a hatalomban tartását hivatott segíteni. Ezek a támogatások a NER-ben egy feudalista berendezkedés felépítését és szinten tartását, egy klientúra építést voltak hivatottak szolgálni. Őszintén beismerte, hogy a hivatalba lépése idején adott interjúban még naivan vallotta, hogy nem hisz abban, hogy rendszerszintű korrupció lenne Magyarországon. Ahogy mondta a mostani interjúban: ez a mondat nem öregedett olyan jól. Mára kialakult az a határozott nézete, hogy bizony rendszer szinten folyt a korrupció hazánkban. Mennyiben érzi felelősnek magát abban, ami hazánkban történt?Az Integritás Hatóság élén, a korrupcióállami harc első számú tisztviselőjeként, ő az az első állami vezető, aki kiáll, és kitálal arról, hogy Magyarországon rendszerszintű, felülről szervezett korrupció zajlott. Mindennek árnyékában okkal vetődik fel, hogy miért és mennyiben érzi magát felelősnek. Sokan talán azért kezelik őt egyfajta „nerencnek”, mert olyan látványos kiállás, kiteregetés, mint aminek most éppen tanúi vagyunk nem történt ezen súlyos időszakban.Bíró Ferenc elmondta, hogy abban nem érzi magát felelősnek, hogy vannak ragadozó természetű emberek, akik, hogyha közpénz közelébe kerülnek, akkor nem bírnak magukkal. Viszont életben tartotta a hatóságot, tartotta a lelket a hatóság embereiben (akkor is, amikor nagy nyilvánosság előtt érte őt nyílt, igen durva támadás). Mint első számú vezető azért volt ott, a helyén, hogy felfogja azokat a csapásokat, amelyeket a hatalom mért az intézményre. A munkatársaitól azt kérte, hogy továbbra is szakmai alapon, objektíven, politikamentesen, tényalapon végezzék a munkájukat. És ezt csinálták is tovább, ezek a feltárt ügyek azért lehetnek most is napirenden, mert igyekezett túlélni - mártírkodás helyett -, s most, a NER bukásával bebizonyosodni látszik, hogy ennek a nyugodtabb stratégiának volt értelme. Elmondása szerint, ha nem tartja életben a hatóságot, akkor ennek az országnak nem lenne most esélye a mostani Euro milliárdokra. Alternatíva lehetett volna lángpallossal beleállni abba a nem megnyerhető harcba, amiben szembe jön az egész állam, az egész propaganda, a hatalom árnyékában működő rendőrség és jogszolgáltatás. Egy Zrínyi kirohanása szerű látványos akció - például egy nemzetközi sajtótájékoztató arról, hogy mit műveltek a hatóságával regnáló miniszterek - lehet, hogy a hatóság egészének végét jelenthették volna. dr. Zeke László - Nyitókép: Bíró Ferenc - Fotó: YouTube képernyőmentés

dr. Gaál Lóránt | 06.07. 11:48
Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től – Politikai kommunikáció - kontra valóságA közéletben a legnagyobb hatalom nem mindig a törvények, a rendeletek vagy a bírósági ítéletek kezében van, hanem a szavakéban. Az ismétlés, a félelemkeltés, a leegyszerűsítés sokszor erősebb, mint a száraz tények. A migráció 2015-ös európai válsága körül kibontakozó magyar kormányzati kommunikáció iskolapéldája ennek a jelenségnek. A kérdés nemcsak politikai, hanem társadalmi is: mennyire vagyunk hajlandók szembesülni a valósággal, és mennyire engedjük, hogy a félelem vezessen bennünket?Az uniós döntések és a magyar fordulat Az Európai Tanács 2015 júniusában egyértelmű álláspontra jutott: a menekültválság kezeléséhez közös megoldásokra van szükség. A tagállamok vezetői – köztük Orbán Viktor is – egyetértettek abban, hogy a migránsok áthelyezése, visszatérése, valamint a tranzitországokkal való együttműködés kulcsfontosságú. A júliusi ülésen konszenzussal döntöttek Görögországból és Olaszországból történő 40 ezer menekült áthelyezéséről, és ebben Magyarország is részt vett, Pintér Sándor belügyminiszter képviseletével. A fordulat csak ezután következett. A kormány kommunikációjában a migrációt, a bevándorlást és a terrorizmust összemosta, „Brüsszel” pedig ellenséggé vált. A menekültek ügye többé nem nemzetközi szolidaritási kérdésként jelent meg, hanem a magyar szuverenitás elleni támadásként. A valóság és a belpolitikai narratíva közötti szakadék innentől kezdve egyre mélyült. A jogi küzdelem és a bírósági ítélet A magyar kormány a Tanács 2015/1601 számú határozatát az Európai Unió Bírósága előtt támadta meg. Érvei széles skálán mozogtak: eljárási szabálytalanságra, a jogbiztonság sérelmére, a szükségesség és arányosság elvének megsértésére hivatkoztak. A perben Szlovákia, és mint beavatkozó Lengyelország is Magyarország mellé állt, míg több uniós tagállam és maga az Európai Bizottság az alperesi oldalt támogatta. A Bíróság végül egyértelmű ítéletet hozott: a magyar és szlovák keresetet teljes egészében elutasította. Kimondta, hogy a Tanács jogszerűen járt el, a határozat összhangban áll az uniós joggal, és a szolidaritás elve kötelező minden tagállam számára. Különösen hangsúlyozta, hogy a terhek megosztása az EU működésének alapja, és Magyarország nem tudta bizonyítani, hogy aránytalan teher nehezedett volna rá. Jogilag tehát vereség érte Magyarországot. Ám politikailag más volt a helyzet. A kormány számára a kudarc is munícióvá vált. A brüsszeli bíróság döntése újabb bizonyítékként szolgált arra a narratívára, hogy az EU „bürokratái” a magyar emberek érdekei ellen dolgoznak. Így a kormány folytathatta a „harcot Brüsszellel szemben”, miközben a társadalomban elmélyült a félelem és a bizalmatlanság. Ez a stratégia rövid távon rendkívül hatékony. A választók jelentős része nem követi nyomon a bírósági ítéletek részleteit, de érzékeny a félelemkeltő üzenetekre. A politikai kommunikáció tehát felülírta a tényeket, és a kudarc valójában sikernek tűnhetett. Vonuló tömeg - Forrás: Melczer Zsolt Ai illusztrációA propaganda társadalmi ára A történet legnagyobb tanulsága nem is jogi vagy politikai, hanem társadalmi. A közvélemény számára a tények helyét átvették az ismételt üzenetek: „a migráció veszély”, „Brüsszel ellenség”, „a kormány megvéd”. Ha sokszor halljuk, elhisszük – és ezzel a propaganda elérte célját. Csakhogy a félelemre épített közbeszéd hosszú távon romboló hatású. Egyrészt torz képet ad a valóságról: a menekültválság összetett problémáját szándékosan leegyszerűsíti, elhallgatva a közös európai erőfeszítéseket. Másrészt gyengíti a társadalom kritikus gondolkodását. Ha hozzászokunk, hogy kész válaszokat kapunk, nem keressük többé a tényeket. Az ügy megmutatja, hogy a politikai kommunikáció képes felülírni a valóságot – de csak addig, amíg a társadalom engedi. A demokrácia lényege nem csupán a választás szabadsága, hanem az is, hogy a polgárok tájékozott döntéseket hoznak. Ehhez viszont nem elég a kormányzati kommunikációt hallgatni: szükség van a tényekre, az európai döntések ismeretére, a kritikus gondolkodásra. A kérdés tehát nem az, hogy a magyar kormány vagy Brüsszel „nyerte-e meg” ezt a csatát. A valódi kérdés az, hogy mi, állampolgárok hajlandók vagyunk-e kilépni a propaganda buborékjából, és a valóság alapján ítélni. Mert ha nem, akkor tényleg igaz lesz a cím: ha sokszor mondják, elhisszük. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció További részleteket Gaál Lóránt “Ha sokat mondják, elhisszük?” című sorozatában olvashatnak. ---------------------------------------- Sok sok egyetértésAz előző részben már beszámoltunk róla, hogy 2015. novemberében a magyar parlamentben a migrációval kapcsolatban felszólaló Fidesz-Kdnp-s kormánytagok, képviselők, és egy MSZP-s felszólaló is, az EU „semmittevését” igyekezték kihangsúlyozni. Mindeközben elsikkadtak azok a tények, hogy az Európai Tanács (uniós országok állam-, illetve kormányfői) a 2015. június 25–26‑i ülésén konszenzus alapján többek között úgy határozott, hogy fejleszteni kell a migránsok áthelyezése és áttelepítése, a visszatérésük, a visszafogadásuk, a reintegrációjuk, valamint a származási és tranzitországokkal való együttműködést! Továbbá meg kell említeni, hogy a tagállamok kormányainak képviselői a Tanács keretében 2015. július 20‑án szintén konszenzussal fogadták el a 40000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy Görögországból és Olaszországból történő áthelyezéséről szóló állásfoglalást. Ekkor Magyarországot Pintér Sándor belügyminiszter képviselte. Mindennek ellenére, úgy tűnik, hogy a Fidesz-Kdnp kormányzó koalíció hátat fordított az Eu-ban tett nyilatkozatainak, kötelezettségvállalásnak, és kialakította azt a kormányzati politikai irányt, amely semmilyen körülmények között nem akart együttműködést az EU-val. Ehhez párosult az a fajta kommunikáció, amely a migrációt, a bevándorlást, és a terrorizmust egymással összemosta, a társadalomban elültette a félelmet, a rettegést a több százezres „letelepedésre váró” migráns tömeggel történő riogatása, valamint „Brüsszel” démonizálása által. Ennek eredményeképpen – politikai termékként – a kormány az EU Bírósága előtt megtámadta a Tanács 2015/1601 számú határozatát. A perAz áthelyezéssel kapcsolatos kérdésben Magyarország, hivatkozva a Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről szóló 2015. évi CLXXV törvényre az EU Bírósága előtt megtámadta (megsemmisítés iránti kereset) a Tanács 2015/1601 számú határozatát. Magyarország mellett, a Szlovák Köztársaság is megtámadta a Tanács már említett számú határozatát, a kereseteket 2015. december 2‑án, illetve december 3‑án benyújtották az Európai Unió Bíróságához Az ügyeket - a C‑643/15. és C‑647/15. sz. – a Bíróság egyesítette. Magyarország a keresetében kérte azt, hogy a Bíróság a Tanács 2015/1601 számú határozatát elsődlegesen semmisítse meg, másodlagosan a Magyarországra vonatkozó részében semmisítse meg, valamint kötelezze a Tanácsot a költségek viselésére.Érdekes, hogy az ügyekben Magyarország és Szlovákia mellett Lengyelország is, mint beavatkozó megjelent, viszont az alperesi (Európai Unió Tanácsa) oldal mellé, mint beavatkozó 7 tagállam (Belga Királyság, Németországi Szövetségi Köztársaság, Görög Köztársaság, Francia Köztársaság, Olasz Köztársaság, Luxemburgi Nagyhercegség, Svéd Királyság) és az Európai Bizottság is csatlakozott. A megtámadott határozat, háttér, keletkezéstörténet és tartalom rész alatt a Bíróság – többek között - megjegyzi, hogy: „Az Európai Tanács a 2015. június 25–26‑i ülésén többek között úgy határozott, hogy a következő három kulcsfontosságú dimenziót kell egymással párhuzamosan fejleszteni: a migránsok áthelyezése és áttelepítése; visszatérésük, visszafogadásuk és reintegrációjuk; valamint a származási és tranzitországokkal való együttműködés. Tekintettel az aktuálisan fennálló szükséghelyzetre, valamint az Unió elhivatottságára az iránt, hogy megerősítse a szolidaritást és a felelősségvállalást, az Európai Tanács megállapodott mindenekelőtt abban, hogy két év alatt 40000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt kell ideiglenesen és rendkívüli intézkedésként áthelyezni Olaszországból és Görögországból más tagállamokba, amely műveletben minden tagállam részt fog venni.” - A Bíróság ítélete (nagytanács), 2017. szeptember 6. I.A.7.Az Európai Tanács június 25–26‑i ülésein Orbán Viktor is részt vett, és minden jel szerint egyetértett a migránsok áthelyezése és áttelepítése kapcsán, az EU tagállamainak állam és kormányfői által kialakított állásponttal!A másik érdekes és kevésbé ismert tény, ahogy a korábbiakban már bemutattuk az az volt, hogy „2015. szeptember 9‑én a Bizottság az EUMSZ 78. cikk (3) bekezdése alapján előterjesztette a nemzetközi védelem területén Olaszország, Görögország és Magyarország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatot (COM(2015) 451; a továbbiakban: a Bizottság eredeti javaslata).”.A Bizottság eredeti javaslata arról is rendelkezett, hogy Magyarországról 54000 nemzetközi kérelmet kérelmező személyt kell a többi tagállamba áthelyezni. A Tanács a 2015. szeptember 17. és 22. között tartott ülései során a Bizottság javaslatát módosította, mivel Magyarország kijelentette, hogy nem akar az áthelyezés kedvezményezett tagállamai körében szerepelni. Következésképpen a javaslat végleges szövegében a Magyarország már nem, mint kedvezményezett tagállam, hanem, mint áthelyezési céltagállam szerepelt. A C‑647/15. sz. ügyben keresete alátámasztása érdekében Magyarország tíz jogalapra hivatkozott:Az első és második jogalapAz EUMSZ (AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS) 78. cikk (3) bekezdése megsértésének az állításán alapult. Lényegét tekintve Magyarország azt állította, hogy a Tanács kizárólag rendes (valamely uniós jogi aktusnak a Bizottság javaslata alapján, a Parlament és a Tanács által történő közös elfogadása) vagy különleges jogalkotás (valamely uniós jogi aktus elfogadására vagy a Tanács közreműködésével a Parlament által, vagy a Parlament közreműködésével a Tanács által kerül sor) keretében hozhatta volna meg a határozatát. A határozat 24 – bizonyos esetekben 36 – hónapos időszakra történő alkalmazhatóságát, ellentétesnek tartották az „átmeneti intézkedések” fogalmával.A Bíróság azt az álláspontot alakította ki, hogy a megtámadott határozat nem képezhette akadályát az EUMSZ 78. cikk (3) bekezdése alapján történő elfogadásának, mivel nem volt rá kötelező a rendes vagy a különleges jogalkotási eljárás. A Bíróság kifejtette azon álláspontját is, hogy az EUMSZ 78. cikk (3) bekezdése a megköveteli, hogy az említett intézkedések ideiglenesek legyenek, de egyúttal mérlegelési mozgásteret tart fenn a Tanács számára.A Bíróság kimondta, hogy a Tanács nyilvánvalóan nem lépte túl a mérlegelési jogkörét, amikor meghatározta a megtámadott határozatban szereplő intézkedések időtartamát (2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig kellett alkalmazni). A harmadik jogalapMagyarország azt állította, hogy a Tanács a határozat elfogadásával úgy módosította a Bizottság eredeti javaslatát, hogy a Bizottság – Tanácsi határozat elfogadásának napján – jelen lévő tagjai (első alelnök és a menekült‑ és migrációs ügyekért felelős biztos) nem voltak felhatalmazva a Bizottság eredeti javaslata módosításához történő hozzájárulás adásához, illetve hogy a Tanács a határozat elfogadásakor az egyhangúságot mellőzte, és ezek miatt lényeges eljárási szabályt sértett. A Tanács ezzel szemben azt állította, hogy a határozat elfogadásának napján (2015. szeptember 22‑i ülés) a Bizottság részéről jelen volt az első alelnök és a menekült‑ és migrációs ügyekért felelős biztos is, és így került elfogadásra a Tanács által végrehajtott valamennyi módosítás, amely állítást tulajdonképpen a Bizottság is megerősítette. Ezt az állítást azonban Magyarország továbbra is vitatta, mivel álláspontja szerint a Bizottság két szóban forgó tagjának nem volt felhatalmazása arra, hogy jóváhagyják a javaslat módosításait. A Bíróság ezen magyar álláspont kapcsán megjegyezte, hogy Magyarország (és Szlovákia sem) semmilyen bizonyítékot nem terjesztettek elő, amely kétségbe vonhatná a Bizottság által állítottakat, illetve az azt alátámasztó bizonyítékokat, így a Bíróság megállapította, hogy a Bizottság két olyan tagja volt jelen, akik felhatalmazással rendelkeztek, illetve nem volt szükséges az egyhangúság Tanács határozatának meghozatalához az egyhangúság. A negyedik jogalap Ennek tekintetében Magyarország és Szlovákia arra hivatkozott, hogy a határozat elfogadása során a nemzeti parlamentek véleményezési jogát nem tartották tiszteletben, valamint a Tanács megsértette a Tanácson belüli viták és szavazás nyilvános jellegének követelményét. A Bíróság – visszautalva az első és második jogalap kapcsán tett megállapításaira – kimondta, hogy tekintettel arra, hogy nem jogalkotási aktusról van szó, így a nemzeti parlamentek részvétele, valamint a Tanácson belüli tanácskozás és szavazás nyilvánossága nem kötelező. Az ötödik jogalap E jogalap esetében arról volt szó, hogy mivel a Tanács a Bizottság eredeti javaslatát lényegesen módosította és úgy fogadta el a megtámadott határozatot, hogy erről nem folytatott újabb konzultációt a Parlamenttel, így lényeges eljárási szabályokat sértett. Itt gyakorlatilag Magyarországgal kapcsolatban történt módosítás, mivel a Bizottság eredeti javaslata szerint Magyarország az áthelyezés kedvezményezett tagállamai között szerepelt – a Görög Köztársasággal és az Olasz Köztársasággal azonos címen –, viszont a magyar kormány tiltakozása miatt a módosítást követően már, mint áthelyezési céltagállammá vált. A Bíróság megállapította, hogy 2015. szeptember 16‑án a Tanács elnöksége a Parlament rendkívüli plenáris ülésén Magyarország álláspontjáról tájékoztatást adott, így a Parlament 2015. szeptember 17‑i állásfoglalásában szükségszerűen figyelembe kellett vennie Magyarország státuszának módosítását, amely miatt ezen jogalapra történő hivatkozás, mint megalapozatlan elutasította. A hatodik jogalap Ennek vonatkozásában Magyarország azzal érvelt, hogy a Tanács a megtámadott határozat elfogadása során nem tartotta tiszteletben a nyelvhasználatra vonatkozó uniós jogi szabályokat, mivel a Bizottság eredeti javaslatához fűzött módosításokat átvevő szövegeknek (végül a Tanács által elfogadott határozatnak) kizárólag az angol nyelvi változatát küldték meg. A Bíróság rögzítette, hogy a Bizottság eredeti javaslatát az összes tagállami delegáció számára az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre bocsátották – bár lehetőség lett volna rá, de –, egyetlen tagállam sem emelt kifogást a nyelvhasználat ellen, továbbá valamennyi módosítást felolvasták és azokat szinkrontolmácsok lefordították. A hetedik jogalap az EUMSZ 68. cikk és az Európai Tanács 2015. június 25–26‑i következtetéseinek a megsértésével kapcsolatos érvelésen alapult.Magyarország – Szlovákiával együtt – a keresetében azt állította, hogy mivel a megtámadott Tanácsi határozat elfogadása minősített többséggel történt, azonban az Európai Tanács 2015. június 25–26‑i következtetéseiből az tűnik ki, hogy e határozatot „konszenzus útján” kellett elfogadni „a tagállamok sajátos helyzetének figyelembevételével”, így a Tanács lényeges eljárási szabályokat sértett. Ezen érvelés ellen a Bizottság azt hozta fel, hogy az Európai Tanács következtetései nem bírnak kötelező erővel, csupán politikai szempontból van hatásuk. A Bíróság a Bizottság ezen álláspontjával értett egyet, mivel kimondta, hogy az Európai Tanács következtetéseinek „politikai” jellegének mind a Bizottság jogalkotás‑kezdeményezési hatáskörére, mind pedig a Tanácson belüli szavazási szabályokra gyakorolt hatása nem minősülhet a határozat megsemmisítési indokának. Mindemellett megjegyzi a Bíróság, hogy „Az Európai Tanács 2015. június 25–26‑i következtetései kifejtik, hogy a tagállamoknak az áthelyezésről „konszenzus útján” kell dönteniük „a tagállamok sajátos helyzetének figyelembevételével”. E tekintetben ezek a következtetések kifejezetten arra vonatkoznak, hogy „két év alatt 40000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt kell ideiglenesen és rendkívüli intézkedésként áthelyezni Olaszországból és Görögországból más tagállamokba”, és „az erre szolgáló tanácsi határozat mielőbbi elfogadása” útján. Márpedig a 40000 személyt érintő ezen áthelyezési mechanizmusra a 2015/1523 határozat vonatkozott, amelyet 2015. szeptember 14‑én konszenzussal fogadtak el. Ezért ez a határozat e tekintetben teljesen mértékben végrehajtotta az említett következtetéseket.” - A Bíróság ítélete (nagytanács), 2017. szeptember 6. - D.1.b 143. Ezen pont alatt megjegyzést érdemel, hogy a migránsok áthelyezése és áttelepítése kapcsán a Tanácsban 2015. szeptember 14‑én elfogadott 2015/1523 határozat konszenzus alapján történt, amely során Pintér Sándor belügyminiszter képviselte a magyar kormányt. Azt is rögzíteni kell azonban, hogy ez a Tanácsi határozat nem rendelkezett úgy, hogy Magyarországnak a migránsok áthelyezésében közre kellene működni, valószínűleg azért, mert a Tanács figyelemmel volt a Bizottság által 2015. szeptember 9-én asztalra tett 2. intézkedéscsomagjára, amelyben Magyarország, mint a migrációval – a nyugat-balkáni útvonalon keresztül - jelentősen érintett ország, azaz „frontország” volt. A nyolcadik jogalapA jogbiztonság és a normavilágosság elve, valamint a Genfi Egyezmény megsértésére alapították a felperesek A felperesi álláspont szerint a megtámadott határozat több ponton nem világos, illetve a „Dublin III” rendelethez való viszonyulása is kérdéses (pl.: jogorvoslathoz való jog, áthelyezésre történő kiválasztás kritériumrendszer, áthelyezési céltagállamban maradás biztosítása). A Tanács vitatta, hogy a határozata nem tartja tiszteletben a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, illetve állította, hogy a közös európai menekültügyi rendszerrel kapcsolatos vívmányokba, a Szerződésekbe és a Charta rendszere által létrehozott jogrendbe illeszkedik, valamint kifejtette, hogy sem a Genfi Egyezmény, sem az uniós jog nem biztosítja a menedékkérő számára azt a jogot, hogy szabadon megválaszthassa a befogadó országát. A Bíróság megállapította, hogy a Tanács tiszteletben tartotta a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, mivel a határozat preambulumbekezdésében pontosította a határozat rendelkezései és a közös uniós menekültügyi politika keretében elfogadott jogalkotási aktusok rendelkezései közötti kapcsolatot. A céltagállamban maradás biztosítása kapcsán a Bíróság kimondta, hogy a határozat pontosan kifejti azokat az intézkedéseket, amelyek a tagállamok rendelkezésére állnak (pl.: a tagállamok ne állítsanak ki a kérelmezők részére nemzeti úti okmányokat, és ne nyújtsanak olyan ösztönzőket, amelyek elősegíthetnék a tovább utazásukat, vagy kötelezés arra, hogy haladéktalanul térjenek vissza az áthelyezési céltagállamba). A kilencedik jogalapA szükségesség és az arányosság elvének a megsértésén alapult. Álláspont szerint tekintettel arra, hogy Magyarország kikerült a kedvezményezett tagállamok köréből és így 120000 nemzetközi védelmet kérelmező áthelyezéséről szóló döntés ellentétes az arányosság elvével, figyelemmel arra is, hogy ez magában foglalja azon 54000 személyt kitevő létszámot, akiket a Bizottság eredeti javaslata szerint Magyarországról kellett volna áthelyezni. A Bíróság megállapította, hogy Tanács azért tartotta fenn a 120000 személyt kitevő összlétszámot, mivel úgy ítélte meg, hogy így csökkenthető a görög és olasz menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomás. Továbbá a Bíróság rögzítette azt is, hogy Magyarország nem bizonyította, hogy a Tanács által figyelembe vett statisztikai adatok nem voltak relevánsak. A tizedik jogalap szerintA határozat Magyarországra kifejtett hatásai miatt az arányosság elvébe ütközik. Álláspont szerint a Tanács határozata, mint áthelyezési céltagállam szerepeltette Magyarországot, miután az lemondott a Bizottság eredeti javaslatában előírt, kedvezményezett jogállásról, viszont Magyarország súlyos migrációs nyomás alatt állt. Ebből kifolyólag a határozat Magyarországra nézve aránytalan terhet ró, mivel kötelező áthelyezései létszámokat határoz meg részére. A Tanács ezzel szemben azt állította, hogy az előírt áthelyezési mechanizmus mellett olyan lehetőség is volt, amely alapján valamely tagállam kérheti, hogy a migrációs áramlások jelentős megváltozása esetén felfüggesztésre kerüljenek az áthelyezésre vonatkozó kötelezettségei (Osztrák Köztársaság és a Svéd Királyság kérték és meg is kapták 2016/408. számú és a 2016/946 számú határozattal). A Bíróság felidézte a támadott határozat meghozatalának körülményeit, és rögzítette, hogy: * 1. „2015. szeptember 9-i javaslatában a Bizottság Magyarországot az áthelyezés kedvezményezett tagállamai közé sorolta, mivel a 2015-ös év első nyolc hónapjára, különösen az ezen év júliusára és augusztusára vonatkozó adatok többségében Görögországból érkező migránsoknak az úgynevezett „nyugat balkáni” útvonalon keresztül történő tömeges érkezését tárták fel, amely így olyan jelentős nyomást gyakorolt a magyar menekültügyi rendszerre, amely hasonló a görög és olasz menekültügyi rendszerekre gyakorolt nyomáshoz.”, * 2. „Mindazonáltal Magyarországnak a Szerbiával közös határán lévő kerítés létesítését és a Magyarországon lévő migránsoknak nyugati irányba, főként Németország felé való tömeges átutazását követően ez a nyomás 2015. szeptember közepe felé jelentősen enyhült, mivel a Magyarország területén lévő irreguláris migránsok száma számottevően csökkent.”, * 3. „A 2015 szeptemberében bekövetkezett ezen események összefüggésében kérte Magyarország hivatalosan a Tanácstól, hogy már ne szerepeltesse az áthelyezés kedvezményezett tagállamai között.”. A Bíróság következtetésként kimondta, hogy ha egy vagy több tagállam szükséghelyzettel szembesül, azokat a terheket, főszabály szerint az összes többi tagállam között kell elosztani, a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos megosztása elvének megfelelően, tekintve hogy ez az elv rendezi az uniós menekültügyi politikát. A létszám elosztása a népesség létszáma, a teljes GDP, az 1 millió lakosra jutó menedékjog iránti kérelmek átlagos száma a 2010–2014 közötti időszakban, valamint a munkanélküliségi ráta alapján történt, amelyet a Bíróság arányosnak tekintett. A Bíróság a 2017. szeptember 6-án meghozott ítéletével valamennyi jogalapot, mint megalapozatlant elutasította.Ahogy látható volt a magyar kormánynak a Tanács határozata ellen indított keresete elbukott az EU Bírósága előtt - a teljes ítélet itt olvasható. Azért ennek ellenére fura az, hogy több olyan, a migráció kérdésében hozott EU döntést a magyar kormány is támogatott, amelyet jelen ügyben is érvként felhozott, vagy ha nem is hozott fel a Bíróság egyértelműen rámutatott arra. Politikai oldalról nézve a kormánynak jól jött ez a döntés, mert tovább lehetett „Brüsszeli bürokratázni”, kampányüzemmódban „kormányozni”, illetve továbbra is félelemben lehetett tartani azon magyar polgárokat, akik nem feltétlen voltak tisztában az EU döntéseivel, valamint azok meghozatalának az okaival. dr. Gaál Lóránt- Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció



SzóMia | 05.28. 13:48
Egyre nagyobb figyelem övezi az Esterházy Irodalmi Díjat, amelyet sokan már most a kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb új elismeréseként emlegetnek. Az Esterházy Magyarország Alapítvány által létrehozott díj célja nem csupán a kiemelkedő irodalmi teljesítmények jutalmazása, hanem az is, hogy a minőségi magyar irodalom újra szélesebb társadalmi figyelmet kapjon.A listaA napokban nyilvánosságra hozták a 2026-os shortlistet, vagyis azt a hét művet, amelyek közül ősszel kiválasztják az idei győztest. A rövidlistára került szerzők között több ismert és meghatározó név is szerepel, de fiatalabb alkotók is helyet kaptak a mezőnyben.Az idei shortlistre az alábbi művek kerültek fel: * Barnás Ferenc: Most és halála óráján * Bognár Péter: Elmész, visszajössz, sose halsz meg * Fancsali Kinga: Nem a haláltól * Kollár Árpád: Nád * Szálinger Balázs: Mintha repülnék * Takács Zsuzsa: A maradás szégyene * Tóth Krisztina: Szeleknek fordít A díjA díj különlegessége, hogy nem egyszerűen „népszerű” vagy kereskedelmileg sikeres könyveket keres. Az alapítók olyan műveket szeretnének elismerni, amelyek emberi, erkölcsi és nyelvi értelemben is maradandót alkotnak. A díj hivatalos megfogalmazása szerint olyan művek kerülhetnek előtérbe, amelyek „humanista világlátásukkal” és „nyelvi igényességükkel” járulnak hozzá ahhoz, hogy a világ jobb hely legyen. Az Esterházy Irodalmi Díjat 2025-ben alapították, és már az induláskor komoly szakmai figyelmet kapott. A zsűriben olyan ismert kulturális szereplők dolgoznak, mint Mácsai Pál, Margócsy István, Terézia Mora vagy D. Tóth Kriszta. Az idei döntnökök feladata az lesz, hogy a hét shortlistes mű közül egyhangú döntéssel válasszák ki a győztest.A szándékA kezdeményezés mögött az a szándék is erősen érződik, hogy a kortárs irodalom ne csak egy szűk kulturális közeg belügye legyen. Az alapítvány partnerei között megtalálható a Líra Könyv és az Örkény Színház is, a szervezők pedig podcastokkal, nyilvános beszélgetésekkel és középiskolásoknak szóló irodalmi programokkal próbálják közelebb vinni az olvasást a fiatalabb generációkhoz. A shortlist alapján jól látszik, mennyire sokszínű a mai magyar irodalmi világ: a lírától a prózáig, az intim személyes történetektől a társadalmi reflexiókig sokféle hang és nézőpont kapott helyet. Az Esterházy Irodalmi Díj győztesét 2026 szeptemberében jelentik be. A nyertes nemcsak szakmai elismerésben részesül, hanem 10 ezer eurós díjazást és egy külön erre az alkalomra készített kisplasztikát is átvehet.A teljes shortlist és a kapcsolódó programok az Esterházy Irodalmi Díj hivatalos oldalán érhetők el. SzóMia - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Menyhárt Tamara | 05.26. 12:09
Toroczkai László, Dúró Dóra, Novák Előd, dr. Apáti István, dr. Borvendég Zsuzsanna, Dócs Dávid – így együtt hatan elérték, hogy a Mihazánk Pártja az 5%-os küszöb fölé kerüljön a 2026-os választásokon, ezért bejutottak a Parlamentbe.Újra bent a radikális hatosDr. Apáti István, 1 gyerekes édesapa, már 2010 óta ül a Parlament padsoraiban. Apáti 2018 óta tagja a Mi Hazánknak, 6 éve pedig az alelnöke. A 48 éves politikusra a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki tisztségét bízta rá az országgyűlés. „Mint a bejegyzésben olvasható: „első intézkedésünk lesz, hogy kivizsgáltatjuk, hogy milyen külföldi beavatkozások történtek a magyarországi választások befolyásolására. Elfogadhatatlan az is, hogy magyar minisztereket külföldi titkosszolgálatok lehallgatnak, és mindezt a kampány részévé teszik. Ki kell vizsgálni továbbá bármelyik ország (legyen nyugaton, keleten, délen, északon) beavatkozását a választási kampányba! Szintén elfogadhatatlan a Meta politikai befolyásolási gyakorlata is.” - írta szon.hu Apátiról. Ezidáig nem hallottunk még az első intézkedések ténybeli állásáról, de feszült a várakozás, milyen eredményekre jutnak ezen vizsgálatok során.A látványos provokáció mestereA másik alelnök Dúró Dóra, 4 gyermekes édesanya, szintén 2010 óta parlamenti képviselő. A 39 éves politikusnőt egy ország ismerhette meg akkor, amikor fizikailag, igen látványosan, mesekönyveket darált le. „„Nem tűri a Mi Hazánk mozgalom, hogy a gyerekeket kitegyék a homoszexuális propagandának már azzal is, hogy mesekönyvekbe csempészik be az abnormális életformát, ami így hazugság is, hiszen a magyar kultúrának nem részei a homoszexuális királyfik. Nem véletlen ugyanakkor, hogy éppen a legkisebbeket támadja ez az agresszív lobbi, a homoszexualizmus (sic!), a nevelésnek ugyanis óriási szerepe van e tekintetben is. A Mi Hazánk mozgalom szerint a családi életre kellene felkészíteni a fiatalokat, azt kell tudatosítani bennük, hogy ők várhatóan édesanyák és édesapák lesznek, ám erről vajmi keveset hallanak. Megzavarja az egészséges, biztonságos fejlődésüket, hogyha normálisnak és hétköznapinak állítják be azt, ami valójában nem az” – mondta felháborodva Dúró Dóra.” A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete és számos közéleti szereplő is felháborodott Dúró cselekedetén. Szerintük ez egy politikai céllal történő könyvrombolás, ami egész Európában is – nem csupán Magyarországon – szégyenletes.2025 őszén is felkapott lett a médiában Dúró. „A politikus ellen korábban szabálysértési eljárás indult rongálásért, tavaly szeptemberben ugyanis feliratokat ragasztott az ARC-kiállítás egyik plakátjára. A jogszabályok alapján szabálysértési eljárás esetében a képviselő lemondhat mentelmi jogáról, ilyen esetben a bíróság dönt az ügyben.” - jelezte a HVG, bár végül a mentelmi jogról való lemondását leszavazta az országgyűlés.A radikalizmus családi vállalkozásbanDúró Dóra férje is ismert tagja a Mi Hazánk Mozgalomnak. Évekig ők voltak az egyedüli házaspár a Parlamentben. Novák Előd, 4 gyermekes édesapa, 46 éves politikus is elhíresült a radikális megnyilvánulásairól, 2018 óta a Mi Hazánk tagja, alelnöke, mellette önkéntes tartalékos honvéd főtörzsőrmester.„Többrendbeli rongálás, egy szivárványos zászló eltávolítása, illetve egy plakát lefestése miatt 1,1 millió forintos pénzbüntetésre ítélte kedden a Fővárosi Törvényszék Novák Elődöt, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselőjét.” - derült ki a Magyar Nemzet 2024-es soraiból. „A Fővárosi Törvényszék ítéletének keddi indokolásában elhangzott, hogy Novák Előd védekezése nem elfogadható, cselekményei túlmutatnak a véleménynyilvánításon, és a társadalomra veszélyesek. A bíróság arra is kötelezte a vádlottat, hogy a szivárványos zászló, illetve a plakát helyreállításának 50, illetve 70 ezer forint körüli költségeit kamatostól fizesse meg. Az utolsó szó jogán Novák Előd egyebek mellett elmondta, országgyűlési képviselőként többször javasolta már a parlamentben, hogy az általa melegpropaganda-termékeknek nevezett tárgyakat ki lehessen tiltani a közösségi terekről, a közterületekről.” További HVG-s cikk is foglalkozik a házaspárral 2025-ben. „A képviselőpárosnak négy gyereke van, a legkisebb még óvodába jár, így Novák szerint „a szülői felelősséget sokféleképpen megélik”. Érdekes megnyilvánulása ennek a szülői felelősségnek, hogy az elvileg a lányát ünneplő családi kép alatt Novák Előd egy, a cigányok iskolázottságán élcelődő „viccet” sütött el kommentben.”Jól látszik, hogy a házaspár erősen homofób. „A homofób kifejezést magatartásra, megnyilvánulásra vagy személyre használjuk, ami azt fejezi ki, hogy valaki erős előítélettel vagy ellenséges érzésekkel rendelkezik a melegekkel, leszbikusokkal, biszexuálisokkal és transzneműekkel szemben. A homofób ember idegenedik a homoszexuálisoktól, vagyis azoktól, akik saját nemükhöz vonzódnak. A homofób gyakran nem csak elutasítja a homoszexualitást, hanem minden eszközzel, olykor agresszívan küzd is ellene. Ez az hozzáállás gyakran a félelemből, tájékozatlanságból vagy neveltetésből ered.” A szó jelentéséből is látszik, hogy a lojalitás, az elfogadás messze nem jellemző rájuk. Minden eszközt megragadnak – betartva a határokat –, hogy szavaikkal, cselekedeteikkel ezt kifejezésre is juttathassák.Az európai front harcosadr. Borvendég Zsuzsanna, 3 gyermekes édesanya, 52 éves politikus, 2024 óta tagja a Mi Hazánk Mozgazolm képviselőjeként az Európai Parlamentnek. Listavezetőként jutott be. Egy tavaly őszi cikk szerint „A közelmúltban megjelent a hír, hogy Borvendég Zsuzsannát, a Mi Hazánk EP-képviselőjét az Európai Parlamentben megbüntették.” A Magyar Jelen írásában egy hosszú, feltételezésekre és egyértelműen a Tisza Párt elleni fellépésre utalnak Borvendég mondatai. A csavaros történet nem igazán egyértelmű, sokkal inkább egy sértett, az Európai Parlament működését mindenképp kritizáló riportalany válaszait olvashatjuk. A képviselő nehezményezi, hogy Magyar Péter mentelmi jogát nem vonták meg tőle, és az indoklást nevetségesnek tartja. A betiltott Pride felvonuláson megjelent európai politikusokat is mélyen elítéli Borvendég Zsuzsanna ugyanitt: „Mérhetetlenül felháborítónak találom, ugyanis van egy nemzetállami jogszabályunk, amely tiltja ezeket a meneteket. Az európai parlamenti képviselők ennek tudatában érkeztek, tüntetőleg akarták megsérteni a törvényeinket. Ez nem egyszerűen a belügyeinkbe való súlyos beavatkozás, de szimbolikusan annak kifejezése, hogy a nemzetállami akaratot semmibe veszik.” 54 ingatlan és egy parlamenti székA 39 éves Dócs Dávid, 4 gyermekes édesapa, korábban nyolc évig volt a Mi Hazánk Mozgalom Nógrád megyei elnöke, országgyűlési képviselő, jelenlegi listás bejutó a Parlamentben. Ő is az egyik alapítója a 2018-as, a Jobbik-ból kilépő, Mi Hazánk Mozgalmat alapító tagoknak. Dócs vagyonnyilatkozatáról 2025 februárjában olvashattunk: „...az országos politikában és – vagyonnyilatkozata szerint – az agráriumban is igen aktív. A nógrádi képviselők közül az ő bevallása a leghosszabb (36 oldal), abban ugyanis nem kevesebb, mint 54 ingatlanról számolt be. Egy 442 négyzetméteres szügyi lakóházat kivéve ezek mindegyike Cserháthaláp településen található, ahol korábban polgármesterként is ténykedett, illetve gazdálkodóként is dolgozik. Az ingatlanok között több lakóház, erdő, szántó, legelő és fás terület szerepel, amelyek alapterülete meghaladja a tízezer négyzetmétert. Nyolc személygépkocsi, illetve tehergépkocsi van a birtokában, ezek közül tavalyi dátummal egy Tata Telcoline, egy Robur és egy Škoda Superb szerepel. Egyéb nagy értékű ingóságként jelzett egy Saxonia vetőgépet, egy MTZ erőgépet, két Agrimaster szárzúzót, egy pótkocsit és egy Keeway Masiff quadot. Készpénzes megtakarításként 5 millió forintot jelzett vagyonnyilatkozatában. Más vagyontárgyként beszámolt kézi- és mezőgazdasági munkagépekről és hat lóról is. Hitelintézettel szembeni tartozása 40 millió forint, magánszemélyekkel szembeni tartozása 29 millió forint. A Dócs Családi Gazdaság vezetőjeként és őstermelőként is van bevétele.” E szerint még Lázár János ingatlanszámait is meghaladja a Dócs Dávidé, hiszen Lázárnak „csak” 46 ingatlana van.A Mi Hazánk első embereA Mi Hazánk Mozgalom elnöke Toroczkai (alias Tóth) László, 3 gyermekes édesapa. A 48 éves politikus Ásotthalom polgármestere volt 2013-tól. Kiemelkedő harcosa volt – már csak a földrajzi közelség okán is – az illegális migráció ellenzésének. A 2019-es európai parlamenti választási kampány során a Facebook törölte Toroczkai profilját, ahol kétszázezres követő-tábora volt már.Bár Toroczkai tagadja, hogy ugyanaz volna az orosz-politikája, mint a Fidesz-KDNP-nek, 2025 novemberében mégis elutazott Oroszországba egy konferenciára, majd ezt követően nyilatkozta azt, hogy Moszkva és Szentpétervár sokkal inkább európaibb, mint Brüsszel – ami jól jelzi, hogy hasonlóan „Brüsszel-ellenes”, mint Orbán. 2017-ben a 24.hu írt cikket: „A bíróság csütörtökön helybenhagyta azt az elsőfokú ítéletet, melyben bűnösnek mondták ki Toroczkai Lászlót, a Jobbik alelnökét, Ásotthalom jelenlegi polgármesterét kétrendbeli kényszerítés bűntettének kísérletében és 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélték a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi irodájánál történtek miatt – közölte a Fővárosi Törvényszék az MTI-vel.” 2023-ban a Blikk ír arról, hogy „Toroczkai László volt az Index.hu és az ATV közös podcastjének vendége, ahol meghökkentő mondatok és történetek hangzottak el: a Mi Hazánk elnöke többek között őszintén beszélt a 2006-os budapesti zavargásokról, családi hátteréről és pártja esélyeiről.” Ezen a találkozón elhangzott az a mondat is, hogy „2006-ban le akartam lőni Gyurcsányt!”. Toroczkai tehát bejutott 2026. április 12-én a Parlamentbe, és az új miniszterelnök, Magyar Péter továbbra is „piszkálja a csőrét”.A parlamenti performanszMagyart utánozva tárlatvezetést tartott a Tisza Párt tárgyalóirodájáról – folyamatosan egy iskolai tanteremhez hasonlítva azt. A mai világban vállalatoknál, irodákban, iskolákban is gyakran használt projektor kivetítőt hightech luxusnak ítéli, és felháborítónak tartja, hogy tiszta, rendezett terem áll rendelkezésére a Tisza Pártnak.A probléma első körben nem az, hogy irritálja a Mi Hazánk Mozgalom 6 képviselőjét Magyar Péter miniszterelnöksége, vagy a Tisza Párt 141 fős megjelenése az Országházban, és a történelmi jelentőségű, elsöprő győzelem.Sokkal inkább az, hogy különböző, többször változó magyarázatokkal takaróznak azzal a cselekedettel kapcsolatban, amelyet az Országgyűlés alakulógyűlésén követtek el.Bárhogy említik az Örömódát, a Cigány himnuszt, vagy a Tavaszi Szél vizet áraszt című népdalt kivonulásuk indokaként, az elsődleges probléma, hogy hátrányos helyzetű gyermekek zenei előadása előtt tették meg. „Végül azonban nem az Örömóda előtt vonultak ki, ami az Európai Unió himnusza, hanem már akkor, amikor a tamburás cigány gyerekek bementek az ülésterembe. A Mi Hazánk hat képviselője ekkor kiment esküt tenni a Szent Koronánál. A 444 megkérdezte, hogy miért ekkor vonultak ki, Toroczkai László pártelnök azt mondta, hogy a Tisza felrúgta a sorrendet, és nem akartak bent lenni a párt himnuszánál (és az Örömódánál), utána nem is mentek vissza.” A kényelmetlen ellentmondásHogy is van ez? A Mi Hazánk Mozgalom hat képviselőjének összesen 15 gyermeke van. Családanyák, családapák. Könyveket daráltak, homofóbok, gyermekek védelmével lobbiznak álságos, arrogáns, kirívó tetteikkel, de amikor a valódi, hátrányos helyzetű, néhány esetben gyermekvédelmi intézményekben élő kis zenészek életük első legmagasztosabb fellépésére bevonulnak a csodálatos Országházba, akkor hátat fordítanak? Menyhárt Tamara - Nyitókép: Toroczkai László - Wikipédia

SzóMia | 05.25. 11:38
Kevés olyan magyar film készül mostanában, amely egyszerre képes thrillerként működni, társadalmi allegóriává válni, és közben valódi vitát generálni arról, milyen országban élünk. Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon – nemzetközi címén Feels Like Home – pontosan ilyen alkotás.A thriller társadalmi látleletté válikA történet első pillantásra klasszikus pszichothrillernek tűnik: egy fiatal nőt, Ritát (Lovas Rozi) elrabol egy különös család, akik azt állítják róla, hogy ő az évekkel korábban eltűnt lányuk. Rita hiába tiltakozik, hiába ragaszkodik saját identitásához, a túlélés érdekében kénytelen részt venni egy groteszk szerepjátékban. A film mondanivalója azonban nagyon gyorsan túlnő önmagán. Az Árpád család lakása nem egyszerűen egy thriller díszlete, hanem egy zárt világ, ahol a szabadságot biztonságra cserélik, ahol a szeretet és a kontroll összefolyik, és ahol mindenki pontosan tudja, meddig mehet el. Ez az a pont, ahol az Itt érzem magam otthon már nem csupán film, hanem társadalmi tükör lesz. Az autoriter szeretet csapdájaA kritikusok jelentős része éppen ezért beszél a film kapcsán autokrácia-allegóriáról. A Refresher kritikája szerint a film azt mutatja meg, hogyan képes egy autoriter rendszer „biztonságot” kínálni az egyéni szabadság feladásáért cserébe. A történetben a családfő, Papa figurája nem egyszerű gonosztevő: sokkal inkább egy olyan rendszer megtestesítője, amely egyszerre tart félelemben és gondoskodik az emberekről. Ételt ad, rendet ad, szerepet ad – de közben elveszi az önállóságot.Ez a felismerés teszi igazán nyugtalanítóvá a filmet. A néző egy idő után már nem azt kérdezi, vajon Rita megszökik-e, hanem azt: meddig hajlandó valaki alkalmazkodni ahhoz a világhoz, amely lassan felőrli az identitását? Ebben kulcsszerepe van Molnár Áron alakításának is. A színész az elmúlt években nemcsak filmes és színházi munkái miatt került a figyelem középpontjába, hanem közéleti megszólalásai miatt is. Ez a háttér óhatatlanul plusz jelentést ad a filmnek is. A manipuláció lélektanaMarci figurája egyszerre ijesztő és tragikus. Nem klasszikus gonosz, hanem egy rendszer terméke: valaki, aki maga is rabja annak a világnak, amelyet fenntart. Molnár Áron játékának egyik legnagyobb ereje éppen az, hogy a karaktert nem karikatúraként, hanem hús-vér emberként mutatja meg. A néző sokszor érzi azt, hogy Marci maga sem tudja pontosan, hol végződik a szeretet és hol kezdődik az erőszak.Lovas Rozi szintén rendkívül erős alakítást nyújt. Az ő karakterén keresztül érezzük át igazán, milyen lassan és alattomosan képes egy elnyomó közeg átírni az ember valóságérzékelését. A film egyik legnyugtalanítóbb kérdése ugyanis az: mi történik akkor, ha valaki annyiszor hall egy hazugságot, hogy végül már maga sem biztos az igazságban?Egy bátor magyar film, ami nem kér engedélyt Az "Itt érzem magam otthon" azért különösen érdekes jelenség a magyar filmgyártásban, mert független alkotásként jött létre. A produkció nem a megszokott nagy állami filmes rendszerből nőtt ki, hanem alkotói összefogásból készült. Ez talán meg is magyarázza a film merészségét. Míg sok hazai produkció óvatosan kerüli a direkt társadalmi reflexiót, Holtai Gábor filmje nyíltan vállalja, hogy a jelenlegi magyar közérzetről beszél. A nemzetközi kommunikációban sem próbálják ezt elrejteni. A Celluloid Dreams forgalmazói oldala szerint a film az elnyomás természetét vizsgálja, és azt a kérdést teszi fel: mennyi szabadságot hajlandó feladni az ember a komfortért cserébe? Ez a dilemma messze túlmutat Magyarországon, ezért működhet a film külföldi közegben is.A kritikai visszhang ráadásul meglepően erős lett. Több kritika az elmúlt évek egyik legizgalmasabb magyar thrillerének nevezte az alkotást, és sokan kiemelték, hogy ritka az olyan hazai film, amely műfaji szinten is működik, miközben társadalmi mondanivalója is van.Kényelmetlen kérdéseket tesz fel Persze a film nem hibátlan. Többen megjegyezték, hogy néha túl sok témát próbál egyszerre mozgatni: családi trauma, bántalmazó kapcsolatok, politikai allegória, pszichothriller-elemek – ezek nem mindig állnak össze teljesen egységes egésszé. Mégis van benne valami rendkívül fontos: bátorság. Bátorság ahhoz, hogy egy magyar film ne csak szórakoztatni akarjon, hanem kérdéseket tegyen fel. Hogy ne csak történetet meséljen, hanem rámutasson arra a különös lelkiállapotra, amelyben sok ember él ma Kelet-Közép-Európában: amikor a szabadság vágyát lassan felülírja a biztonság iránti félelem.Talán ezért működik ennyire erősen az "Itt érzem magam otthon". Mert miközben egy bezárt lakásban játszódik, valójában egy egész ország lelkiállapotáról beszél. És mert a végén a néző nem biztos, hogy megkönnyebbülve áll fel a székből – de valószínűleg sokáig gondolkodni fog azon, mit is jelent valójában az a szó, hogy otthon. SzóMia - Nyitókép: Jelenet a filmből


Nagy László | 06.03. 09:41
A 2026.06.11. az a nap, amely a napelemeseken kívül minden magyar állampolgárnak is fontos. A kérdés az, hogy az Európai Unió részes tagállamaként Magyarországon is EU-s polgárnak tekintik-e a magyar napelemeseket, vagy nem? Jár-e kártérítés a annak a többszázezer lakossági napelemesnek, akiket 2024.01.01-től folyamatosan átkényszerítenek az éves szaldós elszámolásból az un. bruttós elszámolásba?Az Európai Jogok Emberi Bíróságához (továbbiakban EJEB-hez) fordulnak a magyar lakossági napelemesek.Az EJEB-hez egyéni kártérítési kérelmet nyújthat be minden napelemes rendszer tulajdonosa (maximum 50kW-os napelemrendszerrel rendelkező HMKE tulajdonos magánszemély, egyéni vállalkozó, gazdasági vállalkozás). Mire is jó az EJEB-beadvány napelemesnek? Mi ennek a jogi alapja?Az Alkotmánybírósági Határozat meghozatalát követően a Villamosenergiáról szóló törvény végrehajtási rendeletében (Vet.Vhr.) mai napig szereplő - és a napelemesek által sérelmezett - rendelkezésekkel szemben további hazai jogorvoslatra már nincsen lehetőség.Az Emberi Jogok Európai Egyezménye azonban egy olyan nemzetközi emberi jogi szerződés, amely a Szerződő Államok – így Magyarország – fennhatósága alatt álló természetes, illetve bizonyos kivételekkel jogi személynek garantál emberi jogokat. Az egyéni kártérítési kérelem célja, hogy egyfelől az EJEB megállapítsa az Egyezmény megsértését a Magyar Állam által, másfelől pedig az, hogy az EJEB a Magyar Államot vagyoni és nem vagyoni károk megtérítésére kötelezze. Az Alkotmánybíróság elutasító határozatában elismerte érintettségét mindazoknak, akik HMKE-s engedéllyel rendelkeznek és szerződésük volt, van az áramszolgáltatóval és vonatkozásukban a sérelmezett szabályozás szerint: 1. már eltelt a 10 éves időszak; 2. még nem telt el 10 éves időszak, de annak vége egyértelműen meghatározható. Az érintettek száma 320-330 000 db HMKE-s napelemes rendszerrel számolva legalább 1,3-1,5 millió magyar állampolgár. Ők azok aki EU-s polgárként egyenként jogosultak kártérítési kérelmet benyújtani az EJEB-hez. A kártérítési igényük pozitív elbírálására nagy esély van, ami azt jelenti, hogy anyagi veszteségeiket csökkenthetik. Természetesen mindenki számára az lenne a megnyugtató megoldás, ha új magyar kormány módosítaná a hazai jogszabályokat, betartaná az EU-ban érvényes szabályokat és azoknak a napelemeseknek, akik 2024.01.01. előtt megszerezték az éves szaldós elszámolásra a jogosultságukat visszaadja a lehetőséget a két elszámolás közötti választásra.Prof. Kiss László alkotmánybíró úr szakvéleménye ugyanezt javasolja. A NÉP egyesület elkészítette azokat a dokumentumokat, amelyek szükségesek az egyéni kártérítési igény benyújtásához. Nagy László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 06.02. 15:16
Egy vicces AI videó kapcsán beszélgettünk (vitatkoztunk) az alkotás jövőjéről Babos Tamás, Balázs Béla-díjas operatőrrel. Milyen változások állnak be az alkotás folyamatában, mennyiben, s hogyan áll be változás a Mesterséges Intelligencia által generált mozgóképekkel.dr. Zeke László: A minap szembe jött velem egy vicces AI videó, amelyen GorilLali és YetiPeti mesél kalandjairól változatos helyszíneken, humoros szituációkban, tökéletes magyarsággal, pontos száj szinkronnal, élethű mimikával és gesztusokkal. Az jól látható, hogy az AI brutális teljesítményre képes már most is. Ez a vicces kis filmecske előre vetíti, hogy nem is olyan soká (az AI esetében ez a "soká" pár hónapban mérhető) akár a tömegfilmek késztésének értelme szűnik meg a hagyományos eszközökkel. Igen nagy százalékban értelmét veszíti a hagyományos filmkészítés eszköztárának használata. Az objektívek fényérzékenysége, a záridő és a rekesz beállítások a kamerákon, a bluebox technika, a számítógéppel "kikulcsolt hátterek", de akár már a hús vér szereplők fontossága eltörpül a forgatókönyv írók, rendezők, látványtervezők fantáziája mellett. Olyan változás kapujában állunk, mint amilyen az írás feltalálása, vagy a világháló elterjedése volt. Megtanuljuk a töltőtoll használatát, tudunk a római kori viaszostáblákról, az egyiptomi hieroglifákról, a kódex másolók iniciáléiról, s ismerjük Petőfi tintába mártott lúd tollát, de ma már terrabájtokat hordunk a zsebünkben, s az okostealefonunkban ott van a világ csaknem összes információja. Most az alkotás forradalmát éljük... Az alkotás hangsúlya átkerül a teremtő képzelet síkjára. Mindent az ötlet, a gondolat szülőjének, a képi világot megálmodó embernek a kifejezésmódján múlik: hogy hogyan tud instruálni egy olyan Mesterséges Intelligenciát, aki megvalósítja az álmokat. Nem a kameraállásokat, a záridőket, a mélység élességet, a fényeket kell majd kiszámolni, beállítani, hanem azt kell megtanulni, hogy hogyan lehet az érzéseket, hangulatokat, szituációkat "elmagyarázni" egy olyan elmének, ami nem emberi, viszont olyan elképesztő dolgok megvalósítására képes, amire egy ember nem. Az alkotó gondolkodás szintjén érkeztünk el oda, ahova az élet más területein már réges régen. A saját erőből 30-40 km/h sebességgel futni, 7-8 m távolságra ugrani képes ember olyan gépeket, járműveket alkotott, amelyek ezt a teljesítményt játszva, sokszorosan felülmúlták. Aztán csak azon kellett gondolkodni, hogy az egyre gyorsabban futó és egyre magasabbra ugró alkalmatosságokat mire és hogyan lehet felhasználni, így aztán a hús vér ember kikötött a Holdon, járműveket küldött millió kilométerekre idegen égitestekre...Nincsen pénzem, melózni muszáj - YouTube képernyőmentésBabos Tamás: “Megtanulni, hogy hogyan lehet az érzéseket, hangulatokat, szituációkat elmagyarázni egy olyan elmének, ami nem emberi” – szerintem nem művészet. Ez lenne az alkotás forradalma? Az AI teljesítményét látva először mindenki ámulatba esik, és ez még sokáig így lesz. Egészen addig, amíg el nem jutunk a valósághű ábrázolás lehetőségéhez idő és minőségi korlát nélkül. És akkor majd nagyon meglepődünk, mert értelmét veszti mindez. Miközben most is tudjuk, hogy az AI színtiszta lopás. A művészethez mindig is tehetség kellett. Tehetség ahhoz, hogy a gondolatokat különböző módon, írásban, képben, zenében ki tudjuk fejezni. Bach nem muzsikált, hanem a hitéről vallott. A gyülekezet, majd később a nagyközönség kevésbé tehetséges tagjai számára hozta, hozhatta közelebb Istent. Most egy zenélni nem tudó tehetségtelen ember promtokat ad a gépnek, szerezzen zenét Bach stílusában… És a gép összelopja. És a tehetségtelen ember örül, magáénak érzi a művet. Az AI-nek természetesen lehetne helye alkotói folyamatokban, de attól tartok, az ember hitványabb annál, mint, hogy önmérsékletet tanúsítson. dr. Zeke László: Nem osztom a véleményed arról, hogy az AI „színtiszta lopás”. Egy primitívebb szinten álló algoritmus persze lehet, hogy nem tesz mást, mint összelopkod jellemző frázisokat az alkotó életművéből és ezeket az elemeket ügyesen összeillesztgeti (mintha csak egy plagizáló ember igyekezne elleplezni csalását), de azt gondolom, hogy mára megváltozott a helyzet. Éppen Bach példáját hozod, annak a zseninek a példáját, akivel kapcsolatban olvashattunk Harrari Homo Deus című könyvében egy érdekes történetet a számítógépes alkotói folyamatról. Arról, hogy amint a gépet nem ügyesen „lopni” tanítja meg az ember, hanem alkotni, a komponálás stiláris törvényszerűségeit alkalmazni, akkor minőségi ugrás áll be.Ez már nem az a szint, amikor egy primitív algoritmus mechanikusan rak össze mintákat! Olyasmi történik, mint amikor a sakkozó számítógépet nem a rengeteg játszma lehetséges lépés sorozataira tanítják meg és a kombinációk, a lépés lehetőségek számát annál gyorsabban tudja „átgondolni”, minél erősebb a processzora, illetve minél több időt hagyunk a lépése előtt. Ehelyett a gép sakkozni tanul meg és nem az embertől, hanem saját magától tanul.Nem az emberek lépéseit jegyzi meg és alkalmazza, hanem a sakk törvényszerűségeit megismerve játszani tanul magától, egy olyan géptől, aki másodpercenként egyébként millió lépésnyi eshetőséget képes elemezni. A fordulat valahol ott van, amikor Garri Kaszparovot, az akkor regnáló sakk világbajnokot legyőzte a Deep Blue számítógép. Ma ott tartunk, hogy a legkomolyabb sakk gépeket nincs ember, aki legyőzze. (Ugyanez a folyamat sakknál több intuíciót, kizárólag emberinek tulajdonított képességet igényló go játékban is megismétlődött.) Egy egyszerű szótár program másodpercek alatt egy idegen nyelv összes szavát, annak helyes kiejtését „meg tudja tanulni”, de nem képes a nyelvet használni. Az első primitív fordító programok megmosolyogtatóan idétlenül tolmácsolták a nyelvet. A minőségi változás a Chat GPT-vel köszöntött be, amikor az átlag ember nyelvkészségét, íráskészségét, nyelvtani ismereteit jóval meghaladó szinten kommunikáló rendszer lépett a mechanikus nyersfordító programok helyébe. Olyasmit alkotott az ember, ami az emberi képességeket meghaladja. Ezúttal nem csupán fizikai teljesítményben (mint amilyenre képes az autó, a repülőgép, a távcső, a mikroszkóp stb.), hanem a kreatív képi alkotás területén is. Ezért gondolom, hogy az embernek maradt, egyébként valóban legfontosabb eleme az alkotásnak előbb-utóbb az marad, hogy a mi fejünkből, fantáziánkból pattan ki az ötlet, s nekünk lesz lehetőségünk „elmagyarázni” a gépnek, hogy mit szeretnénk látni, éreztetni, mivel és hogyan szeretnénk hatást kelteni a befogadókban. Babos Tamás: Ez a kérdés rettenetesen összetett, a minap olvastam ebben a témában három szakdolgozatot, és bírálatokat, valamint voltam egy előadássorozaton is. A Disney és azt hiszem a Paramount - lopás ide vagy oda - mégis beperelte a Midjurney-t, mert bizonyítottnak vélik, hogy az általuk alkotott karaktereket jogtalanul használta. A gép, amit megtanítunk tanulni, és önmaga komponál, Bachabb még Bachnál is. Nézzük kicsit szélsőségesen: ahhoz, hogy valaki zeneszerző legyen, kell zenei érdeklődés, mondjuk meg kell tanulnia kottát olvasni, kell ismerni a szolfézst, összhangzattant, karvezetést, miegyéb mást, és kell persze tehetség is. Ez rengeteg ismeret. A gép mindezt fölöslegessé teszi. Az a világ jön, ahol nehezen tudsz mit mondani, amikor jön a kamasz gyereked, lelkesedve, áthatva az alkotás vágyától, hogy ő bizony zeneszerző lesz, te pedig azt tanácsolod neki, hogy írjon inkább promtokat, azzal sikeresebb lesz. Jobb, mint Bach. Valahogy ennek még nem tudok örülni.J. S. Bach A minap láttam a közösségi médiában egy hirdetést, egy ismert orvossal, aki – valószínűleg tudta nélkül – a saját hangján, a saját képmásával győzködött arról, hogy milyen csodaszert kell megvennem az egészségem érdekében. A kép, a hang meggyőző volt, egyedül a kontextus, valamint a gesztusok és a hang monotonitása volt árulkodó, mintha az egész AI video lenne. Én ebben nem az alkotás forradalmát látom. A közösségi médiából látjuk, hogy az a folyamat, amit a képkészítés demokratizálódásaként emlegetünk, vagyis, hogy ma már hihetetlen tömegek számára vált elérhetővé és kezelhetővé a képkészítés (foto, video), nem hozott semmiféle minőségi javulást, sőt, brutálisan rombolja a fiatalok képi látását, gondolkozását, rossz beidegződéseket fixál, és relativizálja a minőséget, emellett komoly, generációkat érintő mentális problémák forrása. Nincs kétségem afelől, hogy a befektetők (tőke) azonnal beveti az AI által generált képeket a filmezésben is, amint kifizetődővé válik, és nem kell drága stúdió, díszlet, világítás, technikai felszerelés, nyersanyag, utómunka, jelmez, kellékek, színészek. Gondolkozás nélkül cserélik majd le az alkotókat a gépre, amint megéri. Ha a műfaji filmeket nézem, még érthető is, vagy legalábbis megszokott ez a szemlélet. Előbb-utőbb nyilván nagyságrendekkel lesz olcsóbb történelmi környezetben játszódó filmet készíteni generatív képek segítségével. De mi van a szerzői filmekkel? A Bach problematika ott merül fel igazán. Ma már az alkotói munkafolyamatok egyes részeihez sokan használják az AI-t, de mi van, ha mindent az AI csinál? Azon gondolkodom, mi végre is ez? A hivatkozásban látható focimeccs most még vicces, de csak idő kérdése, hogy az AI vezérelt robotok jobban játszanak, mint Messi. Ekkor már nem csak a robotika iránt érdeklődők nézik majd a meccset, hanem hatalmas tömegek, akik fogadnak is arra, hogy ki győz.dr. Zeke László: Bárhogyan lesz is, a fejlődés exponenciális. Tenni ellene emberi mivoltunkban vajmi kevés esély van, egyetlen lehetőség felülni erre a „vonatra” és kihasználni. Kísérletképp magam is összebütyköltem egy klipet – telefonommal, meg Final Cuttal vágva – régi zenekarunk (Zexattt Band) még egy 2005-ben készült felvételére: „Nincsen pénzem, melózni muszáj”. A klip a Grok AI alkalmazással létrehozott snittekből áll. Dal a NER bukását követő oligarcha sorsról. Szólóének: "Orbán Viktor", gitárszóló: "Gajdics Ottó", szaxofon szóló: "Kövér László", a doboknál: "Fásy Ádám". Közreműködnek még: "Bayer Zsolt", "Bohár Dániel", "Deák Dániel", Nagy Feró", "Győzike", "Hont András", "Huth Gergely", Lánczi Tamás", "Lázár János", Mészáros Lőrinc" és még sokan mások… dr. Zeke László - Nyitókép: dr. Zeke László - AI illusztráció

Menyhárt Tamara | 06.01. 08:07
A gyermekbántalmazás teljes körű feltárásáért elindultak a hatósági ügyek. Szervezetten, egyszerre több helyszínen csapnak le, szigorú vizsgálatokat folytatnak. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája (KR NNI) sajtótájékoztatót is tartott a 14 helyszínen tartott kutatás folyamatáról.A Kaleta hazugságMagyar Péter még 2025-ben jelezte, hogy Kaleta Gábort – akit a Fidesz pedofil, „elitélt” bűnözőjeként ismer a nagyközönség – 2016-ban lehetett látni az ÁGOTA táborban a gyerekek között. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató tagadta, hogy járt volna náluk Kaleta. „Magyar a Facebook-oldalán osztott meg egy képet, ami a 2016-os Ágota-táborban készült, és amelyiken Kiss-Rigó László megyéspüspök mögött látható. Kaleta több másik fényképen is látható a 2016-os táborban.” – írta a szeged.hu. A Szent Ágota Gyermekotthon vezetője felháborítónak tartja, hogy ilyen összefüggésben jelenítik meg az intézményüket. „..mint az ÁGOTA Közösség jelezte, Kaleta Gábor nem meghívott vendégként, hanem a tábor megnyitására felkért Trócsányi László, akkori igazságügyi miniszter sajtófőnökeként volt jelen a rendezvényen.” – nyilatkoztak. 2016 óta éppen tíz esztendő telt el. A tíz esztendő alatt vajon mi minden történhetett még?A bejelentések itt is megakadtakMost viszont, 2026 májusának végén megtelt a sajtó a rendőri munka híreivel. „Gyermekbántalmazás miatt 8 rendőrautó és 50 nyomozó vonult ki szerdán a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató szegedi intézményébe” – írja a Népszava. Mint megtudtuk – már a bicskei botrány és a Szőlő utcai szörnyűségeket követően is – az elmúlt évtizedekben rengeteg feljelentés, bejelentés és jelzés is érkezett a hatóságok felé. A gyermekvédelmi intézmények kis lakóitól, a dolgozóktól. A bántalmazottaktól és azoktól, akik láttak, vagy tudtak a borzalmakról. De semmi nem történt. Vagy csupán elvétve egy-két eset - amiről azóta sem hallunk. Nagy kérdés, vajon miért? S most mi zajlik épp, hiszen több olyan ügyben is lecsaptak már a rendőrök, amelyeknek a dokumentációja ott lapult a fiókjaikban… Az Orbán-rezsim felületes és megalázó elrendelt vizsgálatáról kiderült, hogy hasznavehetetlen. Épp olyan bűnözőket tartóztattak már le, akik a gyermekeket megerőszakolták, prostitúcióra kényszerítették éveken, évtizedeken át, mégis „átmentek” a „kifogástalan életvitel vizsgálaton".A szakértelem teljes hiánya „A Gyermekjogi Civil Koalíció a közelmúlt gyermekvédelmi vonatkozású eseményei okán ismételten hangsúlyozza, hogy a kormány elmulasztotta azt a történelmi pillanatot, amikor megkezdhette volna egy integrált, komplex gyermekvédelmi rendszer kialakítását. A kegyelmi botrány óta hatályba lépett, a gyermekjogi hatásvizsgálatokat is nélkülöző Alaptörvény-módosítás és más törvénymódosítások tovább rombolták a gyermekvédelmi szakma presztízsét, az ellátórendszer működését, tovább mélyítették a gyermekvédelmi rendszerrel szembeni bizalmatlanságot, a szakemberek “elvándorlását”, s nem emelték meg a gyermekjogok és így a gyerekek érdemi védelmének szintjét sem.” Süss fel napAz új kormány megjelenése vajon valóban nem csupán kormány-, hanem rendszerváltás is lesz? Ennek a folyamatát éljük? Még fel sem álltak a teljes minisztériumok, máris dolgoznak végre a hatóságok. A most felszínre került ügyben „öt embert gyanúsítottak meg és egyet őrizetbe vettek gyermekbántalmazás miatt.” A Kontroll bemutatja Pósfai Gábor belügyminiszter posztját is az ügyről. Érzékeljük, hogy beindultak az eddig nyomás alatt letiltott, eldugott, eltitkolt ügyekben az intézkedések. Látjuk, hogy az új kormány – ígéretének megfelelően – transzparens, azonnal tájékoztat, ha kell, leállít, amit kell, mozgásba lendít, utasít, profin végzi a munkáját.Itt az ideje, hogy az azonnali nagytakarítás megkezdődjön. A rendőrség kifejezetten kéri, hogy aki tud gyermekvédelmi intézményekben történt bántalmazásokról, mindenképp jelezze feléjük. ( bejelentes@nni.police.hu ) Magyarország felszabadult, és végre valódi gyermekvédelem várható, de legalábbis a "tisztítótűz művelet" teljes gőzzel beindult! Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Gaál Lóránt | 05.30. 10:10
Május 26-án megvolt az első olyan parlamenti ülés, amely már az „érdemi” munkáról szólt. A FIDESZ és a KDNP frakciók tagjai a felszólalásukban nem hazudtolták meg magukat, ahogy egyébként a MI Hazánk képviselői sem. BuborékbanAz ellenzéki felszólalások kapcsán az volt az ember érzése, hogy a felszólalók nem igazán tudnak kiszabadulni a pártjuk által kreált párhuzamos világból. Erre a legjobb példa, amikor is a Magyar Állami Operaház főigazgatójának, Ókovács Szilveszternek a felesége, a KDNP-s színekben „jeleskedő” dr. Máthé Zsuzsa szólásra emelkedett. A képviselőről azért érdemes tudni azt, hogy a Szent István Intézet vezetője volt, amely intézet közvetetten ugyan, de ki volt tömve közpénzzel. Tehát, dr. Máthé „Az Európai Unió Bíróságának döntése után hogyan védi meg a kormány a magyar gyerekek és szülők érdekeit” című interpellációjában (2:48:31-től) felkérdezte a szociális és családügyi minisztert, Kátai-Németh Vilmost. A felszólalásban a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény uniós jogba ütközéséről volt szó. Emlékezhetünk még rá, hogy ez volt az az ominózus „homofób” törvény, amely összemosta a szexuális orientáció és nemi identitás kérdéskörét a pedofíliával. A törvényt a FIDESZ-KDNP 2/3-os többsége, 2021 júniusában alkotta meg. Ezzel a törvénnyel kapcsolatban mondta ki 2026. április 21-én az Európai Unió Bírósága, hogy az uniós jogot sért. dr. Máthé nem volt rest kijelenteni, hogy szerinte nem volt véletlen az, hogy az EU Bírósága a választások utánra időzítette az ítéletét, illetve, hogy 4 millió magyar már a 2022-es népszavazáson elmondta az ügy kapcsán a véleményét. Itt azért gyorsan tegyük hozzá, hogy 2022-ben az országgyűlési választásokkal együtt tartották meg a népszavazást is, ami utóbbi egyébként érvénytelen lett. A kérdések is bohózatba illettek, ami akkoriban nagyszámú kreativitást eredményezett a szavazók szavazólapjain. Tehát semmi mást nem szolgált a népszavazás, csak az állampárti FIDESZ-KDNP szövetség akkori – nem szokatlan módon – gyűlöletkeltő, kirekesztő kampányát. dr. Máthé felszólalása nem volt személyeskedéstől mentes sem. Alattomos módon beleszállt, Lannert Judit, oktatás és gyermekügyi miniszterbe (szivárványos profilkép miatt), továbbá két TISZA képviselőbe, Bódis Krisztába (gender meséje miatt) és Gyurkó Szilviába.dr. Máthé Zsuzsa - Fotó: Pozsonyi Zita - BlikkAkik ezen utóbbi személyeknek, a társadalom egyes szektoraiban végzett munkáját, meg úgy egyébként az életútját ismeri, vagy megismeri, azonnal rájön, hogy dr. Máthénak nem sikerült leszállnia a „hülyék vonatáról”. Kátai-Németh Vilmos, miniszter higgadtan, de határozottan reagált a KDNP-s képviselő felszólalására (2:52:48). A miniszter jelezte azt, hogy örül annak, hogy végre elkezdtek aggódni az ellenzékiek a gyermekeinkért, bár ezt előbb is megtehették volna, például akkor amikor „ragadozókat” engedtek a gyermekeinkre. Miniszter úr, teljes joggal hiányolta Bicskéért, a Szőlő utcáért a FIDESZ-KDNP leköszönt kormányának a bocsánatkérést is. Nem mellesleg, miniszter úr tanúbizonyságot tett a felkészültségéről, amikor is az EU Bírósága ítéletének lényegét kifejtette.Kátai-Németh Vilmos - Fotó: Pozsonyi Zoltán - BlikkMi is volt az EUB ítélet lényegeA pert megelőzően (2021. július 15‑étől kezdődően) voltak levélváltások Orbán és az EU Bizottsága között. Mivel azok nem vezettek eredményre, így a Bizottság 2022. december 19‑én megindította a kötelezettségszegés megállapítása iránti pert. A pert egyébként, mint beavatkozó támogatta 16 tagállam és maga az EU Parlament is. Nagyon röviden és hivatkozva az EUB sajtóközleményére, az EUB ítélet (ITT) a törvénymódosítás kapcsán az alábbiakat tartalmazza: 1. Az sérti a szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének az elsődleges uniós jogban, valamint az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv, a szolgáltatási irányelv és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv különböző rendelkezéseiben rögzített szabadságát. 2. Különösen súlyos beavatkozást jelentenek számos védett alapvető jogba, nevezetesen a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmába, a magán- és családi élet tiszteletben tartásába, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságába. 3. Megbélyegzi és marginalizálja a nem ciszgender – köztük a transznemű – vagy nem heteroszexuális személyeket, és kizárólag a nemi identitásuk vagy a szexuális irányultságuk alapján károsnak tekintik őket a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére. Összekapcsolja őket a pedofil bűnelkövetőkkel, ami erősítheti ezt a megbélyegzést és gyűlöletkeltő magatartást válthat ki velük szemben. 4. Az emberi méltóság megsértése abból következik, hogy egy, a pluralista társadalom szerves részét képező személyi csoportot kizárólag tagjainak nemi identitása vagy szexuális irányultsága alapján a társadalomra veszélyt jelentő, különleges jogi bánásmódot érdemlő csoportként kezelnek. A módosító törvény megbélyegző és sértő jellege e személyek társadalmi „láthatatlanságának” kialakításához, fenntartásához vagy megerősítéséhez vezet, ami sérti a méltóságukat. 5. A törvény kiterjesztette a bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozóan a bűnügyi nyilvántartásban szereplő, a gyermekeket sértő, nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni információkhoz a hozzáférést. A Bíróság szerint, a magyar jogszabályok nem határozzák meg kellő pontossággal sem a bűnügyi nyilvántartási adatokhoz való hozzáférésre jogosult személyeket, sem a hozzáférésnek az érintett jogai és szabadságai tekintetében megfelelő garanciák biztosításához szükséges anyagi feltételeit. Tehát az látszik, hogy a KDNP-s színekben felszólaló dr. Máthé Zsuzsa vagy nem olvasta az Európai Unió Bírósága ítéletét, vagy – annak ellenére, hogy jogász - nem tudta értelmezni. A legrosszabb lehetőség pedig az, hogy értette az ítéltet, csak a szokásos, félrevezető, csúsztatásokon alapuló mantrát tartotta fontosnak ismételgetni. Egyik variáció sem jó! Mert ha az első kettő közül igaz valamelyik, akkor nem feltétlen kellene országgyűlési képviselőnek lennie. Ha pedig az utóbbi lenne az igaz, akkor elmondható, hogy a propaganda ízű felszólalások semmit sem változtak. Ebből meg arra lehet következtetni, hogy az ellenzék továbbra sem érti a társadalmat.A társadalom valódi előrelépéseket vár, nem ostoba hazugságokat! Tudatosítani kellene tehát azt, hogy a gyermekvédelmet nem lehet Tuzson (még miniszteri idejében), hamis jelentéseire, vagy éppen – az egyébként nem létező – nemátalakításra propagandát építve alapozni. Mivel az ország április 12-én Európára szavazott és nem Moszkvára, így talán lesz esély arra, hogy a FIDESZ és a KDNP – és persze a Mi Hazánk - képviselői is belássák, hogy egy adott feladatot szakmai alapon kell megközelíteni, nem pedig hazug, állampárti stílusú propagandával..? Gaál Lóránt - Nyitókép: dr. Máthé Zsuzsa - Fotó: Pozsonyi Zita - Blikk



Menyhárt Tamara | 05.23. 12:49
Magyar Péter miniszterelnöki beiktatása óta még két hét sem telt el, de – mint ahogyan már megszokhattuk az elmúlt két évben – az ellene irányuló támadások folytatódnak.Új politikai kultúra élő adásbanPicit árnyaltabb, finomított változatokban kapja az „ívet” a frissen kinevezett miniszterelnök, pedig még a teljes kormánya sem állt fel. A háttérmunka azonban zajlik, s Magyar Péter minden igyekezetével azon dolgozik, hogy betartsa az ígéreteit, akár az első útja, akár a kegyelmi ügy iratainak nyilvánosságra hozatalára gondolunk. Ami a legfontosabb, hogy továbbra is transzparensen, nyilvánosan működik, mindenről beszámol, mindenhonnan bejelentkezik – élőben. Az ország élőben nézheti végig, ha kiszáll egy autóból, és államfőkkel találkozik, majd azonnal részese lehet a maratoni sajtótájékoztatóknak is.Ezek a sajtótájékoztatók nem az eddig megszokott kormányinfók, nem hangzanak el a hosszú ideje jól ismert mondatok, a „nem tudom, nem voltam ott”, a „nem ismerem a körülményeket, de majd utánanézek”, és a többi elhatárolódás, tagadás, menekülés. Ezek a sajtótájékoztatók strukturáltak, rendezettek, nincsenek bekiabálások, nincs kirekesztve senki, hanem három igazán tehetséges kormányszóvivő hölgy irányítja, szervezi, vezényli. Ezeken a sajtótájékoztatókon megjelenhet az eddig is független újságírói gárda, valamint a korábbi, bukott kormány propagandistái. Mindenkinek van lehetősége kérdezni, két témában is, és mindenki meg is kapja a választ, egyenesen, korrekt, hozzáértő módon.Azonnali csodát vár az ország? Magyar Péter gyakorlatilag bármely témához hozzá tud szólni, megadja a választ, hosszan, részletesen, időnként akár humorosan is. Mindent pontosan úgy kommunikál, mint ahogyan az elmúlt két évben tette. Érezni a következetességet, a hitelességet a válaszaiban. De mi is történik? A kérdések egy része a munkáját még épp elkezdő kormányfő felé máris tartalmaznak számonkérést, határidőket, már-már nevetségesen sürgető mondatokat. Nem csupán a propagandistáktól. Sajnos a független sajtó munkatársaitól is.A tizenhat évnyi szörnyűségek, bűnök, szerteágazó förtelmek kivizsgálása, feltárása, számonkérése épp, hogy elkezdődött, máris vannak számonkérő mondatok.Az ország gazdasági helyzete, az államadóság pontos mértéke napról-napra változik, hiszen minden nap kiderül egy-egy újabb ipari méretű, milliárdos összegeket mozgató lopás, sikkasztás, visszaélés. Senki nem adja meg az etikus 100 napot, senki nincs türelemmel, azonnal tudni akarnak eredményeket, azonnali változást, olcsó benzint, működő kórházakat, 5%-os ÁFA-t az egészséges élelmiszerekre, a tüzifára és minden ígéretet most, de iziben teljesíteni kellene! 2026. május 9-én tett esküt a miniszterelnök. Pár napra rá a minisztereket is beiktatták. De hivatalosan még az államtitkárok kinevezése például meg sem történt.Eredmények azonban azonnal kellenek...A transzparencia zavarba hoz?Magyar Péter a közéleti platformokon, a saját Facebook-oldalán, valamint a YouTube csatornáján is folyamatosan jelen van. Bejelentkezik, posztol, tájékoztat. Épp úgy, ahogy két éve teszi, épp úgy, ahogy ígérte.Ez nem tetszik sem az influenszerek egy részének, sem pedig a sajtónak. Dull Szabolcs egyik podcast-ja jól mutatja, milyen kétségbeesettek a 10 napos miniszterelnöki szerepléstől, a pörgős, valódi hírek azonnali láthatóságaitól. Megjelennek a még mindig agonizáló dpk-sok, dk-sok, de akár a Tiszás kommentelők is, hogy „legyen államférfi, elég az influenszerkedésből!” Összezavar a sajtószabadság?De miért? Ezt ígérte! Ezt vártuk! A sajtó munkatársai miért tekintik konkurenciának Magyar Péter bejelentkezéseit, sajtókonferenciáit? Pontosan ezt ígérte az elmúlt két évben, csupán betartja, amit mondott. Most ez lett a baj? Ez valamiféle magyar betegség? Semmi nem jó? A maffia-kormány ellehetetlenítési törvényjavaslata jobb volt? A soha semmire nem válaszoló, vagy épp arrogánsan elutasító fideszes politikusok kellenek? Ugye nem? A sajtó valódi újságíróinak, munkatársainak hozzá kell szoknia egy új, egyébként jól működő rendszerhez. Transzparencia, hitelesség, válaszok, történések, cselekvő kormánytagok. És igen. Magyar Péter az emberekkel továbbra is kommunikál. A Facebook-on. Ez már – valószínűleg – így marad. Bármily hihetetlen, de a legtöbb magyar embernek erre bizony igénye is van! Ennél nagyobb problémája egyetlen médiamunkásnak se legyen! Írjanak! Közvetítsenek! Menjenek utána! Tájékoztassanak! A téma az utcán hever! Éljen a sajtószabadság! Menyhárt Tamara - Nyitókép: Magyar Péter - Fotó: Magyar Péter Facebook oldala

dr. Gaál Lóránt | 05.21. 18:53
Magyar Péter miniszterjelöltjeinek a bizottsági meghallgatásai 2026. május 11-én és 12-én megtörténtek. A miniszterjelöltek kinevezése is megvalósult, így 2026. május 13-ával megalakult az új magyar kormány. A TISZA Pártnak nem csak a felhatalmazása óriási, hanem a felelőssége is. DE! Most a türelem a kulcsszó! Felszabadultságot éreznek!A választások óta eltelt időben azt lehet látni, hogy hatalmas nyomás hárul Magyar Péter miniszterelnökre. Az eddig minden egyes orbáni intézkedésnek kényszerből fejet hajtó, kritikát nyilvánosan megfogalmazni nem igazán merő személyek, szervezetek „kiléptek a fényre”. Úgy érzik, hogy eljött az idő arra, hogy a véleményüket, javaslatukat megfogalmazzák. A Magyar Hang információi szerint az egyik alkotmánybíró felszólította Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét a távozásra. A Corvinus Szakszervezet - FDSZ BCE pedig követeli, a felsőoktatás teljes megújítását, a KEKVA-típusú alapítványi működés megszüntetését és az akadémiai önrendelkezés, a kutatói autonómia helyreállítását. Az említett szakszervezet, más szakszervezetekkel együtt kiáltványt is megfogalmazott, amelyet elküldtek Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszternek is. Nem mellesleg már a propagandisták közül is volt olyan, aki (Forgács Ágnes) nyilvánosan elmesélte, hogy hogyan működött az orbáni megtévesztésen, megfélemlítésen, lejáratáson, gyűlöleten alapuló, újságírásnak semmiképpen nem nevezhető propaganda. Ezek a kiállások helyesnek tekinthetők, még akkor is, ha az ember úgy érzi, hogy kicsit (nagyon?) elkésettnek tűnnek. Ez egyébiránt azt is mutatja már, hogy a társadalom érzi a szabadságot, tehát, ki mer állni a jogaiért, és nyilvánosan fel meri vállalni a véleményét. Fotó: Magyar Péter Facebook oldalaMintha serényebben működne a rendőrség és az ügyészség is!Azt le kell szögezni, hogy a rendőrség napjainkban komoly humánerőforrás-problémákkal küzd. Ez egyébként egy folyamat eredménye, azaz Orbánék 16 éves kormányzása a rendvédelemben is meghozta a „gyümölcsét” (további részletek: ITT - ITT - ITT). Ennek ellenére, úgy tűnik, hogy a rendőrség aktivizálta magát. Példának lehet felhozni, hogy Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatánál nemrég megjelentek a rendőrök. Az ügyben a Győr-Szol Zrt. és a Győr Projekt Kft. érintettek. Mindkét cég esetében a FIDESZ-es háttér sejlik fel, és a rendőrség hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt nyomoz. Szavazatvásárlás ügyében, Nagy Ervin, a TISZA Párt országgyűlési képviselője, még a kampányban tett feljelentésére tekintettel, a Fejér vármegyei rendőrség nyomozói házkutatást tartottak, majd gyanúsítottként hallgattak ki egy férfit. Bóna Zoltán volt FIDESZ-es országgyűlési képviselőt is őrizetbe vették, hivatali vesztegetés elfogadásának, csalás bűntettének és hamis magánokirat felhasználása vétsége gyanújával. Ebben az ügyben helyezték bűnügyi felügyelet alá Nagy Barnabás, Halásztelek FIDESZ-es polgármesterét is. Orbán Viktor öccsét érintő ügyben két embert vett őrizetbe az ügyészség, írta meg a Telex. Tehát úgy tűnik, hogy a választások óta a nyomozások szintén „élvezik” a szabadságot, és haladnak az ügyek.Megkezdett kormányzás Magyar Péter és kormánya megkezdte Magyarország kormányzását. Ennek eredményei láthatóak a Magyar Közlöny aktuális számaiban. Azt ki lehet jelenteni, hogy hihetetlen munka zajlik! Ebből egyet, de egy nagyon fontosat érdemes ki is emelni. Ez nem más, mint a végrehajtások ügye. 2026. május 18-án – többek között – megjelent a Magyar Közlönyben az, hogy a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályokat teljes körűen és soron kívül felülvizsgálják. Ennek a felülvizsgálatnak, majd az azt követő jogalkotásnak az a célja, hogy a bírósági végrehajtás a bíróságok szervezetrendszerén belül, haszonszerzési céloktól mentesen valósulhasson meg, mindamellett, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat erősítő, átlátható, közfeladat-orientált működés is megvalósuljon. Egyértelmű tehát az irány! A korrupciós gyanúba keveredett Schadl György a végrehajtói kar elnöke által fémjelzett, illetve Orbánék által kitalált végrehajtói modellnek vége. Nyilvánvaló az is, hogy az államigazgatásra is ráfér az átalakítás. A politikai irányítás alatt álló kormányhivatali rendszert fel kell számolni. Ki kell építeni a minisztériumok alá tartozó hivatalokat, illetve szakigazgatási szerveket, melyhez még rengeteg munka szükséges. Ehhez hozzátartozik az, hogy a szakmailag kiemelkedő miniszterek, államtitkárok, közigazgatási államtitkárok mellett, meg kell találni, nemcsak a minisztériumokban, hanem területi szinten is a megfelelő szakértői gárdát. De az biztos, hogy az államigazgatás átalakítása is időt fog igénybe venni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a regnáló kormány rengeteg időt, energiát fordít az Orbán által lerombolt nemzetközi kapcsolatok helyreállítására is. Látható, hogy e téren elsők között szerepel az Európai Unióval kapcsolatos viszony rendezése. Természetes, hogy ez az EU forrásokkal is összefügg, az mellett, hogy a hazai jog EU joggal való összehangba hozása szintén elengedhetetlen és rendkívül sok munkát igényel. TürelemAz 1989-ben megkezdett rendszerváltást végre be tudjuk fejezni. Ahogy látszik, sokan, de nagyon sokan azt érzik, hogy felszabadult az ország. Ebből következik az is, hogy az emberek/szervezetek egyre gyakrabban és hangosabban hallatják a hangjukat, még azok is, akik eddig nem mertek véleményt nyilvánítani, vagy kiállni a jogaikért. Ez alapvető velejárója a demokráciának. Viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt 16 év rombolását nem lehet 2 hét alatt rendbe rakni. A jogállamot vissza kell építeni, és rengeteg a feladat, amihez idő kell! Semmi nincs elfelejtve, minden fel van jegyezve, és minden el lesz rendezve! Tudom, nehéz, de TÜRELEM! A kormány a helyén van és dolgozik! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Magyar Péter - Fotó: Magyar Péter Facebook

dr. Gaál Lóránt | 05.15. 12:28
2026. május 9-én, Magyar Pétert, a TISZA Párt elnökét az újonnan alakult országgyűlés Magyarország miniszterelnökének megválasztotta. A miniszterelnök, a „székfoglaló” beszédében ismételten felszólította Orbán Viktor „bábjait” a távozásra.Felszólítás több alkalommalMagyar Péter miniszterelnök - már a kampány során is - hangsúlyozta, hogy a FIDESZ-KDNP uralkodása alatt megválasztott és még mindig pozícióban lévő személyeknek távozniuk kell. A miniszterelnök ezen kijelentését az országgyűlés 2026. május 9-ei alakuló ülésén, a „székfoglaló” beszédében meg is erősítette. A felszólítottak között volt Sulyok Tamás köztársasági elnök is, akinek hirtelen fontos lett a jogállamiság, aminek a rombolását ezidáig tétlenül nézte. A köztársasági elnök, legalábbis úgy tűnik, hogy nem igazán értette meg az április 12-ei választási eredményt, illetve a miniszterelnöki felszólítást, mivel a mai napig nem mondott le. Magyar Péter, a május 12-i miniszteri kinevezések előtt, mintegy éreztetve azt, hogy Sulyok „persona non grata”, be is jelentette, hogy sem ő, sem pedig a miniszterek nem kívánnak Sulyok Tamás köztársasági elnökkel egy fényképen szerepelni. A jelenlegi köztársasági elnök elmozdításához Alaptörvényt kell módosítani, amelyről itt írtunk. Polt és az általa vezetett Alkotmánybíróság Az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság tagjai között olyan nevek szerepelnek, akik látványosan Orbán rezsimjében találták meg a számításukat. Mondhatni akár azt is, hogy szervilis módon kiszolgálták azt. Elég csak dr. Hende Csabára, dr. Patyi Andrásra, dr. Lomnici Zoltánra vagy éppen a brüsszeli ereszen lecsúszó Szájer József feleségére dr. Handó Tündére gondolni. Az elnöki pozíciót, 2025. június 11-től dr. Polt Péter tölti be, aki egyébként egy nappal korábban, azaz 2025. június 10-ei hatállyal lett alkotmánybíró. Az már önmagában aggályos, hogy egy napos alkotmánybírói regnálást követően Polt elnök lehetett, de tudjuk, hogy az orbáni hatalomgyakorlás nem ismert határokat. Polt „pályaívét” már 2016-ban az Átlátszó megírta. Ebből egyértelműen látható volt már akkor is, hogy hogyan járt Polt és dr. Varga Zs. András (jelenleg a legfőbb bírósági szerv, a Kúria elnöke) kéz a kézben az orbáni hatalom regnálása alatt. A miniszterelnök a beszédeiben az Alkotmánybíróság elnökét szólította fel a távozásra, a tagokat viszont nem. dr. Melléthei-Barna Márton a TISZA Párt országgyűlési képviselője - aki Magyar Péter miniszterelnök sógora, és ennek okán mondott le az igazságügyi miniszter jelöltségről -, nem csak Poltot, hanem az Alkotmánybíróság tagjait is lemondásra biztatta. Ahogy látható, nem vitás, hogy sok olyan alkotmánybíró regnál, akik ezer szállal kötődnek az orbáni állampárthoz, így kétségesnek tekinthető a függetlenségük. Tehát dr. Melléthei-Barna Márton felszólítása is helyénvalónak mondható. Mi a megoldás az Alkotmánybírók eltávolítására?A kegyelmi botrányt elindító Vidéki prókátor (dr. Fülöp Botond ügyvéd) szerint a megbizatási idő kilenc évre csökkentésével öt alkotmánybíró esne ki, illetve a 70 éves maximális korhatár előírása a megbízatás betöltése tekintetében, Polton kívül további négy alkotmánybírót érintene. Ügyvéd úr Facebook bejegyzésében részletezte a módosítási javaslatait. A javaslat egyébként támogatható, viszont egy probléma van vele, ami nem más, minthogy 6 alkotmánybíró továbbra is regnálna. Részletes jogi indoklás és a módosítást igénylő konkrét Alaptörvényi, illetve jogszabályi helyek megjelölése nélkül, kizárólag az irányokat vázolva, szerkesztőségünk jogász csapata támogathatónak tartaná a következőt. Jjavaslatunk hasonló lenne a kormány megbízatása megszűnésének az egyik esetéhez. Ugyanis a miniszterelnök megbízatásának a megszűnésével a kormány megbízatása is megszűnik. A miniszterelnök megbízatása – többek között - megszűnik, ha az Országgyűlés vele szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ. Ehhez hasonlóan – új társadalmi egyeztetésen átesett Alkotmány elfogadásáig - lehetne módosítani az Alaptörvény, Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezéseit, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. Tehát, ha az országgyűlési képviselők 2/3-a bizalmatlanságát fejezi ki az Alkotmánybíróság elnökével szemben, akkor, az új alkotmánybírók megválasztásával, amelyre 60 nap állna rendelkezésre, megszűnne az elnök, és a tagok megbízatása is. Természetesen meg kell említeni azt is, hogy ebben az esetben az új alkotmánybírók megválasztásának a folyamatába be kell vonni pl.: a bírói kart, az ügyvédi kamarát, a Magyar Tudományos Akadémiát. Az alkotmánybírónak a javaslatot tevő szervezetek maximum 20 főt javasolhatnának, amely személyek közül az országgyűlés választaná meg a 15 fős tagságot. Egyébiránt fontos rögzíteni, hogy az így megválasztott alkotmánybírók ezzel a jogi megoldással nem válthatók le, illetve a többi, a tagságot megszüntető ok (pl.: felmentés, kizárás, stb.) megmaradna. Gyakorlatilag ezzel az alkotmány védelmének a legfőbb szerve egy széles szakmai konszenzus alapján kerülne felállításra és garantált lenne a függetlenségük. Teljesen egyértelmű, hogy az orbáni rezsim kialakítóinak, fenntartóinak és kiszolgálóinak távozni kell a pozíciójukból. Ez az egyik feltétele annak, hogy egy működő, boldog, virágzó országban élhessünk. Ha nem távoznak, akkor jogalkotás útján „bábtalanítani” kell. Viszont ezt úgy kell megoldani, hogy az új közjogi méltóságok, állami vezetők kiválasztása a lehető legnagyobb szakmai és társadalmi egyezségen alapuljon. A TISZA Pártnak, alkotmányozó többsége van, ami hatalmas felhatalmazást ad, de egyben még nagyobb felelősséget is hárít.HAJRÁ! Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció


Dr. Ternovácz Dániel | 06.05. 14:51
Lesz-e helye a Tisza Szigeteknek az új magyar demokráciában?„… a kormány nem egyéb, mint a nép egy szerve, nem pedig eleve elrendelt, tiszteletreméltó »felső hatalom« viszonya egy engedelmességhez szokott, alárendelt tömeghez.” (Friedrich Nietzsche: Emberi, túlságosan is emberi) Április 12-e óta az egyik nagy kérdés, amely a közvéleményt foglalkoztatja, hogy milyen szerepe lehet a Tisza Szigeteknek az ország irányításában? Ha továbbra is kizárólagosan a párt irányítására hagyatkoznak, akkor könnyen szimpatizánsok laza közösségévé, jobb esetben lobbicsoporttá válhatnak, minimális ráhatással a döntéshozatalra. Egyáltalán a döntéshozatali részvétel lenne-e az új politikai kívánalma, van-e bármi több annál? Az alulról szerveződés rögös útjaA Tisza Szigetek fontos szerepet játszottak a Tisza párt gyors felemelkedésében. Helyi mozgósítással, eseményszervezéssel, koordinációval, jelöltállítással és végül a napi kampánnyal több tízezer szigettag segítette a kormányváltást. Most viszont bizonytalanság lengi körül a szigetek jövőjét, hiszen a mozgalom elérte célját, a 16 évig hatalmon levő párt megbukott. De hogyan tovább április 12-e után? Jelenleg úgy tűnik, hogy a párt irányítása nélkül a szigetek nehezen kezdeményeznek, kivárnak, a párt pedig a jelenlegi információk szerint lobbitevékenységnél nem képzel el többet a szigetek jövőbeni feladataként. Naiv gondolat lenne, hogy kizárólag civil szervezetként tudjanak létezni, hiszen már nevükben is kötődnek a párthoz. Gyakorlatilag a szervezeti működésük is felülről irányított, kommunikációjukban sem térnek el a központi narratíváktól. Ezért jelenleg leginkább a párt kezében a döntés a szigetek jövőjéről. Javaslatok persze érkeznek a szigetek felől arra, hogyan váljanak a politikai narratíva alakítóívá, de ezek csak akkor működhetnek, ha a felső szinten is meghallgatásra találnak.Radnai Márk - Fotó: Radnai Márk FacebookA szigetek helye Radnai Márk digitalizált társadalmábanA szigetek jövőjének megértéséhez először azt kell megértenünk, hogy a Tisza vezetése milyen részvételi modellt képzel el az új rendszerben. A demokratikus részvételt Radnai Márk szervezi meg kormánybiztosként. A tervek szerint létrejön a Működő és Emberséges Magyarország Intézet (MEMI), amely társadalmi egyeztetések után reformjavaslatokkal áll elő. A folyamat megvalósításához egy „digitális részvételi infrastruktúrát” képzelnek el, amelyről leginkább a vállalatirányítási rendszerek felépítése és fogalomtára juthat eszünkbe: dashboard, policy solution, valós idejű nyomkövetés, stb.Ebben a rendszerben nehéz elképzelni nagyobb szerepet a szigeteknek, mint egy ügyfélszolgálat, ahová beérkeznek a problémák, amelyeknek az állapota valós időben követhető lesz. Azaz egy automatizált rendszerben közvetítő szerepet játszhatnak. De adódik a kérdés, hogy minek lenne szükség ehhez Tisza Szigetekre? Egy ilyen rendszerben az állampolgár akár közvetlenül felterjesztheti a problémáját, ugyanígy a döntéshozók közvetlenül látják az adatokat. A sziget pedig lobbi útján maximum abban segíthet, hogy mielőbb figyeljen fel rá valaki. Valljuk be, hosszú távon így nehéz lesz fenntartani a lelkesedést, hogy valaki szigettagként dolgozzon a szabadidejében. Így adódik a kérdés:A hasznosságon és menedzselhetőségen túl mi az a cél, amiért a politikai közösség létezik? Emberi, túlságosan is emberiA szigetek rendkívül képlékeny identitással rendelkeznek, különböző társadalmi, ideológiai csoportokból érkező személyek alkotják őket. A közös nevező április 12-ig leginkább a Nemzeti Együttműködés Rendszere ellen fogalmazódott meg, mint valami mellett. Innen jött például a Működő Magyarország elképzelése, a zéró korrupció vagy az átláthatóság. Április 12-e után pedig már nem a Tisza Párt megalakulása és feltörekvése a nagy élménye ennek a mozgalomnak, hanem maga a rendszerváltás. Erre a sikerre építhetik a szigetek saját identitásukat. Tapasztalatuk van arról, hogy milyen rendszerben nem akarnak élni, és hogy milyen értékekben bíznak. Fotó: Dr. Ternovácz DánielA Tisza Szigetek valószínűleg nem válnak le teljesen Tisza Pártról. Ám a szigetek nemcsak a helyi közigazgatási problémákra látnak rá, mint a kátyús utak, hanem a helyi kultúra, gondolkodás, emberi kapcsolatok legjobb ismerői, és képviselői a közéleti térben. Nem passzív felhasználók.A vállalatirányítási rendszer hátránya, hogy elsősorban adatok, pénzügyi forgalmak irányítására, problémák kezelésére hozták őket létre, a humán tényező nem mindig oldható meg ügyfélszolgálat útján. A helyi bizalom, a kulturális szokások, az emberi kapcsolatok és a közös tapasztalatok csak személyes jelenléten keresztül jelenhetnek meg a politikában. Ezért lenne fontos, hogy a Tisza Szigetekben létrejött közösségek megmaradjanak. Nem pusztán a helyi problémák közvetítőiként, hanem a helyi közösségek emberi arcának megjelenítőiként. Ha a párt kizárólag egy rendszerelemként tekint a szigetvilágra, akkor éppen azt veszítheti el, ami a mozgalom legnagyobb ereje volt: az emberek közötti személyes kapcsolatot. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Radnai Márk és a "szigetlakók" - Fotó: Radnai Márk Facebook

dr. Gaál Lóránt | 06.04. 08:57
Melléthei-Barna Márton, a TISZA Párt országgyűlési képviselője 2026. június 2-án, az Országgyűlés elnökéhez benyújtotta „A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatát”. A javaslat nem lehet meglepő, mivel Magyar Péter miniszterelnök már tavaly is ígéretet tett erre.Szuverenitásvédelmi HivatalSzuverenitásvédelmi Hivatalt, mint autonóm államigazgatási szervet, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény hozta létre. Feladata – röviden és a törvény elemzését mellőzve - az alkotmányos önazonosság védelme érdekében elemző, értékelő, javaslattevő, vizsgálati tevékenység végzése. E körben – többek között - feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére. Elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre. A hivatal elnöke Lánczi Tamás lett, akit egyébként sokan hithű pártkatonának tartottak, tartanak a mai napig is.Ennek realitását mi sem mutatja jobban, mint az, hogy Lánczi alapítója volt a FIDESZ-es Bajtársak Digitális Polgári Körnek. Ez miatt egyébként felmerült Lánczi összeférhetetlenségének a kérdése is, de nyilván 2025-ben sok reményt nem lehetett ahhoz fűzni, hogy lesz ennek jogkövetkezménye is. Említést érdemel az is, hogy Lánczi két helyettese, Berzi Gergely és Szablics János is az ezer szállal a FIDESZ-hez köthető XXI. század intézetben „pallérozódott”.Az orbáni hatalom szolgálatábanMár a hivatal létrejöttekor sokan – igaz kínjukban, de - nevettek. A jogállam további lebontását látták ennek a hivatalnak a létrehozásában. Gyakorlatilag a hivatal működését politikai furkósbothoz lehet hasonlítani. Elég csak arra visszaemlékezni, hogy Lánczi 2025. szeptemberében, a függetlenségét teljesen „levetkőzve” levelet küldött a TISZA Párt elnökének, Magyar Péternek, aki egyébként csattanos választ is adott az ostoba felkérdezésre. A Telex már 2025-ben publikálta, hogy „A Szuverenitásvédelmi Hivatal koncepciós jelentéseket ír, kiszolgálja az állampártot és olyan szókészletet használ, ami a kommunista időket idézi. Ha a Fidesz politikai érdeke megkívánja, idegen ügynököket vizionál, főleg ha a szervezet a korrupcióval foglalkozik.”. A Szuverenitásvédelmi Hivatal (sóhivatal?) "munkásságát" áttekintve (további példák: ITT és ITT), nem nehéz megállapítani, hogy a vele szemben kritikát megfogalmazóknak lett igazuk. A hivatal nem volt másra jó, csakis arra, hogy az orbáni hazug, gyűlöletkeltő propaganda egyik fogaskereke legyen, akinek ráadásul jogszabályi lehetőséget biztosítottak arra, hogy magyar embereket, civil szervezeteket, újságírókat vegzáljon. Ha már az újságírókat is szóba hoztuk. Akkor meg kell említeni azt, hogy az Átlátszót és annak főszerkesztőjét, Bodoky Tamást is célkeresztbe állította a hivatal.Tulajdonképpen Láncziék kijelentették, hogy az Átlátszó külföldi érdekhez igazodva és külföldi állami finanszírozás bevonásával végzi tevékenységét. Jelenleg per van folyamatban a felek között a jelentés miatt. Az Átlátszó megírta megírta, hogy „a Szuverenitásvédelmi Hivatal fennállása óta összesen 2,1 milliárd forintot költött el a kormányközeli Balásy Gyula cégeinél „komplex kommunikációs ügynökségi, gyártási és médiaügynökségi feladatok ellátása” címen”.Melléthei-Barna Márton - Fotó: Mudra László - Válasz OnlineAmivel kevesen foglalkoznakAz Alaptörvény módosítására irányuló eljárás megindítását követően, Melléthei-Barna Márton, a TISZA Párt országgyűlési képviselője által megtörtént az első lépés a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése érdekében. A TISZA Párt országgyűlési képviselője 2026. június 2-án, az Országgyűlés elnökéhez, Forsthoffer Ágneshez benyújtotta a törvényjavaslatát. A javaslat preambulumában megfogalmazásra került, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált. Továbbá, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre. Mivel ezen tevékenységek nem kívánatosak egy alkotmányos demokráciában, így meg kell azt szüntetni. A már említett törvényjavaslat több más törvényt is módosítani kíván, amely módosítások után - a lényeget tekintve - a következők rajzolódnak ki. Megszűnik az, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint a Nemzeti Információs Központ a hírigény-teljesítéssel kapcsolatos feladata során a Szuverenitásvédelmi Hivatal részére tájékoztató tevékenységet folytasson. Az is megszűnik, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és elnökhelyettese személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül jogosult legyen, a feladat- és hatáskörükbe tartozó minősített adat felhasználására. Továbbá megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének, az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi joga, ahogy az adótitkokba történő betekintés lehetősége is. És, ez az a pont, amikor ismét rájöhetünk arra, hogy milyen alattomosan építették fel az orbáni rendszert.Az egyes törvények módosítására vonatkozó javaslatok okán látható, hogy Melléthei-Barna Márton, a TISZA Párt országgyűlési képviselője által jegyzett javaslat, fent részletezett preambulumában foglaltak értelmet nyernek. Orbánék egy hivatalt ruháztak fel azzal, hogy nemzetbiztonsági információk, adótitkok, minősített adatok egy propaganda rendszer részét képező „sóhivatal”-hoz kerüljenek. Mindezt úgy, hogy Lánczinak, a hivatal elnökének mentelmi joga van!FIDESZ hiszti A FIDESZ, Havasi Bertalan kommunikációs igazgatóján keresztül közleményt bocsátott ki. Azon túl, hogy az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás miatt bosszankodnak, siránkoznak is a szerintük, Magyarország egyik legfontosabb önvédelmi intézménye, a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak a megszüntetése miatt. Hiszti? De mire fel?Rengeteg visszás dolog történt az EU-tól kapott több ezer milliárd forint elosztása és felhasználása során. Ha jól belegondolunk, ez az egy miatt érthető is a FIDESZ hisztije, vagy inkább félelme..? Az viszont kijelenthető, hogy a FIDESZ-t nem érhette váratlanul a szituáció, mivel Magyar Péter miniszterelnök többször is kijelentette, hogy a TISZA kormány biztos, hogy csatlakozni fog az EU Ügyészségéhez. Ahogy érezhető volt a Szuverenitásvédelmi Hivatal „munkásságán”, nem nagy kockázat kijelenteni, hogy egyértelműen nincs helye egy jogállamban ennek a politikai komiszárként működött hivatalnak. A FIDESZ hisztit érdemes egy mondattal lezárni: További jó vergődést! Gaál Lóránt - Nyitókép: Berzi Gergely, Lánczi Tamás és Szablics János - Fotó: Szuverenitásvédelmi Hivatal

dr. Zeke László | 06.02. 15:16
Egy vicces AI videó kapcsán beszélgettünk (vitatkoztunk) az alkotás jövőjéről Babos Tamás, Balázs Béla-díjas operatőrrel. Milyen változások állnak be az alkotás folyamatában, mennyiben, s hogyan áll be változás a Mesterséges Intelligencia által generált mozgóképekkel.dr. Zeke László: A minap szembe jött velem egy vicces AI videó, amelyen GorilLali és YetiPeti mesél kalandjairól változatos helyszíneken, humoros szituációkban, tökéletes magyarsággal, pontos száj szinkronnal, élethű mimikával és gesztusokkal. Az jól látható, hogy az AI brutális teljesítményre képes már most is. Ez a vicces kis filmecske előre vetíti, hogy nem is olyan soká (az AI esetében ez a "soká" pár hónapban mérhető) akár a tömegfilmek késztésének értelme szűnik meg a hagyományos eszközökkel. Igen nagy százalékban értelmét veszíti a hagyományos filmkészítés eszköztárának használata. Az objektívek fényérzékenysége, a záridő és a rekesz beállítások a kamerákon, a bluebox technika, a számítógéppel "kikulcsolt hátterek", de akár már a hús vér szereplők fontossága eltörpül a forgatókönyv írók, rendezők, látványtervezők fantáziája mellett. Olyan változás kapujában állunk, mint amilyen az írás feltalálása, vagy a világháló elterjedése volt. Megtanuljuk a töltőtoll használatát, tudunk a római kori viaszostáblákról, az egyiptomi hieroglifákról, a kódex másolók iniciáléiról, s ismerjük Petőfi tintába mártott lúd tollát, de ma már terrabájtokat hordunk a zsebünkben, s az okostealefonunkban ott van a világ csaknem összes információja. Most az alkotás forradalmát éljük... Az alkotás hangsúlya átkerül a teremtő képzelet síkjára. Mindent az ötlet, a gondolat szülőjének, a képi világot megálmodó embernek a kifejezésmódján múlik: hogy hogyan tud instruálni egy olyan Mesterséges Intelligenciát, aki megvalósítja az álmokat. Nem a kameraállásokat, a záridőket, a mélység élességet, a fényeket kell majd kiszámolni, beállítani, hanem azt kell megtanulni, hogy hogyan lehet az érzéseket, hangulatokat, szituációkat "elmagyarázni" egy olyan elmének, ami nem emberi, viszont olyan elképesztő dolgok megvalósítására képes, amire egy ember nem. Az alkotó gondolkodás szintjén érkeztünk el oda, ahova az élet más területein már réges régen. A saját erőből 30-40 km/h sebességgel futni, 7-8 m távolságra ugrani képes ember olyan gépeket, járműveket alkotott, amelyek ezt a teljesítményt játszva, sokszorosan felülmúlták. Aztán csak azon kellett gondolkodni, hogy az egyre gyorsabban futó és egyre magasabbra ugró alkalmatosságokat mire és hogyan lehet felhasználni, így aztán a hús vér ember kikötött a Holdon, járműveket küldött millió kilométerekre idegen égitestekre...Nincsen pénzem, melózni muszáj - YouTube képernyőmentésBabos Tamás: “Megtanulni, hogy hogyan lehet az érzéseket, hangulatokat, szituációkat elmagyarázni egy olyan elmének, ami nem emberi” – szerintem nem művészet. Ez lenne az alkotás forradalma? Az AI teljesítményét látva először mindenki ámulatba esik, és ez még sokáig így lesz. Egészen addig, amíg el nem jutunk a valósághű ábrázolás lehetőségéhez idő és minőségi korlát nélkül. És akkor majd nagyon meglepődünk, mert értelmét veszti mindez. Miközben most is tudjuk, hogy az AI színtiszta lopás. A művészethez mindig is tehetség kellett. Tehetség ahhoz, hogy a gondolatokat különböző módon, írásban, képben, zenében ki tudjuk fejezni. Bach nem muzsikált, hanem a hitéről vallott. A gyülekezet, majd később a nagyközönség kevésbé tehetséges tagjai számára hozta, hozhatta közelebb Istent. Most egy zenélni nem tudó tehetségtelen ember promtokat ad a gépnek, szerezzen zenét Bach stílusában… És a gép összelopja. És a tehetségtelen ember örül, magáénak érzi a művet. Az AI-nek természetesen lehetne helye alkotói folyamatokban, de attól tartok, az ember hitványabb annál, mint, hogy önmérsékletet tanúsítson. dr. Zeke László: Nem osztom a véleményed arról, hogy az AI „színtiszta lopás”. Egy primitívebb szinten álló algoritmus persze lehet, hogy nem tesz mást, mint összelopkod jellemző frázisokat az alkotó életművéből és ezeket az elemeket ügyesen összeillesztgeti (mintha csak egy plagizáló ember igyekezne elleplezni csalását), de azt gondolom, hogy mára megváltozott a helyzet. Éppen Bach példáját hozod, annak a zseninek a példáját, akivel kapcsolatban olvashattunk Harrari Homo Deus című könyvében egy érdekes történetet a számítógépes alkotói folyamatról. Arról, hogy amint a gépet nem ügyesen „lopni” tanítja meg az ember, hanem alkotni, a komponálás stiláris törvényszerűségeit alkalmazni, akkor minőségi ugrás áll be.Ez már nem az a szint, amikor egy primitív algoritmus mechanikusan rak össze mintákat! Olyasmi történik, mint amikor a sakkozó számítógépet nem a rengeteg játszma lehetséges lépés sorozataira tanítják meg és a kombinációk, a lépés lehetőségek számát annál gyorsabban tudja „átgondolni”, minél erősebb a processzora, illetve minél több időt hagyunk a lépése előtt. Ehelyett a gép sakkozni tanul meg és nem az embertől, hanem saját magától tanul.Nem az emberek lépéseit jegyzi meg és alkalmazza, hanem a sakk törvényszerűségeit megismerve játszani tanul magától, egy olyan géptől, aki másodpercenként egyébként millió lépésnyi eshetőséget képes elemezni. A fordulat valahol ott van, amikor Garri Kaszparovot, az akkor regnáló sakk világbajnokot legyőzte a Deep Blue számítógép. Ma ott tartunk, hogy a legkomolyabb sakk gépeket nincs ember, aki legyőzze. (Ugyanez a folyamat sakknál több intuíciót, kizárólag emberinek tulajdonított képességet igényló go játékban is megismétlődött.) Egy egyszerű szótár program másodpercek alatt egy idegen nyelv összes szavát, annak helyes kiejtését „meg tudja tanulni”, de nem képes a nyelvet használni. Az első primitív fordító programok megmosolyogtatóan idétlenül tolmácsolták a nyelvet. A minőségi változás a Chat GPT-vel köszöntött be, amikor az átlag ember nyelvkészségét, íráskészségét, nyelvtani ismereteit jóval meghaladó szinten kommunikáló rendszer lépett a mechanikus nyersfordító programok helyébe. Olyasmit alkotott az ember, ami az emberi képességeket meghaladja. Ezúttal nem csupán fizikai teljesítményben (mint amilyenre képes az autó, a repülőgép, a távcső, a mikroszkóp stb.), hanem a kreatív képi alkotás területén is. Ezért gondolom, hogy az embernek maradt, egyébként valóban legfontosabb eleme az alkotásnak előbb-utóbb az marad, hogy a mi fejünkből, fantáziánkból pattan ki az ötlet, s nekünk lesz lehetőségünk „elmagyarázni” a gépnek, hogy mit szeretnénk látni, éreztetni, mivel és hogyan szeretnénk hatást kelteni a befogadókban. Babos Tamás: Ez a kérdés rettenetesen összetett, a minap olvastam ebben a témában három szakdolgozatot, és bírálatokat, valamint voltam egy előadássorozaton is. A Disney és azt hiszem a Paramount - lopás ide vagy oda - mégis beperelte a Midjurney-t, mert bizonyítottnak vélik, hogy az általuk alkotott karaktereket jogtalanul használta. A gép, amit megtanítunk tanulni, és önmaga komponál, Bachabb még Bachnál is. Nézzük kicsit szélsőségesen: ahhoz, hogy valaki zeneszerző legyen, kell zenei érdeklődés, mondjuk meg kell tanulnia kottát olvasni, kell ismerni a szolfézst, összhangzattant, karvezetést, miegyéb mást, és kell persze tehetség is. Ez rengeteg ismeret. A gép mindezt fölöslegessé teszi. Az a világ jön, ahol nehezen tudsz mit mondani, amikor jön a kamasz gyereked, lelkesedve, áthatva az alkotás vágyától, hogy ő bizony zeneszerző lesz, te pedig azt tanácsolod neki, hogy írjon inkább promtokat, azzal sikeresebb lesz. Jobb, mint Bach. Valahogy ennek még nem tudok örülni.J. S. Bach A minap láttam a közösségi médiában egy hirdetést, egy ismert orvossal, aki – valószínűleg tudta nélkül – a saját hangján, a saját képmásával győzködött arról, hogy milyen csodaszert kell megvennem az egészségem érdekében. A kép, a hang meggyőző volt, egyedül a kontextus, valamint a gesztusok és a hang monotonitása volt árulkodó, mintha az egész AI video lenne. Én ebben nem az alkotás forradalmát látom. A közösségi médiából látjuk, hogy az a folyamat, amit a képkészítés demokratizálódásaként emlegetünk, vagyis, hogy ma már hihetetlen tömegek számára vált elérhetővé és kezelhetővé a képkészítés (foto, video), nem hozott semmiféle minőségi javulást, sőt, brutálisan rombolja a fiatalok képi látását, gondolkozását, rossz beidegződéseket fixál, és relativizálja a minőséget, emellett komoly, generációkat érintő mentális problémák forrása. Nincs kétségem afelől, hogy a befektetők (tőke) azonnal beveti az AI által generált képeket a filmezésben is, amint kifizetődővé válik, és nem kell drága stúdió, díszlet, világítás, technikai felszerelés, nyersanyag, utómunka, jelmez, kellékek, színészek. Gondolkozás nélkül cserélik majd le az alkotókat a gépre, amint megéri. Ha a műfaji filmeket nézem, még érthető is, vagy legalábbis megszokott ez a szemlélet. Előbb-utőbb nyilván nagyságrendekkel lesz olcsóbb történelmi környezetben játszódó filmet készíteni generatív képek segítségével. De mi van a szerzői filmekkel? A Bach problematika ott merül fel igazán. Ma már az alkotói munkafolyamatok egyes részeihez sokan használják az AI-t, de mi van, ha mindent az AI csinál? Azon gondolkodom, mi végre is ez? A hivatkozásban látható focimeccs most még vicces, de csak idő kérdése, hogy az AI vezérelt robotok jobban játszanak, mint Messi. Ekkor már nem csak a robotika iránt érdeklődők nézik majd a meccset, hanem hatalmas tömegek, akik fogadnak is arra, hogy ki győz.dr. Zeke László: Bárhogyan lesz is, a fejlődés exponenciális. Tenni ellene emberi mivoltunkban vajmi kevés esély van, egyetlen lehetőség felülni erre a „vonatra” és kihasználni. Kísérletképp magam is összebütyköltem egy klipet – telefonommal, meg Final Cuttal vágva – régi zenekarunk (Zexattt Band) még egy 2005-ben készült felvételére: „Nincsen pénzem, melózni muszáj”. A klip a Grok AI alkalmazással létrehozott snittekből áll. Dal a NER bukását követő oligarcha sorsról. Szólóének: "Orbán Viktor", gitárszóló: "Gajdics Ottó", szaxofon szóló: "Kövér László", a doboknál: "Fásy Ádám". Közreműködnek még: "Bayer Zsolt", "Bohár Dániel", "Deák Dániel", Nagy Feró", "Győzike", "Hont András", "Huth Gergely", Lánczi Tamás", "Lázár János", Mészáros Lőrinc" és még sokan mások… dr. Zeke László - Nyitókép: dr. Zeke László - AI illusztráció

dr. Gaál Lóránt | 05.30. 10:10
Május 26-án megvolt az első olyan parlamenti ülés, amely már az „érdemi” munkáról szólt. A FIDESZ és a KDNP frakciók tagjai a felszólalásukban nem hazudtolták meg magukat, ahogy egyébként a MI Hazánk képviselői sem. BuborékbanAz ellenzéki felszólalások kapcsán az volt az ember érzése, hogy a felszólalók nem igazán tudnak kiszabadulni a pártjuk által kreált párhuzamos világból. Erre a legjobb példa, amikor is a Magyar Állami Operaház főigazgatójának, Ókovács Szilveszternek a felesége, a KDNP-s színekben „jeleskedő” dr. Máthé Zsuzsa szólásra emelkedett. A képviselőről azért érdemes tudni azt, hogy a Szent István Intézet vezetője volt, amely intézet közvetetten ugyan, de ki volt tömve közpénzzel. Tehát, dr. Máthé „Az Európai Unió Bíróságának döntése után hogyan védi meg a kormány a magyar gyerekek és szülők érdekeit” című interpellációjában (2:48:31-től) felkérdezte a szociális és családügyi minisztert, Kátai-Németh Vilmost. A felszólalásban a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény uniós jogba ütközéséről volt szó. Emlékezhetünk még rá, hogy ez volt az az ominózus „homofób” törvény, amely összemosta a szexuális orientáció és nemi identitás kérdéskörét a pedofíliával. A törvényt a FIDESZ-KDNP 2/3-os többsége, 2021 júniusában alkotta meg. Ezzel a törvénnyel kapcsolatban mondta ki 2026. április 21-én az Európai Unió Bírósága, hogy az uniós jogot sért. dr. Máthé nem volt rest kijelenteni, hogy szerinte nem volt véletlen az, hogy az EU Bírósága a választások utánra időzítette az ítéletét, illetve, hogy 4 millió magyar már a 2022-es népszavazáson elmondta az ügy kapcsán a véleményét. Itt azért gyorsan tegyük hozzá, hogy 2022-ben az országgyűlési választásokkal együtt tartották meg a népszavazást is, ami utóbbi egyébként érvénytelen lett. A kérdések is bohózatba illettek, ami akkoriban nagyszámú kreativitást eredményezett a szavazók szavazólapjain. Tehát semmi mást nem szolgált a népszavazás, csak az állampárti FIDESZ-KDNP szövetség akkori – nem szokatlan módon – gyűlöletkeltő, kirekesztő kampányát. dr. Máthé felszólalása nem volt személyeskedéstől mentes sem. Alattomos módon beleszállt, Lannert Judit, oktatás és gyermekügyi miniszterbe (szivárványos profilkép miatt), továbbá két TISZA képviselőbe, Bódis Krisztába (gender meséje miatt) és Gyurkó Szilviába.dr. Máthé Zsuzsa - Fotó: Pozsonyi Zita - BlikkAkik ezen utóbbi személyeknek, a társadalom egyes szektoraiban végzett munkáját, meg úgy egyébként az életútját ismeri, vagy megismeri, azonnal rájön, hogy dr. Máthénak nem sikerült leszállnia a „hülyék vonatáról”. Kátai-Németh Vilmos, miniszter higgadtan, de határozottan reagált a KDNP-s képviselő felszólalására (2:52:48). A miniszter jelezte azt, hogy örül annak, hogy végre elkezdtek aggódni az ellenzékiek a gyermekeinkért, bár ezt előbb is megtehették volna, például akkor amikor „ragadozókat” engedtek a gyermekeinkre. Miniszter úr, teljes joggal hiányolta Bicskéért, a Szőlő utcáért a FIDESZ-KDNP leköszönt kormányának a bocsánatkérést is. Nem mellesleg, miniszter úr tanúbizonyságot tett a felkészültségéről, amikor is az EU Bírósága ítéletének lényegét kifejtette.Kátai-Németh Vilmos - Fotó: Pozsonyi Zoltán - BlikkMi is volt az EUB ítélet lényegeA pert megelőzően (2021. július 15‑étől kezdődően) voltak levélváltások Orbán és az EU Bizottsága között. Mivel azok nem vezettek eredményre, így a Bizottság 2022. december 19‑én megindította a kötelezettségszegés megállapítása iránti pert. A pert egyébként, mint beavatkozó támogatta 16 tagállam és maga az EU Parlament is. Nagyon röviden és hivatkozva az EUB sajtóközleményére, az EUB ítélet (ITT) a törvénymódosítás kapcsán az alábbiakat tartalmazza: 1. Az sérti a szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének az elsődleges uniós jogban, valamint az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv, a szolgáltatási irányelv és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv különböző rendelkezéseiben rögzített szabadságát. 2. Különösen súlyos beavatkozást jelentenek számos védett alapvető jogba, nevezetesen a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmába, a magán- és családi élet tiszteletben tartásába, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságába. 3. Megbélyegzi és marginalizálja a nem ciszgender – köztük a transznemű – vagy nem heteroszexuális személyeket, és kizárólag a nemi identitásuk vagy a szexuális irányultságuk alapján károsnak tekintik őket a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére. Összekapcsolja őket a pedofil bűnelkövetőkkel, ami erősítheti ezt a megbélyegzést és gyűlöletkeltő magatartást válthat ki velük szemben. 4. Az emberi méltóság megsértése abból következik, hogy egy, a pluralista társadalom szerves részét képező személyi csoportot kizárólag tagjainak nemi identitása vagy szexuális irányultsága alapján a társadalomra veszélyt jelentő, különleges jogi bánásmódot érdemlő csoportként kezelnek. A módosító törvény megbélyegző és sértő jellege e személyek társadalmi „láthatatlanságának” kialakításához, fenntartásához vagy megerősítéséhez vezet, ami sérti a méltóságukat. 5. A törvény kiterjesztette a bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozóan a bűnügyi nyilvántartásban szereplő, a gyermekeket sértő, nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni információkhoz a hozzáférést. A Bíróság szerint, a magyar jogszabályok nem határozzák meg kellő pontossággal sem a bűnügyi nyilvántartási adatokhoz való hozzáférésre jogosult személyeket, sem a hozzáférésnek az érintett jogai és szabadságai tekintetében megfelelő garanciák biztosításához szükséges anyagi feltételeit. Tehát az látszik, hogy a KDNP-s színekben felszólaló dr. Máthé Zsuzsa vagy nem olvasta az Európai Unió Bírósága ítéletét, vagy – annak ellenére, hogy jogász - nem tudta értelmezni. A legrosszabb lehetőség pedig az, hogy értette az ítéltet, csak a szokásos, félrevezető, csúsztatásokon alapuló mantrát tartotta fontosnak ismételgetni. Egyik variáció sem jó! Mert ha az első kettő közül igaz valamelyik, akkor nem feltétlen kellene országgyűlési képviselőnek lennie. Ha pedig az utóbbi lenne az igaz, akkor elmondható, hogy a propaganda ízű felszólalások semmit sem változtak. Ebből meg arra lehet következtetni, hogy az ellenzék továbbra sem érti a társadalmat.A társadalom valódi előrelépéseket vár, nem ostoba hazugságokat! Tudatosítani kellene tehát azt, hogy a gyermekvédelmet nem lehet Tuzson (még miniszteri idejében), hamis jelentéseire, vagy éppen – az egyébként nem létező – nemátalakításra propagandát építve alapozni. Mivel az ország április 12-én Európára szavazott és nem Moszkvára, így talán lesz esély arra, hogy a FIDESZ és a KDNP – és persze a Mi Hazánk - képviselői is belássák, hogy egy adott feladatot szakmai alapon kell megközelíteni, nem pedig hazug, állampárti stílusú propagandával..? Gaál Lóránt - Nyitókép: dr. Máthé Zsuzsa - Fotó: Pozsonyi Zita - Blikk




dr. Zeke László | 2025.12.24. 14:30
Egy különleges és nagyon személyes karácsonyi történet egy karácsonyfa díszről, egy természeti csodáról, a karácsony csodájáról. A szülői házban az a szokás alakult ki nálunk – amióta kamasz koromban elértem a karácsonyfa csúcsát – hogy az én privilégiumom volt a fa díszítése karácsonykor. Ezt a több évtizedes szokást törte meg Apa 1995-ben, amikor maga is készített egy díszt: egy szép piros, ropogós igazi alma szárára kötött egy madzagot, és azt kötözte fel a fára. Nekem nyilván feltűnt a dolog, de akkor még nem tudtam, hogy ennek mi lehet a jelentősége. Szívbeteg volt, de mi, a család akkor még nem gondoltuk, hogy mennyire komoly a dolog. Azt, hogy azt a díszt ő már nem fogja levenni arról a fáról. Ő viszont nyilván tudta, hogy hamarosan mi vár rá, egészen pontosan három hét múlva...Gyakran eszembe jut annak a csodálatos karácsonynak az emléke kapcsán a gyerekkorom. Még mindig él bennem az az óvodás kisfiú, aki belépett vele a fürdőszobába. Mereven hátrabicsaklott nyakkal, tátott szájjal figyeltem őt, az óriást, domborodó izmait, erős karját. Visszaadhatatlan megnyugvással, biztonságérzettel töltött el, hogy ő, akinek vállán családunk nyugodt megélhetésének biztonsága nyugszik szemlátomást a világ legerősebb embere. Én is olyan akartam lenni, mint ő: hatalmas és erős. Lenyűgözve bámultam hogyan keni be borostás arcát hófehér habba mártott pamaccsal, majd pedig miként szántja végig azt a gyakorlott kézben fémesen csillogó borotva. Hirtelen úgy éreztem nekem is el kell kezdeni borotválkozni. Tizenegynéhány év elteltével nőni kezd majd az én borostám is, addig sem árt gyakorolni a mozdulatokat. Az ilyen tökéletes mozdulatok begyakorlásához idő kell. Ő egy szempillantás alatt mindent megértett. Igaz, csak sima szappannal, de azért sikerült bepamacsolnom magam a fanyelű borzszőr szerszámmal, és ha nem is igazi borotvával, de legalább a fogkefém nyelével egészen ügyesen lehúztam a szappanhabot az arcomról. Csillogó szemmel dicsekedett el Anyának: „Nézd csak, a fiunk milyen ügyesen borotválkozik!” Hatalmas, száraz, meleg tenyerével megsimogatta kobakomat, és én egyszerre úgy éreztem, egy apró lépcsőfokkal feljebb kerültem, közelebb az óriáshoz. Csaknem másfél évtized alatt egészen elfelejtettem a fürdőszobában előttem tornyosuló óriás félelmetes izomzatának emlékképét; a filmsztárok, magazin modellek, s megannyi más izompacsirta kimosta agyamból. Az óriás gyermeki emlékképe helyébe egy öregedő, a jövőbe, az életbe vetett hittel eltelt emberke lépett: Édesapám. Aprótermetű családtagjaim közül, mint Gulliver léptem ki az idegen felnőtt világ ismeretlen óriásai közé."Én is olyan akartam lenni, mint ő: hatalmas és erős..." - Fotó: a szerző archívumaA hűség, a tisztesség és az állhatatosság, talán ezek a legkifejezőbb jelzők rá. Mind olyan tulajdonság, melyekről csak évtizedek alatt lehet hiteles tanúbizonyságot tenni, s amelyeket gyakorta nem ismerünk fel időben. Ezekkel nagyon nehéz még életben óriássá lenni, különösen, ha egy beteg, pici emberről van szó. A nagyszerűség azonban nem azért létezik, hogy másoknak szemet szúrjon, hanem azért, amiért a csoda: csak, hogy legyen. A kórházból még hazajöhetett egy hétvégére, az 1996. esztendő első és az ő utolsó hétvégéjére. A nagy pelyhekben hulló ropogós hó gyönyörű csipkébe öltöztette a Nagyerdő fáit, mint életének hajnalán nagyszüleim esküvőjének napján. A kórházban aztán másodjára is eljött érte a halál, kíméletlen kegyetlenséggel. Ezt a második infarktust magam is láttam és azt is, hogy közben viccelődik. Szinte megfagyott ereimben a vér. Eszembe jutottak Karl May regényhősei, akik kínzócölöpön halálukig viccelődve, hergelve az őket módszeres kegyetlenséggel kínzó indiánokat, végül bátorságuk jutalmaként szertartásos dísztemetésben részesültek.Gyermekkoromban még csak hittem az indiánregények hőseinek ilyen lelki erejében, abban, hogy Winnetounak „arcizma sem rándul” a kajovák kínzócölöpén elszenvedett korbácsütésektől, ott és akkor a kórházban azonban láttam is mindezt. Csak a szeme sarkában látszott egy félig felszáradt könnycsepp-barázda. Az utolsó napokat éjt nappallá téve „hegynek felfelé rohanva” töltötte, elgyöngülő szíve iszonyatosan magas pulzusszámmal próbálta életben tartani a rábízott szerveket. Verejtékben fürödve csak percekre tudott elaludni. Rohamosan fogyó levegővel, egyre jobban elnehezülő tagokkal és a lassan-lassan leálló szervekkel az utolsó ilyen furcsa, nyugtalan álmában Kft.-t alapított, és gyümölcsöst telepített. A világ számára az a pár nap villámgyorsan elröppent, viszont számunkra ugyanezen idő alatt – látva, hogy abba milyen tengersok küzdelem belefér – hitelessé vált a történet: Isten számára ez az idő elegendő egy egész világ megteremtéséhez. Azt már soha meg nem tudhatom, hogy Apa, az egykori legátus diák erről mit gondolt, beszélni akkor már nem nagyon volt ereje."Számomra akkor az egész Univerzum legfontosabb pontja az a kis koszorúér darab volt..." - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációEgy pár darab kis érnek kellett volna csak vérhez jutnia, hogy az a nagyon kemény, hatalmas és drága szív egy kis oxigénhez juthasson; egy pár milliméternyi kis résre lett volna szükség a bal kamrához vezető koszorúerek tövében. A Mindenható Teremtőnek addig még soha nem volt akkora esélye megnyilatkozni előttem. Világosan láthatta, hogy számomra akkor az egész Univerzum legfontosabb pontja az a kis koszorúér darab volt; Neki viszont „odafönt” csupáncsak kevéske erőfeszítésébe tellett volna azt az ici-pici koszorúér torkolatot megnyitni! Én tényleg bíztam abban, aki gondját viseli az ég madarainak, a mezei liliomoknak... Te, akinek még a szélvész és a víz is engedelmeskedik, és aki kérő imádságunkat meghallod, mert: „Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak”; Te, aki vakoknak adtad vissza látását, ördögtől megszállott embereket gyógyítottál, bénákat szabadítottál meg kínjaiktól, véghezvitted a kenyérszaporítás csodáit, jártál a vízen és megjövendölt szenvedéseiddel megváltottad a világot bűneitől, miért ne figyelhetnél oda erre a szenvedésre? Ha valakinek, hát akkor neked, Mindenható Úristen, látnod kellett volna, hogy ez a levegő után kapkodó, elgyötört, vézna, erőtlen kismadár: Édesapám egy óriás, aki nem szolgált rá olyan kegyetlen szenvedésre, mint amilyet még Jézus sem szenvedett el a keresztfán!És egyszer csak elsüllyedt az óriási tengerjáró, én meg ott maradtam a saját apró kis mentőcsónakomban.Apróra fogyott testében nagybeteg szíve legtöbb szervénél tovább bírta a küzdelmet. Abban a pillanatban tisztán és világosan láttam meg benne a legbátrabb, a legerősebb és a leghatalmasabb embert, pontosan úgy, mint ahogyan piciny gyermekkoromban, ott a fürdőszobában szappanos arccal, műanyag fogkefém nyelével: „borotvámmal” kezemben, még ha verejtékkel borított, összetört kis csontkupac maradt is belőle. Még meleg kezére kapott egy kézcsókot Anyától. Eljött Vízkereszt. Leszedtük, összecsomagoltuk a karácsonyfa díszeket, köztük az Apa által emlékül hagyott almát is.Ennek holnap 30 éve, hogy Apa felrakta azt az almát a fára. Fantasztikus csodaként élem meg, hogy ez az alma még mindig megvan! Megaszalódott, összetöpörödött, de megvan. A szárán ugyanaz a madzag, amivel Apa felerősítette a fára. Nem rothadt meg, nem penészedett össze, nem esett le a szára. Az elmúlt 30 év alatt egyre keményebb és szárazabb lett.Minden évben kitüntetett helyre kerül a karácsonyfán Laci Papa Almája. Harminc éves Laci Papa Almája - Fotó: a szerző felvétele dr. Zeke László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 2025.12.24. 01:25
Egy csodálatos dal és egy különleges videoklip születésének története, amelynek minden eleme szín igaz valóság. A vers születésének története, a megélt érzelmek, a klipben szereplő figurák mind maga a csodálatos valóság.Nagyapám: I. Zeke László egy kedves, érző szívű, jó humorú ember volt. Még verset is írt. Ahogy mesélte nekem: "nem sokat, úgy hatvan évente egyet-egyet". Az összes műve két vers. Pontosabban egy versnek a két versszaka. Az elsőt 1928-ban írta azon húsvéti locsolkodás után, amikor megismerte azt a kis kamasz lányt, aki később Nagymamám lett, a másodikat pedig 1988-ban, Nagymama temetése utáni magányos napokban: Amikor mi együtt járunk csöndes, nyári estében, Úgy látom, hogy szebben ragyog minden csillag az égen. Halványabb lesz a holdsugár, csakúgy mint a csillagok, Amikor a két szép szemed szerelmesen rám ragyog. Boldog idők elrepültek, rám borult az éjszaka, A csillagok úgy ragyognak, mint egykoron valaha. Szemeidnek drága fénye csillagokban ott ragyog, Sírva nézem, hozzá vágyok, ott leszünk majd boldogok. Ezt a két verset közzé tettem a Facebookon a költészet napján, mivel azt gondolom, hogy a legszebb, legmélyebb érzelmek teszik költészetté a rímelő sorokat, akkor is, ha azt nem egy nagy klasszikus, hanem egy olyan egyszerű gazdálkodó írja, mint amilyen nagyapám volt.III. Zeke László és Palya Bea - Fotó: a szerző archívumábólSokaknak tetszett Nagyapa verse, amire sok kedves, megható bejegyzést kaptam, többek között egy zenetanárnő Dévainé Kluka Adrienne véleményét, aki szerint ezek a sorok (ad notam) illeszkednek az “Ablakomba, ablakomba…” kezdetű dalhoz. Mivel Nagyapám nótás kedvű ember volt, így nagyon könnyen elképzelhető, hogy valóban ennek a dalnak a ritmusára íródtak a vers sorai.Mivel nagyon kíváncsi ember vagyok szerettem volna hallani hogyan szól ez a dal Nagyapa versével, ezért írtam Palya Beának – a világ egyik leggyönyörűbb hangú énekesének, akinél népdalt szebben énekelni nem nagyon tud senki –, hogy életre keltené-e ezt a dalt nekem és az akkor 111 éves (a vers szerint “ott, a csillagokban” tanyázó) Nagyapámnak, mert mindkettőnknek ez egészen biztosan nagyon tetszene. A dal még azon a héten elkészült, minden képzeletemet felülmúló, torokszorító gyönyörűség lett belőle. Elővettem a fénykép albumot Nagyapa és Nagymama fényképeiből válogattam párat (az esküvői képtől kettejük síremlékéig) ezeket keltettem életre, s egy sor meganimált kalotaszegi mintával együtt igyekeztem képben elmesélni mindazt, amiről Bea oly gyönyörűen énekel. III. Zeke László

SzóMia | 2025.12.21. 12:52
Advent idején az ország minden szegletében más és más arcát mutatja a készülődés fényekkel, díszekkel, hangulatokkal, apró csodákkal.Arra kérünk benneteket, osszátok meg velünk, nálatok hogyan telik az advent!📸 Küldjetek fotókat Magyarország bármely településéről, legyen az egy főtér, utca, templom, ablak, koszorú vagy egy különleges pillanat – fontos, hogy a helyszín felismerhető legyen.Mutassuk meg együtt, milyen sokszínű és szép az advent országszerte!📩 Fotókat kommentben vagy üzenetben várjuk.Köszönjük, hogy velünk ünnepeltek! ✨ SzóMia - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

SzóMia | 2025.12.07. 08:20
A digitális világ már rég nem külön univerzum, hanem a mindennapjaink meghosszabbítása. Reggel a telefonunk ébreszt, útközben a híreket pörgetjük, munka közben üzenetek között ugrálunk, este pedig fáradtan „csak egy percre” belépünk valamelyik közösségi oldalra. A képernyő lett az a hely, ahol dolgozunk, kapcsolódunk, tanulunk, pihenünk – és sokszor ki is merülünk. A gond nem is azzal van, hogy a digitális tér ott van velünk, hanem azzal, hogy nem tanultuk meg, hogyan legyünk otthon benne. Emiatt különböző mentális mellékhatások jelentkezhetnek az életünkben, amelyekről viszont alig beszélünk. Amikor bekebelez a digitális világ – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Folyamatos információzaj – a „digitális szmog”, ami kimerít A közösségi média felületein naponta több tartalommal találkozunk, mint amennyit bármelyik előző generáció egy hét alatt látott. A figyelmünk darabokra törik: egyszerre próbálunk válaszolni, követni, megosztani, reagálni – de meddig lehet ezt ép ésszel kibírni? Az agyunk azonban nem erre lett tervezve. A folyamatos ingeráradat stresszreakciókat indít el: nő a szorongás, romlik az alvás minősége, állandó fáradtság jelentkezik. Az úgynevezett doomscrolling (kényszeres görgetés sic!), vagyis a hírek kényszeres fogyasztása pedig különösen ártalmas – a hírek változatlanok, csak a hangulatunk lesz egyre reménytelenebb. Összehasonlítási csapda – mások életének díszletei ellenünk dolgoznak A közösségi médiában minden tökéletesnek tűnhet: hibátlan testek, rendezett otthonok, sikeres karrierek, mosolygó gyerekek, egzotikus utazások. Ezek azonban gondosan válogatott pillanatok, mégis sokszor a saját, valódi életünk mércéjévé válnak. Ennek mentális következményei is lehetnek: • csökken az önbizalom • nő a szorongás • romlik a testkép • kialakul a „nem vagyok elég jó” érzés A valóság és a virtuális világ közötti különbség egyre nagyobb nyomást helyez ránk. Kapcsolódás helyett magány Az online tér azt ígéri, hogy közelebb hoz minket egymáshoz, mégis sokszor pont az ellenkezője történik. Bár rengeteg digitális interakció zajlik, a valódi kapcsolódás – a szemkontaktus, az érintés, a figyelem – egyre ritkább. A kutatások szerint minél több időt töltünk online, annál nagyobb eséllyel érezzük magunkat magányosnak. A kapcsolataink felszínessé válnak, az érzelmi mélységek pedig elmaradnak. A folyamatos jelenlét kényszere – a „digitális készenlét” fáradtsága Ha valaki nem válaszol azonnal, már szinte bűntudatot érez. A folyamatos elérhetőség elvárása olyan nyomást teremt, mintha mindig dolgozó, mindig „online” emberek lennénk. Ez hosszú távon: • kiégéshez • mentális kimerültséghez • fókuszvesztéshez vezet. Az agyunk nem tud pihenni, mert sosem adjuk meg neki az „offline időt”. Az online jelenlét politikai árnyéka Magyarországon az online tér nemcsak szórakozást és információt kínál, hanem politikai csatatér is. Az algoritmusok felerősítik az ellentéteket, a kommentfolyamokban elszabadul a gyűlölet, a trollok és álhírek pedig tudatos érzelmi manipulációt okoznak. A közéleti zaj nemcsak fárasztó – sokszor félelmet, dühöt, szégyent, bizonytalanságot kelt. Miközben a hatalom a digitális platformokat is kontroll alatt tartja, az emberek gyakran érzik úgy: nincs hova menekülni. Ez a fajta mentális terhelés már rég túlmutat a személyes szinten – társadalmi méretű hatása van. A digitális világ hazug valósága – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Hogyan védekezhetünk? – néhány egyszerű, mégis hatásos lépés 1. Kapcsold ki a push értesítéseket. A telefonod is lenyugszik 😊. 2. Tarts napi 1–2 „offline ablakot”. Reggel vagy este tölts legalább 30 percet képernyő nélkül. 3. Digitális diéta – tudatosítsd, mennyi hírt olvasol. A mennyiség csökkentése csodákat tesz. 4. Valós kapcsolatok erősítése. Hetente legalább egyszer legyenek „élő” találkozásaid. 5. Kövesd azt, ami épít. A negatív, toxikus tartalmak követését nyugodtan engedd el. Amikor kiszabadulsz a digitális világ fogságából – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A lényeg mégis az: vissza kell venni az irányítást Az online tér nem ellenség. Eszköz. De ha nem vagyunk tudatosak, lassan elkezdi átvenni felettünk a hatalmat: a figyelmünket, a hangulatunkat, a kapcsolatainkat, sőt még a közéleti valóságérzékelésünket is. A digitális világ gyors, hangos és végtelen. Nekünk viszont jogunk van a csendhez, a határokhoz, a saját mentális terünkhöz – és ahhoz, hogy időnként visszataláljunk a valódi világba. SzóMia – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

SzóMia | 2025.11.30. 12:49
Sokáig úgy tekintettünk a politikára, mint a „nagyok játékára”. Egy olyan dologra, ami tőlünk távol zajlik, irodákban, tárgyalótermekben, képernyőkön. Mostanra már tudjuk, hogy ez egy illúzió. A politika ott van az ebédlőasztalnál, a családi csoportokban, a baráti beszélgetésekben, a gyerekek iskoláiban, a munkahelyi étkezdében, és talán a legfájdalmasabb pont: a barátságainkban is. Milyen hatással van a politikai megosztottság a barátságainkra? — amikor a közélet beszivárog a nappalinkba Magyarországon a politika két táborra osztja a közéletet és a barátságokat. Választások után nemcsak a politikusok elnyert mandátumainak arányai válnak világossá, hanem az is, hogy kivel tudunk és vagyunk hajlandók még beszélgetni, és kivel nem. De miért történik ez? Hogyan tudunk kilépni ebből? A politika politikai kérdésből inkább érzelmi kérdéssé vált. Ma a politikai hovatartozás már nem csupán vélemény, hanem identitás. A „Melyik oldalon állsz?” kérdés gyakran azt jelenti: „Milyen értékeket tartasz fontosnak?”, „Kiben bízol?”, „Hogyan látod a világot?”. Tehát a vita nem arról szól, ami kívül van rajtunk, hanem rólunk. Emiatt, amikor valaki megkérdőjelezi a politikai meggyőződésünket, úgy érezhetjük, mintha minket kérdőjelezne meg. Ez óriási feszültséget teremt. A közös témák eltűnnek. A megosztottság egyik fő eredménye, hogy zsugorítja a világunkat. Régebben még lehetett azt mondani, hogy „Én így látom, te úgy látod.” Ma már semmit nem lehet. Sokak számára ma a politika mindent átszínez Ha véletlenül másképp gondolkodsz, számíthatsz arra, hogy valaki a fejedhez vágja: „Nem gondoltam volna, hogy ilyen vagy.” A közös alap kezd megrepedezni. A közösségi média súlyosbította a problémát. A platformok algoritmusai nem a békét, hanem az aktivitást kívánják — és mi vált ki több aktivitást, mint a harag? Tehát a Facebook nem a barátainkat mutatja, hanem a legfelkavaróbb bejegyzéseket. A valóság eltorzul, és azt hisszük, hogy minden ember szélsőséges, miközben a rendszer egyszerűen a leghangosabb embereket helyezi elénk. Véleménybuborékokat hozunk létre, amelyekben néhány barátunk egyszerűen „leesik” a térképünkről. A konfliktus elkerülése feszültséget okoz a kapcsolatainkban Sokan nem akarnak vitatkozni, ezért inkább nem mondanak semmit. Nem beszélnek róla, kerülik a kényes kérdéseket, elkerülik egymást. De a kimondatlan feszültség mélyebbre hatol, felemészti a kapcsolatot. Már nem őszinte, már nem könnyű, már nem olyan. A csend néha veszélyesebb lehet, mint a vita. Családon belüli feszültségek – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A hatalom a törésvonalakra játszik Az elmúlt években a politika egyre inkább nagyon tudatos és szándékos stratégiává vált, amely arra ösztönzi az embereket, hogy erőteljesen, érzelmileg reagáljanak. A „mi és ők” logika működik és gyorsan terjed. A propaganda, a félelemkeltés, az ellenségképzés nemcsak a társadalmat osztja meg — hanem a nappalinkat is. Barátból ellenfél válik. A beszélgetés viszállyá válik. Így válik a sokszínűség szakadékká. Barátságok mennek tönkre – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Van visszaút? Igen — de nem magától. A barátságoknak nem lenne szabad megszűnni egy „rossz” mondat miatt. Megmenthetjük a kapcsolatot, ha tényleg gondoskodunk róla 1. Ismerjük fel, hogy nem kell mindenben egyetértenünk. A barátság nem politikai klub. 2. Hozzunk létre „politika-mentes zónákat”. Egy ebéd, egy séta, egy kávé csak rólunk szólhat. 3. Kérdezzünk, ne támadjunk. A „Miért gondolod így?” kérdés sokkal produktívabb, mint a számonkérő hangvételű „Hogy mondhatsz ilyet?!”. 4. Legyen fontosabb a kapcsolat, mint a vita megnyerése. És ami a legfontosabb: ne ítéljük meg egymást a Facebook-kommentek alapján. Az online tér eltorzítja az emberek hangját. A valóság árnyaltabb. A barátság több, mint a politika A megosztottság beszivárog az életünkbe, de nem kell, hogy szétfeszítse a kapcsolatainkat. Ha hagyjuk, a politika lesz az a csendes kéz, amely mindenkit egyre mélyebbre taszít a szakadékba. Forduljunk meg, és emlékezzünk: a barátaink nem pártok — emberek. SzóMia – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

SzóMia | 2025.11.17. 23:43
Vannak pillanatok, amikor az ember szava elakad, mert túl sok a szép, túl sok a jóság egyszerre. Az idei Angyaljárat pontosan ilyen pillanatot hozott el, hiszen alig néhány óra alatt gyermekek százainak karácsonyi kívánsága talált gazdára, és ezzel újra bebizonyosodott, hogy a durva politikai zaj közepette még mindig él közöttünk a jó, az összetartás, a közösségi erő, amely problémákat old meg. Persze ehhez kellett a Billog felülete is. A szervezők hálásan számoltak be róla, hogy az első 50 kívánság egy óra alatt saját angyalt kapott, majd a második 50 is rekordidőn belül gazdára talált. Olyan sokan jelentkeztek, hogy háttérkapacitást kell bővíteni – senki sem számított arra, hogy ekkora és ennyire tiszta szívű összefogás indul el. A Billog – a csoda ragadós Fontos kiemelni: a kezdeményezés nem jöhetett volna létre ilyen léptékben a Billog nélkül, mely nem csupán gyűjtőpontot ad a csomagoknak, hanem felületet, láthatóságot, közösséget is biztosít. Olyan hely lett, ahol az emberek nemcsak ételt vagy italt kapnak, hanem ahova jóságot visznek. A Billog vállalta, hogy 100 gyermek kívánságát segít az angyalokhoz eljuttatni – az oldal közönsége azonnal felkapta a témát, és cselekedni kezdett. Kik ezek az angyalok? Az Angyaljárat Közhasznú Alapítvány idén is megkérdezett 600 olyan gyermeket, akik számára a karácsony csak akkor lesz ünnep, ha egy önkéntes angyal segít megteremteni azt. Ők azok a kicsik, akik anyaotthonban élnek, nevelőotthonban, vagy olyan mélyszegénységben, ahol a karácsonyi csomag ritka kiváltság. A gyerekek kívánságai egyszerű, mégis szívszorító dolgok: melegítő, festőkészlet, babaruhák, Lego, diffúzor, hangfelvevős maci, édesség, cipő, könyv, játékautók. Minden kérés mögött ott van egy-egy történet, egy-egy „bárcsak nekem is lenne” sóhaj. És jöttek az angyalok. Név szerint, arccal, segítő szívvel: Helga, Enikő, Szilvi, Ivett, Zsófi, Ákos, Andrea, Kármen… sok tucat csodálatos ember, akik nem kérdeztek, csak cselekedtek. Hogyan lehetsz te is angyal? 1. Válassz egy gyermeket a listáról. 2. Írd meg kommentben a sorszámát, hogy érkezett hozzá angyal. 3. Szerezd meg és csomagold be a kívánságát. 4. Írd rá a nevét és a sorszámát. 5. Hozd be december 8-ig valamelyik Billogba: – Bp., Falk Miksa u. 5. – Bp., Maglódi út 12. (előnyben, mert tágasabb a raktár) Innen már az Angyaljárat önkéntesei gondoskodnak róla, hogy karácsonyig minden csomag célba érjen. Miért fontos mindez? Mert van, akinek ez lesz az egyetlen ajándék. Van, aki életében először fog kibontani egy saját csomagot. És van, akinek ez a kis gesztus adja vissza a hitét abban, hogy a világ nem felejtette el őt. Legyél te is angyal. Adj egy csomagnyi szeretetet annak, akinek idén talán csak te tudsz. SzóMia – Nyitókép: Billog Facebook

Antal-Varga Vilma | 2025.10.19. 14:44
Hat év otthon töltött „gyerekezés” után, mikor szembesültem vele anyaként, hogy a napi rutint a nyári szünet után, és a munka világába való visszatérés miatt teljesen át kell alakítanunk, kicsit izgultam, hogy megy ez majd immár két óvodással (3 és 6 évesek), mert sokszor egy gyermekkel is kihívást tudott jelenteni. De szerencsére hiábavaló volt az aggodalmam, hála Dr. Somogyi Eszternek, és az Ébresztőmeséknek! Ezt a jó hírt és csodás megtapasztalást szeretném minél több családdal megosztani! Az író és a könyv rövid ismertetése Dr. Somogyi Eszter molekuláris biológus, biotechnológia PhD-vel, főállásban rák elleni immunterápiát fejleszt, kétgyermekes anya. Négytagú családjukat egy macska és néhány kishal teszi teljessé. Dr. Somogyi Eszter – Fotó: Melczer Zsolt Az Ébresztőmesék egy olyan speciális mesekönyv, mely (elsősorban, de nem kizárólagosan) a 3-7 éves gyermekek vidám ébredését szolgálja. A maximum 3 perces mesék főhőse Mimó, a kobold, aki beköltözik a családba, és gyerekeket ébresztget különféle kalandok során. A mesék különböző instrukciókat is tartalmaznak a felolvasó számára, így idézik elő játékosan az ébredés élettani folyamatait. A könyv 2021-ben született, ahogy az „ebresztomesek.hu” oldalon fogalmazol, a gyermekeitek ébresztései ihlették a könyv megírását, mikor is hasonló élethelyzetben voltatok két picivel, mint én most. A munka és a család mellett hogy tudtad a könyv megírását beépíteni a napi rutinodba? Könnyű volt, mert nem is kellett beépíteni. Ugyanis a korán kelés közös nyűgének szenvedéseit szerettem volna enyhíteni a kis vicces mesékkel. Közben megfogalmazódott a cél is: mennyire jó lenne úgy ébredni minden reggel, mint egy boldog vakációs vagy hétvégi napon. Ez persze hozta a kérdéseket és a szakirodalom olvasást is: milyen élettani folyamatok kísérik az elalvást és a felébredést? Hogyan lehet ezeket a folyamatokat elősegíteni? Lehet-e külső „rásegítéssel” jobbá tenni a gyerekek ébredését? Megtaláltam-kipróbáltam pár ilyen segítő elemet, és kialakult a működő módszer. Együtt játszva, közösen alakítottuk a meséket is, hogy minden reggel izgalmasan kezdődjön. Ebben mind a négyen részt vettünk. Végül már csak le kellett írni egy mesekönyvre elegendő mesét. „Ha egy alvó ember agyának jelzéseket küldünk, amik szelíden segítik a teljesen éber állapot elérését, akkor ennek következtében hasonlóan ébredhet fel az illető, mint amikor spontán történik az ébredés.” Mi a különbség a spontán ébredés, vagy ha az külső inger – pl. ébresztőóra – hatására történik? Az alvásnak szabályos sorrendben ismétlődő mintázata van. Felületesebb, és mélyebb alvási szakaszok váltják egymást. Ezenkívül van gyors szemmozgással kísért álmodási szakasz (REM), és további nem-REM, azaz NREM szakaszok, amiben nem álmodunk. 🙂 Elalváskor az elszenderedés után (1. fázis, NREM 1-nek is hívják) után könnyű, felületes alvás (2. szakasz, NREM 2) következik, majd két mély alvási szakasz (3.-4. fázis, NREM 3-4), aztán megint NREM 2, és REM. Ezután egy új alvási ciklus kezdődik, amiben a sorrend ismét: NREM 2, 3, 4, 2, REM mintázat. A spontán ébredés egy REM szakaszból történik, de könnyű felébredni a nem mély alvási szakaszokból is (NREM 1-2). Ha néhány trükkel segítünk eljutni ebbe a fázisba, és innen a teljesen éber állapot eléréséig, akkor könnyebben, vidámabban ébred valaki és hasonlít az élmény a spontán ébredésre. Ébresztőórára kelve általában megijedünk az óra hangjától, és ezzel a stresszélménnyel indul a napunk. Miért nem működik a vidám ébredéshez a szokásos „Jó reggelt!”, „Ébresztő!” kezdetű klasszikus nógatás? Mert olyan, mint órára kelni és stresszélményt okoz. Vagy, ha nagyon mélyen alszik valaki, akkor meg sem hallja. Dr. Somogyi Eszter, Antal-Varga Vilma és gyermekei – Fotó: Melczer Zsolt Mi lehet az oka a reggeli sírós ébredésnek, és van-e valami köze a jelen társadalmi helyzethez? A sírás azt jelenti, hogy valami nem jó. Mert az előző pillanatban még aludt, aztán hirtelen kikényszerítik az alvásból. Esetleg még azt sem fogja fel, hol van. Társadalmi helyzethez semmiképp nem kötném egy gyermek reakcióját. Viszont lehet nyűgös egy kisgyerek reggelente a család stresszes nap kezdése miatt, amikor sietve, sürgetve, érzi magát mindenki. Ha ez a frusztrált hangulat általában jellemzi a reggeleket, akkor a kisgyerek sírással jelezheti, hogy ezt az egészet ő sem szereti, hiszen már előre tudja, hogy aznap is sürgetve-kapkodva indulnak majd el otthonról. A mesékkel talán a szülői stresszt is sikerül oldani. Mert ha a szülő képes 1-3 percre elengedni a reggeli sietés stresszét, amíg a gyermekét mesével ébreszti, akkor talán ez kitart és jobb kedvvel kezdődik az egész család napja. Az jó kérdés, hogy ez a jókedv kitart-e a nap végéig. Most, hogy a szülői stressz enyhítését említetted, ezt én is meg tudom erősíteni! Az olvasással és a játékkal nekem is vidám az ébredés. De jó, hogy ezt mondod, mert könyvbemutatón vagy könyves rendezvényen gyakran mondják a szülők, hogy nekik lenne szükségük vidám ébresztőre, mielőtt a gyerekeket keltik. Sajnos kell lennie valakinek a családban, aki elsőként ébred. De legalább utána felvidulhat ő is. Ugye biológus vagy és kutatóként tevékenykedsz. Volt olyan projekted, ami hatással volt a könyv megírására? Vagy esetleg fordítva, hogy a könyv megírása lett volna hatással a munkádra? A gyógyszerfejlesztéshez nem kapcsolódik a könyv, viszont az ébresztési kihívás/probléma megoldásához a tudományos eredmények vizsgálata segítségével jutottam, ehhez fontos volt a biológus képzettségem. Egyébként a rákbetegségek kialakulásában az egyik kockázati tényező a stressz, szóval ennek csökkentése akár már a reggeli ébredéssel lehet egy laza kapocs a munkám és a könyv között… de ez annyira laza, hogy nem is tudatos. Dr. Somogyi Eszter – Fotó: Melczer Zsolt Mesélnél ezekről a tudományos vizsgálatokról, hogy pontosan mik voltak ezek? Először az elalvás és felébredés folyamatait szerettem volna megérteni. Az alvás élettanáról és szabályozásáról szóló érdekes cikk volt például az „An Overview of Sleep Physiology and Sleep Regulation” C. Berteotti és munkatársaitól és egy könyvfejezetként jelent meg (A könyv: Guglietta, A. (eds) Drug Treatment of Sleep Disorders. Milestones in Drug Therapy. Springer, Cham. Ebből tanultam meg, hogy az alvásnak szakaszai vannak, hogy melyek ezek, és hogy EEG mintázat szerint lehet elkülöníteni őket, illetve, hogy könnyebben ébredünk a NREM 1-2-ből. Olvastam még például a biológiai óra működéséről, ami majdnem, de érdekes módon mégsem pontosan 24 óra hosszúságú és a sejtek szintjéig visszavezették a folyamatait. Egy jó áttekintés például: Diderick et al., Circadian clocks: from stem cells to tissue homeostasis and regeneration. EMBO Reports, 19 Dec 2017, 19(1):18-28. Ennek a napi ritmusnak fontos eleme a szerotonin szintjének változása és mintázata: ideális esetben ébredés előtt a legalacsonyabb, ami közrejátszik a felébredésben, aztán a nap során termelődik, folyamatosan emelkedik a szintje, és álmosságérzést vált ki, elősegíti az elalvást. Van egy zseniális könyv, amit Matthew Walker (PhD) agykutató és alvásszakértő írt, „Miért alszunk?” címmel (Akkord Kiadó). Érthetően, de sok tudományos eredményt és saját adatot elemezve írja le az alváskutatás eredményeit, az idegrendszer fejlődését, az alvás élettanát és változását életkor szerint. Külön fejezetek foglalkoznak a normál folyamatokkal illetve az eltérésekkel és betegségekkel, és részletes forráslista is van a könyvben, ami mélyebb utánjárásra is lehetőséget ad. Én csak a mesekönyvem megjelenése után olvastam el, de ha most kezdene érdekelni a téma, ezzel kezdeném. Mi a titka a mosolygós reggelnek, miért működnek a mesék, avagy mik a titkos összetevők? Mivel az elavás és ébredés sok összetevős háttérfolyamatok eredménye, több apró lépésben működő „titkos összetevőket” választottam, amik minden mesében hatnak. Ezek pedig sorrendben: a fény (mert a tobozmirigyben képződő melatonin sötétben termelődik és fenntartja az alvást, fény hatására viszont mennyisége csökken, vagyis a fénnyel azt üzenjük: jöhet az ébredés), a halk beszéd, az érintés (melyek eltérő agyi területeket és idegpályákat hoznak működésbe), és a játék, ami során a gyermek válaszol és részt vesz a mesében, közben pedig egészen felébred (kognitív tevékenység, amely éber állapotban jellemző). Tervezel-e folytatást írni, vagy dolgozol-e jelenleg más témán? Igen, az olvasói visszajelzések megadták az irányt a folytatáshoz. Két kézirat is formálódik, amik folytatásnak mondhatók. Bátorság kell az elengedésükhöz. ☺ Közben pont most készül a nyomdában az Ébresztőmesék újabb adagja, mert szerencsére igény van rá. Dr. Somogyi Eszter, Antal-Varga Vilma és gyermekei – Fotó: Melczer Zsolt Ezt nagy örömmel és várakozással hallom, mi is alig várjuk a folytatást! Nagyon szépen köszönöm, hogy a rendelkezésemre álltál, és válaszoltál a kérdéseimre. A további munkásságodhoz sok sikert, nagy adag bátorságot, és jó egészséget kívánok! Boldogan tettem, én is nagyon köszönöm a beszélgetést és a meghívást erre az interjúra. Bevallom őszintén, már egy jó ideje gondolkodtam ezen az interjún, mert tényleg annyira jó, hogy nem üvöltve kelnek a gyerekek… sokszor látom az anyukákat az oviban, és látom, hogy már reggel 8 órára „kivan az idegrendszerük”… és legszívesebben csak a kezükbe adnék egy Ébresztőmesét … Szóval én világgá kürtölném, hogy emberek, képzeljétek, van egy csodás módszer… és most remélem ezzel a cikkel tudok/tudunk segíteni sokaknak. És a legfontosabb: már reggel boldognak látom a gyermekeim! Ez mindent megér! A szerző dedikálja könyvét – Fotó: Melczer Zsolt Antal-Varga Vilma – Nyitókép: Melczer Zsolt




SzóMia | 05.28. 13:48
Egyre nagyobb figyelem övezi az Esterházy Irodalmi Díjat, amelyet sokan már most a kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb új elismeréseként emlegetnek. Az Esterházy Magyarország Alapítvány által létrehozott díj célja nem csupán a kiemelkedő irodalmi teljesítmények jutalmazása, hanem az is, hogy a minőségi magyar irodalom újra szélesebb társadalmi figyelmet kapjon.A listaA napokban nyilvánosságra hozták a 2026-os shortlistet, vagyis azt a hét művet, amelyek közül ősszel kiválasztják az idei győztest. A rövidlistára került szerzők között több ismert és meghatározó név is szerepel, de fiatalabb alkotók is helyet kaptak a mezőnyben.Az idei shortlistre az alábbi művek kerültek fel: * Barnás Ferenc: Most és halála óráján * Bognár Péter: Elmész, visszajössz, sose halsz meg * Fancsali Kinga: Nem a haláltól * Kollár Árpád: Nád * Szálinger Balázs: Mintha repülnék * Takács Zsuzsa: A maradás szégyene * Tóth Krisztina: Szeleknek fordít A díjA díj különlegessége, hogy nem egyszerűen „népszerű” vagy kereskedelmileg sikeres könyveket keres. Az alapítók olyan műveket szeretnének elismerni, amelyek emberi, erkölcsi és nyelvi értelemben is maradandót alkotnak. A díj hivatalos megfogalmazása szerint olyan művek kerülhetnek előtérbe, amelyek „humanista világlátásukkal” és „nyelvi igényességükkel” járulnak hozzá ahhoz, hogy a világ jobb hely legyen. Az Esterházy Irodalmi Díjat 2025-ben alapították, és már az induláskor komoly szakmai figyelmet kapott. A zsűriben olyan ismert kulturális szereplők dolgoznak, mint Mácsai Pál, Margócsy István, Terézia Mora vagy D. Tóth Kriszta. Az idei döntnökök feladata az lesz, hogy a hét shortlistes mű közül egyhangú döntéssel válasszák ki a győztest.A szándékA kezdeményezés mögött az a szándék is erősen érződik, hogy a kortárs irodalom ne csak egy szűk kulturális közeg belügye legyen. Az alapítvány partnerei között megtalálható a Líra Könyv és az Örkény Színház is, a szervezők pedig podcastokkal, nyilvános beszélgetésekkel és középiskolásoknak szóló irodalmi programokkal próbálják közelebb vinni az olvasást a fiatalabb generációkhoz. A shortlist alapján jól látszik, mennyire sokszínű a mai magyar irodalmi világ: a lírától a prózáig, az intim személyes történetektől a társadalmi reflexiókig sokféle hang és nézőpont kapott helyet. Az Esterházy Irodalmi Díj győztesét 2026 szeptemberében jelentik be. A nyertes nemcsak szakmai elismerésben részesül, hanem 10 ezer eurós díjazást és egy külön erre az alkalomra készített kisplasztikát is átvehet.A teljes shortlist és a kapcsolódó programok az Esterházy Irodalmi Díj hivatalos oldalán érhetők el. SzóMia - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

SzóMia | 05.25. 11:38
Kevés olyan magyar film készül mostanában, amely egyszerre képes thrillerként működni, társadalmi allegóriává válni, és közben valódi vitát generálni arról, milyen országban élünk. Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon – nemzetközi címén Feels Like Home – pontosan ilyen alkotás.A thriller társadalmi látleletté válikA történet első pillantásra klasszikus pszichothrillernek tűnik: egy fiatal nőt, Ritát (Lovas Rozi) elrabol egy különös család, akik azt állítják róla, hogy ő az évekkel korábban eltűnt lányuk. Rita hiába tiltakozik, hiába ragaszkodik saját identitásához, a túlélés érdekében kénytelen részt venni egy groteszk szerepjátékban. A film mondanivalója azonban nagyon gyorsan túlnő önmagán. Az Árpád család lakása nem egyszerűen egy thriller díszlete, hanem egy zárt világ, ahol a szabadságot biztonságra cserélik, ahol a szeretet és a kontroll összefolyik, és ahol mindenki pontosan tudja, meddig mehet el. Ez az a pont, ahol az Itt érzem magam otthon már nem csupán film, hanem társadalmi tükör lesz. Az autoriter szeretet csapdájaA kritikusok jelentős része éppen ezért beszél a film kapcsán autokrácia-allegóriáról. A Refresher kritikája szerint a film azt mutatja meg, hogyan képes egy autoriter rendszer „biztonságot” kínálni az egyéni szabadság feladásáért cserébe. A történetben a családfő, Papa figurája nem egyszerű gonosztevő: sokkal inkább egy olyan rendszer megtestesítője, amely egyszerre tart félelemben és gondoskodik az emberekről. Ételt ad, rendet ad, szerepet ad – de közben elveszi az önállóságot.Ez a felismerés teszi igazán nyugtalanítóvá a filmet. A néző egy idő után már nem azt kérdezi, vajon Rita megszökik-e, hanem azt: meddig hajlandó valaki alkalmazkodni ahhoz a világhoz, amely lassan felőrli az identitását? Ebben kulcsszerepe van Molnár Áron alakításának is. A színész az elmúlt években nemcsak filmes és színházi munkái miatt került a figyelem középpontjába, hanem közéleti megszólalásai miatt is. Ez a háttér óhatatlanul plusz jelentést ad a filmnek is. A manipuláció lélektanaMarci figurája egyszerre ijesztő és tragikus. Nem klasszikus gonosz, hanem egy rendszer terméke: valaki, aki maga is rabja annak a világnak, amelyet fenntart. Molnár Áron játékának egyik legnagyobb ereje éppen az, hogy a karaktert nem karikatúraként, hanem hús-vér emberként mutatja meg. A néző sokszor érzi azt, hogy Marci maga sem tudja pontosan, hol végződik a szeretet és hol kezdődik az erőszak.Lovas Rozi szintén rendkívül erős alakítást nyújt. Az ő karakterén keresztül érezzük át igazán, milyen lassan és alattomosan képes egy elnyomó közeg átírni az ember valóságérzékelését. A film egyik legnyugtalanítóbb kérdése ugyanis az: mi történik akkor, ha valaki annyiszor hall egy hazugságot, hogy végül már maga sem biztos az igazságban?Egy bátor magyar film, ami nem kér engedélyt Az "Itt érzem magam otthon" azért különösen érdekes jelenség a magyar filmgyártásban, mert független alkotásként jött létre. A produkció nem a megszokott nagy állami filmes rendszerből nőtt ki, hanem alkotói összefogásból készült. Ez talán meg is magyarázza a film merészségét. Míg sok hazai produkció óvatosan kerüli a direkt társadalmi reflexiót, Holtai Gábor filmje nyíltan vállalja, hogy a jelenlegi magyar közérzetről beszél. A nemzetközi kommunikációban sem próbálják ezt elrejteni. A Celluloid Dreams forgalmazói oldala szerint a film az elnyomás természetét vizsgálja, és azt a kérdést teszi fel: mennyi szabadságot hajlandó feladni az ember a komfortért cserébe? Ez a dilemma messze túlmutat Magyarországon, ezért működhet a film külföldi közegben is.A kritikai visszhang ráadásul meglepően erős lett. Több kritika az elmúlt évek egyik legizgalmasabb magyar thrillerének nevezte az alkotást, és sokan kiemelték, hogy ritka az olyan hazai film, amely műfaji szinten is működik, miközben társadalmi mondanivalója is van.Kényelmetlen kérdéseket tesz fel Persze a film nem hibátlan. Többen megjegyezték, hogy néha túl sok témát próbál egyszerre mozgatni: családi trauma, bántalmazó kapcsolatok, politikai allegória, pszichothriller-elemek – ezek nem mindig állnak össze teljesen egységes egésszé. Mégis van benne valami rendkívül fontos: bátorság. Bátorság ahhoz, hogy egy magyar film ne csak szórakoztatni akarjon, hanem kérdéseket tegyen fel. Hogy ne csak történetet meséljen, hanem rámutasson arra a különös lelkiállapotra, amelyben sok ember él ma Kelet-Közép-Európában: amikor a szabadság vágyát lassan felülírja a biztonság iránti félelem.Talán ezért működik ennyire erősen az "Itt érzem magam otthon". Mert miközben egy bezárt lakásban játszódik, valójában egy egész ország lelkiállapotáról beszél. És mert a végén a néző nem biztos, hogy megkönnyebbülve áll fel a székből – de valószínűleg sokáig gondolkodni fog azon, mit is jelent valójában az a szó, hogy otthon. SzóMia - Nyitókép: Jelenet a filmből

dr. Zeke László | 05.21. 12:10
Vannak emberek, akik szerepet játszanak a képernyőn, – és vannak, akik egy egész nemzedék gyermekkorává válnak. Levente Péter nem egyszerű televíziós figura volt, hanem a képzelet egyik őrzője egy olyan korszakban, amikor még természetesnek tűnt, hogy egy rajzolt kapcsoló életre kelthet egy világot. Ez az írás nem csupán emlékezés, hanem visszatérés ahhoz az időhöz, amikor a csoda még nem magyarázatra, hanem hitre épült. Levente Péter csodálatos, sorsszerű fordulatokban gazdag történetekkel gazdagította saját élettörténetemet. Ezért is nagyon fontos nekem, hogy a mester 83 évvel ezelőtt meglátta a napvilágot.Amikor a varázsvilág beszippantottA történet számomra több mint ötven évvel ezelőtt kezdődött, amikor Móka Miki Zsebtévéje előtt ücsörögtem a varázslat hatása alatt. Abban a fantasztikus életkorban kötöttem barátságot Móka Mikivel, amelyben a valóság és a képzelet határai csodálatos bizonytalanságban mosódnak össze, s amely korban egy „képzett varázsló” hétköznapivá tudja tenni a csodát. Bizsergő gyomorral néztem, hogy egy rajzolt kapcsolóval életr lehet kelteni egy TV-t, hogy bele lehet bújni a készülékbe, hogy napernyő szárnyán lehet repülni, hogy kilép a mesekönyvből a versmondó lány, hogy Frigyes Mester, Takács Bálint és Hakapeszi Maki megelevenednek. Az én egész nemzedékem komolyan vette ezeket a mesebeli alakokat, mégpedig azért, mert Móka Miki is komolyan vette őket, s ezáltal bennünket, gyerekeket is. Érezhetően nem egy szerepet játszott – ez volt az élete. És ha ezt pontosan nem is tudja megfogalmazni egy óvodás, de érezni egészen biztosan pontosabban érzi, mint egy felnőtt. Ezért lett annyi kortársam szívbéli jóbarátja Péter, s ezért kezdődik akkor és ott, a TV előtt az én történetem is Levente Péterrel.Levente Péter - Fotó: a szerző saját archívumábólA felismerés csodájaValamivel később, egy picit nagyobbacska gyerekként egyszer véletlenül láttam Móka Mikit (bennem akkor még nem vált el a szerep a színésztől, ahogyan sokáig azt sem realizáltam, hogy Columbo azonos azzal a Peter Falkkal, akit mindig emlegetnek a film elején) egy televíziós színházi produkcióban. Döbbenettel néztem Móka Mikit, amint rizsporos parókában, díszes rokokó jelmezben hajbókol és színészkedik! Mit keres ott Móka Miki? Mi dolga neki ott? Hogy kerül egyáltalán oda? Ez valami vicc? Mindjárt jön Hakapeszi, vagy Hiszékeny úr? Az egész olyan abszurd volt, mintha ma a köztársasági elnök rózsaszín tütü-ben, balettcipőben eltáncolná a hattyú halálát. Félreértés ne essék! Hülye nem vagyok. A többi színészről mindről tudtam, hogy azok színészek, s el tudtam fogadni a játékszabályokat. Ott és akkor éppen rizsporos parókás szerepüket játszották. No de Móka Miki?! A világos, egyértelmű bevésődés tiszta gondolatként formálódott meg bennem: ő ő és nem más!Égbőlpottyant érzelemKésőbb, gimnazista koromban megkönnyebbüléssel realizáltam, hogy Péter önmagát adja. "Kikopog?" Ezt mindenki tudta, hogy ez bizony nem lehet más, mint Levente Péter és Gryllus Vilmos. (Mindkettő rizsporos paróka nélkül, sőt, a biztonság kedvéért még a hajviselettől is eltekintettek.) Idő közben felnőttem, s úgy távolodtak tőlem a gyermekkori emlékek, mint ahogyan az ember kinő a játszóterek, erdei tisztások bokraiból, fűcsomóiból. Annak a megnyugtató, kellemes tudata maradt meg csupán a gondolataim hátterében, hogy a varázslat folytatódik, csak már nem én vagyok a közönség. Fiatal, félig felnőtt gimnazistaként már nem nagyon néztem az Esti Mesét, de mindig ott ragadtam a TV előtt, ha elcsíptem egy Égbőlpottyant mesét. Rendkívül érdekesnek találtam, hogy pontosan ugyanúgy éreztem magam a képernyő előtt, mint gyermekkoromban. Az volt a benyomásom, hogy komolyan vesznek – mindegy, hogy ovis vagyok, vagy felnőtt.A lélekmentő mesékAztán egyszer csak ott találtam magam Szombathelyen, egészen pontosan a Garasin Rudolf-laktanyában, a Varsói Szerződés katonájaként sorkatonai szolgálatban. Borzasztó kínszenvedésként semmirevaló, mihaszna pazarlásként, agyalágyult hülyeségként, szörnyű igazságtalanságként éltem meg azt, hogy bűn nélkül megfosztanak szabadságomtól, s hogy tökéletes elmeállapotom ellenére tébolydába zárnak. Ilyenkor csak az igazán fontos, valódi értéket képviselő dolgok tudnak segíteni. Anya beszerezte nekem a Vackor meséit és a Rémusz bácsi meséit. (Ha lehetséges lett volna filmeket néznem, s jelent volna meg akkoriban Zsebtévé DVD, nyilván azt is megkaptam volna.) Olyan intenzív élmény volt abban az embertelen környezetben belefeledkezni kedvenc gyermekkori olvasmányaim soraiba, amit nem is tudok szavakba önteni. Rájöttem, hogy már nem vagyok gyerek; elemi erővel tört rám a fájdalom emiatt, kínzó honvágy is gyötört. A honvágy nemcsak Debrecen felé vonzott, hanem saját gyermekkorom felé is. A katonaság, mint szakszerűen intézményesített, gigantikus méretű ökörség hatására kicsit széthullik az ember. Fizikailag és agyilag is „zoknivá” válik. Az érettségire, felvételire összegyűjtött tételes tudását csaknem teljes egészében elveszítettem. Az orosz szókincsem húsz alá csökkent, a cirill ABC bizonyos betűit nem ismertem fel, a jogi egyetemi felvételihez megtanult ezres nagyságrendű tényből, évszámból szinte semmi nem maradt (döbbenettel realizáltam leszerelés után, hogy elfelejtettem mikor kezdődött a középkor). Az érzések azonban nem ismeretek. Azokat nem felejtettem el. Ma is elevenen él bennem a kínzó vágyak emlékezete: a felismerés, hogy milyen fontos számomra a saját gyerekkorom, hogy milyen jó volt nekem gyereknek lenni.Hőseim a falon. Marcus Aurélius és Levente PéterAhogy az egyetemen kezdtem összerakni felnőtt önmagamat. Letisztult bennem, hogy mindezért hálával tartozom szüleimnek, családomnak és persze mindazoknak, akiknek ebben része volt.Ebben az állapotomban, elsős szegedi joghallgató koromban ért ismét egy sorsszerű élmény. Levente Péter és Döbrentey Ildikó Virágbolygó című produkcióját láttam a TV-ben. A műsor nagyszerű volt, de nem ez nyűgözött le igazán. Úgy öntöttek el az emlékek, úgy viharzottak a gondolataim, mint amikor egy felnőtt ember évtizedek elteltével hasra esik a réten, és ismét tíz centiről beleszagol fűbe, megérzi a nedves föld illatát és olyan közelről látja a hangyákat, bogarakat, mint ovis korában. Levente Péter még mindig ugyanolyan jól varázsolt, mint régen? Ez a szakállas, kopasz, szőrös férfiember (akinek egyetlen molekulája sem emlékeztet egy csinos, kedves, aranyos óvónénire) ilyen mesterien bánik a gyerekekkel? Hogy vette ezt észre? Hogyan talált rá így önmagára? Miféle önismeret és mennyi bátorság, állhatatosság kell ehhez? De jó lenne, ha én is így rá tudnék találni egyszer önmagamra!Ekkor lett számomra példakép is Levente Péter. A szegedi albérlet minden falát, ajtaját római jogi latin definíciók és példaképek díszítették. Ekkor került fel – a császár és filozófus Marcus Aurelius mellé – Levente Péter a Virágbolygó egyik műsorújságból kivágott képével.A sors kereke nyughatatlanNyilván az is sorsszerű volt, ahogy Gyöngyi nővérem – már a jogi diplomám megszerzését követően – találkozott Péterrel egy előadáson, s kért és kapott tőle egy Kikopog lemezt, dedikálva részemre. (Péter ekkor még harminc év lemaradásban volt hozzám képest, nem tudta, hogy ki az a Zeke László és azt hitte, hogy a szemrevaló fiatal nő gyermekének szeretné dedikáltatni a lemezt: „Hogy szereti a kisfiú, ha szólítják?” – és bár ez nem igaz, de nővérem nem hagyhatta ki a poént: „Hát úgy, hogy doktor Zeke László”.)A lemez B-oldala, a Sapkamanó történet a Mezítlábi Réten ilyen módon már teljesen felnőttként ért engem utol. Akkor, amikor már pontosan tudtam, hogy miért olyan nagyszerű Ildikó története, miért olyan fantasztikus Gryllus Vilmos és miért zseniális Levente Péter ebben a műben. Rengetegszer meghallgattam a lemezt, gyakorlatilag valahányszor, amikor bajban voltam, vagy szomorúnak éreztem magam.Ekkor már azt is tudtam, hogy nekem is írnom kell. Szükségét éreztem annak, hogy valami olyat létrehozzak, amit senki nem kér számon tőlem, senki nem vár el, ami csak önmagáért való. Szóval alkotás. Megszületett az első könyvem: a „De hol a lélek fogkeféje?” című regény, amire igencsak büszke voltam, s vagyok. Szükségét éreztem annak is, hogy visszaadjak valamit azoknak is, akiktől addig csak kaptam. Ezen emberek hosszú névsorában nagyon elől szerepelt Levente Péter is. Elhatároztam, hogy adok neki ajándékba egyet a regényből.Szinte már meg sem lepődtem azon a szintén sorsszerű fordulaton, hogy első budapesti tárgyalásom előtt arról adott hírt a Népszabadság, hogy Levente Péter a Komédium igazgató-főrendezője, s hogy műsoron van a Sapkamanó, s hogy aznap, amikor lesz a tárgyalás éppen adják a Sapkamanót, s hogy lesz is időm megnézni a darabot.Ez volt a bemutató napja. Az első előadást láthattam (aztán még négyszer néztem meg). Én voltam az egyetlen felnőtt, aki gyerekek nélkül érkezett, a jegyszedők nem kis meglepetésére. Az előadás maga volt a megismételhetetlen csoda. Később tudtam meg, hogy a színpadot ellepő, megbabonázott gyermek-tömeg valójában spontán történés volt, erre Péter és Vilmos sem számított; a későbbi előadásokon dramaturgiai, színpadtechnikai cselfogásokkal igyekeztek megóvni a hangszerek, díszletek épségét. Az viszont tény, hogy legszívesebben magam is felmentem volna a színpadra.Bebújtam a TV-beAz előadás után megszólítottam azzal, hogy mondani szeretnék neki valamit. Miután meghallgattam az előadás utáni stáb értekezlet résztvevőinek gondolatait az előadásról odafordult hozzám: „És most halljuk Zeke Lászlót Debrecenből, mit is akar mondani!” Addigra bemutatott Döbrentey Ildikónak, így együtt hallgatták végig, hogy miért fontos nekem Levente Péter, a Sapkamanók, s hogy szeretnék adni nekik egy könyvet hálából.Ekkor éltem át életem első „Levente Péter cunamiját”. Mint tudjuk Péter eléggé „instant”, lenyűgözően szuggesztív és kifejezetten extrovertált ember, komoly előadói tálentummal, eredeti szellemességgel. Nem akármilyen élmény ezzel első alkalommal szembesülni! Boldog voltam, hogy ezt átélhettem, s hogy kifejezhettem valamit azokból az érzésekből, amiket most összeszedettebben, precízebben próbálok megfogalmazni. Komoly megtiszteltetésként kezeltem, hogy meghívtak közös munkára az „Ez is valami?” című televíziós produkcióba, s társforgatókönyv-íróként bepillanthattam a műhelymunkájukba, s részt vehettem a forgatáson. Úgy éreztem, hogy „beleugrottam” a TV-be, valahogy úgy ahogyan Móka Mikitől láttam a Zsebtévében.A barát, az ember, a mester, a példaképA közös munkánál csak a családi kapcsolatok, barátságok elmélyülése jelentett nagyobb örömet. Összebarátkoztak a családok, vendégeskedtek nálunk Debrecenben, Olcsvaapátiban, mi is náluk Budapesten és Héregen. A héregi kertben a valóságban is megláthattam, hogy milyen az a Mezítlábi Rét. Amikor pedig a nővérem festményeiből összeállított kiállítás megnyitóján elmondta Örkény István „A dal” című egypercesét teljesen visszaigazolódott, hogy miért is került fel a képe a szegedi albérlet falára. Ugyanis a dal arról szól, hogy mindenkinek van valamije, amit csak ő tud igazán. A hitelesség ilyen egyszerű, direkt módon tud igazán visszaigazolódni.Az is sorsszerű, hogy életem legfontosabb pillanatai közül néhányon jelen volt (fogta Apa kezét a halálos ágyán, jelen volt az esküvőmön), valamint, hogy megosztotta velem az ő életének is néhány nagyon fontos történését (kicsit azok részesévé is tett). Ezáltal az is hitelesen cseng fülemben, ahogy néha „fogadott fiaként” emleget.Mindezért írtam meg négy éven keresztül a „Döbrögi újra száguld!” című regényemet, amelynek szövevényes szerkezetében, s amelynek több száz oldalán a pozitív cselekményszál a Kikopog? lemez B oldalának húsz percéből bomlik ki.Ehhez a poszthoz most mellékelek fotókat, amelyeket magam készítettem Péter bátyóéknál, s amelyek nemcsak ezeknek a csodálatos találkozásoknak az emlékét őrzik, hanem bizonyítékai annak, hogy a Mezítlábi Rét nemcsak a mesében létezik, hanem a maga valóságában ott van ennek a mesebeli embernek a házában.Isten éltesse sokáig Levente Pétert! Zeke László - Nyitókép: Levente Péter - Fotó: A szerző archívumából

SzóMia | 05.20. 08:55
Most Te is részese lehetsz egy különleges film megszületésénekEgy új magyar film készül, amely az emberek és a lovak közötti különleges kapcsolatot, valamint a trauma feldolgozásának mély, emberi folyamatát mutatja be.A készülő alkotás egyszerre érzékeny pszichológiai dráma és vizuálisan is izgalmas történet: mély érzelmi rétegek mellett fordulatos, látványos jelenetek is helyet kapnak benne, amelyekben egy ló kiemelt szerepet játszik.A film középpontjában egy fiatal nő története áll, aki váratlanul lovakkal való munkára kerül, és kénytelen szembenézni mindazzal, amitől hosszú ideje menekül – köztük saját félelmeivel és múltjának feldolgozatlan traumáival.Egy történet a félelemről, a kapcsolódásról és a gyógyulás lehetőségérőlA film főszereplője, Emily, egy visszahúzódó fiatal nő Angliából, aki egy eldugott magyarországi vidéki farmra érkezik, hogy elrejtőzzön a múltja és az emberek elől.Fotó: A film főszereplője, EmilyÁm hamar kiderül, hogy tévedésből lovakkal való munkára osztották be – pedig retteg tőlük.Anna, a határozott, mégis intuitív tréner vezetésével Emily kapcsolatba kerül Táltossal, egy különleges lóval, akinek reakciói mintha Emily saját, elfojtott belső világát tükröznék vissza. Ahogy a fiatal nő próbál alkalmazkodni az új helyzethez, korábbi traumái egyre váratlanabb módokon kezdenek felszínre törni.Lépésről lépésre mégis elkezd kialakulni közte és Táltos között egy törékeny bizalom. Ám amikor Emily szétszórtsága veszélybe sodorja ezt a kapcsolatot, döntenie kell: képes lesz-e jelen maradni a félelmei közepette, vagy ismét a menekülést választja.A film mögött személyes történet állA film írója és rendezője, Sinkovics Andi több mint 15 éve foglalkozik filmezéssel. Tanulmányait a neves London Film School intézményben végezte, ahol több kisjátékfilmet is rendezett.Az új film különösen személyes számára: saját élményei és lovasterápiás tapasztalatai inspirálták. „Rendezőként mindig is azok a történetek érdekeltek, amelyekben a karakter személyisége valamilyen változáson megy keresztül. Mivel én magam is gyógyultam lovasterápián keresztül, úgy éreztem, hogy ez kiváló alap lehet egy pszichológiai történethez” – meséli Sinkovics Andi. A történet eredetileg egy teljesen más irányból indult: egy korábbi, Amerikában játszódó vígjátékötletet kellett újragondolni finanszírozási okok miatt. Ebből született meg végül egy mélyebb, személyesebb történet – egy magyarországi farmon játszódó dráma egy traumatizált fiatal nőről, amely mégis reménnyel zárul. „Szeretném, ha a film azt üzenné a nézőknek, hogy bármivel is küzdenek az életben, nem kell lemondaniuk a boldogságról” – fogalmaz a rendező. A film egyúttal a lovasterápia lehetőségeire is szeretné felhívni a figyelmet.Közösségi erővel készül a filmA produkció különlegessége, hogy közösségi támogatással valósul meg. A támogatók nemcsak nyomon követhetik a film születésének folyamatát, hanem javaslatokat is tehetnek arra, hol és kik közreműködésével valósuljon meg az alkotás.A film hírlevelére feliratkozók első kézből követhetik végig az útját az első ötletektől egészen a filmvászonig – és azon túl is. Emellett értesítést kapnak arról is, mikor válik elérhetővé a film.További információ és feliratkozás a film hírlevelére: Far From It All – hírlevél és részletekA rendezőrőlSinkovics Andi vajdasági származású filmes, aki több mint 15 éve dolgozik a szakmában. Média-, film- és kultúratudományokat tanult a University of East London egyetemen, majd posztgraduális diplomát szerzett a London Film School intézményében.Az iskola évei alatt több rövidfilmet rendezett, köztük a Kyoto Rain című vígjátékot, amely nemzetközi filmfesztiválokon is szerepelt. Azóta szabadúszó producerként, író-rendezőként és vágóként dolgozik; közösségi médiás videók mellett játék- és animációs rövidfilmeket is készít.A kisfilm forgatása várhatóan idén szeptemberben kezdődik. SzóMia - Nyitókép: képernyőmentés a filmből

SzóMia | 05.08. 20:22
Miért kulcskérdés ma a természet és az állatok védelme?A világ ma egy különleges évfordulót ünnepel: David Attenborough 100 éves lett. Egy ember, aki egy évszázad történelmét élte végig, és ebből több mint hetven évet a Föld szépségeinek megmutatásával töltött. Nemcsak lenyűgözött bennünket, hanem tanított is – felelősségre, tiszteletre, és arra, hogy a bolygó nem a miénk, hanem közös otthonunk. Kevés olyan ember van, aki annyit tett volna a természet megértéséért és megszerettetéséért, mint ő. Generációk nőttek fel a filmjein, miközben észrevétlenül tanultunk meg valamit, amit ma már alig lehet elégszer elmondani: a természet nem díszlet az életünkben, hanem maga az élet alapja. Több, mint természetfilmesAttenborough filmjei nem csupán gyönyörű képek egymásutánja. Az ő munkássága arról szól, hogy minden mindennel összefügg — a legapróbb élőlénytől a legösszetettebb ökoszisztémákig. Amit ő évtizedekkel ezelőtt megmutatott, ma már kézzelfogható valóság: az emberi élet minősége elválaszthatatlan a környezet állapotától. „Nem a Föld van veszélyben, hanem az az élővilág, amely nélkül az ember nem létezhet” – figyelmeztet évtizedek óta. És igaza van: a klímaváltozás, az élőhelyek pusztulása vagy a túlhasználat nem távoli fenyegetések, hanem mindennapi valóság. Magyarország sem kivételGyakran hisszük, hogy a környezetvédelem globális ügy, és a megoldások is „valahol máshol” születnek. Pedig a természet megőrzése helyben kezdődik. A vízkészleteink állapota, a mezőgazdasági területek minősége, az erdők védelme vagy az állattartás körülményei mind rólunk szólnak. Egy ország élhetősége nemcsak a gazdaság teljesítményén múlik, hanem azon is, milyen állapotban van a természeti környezete. A tiszta levegő, az egészséges ivóvíz, a fenntartható élelmiszer-termelés és az állatokkal való méltó bánásmód nem luxus – létfeltétel. Az empátia próbája: állatvédelemA természetvédelem és az állatvédelem kéz a kézben jár. Az állatok nemcsak az ökoszisztéma részei, hanem érző lények, akiknek jóléte erkölcsi kérdés is. Hogy hogyan bánunk a háziállatainkkal, mit engedünk meg az állattartásban, hogyan óvjuk a vadon élő fajokat – mindez arról árulkodik, milyen társadalmat építünk.Egy közösség, amely figyel az állatokra, általában egymásra is figyel. Az empátia, a felelősség és a hosszú távú gondolkodás itt kezdődik, és kihat a közösségi döntésekre is.Közös felelősség – közös jövő A természet és az állatok védelme nem néhány szakember dolga, hanem mindannyiunké. Az, hogy mit vásárolunk, hogyan közlekedünk, vagy hogyan bánunk a környezetünkkel, nem apróság: ezek a döntések alakítják a jövőt. A fenntarthatóság nem mellékszál, hanem az élhető jövő alapja – Magyarországon is.Attenborough üzenete száz év után is tisztán cseng: a kérdés nem az, megengedhetjük-e magunknak a természet védelmét, hanem az, megengedhetjük-e annak hiányát. Egy élhetőbb, tisztább, zöldebb Magyarország – közös felelősségünk. Tegyünk érte nap mint nap, a természetért, az állatokért, és egymásért. SzóMia - Nyitókép: David Attenborough - Fotó: britannica.com

SzóMia | 05.05. 11:50
2026 május 9-én, szombaton a 125 éves Fészek Művészklub tiszteletére kerül bemutatásra Török Ferenc legújabb kísérleti dokumentumfilmje, a Fészek Klub, méghozzá ott, ahol a történet maga is életre kel: a legendás klub falai között.Az este nem csupán egy premier lesz, sokkal inkább egy közös ünnep. Egy alkalom arra, hogy betekintsünk egy ikonikus hely múltjába és jelenébe, miközben együtt élvezhetik a vetítést, beszélgetéseket és az éjszakába nyúló zenét a látogatók. A programban Sándor Pál és Török Feri részvételével egy izgalmas kerekasztal-beszélgetés lesz, és ezen a napon többször is levetítik a filmet. Az estét jazz koncert és DJ szettek teszik teljessé. A fellépők: Pándi Balázs jazz koncert feat. Sabák, Frenk, Soraya A Fészek Művészklub Budapest belvárosában található, a Dob utca és a Kertész utca sarkán. A klubot 1901-ben alapították, Budapest gazdag művészei: zenészek szobrászok, festők, színészek, énekesek és komédiások. Már a 20-as években a főváros meghatározó kulturális központja lett a Fészek. Legendás kertje és csodás étterme volt emeletes körterasszal, páholyokkal és minden este zenés kabaréműsorral.Egészen a második világháborúig sikeresen üzemelt a klub, bár a harmincas évek végén a zsidó-törvények és a fasizálódó közhangulat egyre zaklatottabbá tette a napi működést, híres művészek jártak ide, akik közül sokan zsidó származásúak voltak. (pl. Gaál Béla filmrendező) 1945 tavaszán a „felszabadító” orosz tankok a Fészek Klub épületét német lőállásnak tekintették, és lebombázták a bejáratot. A Fészek Művészklub ma is ugyan ott áll, ahol 1901-ben megépült, falai őrzik a történelem igazságát. A film forgatókönyvét a rendező, Török Ferenc és Papp Bojána írták. Az operatőr Nagy Zágon, vágó Hegedűs Csenge, a zeneszerző Pándi Balázs. Koreográfus Papp Tímea, a stylist pedig Bognár Hajnalka. Narrátor Máté Gábor. A látványt Takács Eszter tervezte, a producer Turán Eszter. Főszereplők: Hegyesi Soraya, Liszka Tamás, Hutvágnes Panni, Földes Öti László, Torma Gábor Frenk. A Fészek Klub gyártója és forgalmazója a Moviebar Films. „A Fészek nekem már gyerekkorom óta fontos, meghatározó találkozási pont. Ráadásul volt egy időszak, amikor az egyesület elnöke is voltam és belülről is megtapasztalhattam a klub működését. Filmem a múlthoz és a jelenhez is kötődik, a 100 évvel ezelőtti 25 éves évfordulóra írott Heltai Jenő szöveget idézzük Máté Gábor jelenkori hangján. „Mi énekesek, festők, szobrászok, színészek, építészek, muzsikusok, írók, egy fészek százféle lakói százféle módon, de ugyanazzal a hittel és alázatossággal szolgáljuk az urat, kinek neve Szépség”. Nagyon pontos a szöveg, olyan, mintha Heltai ma is élne, és megkértük volna, írja le a gondolatait abból az alkalomból, hogy szülinapos lett a Fészek. Hiszen Heltai szövegéhez hasonlóan ez a film maga is arról szól, hogy egy kis közösség meg tud-e maradni a történelem viharában." Török Ferenc„A Fészek Klub számomra mindig egyfajta misztikus, vonzó térként létezett. A nagybátyám a nyolcvanas években ide járt kártyázni, és a családom többi tagja révén is a vasárnapi ebédek alatt gyerekként hallgattam az anekdótákat a Fészekről.Az SZFE időszakában már aktív kapcsolatba kerültem a Klubbal. A diplomafilmemet, az Emil-t is itt forgattam, így a hely nemcsak mítosz maradt számomra, hanem személyes alkotói térré is vált.Később az Ivan & The Parazol zenekarral készítettünk egy egysnittes zenei anyagot a klubban ezek az élmények tovább mélyítették a kötődésemet.A most elkészült film egy független alkotás, amelyet egy lehetséges nemzetközi sorozat pilotjának szánunk. Hosszú távú terveink között szerepel egy fikciós sorozat fejlesztése, amely tovább bontaná ezt a gazdag történeti és kulturális világot.Külön megtiszteltetés volt együtt dolgozni Török Ferivel, aki az egyik legnagyobb hatású kortárs, magyar rendező számomra. ” Turán Eszter producer / Moviebar Films SzóMia - Nyitókép: Fészek Művészklub

Dr. Ternovácz Dániel | 02.13. 22:04
Egy húszéves srác tojást süt reggelire, vastagon ketchupba borítja, míg egy másik jelenetben arénakoncertet ad. Pogány Induló húszéves korára szinte mindent elért, amit magyar rapperként el lehet érni, és egyedülálló sikert tudhat magáénak. Ritka pillanat, amikor az HBO magyar produkció mögé áll: a "Pogány Induló – Vajon mit mondana anya" című négyrészes dokumentumsorozat ezt a kivételes pályát követi végig, miközben a színpad mögötti, esendő embert mutatja meg.A kiemelkedő siker jól ismert velejárója, hogy akit a publikum bálványoz, felsőbbrendűként csodál, az a kulisszák mögött pont olyan ember, mint mindenki más, törékeny egészséggel, újra és újra elkövetett hibákkal, családi és magánéleti traumákkal, függőséggel, a felnövés mindenféle csalódásával. Ezeken az időszakokon keresztül kísérhetjük végig Szirmai Marcellt, aki a tinédzser évei végére szinte minden sikert elért, amit Magyarországon a könnyűzenei életben elérhetett.Ki az a Pogány Induló?Szirmai Marcell és menedzsere/producere (Mihálku Balázs alias Zomblaze) által megalkotott ikon egy Z generációs rapperfigura, aki a műfaj hagyományos témáiról, a gettóról, az utcai életről, szerekről, pénzcsinálásról rappel egyedi mély hangján. Mit jelent magyar rappernek lenni – erről a Bëlga vagy legkésőbb Krúbi óta tudjuk, hogy egy olyan szerepet, amelyet nem kell túl komolyan venni. Bele lehet bújni, egyszerű üzeneteket könnyen és gyorsan tömegekhez eljuttatni, de legfőképpen magát a szerepet parodizálni.Pogány Induló - Forrás: YouTube képernyőkép Pogány Induló dalai hiába szólnak valamilyen gettóéletről. A sorozat tanúsága szerint irigylésre méltó szeretetben nőtt fel. Korán hegedülni és zongorázni tanult, szavalt és vlogolt. A család minden koncerten ott van, és a fellépések után együtt örülnek a backstage-ben. A rap számára egy kifejezési forma vagy egy póz, amelynek köszönhetően a Covid utáni Magyarországon villámgyorsan a csúcsra jutott. Népszerű dalai egyenként tízmillió feletti megtekintést tudhatnak maguknak (Afro Beat, Gettó Csirke, Úgy hiszem, Egy/kettő, Székelykapu). A sorozatnak nincs külön érdeklődése a rap műfaja vagy az underground iránt. Egyetlen tárgya van a felvételeknek és az elhangzó beszélgetéseknek: Szirmai Marcell. Fontos szereplő Marcell anyja és apja, akik gyakran megszólalnak, és szinte kizárólag a fiúkról beszélnek. A mindennapos dokumentálás járulékaiA produkció egyik előzménye a KIX című dokumentumfilm, amely éveken keresztül követi egy periférián élő gyerek történetét, Révész Bálint és Mikulán Dávid alkotása, amely egy tragikus eseménnyel ért véget. Hasonló technikával dolgozott Tóth Olivér Márk, aki a tinédzser Szirmai Marcell mindennapjait kezdte kamerára venni évekkel ezelőtt, miközben nem tudhatta, hogy Pogány Induló gyermekkorát örökíti meg. A Pogány Induló-sorozatban kirajzolódik az a sajátos világ, amelyben Szirmai Marcell mozog. A szentesi kollégium összeláncolt hűtőszekrénnyel, panellakás, a szegedi underground élet, fesztiválok, a budapesti koncerttermek a Tolditól az MVM dome-ig. Ahol a főszereplő megfordul, oda követi a kamera, és minden rezdülését megörökíti.Ki nem kényszerített konfrontációÉrdekesség, hogy Pogány Induló esetében nem a lázadó rapper kezdett el konfrontálódni a hatalommal, hanem a hatalom kiáltotta ki Pogány Indulót közellenségnek. Egészen konkrétan a kábítószerügyi kormánybiztos és a kormányközeli média a kábítószer elleni kampányba építette be az előadó koncertjeit és különböző megnyilvánulásait. A sorozat egyik legtanulságosabb pillanata, amikor maga a főszereplő beszél a történtekről: „Nem fogok drogot árulni, meg marketinget csinálni a drogból, de azt, hogy » szívtatok ma rendesen? «, ha ezt is már nem merem kimondani, akkor mit mondhatok? (…) Csak ezt nem értik meg, hogy én nem a kormányt kritizálom, hiába egy szar, hanem én azokat az általános problémákat dolgozom fel egy zenében, ami kormánytól függetlenül létezni fog.” Mit nyertünk egy Pogány Indulóról szóló dokumentumsorozattal? A dokumentumfilm nem ad választ arra, hogyan jut el valaki húszéves koráig tízmilliós nézettségig és arénakoncertig. Ezt a kérdést meghagyja a szociológiai és pszichológiai elemzéseknek, hiszen erre a rajongó tömegekben keresendő a válasz. A maga feladatát azonban a stáb elvégzi: a jelenséget átélhetővé és emberléptékűvé teszi. Aki tehát a siker receptjét keresi, nem itt találja meg. Aki viszont végignézné, ahogy Szirmai Marcell reggel tojást süt, majd ketchupba borítja, az nem fog csalódni. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: YouTube ScreenShot




Menyhárt Tamara | 05.26. 12:09
Toroczkai László, Dúró Dóra, Novák Előd, dr. Apáti István, dr. Borvendég Zsuzsanna, Dócs Dávid – így együtt hatan elérték, hogy a Mihazánk Pártja az 5%-os küszöb fölé kerüljön a 2026-os választásokon, ezért bejutottak a Parlamentbe.Újra bent a radikális hatosDr. Apáti István, 1 gyerekes édesapa, már 2010 óta ül a Parlament padsoraiban. Apáti 2018 óta tagja a Mi Hazánknak, 6 éve pedig az alelnöke. A 48 éves politikusra a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki tisztségét bízta rá az országgyűlés. „Mint a bejegyzésben olvasható: „első intézkedésünk lesz, hogy kivizsgáltatjuk, hogy milyen külföldi beavatkozások történtek a magyarországi választások befolyásolására. Elfogadhatatlan az is, hogy magyar minisztereket külföldi titkosszolgálatok lehallgatnak, és mindezt a kampány részévé teszik. Ki kell vizsgálni továbbá bármelyik ország (legyen nyugaton, keleten, délen, északon) beavatkozását a választási kampányba! Szintén elfogadhatatlan a Meta politikai befolyásolási gyakorlata is.” - írta szon.hu Apátiról. Ezidáig nem hallottunk még az első intézkedések ténybeli állásáról, de feszült a várakozás, milyen eredményekre jutnak ezen vizsgálatok során.A látványos provokáció mestereA másik alelnök Dúró Dóra, 4 gyermekes édesanya, szintén 2010 óta parlamenti képviselő. A 39 éves politikusnőt egy ország ismerhette meg akkor, amikor fizikailag, igen látványosan, mesekönyveket darált le. „„Nem tűri a Mi Hazánk mozgalom, hogy a gyerekeket kitegyék a homoszexuális propagandának már azzal is, hogy mesekönyvekbe csempészik be az abnormális életformát, ami így hazugság is, hiszen a magyar kultúrának nem részei a homoszexuális királyfik. Nem véletlen ugyanakkor, hogy éppen a legkisebbeket támadja ez az agresszív lobbi, a homoszexualizmus (sic!), a nevelésnek ugyanis óriási szerepe van e tekintetben is. A Mi Hazánk mozgalom szerint a családi életre kellene felkészíteni a fiatalokat, azt kell tudatosítani bennük, hogy ők várhatóan édesanyák és édesapák lesznek, ám erről vajmi keveset hallanak. Megzavarja az egészséges, biztonságos fejlődésüket, hogyha normálisnak és hétköznapinak állítják be azt, ami valójában nem az” – mondta felháborodva Dúró Dóra.” A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete és számos közéleti szereplő is felháborodott Dúró cselekedetén. Szerintük ez egy politikai céllal történő könyvrombolás, ami egész Európában is – nem csupán Magyarországon – szégyenletes.2025 őszén is felkapott lett a médiában Dúró. „A politikus ellen korábban szabálysértési eljárás indult rongálásért, tavaly szeptemberben ugyanis feliratokat ragasztott az ARC-kiállítás egyik plakátjára. A jogszabályok alapján szabálysértési eljárás esetében a képviselő lemondhat mentelmi jogáról, ilyen esetben a bíróság dönt az ügyben.” - jelezte a HVG, bár végül a mentelmi jogról való lemondását leszavazta az országgyűlés.A radikalizmus családi vállalkozásbanDúró Dóra férje is ismert tagja a Mi Hazánk Mozgalomnak. Évekig ők voltak az egyedüli házaspár a Parlamentben. Novák Előd, 4 gyermekes édesapa, 46 éves politikus is elhíresült a radikális megnyilvánulásairól, 2018 óta a Mi Hazánk tagja, alelnöke, mellette önkéntes tartalékos honvéd főtörzsőrmester.„Többrendbeli rongálás, egy szivárványos zászló eltávolítása, illetve egy plakát lefestése miatt 1,1 millió forintos pénzbüntetésre ítélte kedden a Fővárosi Törvényszék Novák Elődöt, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselőjét.” - derült ki a Magyar Nemzet 2024-es soraiból. „A Fővárosi Törvényszék ítéletének keddi indokolásában elhangzott, hogy Novák Előd védekezése nem elfogadható, cselekményei túlmutatnak a véleménynyilvánításon, és a társadalomra veszélyesek. A bíróság arra is kötelezte a vádlottat, hogy a szivárványos zászló, illetve a plakát helyreállításának 50, illetve 70 ezer forint körüli költségeit kamatostól fizesse meg. Az utolsó szó jogán Novák Előd egyebek mellett elmondta, országgyűlési képviselőként többször javasolta már a parlamentben, hogy az általa melegpropaganda-termékeknek nevezett tárgyakat ki lehessen tiltani a közösségi terekről, a közterületekről.” További HVG-s cikk is foglalkozik a házaspárral 2025-ben. „A képviselőpárosnak négy gyereke van, a legkisebb még óvodába jár, így Novák szerint „a szülői felelősséget sokféleképpen megélik”. Érdekes megnyilvánulása ennek a szülői felelősségnek, hogy az elvileg a lányát ünneplő családi kép alatt Novák Előd egy, a cigányok iskolázottságán élcelődő „viccet” sütött el kommentben.”Jól látszik, hogy a házaspár erősen homofób. „A homofób kifejezést magatartásra, megnyilvánulásra vagy személyre használjuk, ami azt fejezi ki, hogy valaki erős előítélettel vagy ellenséges érzésekkel rendelkezik a melegekkel, leszbikusokkal, biszexuálisokkal és transzneműekkel szemben. A homofób ember idegenedik a homoszexuálisoktól, vagyis azoktól, akik saját nemükhöz vonzódnak. A homofób gyakran nem csak elutasítja a homoszexualitást, hanem minden eszközzel, olykor agresszívan küzd is ellene. Ez az hozzáállás gyakran a félelemből, tájékozatlanságból vagy neveltetésből ered.” A szó jelentéséből is látszik, hogy a lojalitás, az elfogadás messze nem jellemző rájuk. Minden eszközt megragadnak – betartva a határokat –, hogy szavaikkal, cselekedeteikkel ezt kifejezésre is juttathassák.Az európai front harcosadr. Borvendég Zsuzsanna, 3 gyermekes édesanya, 52 éves politikus, 2024 óta tagja a Mi Hazánk Mozgazolm képviselőjeként az Európai Parlamentnek. Listavezetőként jutott be. Egy tavaly őszi cikk szerint „A közelmúltban megjelent a hír, hogy Borvendég Zsuzsannát, a Mi Hazánk EP-képviselőjét az Európai Parlamentben megbüntették.” A Magyar Jelen írásában egy hosszú, feltételezésekre és egyértelműen a Tisza Párt elleni fellépésre utalnak Borvendég mondatai. A csavaros történet nem igazán egyértelmű, sokkal inkább egy sértett, az Európai Parlament működését mindenképp kritizáló riportalany válaszait olvashatjuk. A képviselő nehezményezi, hogy Magyar Péter mentelmi jogát nem vonták meg tőle, és az indoklást nevetségesnek tartja. A betiltott Pride felvonuláson megjelent európai politikusokat is mélyen elítéli Borvendég Zsuzsanna ugyanitt: „Mérhetetlenül felháborítónak találom, ugyanis van egy nemzetállami jogszabályunk, amely tiltja ezeket a meneteket. Az európai parlamenti képviselők ennek tudatában érkeztek, tüntetőleg akarták megsérteni a törvényeinket. Ez nem egyszerűen a belügyeinkbe való súlyos beavatkozás, de szimbolikusan annak kifejezése, hogy a nemzetállami akaratot semmibe veszik.” 54 ingatlan és egy parlamenti székA 39 éves Dócs Dávid, 4 gyermekes édesapa, korábban nyolc évig volt a Mi Hazánk Mozgalom Nógrád megyei elnöke, országgyűlési képviselő, jelenlegi listás bejutó a Parlamentben. Ő is az egyik alapítója a 2018-as, a Jobbik-ból kilépő, Mi Hazánk Mozgalmat alapító tagoknak. Dócs vagyonnyilatkozatáról 2025 februárjában olvashattunk: „...az országos politikában és – vagyonnyilatkozata szerint – az agráriumban is igen aktív. A nógrádi képviselők közül az ő bevallása a leghosszabb (36 oldal), abban ugyanis nem kevesebb, mint 54 ingatlanról számolt be. Egy 442 négyzetméteres szügyi lakóházat kivéve ezek mindegyike Cserháthaláp településen található, ahol korábban polgármesterként is ténykedett, illetve gazdálkodóként is dolgozik. Az ingatlanok között több lakóház, erdő, szántó, legelő és fás terület szerepel, amelyek alapterülete meghaladja a tízezer négyzetmétert. Nyolc személygépkocsi, illetve tehergépkocsi van a birtokában, ezek közül tavalyi dátummal egy Tata Telcoline, egy Robur és egy Škoda Superb szerepel. Egyéb nagy értékű ingóságként jelzett egy Saxonia vetőgépet, egy MTZ erőgépet, két Agrimaster szárzúzót, egy pótkocsit és egy Keeway Masiff quadot. Készpénzes megtakarításként 5 millió forintot jelzett vagyonnyilatkozatában. Más vagyontárgyként beszámolt kézi- és mezőgazdasági munkagépekről és hat lóról is. Hitelintézettel szembeni tartozása 40 millió forint, magánszemélyekkel szembeni tartozása 29 millió forint. A Dócs Családi Gazdaság vezetőjeként és őstermelőként is van bevétele.” E szerint még Lázár János ingatlanszámait is meghaladja a Dócs Dávidé, hiszen Lázárnak „csak” 46 ingatlana van.A Mi Hazánk első embereA Mi Hazánk Mozgalom elnöke Toroczkai (alias Tóth) László, 3 gyermekes édesapa. A 48 éves politikus Ásotthalom polgármestere volt 2013-tól. Kiemelkedő harcosa volt – már csak a földrajzi közelség okán is – az illegális migráció ellenzésének. A 2019-es európai parlamenti választási kampány során a Facebook törölte Toroczkai profilját, ahol kétszázezres követő-tábora volt már.Bár Toroczkai tagadja, hogy ugyanaz volna az orosz-politikája, mint a Fidesz-KDNP-nek, 2025 novemberében mégis elutazott Oroszországba egy konferenciára, majd ezt követően nyilatkozta azt, hogy Moszkva és Szentpétervár sokkal inkább európaibb, mint Brüsszel – ami jól jelzi, hogy hasonlóan „Brüsszel-ellenes”, mint Orbán. 2017-ben a 24.hu írt cikket: „A bíróság csütörtökön helybenhagyta azt az elsőfokú ítéletet, melyben bűnösnek mondták ki Toroczkai Lászlót, a Jobbik alelnökét, Ásotthalom jelenlegi polgármesterét kétrendbeli kényszerítés bűntettének kísérletében és 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélték a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi irodájánál történtek miatt – közölte a Fővárosi Törvényszék az MTI-vel.” 2023-ban a Blikk ír arról, hogy „Toroczkai László volt az Index.hu és az ATV közös podcastjének vendége, ahol meghökkentő mondatok és történetek hangzottak el: a Mi Hazánk elnöke többek között őszintén beszélt a 2006-os budapesti zavargásokról, családi hátteréről és pártja esélyeiről.” Ezen a találkozón elhangzott az a mondat is, hogy „2006-ban le akartam lőni Gyurcsányt!”. Toroczkai tehát bejutott 2026. április 12-én a Parlamentbe, és az új miniszterelnök, Magyar Péter továbbra is „piszkálja a csőrét”.A parlamenti performanszMagyart utánozva tárlatvezetést tartott a Tisza Párt tárgyalóirodájáról – folyamatosan egy iskolai tanteremhez hasonlítva azt. A mai világban vállalatoknál, irodákban, iskolákban is gyakran használt projektor kivetítőt hightech luxusnak ítéli, és felháborítónak tartja, hogy tiszta, rendezett terem áll rendelkezésére a Tisza Pártnak.A probléma első körben nem az, hogy irritálja a Mi Hazánk Mozgalom 6 képviselőjét Magyar Péter miniszterelnöksége, vagy a Tisza Párt 141 fős megjelenése az Országházban, és a történelmi jelentőségű, elsöprő győzelem.Sokkal inkább az, hogy különböző, többször változó magyarázatokkal takaróznak azzal a cselekedettel kapcsolatban, amelyet az Országgyűlés alakulógyűlésén követtek el.Bárhogy említik az Örömódát, a Cigány himnuszt, vagy a Tavaszi Szél vizet áraszt című népdalt kivonulásuk indokaként, az elsődleges probléma, hogy hátrányos helyzetű gyermekek zenei előadása előtt tették meg. „Végül azonban nem az Örömóda előtt vonultak ki, ami az Európai Unió himnusza, hanem már akkor, amikor a tamburás cigány gyerekek bementek az ülésterembe. A Mi Hazánk hat képviselője ekkor kiment esküt tenni a Szent Koronánál. A 444 megkérdezte, hogy miért ekkor vonultak ki, Toroczkai László pártelnök azt mondta, hogy a Tisza felrúgta a sorrendet, és nem akartak bent lenni a párt himnuszánál (és az Örömódánál), utána nem is mentek vissza.” A kényelmetlen ellentmondásHogy is van ez? A Mi Hazánk Mozgalom hat képviselőjének összesen 15 gyermeke van. Családanyák, családapák. Könyveket daráltak, homofóbok, gyermekek védelmével lobbiznak álságos, arrogáns, kirívó tetteikkel, de amikor a valódi, hátrányos helyzetű, néhány esetben gyermekvédelmi intézményekben élő kis zenészek életük első legmagasztosabb fellépésére bevonulnak a csodálatos Országházba, akkor hátat fordítanak? Menyhárt Tamara - Nyitókép: Toroczkai László - Wikipédia

ÍgyÉlünk | 05.20. 08:08
Ezúton kérjük szíves elnézését Mészárosné Szabó Annának, az általa kért helyen és módon, az általa megküldött szöveg beillesztésével: „Szerkesztőségünk valótlanul állította, hogy Mészárosné Szabó Anna a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója, illetve, hogy ellene vesztegetés és sikkasztás gyanúja miatt eljárás indult. A valóság az, hogy Mészárosné Szabó Anna soha nem volt a tankerület igazgatója , és ellene ilyen, illetve semmilyen büntető eljárás nem indult, és ezek gyanúja sem merült fel. A téves közlésért Mészárosné Szabó Annától bocsánatot kérünk." A valós tények hamis színben való feltüntetése okán a „A pártkáderek ideje lejárt - Május 31-ig menniük kell” című bejegyzés szövegéből őt azonnal töröltük.Az esetleges kellemetlenségért az ÍgyÉlünk nevében szíves elnézését kérjük! Tisztelettel: Melczer Zsolt, az ÍgyÉlünk portál alapítója

Koszi Ferenc | 05.18. 07:02
Azon a békés, örömteli szombaton felhőtlen homlokkal és nyílt szívvel, emelkedett lélekkel vártam az új országgyűlés megalakulását. Mindenfelé mosolygó emberek. Újságírók szabadon a folyosókon. Béke és nyugalom mindenfelé. Gondolhattam volna, hogy itt valami nem stimmel.Béke, mosolyok és rossz előérzetLáttam a fideszes kisebbség fanyalgó, savanyú arcait. Ők lesznek a konstruktív ellenzék. Azon gondolkodtam, hogy a „konstruktív” vajon az ő fejükben hogyan jelenik meg. Van bármilyen halvány fogalmuk bármiről, ami nem rombolás, nyúzás vagy rablás? És még itt sem tudott kizökkenteni a jogosan fölkéreckedő gondolatfoszlány, mint a bábszínházban csillogó szemű gyerekek: – Vigyázz! Ott van mögötted! A konstruktív ellenzék megszólalEbben az idilli pillanatban megláttam V. Németh Zsoltot nyilatkozni. Gondoltam, hadd jöjjön. Ma nem mondhat olyat, ami kizökkenthetne derűs nyugalmamból. És tudott...A bemelegítés csak a szokásos narratíva volt: mi eddig is jól csináltunk mindent, hiszen mindenféle eredményeink világosan mutatják…, vagy a Fidesz–KDNP pártszövetség a békés és szeretetre épülő…, és ehhez hasonló szlogenek mindenféle tartalom nélkül. Enyhe hányingert éreztem. Kezdtem már bánni, hogy elkezdtem nézni, de ott ragadtam, mint egy hátborzongatónak ígérkező film előtt. Hátha mégsem! És mint ahogy az első villám szétrobbantja a vihar sötét felhőit, becsapott a kérdés:– Nem gondolja, hogy most, a bírósági végzés után, ami az Indexet arra kötelezte, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot a nyilvánvalóan hazug állítása miatt, amit „Tisza-adó” címmel publikáltak, és önök egy komplett kampányt építettek köré, önnek is bocsánatot kellene kérnie?És a válasz:– Várjuk meg az új kormány ezirányú döntéseit és rendeleteit.Itt egy-két ütemet kihagyott a szívem.– Ön úgy hiszi, hogy reális a félelem a kutya- és macskaadó bevezetésével kapcsolatban?– Ezekből én mindent kinézek – hangzott a konstruktív ellenzék szájából az átgondolt, békére és szeretetre hangolt válasz.A valóság makacsabb Ebben a pillanatban úgy éreztem, hogy a jellemem egy darabját elöntötte az a népies düh, ami annyira jellemző volt St. Antonio főhercegre a szingapúri alvilágban. Én is elkezdtem vakarászni a képzeletbeli ólmos botom után, hogy egyetlen mozdulattal szétzúzzam a mégoly ártatlan monitort is előttem. Sajnálom a rossz hírt, amit most közlök veletek, kedves olvasóim. A bátorak 46-ja soha nem lesz konstruktív, és soha nem fogja megérteni a mi világunkat. A jó hír az, hogy a valóság makacsabb dolog, mint a propaganda.A többiekre pedig vár egy csendesebb hely valahol a II. kerületben Budapesten. Koszi Ferenc - Nyitókép: V. Németh Zsolt - Fotó: Koszi Ferenc - AI illusztráció

ÍgyÉlünk | 05.16. 16:20
Ezúton kérjük szíves elnézését Bánki Andrásnak, a Békéscsabai Tankerületi Központ tankerületi igazgatójának az általa kért helyen és módon, az általa megküldött szöveg beillesztésével: „Valótlanul állítottuk, hogy „Bánki András, a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója sikkasztási és vesztegetési gyanúba keveredett a tankerületnél a tanárok pénzének állítólagos visszatartása miatt. Minden, amit leírtunk a Békéscsabai Tankerületi Központ vonatkozásában valótlan.” A valós tények hamis színben való feltüntetése okán a „A pártkáderek ideje lejárt - Május 31-ig menniük kell” című bejegyzés szövegéből töröltük, hogy: „Bánki András, a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója sikkasztási és vesztegetési gyanúba keveredett a tankerületnél a tanárok pénzének állítólagos visszatartása miatt.” Az esetleges kellemetlenségért az ÍgyÉlünk nevében szíves elnézését kérjük! Tisztelettel: Melczer Zsolt, az ÍgyÉlünk portál alapítója

Koszi Ferenc | 05.16. 11:46
Az immerzív politika a választókat passzív szemlélőkből aktív résztvevőkké formáló kommunikációs és mozgósítási stratégia, amely az érzelmekre, a közösségi élményre és a közvetlen interakcióra épít. A hagyományos kampányokkal szemben a cél az elmerülés élménye, ahol a szimpatizánsok részeseivé válnak a politikai narratívának.A TISZA egyik legnagyobb teljesítménye nem pusztán az, hogy rövid idő alatt gigantikus támogatottságot épített fel. Ennél sokkal fontosabb, hogy létrehozott egy elképesztően heterogén közösséget. Emberek tömegét, akik korábban egymással talán soha nem ültek volna egy asztalhoz. Jobboldaliakat, baloldaliakat, kiábrándultakat, vállalkozókat, fiatalokat, nyugdíjasokat, volt fideszeseket, volt ellenzékieket és olyanokat is, akik hosszú évek óta egyszerűen hátat fordítottak a politikának.Politikai, civil és részben kulturális tér.A TISZA Szigetek valójában nem klasszikus pártszervezetek. Sokkal inkább egy új típusú társadalmi hálózat első csírái. Egy olyan közösségi infrastruktúra, amely egyszerre politikai, civil és részben kulturális tér.A választási győzelem azonban csak pillanat. Az eufória nem tart örökké. A tömeg pedig, ha nem kap feladatot, célt és felelősséget, lassan szétesik, elfárad vagy egyszerűen visszasüllyed a hétköznapi apátiába. Az immerzív politika legnagyobb kihívása pontosan ez: hogyan lehet a kampányélményt tartós közösségi működéssé alakítani? A TISZA Szigetek mostantól legalább annyira fék és ellensúly kell legyenek, mint amennyire tömegbázis. Nem csak tapsoló tömegként kell működniük, hanem a közélet folyamatos kontrolljaként is. Hüvelykujjként az önkormányzat ütőerén. Mert a következő nagy csata valójában az önkormányzati világban kezdődik. Az önkormányzatok új világa jönEl kell kezdeni a készülődést a helyhatósági választásokra. Be kell kerülni a regnáló önkormányzatokba. Nem kívülről kiabálni, hanem belülről látni, érteni és ellenőrizni a működést. Meg kell találni azokat az embereket, akik alkalmasak lehetnek helyi képviselőnek, polgármesternek vagy közösségi vezetőnek. És ami még fontosabb: fel is kell őket építeni. Nem celebeket kell gyártani, hanem hiteles embereket. Olyanokat, akiket ismer a település, akiknek van arcuk, munkájuk, múltjuk és közösségi beágyazottságuk. A politika új korszakában nem elég jól beszélni. Jelen kell lenni. Közben folyamatosan figyelni kell az önkormányzatok gazdálkodását, szerződéseit, döntéseit és működését. Nyilvánosan. Láthatóan. Nem bosszúból, hanem kontrollként. A demokrácia ugyanis nem négyévente történik, hanem minden egyes héten.Közösségi felelősségvállalásÉs van még valami, amit a rendszerváltás utáni világ szinte teljesen elfelejtett: a közösségi felelősségvállalás kultúrája.Lehet ezen mosolyogni, de bizonyos értelemben föl kell éleszteni a „kommunista szombat” intézményét. Természetesen nem ideológiai alapon, és nem központi utasításra. Hanem modern közösségi formában. Más néven. Más tartalommal. De ugyanazzal a lényeggel: közösen tenni valamit a saját környezetünkért. Parkot rendezni. Időseknek segíteni. Játszóteret javítani. Szemetet szedni. Fát ültetni. Kis közösségi ügyeket megoldani. Mert egy ország nem kizárólag a Parlamentben épül, hanem az utcákon, a falvakban, a lakótelepeken és az emberi kapcsolatokban. Az OEVK-kban közben létre kell hozni egy olyan hibrid hálózatot is, amely képes támogatni a képviselők munkáját. Részben önkéntes alapon, részben szakmai háttérként működve. Egyfajta helyi tudásbázisként. Emberekkel, akik figyelnek, gyűjtenek, szerveznek, elemeznek és reagálnak. A TISZA valódi ereje hosszú távon nem a politikai marketingben lesz, hanem abban, hogy képes-e közösségi társadalommá szervezni ezt a hatalmas tömeget. És ehhez szükség lesz egy új civil világra is. Olyan tehetős emberekre, vállalkozókra és cégekre, akik hajlandók önzetlenül segíteni helyi közösségeket, programokat és szociális kezdeményezéseket. Nem politikai haszonért, hanem mert felismerik: az ország stabilitása végső soron közös érdek.Az immerzív politika ugyanis nem érhet véget a választás estéjén. Ott kezdődik igazán. Koszi Ferenc - Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció

Leitold Márton | 04.10. 09:07
Akihez meg nem ért volna el a hír húsvét hétfőn, az véletlenül se izguljon tovább, mert kiderült. Megerősítették a Török Áramlat gázvezetéket a magyar-szerb határ mindkét oldalán! Maga a miniszterelnök jelentette be! Nincs ok a riadalomra, a kormány a helyén van. A Gulyáságyú média leellenőrizte a határ magyar és szerb oldalán is az intézkedéseket április 6.-án. Gondolhatnánk harcijárművekre, rendőrökre, vagy akár katonákra is, de mindezek helyett csak egy kis lakat, ami az ember útjába áll. Gulyás kiemeli a tudósítás során, hogy sem a magyar, sem a szerb oldalon nem találkozott biztonsági erőkkel, sem az átemelő állomásnál se a környező falvakban. A megerősített védelmet mindkét kormány kommunikálta, élőerő nincs - vagy nem látszik -, lakat pedig van. Tehát egyértelmű, de leginkább okkal feltételezhetjük, hogy ez a kis TITAN márkájú lakat nagyon jó vásár lehet. A zarshop oldalán még van a raktáron. Csupán 4.646 Ft + ÁFA, kiskert lakatnak pont jó. Aki egyébként lemaradt volna, hogy mi nem történt még a gázvezetékkel az itt olvashat róla bővebben. Leitold Márton - Nyitókép: JHenning - Pixabay

SzóMia | 02.08. 14:17
Számomra mindig is fontos volt, az olyan emberek közelsége, akik nemcsak szakmai tudásukkal, hanem életútjukkal inspirálnak. Dr. Orsós Zsuzsanna élete és munkássága egyaránt példaértékű, és különösen fontos számomra, hogy már szakközépiskolai korunkból ismerem őt.Bár az élet elsodort minket egymás melől, már akkor is szembetűnő volt szorgalma, szerénysége és kedvessége. Zsuzsanna magyar biológus, egyetemi oktató a Pécsi Tudományegyetemen, cigány aktivista, és az ország első roma származású PhD-hallgatója, aki MTA-ösztöndíjasként is dolgozott. Ő olyan ember, aki nemcsak a tudományos közösség, hanem a társadalmi ügyek iránti elkötelezettsége miatt is kiemelkedő.Az ő története inspiráció lehet mindannyiunk számára: hogyan küzdötte le a nehézségeket, hogyan érte el céljait, és hogyan találta meg az utat a kiteljesedett élethez, miközben mindig megmaradt utat mutatónak. Dr. Orsós Zsuzsanna a doktori cím átvételekor - Fotó: Dr. Orsós Zsuzsanna fotóarchívumaSzóMia: Amikor visszatekintesz eddigi életutadra, mi volt az a pillanat, amikor először érezted, hogy „most kezdődik az életem”?Dr. Orsós Zsuzsanna: Soha vagy mindig. Nem tudom, mi a jó válasz. Soha nem terveztem, hogy holnaptól majd minden más lesz. Minden határnál, mérföldkőnél, ami az életemben szembejött velem, sokkal inkább féltem, minthogy bátran mentem volna bele, hogy de jó, most valami új kezdődik…. A mérföldköveimnél soha nem akartam „új életet” kezdeni. Soha nem éreztem, hogy el akarom hagyni azt, ami eddig volt, és innentől valami teljesen mást akarok csinálni. Az állomásaimnál mindig tudtam, hogy most belekóstolok valami újba, valami másba, de azt is tudtam, hogy azok, akiknek vagy amiknek jönniük kell, azok jönnek velem mindig, legyen az személy, tárgy vagy szokás.Sz.: Volt olyan ember vagy esemény, aki/ami miatt egyszer már majdnem feladtad – és mégsem tetted?Dr. O.Zs.: Mindig vannak olyan körülmények, amik megingatják az embert. Természetesen én is éreztem kilátástalannak a dolgokat körülöttem, de hála Istennek, belátható időn belül mindig megtaláltam a fogódzkodót, ami segített abban, hogy visszatérjek a normál kerékvágásba. Kitartó munka - Fotó: Dr. Orsós Zsuzsanna fotóarchívumaSz.: Az életedben mit jelent a „lehetetlen”? Előfordult, hogy át kellett értelmezned?Dr. O.Zs.: A lehetetlen nekem is azt jelenti, mint másoknak. Valami olyan, aminek a valószínűsége közelít a nullához. Én nem gondolok magamra úgy, mint aki lehetetlen dolgokat ért el. Kiskorom óta szorgalmasan tanultam, így a tudásommal már nem volt lehetetlen egy lépcsővel feljebb kerülni. Az egyetemi vizsgákra rengeteget készültem, nem vettem félvállról. Az első vizsgaidőszak után már biztos voltam benne, hogy meg tudom csinálni. Én megdolgoztam azokért a kinyíló ajtókért, így már nem volt lehetetlen bizonyos dolgokat elérni. Szerintem az a lehetetlen, ha az ember befektetett munka nélkül akar bőséggel aratni. Lehet, hogy egyszer-kétszer még így is lehet boldogulni, de hosszú távon a lehetetlen csak munkával érhető el. Sz.: Sokan mondják: „ha akarsz valamit, tegyél érte”. Te mit mondanál azoknak, akik tenni akarnak, de úgy érzik, nincs miből elindulni?Dr. O.Zs.: Vannak nagyon nehéz és bonyolult helyzetek az életben. Sokszor el sem tudjuk képzelni, hogy mennyire összetornyosulhatnak a problémák. Nem könnyű ilyenkor tanácsokat osztogatni. Mindig meg kell hallgatni az embereket, megpróbálni az ő szemükkel látni a világot, az ő fejükkel gondolkodni, és el kell tölteni egy kis időt, abban a környezetben, ahol ők élnek, mert a lehetőségek, amik az adott személy rendelkezésére állnak, hogy tegyen valamit a saját életéért, valószínűleg teljesen mások, mint egy teljesen más körülmények között élő személy számára. Nincs szabvány mondatom, amit minden helyen használni tudok a fiatalok motiválására. Ha jobban belegondolok, akkor inkább talán csak egy szavam van, amit gyakran mondok: kitartás. Szerintem ahhoz, hogy az ember változni, változtatni tudjon, nagyon sok erőre és energiára van szüksége. Ez gyakran jön is magától, mert amikor valami új dolgot akarunk az életünkbe, akkor az öröm kihozza belőlünk. De ahhoz, hogy sikeresen elérjük a célunkat, nem elég egy felvillanás, nem elég egy rövid energiabefektetés. A valódi változáshoz sok energia, és sok erő kell, ezért szerintem a kitartó munka a legfontosabb a reménytelen helyzetekből való felálláshoz és elinduláshoz, és természetesen a megérkezéshez is. Szóval én úgy gondolom, hogy az elinduláshoz nem kell semmi, elég, ha azt tudjuk, hogy hová akarunk eljutni. Ha ez megvan, akkor azt tudom mondani, hogy tarts ki, és meglesz a jutalom.Természetesen tudom, hogy ez mennyire nehéz és emberpróbáló kihívás tud lenni a jelen világunkban, amikor sok ember valóban a mindennapi megélhetés küszöbén küzd. Példamutatás - Fotó: Dr. Orsós Zsuzsanna fotóarchívumaSz.: Ha azt mondom: „példamutatás”, szerinted ez ösztönösen jön, vagy meg kell tanulni?Dr. O.Zs.: Ha abban az értelemben beszélünk a „példamutatásról”, hogy valaki példaképpé válik/válhat mások számára, akkor számomra ez egyértelműen azt jelenti, hogy valaki ösztönösen, természetéből adódóan úgy él, és úgy teszi a dolgát, hogy az mások számára is példaértékű lehet. Az emberek nem azért küzdenek a céljaikért, hogy végül példaképek legyenek. Ha valaki a céljai elérése közben olyan értékeket tud felmutatni, hogy az példaértékű mások számára, az egy nagyon kellemes, nem várt mellékhatás lehet. Szerintem a példamutatásban nincs semmi tanult, mesterkélt, színpadias. Nekem a példamutatás azt jelenti, hogy az a személy önazonos, önmagát adja minden körülmények között. Otthon ugyanolyan értékeket képvisel, mint mások előtt. Az idők során és a tapasztalatok által a személyiségünk természetesen változhat, ahogy megtanulunk és megértünk dolgokat, és később ezeket beépítjük az életünkbe, a kommunikációnkba, a cselekedeteinkbe, de ez még így is egy természetes folyamat. Szerintem, amit tanulni kell, az az, hogy hogyan dolgozzuk fel, ha mások példaképként tekintenek ránk. Nekem ezt kellett megtanulni, hogy ezt az érzést, hogy kezeljem.Óhatatlanul hat az emberre, hogy sok-sok ember ismer és van, akinek én vagyok a példaképe, de azt nem szabad megengedni, hogy eljátsszam mások bizalmát vagy visszaéljek ezzel. Szerintem ez a legnagyobb kihívás, hogy a sikerek ellenére is képes maradjon az ember folytatni a hétköznapi életét.Sz.: A sokféle szakmai elismerés közül melyik az, ami szívedhez a legközelebb áll – és miért?Dr. O.Zs.: Minden díjnak és elismerésnek megvan a maga helye a szívemben. Mindegyikre jó érzéssel gondolok vissza. Ha egyet kellene említeni a sok közül, akkor a „leginspirálóbb nő” díjamat említeném, amit az amerikai nagykövetség munkatársai szavaztak meg nekem pár évvel ezelőtt. Hogy miért pont ez, azt szerintem nem kell magyarázni.Sz.: Mit szeretnél, hogyan emlékezzenek rád húsz év múlva azok, akik még csak most hallanak először rólad?Dr. O.Zs.: Hogy mi lesz 20 év múlva, arról fogalmam sincs. Annyira gyors a változás! Ki hitte volna 10 évvel ezelőtt, hogy mára a mesterséges intelligenciával való beszélgetés már teljesen normális, és szinte már alap… el sem tudom képzelni a világunkat 2 évtizednyi idő múlva. Amiben viszont biztos vagyok, hogy pár év múlva majd úgy fognak rám emlékezni, hogy ő az anyukája annak a gyönyörű, okos csajnak az egyetemről. Számomra a legfontosabb, hogy van egy kislányom, aki már nem is annyira kicsi. Azt szeretném, hogy ő egy kiegyensúlyozott, boldog ember legyen. Találja meg azt az utat, ami elvezeti őt egy sikeres élethez. És hogy mitől sikeres egy élet? Legyen olyan munkája, amire nem teherként gondol, legyenek szakmai elismerései, és legyenek emberi elismerései. Maradjon meg a családja egy állandó támasznak a számára, és legyen egy új családja, ahol számíthat a társára, és ahol rá is számíthatnak. És ha tesz majd valamit a körülötte élők életének jobbá, vagy könnyebben elviselhetőbbé tételéért, akkor az egy bónusz, hogy még nyugodtabb lelkiismerettel feküdjön le este a párnájára. Egyébként – ismerve a kislányomat – én ebben egy percig sem kételkedem, és így boldogan várom a következő húsz évet! És ha közben lesz egy-két ember, aki 20 év múlva emlékszik majd rám, nagyon boldog leszek. Sz.: Ha most tudnál pár percet beszélni a 12 éves önmagaddal, mit mondanál neki?Dr. O. Zs..: Ha visszamehetnék a gyermekkoromba, akkor nem magammal beszélgetnék, hanem sokkal inkább az anyukámmal és a tesóimmal. A testvéreimet biztatnám, hogy bízzanak magukban és tanuljanak, hogy lényegesen könnyebb legyen a felnőtt életük. Az anyukámat meg csak csendben átölelném, és megköszönném, amit értünk tett. SzóMia – Nyitókép: Dr. Orsós Zsuzsanna fotóarchívuma




dr. Zeke László | 05.12. 12:02
Balmazújváros arról híresült el, hogy a politikai okból ellehetetlenült önkormányzat hibájából, az önkormányzat fenntartásában működő intézmények a dolgozóiknak egy egész nyáron át (három hónap időtartamban) nem fizetet munkabért. A kifizetés kora ősszel megtörtént, sőt a pár ezer forintos késedelmi kamatot is megfizették. A dolgozók egy része azonban nem hagyta annyiban a dolgot és a munkáltató bánásmódját emberi méltóságot, mint az egyik legfontosabb alkotmányos alapjogot sértőnek gondolta, hogy nem kap fizetést, bizonytalan ideig tartó, hosszú időszakban.Amikor a dolgozók politikai túszokAz ügy nem előzmény nélküli. Többször előfordult korábban, hogy a politikai erőviszonyok miatt patt helyzetben lévő Balmazújvárosi önkormányzat kisebb-nagyobb késedelemmel fizetett, de arra még nem volt példa, ami 2024. június, július, augusztus hónapokban történt: hogy egy egész nyáron át nem kaptak a dolgozók fizetést. Kétségbeesetten nézték az önkormányzatban veszekedő politikai ellenfeleket, a vitát, a kifogásokat, az egymás kigáncsolását, a másik politikai ellehetetlenítését (a botot a küllők között). Elhűlve realizálhatták, hogy a politika játékszereként, mintegy „túszként” szenvedik el a politikai belharc következményeit. Hogy nincs költségvetés, hogy nincs pénze rájuk a fenntartónak.A megaláztatás áraA frissen született ítélet kimondta, hogy emberi méltóságot sért, hogy a közfoglalkoztatott dolgozó nem számíthat a fixnek gondolt fizetésére, hogy barátoktól, idős, nyugdíjas szülőktől, kell szégyenkezve kölcsönt kérni a mindennapi megélhetéshez. Hogy magyarázkodni kell a gyerekeknek, hogy miért nem mennek most strandra, moziba, vagy kirándulni. Hogy a konyhán dolgozó idősebb nőnek nincs pénze a munkába járáshoz szükséges benzinre, amiért a munkáltató (aki három hónapja nem ad fizetést) azt javasolja, hogy járjon dolgozni biciklivel (oda-vissza 30 km). Hogy a szakács (!), aki a saját főztjét üzemi konyhán azért nem eheti meg, mert nem fizette meg az üzemi koszt havi díját, úgy, hogy nincs miből, mert harmadik hónapja nem kap fizetést. Hogy a kiszolgáltatott helyzetbe jutott dolgozó hét végén, vagy éjszaka alkalmi munkát kell vállaljon, hogy tudjon enni adni a gyerekének. Hogy fel kell iratkozni arra a listára, amelyen a leginkább rászoruló dolgozók (pl. egyedül élő, kisgyerekes anyukák) szeretnének kapni a jószívű helybéli vállalkozók felajánlásai alapján összeállított élelmiszer csomagokból... A több tucat dolgozó perében ma megszületett az első ítélet. Félmillió forint sérelemdíj jár az emberi méltóságában így megsértett dolgozónak! A pereskedők presszionálásaAz ügyben igyekeztünk a lehető legkevesebb súrlódással, feszültséggel járómódszereket alkalmazni. Folyamatosan egyeztettünk a háttérben, sorozatos szüneteléssel folyt (volna) az egyeztetés, de az ellenérdekű felet képviselő ügyvéd kollégán kívül nem tudtunk még csak találkozni sem a problémát megoldani egyedül képes polgármesterrel sem. Az egyezség lehetőségével való hitegetés miatt rendkívüli mértékben elhúzódó eljárás hátterében a pereskedő dolgozók nem maradtak presszió nélkül. Az év végi jutalmazások és az egyéb szemrehányások (hogy képzeli a dolgozó, hogy pereskedik a munkáltatóval stb.) nem maradtak eredmény nélkül. Az eredetileg 87 pereskedő dolgozó mára 18 főre csökkent az elszünetelt, illetve elállással végződött perek miatt. Remény következményekkelRendkívül tanulságos történet. Látjuk, hogy milyen embertelen következményekhez vezet, ha egy önkormányzat választott képviselői lelkiismeretlenül öncélú politikai játszmák játékszerévé teszik azokat a választókat, akik bizalmat szavaztak nekik. Többet ér nekik, politikai siker, ha a város költségvetését ellehetetlenítik, mint a városlakók sorsa, emberi méltósága. Látjuk, hogy milyen az, amikor „eredményes” a kiszolgáltatott, félelemben tartott dolgozók hitegetése, embertelen semmibe vétele. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy van remény! Kellő kitartással át lehet törni ezeket a falakat. Előbb utóbb utat tör magának az igazság: hogy nem lehet „csak úgy”, következmények nélkül megalázni a szorgalmas munkát lelkiismeretesen végző dolgozókat. A munkáltatóknak (pontosabban a fenntartónak) mélyen a zsebébe kell nyúlni, ha megsértik a dolgozók emberi méltóságát!Az első ítélet utánA nyitóképen az ítélet mellett Balmazújváros fideszes polgármesterét látjuk, aki nem volt hajlandó időt szakítani az egyezségi tárgyalásokra, ügyfeleim problémái megoldására. Talán majd most, az első ítéletet kézhez véve... Az ítélet nem jogerős, viszont a munkajogi elévülési idő sem telt még el. Új időket élünk. Talán a 18 talpon maradt pereskedő mellett a többiek is ráébrednek, hogy a helyes magatartás az, ha kiállnak a jogaikért, kikövetelik emberi méltóságuk tiszteletben tartását! dr. Zeke László - Nyitókép: a szerző archívumából

dr. Zeke László | 04.28. 01:47
Másodpercenként kilencvenezer forint elég komoly összeg egy mindössze 38 másodperces filmért. Ilyen komoly költségvetéssel komoly sikernek kellene arányban állnia. A fideszes országgyűlési képviselő jelöltek óriási bukását elnézve ez bizony egyáltalán nem jött össze. Avagy: hogyan működik a karma a gyakorlatban?A nyilvánvaló letagadásaMegszülettek az ítéletek a debreceni fideszes propagandista ügyében a Debreceni Törvényszék előtt. A helyi propagandista TISZA applikációból kiszivárgott adatbázisban szereplő debreceni embereket hívogatott kéretlenül, a telefonhívásokról (engedély nélkül) felvételt készített és ezeket felhasználta humorosnak szánt, „zelenszkijezős-ukránozós” Facebook és Tik-Tok propaganda-filmekhez. A propagandista a tárgyaláson köröm szakadtáig védekezett a nyilvánvaló tényekkel szemben. Ő hívta fel a felpereseket telefonon; azon a valós számon, ami a felperesek száma; a felperesek felismerték a saját hangjukat a csatolt filmfelvételek alatt; emlékeztek a beszélgetés tényére, tartalmára, magára a telefonhívásra. (A felvételen mások – például én is – felismertem őket a hangjuk alapján.) A tárgyalás napjáig maga az alperes sem vitatta ezeket a tényeket, de a tárgyaláson taktikát váltott: Azt állította, hogy nem bizonyított, hogy a felvételen a felperesek hangja szerepel (!), ezért szerinte a felperesek nem is indíthattak volna pert ellene. Tehát: a fideszes propagandista most azt állította a megrökönyödött bíróság előtt, hogy ő ugyan a felpereseket hívta fel saját telefonszámukon, de mi, a perben nem bizonyítottuk, hogy saját telefonjaikat a felperesek vették fel és ők nyilatkoztak saját nevükben és hangjukon. (Hanem esetleg telefonbetyár, aki boszorkányos ügyességgel utánozta a felperes hangját.) Bizonyítás helyett bohózatKis színes közjáték, hogy az alperes egyébként engem is felhívott azon a bizonyos napon (szintén kéretlenül és nyilván a TISZA Világ applikációból kiszivárgott / onnan ellopott) adatbázisra hivatkozással, s nekem sem szólt egy szót sem arról, hogy rögzíteni kívánja a beszélgetésünket, illetve, hogy ebből később tréfás filmecskét kíván applikálni. De mivel végül nem szerepeltem a filmben, így – a gondolom – nem nagyon tetszhetett neki, amiket mondtam.Tovább fokozva a meglepetéseket fideszes propagandista a tárgyaláson egy ismeretlen nő Facebook oldalát mutatta be (képernyő filmen) bizonyítékképp, igazolandó, hogy az egyik felperes közszereplővé vált, így vele szemben megengedhető, hogy kéretlenül felhívják, titkon rögzítsék a hangját, engedélye nélkül használják fel a hangfelvételt egy nyilvánosság elé tárt filmben. Az alperes ezt a bizonyítási indítványát annak ellenére is fenntartotta, hogy a hivatkozott Facebook profil tulajdonosának sem a neve, sem a születési helye, ideje, sem a lakcíme, sőt a profilképen látható kinézete sem egyezett a felperes nevével, születési adataival, lakcímével és még a kinézetével sem, de ő váltig állította, hogy az ismeretlen nő megegyezik az egyik felperessel. (Több, mint harminc éve vagyok ügyvéd, de ilyet még nem láttam!)Úton a 2025-ös békemenetre Széles Diána debreceni alpolgármesterrel - Fotó: FacebookA „tréfa” valódi áraAz alperes egyébként azzal érvelt, hogy a jogsértően, engedély nélkül rögzített és felhasznált hanganyag világhálós közzététele a normális közéleti vita része, amelyben a felperes közszereplővé vált, miután a TISZA Világ applikációból kiszivárgott adatok miatt „közügyek alakítójává vált”, így nem védi már őt a hangfelvételhez fűződő személyiségi jog. Tehát mindenki, akinek bűnözők érzékeny személyes adatait nyilvánosságra hozták, azok „közügyek alakítójává váltak”, ilyen minőségükben pedig tűrési kötelezettségük van, el kell viselniük, ha hangfelvételükhöz fűződő jogukat megsértik...Ha én lettem volna az alperes jogi képviselője biztosan szóltam volna, hogy ennek így nem lesz jó vége, de ők ezt nem így gondolták. Így aztán ez a kis „tréfa” igen sokba került a fideszes propagandistának, akiről megállapította a törvényszék, hogy megsértette a felperesek hangfelvételhez fűződő személyiségi jogait, eltiltották őt a jövőre nézve az ilyen jogsértésektől, kötelezték a jogsértő tartalom megsemmisítésére és törlésére mindenhonnan, valamint kötelezték a perköltség megfizetésére (666.750,-Ft/felperes) és az illeték (31.500,-Ft/felperes) megfizetésére, emellett a Budapestről „importált” ügyvéd kolléga díját (450.000,-Ft/ügy) is meg kellett fizetnie. Ez egyelőre az első két felperessel számolva: 2.296.500,-Ft.A szerző, dr. Zeke László ügyvéd - Fotó: Polgár Tóth TamásMivel a harmadik felperes ügyében a bíróság még nem tűzött tárgyalást (de a tényállás betűre megegyezik a két első fokon megnyert perben rögzített tényállással), így nagy biztonsággal számolhatunk nagyjából 600.000,-Ft + saját ügyvéd, azaz összesen további kb. egymillióval és ha még mindig nem ment el a kedve a fideszes propagandistának a küzdelemtől, akkor akár viheti tovább az ügyeket másodfokra (ahol további perköltséggel, illetékkel kell számolnia). Szerintem ez a fellebbezés nem jó ötlet! A pereskedés folytatása sem. Ahogyan a film elkészítése sem volt az. Ez a 38 másodperc 3-3,5 millió forintba kerülhet a propagandistának. Másodpercenként több, mint 90 ezer forint. (Mindennek tetejébe a Fidesz katasztrofális vereséget szenvedett, élükön a debreceni jelöltekkel.) Van jogi ellenszerAz ügyvéd kollégát meg fogom keresni azzal, hogy a harmadik per tárgyalása előtt adjanak elégtételt a harmadik felperesnek is és tekintsenek el a fellebbezéstől, már csak a felesleges költségterhek elkerülése végett is (készek vagyunk engedményekre.) Tisztelettel várjuk az elégtételadó filmecskéket, valamint a tanulságok levonását.Hogy az ilyen „aszfaltbetyárkodás”, „telefonbetyárkodás” ellen van orvosság, s hogy erre egyébként igény mutatkozik, azt pontosan jelzi, hogy amikor az ügy elindult, akkor az ÍgyÉlünk Portálon ennek mikéntjét-hogyanját (iratmintával) közzé tettük, akkor százezres nagyságrendű érdeklődés mutatkozott, még Juhi is megemlékezett podcastjében az ügy gyakorlati hasznosságáról. Ezzel együtt is tudjuk, hogy a puding próbája az evés, a kereseté pedig az ítélet. Szóval csak bátran! Ha jogsértést tapasztalunk ne legyünk rest élni a lehetőséggel! Mellékelem az egyik ítélet rendelkező részét, valamint azt a posztot, amit a propagandista – eléggé bátor magabiztossággal – osztott meg a Facebookon, három nappal a Fidesz katasztrofális választási veresége előtt, ahogy fogalmazott: amikor várakozásainak megfelelően a tiszások „felkenődnek a falra”. dr. Zeke László - Nyitókép: Pop Ricsi Orbán Viktor és Kósa Lajos társaságában - Fotó: Facebook

ÍgyÉlünk | 02.09. 05:53
A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma a jogállamiság és a jogbiztonság alapelve, amely szerint jogszabály nem állapíthat meg a kihirdetése előtti időre kötelezettséget, nem teheti terhesebbé a kötelezettségeket, és nem nyilváníthat korábban jogszerű magatartást jogellenessé. Ez biztosítja, hogy a jogalanyok előre megismerhessék a rájuk vonatkozó szabályokat.A tilalom célja, hogy a jog ne követeljen meg olyan magatartást, amelyet a cselekmény időpontjában még nem lehetett ismerni. A napelemesek példáján keresztül mutatja be Dr. Kiss László (Professor emeritus, magyar jogtudós, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok akadémiai doktora, 1998 és 2016 között az Alkotmánybíróság tagja) annak a következményét, ha a jogalkotó és az alkotmánybíróság döntéseikkel egymást erősítik, miközben az állampolgárokat kell(ene) védeniük a hatalommal szemben. Szerzőnk szakvéleményét - a 2019/944. EU Parlamenti és tanácsi irányelv vonatkozó részeinek bemutatásról - változatlan formában közöljük. Idézet a szakvéleményből: „…hogy az Irányelvből közvetlenül nem következik az éves szaldó elszámolásban már bent lévő felhasználók esetében a szaldó elszámolás kivezetésének a kötelezettsége" (44). Hát persze, olyannyira nem, hogy erről a „már rendszerben levők” esetében nem is az államnak (a jogalkotónak), hanem az érintett napelemtulajdonosoknak adott „megszólalási” (választási jogot) az Irányelv.” Egy átgondolatlan energiapolitika és a felültetett HMKE tulajdonosok esete. Határozott az Alkotmánybíróság Ritkán fordul elő, hogy volt alkotmánybíró kritika tárgyává tesz egy újonnan született alkotmánybírósági határozatot. Nos, jelen esetben ez történik, aminek két oka is van: egyrész kifejezetten szakmai ellenérzéseim vannak, másrészt HMKE tulajdonosként magam is érintett vagyok az ügyben. Akik ezt az írást olvassák, ismerik a tényállást, így alighanem mellőzhetem annak taglalását. Ehelyett részletesebben tudok szólni az Alkotmánybíróság által is középpontba helyezett visszaható hatály kérdéséről, közelebbről arról, valóban megáll-e az a tétel, hogy semmiféle visszaható hatályról nincs szó, így megalapozott a testület IV/525/2024. AB határozatában felvállalt elutasítás, amely több, mint 1200 indítványozót érintett.Furcsa pávatánc, baljós árnyakAz Eu. az EUMSZ. 194. cikke alapján az ott írt célok elérése érdekében a 2000-es évek elején irányelvi szabályozásba kezdett. Ismert volt az EU-s irány, amely a szaldó elszámolás kivezetését célozza, de az irányelv is rögzíti, hogy nem a meglévő jogviszonyok érintésével kell azt átírni, hanem a jövőre nézve. 1. Mit is ír pontosan a 2019/944. EU Parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (4) bekezdése: „Azok a tagállamok, amelyek meglévő rendszereket alkalmaznak, amelyek nem külön számolják el a hálózatba táplálás és a hálózatból kivett villamosenergiát, 2023. december 31-ét követően nem biztosíthatnak új jogokat e rendszerek keretében. A meglévő rendszerek hatálya alá tartozó felhasználók számára mindenféleképpen biztosítani kell annak lehetőségét, hogy bármikor olyan új rendszert válasszanak, amely a hálózati díjak kiszámításának alapjaként külön számolja el a hálózatba betáplált, illetve a hálózatból fogyasztott villamos energiát.” Ez a „kályha”, innen kell(ene), kellett volna elindulnia a visszaható hatály vizsgálatának.Egészen pontosan: a. Az irányelv a tagállamok számára kötelező tartalmú, az sem nem bővíthető sem nem kurtítható. b. Egységes egészet alkot, értelmezésekor csak a teljes szöveg vehető alapul, abból nem lehet egyes mondatokat kiszemezgetni. c. Választási lehetőséget egyedül a „már rendszerben” lévőknek biztosít, semmiféle utat, kivételt (különösen szűkítést) nem tesz mások számára lehetővé. Ennek ugyanis az Irányelv tartalmának az illetéktelen módosítása lenne a következménye. (Még egyszer is idézve: „… nem a meglévő jogviszonyok érintésével kell azt átírni, hanem a jövőre nézve.”) 2. Sajnálattal kell megállapítani, hogy ezt az imént jellemzett Irányelvet vagy csak részben vagy teljesen félremagyarázva „emlegették” azok, akik hivatkoztak rá. Oka volt persze, hiszen a kitűzött végső célt csak így érhették el. a. Az Energiaügyi Minisztérium Közigazgatási államtitkára kezdte az Alkotmánybírósághoz címzett levelében a sort, aki gondosan elhallgatta azt, hogy az Irányelv a Minisztériumnak semmiféle lapot nem osztott azok tekintetében, akik már „benne vannak egy rendszeren” (itt az éves szaldó rendszerben). Ehelyett kifejezetten azt sugallja, hogy mindenkinek át kell lépnie a bruttós rendszerbe. Nincsenek aggályai a tekintetben sem, hogy velük kapcsolatban is „közpolitikai célok megvalósítását”, ellátásbiztonságot, a rendszerirányítói feladatok ellehetetlenülését, „okozathelyesebb”(?) költségkalkulációt emleget. Szegény kisgyermek panaszaiként teszi szóvá, hogy a HMKE-ek az utóbbi 10-13 évben szinte a duplájára növekedtek. (Mondta ezt akkor, amikor még javában folyt a leendő napelemesek becsalogatása a „rendszerbe”.) A villamosenergia hálózat fejlesztésének bővítése szintén nem tud lépést tartani a MHKE-k számának növekedésével – mondja ő, mintha köze sem lenne ahhoz az átgondolatlan, nagy kapkodással kialakított energiapolitikához, amely Magyarországon létrejött!Összegészében foggal-körömmel ragaszkodott ahhoz, hogy az indítványokat az Alkotmánybíróság minden elemében utasítsa el. Úgy tett, mintha az alapul fekvő indítvány-mintákat kétéves nyeretlenek írták volna, nem pedig az ország egyik legjobban felkészült ügyvédi irodái. Pedig bizony az ő hárító-védekező levele adatokkal alátámasztva továbbá kimutatásokban, táblázatokban a nyomába sem ért a beadványoknak. Nem cáfolta ezeket, sőt erre kísérletet sem tett. b. Az ügyben üde színfoltot jelentett az „aktuál” politikusok látványos pávatánca. Ők már „Brüsszelt” kárhoztatták, s elsősorban tőle védenék meg a szegény napelemeseket.Dr. Kiss László - Fotó: Dr Kiss László saját archívumaHogyan is ír erről Kocsis Máté 2023. szeptember 5-én?„A háború és szankciók miatt kialakult energiaválság több, mint egy éve kilőtte és rángatja az energia árakat. Ilyen körülmények között nincs helye annak, hogy az Unió elvárásai nyomán (?) rosszabb elszámolási feltételeket kapjanak azok a családok, akik az elmúlt években napelem felszerelésével igyekeztek csökkenteni a fogyasztásukat. Ők havonta átlagosan mintegy 20 000 forintot takarítanak meg az áramköltségeiken.Nem fair velük szemben, hogy menet közben változnak a szabályok, nem fair, hogy korábban szerzett jogaik sérülnek, hiszen a napelemek telepítésekor más megtérülési feltételekkel számoltak, a brüsszeli direktíva (?) pedig ezeket utólag kívánja megváltoztatni.A Fidesz a magyar családok érdekeinek védelmére kapott felhatalmazást tavaly a választóktól, és ebbe bizony beletartozik a rezsivédelem is. Éppen ezért arra kérem Lantos Csaba energiaügyiminisztert, hogy – a brüsszeli döntést (?) felülírva – a már megvalósult családi beruházások esetén ne vonjanak el szerzett jogokat, és a Kormány döntsön az éves szaldóelszámolás visszaállításáról, azon családok esetében, akik a korábbi szerződéseik alapján is megilletett!” Hogyan is van ez? Mikor és hol döntött erről Brüsszel? És ha mégsem Brüsszel, hanem a magyar Kormány, akkor már „fair”, hogy korábbi jogok sérülhetnek? Csak azért mondom, mert egyszer csak „megvilágosodott” Kocsis Máté és soha többé nem emlegette már a tiltott visszaható hatályt!Rajta kívül persze még többen is hangulatos körtáncot jártak. Így pl. Lantos Csaba a 2023-as Tranzit Fesztiválon kijelenti, hogy a „feltelepítéstől számítva (…) 10 év után nem éves elszámolás, hanem havi elszámolás lesz január 1-től.” Majd a Facebookon írja: „Van mód az éves elszámolás megtartására, minden más meglévő beruházás esetén. A Fidesz Frakció kezdeményezése és az ipaági szövetségek álláspontja is az éves elszámolás további fenntartása mellett szól.” Még mindig ugyanő 2023 augusztusában: bejelenti, hogy az éves elszámolás helyett jön a havi elszámolás 2024. január 1-től.Egy hónap sem telik el, újra megszólal: „Van mód az éves elszámolás megtartására a már meglévő beruházások esetén.”Majd jön a zárás, a Magyar Kormány 2024. január 1-vel mindent lenulláz, elkezdik kivezetni az éves szaldót és a már megkötött szerződések esetében is beáll a bruttós rendszer. Ezt a képet tovább színezik még: „A befogadottaknál már nem lesz változás. A szabályozás marad az eredeti.” (Gulyás Gergely, 2022. október); „mindenki, aki már engedélyt kapott, az eredeti feltételek szerinti elszámolási rendben marad.” (Palkovics László, 2022. október); Kubatov Gábor valószínű lemaradhatott egy brossúrával, mert még 2024. február 13-án is akként nyilatkozott, hogy „nem bízhatnak az állampolgárok a szerződésekben, ha azt az állam egyoldalúan felmondhatja. Hogyan várja el ezt az állam a polgáraitól, ha ő ezt nem teszi?”. Ez lenne hát egy átgondolt energiapolitika, erre lehet alapozni több mint 320.000 napelemes elszámolási rendszerét? Zár a bazár. Lesújt az AlkotmánybíróságTöbbszöri nekifutás (beadási határidők meghosszabbítása) után 2026. január 20-án hozta meg elutasító döntését az Alkotmánybíróság. A határozat lényegi eleme az, hogy a „Vet. Vhr. 2023. szeptember 13. napjától hatályos 5. § (5/a) bekezdése értelmében azon MHKE-ek esetében, ahol az üzembe helyezés, illetőleg bővítés időpontjától számítva a 10 év üzemidő 2023. december 31-ig letelik, a villamosenergia kereskedő 2023. december 31-ig alkalmaz szaldó elszámolást.” Jóllehet a határozat (40) pontjában a testület maga is úgy látta, hogy kizárólag érdemi vizsgálat eredményeként állapítható meg, hogy a Vet. Vhr. támogatott rendelkezései sértik-e a visszaható hatályú szabályozás tilalmát, ennek az ígéretének mégsem tett maradéktalanul eleget, minthogy maga is óvakodott attól, hogy a kiindulási alapot jelentő Irányelv 15. cikk (4) bekezdésének szövegét hiánytalanul beidézze és értelmezze!Dr. Kiss László - Fotó: Dr Kiss László saját archívumaÉrzi ezt a hézagot a határozat írója is, és óvatosan tesz utalást arra, hogy az Irányelvből közvetlenül nem következik az éves szaldó elszámolásban már bent lévő felhasználók esetében a szaldó elszámolás kivezetésének a kötelezettsége (44). Hát persze, olyannyira nem, hogy erről a „már rendszerben levők” esetében nem is az államnak (a jogalkotónak), hanem az érintett napelemtulajdonosoknak adott „megszólalási” (választási jogot) az Irányelv. Álláspontom szerint akkor járt volna el helyesen az Alkotmánybíróság, ha ugyanúgy, ahogy fentebb magam is tettem, maradék nélkül beidézi az Irányelv szövegét és azt értelmezi. Ennek eredményeként pedig semmiképpen nem juthatott volna el a jelen elutasítást tartalmazó határozatáig azok esetében, akik – bízva a korabeli ígéretekben – napelem tulajdonosok lettek. Egészen leegyszerűsítve: Az Alkotmánybíróság (ahogy a támadott jogszabály sem) nem változtathatta volna meg az EU-Irányelvben írtakat, nem futhatott volna szembe annak a tartalmával!Így mindazok az ún. „közpolitikai” célok, amelyeket maga is felsorakoztat, legfeljebb a 2024. január 1. után belépő új napelemesek esetében lett volna felhozható.Az pedig már egy külön kérdés lehetett volna, vajon az ún. „közpolitikai” okok valóban alkotmányos indoknak tekinthetők-e. 2019 óta tudta a magyar állam, hogy mire kell(ene) felkészülnie, de húzta-halogatta a változásra való szabályozás gondos előkészítését. Mindennek egyenes következménye lett az, hogy a kapkodásból torzszülött és messze nem jogállam konform megoldás született, amelyhez sajnos az Alkotmánybíróság is a nevét adta, hozzájárulva így a saját pénzükből beruházó HMKE tulajdonosok kifosztásához. Prof. Dr. Kiss László - Nyitókép: Dr. Kiss László saját archívuma

dr. Zeke László | 01.28. 03:43
A Fidesz az önkormányzatok képviselő testületeit egyfajta „digitális harcosok klubjaivá” gyalázza azzal, hogy a TISZA nem létező adó programja elleni tiltakozást tartalmazó határozatok meghozatalára ösztökélik őket. Az óvatosabbak - mint például Debrecen - csak kerülgetik a forró kását és a bulvárpropaganda színvonalán rémisztgetik a választókat az elképzelt Tisza-adótervek szajkózásával, míg a vakmerőbbek - mint például Komló - egyenesen a Tisza Párt „Magyarország 2027-2035 konvergencia-programjának” elutasításáról döntenek. Az ilyen vakmerő megfogalmazások felvetik annak lehetőségét is, hogy propaganda szerfeletti buzgalma közokirat-hamisításba torkollik. A kérdés attól izgalmas, mert nem tisztán politikai, erkölcsi, közigazgatási jogi, hanem ezeknél több: büntetőjogi kérdés is. Az önkormányzat, mint „digitális harcos” Megítélésem szerint példátlan dolog az, hogy az állam felelős közszereplői nyíltan amortizálják a bíróságok pártatlanságába, függetlenségébe vetett közbizalmat. Az természetesen nem példátlan, hogy bírósági ítéleteket vitatnak, bírálnak. Enélkül nem fejlődhetne sem a jogalkotás, sem a jogalkalmazás gyakorlata. Különösen fontos a bírálat a rendes, rendkívüli jogorvoslatok eszközével. Az sem ördögtől való, ha a bírálat közérdeklődésre számot tartó esetekben nagy nyilvánosság előtt, akár a sajtóban folyik. Ezeknek a bírálatoknak azonban van egy nagyon fontos határa: az ítéletek végrehajtása, semmibe vétele, ez által a bíráskodás legitimitásának megkérdőjelezése nem lehet vita tárgya! Lehet egy ítélettel egyet nem érteni, azt vitatni, szakszerűségét megkérdőjelezni, de jogerős és/vagy végrehajtható bírósági határozatot végre nem hajtani jogszerűen nem lehet. Ebből az is következik, hogy – hacsak nem valamiféle polgári engedetlenség, forradalom, a jogrenddel szembeni fellépés miatt polgárok nyílt ellenállást nem vállalnak fel – ilyet államhatalmi szervek, az államszervezet részei, hatalommal rendelkező közszereplők nem tehetnek!Nem lázadhat fel a jogrend ellen az, akinek hatalmát a ugyanaz a jogrend biztosítja. Ezen a szemüvegen keresztül nézve érdemes értékelni a fideszes városvezetések tiltakozásait a „Tisza-adó” ellen. Vita a „tényekről”Ki ne tudná ebben az országban, hogy a Bors című napilap „TISZA-csomag” elnevezésű, 2025. évi 1. különszámának online és nyomtatott terjesztését azonnali hatállyal megtiltotta a Fővárosi Törvényszék, amely bíróság az Indexszel szembeni perben is igazat adott a Tiszának a kamu Tisza-adótervek ügyében azzal, hogy megállapította: a NER-es sajtó és politikusok által terjesztett TISZA-csomagról szóló anyag valótlan.Az tehát – függetlenül attól, hogy a bírósági döntések jogerősek-e – látszik, hogy a „TISZA-csomag” létezése TÉNYKÉNT NEM állítható, hiszen annak létezése, tartalma nemcsak vitatott, de - egyelőre nem jogerős bírósági döntésekkel - igazoltan valótlannak tekintendő. Az eddig megismert körülmények - az AI által generált szöveg, a nem valós aláírások, az „adótervekben” szereplő abszurditások, a nem létező gazdasági kabinetre hivatkozás - megerősítik a kételyeket, tehát ezen adótervek vonatkozásában jelenleg az a TÉNY, hogy erősen vitatott ezek létezése, ráadásul nemcsak a Tisza vitatja, hanem az I. fokú bíróság is! A TISZA-csomag létének TÉNYÉT akkor állíthatnánk jogszerűen, ha azt jogerős ítélet kimondaná, azonban nincs ilyen ítélet nincs. Tehát az a TÉNYÁLLÍTÁS, hogy VAN ilyen adócsomag: valótlan tényállítás. A közokiratba foglalt valótlan tényállítás kockázataIlyen előzmények után készül (2026. január 29.-én) Debrecen Megyei Jogú Város közgyűlése (a polgármester előterjesztése alapján) állást foglalni a „Tisza adóterveiről”. Papp László polgármester úr nyilatkozata szerint könnyen belátható, hogy ezek a közteherviselést érintő kedvezőtlen változtatások a társadalom minden tagját hátrányosan érintenék, ezek „a magyar nemzet érdekeivel ellentétes törekvések”. Nem írják le, hogy valóban létezik ilyen Tisza-adóprogram, csak azt írják, hogy a „Tisza politikusai és szakértői a közbeszéd részévé tették” az adók kérdését. Tudjuk, hogy a valóság az, hogy nem a Tisza „tette a közbeszéd részévé” saját adóterveit, hanem a Fidesz propagandát terjesztő sajtó „találta ki” a Tisza adóterveit. A Debrecenben tervezett dolog nem példa nélküli. Az előterjesztések alapján például Komló 2026. január 30-án készült dönteni ugyanebben a kérdésben. Ahogy olvasható Polics József polgármester úr 2026. január 14. napján kelt előterjesztéséből (az előterjesztés itt olvasható) a testületi ülés Szita Károly kaposvári polgármester ötlete és javaslata (a hivatalos dokumentum itt olvasható) alapján tervezett a hamisított TISZA megszorító csomagjától elhatárolódni, de 2026.01.22-én rendkívüli testületi ülésen Polics József polgármester úr az előterjesztést elfogadtatta a képviselő testülettel.Komlón tehát a fideszes városvezetés nem lacafacázik, nem igyekszik angolna módra kisiklani a hazugság miatt felelősség alól debreceni módra. „Kerek perec” tényként kezelve a Tisza-adótervek programját tiltakozik az ellen. Azt, hogy a TISZA-csomagban taglalt adóelképzelések nem tények mi sem igazolja jobban, minthogy a perekben maga az alperes is arra hivatkozik, hogy közlése NEM TÉNY, hanem csak vélemény - aminek megformálására joga van. Éppen ezt a vonalat követve óvatoskodik a debreceni polgármester és célozgat anélkül, hogy tényként állítaná a „TISZA-adócsomagról”, hogy az létezik. Hogy a propaganda a politikai célú hazugságot megrendelésre büntetlenül felerősítheti és TÉNYKÉNT közölheti az elég szomorú szegénységi bizonyítvány a hazai közállapotokról, de az, hogy önkormányzatok képviselő testületei is beállnak a sorba és mint valami digitális harcosok klubja átveszik, erősítik a kormánypárti politikai propagandát, az példátlan. Az viszont ennél is érdekesebb, hogy akár a büntetőjogi felelősség kérdését is felveti a tényállás. A Btk. 343. § (1) bekezdésének a), illetve c) pontjai alapján, az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Elemezzük egy picit a törvényi tényállást!A bűncselekmény jogi tárgya - a törvény által védett érték - a közokiratok hitelességébe és valódiságába vetett közbizalom. Az, hogy amit a közokirat tartalmaz, az megfelel a valóságnak. Tehát, ha egy közokirat TÉNYKÉNT rögzít valamit, akkor azt TÉNYNEK kell tekinteni, az az ellenkező bizonyításáig azt valónak kell elfogadni.Mi a közokirat? A közokirat fogalmát a Pp. 323. §-a határozza meg. Olyan papíralapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. Ennek a kritériumnak megfelel a közgyűlés határozata, illetve a közgyűlési jegyzőkönyv. A közokirat a benne foglalt TÉNYEKET teljes bizonyító erővel bizonyítja. Azt például, hogy a közokirattal tanúsított TÉNYEK valóságosak. Esetünkben azt, hogy VAN TISZA-csomag. (Hogy ez „veszélyes” az lehet, állásfoglalásba foglalt vélemény, de az, hogy ilyen adócsomag létezik mindenképpen TÉNYÁLLÍTÁS.) Ki a hivatalos személy?A Btk. 459. §-a tartalmazza az értelmező rendelkezéseit; a 11. pont i) alpontja szerint a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja hivatalos személy. Ennek megfelelően a hivatalos személy által hivatalos eljárásában kiállított alakilag valódi, de tartalmilag hamis közokirat készítése esetén megáll a Btk. 343. §-a szerinti felelősség, mert a képviselő testület tagjai (beleértve a polgármestert is) hivatalos személyek, a képviselőtestületi ülés (közgyűlés) hivatalos eljárás, az ülésről készült jegyzőkönyv, illetve határozat pedig alakilag megfelel a közokirat kritériumainak. Ki az elkövető?Ez egy érdekes, fogós kérdés. A hamis közokirat készítése a közokirat alaki elkészítésével válik befejezetté. Esetünkben azzal, hogy elkészül az ülésről szóló jegyzőkönyv, illetve a határozat. Vizsgálandó, hogy ki az, aki ezeket a közokiratokat „elkészíti”? Akinek az aláírása nélkül az irat nem felel meg a közokirati alakiságoknak, az mindenképpen képbe kerül, hiszen az ő aláírásukkal válik az okirat közokirattá. Érdekes kérdés azok szerepe az eljárásban, akik vagy nem hivatalos személyek, vagy hivatalos személyek ugyan, de nem aláírók. Szerintem érdekes jogászi feladat értékelni az adminisztratív munkát végző alkalmazottak szerepét - akik tevékenyen részt vesznek az okiratok elkészítésében, jogi véleményezésében-, illetve azoknak a hivatalos személyeknek - önkormányzati képviselőknek - a szerepét vizsgálni, akik részt vesznek a döntés meghozatalában - az előterjesztés elfogadásában, esetleg önkormányzati bizottságokban . Elég nehéz kibogozni, hogy ki a tettes az aláírók mellett és milyen minőségben. Mert tettes az elkövető, társtettes, aki az elkövetővel együtt valósítja meg a cselekményt, felbujtó, aki rábírja a tettest az elkövetésre, bűnsegéd pedig, aki a cselekmény elkövetéséhez segítséget nyújt. Mivel a cselekmény szándékos bűncselekmény, így egyénileg kell vizsgálni, hogy kinek milyen szerepe volt a valótlan TÉNY közokirati rögzítésében. Nyilván más a jegyzőkönyvet leíró titkárnő, a határozati javaslatot megfogalmazó jogász, vagy a javaslatot benyújtó előterjesztő szerepe. Külön érdekes a határozatról szavazó önkormányzati képviselők - hivatalos személyek - szerepe, akik egy része megszavazza a határozatot, másik része viszont nem szavazza meg a határozatot. A magam részéről azt gondolom, hogy a határozatot tartalmazó jegyzőkönyv TÉYNKÉNT a határozat meghozatalát tartalmazza, tehát annak közokirati bizonyítéka, hogy tényleg megtörtént ennek a furcsa határozatnak az elfogadása. Ezért ennek a jegyzőkönyvnek az elkészítése önmagában nem bűncselekmény. Maga a határozat viszont – ha TÉNYKÉNT tálalja a TISZA-csomagot – tényállásszerűen bűncselekmény elkövetésének bizonyítéka. Megítélésem szerint az közokiratban szereplő „lényeges tény”, hogy létezik-e egyáltalán TISZA-csomag. Ha ezt a vitatott kérdést eldöntött tényként - mintha ebben a kérdésben már lenne jogerős bírósági határozat arról, hogy létezik ilyen dokumentum - szerepel a Tisza-adóemelési csomag, akkor megvalósul a Btk. 343. § (1) bekezdés c) pontjában írt elkövetési magatartás esetén a közokirat alakilag valódi lesz, hiszen azt a hivatalos személy állítja ki, de lényeges tényt nem a valóságnak megfelelően tüntet fel. De mindez csak egy jogászi vélemény. Ahogy az is, hogy önkormányzatoknak átveszik a propaganda média szerepét, egyfajta digitális harcosok klubjaként, az teljesen méltatlan dolog. És amíg a propaganda újság írogathat mindenféle bolondságot, addig egy önkormányzat közokiratokat hoz létre, amelyekben foglalt tényeket az ellenkező bizonyításig igaznak kell elfogadni. És ez már nem játék! dr. Zeke László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 01.12. 11:22
Sokan nem értik mi az a „jogállam”. Elvont fogalomnak tartják, amihez nem érzik, hogy bármi közük lenne. Ha már a saját bőrükön érzik, akkor meg már késő!Jogállam kontra KirakatperNos, akkor itt egy átélhető példa: a bírónő, aki végzi a munkáját és hivatali visszaélés vádjával feljelentik. Hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik dönteni a BORS politikai propaganda kiadvány terjesztésének betiltását illetően. Akinek nem tetszik a hazugságokkal teletömött kiadvány, annak jogában áll bírósághoz fordulni, akinek az a véleménye, hogy a lapban foglalt állítások valósak, annak meg jogában ezt bizonyítani és elérni, hogy a bíróság ne tiltsa be a lap terjesztését. A bíróságnak meg joga (és kötelessége) döntést hozni az ügyben. Hogy a bíró nincs befolyás alatt azt függetlensége kell, hogy garantálja, amennyiben nem várható el tőle pártatlan bíráskodás, úgy elfogultsági kifogás útján ezt az érintettek (ugyancsak a bíróság előtt) jelezhetik, s ha a bíróság úgy dönt az ügy eldöntését másik bíróra bízzák. Ez az ügyek menetének rendje. Ezt a gyakorlatot a törvényhozás (Országgyűlés) szabályozza, a végrehajtó hatalom (a Kormány) köteles garantálni a napi gyakorlatban. Enélkül a bíróság nem tud valóban függetlenül működni. "Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!"És mi történik most? A bíróság hoz egy döntést, ami nem tetszik a regnáló politikai hatalomnak és pellengérre állítja az ítélkező bírót, nagyon súlyos személyiségi jogsértésekkel, durva presszióval (ami eleve sérti a bíróság függetlenségét). A kormány-propaganda érzékeny személyes adatokat, ráadásul vélelmezett személyes adatokat, ráadásul tiltott módon megszerzett és kezelt adatokat használ ehhez a példátlan akcióhoz. A bíró politikai meggyőződése ugyanis ilyen adat. Nem tudhatja a propaganda, hogy a bírónak mi a tényleges politikai meggyőződése (erre nem elégséges „bizonyíték”, hogy esetleg letöltötte a TISZA Világ applikációt). Ha letöltötte az applikációt, akkor a kiszivárgott/ellopott adatbázis tárolása, kezelése, felhasználása jogellenes, ez ellen a gyakorlat ellen a hatóságoknak fel kellene lépnie. Nincs itt semmi látnivaló...Az ítélkező bíróságok hierarchiájának csúcsán lévő Kúria elnöke nem védi meg a bírót (sőt – nyilvánvalóan törvénysértő módon – kilátásba helyez eljárásokat azokkal a bírákkal szemben, akik letöltötték az applikációt). A végrehajtó hatalom alá tartozó hatóságok nem lépnek: nincs eljárás a lap, a felelős szerkesztő, a cikk írója ellen. Nincs nyomozás, számítógépek lefoglalása, az adatkezelés vizsgálata végett; az adatvédelmi hatóság, a rendőrség nem cselekszik. Hallgat. Csendben asszisztál a bíró elleni „boszorkányüldözéshez”. Orbán Balázs a Bors különszámával - Fotó: Orbán Balázs - FacebookA fékeveszett indulat és a propagandisták „lovak közé dobott gyeplő” ott tart, hogy súlyos bűncselekmény: hivatali visszaélés gyanújával feljelentést is tettek dr. Mikus Zsuzsanna bírónővel szemben (mesterséges intelligenciával generált képpel illusztrálva. A játék itt már nem babra megy: a bíró egzisztenciája, karrierje a tét. Ennek örvén, a bíró elleni eljárás hírével „felhabosítva” igyekeszik a propaganda a hamis tényállításokat tartalmazó üzenetét tálalni.Ön is szeretne hasonló elbánást? - Forrás: YouTube ScreenShotEhhez asszisztál a hatalom, ezt a magatartást bátorítja, amikor vigyorogva, minden gátlás nélkül terjesztik a kiadványt és nyíltan szembe mennek a 16. éve saját 2/3-dal uralt törvényhozásuk által hozott törvényekkel. Mintha ellenzékben lennének és az autokrata önkénnyel szemben vennék fel a harcot polgári engedetlenséggel, úgy beszélnek magas rangú politikusok arról a szégyenteljes gyakorlatról, hogy nem hajtják végre a bíróság határozatát. Egy bíró, egy altábornagy, holnap talán Ön! Nos, aki nem érti, hogy mi a baj a jogállamiság hiányával annak érdemes ezt az esetet végiggondolnia, vagy elképzelnie, hogy milyen lesz az, amikor saját igazát keresve a bíróságon szembesül azzal, hogy a bírót presszionálják, vagy a bíró döntését kinevetik, annak végrehajtását szégyentelenül megakadályozzák. Esetleg őt magát pellengérre állítják, megszégyenítik. Ne várjuk ezt meg! dr. Zeke László - Nyitókép: ÍgyÉlünk grafika

dr. Zeke László | 2025.11.23. 17:29
Kis útmutató propagandista zaklató perléséhez. Napjainkban sajnálatos módon elszaporodtak a jogellenesen nyilvánosságra hozott (vagy megszerzett) adatbázisokban szereplő személyeket vélt politikai preferenciájuk alapján kéretlen telefonhívásokkal zaklatni. Az sem ritka, hogy ezekről a telefonhívásokról – ezzel újabb jogsértést elkövetve – egyesek hangfelvételeket készítenek a felhívott személy hozzájárulása nélkül. A legmegátalkodottabb gazfickók pedig a jogellenes hangfelvételeket felhasználva média tartalmakat gyártanak saját és követőik gyönyörűségére. Van egy kézenfekvő, gyors és hatékony eljárás az ilyen típusú jogsértés orvoslására és annak megelőzésére, hogy ezek a propagandista telefonbetyárok folytassák neveletlen viselkedésüket. Elöljáróban tisztázzuk pár alapvető dolgot! A hangfelvétel engedély nélküli készítése, illetve felhasználása személyiségi jogot sért, teljesen függetlenül annak tartalmától. Nem kell, hogy a hangfelvétel tartalma bármiféle egyéb jogsértést jelentsen. Az engedély hiánya önmagában megalapozza a speciális, soron kívüli eljárásban indítható per lehetőségét. Ha a hangfelvétel készítése, nyilvánosságra hozása további sérelmet is okoz, az ilyen igény külön kártérítés keretében érvényesíthető (egy szokványos ügymenet szerinti perben). Azonban, ha „csak” az engedély hiányzik, akkor villámgyorsan felelősségre lehet vonni a jogsértőt. Bohár Dániel – Fotó: Bohár Dániel riporter Facebook oldala Van segítség! Ehhez kívánok segítséget nyújtani azon kedves jogkereső állampolgároknak, akik szeretnék móresre tanítani az olyan szégyentelen pernahajdereket, akik nem átallanak jogellenes adatbázisokban kutakodva, onnan kimazsolázott telefonszámok felhasználásával zaklatni másokat, és még nyilvánosan el is dicsekednek ezzel a széles nyilvánosság előtt. Novemberben engem is felhívott egy debreceni illetőségű, közismert fideszes propagandista azzal, hogy mit szólok ahhoz, hogy kiszivárogtak adataim a világhálóra. Valószínűleg nem tetszett neki, amit mondtam, mert a velem folytatott beszélgetésből egyetlen szó sem szerepel abban a filmecskében, amit öt sorstársammal folytatott telefonbeszélgetés részleteinek felhasználásával készített, és tett közzé Facebook és TikTok profilján. Tette ezt a hangfelvételen szereplők engedélye nélkül. Most megmutatom, hogy miként kell az ilyen alakokat beperelni. Hogyan pereljünk? 1.) Legyünk éberek A peres igényérvényesítés egyik legfőbb akadálya az, ha nem tudjuk kellő alapossággal bizonyítani a jogsértést. Másik akadály a meglehetősen nehézkes perrendtartás, amelynek alkotói kevésbé tartották szem előtt a jogkereső polgárok igényeit, mintsem azt a szempontot, hogy az a per intéződik el a leggyorsabban, ami el sem indul. Szóval, hogy technikailag nehéz elindítani egy pert. Ezekre figyelemmel érdemes résen lennünk és előre felkészülnünk a jogsértés dokumentálására. 2.) Dokumentálás Ha felhív a zaklató propagandisa bennünket, gondoskodjunk az esemény dokumentálásáról. A hívás tényét és időpontját, a hívó fél telefonszámát rögzítő hívásnaplóról készítsünk képernyőfotót. (Ha elrejtett hívószámról hívnak akkor jobb, ha fel sem vesszük a telefont.) Egyes köztudott zaklatók telefonszáma közismert, így az ilyen telefonszámokat érdemes előre beírnunk a telefonunkban tárolt számok közé. Így már a telefon kicsengésekor láthatjuk, hogy egy vélhetően zaklató hívás van folyamatban, és felkészülhetünk az eseményre. 3.) Megfelelő kommunikáció a dokumentáció folytatása mellett Ha felvettük a telefont beszéljünk annak tudatában, hogy megy a felvétel, ennek megfelelően válogassuk meg a szavainkat. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a hívás kéretlen és zaklató szándékú, akkor meg kell tudnunk tőle a legfontosabb adatokat. Kérdezzük meg a hívó fél nevét (nyomban jegyezzük is fel). A per elindításához nélkülözhetetlen az illető lakcíme, erre is kérdezzünk rá. Nem feltétlenül fontos, de nem árt tudni az illető születési helyét, idejét, anyja nevét, e-mail címét. Ha megkérdezi, hogy miért van erre szükség nyugodtan megmondhatjuk neki, hogy jogsértés esetén szükségünk van ezekre az adatokra ahhoz, hogy be tudjuk őt perelni. Könnyen lehet, hogy már ettől elmegy a kedve a szórakozástól és abbahagyja a hívást, zaklatást és eltekint a titokban készült hangfelvétel felhasználásától. 4.) A jogsértő tartalom „beszerzése” A hívást követő naptól kezdve érdemes az illető „körmére nézni”: meg kell nézni a közösségi média felületeit, utána kell nézni, hogy a hangfelvételünk felbukkan-e valamelyik posztjában. Ha rábukkanunk az anyagra rögtön mentsük el a filmet, vagy hanganyagot, készítsünk képernyőfotót is a sérelmes posztról, ahol látszik a közzététel helye, időpontja. Ha nem értünk az ilyesmihez, akkor kérjünk meg erre egy hozzáértő barátunkat, akit arra is meg kell kérni, hogy szükség esetén álljon rendelkezésre tanúként a bíróságon (igazolandó a sérelmes poszt meglétét, a tudomásszerzés időpontját). Erre akkor van szükség, ha az illető a keresetindítást követően, de a bírósági tárgyalást megelőzően ravaszul törölné a jogsértően közzé tett tartalmat. Bohár Dániel zaklat – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A per megindítását megelőző kötelező eljárás Ahhoz, hogy egy soron kívüli eljárásban gyorsan elláthassuk a baját a zaklatónak, szükséges egy rövid megelőző eljárást lefolytatni. A jogsértéstől való tudomásszerzést követő 30 napon belül fel kell szólítani a jogsértőt arra (lehetőleg ügyvéd bevonásával), hogy hagyja abba a jogsértést, törölje a nyilvános média felületekről és a saját tárhelyeiről a jogellenesen készült hangfelvételeket (semmisítse meg azokat). Valamint, hogy kérjen elnézést a jogsértés miatt ugyanolyan nyilvánosság előtt, mint amilyen nyilvánosság előtt elkövette a jogellenes magatartást. Minderre határidőt kell szabni, szerintem a 3 napos határidő elegendő kell legyen a felszólításban foglaltak teljesítésére. Az elégtétel adó közlemény szövegében – ha nem akarjuk, hogy a nevünk szerepeljen – kérjük monogram közzétételét. A nyomaték kedvéért jelezhetjük, hogy a felszólító levél elkészítéséig felmerült ügyvédi költségekre is igényt tartunk (akkor is, ha eleget tesz a felszólításnak). A levelet természetesen elsőbbségivel, ajánlva, tértivevényesen kell feladni, hogy a feladás időpontját, így a felszólításban közölt határidő elmulasztását perrendszerűen tudjuk bizonyítani. A levél kézhezvételének napját követő nap, az első nap a háromból, s ha addig nem teljesít, megnyílik a perindítás lehetősége a határidő utolsó napját követő 15 napon belül. A határidő elmulasztását érdemes képernyőfotóval igazolni: meg kell keresni a jogsértő tartalmat, s ha az még mindig fent van a neten, akkor az erről készült képernyőfotó ennek tényét és időpontját tudja bizonyítani. A per Ez a speciális eljárás rendkívül gyors és egyszerű. A bíróság a kereset beérkezését követő 8 (!) napon belül köteles tárgyalást tartani. Ha a keresettel minden rendben van megtartja a tárgyalást, amelyen ott rögtön, helyben, egy tárgyaláson döntenie kell. Akkor is lefolytatja a pert, ha az alperes nem jelenik meg. A bizonyítási eljárás rendkívül egyszerű: a felperes tudja-e bizonyítani, hogy a vele készült hangfelvételt az alperes elkészítette, felhasználta (erre való a hívásról a képernyőfotó, az elmentett hang-, illetve filmfelvétel, a felek személyes meghallgatása); hogy a felperes felszólította-e az alperest határidővel a jogsértés abbahagyására, megszüntetésére, elégtétel adására. Az alperesnek pedig azt jell bizonyítania, hogy volt engedélye a hangfelvétel készítésére, felhasználására. A bíróság a kereseti kérelemnek megfelelően megállapítja a jogsértés tényét, eltiltja az alperest a jogsértő magatarástól, kötelezi a jogsértő tartalom megsemmisítésére, törlésére, valamint elégtétel adására, valamint perköltség megfizetésére. A bíróság a jogsértés körülményeit vizsgálja – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Ez utóbbi elég kellemetlen lehet, mert a per 36.000 Ft mértékű illetéke mellett, az ügyvédi munkadíjat is ki kell fizetnie. A Kúrai precedensképes határozata alapján, óradíjas megállapodás esetén, ez megkezdett óránként 35.000 Ft + ÁFA összeg erejéig, mértékét tekintve nem támadható, a saját praxisomban megtapasztalt bírói gyakorlat esetén pedig perindításig 5 óra időtartam elfogadott. Egy rövid, egy órás tárgyalás esetén is összesen 6 óra időtartammal számolva ez bruttó 266.700 Ft. Ha egy tréfás videóban a szerző 4-5 ember jogellenesen rögzített hangfelvételéből csinál montázst, igencsak hamar 1-1,5 millió Forint összejön perköltségben. Nem is beszélve arról, hogy 4-5 alkalommal kell megjelennie a bíróságon, amire hamar rá lehet unni. A per tárgyára tekintettel a felperesnek nem kell illetéket fizetnie a perindításkor, a per elbírálására első fokon az alperes lakhelye szerinti törvényszék bír hatáskörrel és jogkörrel. Mivégre ez az egész? Szerintem érdemes kiállni jogainkért, személyiségi jogainkért. Nemcsak önérzetből, önvédelemből, de a méltóságunk megóvása végett is. A neveletlenül viselkedő, elkanászosodott propagandistákra pedig bőven ráfér egy kis lecke a jogállamiságból. Mert a folyamatok természetéből az következik, hogyha nem állítjuk meg a hógolyót, akkor abból bizony akár lavina is lehet. A jogkereső polgárok dolgának megkönnyítése végett, elérhetővé teszek egy kereset mintát az ilyen perek elindításához, mely az alábbi szövegre kattintva elérhető. »» Innen tölthető le a kereset minta »» Fájl »» Letöltés «« dr. Zeke László – Nyitókép: Bohár Dániel – Facebook – ÍgyÉlünk grafika

dr. Zeke László | 2025.10.23. 00:10
A pápa nem tévedhetetlen, a bíróság igen? A pápa már hit és erkölcs dolgában sem csalhatatlan, a bíróság ítéletét bírálni viszont nem lehet? Furcsa kettősség az erkölcs és a jog világában, pedig a két dolog elvileg egy tőről fakad: a jog az erkölcs minimuma… Csalhatatlanság A pápai csalhatatlanság – másképpen tévedhetetlenség – 1870-ből származó dogmája szerint a pulpitusról (ex cathedra) beszélő pápa – Jézus Péternek tett ígérete alapján: „Mert nem ti fogtok beszélni, hanem majd Atyátok lelke szól belőletek” (Máté 10, 20) – hit és erkölcs dolgában tévedhetetlen, az ilyen módon tett kijelentései kötelezőek. Ezt a dogmát 1964-ben a II. Vatikáni Zsinat felülbírálta, a protestáns egyházak pedig eredetileg sem fogadták el. Ezzel szemben egy egyszerű járásbírósági bíró később jogerős és végrehajthatóvá vált döntése pedig megfellebbezhetetlen. Legfeljebb különleges körülmények és jogvesztő határidők keretei között rendkívüli perorvoslatokkal támadható. De a hazai, gyakran szakmai közvélekedés szerint még csak nem is bírálható… Az indok leginkább az, hogy a jogerős ítéletek bírálata rombolja a bíróság tekintélyét, az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. Magam – gyakorló ügyvédként is – ezzel a „dogmával” vitában állok. Szolgáltatás Az igazságszolgáltatás egy olyan társadalmi intézményrendszer, ami a polgárok adójából fizetett szolgáltatás. Mi, adófizetők pedig pontosan ugyanúgy várjuk el ennek a szolgáltatásnak a megfelelő minőségét, mint ahogyan egy étteremben a finom ételt és az udvarias kiszolgálást. S ahogyan azt szeretnénk enni a vendéglőben, amit rendeltünk, ugyanúgy arra számítunk, hogy a bíróság betölti azt a funkciót, amire létrejött. Ahogyan nem azért lesz egy étterem színvonal alatti, mert beírunk a panaszkönyvbe – hanem azért, mert rossz volt az étel -, ugyanúgy nem azért csökken a bizalom a bírósággal szemben, mert egy felháborodást keltő ítéletet nyilvánosan bírálnak, hanem azért, mert az ítélet felháborító. A Fővárosi Törvényszék épülete – Fotó: Facebook Tárgyalások nyilvánossága Megítélésem szerint a jogszolgáltatásba vetett bizalmat az inkább erősíti, ha a nyilvános bírálat lehetőségével él a közvélemény, mert különben mi értelme lenne az egyik legfontosabb garanciális elemnek: a tárgyalások nyilvánosságának. Mi mozdítaná előre a jogalkotás, jogalkalmazás fejlődését, ha nem éppen ez? Az ebben a tárgyban folyó vitának egyik pregnáns példája a TISZA Párt és az Index sajtópere, amelyben a Fővárosi Törvényszék nem mulasztott el felháborodni azon, hogy Magyar Péter nyilvánosan kritizálta az I. fokú ítéletét. A bíróság „visszautasít minden olyan megnyilvánulást, amelyben bíráit elfogultsággal vádolják, tárgyalás előtt meghozott ítéletről szólnak és a pártállami időket idéző eljárást emlegetnek, azaz a bíróságokba vetett bizalom csorbítására alkalmasak”, olvassuk a közleményben, egy olyan ítélet után, amely tényként utal a TISZA Párttól „kiszivárgott” brutális adóemelés szándékára, amire rögvest egy komplett kormánypropaganda, illetve egy több milliárdos nemzeti konzultáció épül. Ahhoz, hogy a bíróság politikai pártatlanságába vetett hit ne rendüljön meg talán nem kellett volna Gulyás Mártont, mint ellenzéki aktivistát garázdaság – vízfestékes lufi eldobása – miatt elítélnie annak a bírónak, aki saját Phd. dolgozatában még a garázdaság büntethetőségét is vitatja, mondván, hogy a garázdaságot még a Btk.-ból is ki kellene venni. Nem kellett volna a kisgyerekkel karján futó menekültet, vele szemben futó gyereket felrúgó operatőrt, a jogerősen garázdaság vádjával elítélt László Petrát rendkívüli perorvoslatban felmenteni. Mondván, hogy a tett helyszínén mindenki felindult állapotban volt, s a cselekmény nem keltett felháborodást, riadalmat. (Az ügyön az egész kultúrvilág felháborodott, a felbuktatott menekülő ember karján ülő gyermeket legközelebb C. Ronaldo oldalán láttuk viszont.) Nem kellett volna az Ügyvédi Kamara szakmai kritikájára reagálva 17. Magyar Jogászgyűlésről a kúriai bírákat is hazarendelve sértődötten kirohannia a Kúria elnökének. (A független, pártatlan, elfogulatlan bíráknak pedig meg kellett volna tartaniuk az előadásukat, nem pedig sértődékeny főnökük utasítására otthagyni a szakmai konferenciát.) Nem kellett volna a nyugdíjas nénivel pereskedő Lázár Jánostól Csongrád-Csanád Vármegyében egymás után négy bíróságnak is bejelenteni, hogy „elfogultság” miatt nem tudnak dönteni a nagy hatalmú politikus és a nyugdíjas néni vitájában. (Végül csak az ötödik bíróság merte felvállalni a döntés felelősségét.) Nem sorolom tovább… A derekához bilincselt kézzel, lábbilincsben a vízfestékes lufi miatt vádlottak padjára állított aktivista, a világraszóló felháborodást keltő, menekülő embereket, gyereket rugdosó operatőr utólagos felmentése, a sértődött kúriai elnök által utasítgatott bírák, a politikus ügyben dönteni nem merő bíróságok és az ezekhez hasonló ügyek hosszú sora az, ami alkalmas arra, hogy megingassa a független, pártatlan, elfogulatlan bíróságokba vetett bizalmat és nem az, ha kritikát fogalmaz meg valaki. Nem egyszerű dolog „igazságot” szolgáltatni, miután maga az „igazság”, mint kifejezés a teljes hatályos joganyagban nincs definiálva! Úgy is fogalmazhatnék, hogy az igazságszolgáltatás olyasmit szolgáltat, ami nincs. Érdemben egyetlen helyen szerepelt a teljes hatályos magyar joganyagban az „igazság” szó. Az 1952. évi III. tv. (polgári perrendtartás) 1. §-ában, ahol állt, hogy a törvény biztosítja a „jogviták eldöntését az igazság alapján”. Ez a megfogalmazást azonban az Országgyűlés 1999. december 31. napján hatályon kívül helyezte. Pont ezért fontos a nyilvánosság, a kritika lehetősége, annak a „dogmának” a meghaladása, hogy a bíróság jogerős döntése nem kritizálható! dr. Zeke László – Nyitókép: Illusztráció – Melczer Zsolt – AI grafika


dr. Gaál Lóránt | 04.10. 10:16
Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től – kormányzati kommunikáció2015-ben Európa szembesült azzal, hogy a Közel-Keletről és Afrikából érkező százezrek nem állnak meg a tengerek és hegyek határainál. A migrációs válság olyan kihívás elé állította az Európai Uniót, amelyhez hasonlóval korábban nem kellett szembenéznie. Az uniós intézmények sürgető intézkedésekkel próbálták kezelni a helyzetet. De a legnagyobb vihart nem ezek a javaslatok kavarták, hanem a kvótarendszer. Az Európai Bizottság szerint a szolidaritás jegyében 120 ezer menedékkérőt kellett volna sürgősen áthelyezni Olaszországból, Görögországból és Magyarországról. Budapest esetében ez 54 ezer főt jelentett volna – egy számot, amelyet a magyar politika azonnal elutasított.A magyar kormány kvótaellenes álláspontja hamar törvényerőre emelkedett: az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy bíróságon támadja meg az EU döntését.A parlamenti vitákban szinte mindenki egyetértett abban, hogy a kvótarendszer káros, de a hangsúlyok eltértek. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Brüsszel „ideológiák hálójában vergődik”, miközben képtelen gyakorlati megoldást adni. Szerinte a bevándorlás nem „win-win”, hanem „lose-lose”: mindenki veszít vele.Tömegek ahogy ma is kommunikálják - Forrás: Melczer Zsolt Ai illusztráció A kormányoldali képviselők versenyt futottak abban, ki tudja keményebben bírálni az EU-t. Németh Szilárd egyenesen a „sikeres” nemzeti konzultációra hivatkozott, ahol több mint egymillió ember véleményének döntő többsége egy irányba mutatott: nem a bevándorlókat kell támogatni, hanem a magyar családokat. Az ellenzék bizonyos része viszont árnyaltabb álláspontot képviselt. Felvetették: bár a kvótarendszer nem elfogadható, egy egyszeri, csekély számú befogadás az uniós szolidaritás jegyében még vállalható lenne. Ez a nézőpont azonban kevés visszhangot kapott a közvéleményben. Az egész vita így végül nem arról szólt, hogyan lehetne kezelni egy történelmi léptékű migrációs válságot, hanem arról, hogyan lehet politikai tőkét kovácsolni belőle. A kormány Brüsszelt a nemzeti szuverenitást veszélyeztető erőként állította be, miközben a közvéleményt a félelemre és elutasításra építette. A migráció kérdéséből belpolitikai fegyver lett – egy olyan üzenet, amit újra és újra elismételtek. És ha sokszor mondják, előbb-utóbb el is hisszük. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció ---------------------------------------- Ahogy arról már szó volt, az Európai Migrációs Stratégiára tekintettel a Bizottság a migrációs válság kezelésére irányuló első intézkedéscsomagját 2015. májusában elkészítette. Azonban a javaslatcsomag végrehajtásáról nem született konkrét döntés. A Bizottság 2015. szeptember 9-én letette az asztalra a 2. intézkedéscsomagját, amelyben már szerepelt Magyarország is, mint a migrációval – a nyugat-balkáni útvonalon keresztül – jelentősen érintett ország, azaz „frontország”. A 2. javaslatcsomag Magyarországról 54.000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezésére tett javaslatot.Ezt a lehetőséget Magyarország elutasította, így a Tanács által meghozott 2015/1601 számú határozat, Magyarországot, mint áthelyezési céltagállamot jelölte meg és 1294 fő áthelyezését rendelte el két év alatt. Az áthelyezéssel kapcsolatos kérdésben Magyarország, hivatkozva a Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről szóló 2015. évi CLXXV törvényre az EU Bírósága előtt megtámadta a Tanács 2015/1601 határozatát. Az tény, hogy 2015-ben Magyarországot is jelentős migrációs hullám érte el (nyugat-balkáni útvonal). Az is tény, hogy az EU jelentős lépéseket akart tenni az illegális migráció meggátolására, az emberkereskedelem visszaszorítására. 2015. júniusában elindították az „EU haditengerészeti műveletét, amelynek célja az embercsempészek üzleti modelljének megzavarása a Földközi-tengeren. Az EUNAVFOR Med az EU migrációs kihívásra adott átfogó válaszának egyik eleme. A határozat lehetővé teszi a művelet első szakaszának megkezdését, amely az embercsempész- és emberkereskedő hálózatok megfigyelésére és értékelésére összpontosít.” A nyugat-balkáni útvonalon a migrációs nyomás, amely Magyarországot komolyan érintette szintén szerepelt az EU döntéshozóinak a problématérképén. A Bizottság 2015. szeptember 9-én letette az asztalra a 2. intézkedéscsomagját. Ez tartalmazta azt, hogy készüljön rendelet a biztonságos származási országok közös uniós listájáról (Bizottság javasolta, hogy Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó, Montenegró, Szerbia és Törökország is felkerüljön a biztonságos származási országok uniós listájára). Szorgalmazta a visszatérési politika hatékonyabbá tételét. „A Bizottság bemutatta a visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési tervet, amely meghatározza a tagállamok által megteendő azonnali és középtávú intézkedéseket az önkéntes visszatérés elősegítése, a visszatérési irányelv végrehajtásának megerősítése, az információmegosztás javítása, a Frontex szerepének és megbízatásának megerősítése a visszatérési műveletekben, valamint egy integrált visszatérés-kezelési rendszer létrehozása érdekében.”, valamint a Bizottság elfogadott egy visszatérési kézikönyvet „amely gyakorlati utasításokat kínál a nemzeti illetékes hatóságoknak az Európai Unióban tartózkodási joggal nem rendelkező migránsok visszatéréséhez”. Az előzőkön túl a menekültválság külső dimenziójának kezelésére is kiemelt figyelmet fordítottak, amelynek keretében az EU segítséget nyújt a szíriai lakosságnak és pénzügyi támogatást ad a szíriai menekültet befogadó országoknak, amelyre 3,9 milliárd eurót mozgósítottak, továbbá létrehozták a Vagyonkezelői Alap Afrikáért, amelybe 1,8 milliárd eurót különített el az EU pénzügyi eszközeiből egy „Sürgősségi Alap az afrikai stabilitásért és az irreguláris migráció kiváltó okainak kezeléséért”.Ami Magyarország számára a javaslatcsomag alapján kiemelt jelentőséggel bírt, az nem más volt, mint: „Sürgősségi áthelyezési javaslat 120 000 menekült számára Görögországból, Magyarországról és Olaszországból: a közép- és kelet-mediterrán, valamint a nyugat-balkáni útvonalon az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt illegális határátlépések száma miatt sürgős intézkedésekre van szükség. A Bizottság 120 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezését javasolja Olaszországból (15 600), Görögországból (50 400) és Magyarországról (54 000).” Megjegyzést érdemel, hogy a második intézkedés csomag áthelyezési mechanizmusa a szíriaiak és eritreaiak mellett az iraki állampolgárokat is érintette. Az előzmények után és tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (3) bekezdésére, valamint tekintettel az Európai Bizottság javaslatára és az Európai Parlament véleményére a Tanács kettő határozatot fogadott el, amelyek a következők voltak: 1. a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 2015/1523 határozata (2015. szeptember 14.), 2. nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 2015/1601 határozata (2015. szeptember 22.). Az országgyűlés 2015. november 16. napján tartott ülésén szintén szóba került a migráció, illetve a Tanács 2015/1601 határozata. Az elhangzottakból pár idézet: Orbán Viktor miniszterelnök: "Akárhogy is, azt látjuk, hogy az Unió sodródik; gyenge, bizonytalan és bénult. Tanácskozás és konferencia van rogyásig, de megoldások nincsenek. Ideológiák hálójában vergődünk, ahelyett, hogy a józan ész és saját kulturális hagyományaink alapján cselekednénk. Számos európai ország vezetője a mai napig azon agyal, hogy miképp oldják meg a bevándorlók tömegeinek beszállítását és befogadását, ahelyett, hogy közösen gyakorlati lépéseket tennénk végre az áradat megállítására. Brüsszelben még mindig azt állítják, hogy a bevándorlás jó dolog, miközben napról napra újabb bizonyítékokat kapunk arról, hogy a bevándorlás rossz dolog. Nem win-win, vagyis kölcsönös nyertes, hanem lose-lose, kölcsönös vesztes ez a helyzet." dr. Gulyás Gergely (Fidesz) : A javaslat célja az, hogy egy olyan mechanizmust alakítson ki, amelyre hivatkozással később a már előterjesztett jogalkotási aktus alapján állandósítva tudja a tagállamok között az Európába érkező bevándorlókat, menekülteket, terroristákat szabadon elosztani. Úgy gondoljuk, hogy ez teljesen elfogadhatatlan. Azt látjuk, hogy az Európai Unió továbbra sem képes arra, hogy a korábban a közösségi jog részévé vált európai uniós egyezményeket betartassa. Így a schengeni egyezmény továbbra is csupán írott szabály, de a gyakorlatban nem érvényesül. Továbbra is tízezrek áramlanak naponta Európa felé, és ezáltal egy olyan helyzetet idéz elő az Európai Unió, amelyet később maga sem tud kezelni. Dr. Bárándy Gergely (MSZP) : Azt mondom, amiben egyetértettünk, és két elemet szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy amit az Európai Unió eddig migrációs ügyben és bevándorlásügyben tett, az a nagy nullával egyenlő. Egyetértünk abban is, hogy a kvótarendszert nem szeretnénk látni és nem szeretnénk elfogadni. Azonban volt néhány olyan pont, ahol a javaslattal kapcsolatban kialakult vita, és mi ezért nem tudtuk támogatni a javaslatot. Az egyik, hogy úgy véljük, hogy annak ellenére, hogy vitatható a hasznossága annak a javaslatnak, amelyet az Unió a probléma megoldásának érdekében szeretne elénk terjeszteni, illetve szeretné a tagállamokat erre kötelezni, ennek ellenére bele kell-e hogy férjen a szolidaritás elvébe, tekintve itt természetesen az Európai Unión belüli szolidaritás elvét, az, hogy egyszer Magyarország kétezer főt befogadjon, vagy nem. Ez volt az egyik vitapont a Törvényalkotási bizottság ülésén. A kisebbségi véleményt megfogalmazók amellett érveltek, hogy egyszer kétezer fő befogadása lehet indokolt. Ez az, amit még azért az egyébként tetemes mennyiségű előnyért, amivel jár az európai uniós tagságunk, Magyarország megtehet, de ennél tovább nem mehet. Magyarán szólva, ez egy egyszeri és egyedi alkalom. Az, hogy egyébként olyan kvótarendszert vezessenek be, ahol meghatározhatatlan, előre meghatározhatatlan számú, de nagyszámú migráns befogadására kényszerül Magyarország, ez nem elfogadható. Németh Szilárd (Fidesz): Ezzel szemben a magyar emberek önvédelmi reflexe kiválóan működött, hiszen amikor mindenféle gúny tárgyává tették azt a nemzeti konzultációt, amit a miniszterelnök úr kezdeményezett ebben a témában, az emberek jól érezték, hogy arra a tízegynéhány kérdésre milyen válaszokat kell adni, és ezeket a válaszokat nemcsak hogy meghallgattuk, hanem el is fogadtuk, sőt ezeket a válaszokat képviseltük a Magyar Országgyűlésben, valamint a kormány és a kormány tagjai a különböző nemzetközi szervezetek - Európai Unió, ENSZ - ülésein, közgyűlésein. És ez elég egyértelmű volt, hiszen ebben a konzultációban 1 millió 100 ezer ember mondott véleményt, és a vélemények 90 és 95 százalékos szórásban egyeztek, tehát az emberek több mint négyötödös többséggel egyértelművé tették, ha Brüsszel képtelen arra, hogy azzal a politikájával, amit a bevándorlás kapcsán képvisel, megvédje Magyarországot, akkor Magyarországnak kell megvédenie önmagát. Világossá tették azt is, jól érzik, hogy különbség van menekült és illegális bevándorló között, hiszen egyértelmű volt az emberek véleménye abban a kérdésben, hogy nem az illegális bevándorlókat kell helyzetbe hozni, nem őket kell becsábítani az Európai Unióba vagy Magyarországra, hanem a magyar családokat és a magyar gyermekvállalást kell támogatnia a kormánynak.” Ahogy a felszólalásokból látható, EU/Brüsszel elleni kampány zajlott az országházban, egymást próbálták túllicitálni a felszólalók, Németh Szilárd külön kiemelte a „sikeres” nemzeti konzultációt is. Mindezek után az országgyűlés megalkotta a Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről szóló 2015. évi CLXXV törvényt. A törvény lényege szerint a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2015/1601 tanácsi határozat jogellenességének megállapítása iránt fel kell lépni bírósági úton. Az Országgyűlés felszólítja a Kormányt, hogy a határozat megsemmisítése érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke alapján indítson keresetet az Európai Unió Bírósága előtt.A kormány megtette a törvény által részére előírtakat, és pert indított az Európai Unió Tanácsa ellen. dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Gaál Lóránt | 04.08. 14:59
Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től - áthelyezésekA migrációs intézkedések tekintetében az áthelyezés azt jelenti, hogy olyan kérelmezőket helyeznek át Olaszországból és Görögországból, akiknél meggyőző módon bizonyítható az egyértelmű nemzetközi védelem szükségessége.2015-ben az Európai Bizottság előterjesztette első intézkedéscsomagját a migrációs válság kezelésére. A javaslat része volt 40 000 menedékkérő sürgősségi áthelyezése Olaszországból és Görögországból, 20 000 ember EU-n kívülről történő áttelepítése, a migránscsempészet elleni cselekvési terv, az Eurodac ujjnyomat-adatbázis használatának megerősítése és a kékkártya-irányelv jövőjéről szóló konzultáció. Magyarországot mindössze 1134 fő áthelyezése és áttelepítése érintette volna. Az áthelyezés a védelemre jogosult menedékkérők tagállamok közötti elosztását jelentette, míg az áttelepítés harmadik országból érkező menekültek befogadását. A migránscsempészet-ellenes terv a pénzügyi nyomozások hatékonyságát, a bűncselekményből származó bevételek elkobzását és a harmadik országokkal való szorosabb együttműködést célozta. Az Eurodac rendszer a menedékkérelmek elbírálásáért felelős tagállam kijelölését segítette, a kékkártya pedig a magasan képzett munkavállalók gyorsított eljárással történő belépését szabályozta. “A kékkártya-irányelv lényege, hogy: „Az EU 2009-ben feltételrendszert határozott meg azon harmadik országbeli munkavállalók számára, akik magas képzettséget igénylő munkát kívánnak vállalni a tagállamokban, ezek által összehangolt gyorsított eljárást és közös kritériumrendszert (munkaszerződés, szakképesítés és minimum bér) teremtett egy speciális tartózkodási és munkavállalási engedély kibocsátására, amelyet uniós kékkártyának hívnak.” Az intézkedések jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikkének (3) bekezdése adta, amely szükséghelyzetben átmeneti intézkedések elfogadását teszi lehetővé. A javaslat újdonság volt, hiszen első alkalommal indult szükséghelyzeti áthelyezési program. Eközben Magyarországon a kormány nemzeti konzultációt indított és plakátkampányt folytatott, amely a bevándorlás veszélyeire hívta fel a figyelmet. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a válság gyökerét kell kezelni, a külső határok védelmét kell erősíteni, és inkább Törökország támogatásában látott megoldást. 2015 nyarán a kormány döntött a magyar–szerb határra építendő ideiglenes kerítés előkészítéséről is, amely jelentősen visszaszorította a zöldhatáron történő átkelést. A közbeszédben azonban az EU lépései gyakran háttérbe szorultak a politikai kommunikáció mögött. Bár a Bizottság világos terveket és intézkedéseket dolgozott ki a migráció kezelésére, Magyarországon a kormányzati kommunikáció inkább a kvóták és a betelepítés elleni érvekre koncentrált. Eközben a kormány milliárdos összegeket fordított a konzultációra és tájékoztató kampányokra, amelyek sokszor eltúlzott fenyegetéseket hangsúlyoztak. A statisztikai adatok szerint ugyan a migrációs nyomás 2015-ben jelentős volt, de Magyarországon végül csak néhány száz menekült maradt tartósan, közülük is kevesen léptek be a munkaerőpiacra. Ez rávilágít arra, hogy a helyzet kezelésében az EU stratégiája és a magyar kormány politikai kommunikációja eltérő irányokat képviselt. A Magyar kormány nemzeti konzultációt szervezett és gyűlölet-kampányt indított. Óriásplakátokon hirdette, hogy a betelepülők elveszik a magyarok munkáját. Összességében a 2015-ös események azt mutatják, hogy míg Brüsszel konkrét szakpolitikai lépésekkel igyekezett kezelni a krízist, Magyarország inkább politikai és kommunikációs eszközökkel válaszolt, amelyben az EU szerepének bemutatása gyakran egyoldalú és hiányos, valamint félrevezető volt.A további részleteket Gaál Lóránt, az "Orbáni migráció" című sorozatában olvashatnak Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció ---------------------------------------- Az előző részből kiderült, hogy az, az „Átkozott Brüsszel” már 2015-ben olyan stratégiát igyekezett kidolgozni, amely törekszik kezelni a migráció által kialakult kaotikus helyzetet. A tények alapján kijelenthető, hogy az európai vezetők nagy része nem gondolja úgy, hogy mindenkit be kell engedni Európába, illetve, hogy az európai vezetőknek fontos a határvédelem és az embercsempészek elleni küzdelem. Ahogy azt már részleteztük , az Európai Migrációs Stratégiának a legellentmondásosabb része „Reagálás az Unió területén megjelenő, nagyszámú érkezőre: Áthelyezés” címet viselte. A Bizottság elkezdte az Európai Migrációs Stratégia végrehajtását azzal, hogy elkészítette az első intézkedéscsomagját, ami nyilván mást tartalmazott, mint amit kormányzati kommunikáció hirdetett. 2015. május 27-én az európai migrációs stratégia két héttel korábbi benyújtását követően a Bizottság előterjesztette a migrációs válság kezelésére irányuló első intézkedéscsomagját. A javaslatcsomag 40 000 nemzetközi védelemre szoruló személy Olaszországból és Görögországból más tagállamokba való sürgősségi áthelyezéséről, a tagállamoknak 20 000 nemzetközi védelemre szoruló személynek az EU határain kívülről való áttelepítéséről, a migránscsempészet elleni uniós cselekvési tervről, az ujjnyomatvételről (Eurodac), valamint a kékkártya-irányelv jövőjéről szólt. A migránsok áthelyezése, az át-és letelepítése kapcsán Magyarországot két év alatt, a Bizottság javaslatcsomagja szerint Olaszországból 496 fő, Görögország 331 fő, át-és letelepítés esetén pedig 307 fő, összesen 1134 fő érintette volna. Megjegyzést érdemel, hogy az áthelyezés azt jelenti, hogy olyan kérelmezőket helyeznek át Olaszországból és Görögországból, akiknél meggyőző módon bizonyítható az egyértelmű nemzetközi védelem szükségessége. Az át-és letelepítés alatt az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő, harmadik országbeli személyeknek – az Egyesült Nemzetek (ENSZ) menekültügyi főbiztosának értékelését követően, és az ő kérelmére történő – átszállítása értendő valamely harmadik országból egy uniós tagállamba, azzal a céllal, hogy befogadják és a nemzetközi védelem valamely formájában részesítsék őket. A migránscsempészet-ellenes cselekvési terv keretében – többek között – elhatározták a pénzügyi nyomozás hatékonyabbá tételét, a bűncselekményből (embercsempészetből) származó jövedelmek nyomon követése és elkobzása érdekében, együttműködés fokozását a harmadik országokkal, útmutató és iránymutatások kidolgozása a közlekedési és határvédelmi hatóságok számára, az embercsempészettel szemben visszatartó erőt képviselő kiutasítás hatékonyságának növelését.Az Eurodac olyan biometrikus adatbázis, amelynek célja a Dublini Rendelet alkalmazásának megkönnyítése, amely rendelet meghatározza, hogy mely tagállam felelős az Európai Unióban és a Dublini Rendelet társult országaiban (Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein) benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálására.A kékkártya-irányelv lényege, hogy: „Az EU 2009-ben feltételrendszert határozott meg azon harmadik országbeli munkavállalók számára, akik magas képzettséget igénylő munkát kívánnak vállalni a tagállamokban, ezek által összehangolt gyorsított eljárást és közös kritériumrendszert (munkaszerződés, szakképesítés és minimum bér) teremtett egy speciális tartózkodási és munkavállalási engedély kibocsátására, amelyet uniós kékkártyának hívnak.” . A kékkártya-irányelv jövője kapcsán indított konzultáció célja az volt, hogy „előmozdítsa a vitát és összegyűjtse az olyan fontos ügyekkel kapcsolatos visszajelzéseket, mint például: mit kellene tennie az EU-nak, hogy növelje vonzerejét a magasan képzett munkaerőért folyó globális versenyben? Hogyan lehetne javítani az uniós kékkártya-rendszeren? Hogyan lehet segíteni a vállalkozásokat abban, hogy felvehessék azokat a szakképzett embereket, akikre szükségük van, és ezzel egyidejűleg hogyan lehetne maximalizálni a migránsoknak a társadalomhoz való hozzájárulását?” . Amit fontos kiemelni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikkének (3) bekezdése („Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.”) szerinti felhatalmazás alapján készítette elő a Bizottság a javaslatát, amelyre egyébként ez volt az első alkalom és hangsúlyozzák, hogy a „szükséghelyzeti áthelyezési program indul Olaszország és Görögország támogatására. A program azokra a nemzetközi védelemre szoruló szíriai és eritreai állampolgárokra fog kiterjedni, akik 2015. április 15. óta érkeztek vagy a mechanizmus elindítása után fognak megérkezni Olaszországba vagy Görögországba.” . A Bizottság kiemelte továbbá, hogy a fentiekben részletezett intézkedéscsomagot minősített többséggel kell elfogadnia a Tanácsnak, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően. Ezzel szemben a magyar kormány? Nemzeti konzultációt indított és teleplakátolta az országot „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”, „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat!” és a „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a törvényeinket!”. Kovács Zoltán kormányszóvivő közlései a következők voltak 2015. április 24-én: „A kormány választ vár arra is, hogy azonnal vissza lehessen-e fordítani azokat, akikről azonnal bebizonyosodik, hogy csak kihasználják az „illegális migrációra bátorító” európai szabályokat - mondta Kovács Zoltán, akinek közlése szerint az állampolgárok elmondhatják azt is, egyetértenek-e azzal, hogy a Magyarországra érkező illegális bevándorlók vegyék ki a részüket az általuk generált költségek előteremtéséből. A kormányszóvivő kitért arra is, hogy Magyarország véleménye az illegális bevándorlásról nem tér el gyökeresen az Európai Unió álláspontjától, hiszen a magyar kormány is úgy gondolja, hogy a problémát a gyökerénél kell orvosolni, vagyis lehetőleg a „kibocsátó országokban” kell megteremteni azokat a feltételeket, amelyekkel a "megélhetési bevándorlók" el sem indulnak.” Mit mondott 2015 szeptemberében Orbán? „Ezek az országok úgy érezhetik, hogy a vezetőik uralják a helyzetet, mi pedig nem, ráadásul semmilyen európai terv nincs a válsághelyzet kezelésére, az EU nem a helyzetet, hanem a következményeit akarja kezelni, miközben a helyzetet sem számolta fel. A kvóta, bármit is jelentsen, az egyetlen terv, de ezt nem tudjuk elfogadni, mert az okot nem orvosolja – mondta Orbán, aki szerint a külső határainkat kell ellenőrizni…….. „A magyar álláspont nem a kvóta ellen van, arról majd lehet értelmesen beszélni, az időzítéssel van problémánk. Amíg nem tudjuk a külső határainkat megvédeni, addig nem érdemes erről beszélni”…… Sokkal értelmesebb lenne, ha az EU létrehozna egy pénzügyi alapot, amiből például Törökországnak nyújtanánk segítséget, hogy a menekülteket ott tudják kezelni – mondta.” . Ahogy látható volt az EU Bizottságának szabályozási javaslatából, felesleges volt a magyar kormánynak arra a kérdésre választ várnia, hogy azonnal vissza lehet-e fordítani azokat, „akikről azonnal bebizonyosodik, hogy csak kihasználják az „illegális migrációra bátorító” európai szabályokat”, mivel egyértelmű választ adott rá a Bizottság, azaz: IGEN. A másik, hogy az Európai Migrációs Stratégia egyértelműen rögzíti, hogy van a válság kezelésére terv, van forrásbiztosítás a migráció kiváltó okainak kezelésére és ezt meg is fogalmazták (lásd: Európai Migrációs Stratégia). Gyakorlatilag egy olyan kommunikáció folyt, amely nem az illegális migráció megakadályozása érdekében tett Uniós intézkedések vagy javaslatok széles spektrumát mutatta be, hanem egy olyan, ami az Európai Migrációs Stratégiában rögzített tényeket is letagadta. A migrációs tájékoztatóra és a nemzeti konzultációra elköltött összegek és annak hatékonysága kapcsán 2015-ben több cikk is megjelent: Az akkor még nem a kormány szolgálatába állított Origo akkori írásában közölte, hogy „Majdnem négyszer annyit költ a kormány a bevándorlásról zajló nemzeti konzultációs kampányra, mint amennyit a külföldön dolgozó magyar fiatalok hazacsábítását célzó, Gyere haza, fiatal! programra. Utóbbi százmilliós kerete sem több egyébként annál, mint amennyibe másfél szék kialakítása került a felcsúti stadionban.” , valamint „A csaknem 400 milliós tájékoztató kampánynál jóval drágább maga a nemzeti konzultáció, amelynek visszaküldhető kérdőíveit mind a nyolcmillió választópolgárnak levélben juttatják el. Az ívek kinyomtatására, postázására, valamint a visszaküldött levelek feldolgozására és értékelésére csaknem egymilliárd forintot szán a kormány.” . Emlékszünk még rá? forrás: https://www.origo.hu/itthon/2015/6/381-millio-idegengyulolo-kampany-nemzeti-konzultacio-bevandorlas Tulajdonképpen hasonlóan vélekedett akkoriban az Index is, mivel az alábbiakat írta meg: „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját! Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat” – olvashatták már júniusban a magyarul köztudottan jól beszélő szírek, afgánok és pakisztániak útban Németország felé. Az év elején 600 milliót költöttek a „Magyar reformok működnek” kampányra, ezután csapott le az országra a Habony Árpád agyszüleményének tekintett menekültellenes propaganda. A Magyar Nemzet hasábjain 2015. 12.12-én pedig megjelent, hogy „De mára a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyettesének tájékoztatásából is az látszik, alig mérhető azoknak a migránsoknak a száma, akik hazánkban akartak maradni. Tállai András a szocialista Kiss László írásbeli kérdésére közölte, hogy idén 101 fő menekültként elismert személy foglalkoztatásának megkezdését jelentették be a munkáltatók a munkaügyi kirendeltségeken. De azt is hozzátette a miniszterhelyettes, hogy 66 menekült munkaviszonyát megszüntették. Igaz, a válaszból az nem derül ki, hogy van-e átfedés a megkezdett és a megszüntetett munkaviszonyok között, és a 101 Magyarországon munkát vállaló menekült közül szüntették-e meg 66 munkaviszonyát. Azonban ha így volt, akkor csupán 35 menekültnek van továbbra is munkaviszonya, s veszi el a magyaroktól a munkát a kormányzati propaganda alapján.” . A KSH által közzétett statisztika az alábbi migrációs adatokat mutatják:Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/menekult15.pdf Azért az látható, hogy a migrációs nyomás 2015-ben jelentős volt Magyarországon, tenni kellett ellene. A kormány a „rendkívüli bevándorlási nyomás kezelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről” szóló 1401/2015. (VI. 17.) Korm. határozat alapján döntött, hogy elrendeli a magyar–szerb határszakaszon a zöldhatár átjárhatóságának megszüntetése érdekében körülbelül 175 km hosszúságban 4 m magasságú, határőrizeti célú ideiglenes kerítés létesítésének előkészítését. A megvalósítás érdekében az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvénytmódosította a parlement: „Magyarország területének a Közösségi Kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 10 méteres sávja az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények építése, telepítése és üzemeltetése, valamint a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása céljából e törvény szerint igénybe vehető.”. A határőrizeti célú ideiglenes kerítés valóban megakadályozta – vagy legalábbis jelentősen megnehezítette - a zöldhatáron történő átkelést, az ország biztonsági, társadalmi szempontjából nem lehet rossz döntésnek tekinteni. Az már más kérdés, hogy az akkori migrációval kapcsolatos nemzeti konzultáció és az azt kísérő „kampány” érdemi változást nem hozott a hazai munkaerőpiaci viszonyok között. Az Európai Migrációs Stratégiában szereplő megállapítások kormányzati szinten történő elhallgatása, vagy teljes félremagyarázása elegendő volt arra, hogy a félelmet elterjessze az országban és egy új, Brüsszel képében megjelenő gonosz kerüljön kijelölésre, annak ellenére, hogy az EU valóban küzdött/küzd az illegális migráció ellen. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Gaál Lóránt | 04.07. 22:36
Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től - embercsempészekAz elmúlt években a kormány, illetve a kormánymédia hatására a közbeszédben is gyakran jelenik meg az az állítás, hogy az Európai Unió célja a migránsok betelepítése, és nem törekszik a migráció megállítására. A tények azonban árnyaltabb képet mutatnak: már a 2015-ös válság idején, amikor valóban tömegesen érkeztek migránsok az EU területére, az uniós döntéshozók több fronton lépéseket tettek a helyzet kezelésére.Az Európai Parlament 2015 áprilisában állásfoglalást fogadott el, amely kiemelte az embercsempészek szerepét és felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a hálózatok évi több milliárd eurós haszonhoz jutnak, miközben veszélybe sodorják a migránsok életét és biztonságát. Az állásfoglalás nyomatékosította: a tagállamoknak és a harmadik országoknak szigorúbb büntetőjogi eszközökkel kell fellépniük az embercsempészet ellen. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság kidolgozta az Európai Migrációs Stratégiát, amely három fő célt határozott meg: a külső határok védelmének erősítését, az embercsempész hálózatok elleni fellépést, valamint a menedékkérelmek közös kezelésének javítását. A stratégia hangsúlyozta az azonnali intézkedések szükségességét, például a tengeren bajba jutottak mentését és a leginkább érintett tagállamok támogatását. „Magyarország 2015 óta mondja egész Európának és a németeknek is, hogy a migráció veszélyes és védekezni kell ellene - mondta Orbán Viktor, aki a csütörtöki németországi gázolást - egy afgán menedékkérő hajtott autóval emberek közé München belvárosában - úgy kommentálta: "gyakran van úgy, hogy az ember nem örül, hogy igaza lesz, ez egy ilyen helyzet". Orbán Viktor Ezzel szemben az EU célkitűzései között szerepelt a migráció kiváltó okainak kezelése is: partnerségi együttműködések kialakítása a származási és tranzitországokkal, a visszatérési rendszerek hatékonyabbá tétele, valamint tájékoztató kampányok indítása annak érdekében, hogy csökkenjen az illegális útvonalak vonzereje.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz egyik legnagyobb vitát az úgynevezett áthelyezési mechanizmus váltotta ki. Ez ideiglenes elosztási rendszer lett volna, amelynek célja a tagállamok közötti tehermegosztás a nemzetközi védelemre szoruló menedékkérők esetében. A javaslat figyelembe vette volna a tagállamok gazdasági teljesítményét, lakosságszámát és munkanélküliségi rátáját. Ez az elem azonban számos tagállam, köztük Magyarország részéről erős ellenállásba ütközött, és politikai viták középpontjába került. Fontos kiemelni, hogy bár a közbeszédben gyakran úgy jelenik meg, mintha „Brüsszel” korlátlan befogadást szorgalmazott volna, a stratégia valójában a kontrollált, közös európai fellépést célozta. Az EU vezetői nem azt vallották, hogy mindenkit be kell engedni, hanem a határvédelem és a rend fenntartása mellett érveltek. Összességében az Európai Unió már a 2015-ös válság kezdetén lépéseket tett a migráció kezelésére. Az intézkedések középpontjában a határbiztonság, az embercsempészek elleni harc, a menedékkérelmek szabályozott elbírálása és a tagállamok tehermentesítése állt. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció ---------------------------------------- Orbán állításai és az uniós valóságGyakorlatilag a kormány és a kormánymédia részéről 10 éve nem hallható más, mint az, hogy az EU illegális migránsokat akar betelepíteni országunkba, az illegális migrációt nem akarja megállítani és bárki, aki ezt az álláspontot megkérdőjelezi az „migránssimogató”. 2025-re eljutottunk oda, hogy Magyar Péter és a Tisza párt EU képviselői a brüsszeli migrációpárti javaslatokat támogatják, sőt még a Tisza Szigeteknek is a brüsszeli migránspolitikát kell népszerűsíteniük. Jelen cikksorozatban az illegális migrációra vonatkozó, elmúlt 10 év EU-s lépéseit mutatjuk be. A kezdetek – nem mintha azt megelőzően nem lett volna Uniós szinten szabályozva a migrációs kérdés – 2015-re tehetők, amikor is – vita tárgyát nem képezhető módon – valóban tömegesen lepték el az Unió területét a migránsok.Tényként kijelenthető, hogy 2015-ben az Európát érő migrációs nyomás jelentős volt. Kérdés, tett-e bármit az Unió vagy csak Orbán Viktor? Orbán 2015-ös és egy 2025-ös nyilatkozatából szemezgetve: 1. „Kétségkívül van egy komoly véleménykülönbség az európai vezetők és Magyarország között. Az európai vezetők nagy része úgy gondolja, hogy mindenkit be kell engedni, ezt a gyakorlatot is folytatják, sőt általánosak azok az európai nyilatkozatok, amelyeket nem lehet másképpen értelmezni egy illegális bevándorló fejével, minthogy komoly esélyük van arra, hogy Európába jöjjenek, ide beengedjék őket, és itt maradjanak – leginkább Németországban. Ez egy olyan tény, amivel szembe kell nézni, nem érdemes homokba dugni a fejünket, és úgy látom, hogy az Európai Unió még mindig nem érti, hogy csak akkor van esélyünk a polgáraink jogos igényét kielégíteni, a biztonság iránti vágyukat kielégíteni, az emberek igényének eleget tenni, hogyha meg tudjuk védeni a határainkat. Ma minden erőnket erre kell összpontosítani. Amely nyilatkozat vagy javaslat a figyelmet erről eltereli, az valójában gyengít bennünket. Európának most erősnek kellene lennie, a legrosszabb kombináció, hogyha az ember gazdag és gyenge. Ez a helyzet Európával. Tehát a határaink megvédésben erőt kell mutatnunk.Amit eddig ismerünk írásos javaslatot, abban az van, hogy a Görögországban és Olaszországban lévő emberekből áthoznának Magyarországra néhány ezret, tehát nem arról van szó, hogy valahol Európában csellengőkből érkeznének ide, hanem Görögországból és Olaszországból, az ottani táborokból hoznának ide embereket úgy, hogy egyébként többen érkeznek Magyarországra: kétszer többen, mint Olaszországba, és vagy hatszor többen, mint Görögországba. Tehát azokból az országokból akarnak idehozni embereket, ahová kevesebb bevándorló érkezik, mint Magyarországra, kvótarendszerben elvinni kellene Magyarországról, de ilyen javaslat semmilyen írásos formában nem született”. (2015.09.04.) 2. „Magyarország 2015 óta mondja egész Európának és a németeknek is, hogy a migráció veszélyes és védekezni kell ellene - mondta Orbán Viktor, aki a csütörtöki németországi gázolást - egy afgán menedékkérő hajtott autóval emberek közé München belvárosában - úgy kommentálta: "gyakran van úgy, hogy az ember nem örül, hogy igaza lesz, ez egy ilyen helyzet". Hangsúlyozta: "Magyarország 2015 óta mondja mindenkinek, nemcsak a németeknek, hanem egész Európának, hogy ne veszítsék el a józan eszüket a migrációval kapcsolatban; Magyarország az első pillanattól kezdve tudta, hogy a migráció veszély, amivel szemben meg kell védeni magunkat.""Amiért boldogok vagyunk, az az, hogy ebből mi kimaradtunk" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez az "európai betegség" Magyarországot nem fertőzte meg. "Nem tudom, hány év óta rugdosnak bennünket, meg taposnak a mellkasunkra, fizetünk napi egymillió dollárt azért, mert nem engedjük be őket, ellenállunk az európai migrációs paktumnak, föllázadtunk ellene, de kitartottunk" - fogalmazott. Úgy értékelt: a Soros-terv - bár Magyarországon a baloldal tagadta, hogy létezik - valójában működik, az elmúlt kilenc évben 9 millió migráns érkezett Európába, az európai vezetők, politikusok, embercsempészek, bűnözők, NGO-k és illegális hálózatok hozzák be "az ide nem való, legtöbb esetben nem is békés szándékkal érkező, itt nem dolgozni, hanem inkább a mi pénzünkön megélni akaró idegeneket".” (2025.02.14. MTI)Migráció számokban:Nyugat Balkán: Orbánon kívül cselekedett tehát az EU vagy sem? Egyértelműen kijelenthető, hogy igen, mivel már 2015-ben az európai döntéshozók is megértettek azt, hogy súlyos a helyzet és cselekvésre szánták el magukat. Ennek keretében a Földközi-tenger térségében történt legutóbbi tragédiákról és az EU migrációs és menekültügyi politikájáról szólóan az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalást fogadott el (https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-8-2015- 0176_HU.html). Már ez az állásfoglalás is – többek között – megállapította az embercsempészek által okozott károkat (állásfoglalás G pontja rögzíti, hogy: „mivel a csempészek és az embercsempészek kihasználják az illegális migrációt, és saját anyagi haszonszerzésük fejében veszélybe sodorják a migránsok életét, ezrek haláláért felelősek, és súlyos kihívás elé állítják az Uniót és a tagállamokat; mivel az embercsempészek bűnözői tevékenységek révén mintegy évi 20 milliárd euró haszonra tesznek szert; mivel az Europol szerint az illegális migránsok földközi-tengeri átkelésének szervezésében aktívan részt vevő szervezett bűnözői csoportok eddig is részt vettek ember-, kábítószer- és fegyvercsempészetben, valamint terrorista tevékenységekben; mivel 2015. március 17-én az Europol elindította „Mare” elnevezésű Közös Operatív Csapatát, hogy leszámoljon ezekkel a bűnözői csoportokkal.” Erre tekintettel is az említett állásfoglalás – szintén többek között – rögzíti, hogy fel kell velük szemben lépni: (állásfoglalás 14. pont „sürgeti a tagállamokat és a harmadik országokat a lehető legszigorúbb büntetőjogi szankciók bevezetésére a – mind az EU-ba irányuló, mind az Unió területén áthaladó – emberkereskedelem és embercsempészet ellen, valamint azon egyének vagy csoportok ellen, akik az EU-n belül kizsákmányolják a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsokat, egyúttal biztosítva, hogy a menedékkérők megsegítésére sietőket és a veszélybe került hajókat nem vonják felelősségre;”).Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz Európai Tanács 2015. április 23-i nyilatkozatára és az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalására tekintettel az Európai Bizottság elfogadta az Európai Migrációs Stratégiát. A stratégia a bevezető részét követően azonnali intézkedések (Életmentés a tengeren, Az embercsempész bűnszövetkezetek célba vétele, reagálás az Unió területén megjelenő, nagyszámú érkezőre: áthelyezés, a lakóhelyét elhagyni kényszerült, védelemre szoruló személyek védelmének biztosítására vonatkozó közös megközelítés: letelepítés, partnerségi együttműködés a harmadik országokkal a migráció származási útvonalainak kezelésére, az uniós eszközök felhasználása a leginkább érintett tagállamok segítésére), a migrációkezelés javítására szolgáló négy pillérre (az illegális migráció kiváltó okainak csökkentése, határigazgatás – életmentés és a külső határok biztosítása, Európa kötelezettsége a védelem nyújtására: erős közös menekültügyi politika, a jogszerű migrációval kapcsolatos új szakpolitika és a merre tovább fejezetekre) osztották fel. Ahogy az látható az Európai Bizottság az Európai Migrációs Stratégiában az embercsempész bűnszervezetek célba vételét kiemelt célként határozta meg. Ennek keretében az embercsempészek által használt hajók szisztematikus azonosítása, elfogása és megsemmisítése szintén kiemelt szempont volt. Meghatározták, hogy az EU azonnali intézkedéseket is hozhat, hogy beavatkozzon a származási és tranzitrégiók útvonalain. A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) együttműködik a partnerországokkal, hogy konkrét intézkedéseket hozzon a veszélyes utazások megelőzésére (pl.: Észak-Afrikával és Afrika szarvával kezdve a folyamatot és építve a Közel-Keleten már meglévő programra, vagy többcélú központ létrehozásának a terve Nigerben, Líbiai és a Szíriai válság kezelése). Mindemellett a döntéshozók észlelték, hogy „Az illegális migráció egyik ösztönzője az a tudat, hogy az EU visszatérési rendszere – amely az illegális, illetve azon migránsok kiutasítására szolgál, akiknek a menedékjog iránti kérelmét elutasították – nem működik tökéletesen. Az embercsempész hálózatok gyakran kihasználják azt, hogy viszonylag kevés kiutasítási határozat kerül végrehajtásra – a 2013-ban kiadott kiutasítási határozatoknak mindössze 39,2 %-a esetében került sor tényleges végrehajtásra.” (Európai Migrációs Stratégia III.1. Az illegális migráció kiváltó okainak csökkentése, Visszatérés cím). Ezen cím esetében megjegyzték, hogy a végrehajtási arány növelése érdekében segítséget kell adni (kapacitásépítés, tájékoztatási és tudatosság-erősítő kampányok, valamint a visszailleszkedési intézkedések támogatása útján) a harmadik országoknak, mivel nem tettek eleget a nemzetközi kötelezettségüknek és nem fogadták vissza az Európában illegálisan tartózkodó állampolgáraikat. A fentiek alapján azért az látható, hogy az, az „Átkozott Brüsszel” olyan stratégiát igyekezett kidolgozni, amely törekszik kezelni a kaotikus helyzetet. A tények alapján nem nehéz megállapítani, hogy az európai vezetők nagy része nem gondolja úgy, hogy mindenkit be kell engedni, az európai vezetőknek fontos a határvédelem! Az Európai Migrációs Stratégiának a legellentmondásosabb része „Reagálás az Unió területén megjelenő, nagyszámú érkezőre: "Áthelyezés” címet viselte. Gyakorlatilag az egész kormányzati kommunikációt ez, és ahogy látható a mai napig is ez uralja. Mit is rögzít az Európai Migrációs Stratégiának ezen része? Azt, hogy „A Földközi-tenger medencéjében kialakult helyzet kezelése céljából a Bizottság május végéig javaslatot tesz az EUMSZ 78. cikkének (3) bekezdése alapján előirányzott veszélyhelyzeti reagáló rendszer aktivizálására. A javaslat magában foglal egy, az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyekre vonatkozó ideiglenes elosztási mechanizmust, hogy minden tagállam részvétele méltányos és kiegyensúlyozott legyen ebben a közös erőfeszítésben. A megállapított szabályoknak és garanciáknak megfelelően a fogadó tagállam lesz felelős a kérelmek vizsgálatáért.A mellékletben található az újraelosztási kulcs, amely olyan kritériumokon alapul, mint a GDP, a lakosság mérete, a munkanélküliségi ráta, a korábbi menedékkérők és letelepített menekültek száma. Ez a lépés a tartós megoldás előfeltétele. Az EU-nak állandó rendszerre van szüksége ahhoz, hogy megossza a nagyszámú menekülttel és menedékkérővel kapcsolatos felelősséget a tagállamok között.A Bizottság 2015 végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő egy olyan kötelező erejű és automatikusan aktivizálódó áthelyezési rendszer kialakítása céljából, amely arra szolgál, hogy tömeges beáramlás esetén elossza az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyeket az EU-n belül. A rendszer figyelembe fogja venni a tagállamok által korábban, önkéntes alapon tett erőfeszítéseket.”. Ebben a kérdésben született Magyarországgal szemben EU Bírósági elmarasztaló döntés, melynek részleteire még ki fogunk térni. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Gaál Lóránt | 04.01. 22:34
2025. július 14-én a Hír tv 17 órakor kezdődő híradójában Magyar Pétert úgy állították be, mint aki illegális migránsok támogatója lenne. Persze nem bírt hír értékkel a Hír tv-n, hogy a vasúti közlekedés, az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, az önkormányzatiság és napestig sorolható lenne, ami romokban áll az országban, így ezen témák nem voltak porondon. Gyakorlatilag az elhangzottak színtiszta vádaskodásnak tűntek bármiféle tényszerű adatok, információk bemutatása nélkül. A Hír-tv-n az illegális migrációval kapcsolatban a következő hangzott el „Támogatták a migrációs kvótarendszert azt, hogy 200 millió euróra bírságolja hazánkat az Európai Unió Bírósága a határzár miatt és szorgalmazták az illegális bevándorlók uniós szintű szétosztását is. Többek között ezek azok a brüsszeli migrációpárti javaslatok, amiket a TISZA Párt EP képviselői megszavaztak. A napokban pedig az is kiderült, hogy már a Tisza Szigeteknek is a brüsszeli migráns politikát kell népszerűsíteniük.” E tekintetben több kérdés is felmerül.1. Melyik Eu-s szerv tudná határozatával az Európai Unió Bíróságának döntését befolyásolni? 2. Jól értelmezte-e a főszerkesztő a hivatkozott bírósági döntést? 3. Ki és honnan tájékozódva jelenti ki ilyen bátran (nem véleményként, hanem tényként), hogy Tisza Szigeteknek a brüsszeli migrációs politikát kell népszerűsíteni?Az első kérdésre a válasz egyértelműen kijelenthető, azaz, hogy: NEM, mivel világos hatásköri szabályok vannak, mondhatnám azt is, hogy jogállami. A második kérdés tekintetében, az alábbiak miatt szintén NEM a válasz. Az EU Bizottság Magyarországi Képviselete 2024. június 14-én kiadott egy közleményt, amelyben a következők szerepelnek: „Egyes sajtóértelmezésekkel szemben az Európai Unió Bíróságának június 13-i ítélete nem kötelezi Magyarországot sem illegális migránsok befogadására, sem az ország jogszerű határvédelmi intézkedéseinek feladására. Az ítélet valójában azt állapította meg, hogy Magyarország nem hozott meg több olyan intézkedést a menedékkérők kérelmeinek elbírálási eljárása és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeliek visszaküldése tekintetében, amelyek meghozatalára a tagállamok által közösen elfogadott és más nemzetközi megállapodásokra is épülő uniós jogszabályok kötelezik az országot.” Egyébként, aki az ítéletet átolvassa, annak teljesen egyértelművé válik, hogy az EU Bizottság Magyarországi Képviselete adja meg a megfelelő tájékoztatást az állampolgáraink számára (az ítélet teljes terjedelemben elérhető).Azzal kapcsolatban, hogy a Tisza Szigeteknek is a migráns politikát kell népszerűsíteniük, mivel a Hír tv szerint a „napokban pedig az is kiderült”. Biztos sokakat foglalkoztat, hogy honnan derült ki? Utánajártunk, hátha kiderül. Érdekes volt, hogy mi meg azt az információt kaptuk, hogy a Tisza Szigetek nem, ahogy Magyar Péter sem támogatják az illegális migrációt, sőt azt kifejezetten ellenzik, elutasítják. A következőkben elindítunk egy, az illegális migrációra vonatkozó cikksorozatot, amely az elmúlt 10 év EU-s lépéseit fogja bemutatni. Az írásokból kiderül, hogy pont Orbán Viktor nem akart együttműködést a tagállamokkal az illegális migráció visszaszorítása érdekében, illetve, hogy folyamatos volt állampolgáraink felé a mellébeszélés, a félinformációk adása. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció



Koszi Ferenc | 01.10. 13:30
Amikor az „államadósság” szó hallatán összerándul a gyomrod, mert hirtelen rád szakad az érzés: a saját adósságaid még el sem fogytak, erre meg az ország terhét is cipelned kell – akkor jó helyen jársz. A hitelkártyád tortúrája még élénken él benned, és megfogadtad: soha többé. Párás szemmel nézed, ahogy a kormány ilyenkor pont azt teszi, amit te már soha – tovább növeli a hiányt, és ezzel az államadósságot. Neked.Mi is az államadósság?Az államadósság egyszerűen fogalmazva: az ország tartozása. Minden forint, amit a kormány elköltött, de nem volt rá fedezet – így hitelből oldotta meg. Ezt általában úgy teremtik elő, hogy állampapírt bocsátanak ki, vagy hitelt vesznek fel belföldi és külföldi hitelezőktől. Az adósság nem egyetlen „számla”, hanem az államháztartás teljes terhe: a központi költségvetésé, az önkormányzatoké, és a kormányzati szektor egyéb szereplőié. A lényeg: amikor az állam többet költ, mint amennyi bevétele van → nő az adósság. Ezt hívjuk költségvetési hiánynak. Ha a hiány tartós, az adósság is az lesz. És ekkor bekúszik a képbe a GDP, és elkezdjük az államadósságot GDP-arányosan figyelni. Mivan? A zavar már tetőzik. Még ezt az adósságot is el kell osztani a GDP-vel – ami egy teljesen pontatlan szám?A kaotikus, mégis szükséges mutatóAz államadósság és a GDP kapcsolata olyan, mintha egy hurrikánban próbálnánk papírsárkányt irányítani: elméletben egyszerű, a gyakorlatban minden pillanatban máshova csapódik. Ingatag, dülöngélő, hektikus mutató ez, amely mégis ott trónol minden gazdasági elemzés élén – mert nincs jobb, csak pontosabb illúziók.Koszi Ferenc - AI illusztrációA számok ráadásul hajlamosak önálló életre kelni. Elég, ha a GDP visszazuhan, és máris nagyobbnak tűnik az adósság, pedig egy fillérrel sem költött többet az állam – csak kisebb lett a torta, amin osztozunk. A másik oldalon néha az adósság nő, de a GDP gyorsabb növekedése szépen elfedi, mintha takarót húzna a hiányra: a grafikon mosolyog, te meg vakarod a fejed. Ehhez jön, hogy maga a GDP is egy pontatlan, torz távcső, amin keresztül próbáljuk belőni, mekkora a szakadék. És közben az államadósság sem marad nyugton: kamatok, új hitelek, törlesztések, átvariálások – mintha futó szőnyegen próbálnál egy tál levest egyensúlyozni.Káosz? Abszolút. Szükséges? Sajnos igen. Működik? Meglepő módon néha. De legalább van min szörnyülködni – és legalább már érted, mit nézel, amikor a szomszéd csak bólogat. Miért baj, ha magas? És miért baj, ha rosszul mérjük?Ha az adósság magas, nő a kamatteher (több pénz megy el a semmibe), romlik a hitelesség (a befektetők drágábban adnak kölcsönt), és kevesebb marad oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra – vagyis mindarra, amitől élhetőbb lenne az ország.Ez nem makró, hanem mikro: a te életedben csapódik le. A gond nem csak a szám maga, hanem az átlátszatlanság. Ha a GDP torz, a költségvetés fedett, és az adósság aránya politikai fegyver, akkor az állampolgár sötét szobában matat – miközben mások döntik el, mekkora lesz a következő generáció terhe. A felelős államadósság-kezelés azt jelenti, hogy nem hiányból élünk, nem a jövő terhére költekezünk, és nem hazudunk a számokkal. A jól kezelt államadósság olyan, mint a diéta: fájdalmas, lassú, de nincs nélküle egészség.Záró gondolatAz államadósság nem ördögtől való. A baj ott kezdődik, amikor nem tudjuk, mire költik, vagy amikor a hiány nem egyszeri eszköz, hanem uralkodó szemlélet. Ahogy a családi kasszában, úgy az országban is: ha többet költünk, mint amennyi bevételünk van, annak mindig ára lesz. A kérdés csak az, ki fizeti a révészt? És csak reménykedhetünk, hogy nem a Styx-en hajózunk, és nem Kharón a csónakos. Fun fact:Japán államadóssága a GDP 260%-a – papíron ez horrorisztikus, a világ egyik legmagasabb adósságrátája. Ennek ellenére Japán gazdasága nem omlott össze, mert az adósság túlnyomó része belföldi kézben van, stabil, kiszámítható rendszerben, és az ország hatalmas megtakarítási kultúrával rendelkezik. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? A sorozat további részei: 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció

Koszi Ferenc | 2025.12.27. 04:30
Az infláció megmutatja, hogyan fogy a pénzed, a vásárlói kosár megmutatja, mire megy el. A GDP pedig azt állítja, hogy ettől mind jól vagyunk. A három közül mégis a GDP a leghangosabb — pedig pont az élet lényegét hallgatja el. Azt mondják GDPHa égnek áll a hajad, amikor meghallod, hogy „nőtt a GDP, tehát jól élünk”, akkor jó helyen jársz itt. Mert valahogy az az érzésünk, hogy termelünk, hajtunk, szolgáltatunk — csak azért, hogy termelhessünk, hajthassunk és szolgáltathassunk. Mintha a gazdaság csak azt kérdezné: „mennyi jött be?”, azt viszont soha, hogy „hogy vagy?”.Mire való a GDP?A GDP — bruttó hazai termék — első ránézésre egyszerű: megmutatja, mennyi értéket termeltünk egy év alatt. Összeadja, hogy mennyit költött a lakosság, mennyit ruháztak be a vállalatok, mennyit költött az állam, és mennyit adtunk el külföldre (mínusz amit onnan vettünk). Mintha egy nagy szatócs boltban lennénk. Ez a szám jelzi, hogy a gazdaság épp erősödik vagy gyengül, növekszik vagy zsugorodik. A kormányok, jegybankok és elemzők szeme is ezen a mutatón van: a GDP a modern gazdaságpolitika egyik fő iránytűje.Mire nem való a GDP?A gond nem az, hogy számoljuk. A gond az, amit nem számolunk. A GDP-t nem érdekli a házimunka, az önkéntesség, a gyereknevelés, a nagyszülők gondozása, a háztáji termelés vagy az ingyenes tartalmak. Minden, ami nem kerül számlára, a GDP szerint egyszerűen nem létezik — pedig ez a társadalmi lét alapja. Nem méri azt sem, hogy közben mi fogy el: az erdő, a termőföld, a tiszta víz, a levegő vagy épp a biológiai sokféleség. A GDP szemében az is növekedés, ha egy várost újjáépítünk egy természeti katasztrófa után, ha nő a gyógyszerkiadás a betegségek miatt, vagy ha palackos vizet kell vásárolni, mert már nem iható a csapvíz. A pénzmozgás nő — az életminőség nem feltétlenül.A GDP nem mutatja meg az egyenlőtlenséget sem. Lehet magas egy ország GDP-je úgy is, hogy a lakói nagy része szegény marad, és minden növekedés a felső rétegek zsebében csapódik le. A statisztika azt mondja: „sikeresek vagyunk”, miközben rengetegen egyre nehezebben élnek.És ott van az árnyék-gazdaság is: ami illegálisan működik, az vagy nincs benne, vagy torzítja a valós képet — országonként attól függően, mennyit vallanak be belőle. Így a szám gyakran inkább becslés, mint tükör. A GDP tehát fontos, de veszélyesen szűk mutató: megmutatja, mennyit termeltünk, de azt már nem, mennyit vesztettünk közben. A tanulságA GDP jó esetben iránytű — rossz esetben szemfényvesztés. Megmutatja a számokat, de érzéketlen az életünk dolgaival szemben. Azt mondja: növekszünk. Te pedig azt érzed: fáradsz. A statisztika elégedett, a társadalom nem biztos. Pedig lenne jobb megoldás. Léteznek tágabb, emberközelibb mutatók, amelyek a jólétet, a környezet állapotát, az egyenlőtlenségeket és a fenntarthatóságot is mérik. De itt jön a legfontosabb kérdés: kinek az érdeke? Cui prodest? A rendszer alapja és fokmérője évtizedek óta a GDP — és aki ebből profitál, annak nincs oka változtatni rajta.Robert F. Kennedy szavaival: „A GDP mindent mér, kivéve azt, ami az életet érdemessé teszi.” És ahogy Simone de Beauvoir ironikusan megjegyezte: „Ami jó az életben, az vagy hízlal, vagy erkölcstelen.” Ha egyszer felismerjük, hogy a növekedés önmagában nem cél, csak eszköz, akkor talán nem a GDP lesz a boldogság mércéje — hanem az élet minősége maga.Fun fact:2014-ben az Európai Unió előírta, hogy a tagállamoknak a GDP-be bele kell számolniuk az illegális, de gazdasági értéket termelő tevékenységeket is: prostitúciót, drogfogyasztást és a csempészet bizonyos formáit.Így fordulhatott elő, hogy több ország GDP-je egyik évről a másikra látványosan „javult”, anélkül hogy bárki ténylegesen jobban élt volna — csak belekalkulálták a bűnözés bevételeit. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig A sorozat további részei: 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció

Koszi Ferenc | 2025.12.22. 16:22
Az előző részben, az infláció kapcsán már találkoztunk a „vásárlói kosár” fogalmával. Akkor még csak eszközként említettük: egy statisztikai módszer, amivel mérni próbálják a pénz vásárlóerejének változását. Most viszont közelebbről is megnézzük, mi ez valójában – és miért sokkal több, mint egy számítási alap. Egy mindennapi történet Amikor meghallod, hogy „az infláció 6,5%”, de a boltban úgy érzed, inkább harminc, akkor nem te tévedsz. Csak nem ugyanarról az inflációról van szó.A statisztikus kosarában van minden, mi szem szájnak ingere – és még néhány apróság: kenyér, hajvágás, téligumi, internet-előfizetés és villanyszámla, interkontinentális rakéta és űrprogram. Csakhogy a te kosaradban nem ugyanaz van. És pont ez a lényeg.Mit jelent valójában a vásárlói kosár?Muszáj, hogy legyen valami, amivel mindent össze lehet hasonlítani. A vásárlói kosár egy képzeletbeli szatyor, amit a statisztikusok pakolnak tele. Összegyűjtik, amit szerintük vásárol egy átlagos háztartás: élelmiszert, ruhát, közlekedést, szórakozást, rezsit, sőt fodrászt és internetszolgáltatást, tanszert és utazást. Ezek árváltozásait folyamatosan mérik, és ebből számolják ki az átlagos inflációt. Ez az a hivatalos adat, amit mindenki idéz, amire mindenki hivatkozik. Van benne valami titokzatos, valami rejtélyes – mintha a statisztika polcain egy láthatatlan kéz válogatná össze, mennyit is ér ma az élet. Miért nem tükrözi a valóságot?Mert nincs olyan, hogy átlagember vagy átlag család. Ha valaki sokat autózik, neki az üzemanyag drágulása fáj a legjobban, ha valaki otthon fűt gázzal, az energiaárak viszik el a családi kasszát, ha valaki sok gyereket nevel, az élelmiszer és a ruha súlya nő meg a kiadásokban. Ezért az infláció mindenkinek más: a hivatalos kosár csak átlagot mutat, te viszont a saját valóságodat érzed a boltban, a csekkeken és a pénztárcádban.Miért fontos mégis ez a kosár?Mert ebből dönt a gazdaság az irányokról. A kormány, a jegybank, a munkaadók és a szakszervezetek mind ezt az adatot figyelik, amikor béremelésekről, nyugdíjról vagy kamatpolitikáról tárgyalnak és döntenek. Ha a kosár eltávolodik a való világtól, akkor torzul a kép, elcsúszik minden felépítmény és nehezedik a megélhetés. Ha viszont jól van összeválogatva, akkor segíthet megőrizni az egyensúlyt a pénz, a fizetés és az árak között. A vásárlói kosár egy rosszindulatú hatalom kezében fegyver is lehet. A tanulságA vásárlói kosár nem csupán statisztika – hanem az ország tükre. Abban benne van, mit eszünk, miben élünk, mire költünk, és hogyan, miből spórolunk. És ha ebben a tükörben nem ismerünk magunkra, az nem feltétlenül a mi hibánk. Lehet, hogy a kosarat újra kellene pakolni – hogy ne csak Gizike és a gőzeke férjen bele, hanem mi magunk is.Fun fact:A magyar statisztikai kosárban ma már rizschips vagy éppen csirke far-hát is szerepel, míg a brit kosárban bakelit lemez és virtuális valóság szemüveg van. A statisztika szerint ezek is hozzátartoznak a „mindennapi élethez”.Az USA-ban a statisztikusok cekkerében a fegyverek és lőszerek nem a „védelem” kategóriában szerepelnek, hanem a „szabadidős cikkek” között – ugyanott, mint a horgászbot és a sakk-készlet. A sorozat korábbi része: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy A sorozat további részei: 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc – AI illusztráció


Leitner Szilárd | 03.19. 03:30
Az elmúlt napokban fontos döntés született a világ energiaellátásával kapcsolatban. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) bejelentette, hogy a tagállamok mintegy 400 millió hordó stratégiai kőolajtartalék felszabadításáról döntöttek. Ez történelmi lépésnek számít, hiszen ekkora összehangolt tartalék-felszabadítás ritkán történik.De mit is jelent ez valójában?A világ napi olajfogyasztása jelenleg körülbelül 100 millió hordó. Ha ezt a számot nézzük, akkor a 400 millió hordó mindössze nagyjából négy napnyi globális fogyasztásnak felel meg, ha egyszerre használnánk fel. Természetesen a valóságban ezt nem így alkalmazzák: a tartalékokat hónapok alatt adagolják a piacra, hogy stabilizálják az árakat és csökkentsék az esetleges ellátási zavarokat.Felmerül a kérdés: miért van erre szükség? A világ energiaellátása az utóbbi években rendkívül sérülékennyé vált. Háborúk, geopolitikai feszültségek, kereskedelmi viták és a globális gazdaság ingadozása mind hatással vannak arra, hogy mennyi energia áll rendelkezésre, és milyen áron. Amikor a piac attól tart, hogy kevesebb olaj érkezik, az árak gyorsan emelkednek. Ilyenkor lépnek közbe a stratégiai tartalékok. Fontos azonban látni: ez a lépés önmagában nem old meg mindent. A világ energiaellátása nem egyetlen forrásból áll.Az olaj mellett jelentős szerepet játszik: * a földgáz * az atomenergia * a szén * valamint az egyre növekvő megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia. A Hormuzi-szoros jelenleg zárva Forrás: YouTube Képernyőkép Miért kulcskérdés az energiafüggetlenség? Egyre több ország próbálja csökkenteni az olajfüggőségét, mert a túlzott függés mindig kiszolgáltatottságot jelent. Ezért látunk világszerte hatalmas beruházásokat az energiatárolásban, az elektromos közlekedésben és a megújuló energiában. A jövő egyik legnagyobb kérdése tehát az: hogyan tudjuk biztosítani az energiaellátást úgy, hogy közben stabil és kiszámítható maradjon a gazdaság is.Magyarország számára is kulcskérdés az energia. Egy ország erejét nemcsak a gazdasága vagy a hadereje adja, hanem az is, hogy mennyire tudja biztosítani a működéséhez szükséges energiát.Ezért fontos, hogy mindig hosszú távon gondolkodjunk: * diverzifikált energiaforrásokkal * erős nemzetközi együttműködésekkel * és olyan gazdasági politikával, amely csökkenti a kiszolgáltatottságot. A mostani döntés tehát egy válságkezelő eszköz, nem pedig végleges megoldás.A kérdés inkább az: milyen energiarendszert építünk a következő évtizedekben?Ti mit gondoltok: a jövő inkább a hagyományos energiahordozóké lesz, vagy a megújulóké? Leitner Szilárd - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Nagy László | 03.14. 16:22
Kezdjük egy egyszerű kérdéssel: Miért kellett 8 829 magyar napelemes családot 2024 végéig átnyomni a sokkal rosszabb bruttó elszámolásba, miközben minden szakmai érv az ellenkezőjét mondta?Komolyan: kinek volt ez életbevágóan fontos?Most pedig itt az „új” nagy ötlet: adjunk nekik pályázatot energiatárolóra, és majd mindenki boldog lesz.Hát… nem lesz boldog mindenki.A valóság ennél jóval egyszerűbb – és kellemetlenebb.A 2024 tavaszi hírekben már belengették a pályázatot (vélhetően kampányhangulatban).A jelentős tiltakozás miatt 2024-ben ebből nem lett semmi. Csakhogy ez a verzió pont annyira megoldás, mint ragtapasz egy törött lábra. Ha már pénzt költünk (a mi pénzünket, adófizetői forintokat, jelenleg 100 milliárd forint a keretösszeg!), akkor minimum ipari energiatároló + trafó fejlesztés kombóra együtt lenne értelmes költeni. De ezt valahogy senki nem meri kimondani.És akkor jön a fekete leves.A MAVIR szerint: * 2025 végére 15 131 db háztartási HMKE lesz bruttóban (lejár a 10. éve a telepítéstől számítva), * 2026 végére 20 401 db lesz. Ez már egy kisebb városnyi ember. A többiek nagyon komolyan el fognak gondolkodni azon, hogy érdemes-e pályázni vagy nem. Tényleg mindenkinek dobálni kell az adófizetői pénzt?Miközben a legegyszerűbb megoldás ordít:• visszaadni az éves szaldós elszámolást (amelyeknek gazdaságos műszaki működtetése a folyamatos eszköz avulás miatt is megszűnik)• megalkotni egy rugalmas elszámolási rendszert, amelyben a fogyasztó a saját maga által megtermelt villamosenergiát hasznosítja a saját közösségén belül,• a közösségi energia hatékony hasznosításával és az energiaközösségek létrehozásának támogatásával jelentős mértékben tudná támogatni a magyar közcélú villamosenergia hálózat stabil, kiszámítható működtetését (az un. menetrendezést is).S láss csodát: éppen ezeket a célokat is olvashatjuk a pályázati kiírásban! Ennyi. Semmi bűvészkedés, semmi drága pályázat, semmi hazárdjáték az inverterekkel, energiatárolókkal, ingatlanokkal. Korrekt és gyors. Ráadásul olcsóbb, mert az üzemeltetését az áramszolgáltató végzi cserében az áramszolgáltató szabályozni tudja, hogy melyik trafókörzetben melyik energiatárolóból mennyi áramot kell adnia a fogyasztóknak.De valamiért úgy tűnik, Magyarországon mindig a legdrágább, legbonyolultabb, leglassabb megoldást választjuk. S ehhez még az AB is asszisztál!Talán mert úgy „szebb”? Vagy mert így senki sem kérdezi meg, hogy mi értelme az egésznek?Fotó: YouTube ScreenShotA pályázat buktatóiról még nem is beszéltünk: * az áramszolgáltató műszakilag és gazdaságilag sokkal felkészültebb az üzemeltetésre, mint a lakossági ’laikus’ üzemeltető, * az akkut tűzvédelmi okokból nem teheted akárhová (üzemeltetés szempontjából ez egy un. ’veszélyes üzem’, s majd a biztosítók is megnézik, hogy milyen kockázatokat vállalnak azokra az ingatlanokra, amelyekben van energiatároló), * ha a régi kiviteleződ megszűnt, az új kivitelezőnek teljes felelősséget kell vállalnia a rendszeredért, ha hozzányúl az akku telepítése közben, * ami miatt előbb felülvizsgálni kell a teljes rendszert, * amit nem fizet ki a pályázat, * és a végén a potenciális pályázók háromnegyede simán kiszáll, mert kiderül, hogy jelentős önerő is kell a pályázathoz, * akik pedig pályáznak, azok írásban ahhoz is hozzájárulnak, hogy a FEAK Zrt.-n keresztül a magyar állam ellenszolgáltatás nélkül szerezze meg az inverter gyártókon keresztül azokat az adatokat, amelyekre a menetrendezéshez semmi szüksége, továbbá az áramszolgáltatóknál már léteznek ezek az adatok (csak nem azt akarják, hogy távolról lekapcsolhassa a magyar állam az invertereket?). A kivitelezők többségét pedig már a gondolattól is leveri a hideg veríték: egy újabb nehezen elszámolható állami program? A kivitelezők folyamatosan kapják a rossz híreket: + a kínai állam megszünteti a napelemek és az energiatárolók állami támogatását, ami áremelkedést okoz a piacon; + az iráni konfliktus miatti gazdasági folyamatok miatt ismét romlik a forint; + a pályázat állami lebonyolítója pedig még azt sem tudja megmondani, hogy a pályázati felületen mikor köthet szerződést a fogyasztó az által kiválasztott kivitelezővel, emiatt a kivitelező nem tudja megmondani a beszállítóinak, hogy melyik inverterből/energiatárolóból mennyit és mikorra rendeljen. A legviccesebb - vagy legszomorúbb? - részValaki tényleg azt gondolja, hogy a magyar napelemesek csak úgy, önszorgalomból nem gondolkodnának el a bruttó elszámolás választásán akkor, ha lenne hozzá korrekt elszámolási rendszer? Miért kell mindent csak kényszerrel, parancsszóval, kapkodással intézni? És miért nem kérdezik meg a szakmai szervezeteket?Czepek Gábor államtitkár folytatott egyeztetést a gyártókkal, a kivitelezőkkel, csak éppen a napelemes fogyasztók érdekeit képviselő szakmai egyesületet felejtette el meghívni az egyeztetésekre. Vajon miért?Tényleg ennyire nagy luxus lenne pár órát rászánni arra, hogy valaki olyannal beszéljenek, aki nem csak papíron ért hozzá?A végén az emberben megfogalmazódik a gyanú:Ez a hír tényleg a napelemesekről szól… vagy inkább a választási osztogatásról?Mert ha az utóbbi, akkor legalább ne nézzenek minket hülyének. Cui prodest? Kinek az érdeke mindez? Mert nem a magyar emberek érdeke, az elég egyértelmű. HANEM A MAGYAR KORMÁNY ÉRDEKE ÉS AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓK ÉRDEKE, MERT ÍGY SZABADULNAK MEG ATTÓL A FEJLESZTÉSI KÖLTSÉGTŐL, AMELYET NEM AKARNAK MEGFIZETNI. Nagy László – Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Koszi Ferenc | 01.18. 22:01
A civilizált újkori zsebtolvajlás prémium változata. Az ÁFA az az adó, amihez nem kell dolgoznod. Elég annyi, hogy a már adózott pénzedből veszel valamit.Minden kiflid egyik csücskét leharapja az állam.Az ÁFA hivatalos arca„Az Általános Forgalmi Adó egy többfázisú, nettó típusú adó, amelyet a termelés és forgalmazás minden szakaszában a hozzáadott érték után kell megfizetni. Magyarországon az ÁFA az állami bevételek egyik legfontosabb forrása. Alap kulcsa 27%, de léteznek kedvezményes, 5% és 18%-os kulcsok is. A fizetendő adót az adóalanyok havonta, negyedévente vagy évente vallják be, a vonatkozó szabályok szerint.”Guánó a gazdaság tetején Az ÁFA olyan, mint a guánó: minden szakaszban rárakódik egy újabb réteg. Először a termelő köteles ráépíteni az előállítási árra. Aztán a következő elosztó a magáét. Aztán a nagykereskedő. És végül a kiskereskedő. Mire hozzád ér, már egy méretes adógeológiai képződmény van a kupacon. A köztes szereplők csak a különbözetet fizetik meg – de te a végén az egészet. Te a végső fogyasztó vagy. Magyarán: a fő támogató, a mecénás. Ha akarod, ha nem. SZJA kontra ÁFA – az adófilozófia csapdáiIgazából kétféle iskola van adóterhelés és kedvezmény szempontból. Az egyik az SZJA dominanciáját preferálja, míg a másik az ÁFÁ-ét. Most már értjük – ha olvastad az SZJA cikket is –, hogy mit jelent ez.Az az állam, amelyik a munkabérek adójából kíván élni, az magasra tornázza a fizetéseket, és onnan húzza ki a közpénzt. Ezért alacsony ÁFÁval terheli a fogyasztást. A logika egyszerű: „dolgozz sokat, majd a fizetésedből lecsippentjük, ami kell”.A másik iskola ezzel szemben az ÁFÁ-t tartja nagyon magasan, és a munkabért terhelő adóból tud látszólagos kedvezményeket osztogatni a népszerűségért. A mechanizmus itt is átlátszó: „kapsz egy kis kedvezményt a fizetésed után, cserébe a kasszánál úgyis mindent visszaveszünk”. A trükk ugyanaz mindkét modellben: amit az egyik oldalon „odaadnak”, azt a másikon észrevétlenül visszahúzzák. A különbség csak annyi, hogy melyik kézzel törik le a kifli csücskét. A matematikus kérdezEzen a ponton elnézést kér a valahol megbújó matematikus. Felteszi a kérdést, amely valójában mindannyiunk torkában ott feszül: „Van annak legalább egy halvány esélye, hogy létezik olyan matematikai módszer, amivel ezt optimálisan lehet csinálni?” A válasz: van. De ez nem az a világ, ahol ilyet használni szokás.Az adórendszer evolúciója – a pénz papjaiA civilizáció története tele van jobbnál jobb, ötletesebbnél ötletesebb adóformákkal. A pénz istenségének felkent papjai évszázadok óta alkotják az újabb technikákat: célzott sarcok, ágazati csapdák, sávos szipolyozások, rétegre szabott adóhálók. Minden ugyanabba a cilinderbe kerül, de egyre gyakrabban fordul elő, hogy a nyuszi már nem nagyon bújik elő. És a fáradt valóságMost tegyük félre ezt az ízetlen tréfát. Közösségi pénzre szükség van. Egészségügyre, oktatásra, gyermekvédelemre, tömegközlekedésre, infrastruktúrára. És persze: űrprogramra, afrikai térítésre és keresztes hadjáratokra – a sor végtelen. Ez a közpénz. Ez az, amit közösen adtunk össze, hogy az életünk egy kicsit kényelmesebb, biztonságosabb, élhetőbb legyen. A baj csak akkor kezdődik, amikor elveszíti közpénz jellegét. Mert attól kezdve nem mi döntünk róla. És nem kérdeznek meg többé arról, hogy kinek a kiflijéből hány csücsköt harapjanak le. Fun fact – hol harap a legnagyobbat az állam? A világon a legmagasabb ÁFA-kulcsot ma is Magyarország tartja: 27%. Ez nem csak Európa-rekord, hanem világszinten is a dobogó legfelső foka. Ha lenne ÁFA-olimpia, Budapest rendezhetné a döntőt. A lista másik végén Kanada, ahol a szövetségi áfa 5%, Svájc, ahol a normál kulcs 8.1% és Japán áll, ahol mindössze 10%. Hongkong és Szingapúr gyakorlatilag ÁFA-mentes övezetek – ott a kifli teljes egészében a tiéd. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA Koszi Ferenc – Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Koszi Ferenc | 01.12. 14:40
Az 5. és 6. részben a KÖZGÁZ alapok sorozatban az adórendszerek misztériumában merülünk el. A személyi jövedelemadóban – SZJA – amit azért fizetsz, mert dolgozol, és az általános forgalmi adóban – ÁFA – amit meg azért, mert elköltöd. Ebben a fejezetben a reflektorfény (és a bonckés) az SZJA-n van. Mert mi lehetne szebb, felemelőbb és magasztosabb annál, mint fizetni azért, hogy életben maradj?Az SZJA lelke – avagy ki harap bele a hamburgeredbe?Képzeld el, hogy megsütöd a világ legfinomabb hamburgerét. Dagasztod a tésztát, apróra vágod a húst – nem darálod, mert a minőség mindenek előtt –, gondosan megsütöd, rétegenként megépíted ezt a konyhai remekművet. Ott van előtted a tökéletes alkotás, már érzed a pirult vaj illatát, látod a szezámmagok ragyogását, és mielőtt az első harapást megtennéd, odalép egy idegen.Rád néz. Rád mosolyog. Majd egy jó nagy darabot lekanyarít a hamburgeredből, és szó nélkül elsétál. Ez az SZJA. Az SZJA kulcsokról rövidenAz egykulcsos rendszer – a Nagy Egyszerűség azt mondja: mindegy, mennyit keresel, mindenki ugyanazzal a kulccsal adózik. A kormány szerint ez: egyszerű, világos, átlátható, és ösztönzi a munkát. Azonban vannak olyan megátalkodottak akik ezt az ösztönző erőt nem átallják vitatni.De most nézzük a másik oldalt.A többkulcsos rendszer logikája: ha többet keresel – nagyobb százalékot fizess. Ez az elv a társadalmi igazságosságot próbálja szolgálni: akinek több jutott, többet is ad vissza. Arányosabb teherelosztás, több bevétel az államnak, kisebb jövedelmi különbségek ugyanakkor a magas kulcs visszafoghatja a munkakedvet, a szürkebér világát szépen felerősítheti, néha annyira bonyolult, hogy még a táblázatkezelő is sír tőle.Belekeveredünk, mint majom a házi cérnábaA legfőbb érv az egykulcsos adóelszámolás mellett az, hogy annyira egyszerű, hogy bárki ki tudja számolni.Ez bizony nem igaz.Mert az SZJA csak a legnagyobb tétel a dolgozók megsarcolásában. A kedvezmények, az elszámolások, a jóváírások, az egyéb szabályozók és a mindenhez is köthető levonások és fizetési kötelezettségek olyan bonyolulttá teszik az adók kiszámítását, hogy egy földi halandó inkább elkövet egy rituális seppukut, minthogy nekiálljon. A rendszerben az SZJA kulcs ugyan a legnagyobb, de a legegyszerűbb alkotóelem. Így számítási szempontból a legkevésbé bonyolító tényező. A vita mégis e körül zajlik késhegyig menően.A politikai matek csodájaA mai átdigitalizált világunkban a bonyolult számítás már okafogyottá vált. Ma a feltételek megkonstruálása a feladat – a többit a háttérben a gépek intézik, észrevehetetlenül, fénysebességgel.Mégis, hosszú ciklusokat töltenek a politikusok szerte a világon azzal, hogy egymást győzködik, „tudományos alapossággal”, óriási, egymást idéző és újrahasznosító tanulmányokkal, amelyeknek a felét senki nem érti, a másik felét meg kár volt leírni.Mindeközben csak azok maradnak ki ebből a harcból, akik tényleg dolgoznak – hogy legyen miből fenntartani a nagy nemzeti matekórát. Ők azok, akik a fejük fölött zajló vitákhoz maximum annyiban járulnak hozzá, hogy az ő jövedelmükre hivatkoznak, az ő adóforintjaikkal dobálóznak, és az ő érdekükben tépik a hajukat. Olyan emberek, akik közben gyakran maguk nem adóznak. Sőt: nem ritka, hogy éppen a leggazdagabbak kapnak adómentességet, valamilyen érezhetően absztrakt, légies háttérfilozófiai megfontolás miatt. És így születik meg újra és újra a politikai matek csodája: ahol a számoknak nincs matematikai, csak ideológiai értékük.Kihez húz az állam szíve?Mostanra már világos, hogy az SZJA nem pusztán számítás, hanem érzelmi térkép. Egyfajta állami szeretetmátrix, ahol szépen kirajzolódik, kit mennyire ölel magához a rendszer.Az egykulcsos SZJA számítás a magas jövedelműeknek kedvez. Nekik arányosan kevesebbet kell odaadniuk a hamburgerükből, és ez szépen segíti őket abban, hogy a holnapi hamburgerüket már wagyu marhából süssék. A többkulcsos rendszer ezzel szemben elsimítaná a nagy jövedelmi különbségeket, vagy legalábbis egy kicsit közelebb hozná egymáshoz az adóterheket. Mert lehetne akár sok kulcs is – annyi, amennyitől a táblázatkezelő is megvakarja a fejét –, de az elmélet lényege mindig ugyanaz: akinek több jutott, az többet adjon vissza.Döntsd el te. Hogy melyik az igazságosabb?A számítást ne féltsd – az majd menni fog. A rendszer úgyis kiszámolja neked. A kérdés nem az, hogy mennyi az adó, hanem hogy kinek írják a szabályokat.Fun fact – az SZJA abszurditásának világrekordjaA svéd adórendszer egykor olyan progresszív volt, hogy az ország egyik legismertebb írónője, Astrid Lindgren (Harisnyás Pippi anyja), egyszer 102%-os marginális adókulcsot kapott.Ez azt jelenti, hogy minden plusz keresett korona után többet kellett volna befizetnie, mint amennyit keresett.Lindgren nem csinált belőle nagy ügyet – csak írt róla egy mesét. A Pomperipossa adómeséje című szatíra akkora botrányt kavart, hogy a svéd kormány kénytelen volt törvényt módosítani.A mese tehát szó szerint megváltoztatta a világ egyik legfejlettebb adórendszerét. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció



Menyhárt Tamara | 2025.09.29. 23:57
Sára Botond főispán, jogi végzettségű, két gyermekes családapa, a Fővárosi Kormányhivatal nevében eljárást indított a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Dankó utcai hajléktalanellátó intézményei ellen. Mondhatni nem új hír, hogy Iványi Gábor intézményei ellen igen kemény hadjáratokat indítanak évek óta, viszont az is kiderült már a 2024-es iskolabezárásokkal kapcsolatosan, hogy ezek jogsértőek voltak. II. Erzsébet brit királynő a Dankó utcai Oltalom Központban 1993-ban, jobbra Iványi Gáborral. Fotó: Mónos Gábor / MTI Vajon mi az, ami most a főispánt ismét támadásra késztette, s most iskola helyett, épp hajléktalan szállót akar bezáratni? Az Iványi Gábor vezette MET fenntartásában a Józsefvárosban több mint harminc éve működik a „Fűtött Utca” és az „Oltalom Hajléktalanok Központja”. Amit nyújtanak, az a hajléktalanok közül is a legrosszabb állapotban lévők számára hiánypótló elsősorban: itt a krónikus betegségekkel élő, végtaghiányos, önellátásra képtelen embereket is fogadják napi 24 órában, van folyamatos orvosi ellátás, ingyenes étkezés, tisztálkodási lehetőség. Korábban a végrehajtási kilakoltatásokat is ősszel indították be nagy erőkkel, most is az őszi „nagytakarítás” zajlik, csak emberi oldalról kérdéses az, hogy a magatehetetlen, akár végtagnélküli, fogyatékkal élő emberek hová fognak kerülni a bezárt intézményekből? Egy demokratikus jogállamban persze logikusan történnek a dolgok, az állam támogatást ad azoknak az intézményeknek, amelyeket épp Iványi Gábor egyháza igazgat. Támogatja, mentorálja, segíti. A logikus folyamat azonban itt, nálunk, a magyar kormánynak köszönhetően nem történik meg, sőt ellenkezőleg. Minden támogatást megvon, visszatart a regnáló hatalom az Iványi-vezette iskoláktól, ahol hátrányos, nehezebb sorsú gyermekeket tanítanak, hajléktalan óvodáktól, ahol a hajlék nélküli családok gyermekeit óvják-gondozzák-etetik. És most az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi réteg, a hajlék nélküli, fogyatékkal élő emberekre került a sor. A logika mentén kár is próbálkoznunk magyarázattal, mert hazug, hamis vádak illetik az intézmények vezetését, s ez alapján indít eljárásokat a főispán. Fegyveres NAV-akció Iványi Gábor Dankó utcai központjában, 2022. február 21-én – Fotó: Telex Miközben Iványi Gábor épp megköszöni a lehető legtöbb fórumon a nyugdíjasok adományát, akik a kegyet gyakorló hatalom 30 ezer forintos utalványait ajánlották föl a MET-nek, az elképesztő nehézségekkel küzdő hajléktalan szálló bezárását ígéri még az ősz végén a főispán. A pillanat, amikor bezárják az intézményt, és ott ülnek-fekszenek a láb nélküli szerencsétlen, beteg emberek a kerekesszékeikben, tudva, hogy ennyi volt, nincs tovább, mindennek vége – beég-e valakinek a szemébe, a lelkébe, a zsigereibe? Beég-e, hogy azután ezzel a bélyeggel éljék tovább a főispáni és hatalmi létet, a kényelmes, biztonságos luxust élvezve, s pökhendi kivagyisággal ne válaszoljanak majd az esetlegesen föltett kérdésekre, hogy miért? A leghitványabb ítélet ellehetetleníteni teljesen magatehetetlen, fedél nélküli honfitársainkat! De az ispánok, főispánok ideje hamarosan lejár! Menyhárt Tamara – Nyitókép: ÍgyÉlünk AI illusztráció

SzóMia | 2025.09.20. 15:30
A magyar kormány családpolitikája évek óta a „nagycsaládos modell” köré épül. Az üzenet világos: minél több a gyerek, annál több a támogatás. Aki viszont „csak” egy gyereket vállalt, főként, ha negyven feletti anyáról van szó, könnyen megtapasztalja, hogy számára a rendszer nem kínál kapaszkodót. Pedig a gyerek itt van, fel kell nevelni, iskoláztatni kell, ételt kell tenni az asztalra – a kormányzati kommunikációban azonban ezek az anyák mintha nem is léteznének. Az „egygyerekes bűnösök” stigmája A családvédelmi retorika szerint az igazi anya három, négy, vagy még több gyereket szül. Az egygyerekes nőkről legfeljebb lesajnáló hangsúllyal esik szó: „miért állt meg egy után?” A valóság persze sokkal bonyolultabb. Betegség, meddőségi problémák, válás, anyagi helyzet vagy egyszerűen az életkörülményei miatt sok nőnek nem adatik meg, hogy több gyereket vállaljon. Ám az állami politika alig hagy teret ennek az élethelyzetnek. Az egygyerekes család kevesebb adókedvezményt kap, kevesebb támogatást ér el a CSOK-ban, és a lakhatási vagy oktatási támogatásokban is hátrányban van. Ha pedig az anya 40 év feletti, a rendszer végképp leírja: már nem számít célcsoportnak. Mintha az ő gyereke nem lenne ugyanolyan értékes, mint a háromgyerekes családoké. Negyven felett: a rendszer szemében „lezárt ügy” Egy negyven feletti anya gyakran még kisiskolást nevel, miközben próbál talpon maradni a munka világában. Azonban a kormányzati intézkedések már nem számolnak vele. A családi otthonteremtési kedvezmény felső korhatárhoz kötött, a támogatások és ösztönzők többsége a fiatal, többgyerekes házaspárokat célozza. A társadalom így azt üzeni: „túl későn szültél, már nem férsz bele a modellbe.” Pedig egy tizenéves gyereket nevelni 45 évesen éppolyan kihívás, mint 25 évesen. A különbség csak annyi, hogy ekkorra már sok nőnek kifáradt a munkaerőpiaci tartaléka, és sokszor egyedül kell helytállnia. Ötven felett: a munkaadók radarján kívül Hatalmas probléma, hogy a munkaerőpiacon az 50 feletti nők szinte láthatatlanok. A statisztikák szerint ebben a korosztályban drámaian csökken a foglalkoztatottság: a munkaadók nem szívesen alkalmaznak középkorú nőket. Miért is? Időzsonglőrök vagyunk, és terhelhető projektmenedzserek. Az indokok ismerősek: „nem elég rugalmas”, „nem ért a digitális technológiához”, „hamarosan nyugdíjba megy.” Ezek a sztereotípiák azonban sokszor nem igazak. Rengeteg ötvenes nő naprakész tudással, felelősségtudattal és munkabírással rendelkezik, mégis a fiatalabb munkaerőt részesítik előnyben – sokszor kevesebb tapasztalattal is. A probléma így kettős: a kormány nagycsaládos retorikája kizárja az egygyerekes anyákat, a munkaadók pedig az ötven feletti nőket. Ez az a csoport, amelynek egyszerre kell helytállnia a családban és a munka világában, de minden oldalról falakba ütközik. Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika – AI A társadalmi következmények Ez nem csak egyéni tragédiák sorozata, hanem teljes társadalmi probléma. Az egygyerekes anyák gyakran sodródnak a létbizonytalanságba: kevesebb a támogatás, az árak az egekben, miközben a munkahelyi lehetőségek beszűkülnek, az anyagi megbecsülés a padlón. Országos probléma, hogy ezek a nők kiszorulnak a munkaerőpiacról, alacsonyabb jövedelmű munkákat kénytelenek elvállalni, vagy részmunkaidőben vegetálnak. Ez a helyzet pedig nemcsak őket, hanem a gyerekeiket is hátrányba hozza: kevesebb jut oktatásra, kevesebb jut a jövő megalapozására. A politika felelőssége A Fidesz évek óta hirdeti: „családbarát kormány vagyunk.” De vajon családbarát-e az a politika, amely figyelmen kívül hagyja az egygyerekes anyák tízezreit? Lehet-e családbarátnak nevezni azt a rendszert, amelyben egy 45 éves anya gyereke kevesebbet ér, mint a szomszédé, mert ott három született? És mi a helyzet az ötven feletti nőkkel? A kormány gyakran beszél a munkaerőpiaci hiányról, a gazdaság pörgéséről, de vajon miért nem védi meg azokat, akik évtizedek óta dolgoznak, adót fizetnek, és most is szeretnének aktívak maradni? Mi lehetne a megoldás? Egy valóban igazságos családpolitikának nem a gyerekek számát kellene előtérbe helyeznie, hanem azt, hogy minden gyerek ugyanolyan érték. Az egygyerekes anya gyereke is jövőbeli adófizető, orvos, tanár vagy mérnök lehet – ugyanúgy, mint a nagycsaládosok gyermekei. A munkaerőpiacon pedig szemléletváltásra volna szükség. Az 50 feletti nőket nem teherként, hanem erőforrásként kellene látni. Szakmai tapasztalatuk, lojalitásuk, élettapasztalatuk pótolhatatlan érték. A digitalizációra való hivatkozás nem kifogás: tanulni, fejlődni ebben a korban is lehet – sokszor gyorsabban, mint gondolnánk. Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika – AI Láthatatlanok helyett láthatóak A Fidesz politikája és a munkaadók gyakorlata együtt azt üzeni: „ha egy gyereket szültél, nem számítasz. Ha 50 fölött vagy, nem létezel.” Ez azonban nemcsak igazságtalan, hanem rövidlátó is. Egy társadalom nem engedheti meg magának, hogy anyák és nők tízezreit taszítsa láthatatlanságba. Az igazi családbarát politika ott kezdődik, ahol minden gyerek számít – és minden nőnek van helye a munka világában, életkorától függetlenül. SzóMia – Vezetőkép: ÍgyÉlünk grafika – AI

Nótárius | 2025.09.16. 22:33
Merthogy beteg és mire ez tudatosul bennünk, már lehet, hogy késő lesz. A magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó jellegű, pontosabb nevén folyó finanszírozású rendszer. Ennek kulcselemét képezi az aktív lakosság és a járadékra jogosultak (azaz a munkavállalók és nyugdíjasok) aránya. Jelenleg ez a rendszer még többnyire fenntartható, de az elöregedés és a demográfiai változások miatt a jövőben olyan kihívások elé nézhet, amely reformok szükségességét idézi elő. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kihívásai: Elöregedés: A népesség elöregedése miatt egyre növekszik a nyugdíjasok számra az aktív munkavállalók számával szemben, ami a nyugdíjrendszer költségvetésének növekedéséhez is vezethet. Jól látszódik a korfán, hogyan öregedik el a társadalmunk: A magyar népesség korfája 2025-ben – Grafikon: Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai változások: A születések számának csökkenése miatt az aktív munkavállalók aránya is csökken, ami szintén a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyeztetheti, valamint emellett fontos említést tenni arról is, hogy már több, mint 700 ezer magyar állampolgár dolgozik külföldön. Ebből is következően minden ötödik magyar gyermek külföldön születik. A diagramon jól látszik az egyre csökkenő születések száma és az idősödő korosztály számarányának növekedése: Élve születések számának változása 2019 és 2024 között Költségvetési kihívások: A nyugdíjkiadások növekedése mellett a nyugdíjrendszer finanszírozása is egyre nagyobb kihívást jelenthet: a munkáltatóknak nagyobb részt kell vállalni a nyugdíjrendszer finanszírozásából. Potenciális megoldási javaslat lehet a Szociális Hozzájárulási Adó eltörlése (mely jelenleg 13%) és a Társadalombiztosítási járulék újbóli bevezetése valamint legalább 18%-ra növelése. Az így befolyt összeget a társadalombiztosítási- illetve a nyugdíjkiadások fedezetére lehetne fordítani. Nyugdíjkiadások alakulása 2019 éés 2024 között (milliárd forint) Az fenti táblázatból jól kitűnik a nyugdíjkiadások költségvetési fedezetének évenkénti egyre nagyobb kiadásának a növekedése, amely egyre nagyobb terhet jelent az államháztartásnak, ezáltal pedig az adófizető társadalomnak. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának növelése reformokkal: 1.) A nyugdíjrendszer felülvizsgálata és reformja segíthet a fenntarthatóbb nyugdíjrendszer kialakításában. 2.) Szakszervezeteket, politikai képviselőket, nyugdíjszakértőket meghallgatva a nyugdíjrendszeri kérdésekben a kormány egyértelmű irányt mutathatna a nyugdíjrendszer fenntartható fejlesztésében. 3.) A rugalmas nyugdíjba vonulás, azaz a munkavállaló adott irányadó nyugdíjkorhatárának betöltését megelőző 1-5 éven belüli, saját döntés alapján és az ezzel azonos arányú nyugdíjcsökkenés vállalásának fényében történő nyugdíjbavonulás lehetőségének megteremtése. Ez mérlegelési, döntési lehetőséget nyújthatna a munkavállalónak nyugdíjbavonulásával kapcsolatban. 4.) Szociális védőháló: a nyugdíjasok szociális helyzetének javítása és a rosszabb anyagi körülmények között élő nyugdíjasok támogatása is fontos szerepet tölt be a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosításában. 5.) A gyermekvállalás elősegítése valós szociálpolitikai intézkedések által: lakhatási problémák enyhítése megfizethető bérlakásokkal, az általános megélhetési körülmények javítása. Például: az ÁFA drasztikus csökkentése olyan termékek esetében, mint: a gyermekruházat, a tanszerek, tankönyvek, bébi ételek és az alapvető élelmiszerek. Élhető kereseti lehetőségek megteremtése és az alapvető életminőség javítása, valamint a munka becsületének helyreállítása. Olyan oktatási rendszer kialakítása, amely az életben valóban hasznosítható tudást nyújt, és emellett gondolkodásra, problémamegoldására, összefüggések felismerésére és azok elemzésre tanítja a diákokat. Olyan egészségügyi rendszerre, amely korszerű, modern berendezésekkel és eljárásokkal hatékonyan képes megelőzni, gyógyítani és ápolni. 6.) Végül pedig előre megtervezhető, kiszámítható, biztonságos jövőt. Jogbiztonságot. A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága több kihívás elé néz – elöregedés, a költségvetési problémák, demográfiai változások – de a megfelelő reformok és intézkedések révén a jövőben is fenntarthatóvá tehető. A soron következő kormány egyik legfőbb feladata lesz, mert ha ismét elodázza a szükséges intézkedések megtételét, akkor már akár legkésőbb 2050-re fenntarthatatlanná válhat a jelenleg „betegeskedő” nyugdíjrendszerünk. Nótárius – Nyitókép: ÍgyÉlünk grafika – AI


Menyhárt Tamara | 2025.12.01. 00:25
Kik fizetik meg a magyar munkaerő politikai árát? – azaz hogyan szorulnak háttérbe a magyar munkavállalók, az egyszerű melósok? Az „egyszerű dolgozók” elnevezés több kategóriát is magában hordoz, lássuk a leggyakrabban megjelenőket: Alkalmazotti munkavállalók (nem vezető beosztású emberek), akik irodai munkát végeznek, Adminisztrációs feladatokat látnak el. Ügyfélszolgálatosok, asszisztensek, ügyintézők, recepciósok, bolti eladók, takarító, karbantartó munkákat látnak el állandó munkakörben. Gyári munkások és termelési munkavállalók, akik többnyire az ipari termelésben végeznek fizikai munkát, összeszerelőként, csomagolóként, gépkezelőként, karbantartóként, vagy minőség-ellenőrként dolgoznak. A termelésben dolgozó fizikai munkás – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Segédmunkások, akik általában fizikai munkát végeznek ugyan, de nem igényel szaktudást a feladatkörük. Lehetnek akár raktárosok, takarítók, betanított munkások, mezőgazdasági- és építkezési segédmunkások. Közmunkások, akik egy államilag támogatott munkaprogram kereti között dolgozhatnak, többnyire hátrányos helyzetű településeken. A közmunka célja általában szociális jellegű, és többnyire fizikai munka. Jellemzően a minimálbértől is jóval alacsonyabb kifizetéssel jár, viszont teljes munkaidőben. „A magyarországi közfoglalkoztatás 2011-ben lezajlott átalakításának, kibővítésének több célja volt; (a kormányzati kommunikáció szerinti) elsődleges célja, hogy a munkanélkülieket visszavezesse „a munka világába” illetve az elsődleges munkaerőpiacra, a kormány képviselőinek nyilatkozata szerint a közmunkaprogram bővítésének további céljai; a „munkaalapú társadalom” létrehozása a „segély helyett munka” alapelv széles körű megvalósítása, illetve a munkanélküliség megszüntetése (a teljes foglalkoztatás elérése) volt.” Platform-munkások, alkalmi munkavállalók, akik csak egy-egy munkakörben, általában kisebb szolgáltatásokat nyújtanak. Rugalmasabb ugyan a munkavégzés, viszont instabil munkajogi feltételekkel jár. Ilyenek lehetnek a futárok, digitális platformokon besegítők (webshop-ok), vagy az idénymunkára jelentkezők (mezőgazdasági-, vagy kőműves-munkák során). A rugalmasabb munkavégzés, gyakran instabil munkajogi feltételekkel jár – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Fizetések és jövedelmi viszonyok Néhány adat a fizetésekről, amelyek segítenek érzékeltetni, milyen jövedelmi helyzetben lehetnek az egyszerű dolgozók: Általánosságban a bérek, jövedelmek alakulásáról az RSM cikke tudósít. 2025. január 1-től a minimálbér bruttó összege 290.800 forintra, a garantált bérminimum bruttó összege 348.800 forintra emelkedik a Magyar Közlöny 2024. december 12-én megjelent 127. számának 394/2024. (XII. 12.) Korm. rendelete alapján. Ezek alapján látható, hogy az egyszerű munkavállalók fizetése közel van a minimálbérhez (különösen, ha betanított munkások). Amíg az átlagbér sokkal magasabb azoknál, akik esetleg szakosodottabb, de nem vezető munkakörben dolgoznak. Társadalmi megtapasztalás, hogy egyre nehezebb megélni egy átlag polgárnak, főképp, ha hitele van, ha albérletben él, ha egyedülálló szülőként neveli a gyermekeit, legfőképp pedig, ha munkanélküli (vagy nyugdíjas). Vendégmunkások és a magyar dolgozók helyzete Mi az, ami az utóbbi években – különösen a 2015 óta tartó „migráns”-válság tudatában – egy igen érzékeny, egyre több települést érintő probléma? A regnáló hatalom egyre több „külföldi vendégmunkást” hoz be a gombamódra szaporodó gyárakba Magyarországon. Ezek a folyamatok egyértelműen politikai és gazdasági okok miatt is zajlanak. A vendégmunkások jelenléte egyre több települést érintő probléma – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Sőt, már a 2024-es Európai Parlamenti- illetve Önkormányzati választásoknál is megmutatkozott, hogy választások esetében is igényt tart a kormányzat arra, hogy a betelepített harmadik országbeli munkaerő a szavazatával hozzájáruljon a saját hatalma megtartásához. Bár az EP-s választásokon nem voksolhattak, az önkormányzati választásnál viszont igen. „Magyarországon menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.” Ez a szabályozás különösen érzékeny és összetett, igen sok a tévhit, politikai érdeket és valós gazdasági helyzetet is tartalmaz. Politikai és gazdasági érdekek a külföldi munkaerő mögött „2020-tól kezdődően az ázsiai országokból érkező munkavállalók száma kezdett emelkedni, miután a kormányzat a munkaerőhiányra reagálva lehetővé tette a 2+1 éves tartózkodási engedéllyel történő munkavállalást. Először az indiai és vietnámi vendégmunkások létszáma növekedett számottevően, emellett különböző beruházásokhoz kapcsolódóan sok koreai és török munkavállaló is érkezett az országba.” A külföldről behozott munkavállalók munkaerőhiányra hivatkozással kerülnek be az országba. Egyes ágazatokban valóban erős a munkaerőhiány (ipar, gyártás, építőipar), így a cégek többnyire kényszer-megoldásként alkalmazzák a külföldieket. Társadalmi következmények és növekvő feszültségek Ugyanakkor a munkanélküliség is jelen van az országban, de a nem megfelelő munkafeltételek és az alacsony bérek is komoly érvként jelennek meg, ha magyar munkavállalóról van szó. Az „egyszerű munkás” státusz gyakran nem jár magas társadalmi presztízzsel. Amennyiben a külföldi munkavállalók nagy arányban jelennek meg, az társadalmi feszültséget okozhat, különösen olyan helyeken, ahol a helyiek úgy érzik, hogy „elveszik az állásokat”. A külföldi munkavállalók „elveszik az állásokat” – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Egy olyan országban, ahol a munkás, a munkavállaló csak költség, a vendégmunkás egy – akár választási – eszköz, a társadalom pedig csak statisztika, ott a jövő nem fejlődést, hanem lassú eróziót jelent. A kérdés már nem csak az, ki végzi el a munkát — hanem az is, hogy ki marad még, aki elhiszi, hogy ebben az országban érdemes dolgozni. Menyhárt Tamara – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Benke Orsolya | 2025.11.15. 01:06
A kormány előbb nagyvonalú ígéretekkel reményt ébreszt, végül azonban egy jóval szerényebb juttatást ad – mégis hálát és lojalitást kap cserébe. A legutóbbi nyugdíjas élelmiszer-utalvány és a most belengetett 14. havi nyugdíj ígérete is jól mutatja, hogyan működik a kognitív disszonancia, a reciprocitás és az „alacsony labda”-módszer mint pszichológiai manipulációs eszköz az idősebb magyar választók körében. Az ígéret, ami önmagában jutalom A történet klasszikus: Orbán Viktor a februári évértékelőjében belebegtette a nyugdíjasoknak visszajáró áfát, ami a becslések szerint havonta 10–15 ezer forintos, vagyis éves szinten akár 120–180 ezer forintos pluszt jelenthetett volna az érintetteknek. Nem aprópénzről volt tehát szó. Aztán jött a csavar. A nagyívű ígéretből egy egyszeri, 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalvány lett – ráadásul érthetetlen indokokra hivatkozva. „Legalább gondolnak ránk” – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A döntés okkal kelthetett volna csalódást, hiszen az érintettek a bemutatott szép nagy habos torta helyett végül csak egy darab száraz kekszet kaptak. És mégis – az utalvány kézhezvétele után sokan inkább hálát éreztek. Mert „legalább gondoltak rájuk”. A pszichológia fegyvertára, avagy a lojalitás manipulásása a politikában A jelenség a szociálpszichológiából ismert „alacsony labda”-módszer (low-balling) logikáját követi. Először egy vonzó, érzelmekre ható ígéret hangzik el, amely pszichés elköteleződést vált ki, majd amikor a a feltételek kedvezőtlenebbé válnak, az emberek többsége már nem lép vissza, mert addigra fejben már „igent mondott”. Az elköteleződés ugyanis alapvetően érzelmi folyamat, amelyre az észérvek legfeljebb közvetetten hatnak. A jelenséget vizsgáló egyik híres pszichológiai kísérletben egy használtautó-kereskedő először egy kecsegtető áron kínálta portékáját, amire a vevők azonnal rábólintottak. Miután azonban visszatért az adásvételi papírokkal, közölte, hogy főnöke nem hagyta jóvá az akciós árat, és egy jóval drágább ajánlatot tett. Innentől már kitalálhatjuk, hogyan folytatódik a történet. Az érdeklődők többsége nem hátrált ki a vásárlásból, addigra ugyanis érzelmileg már elköteleződött mellette. Hasonló trükk bevetésének lehettünk szemtanúi ezúttal a kormány részéről. A csábító ajánlat az áfa-visszatérítésről rögtön reményt és hűséget ébresztett sok nyugdíjasban a kormány iránt, amely a későbbi módosított feltételek ellenére is kitartott. A csalódást az agy ilyenkor kognitív disszonanciával oldja fel. Inkább újraértelmezi a helyzetet („nem a pénz számít, hanem hogy a kormány törődik velünk”), mintsem beismerje, hogy becsapták. A hűség tehát nem a racionális haszonból, hanem az érzelmi azonosulásból fakad. Így lesz végül a csalódásból hála, a pszichológiai manipulációból pedig politikai tőke. Az ajándékozás pszichológiája – amikor a gesztus önmagában kötelez A “politikai ajándék” nem új találmány, de működik. A szociálpszichológia egyik legismertebb elve, a reciprocitás szabálya kimondja, hogy ha valaki kap valamit – még ha apróságot is –, belső késztetést érez, hogy viszonozza. Ezért működnek az ingyenes termékminták is: ha adnak egy kis doboz krémet a boltban, nő az esélye, hogy később megvesszük a nagyot is. A kapott figyelmet, kedvességet ilyenkor „adósságként” könyveljük el, melyet igyekszünk törleszteni, hiszen senki sem szeret tartozni. A politika ugyanezt a marketing fogást használja: a vásárlási utalvány nem csupán egy egyszeri támogatás, hanem pszichológiai befektetés a lojalitásba. Aki elfogadta a kormány “ajándékát”, utána lekötelezve érzi magát és jóval nehezebben szavaz másra. Egy kisebb, szimbolikus gesztus is elég volt tehát ahhoz, hogy az idősek egy része úgy érezze, a kormány „törődik velük”, ezért viszonzásként támogatniuk kell azt. Új ígéret, régi reflex: a 14. havi nyugdíj pszichológiai hatása Most ugyanez a forgatókönyv pereg újra a szemünk előtt, ezúttal a 14. havi nyugdíj ígéretével. Bár konkrét részleteket még nem tudunk a tervezett intézkedésről, a kormány kommunikációja valószínűleg már most érzelmi elköteleződést teremt az idősek körében – a beígért juttatás jövőbeli reménye már most fontosabb, mint a valóságos mindennapok. A plusz havi nyugdíj-juttatásról egyelőre annyit tudunk, hogy csak jövőre indul és több lépésben kerül kifizetésre, tehát már most módosultak és bizonytalanná váltak a feltételek a kezdeti bejelentéshez képest. Sokan valószínűleg ennek ellenére sem érzik becsapva magukat: a „gondoskodó állam” képe legtöbbeknek már beégett, a hála és lojalitás érzése már megszületett. Ez a reciprocitás elvére épülő stratégia évek óta a kormányzati kommunikáció egyik legstabilabb eszköze. A kisebb ajándék is nagy politikai hasznot hozhat, ha a pszichológiai keret jól van megválasztva. Márpedig a pszichés szükségletrendszerünk szempontjából kevésbé a pénzösszeg nagysága számít, mint az érzés, hogy fontosak vagyunk. Amikor a hatalom az érzelmeinkre hat A hatalom ritkán kér direkt lojalitást, inkább pszichológiai csatornákon szerzi meg azt. Egy apró ajándék, egy meleg szó, egy beígért pluszhónap – mind azt üzenik: „tartozol nekünk”. A kérdés csak az, meddig tartható fenn ez a viszonyrendszer. Mikor tűnik fel, hogy a „legalább kaptunk valamit” érzelmi logikája oda vezet, hogy mindig beérjük a kevesebbel? És mikor lesz végre nyilvánvaló, hogy a törődés nem valódi, csak bizonyos érdekeket kiszolgáló látszatintézkedés? „Politika és pszichológia” cikksorozatunk következő részében azt vizsgáljuk, hogyan használja a félelemkeltést a politika, és miért működik jobban a szorongás, mint a remény. Benke Orsolya – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Nótárius | 2025.11.02. 01:14
Balásy Gyula két cége – New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a LOUNGE DESIGN Szolgáltató Kft. – nyerte el a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) kommunikációs feladatokra kiírt tenderét. A 75 milliárd Forintos keretmegállapodás 12 hónapra szól, de kétszer meghosszabbítható. Elnémuló kormánypárt Jámbor András független országgyűlési képviselő Facebook-videójában adta hírül, hogy az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának ülésén egyetlen hozzászólás nélkül szavazták le a fideszes képviselők a gyermekvédelmi dolgozók béremelését, továbbá azt az 1500 forintos emelést is, ami egy gyermek egy napi étkezésére jutott volna. Jámbor András számonkéri a némaságot – Fotó: Jámbor András – YouTube képernyőkép Jámbor András szerint a bizottság ellenzéki tagjai 20 percig kérték a többséget alkotó hat fideszes képviselőt, hogy szóljanak hozzá a vitához, mondjanak valamit a gyermekvédelem állapotáról, de egy sem akadt a körükben, akinek lett volna szava. Emlékeztetett: Orbán Viktor kormányfő 2024 novemberében megígérte ezt a béremelést, majd idén májusban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ismét ígéretet tett a gyermekvédelemben dolgozók bérének fejlesztésére. A dolgozók bérezése Nemrég a Népszava számolt be arról, hogy egy gyerekfelügyelő napi 12 órában havi 170-180 órát dolgozik, miközben a fizetése havi nettó 270 ezer forint. Az LMP általánosabb becslése alapján 2024-ben egy szociális segítő alig keresett többet, mint bruttó 350 ezer forint, a szociális gondozók bére bruttó 360 ezer forint körül volt. Egy diplomás szociális munkás átlagkeresete nem érte el a bruttó 400 ezer forintot és a gyermekvédelmi asszisztensek is bőven bruttó négyszázezer forint alatt kerestek. Szociális munkás pénztárcája – Fotó: Andrew Khoroshavin / Pixabay Csizi Péter, a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára ugyanakkor azt mondta, a gyermekvédelemben bruttó 460 ezer forint az átlagbér. Továbbá szintén a Népszava számolt be arról, hogy a 13480 gyermekvédelemben dolgozó szakember 30%-a távozott 2024-ben. 2023 februárja óta fejenként napi 1500 forintot költhetnek a gyermekotthonok étkezésre, ez az összeg azóta sem emelkedett. Megjegyzem, 2010-től 2022-ig hétszáz forintnál is kevesebb (684 Ft/fő/nap) jutott a gyermekotthonok lakóinak napi étkeztetésére. Mi lesz a fejkvótákkal? A 2023 óta érvényben lévő 1500 forint napi fejkvótát akarta az ellenzék megemeltetni 1500 forinttal, amelyet a gyermekvédelemben dolgozók béremelésével együtt a fideszes bizottsági tagok „lesöpörtek az asztalról”. Azaz nem kerül az országgyűlés napirendi pontjára ez az ügy. Így ki tudja, mikor kerül sor a gyermekvédelemben dolgozók régóta esedékes béremelésére és az étkezési napi fejkvóta megemelése az állami gondozásban élő gyermekek részére. A fejkvóta nem változik – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Magyarországon jelenleg mintegy 7000 gyermek él állami gondozásban és mintegy 23000 állami gondozott gyermek nevelőszülőknél. Az állami gondozásban élő gyermekek éves étkezése a napi 1500 forintos kvóta – amely napi ötszöri étkezést foglal magában. Ez alapján számolva, valamivel kicsit több mint 3,8 milliárd forint. Gyakorlatilag ezt az összeget szerette volna megemeltetni, megduplázni az ellenzék, mint az eredmény mutatja sikertelenül. Számoljunk csak utána A NER luxusjachtját a Lady MRD-t két évvel ezelőtt 12,5 milliárd forintért hirdették eladásra. Ez az összeg a jelenleg több mint három évig fedezné az állami gondozásban élő gyermekek étkeztetését. Ha a fejkvótát megdupláznák, akkor két évre elég lenne az a fedezet. Nyaral a NER – Forrás: Partizán YouTube képernyőkép Ha viszonyítom a Balásy két cége által elnyert 75 milliárd forintot – havi 6,25 milliárd forint – , akkor a jelenlegi mintegy 3,8 milliárdos összeg majdnem 20 évig fedezné az állami gondozott gyermekek étkeztetését. De így is mondhatnám, hogy havonta majdnem kétszer akkora összeg jut propagandára a mi adóbefizetéseinkből, mint egy éves ellátmányra az állami gondozott gyermekek részére. Ismét bebizonyosodott, hogy a fidesz és a kormány csak „papíron” foglalkozik a gyermekvédelemmel. Pl.: Juhász Péter Pál a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója, aki több nagykorú fiút kényszerített prostitúcióra. Kónya Endre kegyelmi ügye, vagy A. Tibor, aki a szolnoki kalandparkban felrúgott egy gyermeket. A fidesz és a kormány tetteivel éppen az ellenkezőjét bizonyítja, de propagandára mindig van pénz. Nótárius – Nyitókép: Balásy Gyula Fotó: Melczer Zsolt- ÍgyÉlünk grafika

Koszi Ferenc | 2025.10.25. 20:21
Van egy ország, ahol a „templom egere” már nem szimbólum, hanem társadalmi státusz. Ahol a méltóság nem jár, hanem luxuscikk. Ahol a hatalom a lojalitást méri rezsicsökkentésben, és a hála árfolyamát az élelmiszer-inflációval számolja. Ez Magyarország 2025-ben, ahol a minimálnyugdíj még mindig 28.500 forint, ugyanannyi, mint 2008-ban. Tizenhét év változatlan összeg – de közben minden más megváltozott. Csak épp az ember értéke nem. A számok nem hazudnak – a nyugdíjas lét matematikája A számok nem politizálnak, csak elmondják a valóságot. Ha a 2010-es vásárlóerőt szeretnénk megőrizni, a nyugdíjnak 71 ezer forintnak kellene lennie 2025-ben. Ez azt jelenti, hogy a minimálnyugdíj reálértéke kevesebb mint a fele a tizenöt évvel ezelőttinek. A pénz ugyanannyi, de a kenyér, a tej, a gyógyszer ára elszabadult, a hűtő üresebb, a pirítós vékonyabb, a kilátás pedig szűkebb lett. Grafikon: Koszi Ferenc – Forrás: KSH És miközben az élelmiszerárak az egekbe szöknek, a hatalom továbbra is szentbeszédet tart a „megbecsülésről”. „A kormány szívügye az idősek támogatása.” „A magyar nyugdíjasok Európa élvonalában vannak.” „A nyugdíjrendszer stabil, fenntartható, biztonságos.” A kormányzati lózungok szépen hangzanak, ha nem nézünk a számla végösszegére. A templom egere közben a kasszánál számolgat, hogy maradjon gyógyszerre is, ne csak kenyérre. Mert a kormányzati „megbecsülés” az ő pénztárcájában nem jelenik meg. A hatalom beszél, a nyomor mélyen hallgat a társadalom peremén. És ha valaki még szólni mer, hamar megtudja, hogy ő „nem dolgozik”, „eltartott”, „a rendszer koloncai közé tartozik”. Mintha a múltban ledolgozott évtizedek semmit sem jelentenének, csak a jelen lojalitása számítana. A közbeszéd lassan átrendeződött: az, aki gyereket nevelt, ledolgozott egy életet, épített amikor alig volt miből, tartotta a lelket ahol csak kellett, tanította, gyógyította – mindig alulbecsülve – a mai kisemmizőit is, ma már nem hős, hanem költségvetési tétel. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A kivéreztetés stratégiája Ha lecsupaszítva vizsgáljuk, alapvetően kétféle iránya lehet a megnyomorításnak. Direkt, amikor a tisztességesen, becsületesen megszerzett értékeket, jogokat nyíltan, láthatóan, szemtől szemben elvesz a hatalom, és indirekt, amikor aljas módon, előre megfontolt szándékkal, egyfajta hozzászoktatásos módszerrel lassan leépít. Ez a legaljasabb hatalmi attitűd – a kivéreztetés. A mai Magyarország regnáló kormánya ezt teszi a nyugdíjasokkal. A direkt népnyúzás még legalább vállalja magát: kimondja, megszorít, megadóztat. Az indirekt viszont mosolyog, sajtótájékoztat, és közben lassan lecsapolja a társadalom erejét. Az élelmiszer-infláció, az alultervezett nyugdíjemelés, a befagyott alapösszeg – mind az indirekt kivéreztetés eszközei. Nem fáj hirtelen, csak tartósan emészt. Mint a szivárgó seb, amit már senki nem köt be. A templom egere akcióterv – a túlélés politikája. A „templom egere akcióterv” tehát működik. Nem papíron, hanem a valóságban. Láthatatlanul, de hatékonyan. Hiszen nem kell elvenni semmit – elég, ha nem adunk vissza semmit. A hatalom a számok nyelvén beszél, és a nép még hallgat. És közben a legidősebbek, akiknek köszönhetjük az életet és azt a rendszert, amely a túlélésükre már nem költ. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A méltóság inflációja A legfájóbb mégsem az infláció vagy az éhezés, hanem az, hogy a méltóság is inflálódott. Az a generáció, amely felépítette az országot, ma kegyben részesül, nem jogban. Közben a politikai kommunikáció tovább gyártja a díszleteket: nyugdíjprémium, Erzsébet-utalvány, egyszeri támogatás – mind olyan, mint a templomi gyertyafény: szép, de nem melegít. A társadalom elhitette magával, hogy a túlélés elég. De a túlélés nem élet, csak halasztás. És ha mindezért még hálát is várnak, az már nem gazdaságpolitika – hanem morális cinizmus. A templom egere most már nemcsak a szegénység jelképe, hanem a rendszeré is. Azé, amely tudatosan építi le a méltóságot, apránként, statisztikailag, finoman. És miközben a politikai beszéd a „nemzet családjáról” szól, a valóságban egyre több idős ember egyedül eszi a hideg levest. Az ország, amelyben egy élet munkája után a túlélés lett a jutalom, már nem keresztény, nem szociális, és nem nemzeti. Csak számító. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A lázadás csendje De valami már mozog. Kezd forrongni a társadalom mélyén az a magma, ami megrepeszti majd a pökhendi cinizmus kérgét, és elementáris erővel tisztítja meg az országot a szipolytól. És ha egyszer felszínre tör, nem lesz többé templomi egér – csak ember, aki visszaveszi, ami az övé volt: az életét, a méltóságát, és a jogát arra, hogy ne féljen. Koszi Ferenc – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció




Menyhárt Tamara | 04.12. 19:11
Soha nem volt még ilyen igazi rendszerváltás. Soha nem volt még ilyen nagy arányú szavazás. Soha nem volt még ilyen hatalmas sajtóérdeklődés egy politikus megjelenése kapcsán. A mai, 2026. április 12-i parlamenti választás rekord számú érdeklődőt vonzott, ami rekord számú szavazót eredményezett. Az urnák lezárását követően 77,8%-os részvételt mutattak a választási iroda adatai, amit történelmi rekordnak neveznek az elemzők.Vajon megtörtént volna mindez, ha nincs a média? A Partizán csatornáján jelent meg először Magyar Péter. Influenszerek szervezték az első hatalmas tüntetést Budapesten – a kegyelmi botrány után.Újságírók, oknyomozók kitartó, következetes munkájának köszönhetően kapott nyilvánosságot az elmúlt két évben a regnáló hatalom bűneinek egy része. Egy olyan része, ami párhuzamosan a Magyar Péter országjárásaival, egyre több magyar, gondolkodó és érző ember szemét felnyitotta.ForradalomEz egy csöndes, két évig tartó, modern, többnyire a média világában zajló forradalom volt. Aztán megmozdult a világ. A világ figyelte Magyarországot, a világban bárhol élő magyarok figyelték Magyarországot, és beálltak a forradalmárok – Tiszás önkéntesek, szimpatizánsok, rendszert váltani akarók egyre növekvő tömege – mellé. A választás napján a Fidesz arra tippelt, hogy a nagy arányú szavazási szám minden bizonnyal a szokásos fidesz 2/3-os eredményt produkálja majd.Választás 2026A választás napján a Fidesz vezére megfenyegette a Tisza mellé álló hősöket, hogy a győzelmük esetén felelni fognak az „árulásukért”.A választás napján este 9-kor 45 %-os feldolgozás állapotában mégis úgy tűnt, a sokak által várt Tisza 2/3-os eredmény a biztos.A választás napján - nem várt módon - Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök gratulált a Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek.A választás napján minden Tiszás óvatos, de boldog nyugalommal várta a remélt eredményt. A választás napján az őrszemek több ezer szavazat-vásárlási és szavazat-csalási ügyet jelentettek, tehát megjelent végre a következmény.A 2/3 egy fogalommá vált. * A 2/3 eddig egy olyan hatalom birtokában volt, aki visszaélt vele, és eladósította az országot, számtalan súlyos bűncselekményt, lopást, csalást követett el. * A 2/3 szétszakította a családokat, a szomszédokat, a barátságokat, megosztottá tette az embereket, gyűlöletet szított, és halált, nagyon sok és értelmetlen halált eredményezett. * A Tisza 2/3-a rendet tesz a közigazgatásban, az egészségügyben, az oktatásban. Jogállamiságot képez, biztonságot és felszabadulást a sok évtizede tartó nyomásból, kilátástalanságból. * A Tisza 2/3-a valódi igazságszolgáltatást ígér, ami a felszabadulás utáni újdonságot is jelenti, a következményeket. Minden magyar ember, aki most a Tisza Pártra szavazott – valódi győztes, igazi rendszerváltó, bátor és hazafi! Menyhárt Tamara - Nyitókép: Magyar Péter szavaz - Magyar Péter Facebook oldala

Leitold Márton | 04.11. 16:19
Így jósolta meg az Orbán-rendszer végét már egy mára elfeledett politikus. Törvényszerű, hogy így lesz? Vajon április 12-én beteljesülnek-e a szavai? A Magyar Köztársaság bukása2011. április 25-én elfogadják Magyarország Alaptörvényét egy egypárti alkotmányozás után. Az 1989-ben módosított alkotmány megnyitotta az utat a többpártrendszer felé. 2011. december 31-én ez az alkotmány hatályát veszti, s ezzel Magyarország megindul a választásos autokrácia irányába. „Az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg“ - írta az Index 2011. március 16-án. Kossuth idézet - Forrás: A Negyedik Köztársaság:4K! programfüzeteAz első ellenállók2011. március 15-én tüntetés az alkotmányozás ellen. A felszólalók között találjuk Istvánffy Andrást, az akkor még Negyedik Köztársaság, 4K! Mozgalom — később párt — vezetőjét.Rövid beszédében Istvánffy felvázolja azt az "ők és mi" szétszakítottságot, ahol már nincs olyan alap, amelyet mindenki elfogadna ebben az országban, mert a Fidesz-KDNP-kormány az Alaptörvényt a saját garnitúrájának írta: „A 89-es alkotmány széles körű megegyezés eredménye volt. A kormány '89-hez képest most nem előrelép, hanem visszatér a múltba. Húsz évvel a rendszerváltás után elkezdett visszafelé forogni a történelem kereke. Dermesztő a párhuzam, de egypárti alkotmányt erőszakolni az országra utoljára Rákosiék mertek. A helyzet súlyos: a kormány nem újraalapítja, hanem kettészakítja az országot.“ – mondta Istvánffy 2011-ben. Kettős mérceMa már láthatjuk, hogy az ország valóban kettészakadt, úgy tűnik, hogy nem egyenlően vonatkozik mindenkire a törvény szigora. Ennek ma már vannak jól megfogható példái is. Míg a kémjátszmákat kitálaló volt századost, Szabó Bencét azonnal meggyanúsítják, addig a Matolcsy-korszak alatt elillanó százmilliárdok ügyében több mint egy éve senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. Mindemellett egyre többen és többen találják magukat akadályoztatva, legyen szó vállalkozásokról vagy magánszemélyekről. Egyre többen érzik, hogy ma valami nagyon nincs rendben. A problémák Csádtól Felcsútig kézzel foghatók — aki akarja, érti, és látja.Beteljesülő jóslat?2026. április 12-én szavaz az ország. Az Alaptörvény alkotóival szemben felsorakozott egy önkéntesen szerveződő civil kurázsival táplált hálózat. Az Orbán-rendszerrel egyet nem értő magyarok megerősödtek, és ma valóban van lehetőségük egy köztársaság létrehozására. 2011-ben Istvánffy szavai valahogy illenek a mai napokra. "Amikor eljön a pillanat – mert el fog jönni –, hogy lezárjuk ezt az illegitim alkotmányozási kalandot, mi kezet fogunk nyújtani azoknak, akik most megpróbálnak kizárni minket a hazánkból. Mert mi tudjuk azt, amit ők nem hajlandók felismerni: egy kettészakított országban nem lehet élni. Barátaim, kormányhivatalokban azt állítják, hogy ez lesz Magyarország végleges alkotmánya, mi itt az utcán tudjuk, hogy nem lesz az. Amit konszenzus nélkül hoznak meg, az nem lehet tartós; azt csak erőszakkal lehet fenntartani. Ez nem Magyarország végleges alkotmánya lesz, ez csak egy ideiglenes alkotmány. Az új politikai közösség ami most megszületett, amiben sokan még kételkednek, ami még csak az első lépéseit teszi meg, napról napra erősödni fog, hónapról hónapra növekedni fog, meg fogja találni a hangját, le fogja győzni a fásultságot, vissza fogja adni a változásba vetett hitet, meg fogja szervezni magát és el fog jönni a nap, amikor helyreállítja a köztársaságot." Április negyedikén Magyar Péter felvázolt egy konkrét víziót a 444 stúdiójában. S a következőket mondta: „A magyar emberek látták, tapasztalták, hogy hova vezet az, hogy ha valaki 16 vagy 20 évig miniszterelnök lehet teljes felhatalmazással, és szisztematikusan szándékosan leépíti a jogállamot. Kinyírja a fékek és ellensúlyok rendszerét túszul ejt egy országot és a saját családjának a hűbérbirtokaként kezeli...” „... és egyébként van igény a magyar állampolgárok között egy új alaptörvény megalkotására is, de azt egy normális kormány egy valóban nemzeti és minden magyar ember érdekében kormányzó kormány az nem fél év alatt fogadja el és nem egy tableten írja hanem valódi társadalmi egyeztetéssel akár népszavazással megerősítve…” A lehetőség itt van, a 2010 óta regnáló eddig megdönthetetlen hatalom meginogni látszik az autoriter zsákutcában. Tenni akaró tömegek egy jobb ország reményében otthon és külföldön szavazni mennek. * Akarunk egy igazságosabb országot? * Akarunk-e egy új Magyar Köztársaságot? * Akarunk-e egy közös alapot, egy alkotmányt, amire mindenki biztosan építhet? Április 12-én válasszatok!Pár pillanat a 4K! munkásságából: * Az Istvánffy vezette Negyedik Köztársaság Párt megmérette magát a 2014-es választáson, s a kudarc után feloszlatta magát, mondván „Nincs értelme tovább statisztálni ahhoz az áldemokráciához, amit Orbán Viktor kialakított Magyarországon” * Működésük során többek között füvet küldtek Bayer Zsoltnak, hogy kezelje migrénjét, és írjon nyugodtabban. * Harcba szálltak a vasárnapi boltzár érdekében, elég unortodox módon, keresztes lovagnak öltözve. Leitold Márton - Nyitókép: Kontroll - YouTube képernyőkép

Porkoláb Artúr | 04.10. 18:30
Kihez lojális ma a “vármegyei” önkormányzat? A pártpropagandát érzékeljük, a helyiek érdekeinek hangsúlyosságát aligha. Természetesen lehet találni racionalitást a központosítás mögött is, hiszen óhatatlanul előfordultak párhuzamosságok, hibás döntések, több egyeztetésre és párbeszédre volt szükség nemcsak a helyiek és a megyei önkormányzatok, hanem az önkormányzatok és az állami intézmények, minisztériumok, központi szervek között is.Mennyit ér a jó döntés?Ezek miatt lehetett lassúnak, kevésbé hatékonynak vagy akár költségesebbnek nevezni a rendszert. De hogyan lehet beárazni azt, ha egy döntés helyes és megalapozott? Mi az ára annak, ha egy fejlesztés valódi helyi problémát old meg? Ha az intézmények vezetői közvetlenül konzultálhatnak a döntéshozókkal, jelezhetik problémáikat, javaslataikat, ötleteiket? Ha az önkormányzat közelről felügyeli az intézményeit? Lehet, hogy megyei fenntartás és felügyelet alatt a „Szőlő utca” sem fordult volna elő? Nem biztos.Felhígult hatáskörök és kiüresedett szerepkörökAz viszont teljesen biztos, hogy ma a vármegyei önkormányzatoknak nincsenek világos hatás- és feladatköreik. Az uniós pályázatok menedzselése projektirodai feladat, fejlesztési stratégiákkal pedig már tele van a padlás. Nincs mérhető eredménymutató, nincs számonkérés, hiszen megbízás sincs. A protokollfunkció nagyon megy: a pózolás, a központi akarat dicsőítése ki van maxolva. De hogy integráns, sőt meghatározó részei lennének a vármegye életének – az erősen kétséges. Kétséges még úgy is, hogy fő feladatuk az uniós források elosztása. Most, hogy a felelősségük nem a helyiek, hanem a központi fenntartó felé fordul, vajon kinek az érdekét tartják szem előtt egy fejlesztés vagy támogatás eldöntésénél?Miért maradtak meg egyáltalán?Jogos kérdés, hogy miért maradtak meg az önkormányzatok egy ilyen formában. Ha a döntések központilag születnek, lehetne a pénzeket is központilag osztani – egyes vélemények szerint ma is így történik. Egy hibrid intézmény, amely már csak a nevében önkormányzat, fenntartani pénzkidobásnak tűnhet. Netán más logika diktálta a fenntartás szándékát? Miután ez a logika nem igazán lehet közigazgatási, politikát sejthetünk mögötte. A lojális káderek kerülnek ennyibe az adófizetőknek? – kérdezhetnénk.Központosítás és korrupció – rossz egyensúlyA centralizáció a korrupció visszaszorítását és a fenntartási költségek csökkentését ígérte. Helyette a korrupció és az önkényes döntések melegágyát teremtette meg, valamint egy jelen formájában teljesen feleslegesen fenntartott pártiroda hálózatot. Nehéz rábukkanni egy vármegyei önkormányzat működési költségeire. Hosszas keresgélés után kaphatunk csak nagyjából tiszta képet az összeg nagyságáról. De nem is a pontos összeg a fontos igazán. Ha csak megbecsüljük az alapján, hogy Baranyában az elnök illetménye havi több mint 1,3 millió forint, alelnökei fejenként csaknem 1 milliót kapnak, ehhez jönnek a rendszeres költségtérítések, amelyek újabb százezrekkel növelik a havi jövedelmet – és akkor még nem beszéltünk az apparátus bérezéséről, valamint az épületek üzemeltetéséről országos szinten.Kifizetőhelyek rendszere – közigazgatás vagy pártlogisztika?Nagybani képet azonban kaphatunk arról, hogy a “vármegyei” rendszer – a központosítás ellenére – nem a költséghatékonyság szellemében született. Nehéz nem azt a következtetést levonni, hogy nem szakmai indokok vezették a kormányzatot a megyei önkormányzatok kiüresítésére, valódi hatalom és feladat nélküli kifizetőhelyekké silányítására. Értjük annak a logikáját is, hogy a káderek kifizetése és jóltartása fontos feladat, főleg választások idején. De így herdálni az adófizetők pénzét túlmegy a felelőtlenség határán, és a hűtlen kezelés gyanúját is felveti.Helyiek helyett pártközpont – kinek az érdekében?A káderpolitika mindenkor jó befektetés a központi hatalom számára, de pártirodákat és haveri kifizetőhelyeket fenntartani az adóforintjainkból és uniós pénzekből semmiképpen nem szolgálhatja a helyiek érdekeit, sem jövőjük jó alakulását. Porkoláb Artúr – Nyitókép: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye címere - Fotó: nemzetijelkepek.hu

Koszi Ferenc | 04.06. 12:58
Ha választást szeretnénk nyerni – vagy legalább nagyon jól szerepelni –, nem elég több szavazót mozgósítani, és nem elég hangosabb kampányt folytatni. A magyar választási rendszerben a siker nem pusztán támogatottság kérdése, hanem szerkezeti kérdés is. A döntő tényezők ismerete nélkül a legjobb szándékú politikai stratégia is önsorsrontóvá válhat. Ez a sorozat arról szólt, mit kell tenni ahhoz, hogy a szavazatok ne vesszenek el a rendszer réseiben, hogy az egyéni körzetekben valódi esély keletkezzen, és hogy a választási matematika ne ellenfélként, hanem eszközként működjön. Mert a választást nem ott nyerik meg, ahol a legtöbben kiabálnak, hanem ott, ahol értik a szabályokat.A félreértés gyökereVan egy makacs félreértés a magyar választási rendszerrel kapcsolatban. Az, hogy a parlamenti erőviszonyok „egyszerűen” a választói akarat leképezései. Hogy ha sok párt indul, ha sokfelé oszlanak a szavazatok, akkor a rendszer magától kiegyensúlyozódik. A valóság ezzel szemben az, hogy a mandátumelosztás nem passzívan tükrözi a politikai térképet, hanem aktívan formálja azt. Saját belső logikája van, amely bizonyos helyzetekben stabil többséget, sőt alkotmányozó erőt hoz létre akkor is, ha a választók többsége nem egyetlen politikai erőt támogat.Ez nem rendellenesség. Nem visszaélés. Hanem konstrukció.A többség nélküli többségA magyar választási rendszer gerince az egyéni választókerületek rendszere. A 199 fős Országgyűlésből 106 mandátum egyéniben dől el, diszkrét módon: egy körzetet meg lehet nyerni vagy el lehet veszíteni, köztes állapot nincs. Amit ott megszereznek, azt a listás rendszer már nem tudja „visszavenni”. Ennek következménye, hogy már hatvan körüli egyéni győzelemmel létrejöhet stabil parlamenti többség, hetven fölött pedig reálissá válik a kétharmados, alkotmányozó erő. Mindez akkor is, ha a listás szavazatarány messze nem kétharmados, sőt akár az abszolút többséget sem éri el. A kétharmad tehát nem a listán „születik meg”. Ott legfeljebb rögzül.A lista, ami nem fordítGyakori elképzelés, hogy a listás rendszer és a győzteskompenzáció képes „igazságot tenni” az egyéni eredmények után. A valóság ennél jóval prózaibb. A győzteskompenzáció nem fordítókar, hanem fék. Arányosan képes enyhíteni az egyéni torzulásokat, különösen akkor, ha egy párt kevesebb körzetet nyer, de azokban nagy fölénnyel. Ilyenkor több töredékszavazat keletkezik, ami listán valóban segíti a kevesebb egyéni mandátumot szerző felet. De ez a hatás korlátozott: nem képes ellensúlyozni egy hetven feletti egyéni mandátumos előnyt. A kompenzáció lassít, de nem megfordít.Az 5 százalékos szakadékA rendszer egyik legnagyobb erejű, mégis leginkább alábecsült eleme az 5 százalékos parlamenti küszöb. A küszöb alatti pártokra leadott szavazatok nem „szétoszlanak”, hanem kiesnek a mandátumelosztásból. Nem vesznek részt sem az arányosításban, sem a kompenzációban.Ez azt jelenti, hogy a listás mandátumokat nem a leadott szavazatok 100 százaléka alapján osztják ki, hanem csak a bennmaradó rész alapján. Ez automatikusan megnöveli a bejutó pártok arányát, különösen a legnagyobbét. Fej–fej melletti helyzetben minden kieső százalékpont arányosan a nagyobbik félnek dolgozik. Ebben az értelemben egy tized százalék nemcsak egy párt parlamenti jelenlétét dönti el, hanem azt is, hogy a választás után marad-e még mozgástér az erőviszonyok kiegyenlítésére – vagy a rendszer már az eredmény kihirdetésekor lezárja ezt a lehetőséget. A többpólusúság látszataSokan gondolják úgy, hogy minél több párt jut be a parlamentbe, annál nyitottabbá válik a politikai rendszer. Ez azonban csak bizonyos szerkezetben igaz. Egy közepes erejű párt valóban csökkentheti a túlhatalom esélyét, mert bent marad a mandátumelosztásban, és érdemben részt vesz az arányosításban. Két közepes párt megjelenése a két nagy mellett viszont már nem feltétlenül hoz valódi ellensúlyt. Ha egyikük sem képes egyéni körzeteket nyerni, és mellettük kisebb pártok továbbra is a küszöb alatt maradnak, akkor a rendszer működése továbbra is a legerősebb felé billen. A parlament ilyenkor látszólag sokszereplős, de strukturálisan zárt marad. A kérdés nem az, hogy hány párt jut be, hanem az, hogy milyen arányban és milyen szerkezetben.Mi maradt ki – és miértAz elemzés nem foglalkozott külön a nemzetiségi listákkal, mert ezek technikailag kivételt képeznek, és legfeljebb egy-két mandátumot érintenek, a politikai arányokat nem billentik át. Nem bontotta ki részletesen a koalíciós listák eltérő küszöbeit, mert a küszöbmechanika logikája ugyanaz, csak a szám változik. Nem tért ki a határon túli levélszavazatok politikai aszimmetriájára, mert ez nem szerkezeti, hanem történeti kérdés. Nem ment bele a D’Hondt-módszer utolsó mandátumainak technikai finomságaiba sem, mert ezek már nem irányt, csak tized mandátumokat döntenek. Ami viszont benne volt, az a lényeg: az egyéni mandátumok dominanciája, a kieső szavazatok újrasúlyozó hatása, a győzteskompenzáció korlátai, és az a pont, ahol a rendszer a nyitott versenyből determinisztikus kimenetté válik. Mitől döglik a légy? Nem egyetlen szabálytól. Hanem attól, hogy a rendszer több, önmagában ésszerű elemének hatása összeadódik. És amikor összeadódik, már nem az számít, mit gondolunk róla, hanem az, hogy értjük-e. Ha igen, akkor nem meglepődünk az eredményen – hanem felismerjük.A sorozat részei: 1. A többség nélküli többség matematikája 2. Hol kezdődik a kétharmad 3. Az 5 százalékos szakadék 4. A többpólusú parlament illúziója 5. Mitől döglik a légy? Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Koszi Ferenc | 03.31. 21:20
ÁllításA választási rendszer működése szempontjából nem az a döntő kérdés, hogy hány párt jut be a parlamentbe, hanem az, hogy milyen arányban és milyen szerkezetben. Két nagy párt mellé belépő két közepes erejű szereplő első látásra kiegyensúlyozó hatásúnak tűnhet, a gyakorlatban azonban könnyen olyan helyzetet hoz létre, amelyben a rendszer újra a legerősebb felé billen.A többpólusú parlament nem automatikusan jelent nyitott kimenetet.A kiinduló helyzet: két nagy, két közepesVegyünk egy olyan, nem rendkívüli választási helyzetet, ahol a listás szavazatok így alakulnak: * Nagypárt A: 40% * Nagypárt B: 38% * Közepes párt C: 9% * Közepes párt D: 6% * Kis pártok együtt: 7% (küszöb alatt) Ebben a modellben négy párt jut be a parlamentbe, miközben a szavazatok 7 százaléka kiesik a mandátum elosztásból.Mit várnánk intuitíven?A közkeletű várakozás az lenne, hogy: * a két közepes párt „elvesz” a nagyoktól, * a mandátumok szétaprózódnak, * a parlamenti kimenet nyitottabbá válik. Ez azonban csak részben igaz.A listás mandátumelosztás tényleges hatásaA kieső 7% miatt a listás mandátumelosztás már nem 100, hanem 93 százaléknyi szavazat alapján történik. Ez újrasúlyozza a benn maradókat.Újraszámolva az arányokat: * A: 40 / 93 ≈ 43,0% * B: 38 / 93 ≈ 40,9% * C: 9 / 93 ≈ 9,7% * D: 6 / 93 ≈ 6,5% A D’Hondt-módszer itt finoman, de következetesen a nagyobb szereplőknek kedvez, különösen a legnagyobbnak.A 93 listás mandátum reálisan így oszlik meg: * Nagypárt A: 41–42 * Nagypárt B: 39–40 * Közepes C: 7–8 * Közepes D: 5–6 A közepes pártok valóban bejutnak, de nem képeznek ellensúlyt, mert külön-külön túl kicsik ahhoz, hogy a legnagyobb párt listás előnyét érdemben csökkentsék.Az egyéni körzetek szerepe ebben a helyzetbenTegyük fel, hogy az egyéni választókerületekben az eredmény viszonylag kiegyenlített: * Nagypárt A: 56 EVK * Nagypárt B: 50 EVK * Közepes pártok: 0 EVK Ez nem extrém helyzet: a közepes pártok országosan mérhetők, de egyéniben nem versenyképesek.Az összes mandátum így alakul: * A: 56 + 42 ≈ 98 * B: 50 + 40 ≈ 90 * C: 8 * D: 5 Ebben a parlamentben formálisan négypárti jelenlét van, de a tényleges erőviszonyok kétpólusúak maradnak, és a legnagyobb párt továbbra is domináns pozícióban van.Miért nem működik itt a „két közepes = ellensúly” logika?Mert a rendszer egyszerre két dolgot tesz: 1. Szétválasztja a közepes pártokat egymástól 2. Újrasúlyozza a nagy pártokat a kieső szavazatok miatt A közepes pártok nem összeadódnak, hanem külön-külön lépnek be a mandátumelosztásba, miközben a kieső szavazatok arányosan a legnagyobb szereplőt erősítik.A végeredmény egy olyan parlament, amely látszólag sokszereplős, de strukturálisan mégis zárt.KövetkeztetésKét közepes párt megjelenése a két nagy mellett nem garancia a kiegyensúlyozottabb parlamentre. Ha a közepes szereplők nem képesek egyéni körzeteket nyerni, és a kis pártok egy része továbbra is a küszöb alatt marad, a rendszer működése továbbra is a legnagyobb párt felé billen.A több szereplő önmagában nem pluralizmust jelent. A kérdés nem az, hogy hány párt jut be, hanem az, hogy milyen szerkezetben oszlanak meg a mandátumok, és marad-e tényleges mozgástér a parlamentben. Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Porkoláb Artúr | 03.29. 22:02
A széles közönség számára észrevétlenül – még csak azt sem mondhatni, hogy lassan, fokozatosan – kiüresedtek a területi közigazgatási szint legfontosabb pillérei. Míg tizenöt évvel ezelőtt az összes olyan feladatot ellátták, amit a települési önkormányzatok képtelenek voltak erőforrás vagy hatáskör hiányában, ma már az ott dolgozókon kívül (vagy talán még ők maguk sem) jóformán senki sem tudja megmondani, hogy pontosan mi folyik a patinás épületek falai mögött.Látvány és láthatatlanságAz igazán tájékozottak találkozhatnak a megyei prominensek képeivel különböző újságok hasábjain, amint éppen járdaszakasz, vadászház, kilátó vagy egyéb építmények előtt szabdalják a trikolórt, de ezeken a ritka alkalmakon kívül nem nagyon találkozik velük a köz. Ebben persze nincs semmi meglepő, hiszen közvetlen hatással nem bírnak a területen zajló folyamatokra, intézmények működésére, fejlesztésekre, ellenőrzésre, illetve a megye – vármegye – működésének biztosítására. A megyei önkormányzat szerepe a „láthatatlan középszint” homályosságára zsugorodott..A középszint lebontásaA 2010–2013 közötti politikai döntések nyomán létrejövő törvénymódosítások vették el a megyei önkormányzatok addig széles körű, a mindennapi életre hatással lévő feladatait. Az addig megszokott és működő közigazgatási szerkezet középső szintjét húzták ki a képletből.A központosított rendszer megjelenéseEzzel egyidejűleg megjelentek a kormányhivatalok és a járási rendszer, mint a kormány kinyújtott hivatalos karjai, amelyek budapesti irányítással hivatottak helyi ügyeket intézni – hely- és probléma ismeret nélkül. A kormányhivatalok végrehajtó szervek, tehát feladat- és hatáskörük sincs valós helyi ügyek megoldásához. A megyei önkormányzat mint valódi aktorA megyei önkormányzatok korábban valódi aktorai voltak az ott élő emberek mindennapi életének. Szakközépiskolákat, gimnáziumokat tartottak fenn, idősek otthonait működtették, hozzájuk tartozott a gyermekvédelmi rendszer. Több kórház és szakrendelő működését biztosították, a megyei besorolású utak fejlesztése és karbantartása is a feladataik közé tartozott. Közvetlen hatással voltak a megye kulturális életére, hiszen a megyei könyvtárak, múzeumok és levéltárak működéséért(már nem?) is felelősek voltak.A fejlesztési döntések régi rendszereA fejlesztéseket – amelyek ma a vármegyei önkormányzatok legfőbb feladatai, vagyis a pénzosztás – korábban a Regionális Fejlesztési Ügynökségek koordinálták. A pályázati igények elbírálásánál a megyei önkormányzatok, a vállalkozói szféra, valamint a civil szervezetek részvételével hozták meg a támogatói döntéseket. Arra törekedtek, hogy a helyi szervezetek és képviseleti szerveződések minél nagyobb körét vonják be a döntési folyamatokba. A jogszabályi kötelezettségeiknek megfelelően ez meg is valósult.Széles körű részvétel és párbeszédA regionális fejlesztési ügynökségeknek tagjai voltak a megyei önkormányzatok, megyei jogú városok, gazdasági kamarák, felsőoktatási intézmények, fejlesztési bankok, valamint a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok. Minden érintett képviselhette magát a fejlesztések irányainak meghatározásánál és a döntések előkészítésénél. A végső döntést akkor is az állami szintű irányító hatóságok hozták meg, tehát az állami kontroll ebben az esetben is megvalósult. A rendszer előnye az érintettek széles körű bevonása a döntés-előkészítésbe és az aktív párbeszéd fenntartása a programok megvalósítása során. Ebben a fejlesztési környezetben volt a legnagyobb esély arra, hogy a helyiek valós problémáira valós, adekvát megoldások szülessenek.A centralizált rendszer következményeiA mai rendszerben a források eltávolodtak a helyiektől. A centralizálás és az állami kontroll túlsúlya miatt nem a helyiek problémái mentén fogalmazódnak meg a fejlesztési vagy forráselosztási döntések, hanem inkább ágazati, országos fejlesztési erővonalak figyelembevételével. Ennek a szemléletnek is megvannak az előnyei, ám a jelenlegi rendszer alkalmatlan a helyiek kisebb vagy közepes szintű problémáinak orvoslására, inkább általános fejlesztési döntések meghozatalára berendezkedett.A helyi beleszólás eltűnése Míg korábban a helyismerettel rendelkező képviselők döntötték el, hogy melyik kórház vagy iskola fejlesztése élvezzen elsőbbséget, illetve hogyan osszák el a működési támogatásokat, ma ezek a döntések minisztériumok, állami fenntartók és központi ügynökségek szintjén születnek. A helyi közösségek és a helyi választott testületek beleszólása a fejlesztésekbe drasztikusan csökkent. Porkoláb Artúr – Nyitókép: Budapest város címere - Fotó: nemzetijelkepek.hu

Koszi Ferenc | 03.28. 01:59
ÁllításAz 5 százalékos parlamenti küszöb nem pusztán arról dönt, hogy egy párt bejut-e a parlamentbe. Arról is dönt, hogy a listás mandátumelosztás mekkora „szavazattömegből” dolgozik, és ezzel együtt arról, hogy a két nagy szereplő közti verseny mennyire lesz kiegyenlített vagy mennyire billen el. A küszöb alatti szavazatok nem „szétoszlanak”, hanem kiesnek, vagyis a benn maradók aránya automatikusan megemelkedik. Egy tized százaléknyi elmozdulás így nem csak egy párt sorsát, hanem a parlamenti erőviszonyok stabilitását is befolyásolhatja.A küszöb mechanikája: szavazatok eltűnése, arányok átrendeződéseA listás mandátumokat (93 helyet) csak azok a pártok kaphatják meg, amelyek elérik a küszöböt. A küszöb alatt maradó pártokra leadott listás szavazatok nem vesznek részt a mandátumelosztásban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például a szavazatok 12 százaléka „kiesik”, akkor a mandátumokat nem 100 százaléknyi szavazat arányában osztják szét, hanem a bennmaradó 88 százalék arányában. Ez az újrasúlyozás önmagában is képes mandátumokat mozgatni, még akkor is, ha a két nagy párt támogatottsága egyébként közel van egymáshoz. A küszöb tehát nem csak egy belépési kapu. Egyben egy olyan szűrő, amely a rendszer arányosságát csökkenti, és a nagyobb, biztosan bejutó szereplőknek strukturális előnyt ad. Szimuláció 1: 3 bejutó párt, 7 kieső – a „kicsik elvesznek” modellVegyünk egy modellt, amelyben három szereplő jut be a parlamentbe, és hét kisebb párt mind 5% alatt marad. A cél nem egy konkrét választás lemásolása, hanem annak bemutatása, hogy az 5%-os szakadék hogyan befolyásolja a mandátumokat.Egyéni választókerületek (106): * A párt: 58 egyéni mandátum * B párt: 48 egyéni mandátum * C párt: 0 egyéni mandátum (de országos listán bejut, 7%-kal) Listás szavazatarány (100%-ból): * B párt: 42% * A párt: 39% * C párt: 7% * Kieső (7 kis párt összesen): 12% (mind 5% alatt, tehát kiesik) Itt a lényeg az, hogy a kieső 12% nem kap listás mandátumot, tehát a listás mandátumelosztás a benn maradó 88%-on történik.D’Hondt szerinti listás mandátumelosztás (93 hely): * B párt: 45 listás mandátum * A párt: 41 listás mandátum * C párt: 7 listás mandátum Összes mandátum (EVK + lista): * A párt: 58 + 41 = 99 * B párt: 48 + 45 = 93 * C párt: 0 + 7 = 7 A modell üzenete egyszerű: a listán kismértékben erősebb B párt a kiesők miatt és a D’Hondt finom torzítása miatt listán további előnyökhöz jut, miközben az A párt EVK-fölénye miatt összességében mégis vezet. Ez a kettő együtt mutatja meg, miért képes a rendszer egyszerre „büntetni” a széttöredezettséget (kieső szavazatok) és „dönteni” az egyéni körzetekben.A tized százalék jelentősége: 4,9 és 5,1 között valójában mi történik?A közkeletű gondolat az, hogy a 4,9% és 5,1% közti különbség kicsi. A valóságban viszont nem kicsi, hanem bináris: az egyik esetben a párt szavazatai kiesnek a listás mandátum elosztásból, a másik esetben részt vesznek benne, és mandátumot termelnek. Egyetlen szereplő bejutása vagy kiesése ráadásul nem csak saját mandátumot jelent, hanem a többiek mandátum számát is módosítja: ha valaki kiesik, a többiek aránya automatikusan nő a benn maradók között. Ezért van az, hogy egy tized százaléknyi mozgás nem csak egy párt parlamenti jelenlétét dönti el, hanem a két nagy szereplő közti arányt is képes stabilizálni vagy megbolygatni. A győzteskompenzáció szerepe: fék, nem fordítókarItt szokott jönni a kérdés: ha a küszöb ennyire kemény, akkor a győzteskompenzáció nem teszi-e „igazságosabbá” a képet?A győzteskompenzáció valójában egy fék. Arányosan képes korrigálni, de nem képes megfordítani egy erős egyéni dominanciát. Ezt a legjobban egy olyan helyzet mutatja meg, amely első ránézésre paradoxonnak tűnik: az egyik párt sok körzetet nyer, de szoros eredményekkel, a másik kevesebbet, de nagy fölénnyel. Ha az egyik párt sok egyéni körzetet nyer szoros eredménnyel, míg a másik kevesebbet, de nagy fölénnyel, a győzteskompenzáció arányosan a kevesebb körzetet nyerőt segíti – de nem képes ellensúlyozni egy hetven fölötti egyéni mandátumos előnyt. Miért? Mert a kompenzáció nem a „győzelmek számát” kompenzálja, hanem a győzelmek mögötti szavazat többletet. A szoros győzelmek kevés „felesleges” szavazatot termelnek, a fölényes győzelmek sokat. Ettől a listás oldalon a kevesebb körzetet nyerő párt arányosan több kompenzációt kaphat. De a 70–72 egyéni mandátum olyan kemény alap, amit a listás korrekció nem tud lenullázni.Szimuláció 2: amikor a lista „visszaad”, de nem elégVegyünk egy egyszerűsített példát, amelyben az egyik szereplő a kétharmad küszöbének környékén van egyéniben, de többnyire szoros győzelmekkel, míg a másik kevesebb körzetet nyer, viszont ott nagy fölénnyel, így a kompenzáció arányosan neki kedvez.Egyéni körzetek (106): * A párt: 72 EVK * B párt: 34 EVK A listás oldalon – a kompenzáció és a kiesők miatt – elképzelhető, hogy B több listás mandátumot szerez, mint A. Tegyük fel a modellben, hogy:Listás mandátumok (93): * A párt: 40 listás mandátum * B párt: 46 listás mandátum * Egyéb bejutók együtt: 7 listás mandátum Összes mandátum: * A párt: 72 + 40 = 112 * B párt: 34 + 46 = 80 * Egyéb: 7 A tanulság nem az, hogy B „jobban jár” listán. Az, hogy hiába jár jobban listán, a 72 egyéni mandátum által létrehozott struktúrát ez már nem tudja megtörni. A kompenzáció itt tehát fékez, visszaad, arányosít – de nem fordít.KövetkeztetésAz 5 százalékos parlamenti küszöb nem pusztán belépési feltétel, hanem a mandátumképzés egyik döntő szerkezeti eleme. Amikor egy párt a küszöb alá kerül, nemcsak saját parlamenti jelenléte vész el, hanem a szavazatai is kiesnek a mandátumelosztásból, újra súlyozva minden bennmaradó szereplőt. Egy tizedszázaléknyi elmozdulás így nem pusztán egy párt sorsát dönti el, hanem azt is, hogy a parlamenti erőviszonyok még korrigálhatók-e, vagy végleg rögzülnek. A győzteskompenzáció ebben a rendszerben nem fordítókar, hanem fék: képes arányosan segíteni azt, aki kevesebb egyéni körzetet nyer, de nagy fölénnyel, ám nem képes ellensúlyozni egy hetven feletti egyéni mandátumos előnyt. Amikor a küszöb alatti szavazatok tömege már eleve leszűkíti a listás mandátumelosztás mozgásterét, a kompenzáció hatása is korlátozottá válik. Ebben az értelemben az 5 százalékos szakadék valóban sorsot dönt: nem azért, mert önmagában kétharmadot hoz létre, hanem mert eldönti, hogy a választás után marad-e még tér az erőviszonyok kiegyenlítésére – vagy a rendszer már az eredmény kihirdetésekor lezárja ezt a lehetőséget. Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció




Tolnay Péter | 04.14. 09:22
A közoktatást érintő kampányműsor a Maruzsa–Balatoni páros jól megkoreografált, cinikus színjátéka. Miközben a rendszer alapjai rohadnak, ők ketten játsszák a klasszikus „rossz rendőr – jó rendőr” felállást. Maruzsa Zoltán a technokrata végrehajtó, a „rossz katona”, aki levezényli a kirúgásokat és a fegyelmezést, míg Balatoni Katalin a „jó katona” szerepében tetszeleg: ő a mosolygós arc, aki a kampányidőszakban néptáncos gúnyába vagy épp barátságos posztokba csomagolva próbálja eladni a rombolást fejlődésként.A bér-blöffBalatoni harsányan hirdeti az amatőr Tik-tok videóiban a pedagógusok „történelmi megbecsülését”. A kormányzati szócső szerint a tanárok soha nem voltak még ilyen jól fizetve.A valóságban a státusztörvény elvitte az autonómiát, a pedagógusok reálbére pedig a brutális infláció mellett alig köhög fel a korábbi mélypontról – ráadásul mindezt megalázó teljesítményértékelési rendszerekhez és megemelt munkaterhekhez kötötték. Az igazság az, hogy a kormány nem szakmai belátásból, hanem a közel két évig tartó, országos sztrájkhullám és polgári engedetlenség kényszerítő ereje miatt mozdult meg. A kormány csődjét jelzi az a tény is, hogy a saját pedagógusait – akik állami közfeladatot látnak el – jelentős részben uniós forrásokból fizeti. Az üzenet világos: a kormányt annyira hidegen hagyják a pedagógusok, hogy ha Brüsszel (sic!) nem adna rá pénzt, hagyná őket éhen halni. Balatoni Katalin - Forrás: YouTube képernyőképEsélytelenség számokban Balatoni a kampány alatt azt hirdeti, hogy a magyar gyerekek a világ egyik legszuperebb iskolarendszerében tanulnak. Arról mélyen hallgat, hogy a PISA-mérések szerint a magyar diákok szorongása az egekben van, a funkcionális analfabetizmus terjed, és a tanterv annyira túlterhelt, hogy a gyerekeknek esélyük sincs a valódi, kreatív fejlődésre. Míg Balatoni a sikerekről hazudik a kampányban, a számok a gyermekek esélyeinek szisztematikus elvételét mutatják: * A nemzetközi versenyeken elért egyéni sikereket (amik sokszor a rendszer ellenére, magántanárok segítségével jönnek létre) a központi oktatáspolitika diadalaként tálalja. * A központi szabályozás és a pedagógushiány miatt a felzárkóztatásra és tehetséggondozásra fordítható órakeret a legtöbb iskolában nulla óra. * Mivel nincs miből kigazdálkodni a plusz figyelmet, a lemaradó vagy kiemelkedő diákok magukra maradnak. A rendszerben nincs helye az egyéni fejlődésnek, csak a sorszámozott tömegoktatásnak. Bosszúpolitika és feketelisták A megbecsülésről szóló szöveg ott válik végképp gyomorforgatóvá, amikor megnézzük a tiltakozók sorsát. Miközben Balatoni a közösség erejéről beszél, a háttérben zajlik a megtorlás: * A tiltakozások arcait, köztük olyan neves pedagógusokat, mint Törley Katalin, példátlan brutalitással távolították el. * A cinizmus csúcsa, hogy a tankerületi igazgatóknak megtiltották ezen szakemberek visszavételét. Az állam „feketelistára” tette a legbátrabb tanárait, örökre kizárva őket az állami szférából, csak mert jobb iskolát akartak a gyerekeknek. Balatoni Katalinnak – mint látjuk – a tanár csak egy biodíszlet a kampányvideókhoz, a gyerek meg ingyen statiszta a következő „minden szuper” Instaposztjához. Miközben a néptáncos imidzsével próbálja eltakarni a közoktatás szétesését, valójában csak egy ideológiai sminkes, akinek az a dolga, hogy kifestve mutogassa a haldoklót, vagyis a magyar közoktatást. Tolnay Péter - Nyitókép: Balatoni Katalin - Fotó: Balatoni Katalin Facebook oldala

Pesti Rita | 04.03. 23:40
A magyar közoktatásban használt történelemtankönyvek szakmai kritikái rávilágítottak: a problémák nem elszigetelt adatlapokon, hanem rendszerszintű módszertani torzulásokban gyökereznek. A tankönyvfejlesztés jelenlegi, központosított mechanizmusa során három súlyos hibaforrás válik meghatározóvá, amelyek alapjaiban torzítják el a diákok múltképét.I. Oksági hiba - kauzális leegyszerűsítésAz oksági hiba akkor következik be, amikor egy összetett történelmi folyamat hátterét egyetlen eseményre szűkítik le, vagy összekeverik a kiváltó okot (ürügyet) a mélyebb, strukturális okokkal. A tankönyvi példa: A 10. évfolyamos könyvekben visszatérő állítás: „Az első világháborút a szarajevói merénylet robbantotta ki.” A hiba lényege: Ez a megfogalmazás a merényletet okként, nem pedig ürügyként kezeli. A történelem nem „dominóelv” alapján működik; a háború mögött évtizedes nagyhatalmi rivalizálás, nacionalizmus és fegyverkezési verseny állt. Következmény: A diák nem tanul meg rendszerszinten gondolkodni; a történelmet véletlenek vagy elszigetelt tettek sorozatának látja, nem pedig törvényszerűségek eredőjének.A szarajevói merénylet - Forrás. YouTube képernyőképII. Anakronizmus - Fogalmi visszavetítésAz anakronizmus a múlt leírása a jelenkor értékeivel, kategóriáival vagy intézményrendszerével. Ez a hiba megfosztja a múltat a sajátos karakterétől.A tankönyvi példa: Az 5. évfolyamos tankönyvekben szereplő mondat: „A középkori parasztok Magyarországon adót fizettek az államnak.” A hiba lényege: A középkorban nem létezett „állam” a mai, intézményi értelemben, ahogy központi adórendszer sem. A kötelezettségek személyes és rendi függőségeken alapultak. Következmény: Elvész a történelmi távlat. Ha mindent a mai fogalmakkal (állam, adó, nemzet) nézünk, a diák nem érti meg, miért döntöttek és cselekedtek másképp a múlt emberei.III. Térképi torzítás - kartográfiai manipulációA térkép soha nem a valóság semleges tükörképe, hanem egy absztrakció. A torzítás akkor válik problémává, ha a térkép kontextus nélkül sugall egy politikai vagy érzelmi állítást.A tankönyvi példa: A trianoni békeszerződés bemutatása, ahol csak a régi és az új határok látszanak, magyarázó rétegek nélkül. A hiba lényege: Ha a térképről hiányzik az etnikai eloszlás vagy a birodalmi struktúrák szétesése, a kép egyoldalúvá válik. A térkép „statikusnak” mutatja azt, ami valójában dinamikus és többrétegű konfliktus volt. Következmény: A diák nem tanulja meg „olvasni” a forrást, csak passzívan befogadja a vizuális sugalmazást. A térkép elemzési eszköz helyett kizárólag a nemzeti sérelem forrásává, s így a propaganda eszközévé válik.Didaktikai kudarcA bemutatott példák igazolják, hogy a jelenlegi tankönyvek problémái nem egyszerű elírások. Az oksági hiba leegyszerűsíti a cselekvést, az anakronizmus eltorzítja a gondolkodást, a térképi torzítás pedig keretbe foglalja mindezt egy hamis vizuális narratívával. Ez a hármas hatás módszeresen építi le a diákok kritikai érzékét, és készíti fel őket a kész, megkérdőjelezhetetlen igazságok passzív elfogadására. Pesti Rita - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Pesti Rita | 03.21. 22:03
A földrajz tantárgy feladata a 21. században az lenne, hogy segítse a tanulókat a komplex globális folyamatok, a környezeti krízisek és a gazdasági összefüggések átlátásában. Ehhez képest a magyar közoktatásban használt tankönyvek gyakran megrekednek a múlt századi, leíró jellegű szemléletmódnál. A problémák nem csupán elavult számadatokban, hanem mélyebb szakmai torzításban mutatkoznak meg.I. Földrajzi redukcionizmus: Afrika homogenizálásaA földrajzi redukcionizmus az a hiba, amikor egy hatalmas térség sokszínűségét egyetlen jellemzőre szűkítjük le, és azt az egész területre általánosítjuk.A tankönyvi példa: A 7. évfolyamos könyvekben Afrika egységesen „elmaradott”, mezőgazdasági kontinensként jelenik meg. A hiba lényege: Ez a szemlélet „lefaragja” a belső különbségeket. Nem vesz tudomást arról, hogy a kontinensen belül egymás mellett léteznek ultramodern metropoliszok és válságövezetek. Elnyomja azt a tényt, hogy például Kenya technológiai szektora fejlettebb lehet egyes európai régióknál is. Következmény: Sztereotípiákat szül, és azt a benyomást kelti, hogy a világ ezen része egy érthetetlen, statikus képződmény.Afrika egy nagy téma - Forrás: Youtube képernyőképII. Statikus klímaszemlélet: a dinamika hiányaA statikus klímaszemlélet az éghajlati rendszereket nem változó, kölcsönhatásban lévő folyamatokként, hanem merev, állandó kategóriákként kezeli.A tankönyvi példa: A középiskolai tankönyvekben a mérsékelt öv leírása úgy jelenik meg, mintha ott mindenhol fixen négy évszak váltakozna. A hiba lényege: A klímát egy „doboznak” tekinti, és nem magyarázza meg a mögötte álló fizikai folyamatokat (légnyomás-különbségek, tengeráramlások). A globális felmelegedés korában a klíma így nem törékeny egyensúlyi állapotként, hanem mozdulatlan adottságként rögzül a diák fejében. Következmény: A tanuló nem kap eszközöket az éghajlati anomáliák (pl. aszályok, villámárvizek) megértéséhez, mert hiányzik az összefüggések ismerete.Európa éghajlati övei - Forrás: YouTube képernyőképIII. Gazdasági determinizmus: a felelősség áthárításaA gazdasági (vagy földrajzi) determinizmus azt állítja, hogy egy ország sikere vagy kudarca kizárólag a természeti környezettől (nyersanyagok, éghajlat) függ.A tankönyvi példa: A fejlődő országok szegénységének magyarázata szinte kizárólag a kedvezőtlen természeti adottságokra (pl. sivatagok, hőség) épül. A hiba lényege: Ez a felfogás egyfajta „természeti végzetet” sugall, amely felmenti a politikát és a történelmet a felelősség alól. Figyelmen kívül hagyja a gyarmatosítás örökségét, a korrupciót, az oktatást és a világgazdasági kizsákmányolást. Következmény: Beletörődést szül. A diák a társadalmi egyenlőtlenségeket természeti szükségszerűségként könyveli el, ami megakadályozza a kritikai szemlélet kialakulását.Didaktikai mélyrepülésA földrajztankönyvek problémái az oksági leegyszerűsítésben és a kontextus nélküli adatközlésben csúcsosodnak ki. A redukcionizmus leegyszerűsíti a látványt, a statikus szemlélet megállítja az időt, a determinizmus pedig egyetlen külső okkal magyarázza a komplex problémákat. Amíg a tananyag nem a 21. századi tudomány eredményeire, hanem ezekre a sémákra épít, addig nem tudást, hanem elavult előítéleteket ad a következő generáció kezébe. Pesti Rita - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Tolnay Péter | 03.20. 03:26
„Áldás, békesség!” – mondá Balog Zoltán az állami tankönyvi monopólium kialakításáraA magyar közoktatás központosítása Balog Zoltán minisztersége alatt érte el azt a mélypontot, ahol a szakmai nívót és a tanszabadságot teljesen feláldozták a politikai kontroll céljából. Ez a folyamat nem egyszerű piacszervezés volt, hanem a minőségi oktatás alapjainak lerombolása.Az állami monopólium kiépítése A kormányzat az esélyegyenlőség álcája mögé bújva vette el a pedagógusoktól a választás jogát. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) létrehozásával az állam rátelepedett a terjesztésre, majd a tankönyvjegyzék drasztikus szűkítésével kiszorította a versenyképes alternatívákat. Az állam olyan akkreditációs rendszert erőltetett át, amelyben a neves magánkiadók fejlesztéseit koholt indokokkal elutasították, miközben a szakmailag lektorálatlan, hibáktól hemzsegő „kísérleti” tankönyveket kötelezővé tették. Az ingyenességet csak az állami kiadványokra korlátozták, így a minőségi könyvek használatát anyagi és adminisztratív eszközökkel is gátolták.Balogh Zoltán püspökké szentelése - YouTube ScreenShotBeolvasztás és szakmai ellenállásA piaci szereplőket az állam brutális választás elé állította: a beolvadás vagy a csőd között dönthettek. Két meghatározó kiadó, az Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása (korábbi Nemzeti) Kiadó végül beadta a derekát, és eladta kiadói jogait az államnak. Ezzel évtizedek módszertani kultúrája tagozódott be az állami Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) bürokratikus rendszerébe, ahol a színvonal azonnal romlani kezdett. Ezzel szemben a szegedi Mozaik Kiadó nem hódolt be. Ők a szakmai függetlenséget választották, még azon az áron is, hogy kiadványaikat száműzték a hivatalos jegyzékről. Ennek következménye ma is érezhető: a Mozaik továbbra is világszínvonalú, modern taneszközöket állít elő, ám ezek a „kísérleti” könyvek erőltetése miatt fájóan hiányoznak az állami iskolákból. A minőségromlás áraA szabad verseny kiiktatása egyenes utat jelentett a szakmai nívó zuhanásához. Az iskolákba került „egyen-könyvek” módszertanilag elavultak, pontatlanok és sokszor ideológiailag elfogultak lettek. Balog Zoltán hivatali ideje alatt a tankönyv többé nem pedagógiai segédeszköz, hanem központilag vezérelt hatalmi eszköz lett, aminek a legnagyobb kárvallottjai a diákok és a tanárok, akik kénytelenek a valódi minőség helyett silány pótlékokból dolgozni.A minőségről és a politikai átitatottságról mindent elmond az OFI által a 2014/2015-ös időszakban „fejlesztett” Etika 8. tankönyv idézete (38. old.): „A nők és a férfiak más-más területen erősek. A nők általában érzelmesebbek, a férfiak racionálisabbak. Ezért a nőknek a családban, a férfiaknak a közéletben és a munkában van nagyobb szerepük. A harmonikus együttéléshez szükség van mindkét fél sajátos értékeire.” Tolnay Péter - Nyitókép: Mónus Márton - MTI



Dr. Ternovácz Dániel | 2025.10.24. 13:04
Orbán Viktor illiberális rendszerében felemelkedett egy új, Nyugat-felé orientálódó és a demokrácia felé húzó politikai erő: a Magyar Péter vezette Tisza Párt. Európát és az EU intézményeit is foglalkoztatja a kérdés, vajon a nyugati értékekhez való visszatérés új korszakot nyithat-e a magyar politikában? A hatalom válságjelei teret nyitnak egy új kihívó előtt Európában számos elemzés foglalkozik Magyar Péter feltűnésének körülményeivel. Ezek a Tisza Párt megjelenését a Fideszen belüli botrányokhoz és az ország egyre súlyosbodó gazdasági kihívásaihoz kapcsolják. „Nem messiás: valójában disszidens a kormányzó Fideszből” – írja a Guardian. A kegyelmi ügy kirobbanása, illetve Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után lépett először nyilvánosság elé kritikus megszólalással Magyar. A Tisza Párt azután vette át a vezetést a közvéleménykutatásokban, hogy Orbán Balázs egy interjúban az 1956-os forradalomról beszélt megkérdőjelezhető módon („Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált…”). Magyar Péter ünnepi beszédet mond a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Magyar Pétert tehát a Fideszből érkezett, korábban kevésbe ismert szereplő, aki újjáéleszti a magyar ellenzéket, és kihívás elé állítja a 15 éve kormányzó Fideszt – röviden így látja a nyugati sajtó a Tisza Párt elnökének a megjelenését. A 2026-os választáson Orbán Viktor kihívójaként tekintenek rá, akinek egyenlőtlen feltételek között kell szembe szállnia a konszolidálódott hatalommal. Ukrajna érzékeny kérdése Az Európai Unióban az egyik legfontosabb kérdés jelenleg az ukrajnai háború, így Magyar Péter külpolitikai megszólalásai közül is ezek kapják a legnagyobb figyelmet. Szoros NATO- és EU-kapcsolatok, pragmatikus viszony Oroszországgal – mondta Magyar egy januári interjúban, és feltételezhetően ez a pragmatikus hozzáállás képe szilárdulhatott meg a Tisza külpolitikájáról. Van azonban olyan elemzés, amely ehhez megértően hozzáfűzi, hogy Magyarországon szinte teljes egészében a Fidesz békenarratívája ural, amely Ukrajna támogatásának bármilyen megnyilvánulását „háborús uszításként” keretezi. Ünnepi megemlékezés a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Választás Nyugat és Kelet között A 2026-os magyar parlamenti választásoknak van olyan olvasata, hogy a Nyugat és Kelet közötti választás kiéleződése várható. Ebben Orbán kelet felé vezeti Magyarországot, míg Magyar nyugat felé. Ennek jelei már most is láthatók: a Tisza a jobbközép Európai Néppárt tagja, amelyből a Fidesz néhány évvel korábban kilépett. Magyar Péter pedig ígéretet tett, hogy a Brüsszellel való kapcsolatok javításával feloldja a befagyasztott uniós forrásokat. Ez akkor lehetséges, ha Magyar partnerként tekint a jelenlegi uniós intézményekre. Szemben Orbánnal, aki egyre gyakrabban konfrontálódik Brüsszellel. Magyar Péter ünnepi beszédet mond a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Összegzés Tisza Párt még viszonylag fiatal, amit európai szövetségesei is felismernek, így türelem és a megértés jellemezte az elmúlt másfél évet. A magyar demokrácia állapota is jól ismert, például annak a ténye, hogy milyen lejárató kampányok közepette kell a jelölteknek boldogulnia. Annyi kijelenthető: jelenleg Magyar Péterben és a Tiszában nagyobb esélyt látnak, ha a nyugati elkötelezettségről, illetve az európai értékek helyreállításáról van szó. Dr. Ternovácz Dániel – Nyitókép: Melczer Zsolt

Dánfi Benedek | 2025.09.25. 22:08
A 2024 novemberében történt újvidéki vasútállomás tragédia – melyben 16 ember vesztette életét, és tucatnyian megsérültek – nem pusztán baleset volt. Sokan úgy látják, ez a katasztrófa a korrupció, a hanyagság és a politikai önkény évtizedes következménye. Az összeomlás után országszerte tömegek mozdultak meg: diákok, tanárok, civilek és dolgozók Belgrádtól a legkisebb falvakig, mind egy közös céllal – hogy ne csupán a tettesek neve kerüljön napvilágra, hanem az egész rendszer bukjon le, amely lehetővé tette a tragédiát. A nyomás hatására több magas rangú tisztségviselő lemondott vagy felajánlotta lemondását. Januárban lemondott Miloš Vučević szerb miniszterelnök, valamint Újvidék polgármestere is, remélve, hogy ez csillapítja a tüntetéseket. Fotó: Gavrilo Andrić Az ügyészség vádemeléseket kezdeményezett: 13 személyt – köztük a volt építési/infrastruktúráért felelős minisztert (Goran Vesić), a vasúti vállalat vezetőit és a projekt tervezőit – gyanúsítanak a közbiztonsági szabályok megsértésével, a karbantartás mulasztásával. Ugyanakkor a bíróság visszaküldte a vádemelési anyagot kiegészítő vizsgálatra, mondván, hogy bizonyos pontokon részlegesen tisztázatlanok az állítások. A tiltakozások nem nélkülözték az összeütközéseket Szeptember elején a diákok azt állítják, hogy a rendőrség tiltott típusú könnygázzal lépett fel a tüntetők ellen Újvidéken; laboratóriumi tesztek szerint CS-gáz mellett CN-gáz maradványai is kimutathatók voltak – utóbbi hatóanyagot az ENSZ már régóta tiltja magas mérgező volta miatt. Egy másik alkalommal, Belgrádban és Újvidéken nagy tömegek vonultak utcára – több tízezer ember –, követelve a szabad, tisztességes választásokat, a média függetlenségét, és hogy a hatalom ne büntesse a kritikusokat. A rendőrség válasza időnként erőszakos volt: könnygáz, letartóztatások, az egyetemi autonómiák megsértése jelent meg a panaszok között. Bár az ügyészség lépett, sokan szkeptikusak a felderítés mélységében, félnek valóban fény derül-e az igazságra. A vádemelési javaslat visszautasításra került, hogy kiegészítő vizsgálatot rendelje el a bíróság — ez arra utal, hogy nem biztos, hogy minden vezető szereplő igazán elszámoltatható lesz. Továbbá felvetődött az is, hogy az EU forrásait is felhasználták-e helytelenül az újvidéki állomás felújításához, így az Európai Ügyészség (EPPO) is nyomozást indított a lehetséges visszaélések miatt. Fotó: Szabad Magyar Szó Miért vált különösen felháborítóvá ez az egész? Mert nem „csak” egy szerencsétlen baleset volt – hanem egy sor mulasztás, engedély nélküli módszer, hanyag karbantartás, felelőtlen beruházói döntések sora. És ami talán a legdühítőbb: ezek a döntések emberek életét követelték. Azok a diákok, akik nem adták fel az utcákon, az egyetemeken, azok a civilek, akik tudják, hogy a korrupció csendes gyilkosa mindennapjaiknak, nem valami ideológiáért harcolnak, hanem az élethez való jogért, a biztonságáért és a jogállamért. Szerbia ma egy olyan ponton áll, ahol a polgárok nem fogadják el tovább az üres ígéreteket. A tragédia, a tüntetéssorozat, a jogi lépések és a rendőri túlkapások mind azt mutatják: a társadalomnak elege van abból,hogy a vezetők mindig kibújnak a felelősség alól. Az igazságszolgáltatásnak most lehetősége van arra, hogy ne csak büntető pereket indítson, hanem megmutassa: egy olyan rendszer képes felelősséget vállalni, amely nem tűri a korrupciót, amely nem csendesíti el a fiatalokat, a kritikus hangokat, a civileket. A kérdés mostantól az: vajon ez a hullám képes-e áttörni a hatalom falait — vagy a hatalom ismét időt nyer azzal, hogy részleges változásokat kínál, miközben a mélyebb struktúrák változatlanok maradnak? Szerbia válasza erre mindannyiunk számára próbatétel. Dánfi Benedek – Nyitókép: Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika – AI

dr. Gaál Lóránt | 2025.09.10. 22:50
Ma hajnalban orosz drónok hatoltak be Lengyelország és egyben a NATO területére. A drónok számáról eltérő információk láttak napvilágot, de úgy tűnik, hogy 10-nél többre tehető a számuk. A drónok – Fehéroroszországon keresztül – NATO területen történő megjelenése kapcsán több elképzelés látott napvilágot. Az egyik szerint valószínűsíthető az is, hogy ez Putyin részéről szándékos agresszió, provokáció volt, a másik szerint pedig az történt, hogy az ukránok zavarták meg a kapcsolatot a kezelő és a drón között. Amennyiben szándékos agresszió volt, akkor az jelentheti azt is, hogy a NATO erők tesztelése volt Putyin célja, és ismét feszegeti a határait, illetve a NATO szövetségesek tűrőképességét. Donald Tusk lengyel miniszterelnök, az EU és a magyar kormány reakciója A lengyel miniszterelnök kérte a NATO szerződés 4. cikkelyének alkalmazását, mely szerint: A Felek tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint bármelyik fél területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti. Az EU politikusai (António Costa, az Európai Tanács elnöke, vagy Kaja Kallas az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) is megszólaltak az ügy kapcsán, és szolidaritásukat fejezték ki, valamint példátlan légtérsértésnek nevezték az esetet. Orbán Viktor Facebook oldalán szolidaritását fejezte ki, és kijelentette: Egy háború árnyékában élni kockázatokkal és veszélyekkel jár. Itt az ideje véget vetni ennek! Ezért támogatjuk Trump elnök úr békét célzó erőfeszítéseit Szijjártó Péter, aki egyébként Putyin egyik legjobb szövetségesénél, Lukasenko fehérorosz elnöknél tartózkodik, kijelentette Facebook oldalán: A háború eszkalációs kockázata egyre súlyosbodik, most kell hideg fejjel, józan ésszel gondolkodni és cselekedni! Magyar Péter is megszólalt Magyar Péter, a TISZA párt vezetője Facebook oldalán reagált az incidensre. Kifejtette többek között, hogy a lengyel légvédelem hatástalanította a drónokat és tájékoztatta az országot, hogy Lengyelország a NATO 4-es cikkelyének aktiválását kérte. Megemlítette továbbá, hogy: „Orbán Viktor eközben reakciójában egy szóval sem említette, hogy orosz drónokról volt szó. A Minszkben tartózkodó Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy meg se említette, hogy az orosz drónok Fehéroroszországon keresztül érték el Lengyelországot. Az oroszok már nem csak a magyar Külügyminisztériumban és a spájzban vannak, hanem Orbán hatvanpusztai pálmaházában is. A magyar nép kiáll Lengyelország mellett és szolidárisak vagyunk a lengyel barátainkkal az eddigi legsúlyosabb orosz provokáció kapcsán. Ahogy már többször elmondtuk, a TISZA-kormány miniszterelnökének első útja Varsóba vezet majd.” A TISZA vezetője, Magyar Péter a posztját egy régi mondással zárta: „Lengyel, magyar két jó barát” Ahogy látható a magyar kormány két prominens tagja ki meri végre mondani, hogy háború dúl a szomszédunkban és nem – ahogy Putyin nevezi -„különleges hadművelet”, de azért arra, gondosan ügyeltek, hogy az „orosz” szó még véletlenül se legyen a posztjukban feltüntetve (ugye emlékszünk még Sulyok köztársasági elnök posztjára, amelyből törölte az „orosz” szót!). Míg Orbán a „béképártiságát” hangoztatja, idestova már több mint 3 éve, addig eljutottunk oda, hogy Putyin drónjai megjelentek Lengyelországban és egyúttal a NATO területen is, melyek ellen légvédelmet vetettek be a lengyelek, azért, hogy megvédjék magukat. Ahogy kinéz a helyzet a „békepártiság” hangoztatása nem jut el Putyin fülébe, annak ellenre sem, hogy Szijjártó rendszeres vendég Moszkvában! Gaál Lóránt – Nyitókép: ÍgyÉlünk illusztráció


Dr. Ternovácz Dániel | 01.11. 21:37
25 év után révbe érni látszik az Európai Unió történetének legnagyobb partnerségi megállapodása, melynek folyamatban vannak a tárgyalásai a Mercosurral. Együttesen több, mint 700 millió lakost jelent a két térség. Egyes vélemények szerint az ehhez hasonló új partnerségek jelenthetik az Unió kilábalását a szorult helyzetéből, míg mások komolyan aggódnak az európai mezőgazdaság jövője miatt.Válasz Trump vámjaira: új partnerek keresése Az Unió 27 tagállama jóváhagyta a megállapodást a Mercosurral, azaz a Dél-amerikai Közös Piaccal (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay). Öt ország (Franciaország, Lengyelország, Ausztria, Írország és Magyarország) a megállapodás ellen szavazott, ám a szükséges többség így is megvolt. A hatálybalépéséhez még az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges. A közvetlen előzmények a Trump újraválasztását követő kereskedelmi feszültségek és bizonytalanságok voltak. Júliusban született meg a megállapodás az EU-val: 15% az EU-s termékekre, melyeket az USA-ba exportál, míg fordított viszonylatban, az EU-ba érkező USA-termékek esetében ez 0%. Bár az eszkalációt sikerült elkerülni, versenypiaci szempontból mégis egy aránytalan helyzetbe került az Unió a legnagyobb kereskedelmi partnerével szemben.Mercosur a térképen - Forrás: YouTube ScreenShotEnnek következtében kényszerül rá az Unió új partnerek felkutatására: a Mercosur mellett Mexikó, Indonézia, India jön számításba jelenleg. Aki komolyabb fellépést vár az Európai Uniótól a jelenlegi geopolitikai színtéren, annak az ilyen megállapodások jelenthetik a megoldást. Az EU elsősorban gazdasági integráció és kereskedelmi szervezet, ezért kereskedelmi eszközökkel, megállapodások révén tud reagálni a nemzetközi feszültségekre. Mentőöv az európai autóiparnak, így a magyar exportnak is Ha életbe lépne a megállapodás, úgy a Mercosur az EU-ból érkező import vámjainak a 91%-át eltörölné. Többek között az EU-ból importált gépjárművek 35%, gépipari és elektromos berendezések 14–20% vámja fokozatosan 0%-ra változna, ami egy jelentős lökést adhatna a jelenleg leépítések és termeléscsökkenés miatt nehéz helyzetben lévő autóiparnak. Jól jön ez a magyar gazdaságnak is, hiszen legfontosabb exportcikkei közé tartoznak az autóipari termékek. Akkor is, ha csak közvetve, az EU belső piacán keresztül jutnak el a termékek Dél-Amerikába.0%-ra csökkenne továbbá a vegyipari és gyógyszeripari termékek vámja (jelenleg körülbelül 14%), illetve szintén 0% lenne a ruha- és textilipari termékek vámja (ami jelenleg 35%-ig is elérhet).Aggodalmak a mezőgazdaságban A Mercosurból az EU-ba exportált termékek esetében az ipar vámja már most is nagyon alacsony. A mezőgazdaság az érzékeny vitapont. Ezért ellenzi például Franciaország a megállapodást 1999 óta, mióta a kérdés napirenden van. Magyarország szintén mezőgazdasági okok miatt nem támogatja a partnerséget. A sok helyen gazdatüntetéseket eredményező aggodalmak abból fakadnak, hogy a dél-amerikai országokban nem olyan szigorúak a szabályok, mint az EU-s mezőgazdaságban, így fennáll a félelem, hogy az EU-s piaci ár alatt értékesülnek az import élelmiszerek. A kompromisszumos megállapodásban egyrészt benne foglaltatik, hogy az EU-ba importált termékeknek az EU egészségügyi és biztonsági előírásainak kell megfelelni, az előállítási módszerek tekintetében azonban eltérő lehet a szabályozás. Ezenkívül egy kvótarendszert dolgoztak ki: egy meghatározott mennyiség jöhet be az új vámtarifa szerint. Ez a szám jellemzően alacsonyabb az adott termék jelenlegi behozatali mennyiségétől. Például marhahúsból 99000 t hozható be az EU-ba a Mercosurból, amennyiben életbe lép az új 7,5% vám. Összehasonlításképpen: 2024-ben összesen 206000 t marhahúst importált az EU a Mercosurból, ami a teljes EU-s termelésnek az 1,5%-a. Jelenleg 40-45% vám terheli, és a jövőben ez a vámtarifa lépne életbe a kvóta túllépésekor.A baromfihús esetében a kvóta 180000 t-ig 0% vám. A cukor esetében 180000 t, méznél 45000 t, a rizsnél pedig 60000 t a 0% vám határa. Az uniós sztenderdek betartatásán és a kvótarendszeren túl 45 milliárd eurónyi támogatással sikerült megnyugtatni a mezőgazdasági lobbit, amelyet a következő uniós költségvetésből tudnak majd előre előteremteni. Tilakozók traktoron - Forrás: QuimGil - WikimediaMegoldás a nehézségeinkre, vagy aggódnunk kellene? Egy ilyen nagyszabású megállapodásnál érdemes a pro és a kontra érveket is számba venni, így a magyar mezőgazdasági szereplők véleményét is. A magyar alma helyzetén például nem biztos, hogy segít egy ilyen kereskedelmi megállapodás. Nagy István agrárminiszter kijelentette, hogy ez a megállapodás „merénylet az európai gazdák ellen”. Ezzel együtt ott van a szabadpiacot pártolók érve: ha a világ másik feléről ideszállított gyümölcs olcsóbb a helyinél, akkor nem biztos, hogy a piacban van a hiba. Aki viszont aggódik az EU-nak az USA és Kína közé szorult gazdasági helyzete, illetve az orosz-ukrán háború adta geopolitikai kihívások miatt, annak ez minden bizonnyal egy örömteli hír. Ha a megállapodás életbe lép, az azt jelenti, hogy az Unió képes még a saját szabályai betartása mellett is komoly partnerséget kötni, és nem köteles idomulni Trump erőpolitikájához vagy Kína állam által torzított piacához. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Wikipédia

Dr. Ternovácz Dániel | 01.02. 16:27
A Beneš-dekrétumok mai alkalmazása természetes módon készteti a magyarságot arra, hogy kiálljon a kisebbségben élő nemzettársai mellett. Ám a kérdés nem merül ki a jogos érdekvédelemben. A dekrétumok ugyanis nemcsak történelmi sérelmeket idéznek fel, hanem egy olyan, etnikai alapon szerveződő 20. századi politikai gondolkodást is, amelyről – Bibó István szavaival élve – már tudjuk, hogy nem megoldásokhoz, hanem zsákutcába vezet.Edvard Beneš és dekrétumaiEdvard Beneš (1884-1948) cseh politikus, a csehszlovák állam egyik megteremtője. Ő vezette a csehszlovák küldöttséget az első világháborút lezáró, Párizs környékén megkötött békeszerződéseken. 1935 és 1938 az ország elnöke volt, 1940 és 1945 között az emigráns kormányt vezette Londonban.1945 áprilisában hazatért, ekkor fogadták el a kassai kormányprogramot, illetve ez év októberéig jelentek meg az elnöki rendelkezések, az összesen 143 Beneš-dekrétum, melyek az új csehszlovák parlament megválasztásáig a törvényeket helyettesítették. A rendeletek közül 13 közvetlenül a német és a magyar kisebbség ellen irányult. Megfosztották őket állampolgárságuktól, vagyonelkobzásokhoz, kitelepítésekhez és kényszermunkához vezettek. Az új csehszlovák állam a két kisebbségre úgy tekintett, mint Csehszlovákia 1938 és 1945 közötti megszállásának és feldarabolásának a kiváltó okára, így célul tűzték ki, hogy az új államot kizárólag a két szláv nép alkossa. Szlovákia, Galánta, felvidéki magyarok kitelepítése - Fotó: Fortepan A dekrétumok maBeneš-dekrétumokat soha nem törölték el, a károsultak soha nem kaptak jogi vagy erkölcsi jóvátételt. Sőt, a szlovák állam ma is hivatkozik a rendeletekre, még a 2020-as években is magyar tulajdont konfiskál a dekrétumokra hivatkozva. Például földeket vesz el autópályák vonalán.Ezen felül Peter Pellegrini szlovák államfő 2025. december 23-án aláírta a Büntető törvénykönyv módosítását a Beneš-dekrétumokat érintő paragrafussal együtt. Ezáltal büntethetővé vált a Beneš-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezése – akár fél év szabadságvesztéssel.Orbán és Fico nemzetállami politikájaSokan teszik fel a kérdést, hogy a konzervatív és nemzeti magyar kormány miért nem lép fel sokkal határozottabban a szlovákiai magyar kisebbség jogai mellett. A legkézenfekvőbb válasz Orbán Viktor és Robert Fico baráti kapcsolata: nemzetközi ügyekben a magyar miniszterelnök számára értékes egy regionális szövetséges jelenléte. A jelen témában fontosabb viszont, hogy a két kormányfő politikája sokban hasonlít egymáshoz. Aleksandar Vučić, Andrej Plenković, Robert Fico és Orbán Viktor - FOtó: IAEA Imagebank/WikimediaA Fidesz számtalan esetben támadta a jogállamiságot és a jelenlegi nemzetközi rendszer intézményeit. Ebbe a sorba illeszkedik, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból, és hogy sorozatosan kritizálja az Európai Uniót. Orbán az ország szuverenitását úgy állítaná helyre, hogy visszavenné az Unióra önként átruházott jogokat, azaz a nemzetállami hatáskört helyezné előtérbe. A feloldhatatlan probléma ott kezdődik, amikor a szlovák állam saját, etnikai alapú jogi aktusait a nemzetközi jogi normák fölé helyezi.Hiszen elvileg Fico azt a politikát viszi, amit Orbán kívánatosnak tartana, csak ebben az esetben ez a magyar kisebbség kárára történik.Magyarország, a felvidékről kitelepített magyarok egy vasútállomáson - Fotó: Fortepan - Rózsa LászlóVisszalépés-e az etnikai alapú politizálás a jogállamisággal szemben?A Beneš-dekrétumok esetében egyértelműen visszalépésről van szó – a megerősítés helyett jóvátételnek kellett volna következnie. Szögezzük le:- egyének vagy csoportok etnikai alapú jogfosztása minden körülmények között visszafejlődés- az etnikai kisebbségek védelme és többletjoga viszont a kiszolgáltatottságuknál fogva szükségszerűEnnek fényében a Beneš-dekrétumok mai alkalmazása és jogi megerősítése elleni tiltakozás nemcsak érthető, hanem jogállami szempontból is indokolt. Ezek a rendeletek egy olyan korszakból maradtak ránk, amikor az etnikai alapú kollektív büntetések a háborús traumákra adott bosszú és preventív válaszként jelentek meg. Ha ezek a kérdések 70–80 év elteltével is aktuálisak, az nem lezárt konfliktusokra, hanem megmerevedett sérelmekre utal. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Fortepan / Rózsa László

Dr. Ternovácz Dániel | 2025.12.11. 00:36
Történt-e bármilyen megállapodás a Trump–Orbán találkozón? A kérdés azután merül fel, hogy már a második lényeges bejelentés kapcsán derült ki: a kormány által kommunikáltak nem fedték teljes mértékben a washingtoni egyeztetések eredményét.Mint arról már beszámoltunk, az Orbán-Trump találkozó leginkább szimbolikus és kommunikációs jelentőségű volt a magyar választások előtt. Ám ekkor még nem tudtuk, hogy szinte kizárólag az volt.Donald Trump amerikai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én. Fotó : MTIA találkozó egyik legfontosabb pontja az orosz energetikai cégekre kivetett szankciók alóli mentesség, amelyet először korlátlanként próbálta kommunikálni a Fidesz. Hosszas ködösítés után az amerikai külügyminiszter tette egyértelművé: a mentesség egy évre szól, azaz haladékot adnak a leválásra. A másik nagy bejelentés a Swap line-szerű pénzügyi védőpajzs volt. A miniszterelnök november elején bejelentette: „Az amerikai elnökkel pénzügyi védőpajzsról szóló megállapodást kötöttem, azt is mondhatjuk, hogy ezzel a megállapodással olyan, szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, amellyel ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénzt.” Ahogy arról a Politico beszámolt, Trump ezt cáfolta, nem ígért pénzügyi védőpajzsot Orbán Viktornak. A riporter próbálta kideríteni, hogy a későbbiekben megkaphatja-e Magyarország ezt a mentőcsomagot. Viszont Trump nem válaszolt, inkább a migrációról kezdett beszélni. Szijjártó Péter Facebookon reagált: „Ott ültem Donald Trump és Orbán Viktor megbeszélésén, ahol valóban nem született megállapodás semmilyen 20 milliárd dollárról, mint ahogy ezt nem is állította senki. Azt viszont megbeszélték, hogy egyeztetéseket kezdünk egy újfajta pénzügyi együttműködésről, annak lehetséges formáiról, egy olyan mechanizmusról, ami pénzügyi védelmet jelenthet.” Ez a kijelentés akár már a fenti Orbán-idézettel is cáfolható, amelyben elhangzott, hogy „megállapodást kötöttem”, nem pedig az, hogy „egyeztetésbe kezdtünk”. Ezen kívül rengeteg megszólalás lenne idézhető a kormánymédiából, amelyben a pénzügyi védőpajzsot megállapodásként kezelik.Novemberben a magyar kormány képviselőit nagyszámú médiaszereplő kísérte Washingtonba. Akkor ez hatalmas kommunikációs siker volt. A Fidesz hosszú időn át dominálta a közbeszédet az állítólagos megállapodásokkal. Ennek akár abban is szerepe lehetett, hogy a kormánypárt erősödni tudott novemberben.Donald Trump amerikai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én. Fotó : MTIAz egyik felmerülő kérdés továbbra is az, hogy van-e a Trump-pártiságnak bármilyen gyakorlati hozadéka? Azon túl, hogy a Szabad Európa magyar szerkesztősége bejelentette működésének a végét az amerikai anyavállalat utasítására. A másik kérdés a kormányzati kommunikáció hitelességére vonatkozik. Amennyiben energiabiztonsági és pénzügyi stabilitási ügyekben olyan üzenetek jelennek meg, amelyek az amerikai elnök és a külügyminiszter nyilatkozatai szerint is eltérnek a washingtoni egyeztetések tényleges tartalmától, az közvetlenül befolyásolhatja a nemzetközi intézmények és a piacok bizalmát, valamint Magyarország érdekeinek érvényesítését. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: YouTube ScreenShot

Dr. Ternovácz Dániel | 2025.11.19. 22:30
A Trump–Orbán találkozón az Európai Unió egy határozott üzenetet kapott. Az amerikai elnök egy olyan vezető újraválasztása mellett áll ki, aki az egységes fellépés helyett külön utat választ, és az EU jelenlegi formájának szétesésére teszi a tétjét. A találkozó során több konkrét lehetőség és megállapodás került szóba: * Egyéves szankciómentesség az orosz energetikai cégekre kivetett szankciók alól * Swap line-szerű pénzügyi védőpajzs * Amerikai LNG-vásárlás és nukleáris együttműködés. Az Európai Bizottság jelezte a Portfolio megkeresésére, hogy az EU terve továbbra is az orosz olaj- és gázimport teljes kivezetése 2027 végéig, amire nincs hatással magyar-amerikai megegyezés. Illetve több elemzés levezette, hogy szerencsére nincs olyan veszély vagy válság, amely amerikai pénzügyi segítséget igényelne. Így a találkozó legfontosabb üzenete az EU szemszögéből: jelzés, hogy Donald Trump Orbán Viktort nyilvánosan támogatja a közelgő parlamenti választásokon, valamint az általa képviselt különutas politikát preferálja az európai egységes fellépéssel szemben. Nem egy átlagos választás Néhány napja egy elemzést közölt a mértékadó The Economist a 2026-os magyar parlamenti választásokról, amelyet „mindenki nézni fog” a cikk írója szerint. Orbán kihívója, Magyar Péter kapcsán emlékeztet rá a szerző, hogy a Fideszből jött és a volt igazságügy miniszter volt férje. Európai szempontból az óvatos-baráti viszonya azonban fennáll, hiszen Magyart sokkal inkább tekinti esetleges partnernek a jövőben az EU-s vezetők nagy része, mint Orbánt. Hiszen az EU-csúcstalálkozók visszatérő kérdésévé vált, hogy Magyarország él-e vétójogával, blokkolja-e a szankciókat Oroszországgal szemben, illetve akadályozza-e, hogy folytatódjanak a tárgyalások Ukrajnával az uniós tagságról. A The Economist következtetése, hogy a magyar választásokat nemzetközi figyelem övezi majd, egyrészt mert az amerikai MAGA mozgalom Orbánt példaképnek tekinti. Másrészt a tény, hogy egy kiüresedett demokráciában hivatalban lévő erős ember néz szembe komoly választási kihívással, messze túlmutat Magyarországon. Mit léphet erre az Unió? Az Európai Unió stratégiája a kivárás. A választás tiszta a magyarok előtt: a két érdemi induló között az egyik egyértelműen távolodik az EU-tól. Brüsszelt okolja, amiért nem haladnak az orosz-ukrán béketárgyalások. A másik viszont helyreállítaná a kapcsolatokat. Érdekes módon a felmérések alapján a magyar lakosság még mindig nagy mértékben támogatja az uniós tagságot. Egy friss felmérés szerint a magyar válaszadók 75%-a gondolja úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az uniós tagsága. Trump a washingtoni találkozó révén megüzente, hogy az amerikai támogatói csomag Orbán Viktor megválasztása esetén járna. Az EU nem fog ilyen közvetlen támogatást nyújtani egyik jelöltnek mellett sem. Ám azt joggal feltételezhetjük, hogy az uniós tagsággal járó előnyök csorbulni fognak a regnáló miniszterelnök újraválasztása esetén. Mostanáig Orbán uniós politikáját és a jogállam illiberális értelmezését euró milliárdokban mérhető befagyasztott és elveszett források, illetve egyéb súlyos pénzügyi szankciók követték. Kérdés, hogy az EU válasza eljut-e egy új jogi, politikai vagy pénzügyi szintre. Ternovácz Dániel – Nyitókép: Orbán Viktor és Donald Trump – BBC



Menyhárt Tamara | 2025.11.20. 22:28
„A bicskei gyermekotthonban történt pedofil bűncselekmények, majd kegyelmi ügy után egy ország ismerte meg K. Endre (Kónya Endre) és V. János (Vásárhelyi János) nevét. Vásárhelyi, az otthon volt igazgatója több ott nevelt kiskorú szexuális molesztálása miatt került börtönbe.” Kevesebb szó esik azonban Kunstár Béla másodrendű vádlottról. A bicskei pedofil ügy árnyékos szereplője: ki is valójában Kunstár Béla? Kónya Endre igazgatóhelyettesként próbálta eltussolni a bűncselekményeket, ezért kényszerítés miatt ítélték börtönbüntetésre, míg a Novák Katalin köztársasági elnök bukásához vezető botrányt kirobbantó elnöki kegyelemben nem részesült. A magyarorszag.hu oldalról mindenki számára elérhető adatok találhatóak a bicskei pedofil-ügy másodrendű vádlottjáról, Kunstár Béláról. Kunstárnak kiterjedt kapcsolati hálója volt – hasonlóan Vásárhelyihez és Kónyához, a médiában is kering róla információ. „Próbaideje alatt napközis gyerekeknek tarthatott foglalkozást a bicskei pedofil nevelő” A Parlamentben feltett kérdések megválaszolatlanok maradtak azzal kapcsolatban, hogy miért csak felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a vádlottat. „Az egykori nevelőotthoni gyerekek elmondták, őket is meglepte, hogy Kunstár időnként saját zsebből vitte el őket étterembe, vagy táborozni – azt ők is tudták, hogy erre nem a szerény nevelői fizetéséből tellett. Elmondták azt is, hogy az ilyen alkalmakat rendszeresen kihasználta arra, hogy szexuálisan közeledjen a fiúkhoz: alkohollal itatta őket, meztelen birkózásra és hasonló szexuális játékokra próbálta rávenni őket.” Külföldre költözött és gyerekeket szállít – hogyan lehetséges ez? Kunstár Béla végül – legutóbbi információk szerint – Svájcba költözött, ahol munkát is vállalt, mint buszsofőr. Ez a hír egy olvasó észrevétele alapján kelt életre, melyből a Gulyáságyú Média számolt be, nem kihagyva azt a tényt, hogy gyerekeket is szállít Kunstár… Sajnálatos módon a Kunstár Béla üggyel kapcsolatosan 2025-ben sem lelhető olyan írásos anyag, cikk, bírósági adatbázisban lévő adat, amely arról szólna, hogy • visszavonták a felfüggesztett szabadságvesztést és börtönbüntetés letöltésére kötelezték volna • új vád-eljárást indítanának ellene • foglalkozástól való eltiltás, közfeladatból kizárás – akár külön eljárásban – indult volna Hol marad az igazság? A rendszer hibája és a felelősség kérdése Így, hogy nincs új eljárás, maradt a felfüggesztett börtönbüntetés, és szabadon azt tehet, amit akar – például gyerekekhez köthető foglalkozást is végezhet –, eléggé megkérdőjelezhetetlen jogi- etikai kérdéseket vet föl. Épp az ilyen alávaló gazemberség az, amely jóformán büntetlenül maradt, így azok is bűnösök – morálisan mindenképp –, akiknek az enyhe ítélet köszönhető. Ezek az ügyek azok, amelyet nem felejthetünk el, nem engedhetjük meg, hogy a szőnyeg alá söpörjék, elfelejtsék. Ezeket a felszínen kell tartani, és újra elő kell venni – egy jobb és igazságosabb, független ítélkezés során! Menyhárt Tamara – Nyitókép: Koszi Ferenc – AI illusztráció

Menyhárt Tamara | 2025.11.12. 17:59
A KSH felülbírálta korábbi statisztikai adatait. Gyermekszegénység tekintetében megduplázódott a számadat. Az Eurostat (az Európai Bizottság Statisztikai hivatala) által megjelentetett részletes adatok szerint a magyar statisztikai hivatal 2019 és 2024 között jelentősen alulmérte a gyerekszegénységi rátát, például a 2020-as esztendőben a korrekció után a gyerekszegénység több mint duplája lett az eredetileg mért értéknek. A gyermekszegénység természete abban mutatkozik meg, hogy sok más szálon függ egyéb szociális hiányosságoktól, problémáktól – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Lakhatási problémák okoznak kirekesztést munkaerőpiacról, egészségügyi ellátásból, illetve konkrétan a társadalomból. A lakhatás költségei, a rezsi-terhek emelkedése fokozza a lakosság bizonytalanságát. A lakhatás pedig alap. Ha nincs biztos, fenntartható otthon, akkor az ember nem tud stabilan élni, dolgozni, gyermeket nevelni, tanulni. A munkaerőpiaci kirekesztettség demográfiai korlátokkal küzd, illetve szerkezeti kihívásokkal. Igen meghatározó a fiatalok, az alacsony végzettségűek, illetve a tartósan munkanélküliek magas aránya. Aki elveszíti a munkáját, előbb-utóbb elveszíti a társadalmi beágyazottságát is, s ennek folyományaként akár az otthonát is. Társadalmi kapcsolódás nélkül pedig igen nehéz kilábalni egy kilátástalan helyzetből – ez is súlyos szociális kihívás. Statisztikailag alacsony ráta mutatkozik ugyan a munkanélküliség tekintetében, de szociális kirekesztést okoz az, hogy nem mindenki fér hozzá jól fizető, stabil, hosszú távú munkához. Egyre több állampolgár elégedetlen az egészségügyi- illetve a szociális ellátásokkal, azaz a közszolgáltatási ellátórendszer összeomlását látják-tapasztalják. Ha az ellátórendszer nem működik, épp a rászorulók azok, akik nem kapnak támogatást, védelmet, segítséget – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Az említett hiányosságok, problémák egyre több állampolgárt, családot érintenek, amelyekben a gyerekek is elszenvedői a körülményeknek. Ha a család elszegényedik, vagy nem tud megfelelő biztonsággal gondoskodni a gyermekek jólétéről – nevelés, tanulás, élelmezés, mentális támogatás –, akkor a gyermekről előbb-utóbb elmondható, hogy elszegényedett környezetben él. A szegregáció és a hátrányos helyzetű tanulók helyzete az oktatásban is igen nagy probléma társadalmunkban. Egy hátrányos helyzetű tanuló sosem jut ugyanolyan minőségű oktatáshoz, mint az átlagos körülmények között élők. Az oktatás a legfontosabb eszköz az esélyegyenlőséghez. Ha nem működik mindenki számára egyenlő esélyekkel, egyforma minőségben, hosszú távon társadalmi feszültségeket okoz. A gyermekek elszegényedése, a családok belső feszültsége gyakran csúcsosodik ki abban, hogy kiemelik a családból a gyerekeket. A gyermekvédelemmel kapcsolatban az elmúlt időszakban egyre inkább kerülnek napvilágra elborzasztó hírek. A gyermekvédelem alulfinanszírozottsága, és a kiszolgáltatott gyerekek biztos védelmének elmaradása a jelenleg regnáló hatalom felelőssége. Ezzel párhuzamosan a pedofíl bántalmazókkal való kapcsolódása a kormánynak szintén elbizonytalanodást okoz az emberekben. Egyre több egyértelműen megvádolt, vagy akár már el is ítélt bántalmazóról derül ki, hogy kitüntették, kinevezték a köztudottan bűnözőt. Fotó: Koszi Ferenc – AI illusztráció Ezen a ponton a kiszolgáltatottság okán a gyermekszegénység és a pedofília – sajnos – bizonyos értelemben össze is függ, ami ellen minden bizonnyal keményebb, hatékonyabb fellépéssel, gyorsabb nyomozási hathatósággal kellene-lehetne tenni, és persze példaértékű büntetésekkel. Miért fontos az állami (valós!) adatgyűjtés? A KSH statisztikáit szokták mérvadónak hinni, de egy revízió során kiderült, hogy nagyon eltérő számok jelentek meg korábban, melyek megtévesztőek és súlyosan érintik a szociálpolitikai kérdéseket. Mint arra több kutató is felhívta a figyelmet: a KSH által közölt szegénységi adatok valahogy éppen úgy jönnek ki évek óta, hogy a szokásos eloszlás helyett extrém mértékű kiugrások vannak egyes jövedelmi sávokban. A szegénységet a tagállamokban mérő EU-SILC magyar adatainak revíziójáról szóló Eurostat értékelés (ami egyébként a 2019-2024 közötti évekről szól, míg a KSH a 2018-23 közti időszakot revideálta) 11. mellékletében ezt írják: „Az a tény, hogy a fő szegénységi mutatók nagyrészt változatlanok maradtak, arra utal, hogy a magyar adatok megbízhatósága és hitelessége már korábban is biztosított volt.”” Lehet persze magyarázatokkal szolgálni egy ilyen komoly, összetett adatpublikáció eredményeiről, mégis a korrekt tájékoztatás több kutatómunka tekintetében is irányadó. A statisztikai adatok megbízhatósága rendkívül fontos a szociálpolitikai munka során. Ha a mutatók csalnak, az adatok eltérnek a valóságtól, a döntéshozók nem kapnak valós képet a problémákról. Így lehetetlen célzottan és hatékonyan segíteni a rászorulókon, akár támogatásokkal is. „Január 1-vel 15 százalékos béremelés lesz a szociális és a kulturális ágazatban, a nevelőszülőkre fordított forrásokat pedig megduplázzák.” – jelentette be Gyulyás Gergely, miniszterséget vezető miniszter nemrég egy kormányinfón. Vajon ez az ígéret nem késő? Vajon lesz bármilyen eredménye? Menyhárt Tamara – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Menyhárt Tamara | 2025.11.09. 02:49
Vajon a történelem során mióta vannak a gyermekekkel kapcsolatban család-védelemről, vagy bántalmazásról írásos anyagok, esetleg szabályozások, törvények? Van a pedofíliának történelme? A gyermekvédelem és a pedofília történelmi gyökerei Már a Krisztus előtti időkben, Mezopotámiában is készültek törvénykezések családjoggal kapcsolatban. Bár ezek elsősorban az örökbefogadással, a családi felelősség kérdésével kapcsolatban értekeztek. Magyar nyelven konkrét szexuális bántalmazásról nincs forrás a Hammurappi törvénykönyvekben. Vannak ugyan fellelhető anyagok a világhálón például az ókori görög és egyiptomi pederasztia intézményéről, de ezek akkoriban még nem bűnnek számítottak, hanem kifejezetten részét képezték a nevelésnek. „Az ókori Görögországban a pederasztia a serdülő fiúk nevelésének része volt, ahol egy felnőtt férfi szellemi, erkölcsi és testi fejlődését segítette, és ez magában foglalta a szexuális kapcsolatot is. A fogalom eredetileg a „fiú szeretet” értelmében használatos, és az ókorban általánosan elterjedt volt.” A Római Birodalomban Kr.utáni 1-3.században szintén születtek rendelkezések gyermekekkel kapcsolatosan, de itt inkább a családi rend, a becsület témája szerepelt, s az öröklésről, valamint az apa egyedüli bírói szerepeiről hoztak szabályokat. Angol nyelvű források említik leginkább a Lex Scantinia nevű jogszabályt, amely a szabad állampolgárságú fiatalkorúak védelméről szólt. Amikor az ember először próbálta törvénybe foglalni a jót – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Az első írásos ítéletek: Anglia a 17–19. században Írásos, bírósági dokumentált, konkrét gyermekmegrontásról elsőként Angliában születtek ítéletek a XVII.században. Később gazdagabb részletességgel szabályozták a pedofil bűncselekményekre vonatkozó büntetési tételeket. Meghatározták a 12 év alatti gyermeki kort, és súlyos bűncselekményként értékelték az ellenük elkövetett szexuális bántalmazásokat – szintén Angliában. (Offences Against the Person Act UK). „1874-ben egy New York-i egyházi gondozó azzal fordult az Állatvédő Ligához, hogy egy Mary Ellen nevű kislányt a szülei rendszeresen bántalmaznak. A leleményes egyházi gondozó kihasználva a common – law lehetőségeit, kérelmében azzal érvelt, hogy a gyermekkel úgy bánnak, mint egy kutyával. Ennek az ügynek köszönhetően megalakították a Gyermekvédő Ligát, amely feladatául tűzte ki a hasonló sorsú gyermekek kiemelését a családból, iskoláztatásukat, támogatásukat.” Az Amerikai Egyesült Államokban tehát először állatvédelemmel kapcsolatos Liga létesült, majd később itt vert gyökeret az első köztudottan hivatalos Gyermekvédelmi Liga, ahol kifejezetten a családon belüli erőszakkal foglalkoztak. Ebben persze szerepelt az elhanyagolás, a lelki bántalmazás és a fizikai erőszak is, de nagy hangsúlyt fektettek a gyermekek ellen elkövetett szexuális bántalmazásra, erőszakra is. A modern gyermekvédelem születése Világszerte egyre inkább elterjedt a pedofília bűncselekményként megítélt adaptálása, ugyanakkor ahogyan fejlődött az orvostudomány – köztük a mentális, pszichés betegségekkel foglalkozó ágai is – egyre több véleményezés alakult ki a társadalmakban. Vajon a pedofília csupán bűncselekmény, vagy betegség, beteges hajlam? Esetleg a kettő együttesen érvényes? Orvosi, pszichológiai tanulmányok első tudományos megjelenéseiről a szexuális devianciák orvosi osztályozása témakörben korlátozottan, szabályozottan érhetőek el. Az 1800-as évek végén már Freud is foglalkozott a témával, később pedig a pedofília, mint diagnosztikus kategória jelent meg a pszichiátriai rendszerekben (Kinsey-jelentések, 1952). A WHO és az UNICEF korszakos hatása a gyermekvédelemre Szintén angol nyelvű tartalmak érhetők el orvosi-szociológiai megközelítésből a 60-as években, amikor is az akkori modern orvosi-társadalmi fogalom, hogy gyermekbántalmazás, már diagnosztikai fogalommá vált. A 80-as és 90-es évekre az UNICEF, illetve a WHO tanulmányai már globálisan intézményesítették a gyermekvédelmet, és nemzetközi egyezmények is születtek. A veszély a képernyőn keresztül leselkedik – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A 2000-es évek meghozták a modern technikai vívmányokat, így már nem csupán a hatalmukkal visszaélő felnőtt családtagok, tanárok, edzők, nevelők, táboroztatók, felelős munkakörben dolgozó ragadozók körében vannak pedofilok, hanem az internet világában, az online térben is lecsaphatnak a gyanútlan kis- vagy fiatalkorú áldozatokra. Az elhíresült Casa Pia pedofilbotrány nagy port kavart Portugáliában. “2010 szeptemberében első fokon öt év és kilenc hónaptól 18 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték Portugália legnagyobb pedofilperének hat vádlottját. A 230 éve működő Casa Pia árvaházban kiskorúakat erőszakoltak meg, illetve gazdag megrendelőknek gyerekeket szállítottak az intézményből. A vádlottak között volt az árvaház egykori igazgatója, továbbá egy ismert tévés személyiség, két orvos és egy korábbi diplomata is.” A családon belüli szexuális bántalmazása a gyerekeknek, illetve az intézményesített, a hatalmukkal visszaélő vezetők hálózata sajnos nem egyedi, bárhol a világon előfordul, előfordulhat. Magyarországi ügyek: a bicskei és Szőlő utcai botrányok A Magyarországon kirobbant “bicskei”, s az azóta megjelenő “Szőlő utcai” pedofil-ügyek jól mutatják. A hatalom elképesztő méretű hálózatokat képes saját védelme alatt működtetni, akár évtizedeken át. A Casa Pia ügy lezárása jó példa lehet a magyarországi borzalmak feltárásának, és felszámolásának folyamatára nézve. Talán van remény arra, hogy a teljes magyar társadalmat elborzasztó és felháborító pedofilügyek végre az igazságszolgáltatást megfelelő munkára sarkallják, hogy a hatalom eme gyenge láncszeme valóban megoldásokkal szolgáljon. A védelem formái változnak, de a felelősség örök – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Egy kegyelmi botrány, sorozatos pedofil-ügyek – mindenkit megérint, felháborít. Hogy a pedofília betegség, ferde hajlam, vagy bűncselekmény? Bármi is lehet a végső definíció, a gyermekeket meg kell tőle védenünk – mindenáron – még akkor is, ha történelme van. Menyhárt Tamara – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció


Menyhárt Tamara | 2025.12.14. 19:25
Adtál neki egy taslit? Rácsaptál a fenekére, a kezére? Vagy fölemelted már a hangod, amikor fegyelmezni kellett, mert nem hallgatott rád, mert ideges lettél, mert szemtelenkedett, visszaszólt? Valamely zsigerből fakadó nevelési módszer a legtöbb családban előfordul. Van, aki rákiabál a gyerekre, van, aki bizony rácsaphat, de aztán a legtöbb ember megnyugszik, megsimogatja a gyerkőc fejét, megöleli, és már ki is békültek. Ilyen van. Ez tagadhatatlan, hogy sok családban előfordul. Amit a Szőlő utcai videók mutatnak De amit most látunk – az elhíresült Szőlő utcai eset videóin –, a legtöbb embert megérinti, megdöbbenti. Nincs hang, csak kép… minden bizonnyal a bántalmazó erőember pontosan tudta, hogy vannak kamerák, sőt azzal is tisztában volt, hogy a „neveltek”, a dolgozók is szem- és fültanúi az eseményeknek – gátlástalanul ütötte, vágta, rúgta a szerencsétlen fiúkat. Nincs jelentősége, hogy ezek az események mikor történtek. Minden bizonnyal a bicskei kegyelmi botrányt követően is zajlottak a verések. "Gátlástalanul ütötte, vágta, rúgta a szerencsétlen fiúkat" - Fotó: YouTube ScreenShot Néma felvételek, ordító valóság Amikor egy kívülálló, egyszerű állampolgár látja ezeket a képsorokat – ha ugyan végig bírja nézni –, elgondolkodik azon, hogy ő, amikor ideges volt gyermeknevelés közben, esetleg rákiabált a gyerekére, vagy ad neki egy tockost. És elszégyelli magát. Megborzong. Esetleg még lelkifurdalást is érez. Holott a kettő nem összehasonlítható. A megvert fiúk az intézetben nem kapnak vigasztalást, védelmet, nem bújhatnak oda az anyjukhoz, testvérükhöz, egyedül reszketnek és félnek a veréstől. Nem halljuk a felvételeket, csak látjuk. Nincs hang, nem tudjuk, meg mernek-e egyáltalán szólalni a fiúk, akiket minden gond nélkül áthúz az asztalon, kirángat a helyéről, beleveri a fejét az asztalba, rugdossa, ököllel üti, hozzá csapja a falhoz – és még sorolhatnám. Nem tudjuk, visszaszólnak-e, könyörögnek-e, visítanak-e a fájdalomtól. Nem tudhatjuk. Mégis halljuk az üvöltést, a könyörgést a némafilmek alatt is. "Nincs hang, nem tudjuk, meg mernek-e egyáltalán szólalni a fiúk" - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció És belül mi is üvöltünk. És ha valaha kiabáltunk a gyerekünkkel, vagy rácsaptunk a fenekére, mert már nem tudtunk kezelni egy helyzetet, akkor azért is üvöltünk. Pedig a kettő nem összehasonlítható. Mit tett a kormány? Mit tett a kormány? Ezekben a gyermekvédelmi ügyekben, amelyek sorra a felszínre kerülnek – prostitúció, pedofília, brutális bántalmazás –, keményen terelt és terel. Áldozatokat hibáztat. Rendőröket küld az intézmények élére „védelmére”. Rendőrállam? Ez vár ránk? Rendőrök a Szőlő utcai intézmény előtt - Fotó: YouTube ScreenShot A Szőlő utcai ügy mint szimbólum A Szőlő utcai ügy ma már egy metafora: magában hordozza Magyarország összes gyermekvédelmi intézményének összeomlását. Egy fogalom, amiről mindenkinek a gyermekbántalmazás jut mára az eszébe. A bicskei pedofilbotrány után az évszázad gyermekbántalmazási ügyévé lépett elő a Szőlő utcai sorozat. Ki robbantotta ki az ügyet? Kuslits Gábor interjúja a Válasz Online-on indította el az egész botrányt. Természetesen nem az általa elmondottak alapján indítottak első körben vizsgálatokat, hanem ellene. Teljesen érthetetlen és abszurd ez a reflexió. Tuzson Bence és a „kész jelentés” A volt igazgató, Juhász Péter Pál prostitúciós hálózatot üzemeltetett, s a kormány első reakciója – Tuzson Bence igazságügyi miniszter még a hivatalos megbízást megelőzően lobogtatta a kész jelentést, miszerint: • ebben a büntetőügyben kiskorú sértett nem merült fe• minden alapot nélkülöző, aljas rágalom az, hogy az ügyben politikus neve felmerült volna• a miniszterek ártatlanságához kétség nem fér• feltártuk, hogy az ügyhöz kapcsolódóan szervezett akció zajlik, ezt az események és a megszólalások sorrendje világosan mutatja• az ügyben idegen titkosszolgálati szál is felmerül. Azonnal hárít, terel, hazudik, sőt azoknak ígér büntetőeljárást, akik felfedték az igazságot. Tuzson Bence igazságügyi miniszter - Fotó: - Fotó: YouTube ScreenShot „Nincs kiskorú, nincs politikusi szál” Ezek szerint az, hogy egy gyermekvédelmi intézmény rendszerébe tartozó javítóintézetben szervezett prostitúció zajlik éveken, évtizedeken át, teljesen rendben van. A lényeg, hogy nincs kiskorú érintett és nincs politikusi szál. És ezt halál komolyan kijelentik, kiposztolják, majd fenyegetőznek, kiküldik a TEK-eseket azokhoz, akik a felszínre emelték az ügyeket. A „Zsoltibácsi”-szál összemosása Ezután Juhász Péter influenszer szólaltat meg egy önként jelentkező lelkészt, aki pedofíliáról beszél Ózd környékén, s aki szerint a gyerekek, akiket ez érintett, egy bizonyos Zsoltibácsit emlegettek, aki ismert politikus. Emiatt az ügyészségre is bevitték az influenszert, és a Szőlő utcáról kérdezték. Pedig ő az Ózd környéki Zsoltibácsis ügyekkel kapcsolatban készített videót akkor. A kormány narratívája tehát arról szólt, hogy jól összegyúrja, összekeverje a két teljesen különböző, förtelmes ügyet, és inkább a javítóintézeti igazgató letartóztatására terelje a témát, hiszen ők léptek, lám, megindult a nyomozás. Így aztán a Zsoltibácsi-ügy és a Szőlő utcai ügy egy jó ideig keveredett, megzavarta az embereket, hogy végül redukálódjék csupán a Juhász Péter Pál volt igazgató által felnőtt lányok futtatásáért folytatott büntetőügyre. Juhász Péter Pál volt igazgató - Fotó: divany.hu Kiderül az igazság Aztán egyszerre kipattant, hogy bizony voltak kiskorú áldozatok is a Szőlő utcai intézet igazgatójának ténykedései között. Kiderült, sőt a mára már fiatal felnőtté vált lányok és fiúk is nyilatkoztak, hogy gyermekkorukban konkrétan megerőszakolták őket. Nem csupán a Szőlő utcában, hanem egyéb gyermekotthonokban is, ahol korábban az igazgató dolgozott. Minden összefolyik, mégis szétválasztható, ha valaki igyekszik nyomon követni az egyre több szörnyűséget. „Új vezetés” – régi borzalmak Az igazgató letartóztatása után egy kinevezett igazgató ült a Szőlő utcai intézet élére. Az ember azt gondolhatná, hogy akkor végre normális vezetés lesz, és nem történhet már olyan sok szörnyűség sem az ott tartózkodó fiatalkorúakkal, sem az oda beszállított egyéb áldozatokkal. Új vezetőség, új lehetőség, végre elindult a változás. Juhász Péter Pál volt igazgató - Fotó: divany.hu „A mai napig vezető pozícióban dolgozik a Szőlő utcai javítóintézetben az a nevelőnő, aki egy egykori intézetis fiú vallomása szerint tudott arról, hogy az intézet igazgatója, Juhász Péter Pál rendszeresen megerőszakolja őt.” A nevelőnőt 2022-ben a Szociális Munka Napja alkalmából Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára Pro Caritate díjjal tüntette ki – írja a 444 ezzel foglalkozó, tényfeltáró cikke. Ismét egy pedofilmentegető kitüntetése derült ki, amin már ember nincs, aki csodálkozna. Letartóztatások és videók Az eddig Juhász Péter Pál volt igazgatót védő bizalmas azonban nem volt egyedül. Már legalább hét embert letartóztattak, és végül azt az ideiglenesen kinevezett igazgatót, Kovács-Buna Károlyt is, akiről a brutális bántalmazó videók készültek. Tény, hogy Juhász Péter influenszer podcast-je nélkül ez az ügy nehezebben, vagy csak sokkal később robbanhatott volna ki. (40 perc, csak erős idegzetűeknek ajánlom) Üzenet a szülőknek – és a kérdés, ami marad Minden szülő, aki szembesül az interneten keringő videókkal, és esetleg valaha a saját gyermekével szemben emelt hangon beszélt, esetleg rácsapott a kezére, fenekére, nyugodjon meg. Mert a kettő nem összehasonlítható. És mit tesz a kormány? Ahogy dőlnek a dominók, egyre többen megszólalnak. A nagy vehemenciával kihirdetett „kiskorúak nem érintettek” mondatot sajnos-szerencsére már megcáfolták az áldozatok. Vajon a szintén sokat emlegetett „nincs politikusi érintettje a gyermekvédelmi ügyeknek” szlogent megcáfolják majd? Várjuk. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 2025.12.05. 01:04
Most, hogy hüledezünk Pintér Sándor embertelen, gyalázatos mondatain, talán érdemes ennek oldalágait is követni. Mert a szégyentelenül kimondott szavakon túl a tettek, az elmulasztott cselekvés legalább annyira kegyetlen, még ha pökhendiségével nem is kavarja úgy fel az indulatokat, mint a belügyminiszter. A szépen, csendben, hallgatva elmismásolt cselekvés is mélyen embertelen tud lenni. Érdemes ezért a 350 ártatlan kisbaba hospitalizációjáról ejtenünk pár szót. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászai Intézetének osztályán sok pici baba, illetve kisgyerek tartózkodik bent huzamos ideig, úgy, hogy vagy gyermekvédelmi okból, vagy örökbefogadó szülőre várva, vagy komoly betegség miatt nincs mellettük szülő, szeretettel gondoskodó felnőtt. A babák simogatása, ölelgetése, a szeretetteljes testi kontaktus felvétele és fenntartása ebben az életkorban olyan létszükséglet, amelynek elmaradása akár egész életre szóló traumát jelent, szélsőséges esetben személyiségzavarhoz is vezet. Ezt a problémát felismerve az országban több klinikán erre a feladatra kiképzett önkénteseket vesznek igénybe (Szeged, Pécs, Szigetvár, Kaposvár), de Debrecenben – annak ellenére, hogy a feladatra vannak célirányos képzést kapott, vállalkozó kedvű önkéntesek – nem indul be a program, pedig az önkéntes munka sokat segítene a beteg gyerekek problémáján, illetve az ott dolgozó nővérek, ápolók számára is nagy segítség lehetne. Örökbefogadó szülőre várva – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció De mi is az a hospitalizáció? A gyermek időérzékelése eltér a felnőttekétől. Az addig megélt életük tartamához viszonyított idő náluk sokkal lassabban telik. Bizonyára mindannyian emlékszünk a kisgyerek korunk végeláthatatlan hosszúságú nyári szüneteire, s arra, hogy felnőttként ez a pár hónap miképpen törpül össze, s repül el olyan hamar, mint gyerekkorunk egy-két hete. Egy pár napos pici baba a napokban mért időtávot is valóságos korszakként éli meg. Emellett a kiszolgáltatottságuk is annál nagyobb, minél kisebb korban maradnak magukra, nélkülözik a biztonságot adó felnőtt közelségét, az elszigeteltséget és kiszolgáltatottságot. Ebben a korban érzelmi és fizikai stimuláció nélkül a babák akár pár hét alatt súlyos érzelmi és ezzel együtt fizikai fejlődési zavarokat eredményező szenvedésen mennek át. Szeparációs szorongásból eredő súlyos viselkedési zavarok alakulhatnak ki. A mély, frusztráló emlékek beleivódhatnak a babák elméjébe, tartósan megmaradhatnak a bizonytalanság, a félelem képei, a kórházi tartózkodás depressziós hangulata. Minél kisebb gyerekről beszélünk, annál gyorsabban alakul ki és mélyebben szervesül az élmény, így akár egy pár hetes betegség és a vidéken élő látogatásban akadályozott szülő elég ahhoz, hogy túlterhelt nővérek ne tudjanak gondoskodni a babák babusgatásáról, ölelgetéséről, biztonságot adó törődésről és máris ott a baj! A mély, frusztráló emlékek beleivódhatnak a babák elméjébe – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Hogyan segíthetünk? A probléma megoldása nem egyszerű – látva a hazai egészségügy állapotát és hallva a miniszter embertelen cinizmussal megfogalmazott mondatát: „Nem mi szültük őket, nem mi hagytuk ott őket a kórházban.”. Ugyanakkor a megoldás egyben olyan pofon egyszerű is, mint amilyen egyszerűen oldotta meg Semmelweis doktor, az anyák megmentője a gyermekágyi halandóság problémáját azzal az egyszerű javaslattal, hogy az orvosnak alaposan kezet kell mosnia, mielőtt megvizsgálja a terhes anyukákat. Ugyanis a tennivaló nem egyéb, mint simogatni, babusgatni, kedvesen átölelni a magukra maradt pici babákat. Vannak olyan jótét lelkek, szakemberek, akik szívükön viselik ezeknek a gyermekeknek a sorsát és lelkesen igyekeznek segíteni. Országszerte szerveznek képzéseket a témáról és segítséget nyújtanak azoknak az embereknek, akik készek szabadidőt, energiát szánni erre a feladatra, akiket nem hagy békén a tudat, hogy szenvedő pici babák élete megy tönkre az orrunk előtt azért, mert nem kapnak ölelést, mosolyt, becéző szavakat, egy kis biztatást és biztonságot. Ilyen példa értékű társadalmi feladatot lát el a Nevetnikék Alapítvány. Önkéntesek (egy-két hónapos) kiképzését vállalják, folyamatos utánképzéssel, akik rendszeres látogatásokkal tudják enyhíteni a kórházban fekvő betegek szorongásait, fájdalmait, elterelik a gyerekek figyelmét a gondokról, elűzik az unalmat, és megnevettetik őket. Báboznak nekik, mesét mondanak, kézműves, zenés, társas foglalkozásokat tartanak a kórházi játszószobákban, vagy a kórtermekben. Az önkéntesek párban dolgoznak, a foglalkozások hossza általában 2 óra, ez idő alatt egy osztály betegeit látogatják végig, kiemelten figyelve a nem látogatott gyermekekre. Az önkéntesek rendszeres látogatásokkal tudják enyhíteni a szorongást – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Ahol elkel a segítség és ahol nem… A felkészült önkénteseket több helyen fogadják. A Nevetnikék Alapítvány oldalán olvashatjuk, hogy Pécs, Kaposvár, Szigetvár több intézményében zajlik a program és hallottunk arról, hogy Szegeden is folyik hasonló tevékenység, ahol orvostanhallgatók veszik ki részüket a rendkívül hasznos, nagyon dicséretes, emberséges akciókból. Nyilván a kiképzett önkénteseknek a fogadó intézményben át kell esniük pszichológiai vizsgálaton a kezelt gyermekek érdekében, de egyébként az ingyenesen adott, jó szándékú segítség elfogadásának – józan ésszel elgondolva – nem lehetne semmilyen akadálya. De nem mindenhol ilyen jó a helyzet, holott az lenne a természetes, ha ez a fajta munka általánosan elfogadott, természetes tevékenység lenne MINDEN olyan egészségügyi intézményben, ahol fennáll a hospitalizáció veszélye. Itt van mindjárt Debrecen és a Klinika Gyermekgyógyászai Intézetének esete a jelentkező önkéntesekkel.2025. április 22-én kereste meg őket egy lelkes önkéntes a következő levéllel: »Tisztelt Igazgató Úr! XY vagyok, debreceni lakos. Elvégeztem a Nevetnikék Alapítvány „A kórházban ápolt csecsemők pszichés gondozása és megtámogatása” című tanfolyamot. (Az oklevelet mellékelten csatolom.) Mint ahogy a képzésen is ezt hallottuk, (illetve ahogy magán az oklevélen is szerepel) a tanfolyam elvégzése önmagában nem jogosít fel a klinikára való belépésre, amelyhez előzetes alkalmassági vizsgálat szükséges. Tisztelettel érdeklődni szeretnék, hogy erre az alkalmassági vizsgálatra mikor, milyen módon lehet sort keríteni, hogy megszerzett ismereteimmel és tapasztalataimmal (két gyermeket felneveltem, egyébként több évtizede pedagógusként dolgozom) segíthessem az Önök munkatársainak áldozatkész munkáját az Önök gondjaira bízott kisbabák lelki egészségének szolgálatában. Tisztelettel: XY« A készséges válasz gyorsan, 2025. április 24-én megérkezett azzal, hogy az igazgató úr „természetesen támogatja a kezdeményezést” és hamarosan visszajeleznek arról, hogy „melyik osztályrészen (gyermekrehabilitáció, csecsemő részleg) és milyen feltételekkel tudják a programot elindítani”. A biztató válaszra a lelkes önkéntes 2025. április 26-án jelezte válaszlevélben, hogy köszöni a gyors választ és jelezte, hogy rajta kívül van még két másik önkéntes is, akik szintén részt vettek a Nevetnikék Alapítvány képzésén, és szívesen bekapcsolódnának a munkába. Másnap erre a levélre is kapott választ azzal, hogy a program beindításának végső engedélyezője a Klinikai Központ Elnöke, az ő engedélye szükséges, arra várnak… A Nevetnikék Alapítvány „A kórházban ápolt csecsemők pszichés gondozása és megtámogatása” című tanfolyam elvégzésének tanúsítványa Egy kis kedvesség, szeretet az, amivel lelkes önkéntesek szenvedő, bajba jutott kisbabákon, gyerekeken szeretnének segíteni. Mi kell ahhoz, hogy valaki ezt a segítséget visszautasítsa, megakadályozza!? Milyen szempont írja felül azt, hogy ezeknek a gyerekeknek a sorsát egy életre befolyásoló traumát enyhíteni, elkerülni lehessen!? Szóval engedélyre várnak, 2025. áprilisa óta. Most van 2025. december van. Mindjárt itt a Mikulás. A gyerekek már biztos nagyon várják odabent… Szívszorító dolog ebbe belegondolni és tökéletesen megértem Grecsó Krisztián indulatos sorait, aki a problémára vérlázítóan cinikus mondatokkal reagáló Pintér Sándort lényegében a Pokolba küldte. Ehhez csak Yuval Noah Harari gondolatát tudom hozzá fűzni: „A pokol egy elveszett gyermek, aki a szüleiért sír.” dr. Zeke László – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Koszi Ferenc | 2025.11.29. 15:06
Ha létezne a trágyaszemcsés empátia-lovagkereszt, Pintér Sándor biztosan megkapná a rozsdás fokozatot. Orbán Viktor pedig újra megmutatta, hogy kormányában még a szakmai hozzá nem értésnél is sokkal fontosabb a rideg embertelenség. Stirlitz persze előre tudta… Nem mi szültük Ha vannak ártatlanok ebben az országban, akkor azok ők: a háromszázötvenek. Akik nem tehetnek a megszületésükről, akiknek csak szeretetre lenne szükségük, de ezt már a világra lépésük első másodpercétől megtagadják tőlük. Nem ők választották a nyomort, amelybe a rendszer taszította, és tartja bezárva a családjaikat. Nem ők döntöttek arról, hogy az állam már bölcsős korukban lemondjon róluk. Hol vannak ilyenkor az egyházak? Amelyek vad indulattal üvöltöznek az abortusz ellen, és arról vitáznak, hány sejtosztódás után tekintendő élőnek egy magzat? Hol vannak akkor, amikor már nyilvánvalóan élőlény – sőt, ember – az újszülött? Hol vannak, amikor a megszületett gyereket kellene megvédeni, nem a még meg sem fogant ideológiai konstrukciót? Hol van ilyenkor a kollaboráns KDNP? A vadászmezőkön jeleskedő, ritkaságokat halomra gyilkoló álkereszténység, amely a prédikációkban szeretetről papol, de a valóságban hátat fordít a legvédtelenebbeknek. A gyermekvédelmi rendszert lezüllesztő egyházmegyék, amelyek már nem az egyházaikat árulják el – hanem magát a hitet. Lábbal tiporják évszázados örökségüket. Szégyelljék magukat. A gyalázat sorozata A nincstelenségbe kényszerített, és ott tartott családokba születő gyerekeket sokszor már a kórházban elszakítják a szüleiktől. Egy részük örökbefogadókhoz kerül, néhányukat külföldre adják el, másokat nevelőszülőkhöz osztanak be. A többség azonban csecsemőotthonban kezdi a nyomorúságos kis életét, ahol már az első hónapokban beég: nincsenek kapcsolatok, nincsenek arcok, nincsenek ölelések, nincs esély. Csak rendszer van. És közöny. Innen aztán egyenes út vezet a gyermekotthonokba. És akinek igazán szerencsétlen a sorsa, az egy bicskei, szőlő utcai vagy ózdi intézményben köt ki – ott, ahol évtizedek óta pontosan tudják, hogyan kell egy gyereket árunak tekinteni. Ott, ahol a hatalom védelme alatt egy lelketlen kufár „használatra” adja el őket rendszeresen, teljes bizonyossággal, hogy felmentik, kitüntetik, majd visszaengedik ugyanabba a pozícióba. Hiszen ők ennek az üzletnek is a haszonélvezői. Ez nem tévedés. Nem rendszerhiba. Nem mulasztás. Ez maga a rendszer. Nem mi hagytuk ott A családok, akik nem vihetik haza az újszülöttjüket, olyan mélységes fájdalmakat élnek át, amit a dőzsölő nagyurak elképzelni sem képesek. A nincstelenség, amelybe az Orbán-rendszer taszította őket, elkerülhetetlenné és kilátástalanná vált. Gyakran azt sem értik, mi történik velük, miért, és kik döntöttek a sorsukról. Miért lett az ő gyerekükből is statisztikai tétel, állami áru, intézményi melléktermék? Nekik marad a fájdalom. A kilátástalan küzdelem a gyerekeikért, a családjukért, a megélhetésért, miközben a hatalom látványosan képtelen – valójában nem is akar – megoldást találni erre a helyzetre. Mert ez a rendszer számára nem probléma. Ez egy kényelmes, kiépített status quo. Egy „emberséges” kinyilatkoztatás, amelyben mindenki annyit ér, amennyije van. És mi mégis újra és újra ott találjuk magunkat a kérdés előtt, amelyre nincs jó válasz: …… Vádirat Vádolom a kormányt és annak minden felelős döntéshozóját, hogy a gyermekek alapvető jogainak védelmét elmulasztotta, és ezzel szándékos, rendszerszintű állami mulasztásos jogsértést valósított meg. Vádolom a belügyminisztert, hogy felügyeleti és ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítette, a súlyos visszaélésekről tudomással bírt, és mégsem intézkedett — ezáltal törvényben rögzített kötelességét megszegte. Vádolom a gyermekvédelmi rendszer irányítóit, hogy a rájuk bízott gyermekek testi-lelki integritását nem biztosították, és így folyamatos, tartós jogsérelmet okoztak. Vádolom mindazokat, akik ennek a rendszernek a fenntartásához hozzájárultak — akár döntéssel, akár hallgatással — mert magatartásukkal a magyar jogrend alapelveit, mindenekelőtt az emberi méltóság sérthetetlenségét és a gyermek mindenek felett álló érdekét súlyosan megsértették. Mert tudták, mit tesznek – és mégis megtették. Koszi Ferenc – Nyitókép: Telex – YouTube ScreenShot

Menyhárt Tamara | 2025.11.29. 10:19
A kórházakban hagyott több mint háromszáz újszülött, csecsemő és kisgyermek sorsával kapcsolatos kérdésre Pintér Sándor belügyminiszter válasza „Nem mi szültük őket, és nem mi hagytuk őket ott” több mint cinikus és elhatárolódó volt. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) nyilvántartása szerint jelenleg 353 olyan gyermek van kórházi ellátásban, akikről a szüleik lemondtak, vagy akiket a szüleik nem vihettek haza magukkal. 2025. januárjában még 260 csecsemő maradt egészségügyi intézményekben, ez a szám év végére jócskán nőtt. A szülészeti osztályokon hagyott babák nagy részét nem a szülők hagyták ott, vizsgálatok alapján nem is bántalmazó családból származnak. A TASZ szóvivője szerint a gyámhatóság, a gyermekvédelmi rendszer teljes összeomlását mutatja, hogy nem indokolt módon kényszerülnek a kórházak a kicsik befogadására. Sokakat indokolatlanul emeltek ki a családjukból. November 20-a a gyermekjogi világnap. Ezen a napon fogadták el – immáron 36 évvel ezelőtt – azt az ENSZ gyermekjogi egyezményt, amely garantálja a gyermekek alapvető jogait. Szegénység miatt egyetlen gyermeket sem szabad kiemelni a családjából. Ehelyett a családok támogatására volna szükség – állami szinten, ami nem történik meg. Az SOS Gyermekfalvak beszámolója szerint: „A 103 megkeresésből az alapítvány 5 esetben tudott babát fogadni, a drasztikus nevelőszülő hiány miatt a többi gyermeket el kellett utasítania. Országosan több ezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel. Az alapítvány jelenleg is nevelőszülőket keres. Mit jelent a nevelőszülőség? A nevelőszülői státusz is nehézségeket hordoz. Nem kérdés, hogy a nevelőszülő még nem örökbefogadó, gyakorlatilag csak ideiglenesen vigyáz a rábízott gyermekre, mégis rendkívül nagy a felelőssége, hiszen többnyire erősen traumatizált gyermekekről kell gondoskodni. Ha szerencséje van, és összehangolt a szakmai kommunikáció gyámügyes, pszichológus, nevelőszülő, egyéb gyermekvédelmi szakemberek között, akár örökbe is fogadhatja az adott gyermeket. Mennyit lehet keresni a nevelőszülőséggel? Mivel a nevelőszülői státusz gyakorlatilag egy munka, sőt egy hivatás, amit a legtöbben szívügyüknek tekintenek, ezért államilag díjazott. Az is tudható, hogy – akárcsak a gyermekvédelmi dolgozók esetében – rendkívül alulfizetett munkáról van szó. „Már az elején fontos tisztázni, hogy a nevelőszülőség és az örökbefogadás az két külön dolog, bár ezt a kettőt sokan ugyanannak veszik” – olvasható a Pénzcentrum nevelőszülőkről szóló írásában. „A nevelőszülőt a gyermek, fiatal felnőtt ellátására nevelési díj is megilleti, amely juttatást a nevelőszülő kizárólag a gyermek, fiatal felnőtt megfelelő ellátására fordíthatja (pl. élelmezés, ruházkodás, tankönyvek, egészségügyi ellátás, stb.).” Korábban volt arról szó, hogy a kormány a gyermekvédelmi dolgozók bérét megduplázza, s ehhez – elméletileg – hozzátartoznának a nevelőszülők is, viszont az ígért tizenhét milliárd már árnyaltabb vízióvá vált. „Bár belengette az Orbán-kormány, hogy még az idén 17 milliárd forint pluszpénzt kap a gyermekvédelem, erre az idén már nem kerül sor” Mit mond a szaktárca? „Nemcsak a források elosztásával összefüggésben merülnek fel kérdések.” mondta Pintér Sándor. A belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség napokban tartott őszi szakmai rendezvényén kitért a kórházban hagyott csecsemők problémájára. Elmondása szerint országszerte csaknem 300 újszülött van, akiket a szüleik nem vittek haza. Ezeket a csecsemőket 2025. december 31. és 2026. március 31. között nevelőszülőkhöz, illetve bölcsődei ellátásba helyeznék át.” Arra a kérdésre, hogy miként kívánják bővíteni a nevelőszülők létszámát, nem kapott választ a Népszava a Belügyminisztériumtól. A regnáló hatalom megoldást kínál: összesen négy új csecsemőgondozó intézetet létesít. Karcagon, Mátészalkán egyet-egyet, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében kettőt szeretne 2026. március 31-ig átadni. Igéretei szerint ezekben az intézményekben kívánják a későbbiekben a jelenleg kórházban hagyott gyermekeket ellátni. A választási kampány ígéretcunamija azonban nem kivitelezhető. A források hiánya, a működésképtelen rendszer már nem teszi lehetővé, hogy a több, mint háromszáz kisbaba élete biztonságban, megnyugtatóan alakuljon. * Nem Pintér Sándorék szülték őket. És nem ők hagyták ott. Vagy mégis? Menyhárt Tamara – Nyitókép: Telex – YouTube ScreenShot