dr. Zeke László | 2025.12.17. 01:08

Nagyon sokan vagyunk, akik számára generáció formáló erőt jelentett a Hoppárézimi című megrázó, egyben zseniálisan megírt korrajz, ami egyben megindító vallomás is volt élni akarásról, emberi méltóságról, küzdelemről. Testi korlátok, szellemi szabadság Zemlényi Zoli (vagy ahogy egy ország emlegette: „ZZ”) ráadásul olyan elementáris erővel, tömörséggel, öniróniával és egyedülálló humorral ír, ami elvarázsolta az olvasók apraját-nagyját. Egy életerőtől, önbizalomtól duzzadó vagány fiatal srác egyszer csak egy súlyos baleset következtében saját lebénult teste börtönében találja magát ép elmével, de túl csekély erővel ahhoz, hogy tudassa a külvilággal mi zajlik odabent: küzdelem azért, hogy jelt adhasson a világnak a minden látszat ellenére frissen, szellemesen csillogó elméjéről. Én ennek a döbbenetes írásnak a hatására éreztem szükségét annak, hogy kövessem ezt a fiatalembert, s kezdtem el írni. Ez az írás több volt számomra egy megdöbbentően jó könyv élménynél. Ugyanis olyat nyújtott, amitől megváltoztam: más, több lettem, mint voltam azelőtt. És nem voltam ezzel egyedül. Hiszen Zoli olvasók tízezreinek bálványává vált, a könyvet legendás színházi előadás követte a Madách Kamarában (Huszti Péter rendezésében, a nagyszerű Ternyák Zoltán főszereplésével). Tehát 1986 nagy felfedezettje és ünnepelt sztárja volt. Büszkeség számomra, hogy barátomnak tudhatom... A szerző és ZZ - Fotó: a szerző archívuma Az írás ereje és a közönség eltűnése Zoli írói tehetsége, humora, szellemessége semmit nem kopott azóta, hogy berobbant a Hoppárézimivel a köztudatba. Tanúm rá a „Kitiltottak”, a „Törj át az üvegfalon!” és az „Öbölkör” című könyvei. Csak talán a mi hálánk, megbecsülésünk, tiszteletünk kopott meg kissé. Zoli egészsége, fizikai állapota – a súlyos baleset természetéből adódóan – az azóta eltelt idő alatt sem jöhetett rendbe teljesen. Az élő beszéd, a szóbeli kommunikáció, a járás még mindig komoly nehézséget jelent számára, amit számomra csodálatot keltő módon pontosan ugyanolyan derűvel fogad el, mint amikor éppen ezek miatt figyelt fel rá oly sok együttérző ember, s amiből oly sokan merítettünk erőt ahhoz, hogy túllendüljünk az őt terhelő gondokhoz képest nevetségesen csekély problémáinkon. A szerző és ZZ - Fotó: a szerző archívuma A Deák tér valósága Hozzászoktunk ahhoz, hogy a kis vasalódeszkájával évről évre kiáll a Deák téren a Metró feljáróhoz közeli (ahogy hívja) „beton izéhez” és árulja könyveit. Egy olyan országban, ahol még a Nobel-díjas írók számára sem egyszerű a megélhetés míg meg nem kapják a díjjal járó összeget a Svéd Királyi Akadémiától (nem a Magyar Államtól). Hozzászoktunk a kedvességéhez, a töretlen lelkesedéséhez, amivel minden olvasóját, minden vásárlóját elhalmozza, hozzászoktunk a mosolygós szelfikhez és ahhoz is, hogy nem hordja már tenyerén a média. Oly annyira hozzászoktunk ehhez, hogy már szinte fel sem tűnt, hogy tavaly Zolit a nyílt utcán, fényes nappal brutálisan bántalmazták. Ahogy írta: »54 évet kellett várnom arra, hogy átéljem, hogy milyen, ha teljes erőből pofán rúgnak. Hát nem valami irigylésre méltó dolog. Megvan a „Lefejellek, köcsög!” című KFT szám? Ez röviden arról szól, hogy egy valamire való intelligens ember soha nem mond ilyet, hogy „Lefejellek, köcsög!”. Na, mert szerintem ez a csávó, aki ma fejberúgott, nem csak mondja, hanem meg is teszi.« Zoli a szokásos biciklis, járdás mutatványait csinálta (gyalogolni hosszabb távon nem tud), és annak rendje-módja szerint el is esett a járdán (vele gyakran megesik az ilyesmi). Részegnek nézték. Ez fénykorában, amikor egy egész ország tudta, hogy nem az alkohol miatt nehéz megérteni a beszédét, s nem az alkohol miatt gesztikulál furcsán (soha egy korty alkoholt nem ivott) nem történhetett volna meg vele. Kicsit felindultan folytatta útját és nem sokkal később elsodorta egy szemben jövő ember kezében lévő kólás poharat. A kóla kiborult, Zoli is elesett, a fickó pedig intenzív szentségelést követően a betonon fekvő Zolit úgy rúgta fejbe, mintha az egy focilabda lenne. ZZ soha egy korty alkoholt nem ivott - Fotó: Zemlényi-Kovács Zoltán archívuma Erőszak és kiszolgáltatottság „Furcsa egy érzés volt, annyi bizonyos. Nem éreztem akkor se, és most se érzek bosszúvágyat, vagy ilyesmit. Próbáltam átérezni a helyzetét.” – írta Zoli akkori bejegyzésében, majd (teljesen rá jellemző módon) leírta, hogy azért volt „óriási mázli ez a fejberúgás”, mert a kórházi ellátás közepette sikerült 3 könyvet is eladnia (csak az állkapcsa ne fájt volna olyan irgalmatlanul... Nem tett feljelentést. Szerinte „Akinek ez a szellemi szintje, hogy egy kiömlött pohár kóláért egy ilyen fejberúgás jár, az büntetéssel, fenyítéssel nem javítható meg, ezért ha esetleg újra találkoznék vele (hangsúlyozom: fogalmam sincs, hogy nézett ki ez az ember, ki volt az!), akkor vennék neki egy pohár kólát!” Aztán idén (most a napokban, amikor megkezdte a szokásos karácsonyi dedikálást) ellopták tőle a mobil telefonját. Ott, a legendás „beton izé” és a híres vasalódeszka mellett, az ikonikus helyszínen. Látva, hogy egy fizikailag gátolt, kiszolgáltatott emberrel van dolguk négyen elkezdték vegzálni, ahogy Zoli elmesélte: „elkezdtek ott hadoválni, elvették a kirakott könyveimet, beléjük lapoztak, szívóztak, hogy elviszik a könyveket, én meg a könyvek után kaptam, ne gyűrjék már össze őket, de a mobil továbbra is a kezemben volt. A főkolompos csávó a pofámba fújta a cigifüstöt, hadovált összevissza, és amíg én a könyv visszaszerzésével foglalkoztam, addig ez a főkolompos csávó kikapta a telefonomat a kezemből, és elrohant”. Hála Istennek a helyszínen akadt, aki segítsen, volt, aki kihívta a rendőrséget (akik szerint feljelentést csak a rendőrségen lehet tenni...). Zolinak mindene a telefon volt, ami – tudomásom szerint – azóta sincs meg. Kapott egy újat, de amíg magyarázták neki annak használatát elloptak tőle 20 könyvet (a táskájával együtt)! Ez a szemét tolvaj nyilván nem irodalom rajongó fanatikus volt, hanem aljas haszonleső, aki többet remélt a táska tartalmától, mint ZZ legújabb könyvének 20 példánya. Nyilván otthagyta valahol a könyveket – de ezek sincsenek meg. Ez a húsz könyv több, mint amennyit el tudott eddig adni az új könyvéből! A szerző feleségével és ZéZével - Fotó: a szerző archívuma Felelősségünk: nem elfelejteni Zolinak – szégyen ránk! – nincs pénze, lehetősége máshol (boltokban, áruházakban) árusítani a könyveit, csak ott, a Deák térten, ahol már 13 éve teszi ezt. Nincs kiadója, mögötte nem áll senki, csak (elvileg) mi: az olvasói. Vegyük meg Zoli új könyvét is! Az „Újraélet” kapható a szerzőnél, a Deák téren, a „beton izénél”. Ott van a többi zseniális könyv között a híres vasalódeszkán. Vagy rendeljük meg tőle, ha nem tudunk ott lenni a hopparezimirendeles@gmail.com címről! Vagy utaljunk neki egy kis pénzt a számlájára, hogy vehessen egy új táskát, amivel elszállíthatja a könyveit.Erste Bank: Zemlényi-Kovács Zoltán: 11600006-70000006-13494626Vagy, ha megtaláljuk valahol, vigyük vissza neki azt a 20 könyvet, amit elloptak tőle! Menjünk oda hozzá, váltsunk vele pár szót, vegyük meg szívhez szóló, vicces, ugyanakkor megindító írásait, legyünk rá büszkék, hogy ismerhetjük és nézzünk szét ott, a legendás „beton izé” mellett, nézzük meg Zolit ahogyan kedvesen mosolyogva árulja könyveit! Nézzük meg „élőben” azt az életképet, aminek egykor majd bronz szoborba öntött vasalódeszka mellett ülő bronz szoborba öntött Zoli fog örökre emléket állítani! Erste Bank: Zemlényi-Kovács Zoltán 11600006-70000006-13494626 dr. Zeke László - Nyitókép: Zemlényi-Kovács Zoltán archívuma

Dr. Ternovácz Dániel | 2025.12.11. 21:00

A Ludwig Múzeumban egy átfogó kiállítás tekinthető meg Tajvan kortárs művészetéről: Vihar előtt – Tajvan múlt és jövő határán. A tárlat 20 művész alkotásaiból áll össze, öt tematikus egységre bontva. 2026. március 29-ig tekinthető meg. Miért pont Tajvan? Tajvanról ma valószínűleg előbb jutnak eszünkbe geopolitikai aggodalmak, mint kortárs művészi teljesítmények. A félelem egy esetleges kínai inváziótól és annak nemzetközi dominó hatásától érződik a kiállítás hátterében, igaz, nem túlzottan direkten. A világ legfejlettebb országainak egyikeként Tajvannak nyilvánvalóan fontos a róla kialakult kép. Bár a magasművészetnek korlátolt a PR-értéke, büszkén hirdeti ilyen csatornákon keresztül a saját kultúráját. A Vihar előtt támogatói között találhatjuk például a tajvani Külügyminisztériumot. Tajvan egyébként hagyományosan erős műkereskedelmi piacot tudhat magának. Tehetős polgárai között divatos a műgyűjtés, a hazain kívül japán, kínai és európai forrásokból egyaránt. Emellett folyamatos a versengés ezen a téren Kínával; két évtizeddel ezelőtt még megelőzték Hongkongot ilyen szempontból. Fotó: Ternovácz Dániel Két lehetséges közelítés 1. Tajvan idegensége számunkra Mintha egy másfél órás szemináriumon vennénk részt: hallgatnánk a gyarmatosítói időkről, az őslakosok szokásairól, vallásokról és ideológiákról, vagy különböző ciklusokról, amelyek során a nem olyan régen cukorgyártó országból a chipgyártás éllovasa lesz. 2. Tajvan kulturális és szellemi szabadsága A képzőművészet szerteágazó műfajival találkozhatunk a hagyományos festészettől kezdve a videoinstallációig, a szövéstől és fafaragástól a bio- és hulladékművészetig. Fotó: Benke Orsolya Totem és algoritmus között Az alkotók közül kiemelkedik az 1980 óta aktív Yang Mao-Lin a kortárs tajvani művészet egyik legjelentősebb képviselője. Láthatunk egy „újexpresszinosta” plakátszerű feldolgozást a hadiállapot 1987-es eltörléséről, ami 1949-től volt érvényben, és a politikai ellenállás elnyomására szolgált. Ilyen közvetlen kötődés valamilyen társadalmi radikalizmushoz nem jellemzi egyébként a kiállítást. Fotó: Ternovácz Dániel A politikai témájú alkotásai mellett láthatunk a tajvani élővilágot, szakírális totemeket feldolgozó alkotásokat tőle. Jellemzői, hogy egymástól távolálló motívumokat vegyít a történelem, a természet, a hit és a küllönböző szubkultúrák világából. Technikája hasonlóan többrétegű, akár szobrokról, akár festményekről van szó. Fotó: Ternovácz Dániel Kulturális túlcsordulás A befogadói képesség korlátait teszi próbára a rengeteg digitális és hibrid alkotás. Láthatunk animációkat és videomontázsokat egyetemfoglalásról, disztópikus jövőről egy teljesen üres város madártávlatos felvételével, az még működő két cukorgyár zörejeiről, teremtéstörténetről, a pandadiplomáciáról, az identitás és érzéseink gépiesítéséről – ezt utóbbit egy meglehetősen zavarba ejtő alak formájával. Fotó: Ternovácz Dániel Az interaktív, közösségi részvételre épülő művészet is jelen van. Például karedzés a cukornádból készült rakétákkal vagy a fonálsarok, ahol lehetőség van a látogatóknak foltozni egy önkéntes segítségével. Fotó: Ternovácz Dániel Összességében elmondható, hogy mèlysègeiben azért nem fogjuk megismeri a tajvani modern művèszetet a Vihar előtt című tárlattal. Annyit levonhatunk, bár egy chip- és hardver-nagyhatalomról beszélünk, legalább annyira nem sikerült elsimítaniuk az èsz ès szellem feszültsègèt, mint nekünk. Illetve megbizonyosodhatunk arról, hogy a félelmek valamiféle újabb krízistől globálisak, a világ másik végében sem különböznek sokkal. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Dr. Ternovácz Dániel

dr. Zeke László | 2025.12.03. 01:49

Kicsit hosszabban és nem pont így, de a nagy sikerű Üvegtigris című filmben hangoztak el ezek a mondatok egy zseniális jelenetben Rudolf Péter és Kálloy Molnár Péter között. Millió és egy helyről idézhettem volna, de valamiért most csak ez ugrott be. Egy ország áll most döbbenten, lesújtva, értetlenül. Meghalt Kálloy Molnár Péter, mindössze 55 évesen. Péter szeretetreméltóságából, barátságosságából, nyitottságából adódóan sokaknak van személyes élménye vele. Természetesen az Ígyélünk.hu szerkesztőségében is vagyunk páran, akik ismerték, jól ismerték, esetleg baráti viszonyt ápoltak vele. A halála már nem hír, azzal már számtalan hírportál sokkolt bennünket. Mi emlékezni szeretnénk! A Barátra, a Polihisztorra, a Művészre, de legfőképp az EMBERRE! dr. Zeke László: Kálloy Molnár Péter a jó barát Egy vagány debreceni srác itt hagyott bennünket. Ilyen jelző nincs, hogy „közszeretetben álló”, mégis tudjuk, hogy van, mert Peti az volt. Milyen szörnyű, hogy „volt”… Debrecenben arról híresült el az Ady Gimnázium, hogy dráma tagozata nagyszerű színészeket adott az országnak. Köztük az elsőt, az úttörőt: Kálloy Molnár Petit. A szomorú napon, amikor megtudtuk, hogy nincs többé. Az összes hírportál megemlékezett káprázatos, sokszínű tehetségéről. Köztudomású, hogy milyen színészi kvalitásai voltak, hogy műfordított, rendezett, zenélt, szinkronizált, verseket írt, mindezért egy ország szerette. Kálloy Molnár Péter, 2016. – Fotó: Wikipédia – Takács István Hogy ezen túl én miért szerettem, az persze egy másik kérdés. Barátomnak tudhattam, az első pillanattól kezdve, ahogy megismerkedtünk. Pontosan az a közvetlen srác, akinek gondolnánk, ha csak a szenzációs karakter szerepei alapján lenne róla benyomásunk. Egy a csillebérci táborban forgatott tévés produkcióban dolgoztam vele együtt. Amikor a Levente „Móka Miki” Péter és csapata rendezésében készülő produkcióban („Ez is valami?” volt a címe) az én feladatom volt a csibészkedő kamasz szerepét játszó Peti (és Kálid Artúr) szövegét megírni. Ahogy megtudta, hogy debreceni diákként „atyafiak” vagyunk olyan elánnal követte az instrukciókat, hogy öröm volt nézni. Nyilván nincs így, de azt a benyomást keltette, hogy azért ropja olyan fergetegesen a rock and rollt a tőlem kapott rózsaszín párduc jelmezben, mert azt a debreceni cimborától kapta. Mintha gyerekkori barátok lettünk volna. „Visszamenőlegesen” vált gyerekkori jó baráttá. Önzetlen, nagy szívű emberként soha nem tagadott meg tőlem semmiféle kérést. Az első szóra eljött segíteni egy rádiós beszélgetéshez, ami az akkoriban megjelent mesekönyvem kapcsán készült és felolvasott egy részletet az egyik meséből olyan varázslatosan – azon a jellegzetes hangon, amit a kicsik és a felnőttek egyaránt érezhetnek csak nekik szólónak –, hogy elszorult a torkom és könny szökött a szemembe. Nem hagyott nyugton az az érzés, azt kívántam, hogy ezt más is átélhesse: nem nyugodtam, amíg hangoskönyv nem lett a dologból (Borzontorz meséi). Ez már nem egy baráti segítség volt, hanem komoly színészi munka, igazi feladat, sok idő és energia ráfordítással. Egyetlen fillért sem kért a munkáért, csupa szívjóságból és ügyszeretetből adta ajándékba azt a csodálatos hangot, ami már csak felvételekről szólal meg. Akit, amely feladatot szeretett, azt szívét, lelkét beleadva szolgálta alázattal és rendkívüli szaktudással, csillogó szemmel és azzal a feledhetetlen hamiskás mosollyal szeme sarkában, amivel mindenkit le tudott venni a lábáról. Borzontorz illusztráció Én persze vérszemet kaptam és látva ügyszeretetét, tettvágyát és tehetségét újabb és újabb közös feladatokat találtam ki a magunk számára és gyönyörűségére. Ezekben önzetlen partner volt, mert nagyon szeretett játszani, alkotni, álmodozni nagy tervekről. Olyan elegye volt egy lelkes, játékos kiskamasznak és egy vérprofi művésznek, amihez hasonlót elképzelni sem tudok. A feladat, az ötlet játékossága, szellemessége (véletlenül sem a „haszon”) érdekelte, attól tudott beleszeretni a feladatba. Megcsináltunk Pesti Gábriel, a XVI. századi magyar meseszerző Esopus fordításaiból egy animációs sorozatot. A Biblia utáni első magyar nyelven kiadott könyvből, a csaknem ötszáz évvel ezelőtti magyar nyelven szóló szöveget felmondani egy mai animációhoz – ez érdekelte. A Borzontorz meséiből csináltunk egy iPhone/iPad applikációt, az első interaktív mese alkalmazást, amelynek illusztrációi érintésre megelevenedtek. Ez érdekelte, ebben szívesen volt részes. Csináltunk egy MeSeMeS sorozatot (a mese és az SMS keveréke: üzenettel bíró, 160 karakternél nem hosszabb történet); egy új műfaj. Na, ez érdekelte. Stílusosan 160-at mondott fel, barátságból ügyszeretetből, szenzációsan. Olyan profizmussal, amit álmomban sem merészeltem volna megkövetelni bárki ember fiától, de ő magától megtette. Többször nekifutott a mulandóságról szóló MeSeMeS-nek, kísérletezve a mulandóság szó „u” betűjével, hogy mennyire kellene azt – a történethez illően kicsit hosszabb „ú” hangzóval mondani (úgy döntött, hogy a szabályos hosszú „ú” fele/negyede lenne az odaillő). Tette mindezt úgy, hogy a teljes verbális, fonetikus fegyvertárát felvonultatta. Mindent, ami hangban kifejezhető. Nyögések, felkiáltások, sóhajok, szuszogások olyan arzenálja, amit rengeteg pénzért sem lehetne megvenni. (Ezekből a hangmintákból egy több száz tételből álló minta sort tudtam elmenteni magamnak filmek, animációk utómunkáihoz.) Meggyőződésem, hogy szakmája legnagyobb „hangásza” volt. Próbáltam viszonozni azt az áradó segítőkészséget, amit tőle kaptam, így – miközben leesett állal figyeltem tehetségének sokszínű tobzódását – magam is beszálltam egy-két projektbe, például zenés produkcióihoz animációs klippel. De azt a sodró lendületet, ahogyan habzsolta a művészi alkotó munkát nem lehetett követni. A sok-sok színházi szerep, rendezés, versírás, műfordítás, koncertezés, filmezés követhetetlen tempója már-már félelmetes volt. Annak, hogy Peti ilyen jó volt az improvizációban (lásd pl. a „Beugró”) is az lehet a magyarázata, hogy elképesztő tehetsége folytán feszítette a feladat, az alkotási vágy. Mert az improvizáció is alkotás: a pillanat tört része alatt létrehozott poén, csattanóval lezárt mini történet. Olyan műfaj, amit csak a legmerészebbek, legszellemesebbek, legtehetségesebbek tudnak. Mint a virtuóz jazz zenészek, hangszereik legnagyobb mesterei, akik szólói a pillanat szülöttei. Ilyen mestere volt Peti a hangnak, a szónak, a testbeszédnek, az érzelmeknek, a színész mesterségnek. Pont ez a része az az ő művészetének, amit tanulni nem lehet, amire születni kell. Kálloy Molnár Péter felolvas – Fotó: a szerző felvétele Utoljára Debrecenben találkoztunk. Az Odeon színházban eljátszották a legendás SÖR (Shakespeare Összes Rövidítve) és a GÖRCS ( a Gondviselő Összes Regéi és Cselekedetei) darabokat, amelyben Kálid Artúr és Gáspár András volt a partnere. Nagy családi esemény volt ez a két előadás nálunk, ugyanis a két fiam a SÖR DVD-n nőtt fel. Még kisiskolás gyerekek voltak, amikor próbaképpen megmutattam nekik a SÖR-t; kíváncsi voltam, hogy mennyire veszik a poénokat (úgy, hogy Shakespeare drámáit még egyáltalán nem ismerik). És minden poén leesett! Óriási röhögések közepette nézték, mi több: „rongyosra nézték” a DVD-t. Sokszor megesett, hogy amint véget ért, rögtön kezdték újra (ahogy a pici gyerekek szokták kedvenc mesefilmjeikkel). Ez akkoriban volt, amikor az általános iskolában arra kényszerítették őket, hogy egy-két nem nekik való színházi előadást nézzenek, meg, s ami miatt szabályosan megutálták a színházat. Aztán jöttek Petiék. „Apa, hát ez is színház?” – kérdezték csillogó szemmel. Azóta a fiaim felnőtté váltak és tudják mi a művészet. Gyermekkoruk fényesen csillogó emlékét nézték újra a bálvánnyal, a csodálatos varázslóval, élőben azon a két varázslatos estén Debrecenben. Az utolsó debreceni találkozón is felhozta a régóta dédelgetett közös terveinket. A „sakk meséket” (híres történelmi alakok nevezetes játszmáiból készült, animációval kevert tanulságos történeteket), vagy a „handabakkandárét” (egy nyugdíjas tanárnéni diákok dolgozataiból gyűjtött „bakiparádék” megfilmesítését), klipeket, rajzfilmeket, s mindenféle régen volt álmot, amit most örökre elvitt magával. Mert hiába égett a gyertya két végről, ha lett volna harmadik ő azt is meggyújtotta volna. Csak apró vigasz, hogy meséim az ő hangján keltek életre, s ha beleolvasok fejemben most is az ő hangján szól, s hallom a Mikulásról szóló mese záró mondatát: „Akit szeretnek az van.” Isten Veled, Drága Barátom! Csalami V. Csaba: „Ott vagyunk már?” Igen, ez is egy idézet, és igen, ez is Kálloy Molnár Pétertől van, de bármíly meglepő is, ezt most nem a Shrek Szamarától vettem, hanem annak zseniális magyar hangjától, aki 2021 meglehetősen hűvös novemberének éjszakáján Nagykanizsa belvárosában, ikonikus bőrkabátjából alig kilátszódva, séta közben érdeklődött, hogy messze van-e még a vendéglátó egység, amit megcéloztunk. Televíziós műsorvezetőként nagyon szerettem az olyan vendégeket a műsorban, akikkel könnyedén, viccesen, de informatívan lehetett beszélgetni. Péter (Peti) ilyen volt. Bármilyen témáról tudott humorosan, de komolyan beszélni. Először a Duna, Család-barát című műsorában találkoztam vele. Az első benyomásom nagyon kellemes volt, egy jó humorú, kedves és szeretetteljes, igazi művészembert ismertem meg. Egyetlen dologban nem ismert pardont, ez pedig a művészete volt! Párszor még találkoztunk a tévéműsorban, de ott mindig csak pár percünk volt beszélgetni. A „YourSong” 2021-ben aztán közös barátaink, a Kanizsai Fiatalok Közösségének vezetői – több más kolléga mellett – minket is megkeresett, hogy vállalnánk-e a zsűrizést a Your Song Országos Énekversenyen. Természetesen igent mondtunk mindketten, így az említett verseny idején már együtt ültünk a zsűrinek fenntartott asztalnál. Peti volt a zsűri elnöke, és nagyon komolyan vette a feladatot. Figyelt, jegyzetelt, értékelt a hangjában olyan éteri kedvességgel, amit csak kevesek tudnak. Nyoma sem volt annak a harsány, bolondos hangnak, amit megszokhattunk tőle a filmjeiben, szinkronjaiban. Mihály Péter, Kálloy Molnár Péter és Csalami V. Csaba – Fotó: a szerző felvétele A két napos verseny első napjának végén megbeszéltük, hogy végre leülünk és beszélgetünk, esetleg fogyasztunk is valami Bambit. Ez aztán meg is történt, fantasztikus este volt, végre jobban is megismerhettük egymást. Nagykanizsa közepén meglehetősen komoly feltűnést keltett a Művész Úr, ahogy sokan a legnagyobb tisztelettel szólították meg, de Peti mindenkivel másodpercek alatt megtalálta a közös hangot. Rendkívül nyitottan állt az összes, Őt megszólító emberhez, legyen az fiatal, idős, színjózan, vagy enyhén kapatos, esetleg csaprészeg. Természetesen velünk, a csapatával is ilyen volt! Egyszerűen jó volt a közelében lenni! Ilyen ember volt! Aztán úgy adódott, hogy két évvel később ugyanerre a versenyre, ugyanúgy meghívást kaptunk, és az egészet megismételtük, megfejelve azzal, hogy a vendéglátó egységben egy zenész teljesített szolgálatot, akivel szintén ugyanolyan barátságosan ismerkedett Peti, mint mindenki mással, így ő is hozzánk csapódott egy idő után. Aztán az egyik szünetében megkértük, hogy adja kölcsön Petinek a gitárját, hadd művészkedjen egy kicsit a Művész Úr! Így esett, hogy az énekverseny zsűrijének elnöke végül egy bárban a saját szerzeményeivel szórakoztatta az ott felsorakozott társaságot. Mindezt véresen komolyan, elképesztő lazasággal és humorral, valamint egyértelműen kitörő sikerrel tette! Végtelenül sajnálom, hogy a méltósággal viselt betegség végül egy ilyen Jó Embert is le tudott győzni és jövőre, két év múlva, vagy amikor legközelebb énekverseny lesz ’Kanizsán, Peti már csak ’odafentről’ zsűrizhet! Már nem lesz ugyanolyan az a verseny! Nagyon-nagyon hiányzik majd mindnyájunknak a mosolya, a hangja, legfőképp az egyénisége, embersége és minden, ami Ő volt! Jó utat Peti, bárhova is tartasz! Isten Veled, Drága Barátom! Zeke László és Csalami V. Csaba – Nyitókép: Kálloy Molnár Péter – Wikipédia

Dr. Ternovácz Dániel | 2025.11.25. 22:00

A „Sárkányok Kabul felett” nem csupán egy látványos háborús film, hanem egy újabb bizonyíték arra, hogy a hazafias mozgókép után sóvárgók álma teljesült. Mozivásznon látható egy magyar hőseposz, különösen militáns kiadásban, amely megosztottságunkat és képzeletünk korlátait is visszatükrözi.A mai államilag támogatott nemzeti film megszületése nagyjából 2018 környékére tehető. Ebben az időszakban írta Szakács Árpád a Kinek a kulturális diktatúrája? című cikksorozatát, élesen bírálva a kulturális intézményrendszert. A kibontakozó Kulturkampf elérte a Magyar Nemzeti Filmalapot is, amelyet Andy Vajna kormánybiztosként alapított még 2011-ben. Vajna 2019-ben bekövetkezett halála után megnyílt az út a hazafias filmek sora előtt.Jelenet a filmből – Fotó: YouTube ScreenShotA nemzeti film megszületése és a Kulturkampf hatásaA nemzeti film kialakította a maga műfaját, markáns motívumait. Az egyik legfőbb sajátosságuk, hogy a nemzeti büszkeség érzését hivatottak sugározni jól felismerhető módon. Cselekményeik alapján a magyarok sokkal okosabbak és bátrabbak a többi nemzethez képest. Amennyiben belügy a téma, akkor pedig a nemzeti oldalé az erkölcsi fölény. A „nemzeti film” mint új műfaj – motívumok, hősök, toposzokJelent már meg propaganda-thriller (Elk*rtuk), politikai dráma Göncz Árpád emlékének torzításával (Blokád), történelmi-életrajzi film (Semmelweis) és 7 milliárdból készült Petőfi-giccs (Most vagy soha!). Őket követi a Sárkányok Kabul felett című háborús film Dyga Zsombor rendezésében. Az 5,8 milliárd nagyrészt állami támogatásával méltán illeszkedik a fenti sorba – Rákay Philip Pilvax-fantáziáihoz képest mindenképpen jobb forgatókönyvvel. Olyannyira az állami támogatás megléte, vagy nemléte határoz meg ma egy magyar filmet, hogy a főszerepet játszó Jászberényi Gábornak az Indexnek kellett magyarázkodnia, hogy miért vállalt el színészként egy szerepet. Közben ilyen kérdésekre válaszolva: „Közel áll önhöz a katonaság, a Magyar Honvédség, egy afganisztáni misszió világa?” Katonai támogatás és politikai beágyazottság a filmgyártásbanNem mellesleg a Magyar Honvédség is részt vett a produkcióban szakértőket delegálva, hasonlóan a S.E.R.E.G. című sorozathoz. A Honvédelmi Minisztérium pedig követi a film fogadtatását és meglepő módon kritikára reagál. Történt ugyanis, hogy a 24.hu kritikusa Ruszin-Szendi Romulusz honvédségi főparancsnokot fedezte fel a Stohl András által megformált bohókás alak mögött. Ezt a Minisztérium cáfolta – téves feltételezésnek ítélve – enyhén túllépve a katonai szakértő szerepen.Jelenet a filmből – Fotó: YouTube ScreenShotMit mond el a film Afganisztánról – és mit a magyar szerepről?A történet a kabuli reptéren játszódik 2021-ben, azt követően, hogy az USA kivonult Afganisztánból 20 év után, a demokráciaimport teljes csődjével. A Talibán hónapokon belül átvette az ország felett az irányítást, így életveszélybe kerültek a „kollaboráns” személyek, például akik tolmácsként dolgoztak a megdöntött rendszerben. Ezért egy magyar alakulat 200 fő kimentésére indult, akiket a reptér bejáratánál váró több ezres tömegben kellett megtalálniuk. Az akció olyan jól alakult, hogy végül jóval több személy került fel a listára, nem csak magyar állampolgárok. A forgatókönyv megtörtént események alapján íródott, a Sámán Pajzs nevű különleges hadművelet során 540 főt mentettek ki. Láthatunk néhány látványos akciójelenetet és érzékenységről tanúskodó képsorokat menekülőkről, amelyek meglepően hatnak, tudván, hogy 1,3 milliárddal a közmédia is ott van a finanszírozók listáján. Viszont a militáns hazafiasságra épülő cselekmény korlátoltsága is megmutatkozik. Az egy dolog, hogy nem mélyül el az afgán kontextusban. Ha a tálibok valóban csak gonosz terroristák, ahogy a film prezentálja őket, akkor hogyan tudták szinte ellenállás nélkül átvenni az ország vezetését és miért ünnepelték őket sok helyen felszabadítóként? Viszont a magyar jelenlétről is csupán annyit tudunk meg, hogy a katonák hősiességben és morálban a NATO csapatok fölött állnak. Amikor az angol parancsnok elmondja Herceg Péter alezredesnek (akit meggyőzően alakít Borovics Tamás), hogy nekik ez már sok és visszavonulnak, magyar kollégája azt válaszolja, hogy ők bezzeg a végsőkig kitartanak. A film legfontosabb szimbóluma pedig a magyar zászló kifüggesztve a szabadulást jelképező kapura. Ha valaki ebből a filmből vonna le következtetést, hogy miért voltak magyar katonák Afganisztánban, akkor arra juthatna, hogy mert a nyugati szövetségesek nem elég talpraesettek rendezni ott a dolgokat. Egy mondatban összefoglalva: a Magyar Honvédség jó, mert ott segít, ahol baj van. Nem csoda tehát, hogy a szórakoztatáson túl a film értelmezése az állami finanszírozás és a propagandafogalom körüli vitákra szűkül. Dr. Ternovácz Dániel – Nyitókép: YouTube ScreenShot

SzóMia | 2025.11.16. 22:34

Tízmilliárdok tűntek el, családok élete roppant össze, miközben mindenki csak bízott „Marcsiban”. A brókerbotrány nemcsak egy szélhámos története, hanem egy ország pénzügyi kultúrájának zavarba ejtő tükre. A karcagi bróker asszony esete rávilágít arra, hogyan válhatott egy kisváros illúziója országos tragédiává, és hogyan fonódott össze a bizalom, a pénzügyi tudatlanság és a felügyelet hiányossága egy korszak kórképévé. Ha valaki az elmúlt évtized magyar pénzügyi botrányaira gondol, a „Bróker Marcsi” név szinte biztosan az elsők között jut eszébe. Dobrai Mária története nem pusztán egy bűnügyi krónika: tükre annak a korszaknak, amelyben a pénzügyi kultúra hiánya, a gyors haszon illúziója és a társadalmi bizalom sajátos működése összefonódott. Bróker Marcsi a börtönben – Forrás: YouTube képernyőkép A karcagi álomvilág, amely hamar rémálommá vált Karcagon és környékén mindenki ismerte a „sikeres üzletasszonyt”. Luxusautók, utazások, gondosan felépített imázs – mindez hitelesnek tűnt a helyiek szemében. Több, mint másfél évtizeden át gyűjtötte a pénzt, hozamokat ígért, miközben sem engedélye, sem valódi bróker tevékenysége nem volt. A Kun-Mediátor-ügy végül több, mint 800 ember életét tette tönkre, a kár mintegy tízmilliárd forint volt. A bizalom ára – amikor a jó ismerős többet ér a pecsétnél A történet rávilágít arra, mennyire sajátosan működik a bizalom a magyar társadalomban. Egy kisvárosban a „jó ismerős”, a régi kapcsolat sokszor erősebb garanciát jelentett, mint a hatósági pecsét vagy a pénzügyi felügyelet. Az emberek többsége nem kérdezett, nem ellenőrzött – elhitte, mert hinni akart a gyors meggazdagodásban. Itt is visszaköszön az urambátyám virtus. Kórkép egy korszakról – válság, bizalmatlanság, illúziók A brókerbotrány nem légüres térben született. A 2008-as gazdasági válság utáni bizonytalanság, a bankokkal szembeni bizalmatlanság, és a magas hozamok ígérete mind hozzájárultak a rendszer működéséhez. A pénzügyi analfabetizmus, a rövid távú gondolkodás, és a felügyeleti hatóságok lassúsága együtt teremtették meg azt a közeget, amelyben Dobrai Mária szabadon mozoghatott. Több, mint bűnügy – társadalmi tükör egy illúziókra épült korszakról Bróker Marcsi ügye nemcsak a vádlottak padján, hanem a társadalmi önismeret tükrében is fontos. Egy egész korszakot jellemez: amikor a bizalom könnyen megvásárolható volt, amikor a gyors nyereség ígérete erősebbnek bizonyult a józan észnél, és amikor az állam felügyelete sem bizonyult elég erősnek. Eltűnő forintok – Forrás: YouTube képernyőkép Tanulság: pénzügyi tudás és társadalmi tudatosság nélkül nincs védelem A történet legnagyobb tanulsága, hogy a pénzügyi kultúra hiánya és a társadalmi bizalom sajátos működése együtt komoly veszélyt jelenthet. Bróker Marcsi ügye ezért nemcsak Karcag, nemcsak néhány száz károsult, hanem egy egész korszak magyar „korképe”. Film készült róla – a sorozat részletei Az elképesztő történet Herendi Gábort is megihlette – idén ősszel egy hatrészes életrajzi drámasorozat készül Bróker Marcsi életéről. A széria fiktív elemeket is felhasználva, de valós eseményeken alapulva dolgozza fel Dobrai Mária történetét. A főszerepben Bacskó Tünde látható, mellette Thuróczy Szabolcs, Tóth Zsófia, Martinkovics Máté és más ismert nevek tűnnek fel. A sorozat rendezői Herendi Gábor és Fazekas Máté Bence, producerei pedig Ditz Edit és Geszti Péter. A premier 2025. szeptember 11-én volt az RTL+ Premium platformon. SzóMia – Nyitókép: YouTube képernyőkép

Dr. Ternovácz Dániel | 2025.10.10. 00:09

„A lényeget illetően vagyok tehát tanácstalan, a lényeget nem értem szégyenemre, s azt hiszem, őszintén bevallhatom, hogy a lényegből való ilyetén kiebrudalás igen fájdalmasan érint” (Krasznahorkai László: Az urgai fogoly) Kertész Imre 2002-es sikere után megvan a második magyar irodalmi Nobel-díj, amelyet ma Krasznahorkai Lászlónak ítélt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a „lebilincselő és látnoki életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét” – az indoklás szerint. Irodalmi Nobel-díjak esetén minden évben nagy a reménykedés, hiszen rendszeresen az esélyesek közé sorolják Nádas Pétert és Krasznahorkai Lászlót. Utóbbi már részesült korábban rangos nemzetközi elismerésben: 2015-ben elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat (mai nevén Nemzetközi Booker-díj), amely így az előszobája lett a legrangosabb elismerésnek. Krasznahorkai könyveit számos nyelvre lefordították, rendszeresen vendégeskedik nemzetközi irodalmi fesztiválon, eseményeken. A művészetét méltatta többek között Susan Sontag vagy W. G. Sebald. A legismertebb két műve a Sátántangó (1985) és Az ellenállás melankóliája (1989), részben a filmváltozatoknak is köszönhetően, amelyeket Tarr Béla adaptált filmvászonra egyéb Krasznahorkai-regények mellett. Fontos regényei továbbá a Háború és Háború (1999), Báró Wenckheim hazatér (2016) vagy a Herscht 07769 (2021). Krasznahorkai nemzetközi népszerűsége annak köszönhető, hogy témái univerzálisak, nem szűkíthető le csak Magyarországra vagy tágabban Kelet-Európára. Elbeszélői szerkezete, a felsorakoztatott motívumai, az egzisztenciálisan őrlődő hősei a regényformáról és a művészetről egyetemesen beszélnek – többnyire önfelszámolásról, megszűnésről. Végtelen mondatok, (poszt)apokaliptikus és kaotikus atmoszféra, várakozás a megváltóra, magányos, rögeszmés és tragikus figurák sora – néhány szóval ezek jellemzik művészetének világát. Meglehetősen érdekes ilyen szempontból, hogy a bizottság választása Krasznahorkaira esett – általában olyan szerzőt emelnek ki, akinek a humán kondícióról mondanak valamit a művei. Az író viszonya Magyarországhoz nem közömbös, foglalkoztatja a nemzet sorsa. Zárt és kihalt színterei sokszor inspirálódnak a magyar vidékből, kimondva-kimondatlanul is a szülővárosát, Gyulát tükrözik vissza. Kilépésre nincs sok lehetőség: „Telik, de nem múlik” – írja Az ellenállás melankóliájának mottója, hiába tűnnek fel a megváltó-jelöltek, a hamis messiások vagy a Miskin herceg-féle krisztusi emberek. Persze nem ugyanazt a lepusztultságot mutatja be a 40 éve íródott Sátántangó Magyarországa, amit a tavaly megjelent Zsömle odavan című regény. Utóbbi hangulatában is egy könnyebb, szatirikus történet arról, mi van, ha egy Árpád-házi leszármazottra bukkannánk ma Magyarországon. Mentalitásunk, társadalmi és emberi viszonyaink sokszor visszaköszönnek. Ezt a jelenséget tragikus nevetésként határozza meg az író egyik monográfusa. Hasonlóképpen nem finomkodik Krasznahorkai, amikor interjúkban Magyarországról kérdezik. Idén az év elején egy svéd lapnak arról beszélt, hogy „ma Magyarországon már nincs remény”, sok haragos reakciót kiváltva. Ettől függetlenül, ma minden bizonnyal még a bírálói is eltekintenek ezektől a megjegyzésektől, és a magyarság újabb Nobel-díjat ünnepel. Akkor is, ha Krasznai művészetében nem a reményé és az örömé a főszerep. Ternovácz Dániel – Nyitókép: Wikipédia – Déri Miklós – ÍgyÉlünk grafika

Dr. Ternovácz Dániel | 2025.10.07. 22:33

Paul Lynch neve talán újdonságot jelent a magyar olvasók számára. A próféta éneke (Prophet Song) című regénye 2023-ban elnyerte a rangos Booker-díjat, nemzetközi elismerést hozva az ír szerzőnek. A szépirodalmi mű most először jelent meg magyar nyelven Bartók Imre fordításában, bemutatva egy disztópikus Írországban zajló történetet, ahol a közöny, gyász és kilátástalanság mellett felvillannak az ellenállás, remény és empátia pillanatai. Hogyan tud ma szélesebb érdeklődést kiváltani egy szépirodalmi alkotás és nemzetközi elismerésre szert tenni? Ehhez nagyban hozzájárulhat a regény témája, ahogy az első Trump-adminisztráció idején Orwell 1984-e ugrott az eladási listák élére, vagy amiért A szolgálólány meséje trendivé vált a 2010-es években. A próféta éneke a közeljövőben játszódó disztópia. Egy autoriter rezsim veszi át a hatalmat, és fokozatosan diktatórikus rendszert épít ki szükségállapottal, hazaárulózással, totális felügyelettel, a polgári jogok folyamatos elnyomásával, majd polgárháborúba sodródásával. Az író hazáját, Írországot választotta helyszínül. Elmondása szerint a modern káoszt és a nyugati demokráciák nyugtalanságát akarta megjeleníteni. A szíriai polgárháború és az azt követő menekültválság eseménysora ihlette a cselekményt. A 2011-ben kirobbant polgárháború szír menekültjei Jordániában, a Za’atri elnevezésű táborban. A polgárháború menekültjeinek számát alsó hangon is 470.000 főre becsülik. – Fotó: Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma Ezekről a jelenségekről szinte napi rendszerességgel olvashatunk, nem valószínű, hogy egy regénytől változna meg valakinek a véleménye az autoriter uralomról, vagy hogy jelentős mértékben növekedne a demokrácia és a jogállam népszerűsége tőle. A hangsúly egy család történetén van, hogyan válik az életük rövid idő alatt rémálommá, amikor elveszítik mindazt, ami addig magától értetődőnek számított. A Booker-díj bírálói úgy fogalmaztak, hogy a történet „napjaink társadalmi és politikai szorongásait ragadja meg”. A cselekmény középpontjában Eilish Stack, egy négygyermekes anya áll. Az apa, Larry, szakszervezeti vezető, aki egy tüntetés után hirtelen eltűnik, és ezzel a nő magára marad a gyerekekkel. Keveset tudunk meg arról, hogy ki van hatalmon. A felügyeletet a GNSZI (Garda Nemzeti Szolgálati Iroda) végzi, az ajtón kopogtató rendvédelmi személyek a gardások. Eilishnek szembe kell néznie a társadalom fokozatos átalakulásával, munkahelyén és a mindennapokban egyaránt, és azzal, hogy legidősebb fiára, Markra 17 évesen hadkötelesség vár, a fiatalabb gyerekeinek pedig az alapvető biztonsága válik kétségessé. Folyamatos kérdés, mikor jön el az a pont, hogy el kell hagyni az országot, menekültté válva? További kihívás Eilish számára a demenciával küzdő apjának a felügyelete – akinek a küszködésé fontos része a cselekménynek, hiszen a régi világ emlékezete nemcsak az ő részére válik egyre nehezebben felidézhetővé. Paul Lynch és könyve: A próféta éneke – Fotó: Independent A regény erőssége a cselekmény környezetét leíró képek, a szikár atmoszféra és az érzékletes lírai nyelve. Az alaphangot a mű egyik mottója adja meg: A sötét időkben / Fognak-e még énekelni? / Igen, fognak még énekelni – / A sötét időkről A kinti világ erőszakos zaja, az élettér fokozatos szűkülése, az otthon biztonságának elvesztése, törmelékké válása kísérik az eseményeket. Ami a pusztulásnak ellenáll, az nem más, mint az anyaság, Eilish ösztönös életereje, amely nem csak a családot igyekszik egyben tartani, hanem a szertefoszló világban is valamilyen értelmet, kapcsolódásokat, reményt teremt. A próféta énekéből nem fogjuk megtudni, hogy mi lenne az orvosság a liberális demokrácia válságára, sőt inkább további nyugtalanságot okozhat az elolvasása. Ezzel együtt fontos könyv, mert bemutatja, hogy valamilyen mélyen emberséges, ösztönös, szabadságszerető erő munkálkodik még az oly sötét idők közepette is. Ternovácz Dániel – Nyitókép: Jan Brueghel I: Krisztus a galileai-tengeri viharban, 1596.

Nagy László | 01.02. 10:15

Elgondolkodtunk-e már azon, hogy mire jutottunk Cserhalmi György két fellépése között 37 év alatt?!Elgondolkodtunk-e már azon, hogy Cserhalmi György, 1989. március 15-én Mit kíván a magyar nemzet? címmel elmondott híres beszédének nagy része még ma is aktuális?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy 2026. első perceiben miről is beszél nekünk a színész, aki keserűen érdes hanggal szólít meg bennünket: „….most kéne egy nagy levegőt venni és mondani egy égbekiáltó gyönyörűt…”..?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy mit is jelent ez 2026-ban: „…mi felnőttek viseljük a keresztet…”?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy kikkel kezdtük el viselni, cipelni, húzni-vonni országunk, hazánk keresztjét 1989-ben?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy hol vannak ma a mi egykori társaink?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy ha újra kezdenénk mit is tennénk másképpen (együtt is és egyenként is)? Elgondolkodtunk-e már azon, hogy amikor Cserhalmi 1989-ben ezzel kezdi: „Mit kíván a Magyar Nemzet? Szabad, független, demokratikus Magyarországot”, akkor nekünk mit üzen (nekünk, akik akkor is ott voltak és ma is őt hallgatjuk)? Elgondolkodtunk-e már azon, hogy a jelenlegi magyar kormány számára mennyire időszerű az 1989-ben első pontban elmondott legendás mondat: „Biztosítsák a választások szabadságát és tisztaságát.”?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy ma még aktuálisabb az egykori követelés: „Szabadságot és önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa népeinek. Szűnjék meg Európa katonai, gazdasági és emberjogi kettéosztása.”? Elgondolkodtunk-e már azon, hogy ezt akár ma is elmondhatná Cserhalmi: „Állítsák le a pénzemésztő és környezetpusztító nagyberuházásokat, szüntessék be a veszteséges vállalatok támogatását, vessenek véget a vállalkozás és a lakosság megsarcolásának.”? Elgondolkodtunk-e már azon, hogy ez lenne a mindenkori magyar államszervezet feladata: „Adják meg mindenkinek az emberhez méltó élet alapfeltételeit.”?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy Cserhalmi mindkét beszédének lényege a magyar nép érdeke?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy még mennyi mindenen kellene elgondolkodnunk?Cui prodest…? Nagy László - Nyitókép: Cserhalmi György - YouTube ScreenShot

Menyhárt Tamara | 2025.12.31. 13:24

A karácsony mégiscsak lecsendesítette a legtöbb embert, ellaposodott a közéleti és politikai témák eddig igen nagyra nőtt sémája.Lezajlott a többnyire fekete karácsony, már évek óta így megy ez, havat nem, vagy csak alig-alig látunk, főképp az Alföldön, ahol amúgy is valami félelmetes búra lehet a földeken, ami akadályozza a csapadékot.Sok helyütt emésztik a halászlét, a töltött káposztát, a kacsát, a beigliket, a gazdag menüt, hiszen ilyenkor megadjuk a módját, még akkor is, ha nem nagyon engedhetjük meg magunknak.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációSok helyütt ki tudja mi jut, talán egy kis törtpaszuly, valamilyen krumplis étel, vagy egy tésztaféle, narancs, alma, szaloncukor, amit az Önkormányzat csomagjában találtak a kistelepülések lakói.Sok helyütt voltak fények, fenyők, méri kriszmösz zenék, sok helyütt épp olyan nap volt, mint a többi, sötét, hideg, reménytelen, zene helyett csak a korgó gyomor, vagy a síró gyermek hangja jutott.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációA karácsony emlékeztet minket arra, hogy ez bizony már az óév, most legtöbbünknek van néhány nap punnyadás, találkozás a családdal, barátokkal, pihenünk, a jeges szél pedig kint kergeti a napokat, azt a néhány napot, ami még szilveszterig telik.A szilveszter legtöbbször alkoholgőzös múlt-temetés és bizakodás abban, hogy a jövő esztendő jobb lesz, sokkal jobb, mint ez a mostani.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációA mostani, a 2025-ös év annyi politizálást, lebukást, megrökönyödést, döbbenetet hozott a legtöbb állampolgárnak, amennyit az elmúlt húsz év összesen nem. Sok minden kiderült-zajlott a szemünk láttára, borzalmak, bűnök, amelyekről sokan ki sem merik mondani, hogy az. Bűn. Lopás, hazugság, bántalmazás, ellehetetlenítés, megfélemlítés. A szemünk láttára, a fülünk hallatára történnek a dolgok, melyek folyománya azután a saját bőrünkön érződik. Most karácsony és szilveszter között eltompulnak a zajos politikai megszólalások, vélemények. Az internetnek hála, a Covid idején mindenki járványügyi szakértő lett, a kegyelmi botrány kitörése és a Szőlő utcai borzalmak felszínre kerülése után mindenki gyermekjogvédő lett, bűnügyi szakértő, ügyész, ügyvéd és bíró, a Matolcsy-féle hatalmas bankrablás kapcsán is mindenki jogszakértő lett.Ha azon múlna, már mindannyian elítéltük, kerékbe törtük, felnégyeltük volna a bűnözőket, de minimum háromszor vertük volna el rajtuk a port, mint Lúdas Matyi Döbrögin.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz újévi varázslat azonban még itt van velünk, most csupán egy rövid pihenő-időt kaptunk, picinyke elcsöndesedést, zsibbadást, hogy felvértezve újabb erővonalakkal – várjuk a csodát.És mi lesz szilveszter után? A tűzijátékok, durrogtatások vajon elűzik a gonosz szellemét 2025-nek? 2026.01.01. – az új év első napja lesz a centin a 101.nap. A vélhető választásig. Várható, hogy szép lassan ismét hömpölyögni kezd a belső csata egyik- illetve másik tábor között, talán egyre durvábban, egyre több adu-ászt bedobva, reménykedve, hogy a csata eldől.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz újév varázsa ez a mostani erőgyűjtés az igazi nagy belső háborúnkhoz. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Menyhárt Tamara | 2025.12.31. 07:56

„Az öreg kontinens lakói vallási ünnepségek, és egyéb szórakoztató események alkalmából egyaránt tartottak tűzijátékot. Hamarosan az uralkodó osztály kedvencévé is vált a petárdák fellövése, akik – a korabeli források tanulsága szerint – gyakran használták a tűzijátékot arra, hogy „a fontos eseményeken, vendégeiket elvarázsolják, valamint váraikat megvilágítsák.”A tűzijátékok és a petárdázás tehát már időtlen idők óta – de legalább is időszámításunk előttről – kedvelt szórakozás a társadalmakban. A technika fejlődésével ma már széles körben elterjedt hagyománnyá vált a tűzijátékok, pirotechnikai eszközök használata. Magyarországon első sorban az augusztus 20-i Ünnepség alkalmából rendeznek tüzijátékot a nap végén. Budapesten és egyéb nagyvárosokban is hagyománnyá vált. Mivel nálunk a petárda tilos, viszont az egyéb pirotechnikai eszközök használata engedélyezett, így szilveszterkor, születésnapokon, egyéb családi ünnepségeken mára már családok, magánszemélyek is használják ezeket az eszközöket. „Egy felmérés alapján a tűzijáték nemcsak kulturális és közösségi élmény, hanem generációkat összekötő ünnepi szimbólum is. A jövő kérdése már nem az, hogy legyen-e tűzijáték – hanem az, hogyan lehet azt okosan, szabályosan és fenntarthatóan megőrizni.” Felmérés is készült már ezzel kapcsolatban, melynek eredménye az, hogy a magyarok nagy része bizony ragaszkodik az ünnepek fény- és hangjátékaihoz, érzelmileg is kötődik ezekhez a hagyományokhoz. „Az illegális árustól szilveszterre vásárolt pirotechnikai termékek magunkra és másokra is veszélyt jelenthetnek, ezért kizárólag működési engedéllyel rendelkező árusító helyről vásároljunk ilyeneket. A petárda birtoklása és használata viszont továbbra is tilos.” Bár szigorú szabályai vannak a pirotechnikai eszközök tartásának, árusításának és használatának, az állatvédők évtizedek óta tiltakoznak a tüzijátékok hang- és fényerejének káros hatásai miatt. Ezek a hatások nem csupán a kutyák és macskák idegrendszerére hathat, bár legtöbbször a városban tartott házi kedvencekről beszélünk. Mivel a tüzijáték elsősorban a városokban fénylik, azt gondolják sokan, hogy a természettől távol ugyan miért árthatna a durrogtatás az állatvilágnak? Ma már községekben is divat a szilveszteri házi tüzijáték, ahol közel az erdő, a mező, vagy többen tartanak haszonállatokat is.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció„A szilveszteri tűzijáték hatására számos méhkolónia pusztulhat el”. Az elmúlt évtizedekben egyre égetőbb probléma – sőt a tudósok már ki is jelentették –, hogy ha a méhek kipusztulnak a világból, az emberiség négy éven belül szintén kihal. A méhekre sem gondolunk, amikor a fejünket az égre emelve csodálva bámuljuk az újra és újra megjelenő, csodálatos fényszökőkutakat, ahogyan a színes, milliónyi csillagszóró eltűnik a koromsötétben. A fény- és hanghatásra bizony a méhek is rendkívül érzékenyek lehetnek, hiszen számukra természetellenes ez a mesterséges zajhatás.„A madarak akár el is pusztulhatnak, ha megriadva a sötétben nekirepülnek a különféle tereptárgyaknak.” A tűzijátékok miatt főként a szürkületi és éjszakai életmódú, valamint a csoportosan telelő madarak szenvednek, mint a sarki lúd.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációVannak még más, érzékeny fajok, például apró énekesmadarak, pintyfélék, galambok is, amelyek elpusztulhatnak, mert a hirtelen hangzavar és fényhatás miatt pánikba esnek, elhagyják pihenőhelyeiket, összeütköznek épületekkel, vagy kimerültség, éhség is okozhatja a halálukat. Mit tehet a magánember, az egyszerű állampolgár, hogy a szilveszteri tűzijátékot élvezhessék az emberek, de közben ne pusztuljanak el az állatok, ne sérüljenek.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációJelenleg sokat nem tehetünk. Legföljebb a saját házi kedvenceinkre vigyázhatunk úgy, hogy biztonságos, zárt helyen tartjuk, esetleg a mostanában divatos nyugtatócseppeket adunk nekik az állatorvos ajánlásával. Ha városban lakunk, még nagyobb a kockázat, hiszen elsősorban a városok szilvesztere szokott tűzijátékkal zárulni. Az ember felelősséggel tartozik azokért az élőlényekért, akiket megszelídített. Felelősséggel tartozik azokért is, akik már jóval őt megelőzően ott éltek abban a természetben, ahová ő beköltözött.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz ősi ösztönünk, amely a félelmünkből fakadhat, hogy elijesszük a rossz szellemeket, ma is velünk van és működik.„Isten újra szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog.” – de nem mindegy, hogyan. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Gaál Lóránt | 01.08. 20:32

Az USA hadserege Donald Trump amerikai elnök utasítására 2026. január 3-án megtámadta Venezuelát, és foglyul ejtette annak elnökét, Nicolás Madurót. Maduróért ugyan könnyeket nem kell ejteni, de ha ez a mozzanat a világ újrafelosztásának egyik kiindulópontja, akkor mi magyarok bajban lehetünk.Venezuela: Chávez, MaduroA Maduro által vezetett Venezuela nem éppen volt Trump szíve csücske. Azt tudni kell, hogy Maduro elődje, Hugo Chávez, radikális baloldali személy volt. Ő volt az, aki az olajmezőket államosította, amely által az amerikai olajcégek kiszorultak a venezuelai olajbizniszből. Chávez nem csak az olajipart, hanem más iparágakból (pl.: acélipar, cementipar) is kiszorította a magántőkét. Chávez 1999-2013 évek közötti regnálása alatt a szociális kiadások nőttek, a szegénység csökkent, illetve eltökélt szándék volt a XXI. század szocializmusának a megvalósítása. Hugo Chávez Simon Bolivar festménye előtt. Forrás: Youtube képernyőkép - ARTEAhogy a régi, úgy az „új” szocialista rendszer is teli volt hibákkal. A legnagyobb probléma a szakmai kontroll hiánya volt. Alkalmatlan politikai kinevezettek, a káderek felkészületlensége, a korrupció jellemezte a rendszert. Ez mellett gondot jelentett az is, hogy az olaj adta a venezuelai költségvetés bevételi oldalának a 90%-át. Nyilván az olajárak mozgása kihatással volt a bevételekre.Chávez egyébként nem tudta kezelni a bűnözést, az emberi jogok sérültek a hatalma alatt. Egyébiránt Chávez már a halála előtt megjelölte utódjaként Nicolás Madurót. A buszsofőrből, Chávez támogatójává, majd külügyminiszterré vált Maduro, Chávez halála után lett elnök. A helyzet egyre rosszabb lett az országban. Gyakorlatilag 2017-re Venezuela gazdasága összeomlott, éhínség, élelmiszerhiány, gyógyszerhiány volt a jellemző. Egyszóval, káosz uralkodott el. Az emberek elkezdtek elmenekülni Venezuelából. A diktatórikus hatalomgyakorlássá vált az ország irányítása, amelyet tükrözött a 2018-as, valamint a 2024-es választások is, melyek kapcsán az EU is kifejtette aggályait. Persze ez nem akadályozta meg Szijjártó Pétert, Orbán külügyminiszterét, hogy 2023 novemberében Maduróval mosolygós képen szerepeljen. Nicholas Maduro elnök - Forrás: Youtube képernyőkép - ARTEUSA támadásaAz USA arra hivatkozással, hogy Maduro kábítószerkereskedő, felhatalmazva érezte magát, hogy katonai akciót hajtson végre egy szuverén állammal szemben. Az amerikai elnök bejelentette továbbá azt is, hogy az USA átvette Venezuela irányítását, jelentsen is ez bármit. Az USA katonai támadása és egy szuverén állam feletti irányítás megszerzése egyértelműen nemzetközi jogot sért. Ezt egyébként, igaz finomabb módon, de az ENSZ főtitkára António Guterres is megemlítette. Az USA ezen fegyveres cselekménye semmiben sem különbözik Oroszország Ukrajna ellen indított háborújától. Az már más kérdés, hogy az oroszok arcátlan módon „hisztiznek” az USA fegyveres agressziója ellen. Persze éles kritikával illették az USA-t. A régi kommunista blokk tagjai közül, a még mindig az orosz oldalon állók (pl.: Kína, Kuba) mellett, más országok is megszólaltak, mint például Brazília, Kolumbia és Mexikó. Természetesen az EU is megszólalt. Nem szokatlan módon csak Orbán nem támogatta az EU közleményét. A közlemény – többek között – rögzíti, hogy „Az Európai Unió minden szereplőt nyugalomra és önmérsékletre szólít fel a helyzet eszkalációjának elkerülése és a válság békés megoldásának biztosítása érdekében. Az EU emlékeztet arra, hogy minden körülmények között be kell tartani a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának alapelveit. USS Iwo Jima - Forrás: Youtube képernyőkép "Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának tagjai különös felelősséggel tartoznak ezen elvek fenntartásáért, amelyek a nemzetközi biztonsági architektúra egyik pillére.”. Ezek mellett kitér a közlemény arra is, hogy az EU osztja a nemzetközi szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem prioritását, valamint kinyilvánítja, hogy a tárgyalásos, demokratikus, inkluzív és békés megoldást sürgeti.Ha már a diktátorok és bűnözők…Az valóban felháborító, hogy a XXI. században lehet még a világon olyan vezetése egy országnak, amely az emberi jogokat semmibe vevő módon, diktatórikus módszerekkel irányít. Természetesen az állami vezetők által elkövetett bűncselekmények sem maradhatnának következmények nélkül (megjegyzés: igazi megoldást az ENSZ megreformálása jelentené). Példák tucatjait lehetne felhozni. Hazánkhoz közelebbi eseteket nézve meg kell említeni Putyint, valamint Lukasenkát. Putyinnal szemben, a Nemzetközi Büntetőbíróság, háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt, elfogatóparancsot bocsátott ki. Aljakszandr Lukasenka, Fehérorosz diktátor, Putyin bábja pedig államilag szervezte a migrációt a fehérorosz-lengyel határra. Természetesen, a világ seriffjeként viselkedő USA kapcsán sok emberben felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem buktatja meg és zárja amerikai börtönbe a világ összes bűnöző diktátorát, köztük az említett kettőt sem? Talán mert már újraosztották a világot!Sokan Trump támadása mögött az olaj érdekeltségeket sejtik, aminek azért lehet alapja. Az, hogy a venezuelai kábítószert USA-ba exportálták már nem annyira hihető ok. Trump egyébként, a Venezuelai támadást követően megfenyegetett több szuverén államot is. Köztük volt Kuba és Kolumbia is. Mindemellett továbbra is igényt tart Grönlandra. Arról nem is beszélve, hogy az amerikai elnök azt is kijelentette, hogy erőteljes befolyást kíván gyakorolni Latin-Amerika felett. Grönland nem akar egyesülni az "Államokkal" - Forrás: Youtube képernyőképTermészetesen ezek a lépések is afelé mutatnak, hogy ha kell katonai erővel is, de uralni akar szuverén államokat. Trump tehát úgy gondolja, hogy bármit megtehet, akár a nemzetközi jogot is simán átlépheti, ahogy egyébként Putyin is teszi. Nyilván ez egy normálisan gondolkodó XXI. században élő embert elrettent. Gondoljunk bele, hogy mi a helyzet akkor, ha a Putyin pont ugyanúgy gondolkodik, mint Trump! Ennek egyébként alapot is adott Putyin külügyminisztere, amikor is azt hangoztatta, hogy a NATO, azon volt szocialista kelet-európai országokból, amelyek 1997 után csatlakoztak vonja ki a csapatait (Magyarország 1999. március 12-én vált teljes jogú NATO taggá). Tehát Putyin nem akar megállni Ukrajna nyugati határánál, hanem vindikálná azt a jogot magának, hogy a régi kommunista időket idéző befolyási övezethatárokig akar terjeszkedni. Ezt a lehetőséget nem igazán cáfolja az USA legújabb nemzetbiztonsági stratégiája. A stratégia szerint Ausztriát, Magyarországot, Olaszországot és Lengyelországot le kell választani az Európai Unióról, valamint, hogy Oroszország már nem leselkedő veszély az USA-ra nézve. Persze nem maradt el az orosz dicséret sem az amerikai stratégia kapcsán. Ahogy kinéz, mindkét atomhatalomnak az az érdeke, hogy az EU felbomoljon. Ehhez nyilván megvannak a „hasznos idiótái” is. A mindig vétóval fenyegető, „Brüsszelt” átkozó, vagy éppen magát “bot a küllők” közöttinek tartó Orbán, inkább ide sorolandó, ahogy Orbán nagy haverja, Fico, szlovák miniszterelnök is (megjegyzés: Fico kormánya bűncselekménynek minősítette a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését, amely dekrétum szolgált alapul a magyar emberek jogfosztásának, Orbán néma maradt az ügyben). Mit jelen mindez? Ne felejtsük el, hogy Magyarország túl sokszor (1920, 1956) volt már áldozata a nagyhatalmi játékoknak. Tehát csak egy egységes, Magyarországot is magába foglaló Európa tud ellenállni a két (Putyin és Trump), mondjuk ki bátran despota „vezető”, jogi normákat sutba dobó politikája és hatalmi törekvései ellen. Ha az országunk sorsa a 2026-os választásokat követően Orbánon fog múlni, akkor nagy rá az esély, hogy a hatalom megtartása érdekében hátat fog fordítani Európának. Ezzel párhuzamosan, az oligarcha rendszerén keresztül inkább egy orosz, fehérorosz típusú társadalmi berendezkedés mellett fogja letenni a voksát. A 2026-os választások tétje tehát az, hogy tudunk-e európaiak maradni, vagy ismét fenyeget minket az orosz befolyási övezethez tartozás rémálma! Tessék választani! Vasfüggöny, vagy Európai Unió polgársága? dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Menyhárt Tamara | 01.07. 17:44

„A Tisza Párt elnöke közölte: arra kéri a miniszterelnököt, hogy a veszélyhelyzet miatt mondja le jövő heti strasbourgi utazását, kérje az Európai Parlamentet a vita elhalasztására, és irányítsa személyesen az árvízi védekezést.” - írta 2024 szeptemberében az RTL. Nem ígértek, csináltákTeljes összefogás, hatalmas munka zajlott az árvíz sújtotta területeken. Mind anyagilag, mind fizikai munkával, homokzsákok töltésével, gátépítéssel igyekeztek az emberek megelőzni az árvízkárokat. Az „alulról” építkező Tisza Szigetek mozgalma minden olyan történéskor, amikor egy jól működő országban a kormánynak kellene elsőként lépnie, cselekszik. „Mennyből az angyal elnevezéssel jótékonysági adventi akciót szervez a Tisza Párt a Legyél a Változás Egyesülettel közösen” - számolt be 2024 novemberében az enyugat.hu cikkje az eseményről. Nagy tömeget mozgósított Magyar Péter a gyűjtéshez és az adományozáshoz. Ahol hagyták, ott működöttBár a 2025-ös év végi akció jobban sikerült – nem akadályozta meg a hatalom, hogy a Gyermekvédelmi intézményekhez eljuttathassák az adományokat a gyerekeknek –, mint a 2024-es, így is hatalmas országos szintű megmozdulás történt. Hátrányos helyzetű családokhoz érkezett ajándék, élelmiszer, tűzifa. Egy valóban országos szintű, önzetlen összefogással támogatták az emberek a rászorulókat.A kormány nem tette prioritássá a szegénységből fakadó élelmiszerhiány, vagy a tűzifahiány pótlását – adományként.Most napok óta hallottuk az előrejelzéseket, érkezik a tartós hideg, és a nagy mennyiségű hó. Szinte minden meteorológiai portál beszámolt erről a várható helyzetről. „Lázár János szerint a vasút tartja magát, és „minden vonalon, ha lassabban is, de a közlekedés biztosított”.” Ugyanakkor a hírek szerint az M0-as úton hatalmas a torlódás, és a MÁV – a váltók tisztításának hiánya miatt (emberhiány) – az összeomlás szélén áll. A számok nem tolják el a havatAz ország egész területén rég nem tapasztalt időjárás jellemző. Ónos eső, hó, hófúvások nehezítik a közlekedést mindenfelé.A hó a legnagyobb meglepetés. Sok éve nem volt ilyen nagy mennyiségű, és ilyen kiterjedt a hófehér lepel.Ha csupán az utakat, főutakat, autópályákat nézzük, ahol zajlik a közlekedés, az áruszállítás, munkába járás, ennek mindenképp a kormány a felelőse. Bár Lázár miniszter többször nyilatkozott számadatokról, úgy tűnik, ez nem elegendő. „A téli időjárásra felkészültünk! 739 téli elhárításra alkalmas jármű 213 rakodógép a sórakodáshoz 2301 szakember 12 órás váltott műszakban 80 000+ tonna útszóró só készenlétben 0–24 órás megerősített ügyelet úton és vasúton” Egyre másra kerül ki fotó, video-felvétel a lakosság részéről, ahol megmutatják, ahogyan átérnek a határon. A magyarországi szakasz havas, vastag hótakarót kaparnak a kerekek, ahogy átérnek a szomszéd országba, teljesen letisztított utakon suhanhatnak tovább. A Tisza Párt ebben a nehéz helyzetben is hamar lépett, cselekvést mutatott. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nyilatkozatot adott ki. „Az ígéret szerint jelöltjeik és a Tisza teljes közössége a hóeltakarításra, tűzifaosztásra és a segítségnyújtásra koncentrál.” - írta a Népszava cikke. Csendben lapátolnakSorra jelennek meg a posztok, a fotók, a bejelentkezések a közösségi média felületén arról, hogy képviselőjelöltek, már pozícióban lévők, civilek, Tisza Sziget tagok mind sorra hólapátot ragadnak és a lakosságnak segítséget nyújtva utat tisztítanak. Ismét a cselekvő erő.De most nem látni szelfiző fideszes, vagy más ellenzéki politikust. Egyedül Orbán Viktorról készült egy fotó, ahol egy hólapáttal pózol, bár erről még nem derül ki, hol is ásta ki magát. Pontosabban szabadította ki magát a hó fogságából – ahogyan fogalmazott. Fotó: Magyar Péter - FacebookRendkívüli javaslatokMagyar Péter - tüzifa rakodás közben - javaslatot tett a kormány felé, miszerint a rendkívüli hóhelyzetre tekintettel, a 2025. január 10-i szombatot hivatalosan is tegyék munkaszüneti nappá. Sok év után van végre akkora hó, ami igazi téli örömöket nyújthat számtalan családnak, kisgyermeknek. Továbbá “A TISZA elvárja a kormánytól, hogy a következő napokban várható rendkívüli hidegre tekintettel nyissa meg a közintézményeket az utcán élő honfitársaink előtt. Elvárjuk továbbá, hogy a szociális tűzifára biztosított, 2019 óta nem emelt, 5 milliárd forintos szociális tűzifa keretet azonnal emelje meg a duplájára, hogy a rendkívüli hidegben a honfitársaink ezreinek ne kelljen kihűléstől vagy fagyhaláltól tartania.” - reakció, egyelőre nem érkezett a kormány részéről."Sok év után van végre akkora hó, ami igazi téli örömöket nyújthat számtalan családnak" - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációA hóval együtt olvad a rendszer isA Tisza önkéntesei ismét a cselekvő erőt képviselik, felülírva bárminemű narratívát. Tüzifát visznek a rászorulóknak, élelmiszert adományoznak a hátrányos helyzetben lévőknek, mivel nagy hideg, nagy hó okozhat gondot a napokban.A meglepetés hó – ami valójában nem volt meglepetés – nehezebb helyzetet teremt, mint a 2024-es árvíz, de a kormány ismét csak ígérget. Útszóró sót, hókotrót, megerősített ügyeletet úton és vasúton.Legkésőbb tavasszal – minden bizonnyal – elolvad a meglepetés hó, a jelenlegi rendszerrel együtt eltűnik, és csupán egy homályos emlékké halványul majd. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Magyar Péter - Facebook

Menyhárt Tamara | 01.06. 22:27

Pintér Sándor elhíresült világlátása, miszerint „nem mi szültük őket, nem mi hagytuk ott őket”, remekül folytatható a „nem mi ráztuk ki a havat, nem mi fújjuk a jeges szelet” mondattal.Szerettünk volna fehér Karácsonyt, de pici fáziskéséssel érkezett a hó. Mondhatni országszerte mindenhova jut most csapadék, a nagy változásokat hozó szelek meghozták a csapadékot.Sokan várják a miniszteri felelős pontos, gyors intézkedéseit. Lázár Jánosra – elvileg – most nagy súly nehezedik, hiszen ha bárhol megmarad az utakon a hó, a jég, a latyak, és nincs azonnal eltakarítva, akkor bizony megjelennek Hofi örökzöld mondatai. „Mi felkészültünk a télre, de hóra nem számítottunk”. A hirtelen jött nagy mennyiségű hó eltakarítása – a túlárazott útépítéseket, útfelújításokat követően is ramaty állapotú utakról – pénzbe kerül. „Lázár János építési és közlekedési miniszter nem aggódik, egy hétfő reggeli begyezsében arról írt, hogy az ország felkészült a téli időjárásra. A miniszter szerint ez számokban azt jelenti, hogy a következő napokban erre lehet számítani:739 téli elhárításra alkalmas jármű213 rakodógép a sórakodáshoz2301 szakember 12 órás váltott műszakban80 000+ tonna útszóró só készenlétben0–24 órás megerősített ügyelet úton és vasúton”Munkagépek a telephelyen - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációA hóhelyzet még csak most kezdődik. Nem tudhatjuk, meddig tart, hogyan lesznek kezelve az esetleges hóakadályok. Minden településre eljutnak-e a beszállítók, akik a boltokat töltik föl áruval.Eljutnak-e a mentők, tűzoltók a helyszínekre – ha esetleg szükség lesz rájuk rosszullét, szülés, tűz miatt.„2013. március 15-én hatalmas hóvihar csapott le az országra, amely miatt több száz közút vált járhatatlanná, 146 település pedig megközelíthetetlenné.”Hóban elakadt mentőautó - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció „Ma is legendás mémek alapja az a 10 évvel ezelőtti SMS, amelyet a Belügyminisztérium küldött a lakosságnak, miszerint: Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe! Belügyminisztérium”.” - írta három éve a Szeretlek Magyarország portál. Vajon a Belügyminisztérium most milyen tanácsot fog adni? Holle Anyóra hivatkozva „a „nem mi ráztuk ki a havat, nem mi fújjuk a jeges szelet” mondattal rendezi el a helyzetet?A nagy hó miatt megközelíthetetlen település - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációMindenkire szükség van most, különösen ott, ahol nagy mennyiségű hó, lefagyott ónos eső gördít akadályt a közlekedés útjába. Bízunk Holle Anyó ész-szerű, hatékony felkészültségében, akár ő rázza a havat, akár nem. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 01.05. 02:37

Annak, hogy magyarok magyarokat becsmérlően „leszlovákoznak” szinte történelmi hagyományai vannak. Oly annyira, hogy éppen az egyik legikonikusabb magyar, a legnagyobb nemzeti költőnk: Petőfi Sándor is áldozatul esett egy pont olyan karaktergyilkolásnak, mint amilyennel most kísérletezik a Fidesz Strompová Viktória felvidéki származású, magyar tiszás képviselőjelölttel. Most úgy tűnik, hogy ez a kísérlet elbukik, az a „vérmagyar” mentalitás, hogy még Petőfi sem elég magyar ezúttal nem jön be, inkább ráég a Fideszre, s a képviselő asszonynak biztosít nem várt publicitást. Itt van mindjárt a nagy nemzeti költőnk: Petőfi tanulságos története. Március 15.-e szelleme gyakorlatilag összeforrt a lánglelkű zseni személyével, aki a tettre kész, bátor fiatalok, a márciusi ifjak élén a büszke magyar nemzeti öntudat szimbólumává vált.Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum előtt 1848. március 15-én – Fotó: archív1848. március 15-ét követően nem sokkal, egészen pontosan három hónapra rá, már azt látni, hogy a vér nélküli forradalom lelkes ifjai máris kiszorultak a politikai közéletből. A hősökből izgága lázadók, felforgatók lettek, amint felmerült annak lehetősége, hogy nemcsak a bőrüket viszik vásárra másokért, hanem, hogy a valódi politikai hatalom közelébe kerülnek.Józan ésszel nehéz felfogni, hogy a szabadszállási választásokon elinduló Petőfivel, magyarságával, nemzeti elkötelezettségével szemben (testközelből látva március tizenötödikei szereplését) politikailag hatásos ellenérveket lehet felhozni. Pedig lehet. Oly annyira, hogy csaknem agyonverték. Milyen módszerekkel tudjuk mi, magyarok tönkre tenni akár a legnagyobb hőseinket, a legnyilvánvalóbb aljas manipulációkkal? A módszerek (karaktergyilkolás) egyáltalán nem ismeretlenek. Szegény Petőfi a kiskunokhoz címzett kiáltványával igyekezett hatni választóira. Helybélinek, közülük valónak igyekezett feltűnni, ráadásul az azon a vidéken kocsmáztatási joggal is rendelkező, jól menő mészárszéket üzemeltető vállalkozóra: édesapjára hivatkozott, aki az illegális italmérések (kurtakocsmák) ellen lépett fel elég hatékonyan, s akit ezért sem a csaló kocsmárosok, sem az olcsóbb piára vágyó helybéli alkoholisták, falusi suttyók nem nézték jó szemmel. Hiába próbált rájuk hatni azzal, hogy a törvényes rend híve, a becsület, a szorgos munka és tisztesség letéteményese a közöttük élő apja, a választópolgárokat inkább az irigység és a bosszú- és alkoholvágy motiválta, mintsem a becsület tisztelete.Meg kell hagyni: Petőfi politikai érzéke is hagyott maga után kivetni valót (pontosabban a lánglelkű költő szókimondása, egyenes, becsületes, karakán kiállása nem bizonyult összeegyeztethetőnek politikai céljaival). Az őszinte beszéd már akkor sem szolgálta feltétlenül a politikus sikerét. „Annyit jó lélekkel mondhatok, hogy én már megpróbált gyalu vagyok, meggyalultam sok faragatlan tuskót és nem esett rajtam csorba. (...) Ha engem megválasztotok követnek, én azt dicsőségemnek fogom tartani, – ti pedig, úgy hiszem, nem vallotok velem sem kárt, sem szégyent. Hanem azt korán se várjátok, hogy én titeket magasztaljalak, mert akkor szemtelenül hazudnám. Becsületemre mondom, hogy ti nem vagytok remek emberek, vagy eddig legalább nem voltatok. Március 15-éig az egész Magyarország nagyon szolgalelkű, kutyaalázatosságú ország volt és ti ebben a virtusban közelebb álltatok az elsőkhöz, mint az utolsókhoz. (...) Azonban ez az idő lejárt és remélem, hogy lejárt mindörökre. Fölemeltétek fejeteket s fölteszem rólatok, hogy soha többé meg nem hajoltok semmiféle ember előtt a kerek világon. Az isten az állatnak teremtett négy lábat, az embernek csak kettőt, azért, hogy egyenesen járjon és embertársainak egyenest a szeme közé nézzen, –mert az ég alatt minden ember egyenlő, egynek sem szabad másokra lenézni, egynek sem szabad másokra fölnézni. Nem ismerek magamnál se kisebbet, se nagyobbat.” Hirdette meg politikai hitvallását a szabadszállási református főesperes fiával szembeni választási küzdelemben. A „gyalulatlan fatuskóhoz” hasonlított eleddig „kutyaalázatosság” virtusában élen járó választók, akik Petőfi szerint nem valami remek emberek, amíg ő meg nem gyalulja őket nem díjazták ezt a választási ígéretet, Szabadszállásról bizony menekülnie kellett, hogy a választók agyon ne verjék. Bár tudjuk, hogy költőnknek bizony igaza volt.A becsület és a tisztesség súlyának túlértékelése aztán egyenesen vezetett a becsületsértő rágalmakhoz. Petőfi okkal háborodik fel azon, hogy őt azzal rágalmazzák, hogy illíreknek - horvátoknak -, oroszoknak akarja „eladni az országot”, lázító hazaáruló. (Mintha csak a mostani Harcosok Klubja posztokat olvasnánk.)Petőfi Sándor – Fotó: archívA „republikánus” kifejezést ellenfelei egyfajta szitokszóként használták vele szemben, megtoldva ezt azzal, hogy egyben illír királyt akar. (Ahogy ma sincs tisztában a közvélemény egy jelentős része a „liberális” kifejezés tartalmával és szitokszóként kezeli, ugyanúgy használták eleink a „republikánust” Petőfire, akiért pár hete még mint a mai rocksztárokért úgy rajongtak, s aki például az „Akasszátok fel a királyokat” című költeményével bizony nem nagyon csinált titkot abból, hogy republikánus.)Próbált volna szegény védekezni, s igazolni, hogy mennyire szívén viseli szülőföldje sorsát, s hogy nyugodtan rábízhatják a választópolgárok magukat, ez nem jött be. Hiába írta meg a “Szülőföldemen” című gyönyörű versében, a magyar irodalom örök klasszikusainak egyikében érzelmeit, az ellenlábasok inkább azt látták, hogy Petőfi hazudik. Itt születtem én ezen a tájon, Az alföldi szép nagy rónaságon, Ez a város születésem helye, Mintha dajkám dalával vón tele, Most is hallom e dalt, elhangzott bár: "Cserebogár, sárga cserebogár!" Mert nem is Kiskunfélegyházán született – mondták politikai ellenlábasai –, hanem Kiskörösön, s csak pár éves korában költöztek Félegyházára. Hogy a költőnek pár éves korából még emlékfoszlányai sem lehettek a kiskörösi időszakból, s szíve mélyén ragaszkodott és imádta, valódi szülőföldjének tekintette Kiskunfélegyházát az nem érdekelte ellenfeleit, még akkor sem, ha a szülőföld szeretetéről szóló, valaha írt legszebb versek egyikével igyekezett őket meggyőzni.Petőfi Sándor - Magyar költők újragondolva - Digital Umami - ScreenShotÉs mi következik Kiskőrösből? Egy PETROVICSNAK? Az, hogy a szlovákok lakta településen élő és ott született költő hogy a fészkes fenébe lenne már ősmagyar kunok leszármazottja! Innen már csak egy ugrás, hogy az illető – ahogy a korabeli bulvársajtó híresztelte – orosz kém. A propagandával hülyített, egyébként sem az éles eszéről és tájékozottságáról híres tömeg nyilván nem alkalmas arra, hogy az őszinte, egyenes beszédet megértse. Nyilván olaj a tűzre az, amikor a költő Magyarországot „gyalulatlan deszkához” hasonlítja, s ajánlkozik meggyalulni a „sok faragatlan tuskót”, akik aztán elkergették. (Aki erről a történetről többet, pontosabbat szeretne tudni, annak ajánlom, hogy üsse fel Milbacher Róbert „Legendahántás” című könyvének – Magvető, Budapest, 2021. - „Orosz kém volt-e Petőfi” című fejezetét.)Strompová Viktória - Fotó: Strompová Viktória - FacebookHiszem, hogy amit a Fidesz művel Strompová Viktória tiszás képviselővel – hagyomány ide, vagy oda – másképpen fog végződni. Egy biztos: ahogy az 1848. évi országgyűlési követválasztáson Petőfivel szemben induló szabadszállási református főesperes fiára (egyébként Nagy Károlynak hívták) sem emlékszik már senki, hiába győzte le Petőfit, úgy az ország java részének fogalma sincs arról, hogy ki lehet a fideszes kihívója Strompová Viktóriának... dr. Zeke László - Nyitókép: Petőfi Sándor – archív

Csalami V. Csaba | 2025.12.17. 14:09

Drága Jó Olvasóink! Először is rendkívül megtisztelő, hogy minket választottatok, hogy olvastok bennünket! Mérhetetlenül hálás vagyok érte!! Kizárólag Nektek – mellette persze dr. Zeke Laci kolléga zsenijének – köszönhetően a Jog tárcánkban található, ’Jogász okfejt’ mottó alatt olvasható, a propagandisták feljelentési lehetőségeiről szóló cikkünket több, mint 150.000-ren (százötvenezren – csak, mert olyan jó ezt leírva is látni) olvastátok!!! Megható és tényleg megtisztelő, köszönjük! Isten tartsa meg kiváló szokásotokat, olvassátok továbbra is az Ígyélünk.hu-t! …és hogy miért szól be a főszerkesztő? Mert újságíró…, és mert vannak olyan ügyek, amiket ugyan leírnak a zseniális kollégái, de neki is ventillálni kell! A főszerkesztő is ember, sőt vállaltan ellenzéki, így aztán vannak gondolatai, amiket le akar írni! Szóval, ezentúl hetente minimum egy olyan főszerkesztői írást, megjegyzést, ha úgy tetszik jegyzetet is olvashattok az Igyelunk.hu-n, amihez akár Ti is hozzászólhattok, sőt megszólíthatjátok a főszerkesztőt, akár cáfolattal, akár saját történettel, akár bármilyen megjegyzéssel! Ezekre az írásokra szeretettel várom kommentjeiteket a CHE@igyelunk.hu , vagy az info@igyelunk.hu e-mail címekre. A Ti hozzászólásaitokat ígérem, változtatás nélkül közöljük, illetve válaszolok rájuk! Természetesen a nyomdafestéket nem tűrő mondatokat bleur-özzük, de nem változtatunk rajtuk! Ezek a jegyzetek nem hosszú, nem szakmai értekezések lesznek, inkább amolyan újságírói észrevételek, gondolatok. Vitaindító beszélgetésekre sarkallak Titeket, az Ígyélünk olvasóit! A legtöbbet válaszolók között pedig időnként ajándékokat sorsolunk ki! Pl. Seychelles-szigeteki nyaralást, balatoni nyaralót és luxusautókat….ja, nem! Bocs! De egy reggeliből megmaradt kiflicsücsköt mindenképpen! ÍgyÉlünk – együtt Itt tenném hozzá, hogy az Igyélünk.hu fantasztikus csapatában mindenki önkéntes munkát végez! Az újságírók, a fejlesztők, az adminisztrátorok, a főszerkesztő és maga a tulajdonos is!!! Szóval tessék ezt a helyén kezelni! Illetve amennyiben bárki szeretne minket támogatni, ezer forinttal is előrébb vagyunk. A felajánlásokat is a fent említett címekre várjuk! Az Ígyélünk szerkesztőségében mindenki ÍGY ÉL! Ez azt jelenti, hogy kizárólag olyan írások jelennek meg az oldalon, amiknek témáit az élet hozta, ezeket dolgozzák fel kollégáink szakértői szemmel. A szerkesztőségben gyermekvédelmi szakemberek, jogászok, informatikusok, orvosok, pszichológusok, adószakértők dolgoznak, szóval nem tájékozatlan, vagy épp tájékozott újságírók, hanem igazi SZAKÉRTŐK! Bízunk benne, hogy egy év múlva egészen másképp ’élünk így’, és sokkal pozitívabb, szeretetteljesebb cikkeket írhatunk! Most azonban mindenki lehet főszerkesztő, szóval írjatok bátran! Csalami V. Csaba vagyok, szeretlek Benneteket és szeretem az igyelunk.hu-t! Dolgozzunk együtt! Nagyon köszönöm! CHE 😊 - Nyitókép:

Koszi Ferenc | 2025.12.14. 07:00

Már minden napra jut egy újabb hazugság, amivel a Fidesz mérgezte a közéletet. Most arról a médiás hackről írok, amely az elmúlt választások idején minden kormánypárti felületből ömlött: hogy a levélszavazás nem jár minden külföldön élő honfitársunknak. Alávaló hazugság. A törvény világos: akinek nincs magyarországi lakcíme, annak igenis joga van levélben szavazni. A propaganda ezzel szemben mást állított — tudatosan, következetesen és számításból. A lakcím az úr – nem az ingatlan A Fidesz-propaganda egyik leglátványosabb csúsztatása az volt, amikor összemosta az ingatlantulajdont a lakcímmel. Pedig a választási törvény egyértelmű: a levélszavazásnál kizárólag az számít, hogy a választópolgár szerepel-e a magyarországi lakcímnyilvántartásban. Lehet háza, lakása vagy bármilyen ingatlana Magyarországon – ettől még nem feltétlenül rendelkezik magyarországi lakcímmel, a választási jogosultságot pedig kizárólag ez dönti el. Lakcím és tulajdonjog nem ugyanaz A jogszabály két kategóriát különböztet meg: 1. rendelkezik magyarországi lakcímmel 2. nem rendelkezik magyarországi lakcímmel A levélszavazás csak az utóbbi csoport számára biztosított. Az ingatlan megléte vagy hiánya teljesen irreleváns. Aki nem szerepel a lakcímnyilvántartásban mint magyarországi címmel rendelkező polgár, az automatikusan levélszavazásra jogosult. Ingatlan létezhet lakcím nélkül is Ma nagyon sok honfitársunk él úgy külföldön, hogy közben rendelkezik magyarországi ingatlannal, ám nincs bejegyzett lakcíme Magyarországon. Ez tökéletesen jogszerű helyzet. Ha nincs magyarországi lakcíme, akkor a törvény alapján jogosult levélben szavazni. Ezen nincs mit magyarázni, a szabály egyértelmű. A kijelentkezés kérdése: mikor jogszerű? A „kijelentkezés” fogalmát sok félreértés övezi. A lényeg azonban nagyon egyszerű: ha valaki életvitelszerűen külföldön él, és rendelkezik ott állandó vagy ideiglenes lakcímmel, akkor jogszerűen megszüntetheti magyarországi lakcímét. Ez sem trükközésnek, sem visszaélésnek nem minősül, hiszen a valós élethelyzetet tükrözi. Ami viszont valóban problémás lehet: fiktív magyarországi cím használata, valótlan lakcím bejelentése, vagy csak a választás kedvéért történő „látszatkijelentkezés” akkor, ha az illető ténylegesen nem él külföldön. Ilyen esetben akár jogkövetkezmények is felmerülhetnek. De aki valóban külföldön él és ott rendelkezik bejelentett lakóhellyel, annak lakcímének megszüntetése Magyarországon teljesen jogszerű lépés. Vidd el a levelem, szép magyar hazámba. (népdal, Madárka, madárka) Miért érdemes mindezt átgondolni? Akinek valóban külföldi lakcíme van, annak sok esetben célszerű megszüntetnie magyarországi állandó lakcímét, mert így automatikusan levélszavazóvá válik. Nem szükséges konzulátusra utaznia, sorban állnia vagy időpontot kérnie; a szavazólapot postán kapja meg. Jogilag tiszta, technikailag egyszerű, és a választójog gyakorlását jelentősen megkönnyíti. A törvény idézve – világosabban nem is lehetne A levélszavazás feltételeit a 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról rögzíti. A releváns szakasz így szól: „A levélben szavazásra az a választópolgár jogosult, aki a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában magyarországi lakcímmel nem rendelkezik.” Ve. 307/E. § (1) Ez az egy mondat tisztán kijelöli a határt. Nem a tulajdon, nem a rokoni kapcsolatok, nem a magyarországi jelenlét gyakorisága, hanem a nyilvántartott lakcím az, ami számít. Koszi Ferenc - Nyitókép: Koszi Ferenc AI grafika

dr. Gaál Lóránt | 2025.11.27. 17:11

Köztudott, hogy a TISZA Párt a napokban tartja a második körös országgyűlési jelölt-jelölti „párbajt”. Nyilván ez a fajta kiválasztási folyamat a demokrácia csúcsa, ami mindenben eltér a FIDESZ-es elit által uralt, uram-bátyám rendszertől. Tisza jelölt-jelölti kiválasztási folyamat lényege Első körben a Tisza-sziget tagok dönthettek, arról a három személyről, akiket a több ezer jelentkező közül a párt vezetése az interjúik alapján választott ki. Közülük kettőt juttathattak tovább a második fordulóba. A második fordulóban már, az adott választókerületben élő valamennyi választópolgár – akik regisztráltak a szavazó felületen – jogosulttá vált részt venni a többi ellenféllel szemben kiálló Tiszás jelölt kiválasztásában. A jelölt-jelölti kampány kezdete, november 23–24-én Öröm volt látni, hogy az országért tenni akaró, jó szándékú TISZA-jelöltjelöltek között rendkívüli volt az összhang. Egymás mellett „pultoztak”, beszélgettek emberekkel, egy jó hangulatú kampányba kezdtek. A második forduló, november 25. és 27. között A második fordulóban azonban több TISZA-szimpatizánst sokként ért a hír. Valakik SMS-ben agitálni kezdtek az egyik vagy a másik jelölt mellett. Az interneten megjelentek olyan, a telefonokról kivágott képek, amelyek azt a látszatot keltik, hogy a Bip Communications Szolg. és Tanácsadó Kft. az egyik TISZA-jelölt mellett kampányol. Ez azért gondolkodóba ejti bármely TISZA-szimpatizánst. Ha valamelyik TISZA-jelölt rendelte volna meg az SMS-akciót, akkor az nem felel meg a TISZA-sok által megkövetelt fegyveregyenlőség elvének, így nem igazán van helye az adott személynek a TISZA közösségében. A FIDESZ, mint külső befolyásolási tényező, minden esetben felmerül egy jóérzésű emberben. Persze naivság is lenne azt gondolni, hogy a FIDESZ nem vesz részt a TISZA második körös kiválasztási folyamatában, és nem aktiválja magát és szimpatizánsait. Ennek a lényege nyilván az, hogy a FIDESZ-es elit, az általa könnyebben legyőzhetőnek tekintett Tiszás jelölt mellett teszi le a voksát, a 2. fordulóban. A FIDESZ-ről az ember még azt is el tudja képzelni, hogy segít az sms-kampányban. Ha, azonban ez igazolódik be, akkor azonnal felmerül a kérdés, hogy az sms-t kapó személyek telefonszáma honnan vált ismerté egy Kft. számára? A Tiszától lenyúlt adatok „szelleme” ismét köztünk jár? Gaál Lóránt – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

SzóMia | 2025.10.14. 01:40

Válság, bizonytalanság, elbocsátások, háború, infláció, háborús infláció… minden is van– a hírekből nap mint nap azt halljuk, hogy minden csak rosszabbra fordul. Könnyű ilyenkor elhinni, hogy tehetetlenek vagyunk, és nincs eszköz a kezünkben a változtatásra. Pedig van. Az önkéntes munka éppen arról szól, hogy mi magunk is tehetünk a közösségért, az országért, egymásért – nem pénzzel, hanem idővel, figyelemmel és odafordulással. Miért fontos, hogy önkéntes munkával segítsd a közösséget? A mai világban, amikor szinte minden hír a válságról, a bizonytalanságról, a nehézségekről szól, különösen könnyű elkeseredni. A kormány folyamatosan sulykolja belénk a negatív narratíváját: háború, Brüsszel, válság, elbocsátások, gazdasági kilátástalanság – nap mint nap ezt halljuk. Ezek a hírek sokszor azt az érzést erősítik bennünk, hogy tehetetlenek vagyunk. De van kiút ebből a bénultságból: például az önkéntes munka. Miért dönt valaki önkéntesség mellett? Gyakran felmerül a kérdés: miért vállal valaki önkéntes munkát akkor, amikor mindenkinek szűkös az ideje, a pénze és az energiája? Azért, mert az önkéntesség nem fölösleges idő vagy pénz kérdése. Nem arról szól, hogy valaki unatkozik, vagy hogy nincs jobb dolga. Sokkal inkább arról, hogy ez a tevékenység értelmet ad a mindennapoknak. Az önkéntes munka választ ad arra, hogyan tudjuk hasznosan tölteni az időnket: nem céltalan internetezéssel, nem sorozatok bámulásával, hanem valódi közösségteremtéssel. Egy felmérés szerint Magyarországon átlagosan napi 3,5 órát töltenek az emberek tévénézéssel – ez évente több száz óra, amit akár közösségi munkára, egymás segítésére is lehetne fordítani. Az önkéntesség több, mint jótékonykodás Régen sokan úgy gondoltak az önkéntességre, mint jótékonykodó úri hölgyek hobbijára, akik levetett ruhát adományoznak, vagy süteményt sütnek a szegényeknek. Ma azonban egészen másról van szó: * tudatos döntésről, hogy nem zárkózunk be a saját világunkba * nyitottságról mások felé, mert tudjuk, hogy a társadalom csak közösen működtethető * értékteremtésről, amelyből nemcsak a rászorulók profitálnak, hanem mi magunk is. Az önkéntesség során nemcsak segítünk másoknak, hanem mi magunk is fejlődünk: szociális érzékenységünk erősödik, új készségeket tanulunk, megtapasztaljuk a közösséghez tartozás erejét. Nemzet hangja pultozás Veszprémben – Fotó: Melczer Zsolt Miért érdemes önkénteskedni a Tiszánál? A Tisza szigetek azért jöttek létre, hogy változást hozzanak a magyar társadalomba. Ez a változás nemcsak politikai, hanem közösségi és emberi szinten is fontos. Ha náluk vállalsz önkéntes munkát, akkor: * része leszel egy olyan csapatnak, amely valódi ügyekért dolgozik – a tisztább közéletért, az információk terjesztéséért, a rászorulók támogatásáért * megbecsülést kapsz, hiszen minden apró feladat számít: egy plakát kiragasztása, egy szórólap kiosztása, egy cikk megírása, vagy egy rendezvény megszervezése mind hozzájárul a közös célhoz * tudásodat és tapasztalatodat kamatoztathatod, legyen az kommunikáció, szervezés, fordítás, pályázatírás vagy egyszerűen az emberekkel való kapcsolattartás. Az önkéntesség minden korosztály számára értékes időtöltés. * Fiataloknak: új tapasztalat, közösségi élmény. * Középkorúaknak: lehetőség arra, hogy kilépjenek a mindennapi mókuskerékből, és értékteremtő munkát végezzenek. * Idősebbeknek: társaság, aktív élet, a hasznosság érzése, ami sokaknak a nyugdíjas években különösen fontos. Nemzet hangja pultozás Veszprémben – Fotó: Melczer Zsolt Egyre több ember ismeri fel: ha önkéntesként dolgozik, az nemcsak másoknak adott segítség, hanem ezzel a saját életét is gazdagítja. Konkrét lehetőségek a Tiszánál Az önkéntesség nálunk rengeteg formát ölthet: * rendezvényeken, kitelepüléseken való részvétel * adminisztratív feladatok, adatrögzítés, háttérmunka * szórólapozás, pultozás * kapcsolattartás szimpatizánsokkal Mindenki megtalálhatja azt a területet, ahol a legjobban tud segíteni – a tudásával, az idejével, a kreativitásával. Kötcse – Fotó: Melczer Zsolt Mit nyersz önkéntesként? * Új közösséget, ahol számítanak rád. * Megbecsülést és visszajelzést. * Tapasztalatot és fejlődést. * A tudatot, hogy nem nézője, hanem alakítója vagy a változásnak. A Tisza önkéntesének lenni nemcsak a változásért tett lépés – hanem egyben saját életed gazdagítása is. Csatlakozz, mert minden apró segítség közelebb visz bennünket egy tisztább, élhetőbb jövőhöz! SzóMia – Nyitókép: Magyar Péter 1500 önkéntessel Felsőörsön – Fotó: Magyar Péter Facebook

dr. Gaál Lóránt | 2025.10.10. 17:38

Magyar Péter mentelmi jogát az Európai Parlament a 2025. október 7-ei ülésén nem függesztette fel. Magyar Péter mentelmi jogának a felfüggesztését három ügyben kérték. Két ügy (Simonka György volt Fideszes országgyűlési képviselő és a Mi Hazánk Mozgalom) állítólagos rágalmazási ügyekhez kapcsolódott. A harmadik viszont Magyarország legfőbb ügyésze által, 2024. szeptember 26-án a Magyar Péter ellen indított büntetőeljárással összefüggésben eljuttatott, és 2024. október 10-én az Európai Parlament plenáris ülésén bejelentett mentelmi üggyel volt összefüggésben. Ez utóbbi esetben azonban nagyon úgy tűnik, hogy a mentelmi jog kiadása megtagadásának egyik oka a legfőbb ügyész hiányos válaszára és az eset jogi minősítésének pontatlanságára vezethető vissza és nem valamiféle Orbán által vízionált „brüsszeli mentelmi mosodára”. Mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó EU eljárás A magyar joghoz hasonlóan az európai parlamenti képviselő a feladata során kifejtett véleménye vagy szavazata miatt nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá. Röviden tehát, ha a nemzeti hatóságok egy EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérik, akkor azt a Parlament elnöke a plenáris ülésen bejelenti és a kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalja. A Jogi Bizottság kérhet további információt vagy magyarázatot. Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra, és jogosult dokumentumokat vagy más írásbeli bizonyítékot benyújtani. A Jogi Bizottság zárt ülésen ajánlást fogad el, amelyet a Parlament elé terjeszt és amelyben a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését vagy fenntartását javasolja. A javaslatról az Európai Parlament egyszerű többségi szavazással határoz. Egyébként az Európai Parlament eljárási szabályzata rögzíti az eljárás menetét. A Jogi Bizottság nem dönthet az ügy érdemében, azaz nem mondhatja ki azt, hogy valaki bűnös vagy sem. Fotó: Mathieu Cugnot – Európai Parlament Az Európai Parlament határozatai A legfőbb ügyész kérelme kapcsán hozott Európai Parlamenti határozat egy nagyon lényeges dolgot említ. Az Európai Parlament határozatának „K” pontjában az olvasható, hogy a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem alapjául szolgáló tények, a rendőrségi nyomozások lefolytatásának következetlenségei, többek között Magyarország legfőbb ügyészének hiányos válasza arra vonatkozóan, hogy arányosak-e Magyar Péter esetében a hatóságok általi intézkedések a kisebb értékű dolgokra vonatkozó hasonló helyzetekhez viszonyítva, valamint a Magyar Péter terhére rótt állítólagos bűncselekmény jogi minősítését illetően az illetékes hatóságok válaszának pontatlansága arra utal, hogy az eljárás mögött Magyar Péter hírnevének megsértésére irányuló szándék állhat. Az Európai Parlament nemcsak a legfőbb ügyészség kérelmét, hanem a két magánindítványos ügyben benyújtott kérelmet is elutasította, így Magyar Péter mentelmi jogát nem függesztették fel. Jöttek is az Orbáni szlogenek Orbán Viktor, Magyar Péter mentelmi jogával kapcsolatos Európai Parlamenti döntést követően önti magából az új szlogeneket: „A brüsszeli mentelmi mosoda tovább üzemel.” Immáron hivatalos: a Tisza a jövő évi választásnak egy Brüsszelből zsarolt emberrel vág neki” vagy, hogy „Vigyázat! A mentelmi jog függőséget okoz! Brüsszeli függőséget” „Csak el kell indulni a választáson és azt csinálni, amit Brüsszelben mondanak. Így zsarolják a mentelmi huszárt. Szégyen! ”. Az orbáni Brüsszelre mutogatás azért is visszás, mert az Európai Parlament 2025. október 7-ei ülése Strasbourgban volt. Persze érthető, hogy Orbán célja az, hogy az embereknek az EU-val kapcsolatban a „démonizált” Brüsszelt folyamatosan sulykolja, de be kell látni, hogy a mentelmi joggal kapcsolatos döntést nem ott hozták. Jegyezzük azért meg azt, hogy nekünk magyaroknak kellemetlen az, hogy a miniszterelnök összekeveri Brüsszelt, Strasbourg-gal. Akkor most mi a helyzet? Tehát ahogy kinéz az, hogy a Jogi Bizottságnak Polt Péter akkori legfőbb ügyész (2025. június 10-étől alkotmánybíró. Rá egy nappal már az Alkotmánybíróság elnöke) nem tudott egyértelmű választ adni, sőt a Jogi Bizottság még az állítólagos bűncselekmény jogi minősítését is pontatlannak tartotta. Ebből kifolyólag nem az tűnik valósnak, hogy az Orbán által kitalált „brüsszeli mentelmi mosoda” üzemel. Sokkal inkább az, hogy – a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem benyújtásának időpontjában – Polt Péter által vezetett ügyészség nem tudott Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztése alátámasztásához megfelelő indokokkal szolgálni. Gaál Lóránt – Vezetőkép: Magyar Péter – Facebook

SzóMia | 2025.10.02. 15:18

Elég a színjáték-konzultációkból! A TISZA most valódi kérdéseket tesz fel, amelyek tényleg az emberekről szól. A Nemzet Hangja 2-ben a te szavazatod is számít – gyors, egyszerű, és végre van értelme. Mi magyarok nagyjából megszoktuk, hogy a politika fentről érkezik. A kormány kitalál valamit, mi pedig vagy elfogadjuk, vagy morgunk rajta, de túl sok beleszólásunk nincs. A TISZA Párt ezzel szemben azt mondja már egy ideje: próbáljuk meg másként. Ezért indították el tavasszal a Nemzet Hangja kampányt, melynek most jön a második fordulója. Október 1. és 23. között mindenki szavazhat öt fontos kérdésről a TISZA Világ applikációban. Nem bonyolult, pár perc az egész. A kérdések mindennapi ügyekről szólnak, nagyjából ezekben a témákban: * Fizessenek-e kevesebb adót a minimálbéres és átlag alatti keresetű dolgozók? * Kapjanak-e nagyobb emelést a legalacsonyabb nyugdíjasok? * Legyen-e 1%-os vagyonadó az 1 milliárd feletti vagyonokra? * Hogyan változzon a családtámogatási rendszer? * Induljanak-e független vizsgálatok gyermekbántalmazási ügyekben? Hétköznapi kérdések – olyanok, amelyek minden családot érintenek. Akcióban a Veszprém vármegye 02 OEVK önkéntesei – Fotó: Nyakas-Fehér Fatime Hogyan lehet részt venni a szavazáson? Teljesen egyszerűen le kell tölteni az applikációt, bejelentkezni, és már lehet szavazni. Ha valaki nem boldogul vele, akkor sem marad ki, hiszen a TISZA önkéntesei sok településen ott lesznek, standokkal, szórólapokkal, személyes segítséggel. Ez azért fontos, mert így nem csak az interneten jártas fiatalok, hanem az idősebbek is el tudják mondani a véleményüket. Miért jó ez? A legtöbben már unjuk a „nemzeti konzultációkat”, ahol a kérdések előre eldöntöttek, és a válaszokat úgyis úgy értelmezik, ahogy a kormány akarja. A Nemzet Hangja 2. megint más. Itt nem előre legyártott üzenetet kell visszamondani, hanem valódi kérdésekre lehet válaszolni. És a párt vállalja, hogy az eredményeket beépíti a programjába. Ráadásul nem csiliárdokért nyomtatják haveri nyomdákban az íveket. A kampány október 23-ig tart. Addig mindenki szavazhat, akár az applikációban, akár személyesen. Ha elmondod, mit szeretnél, azzal nem csak magadnak, hanem másoknak is segítesz. Legfőképpen az országnak. SzóMia – Nyitókép: Pataki Tamás – ÍgyÉlünk

Fehér Gergő | 2025.09.15. 00:02

Gőzerővel dolgozik a pécsi Fidesz a 2026-os választási stratégiáján, de mint általában: most is inkább cselezni próbálnak, semmint nyíltan megküzdeni a mandátumért. Megint nagy cselt eszeltek ki a pécsi Fidesz vezérkarában – tudta meg lapunk megbízható forrásból. A Pécsi Tudományegyetem Szívklinikájának vezető professzorát, Dr. Cziráki Attilát kezdték el építgetni azért, hogy politikai ismertségre tegyen szert. – A cél az, hogy „független”, „szakmai”, „pártokon túlmutató” jelöltet faragjanak belőle látszólag, aki az emberekért és nem a pártért dolgozik majd az Országgyűlésben – magyarázta fidesz-közeli forrásunk, aki megerősítette: minden jel szerint Czirákit fogja indítani a Fidesz a Baranya 01-es választókerületben 2026 tavaszán. Dr. Cziráki Attila – Fotó: Facebook Az idős szívgyógyász professzor a pécsi szívklinika igazgatója, illetve önkormányzati képviselő is a Fidesz padsoraiban és frakciójában foglal helyet 2024 óta. Bár papíron „független”, és csak élvezi a párt támogatását. Czirákinak semmilyen komoly politikai előélete nincs, a Klinikán viszont többen is azt mesélték lapunknak, örömmel támogatnák, hogy más legyen a vezető, nem kedvelik ugyanis az idős professzor „pökhendi” stílusát és tekintélyelvű, vezetői módszereit. Egyelőre meglehetősen szerény követői bázissal rendelkezik a professzor a közösségi oldalon. Alig 900 ember kíséri figyelemmel bejegyzéseit, jó részük ráadásul nem is pécsi. Új honlapot is létrehoztak a nevével júliusban, de azon nincs tartalom. Dr. Cziráki Attila honlapjának domain regisztrációs adatlapja – domain.hu ScreenShot Az orvos egyelőre cáfolta, hogy hivatalosan is felkérték volna, vagy indulna a választáson. Ugyanakkor hirtelen előállt egy új kórház ötletével, és a közösségi oldalon kérte ehhez a pécsiek támogatását és összefogását. Mint közölte, „pártok felett álló, közös ügyünk: a pécsi embereknek szüksége van az új, európai színvonalú Szív- és Érgyógyászati Centrumra”. Lapunk úgy tudja, az egészségügyi centrum terve nem új, és már évek óta a kormány előtt van egy egyetemi fejlesztési pakk részeként. Támogatásra is jelölték anno, bár a részletek még nem ismertek. Ha ez igaz, akkor: tehát Cziráki nem vállalt azzal túl nagy kockázatot, hogy megígérte azt, ami egyébként is lesz. A pécsi Fidesz vezérkara nem először játsza el, hogy párton kívüli jelöltet indít a Baranya 1-es körzetben. A térség Választókerületi elnöke, Őri László messziről kerüli a helyzeteket, ahol személyéről embereknek kellene szavazni, dönteni. Az utolsó fideszes jelölt Csizi Péter volt, de őt 2018-ban nagyon megverte Mellár Tamás, így a gyanús pécsi buszbeszerzésbe keveredett fideszes politikusnak állás után kellett néznie. 2022-ben az Összefogás Pécsért Egyesület vezetőjét „támogatta” a Fidesz, de Kővári János szintén kikapott Mellártól. Most tisztulni látszik a kép, ugyanis a közgazdász professzor bejelentette, nem indul jövőre a választáson, szeretné ugyanis, ha a TISZA párt jelöltjére szavaznának a pécsiek minél nagyobb számban. Fehér Zoltán – Nyitókép: Cziráki Attila – Facebook

Menyhárt Tamara | 2025.11.12. 17:59

A KSH felülbírálta korábbi statisztikai adatait. Gyermekszegénység tekintetében megduplázódott a számadat. Az Eurostat (az Európai Bizottság Statisztikai hivatala) által megjelentetett részletes adatok szerint a magyar statisztikai hivatal 2019 és 2024 között jelentősen alulmérte a gyerekszegénységi rátát, például a 2020-as esztendőben a korrekció után a gyerekszegénység több mint duplája lett az eredetileg mért értéknek. A gyermekszegénység természete abban mutatkozik meg, hogy sok más szálon függ egyéb szociális hiányosságoktól, problémáktól – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Lakhatási problémák okoznak kirekesztést munkaerőpiacról, egészségügyi ellátásból, illetve konkrétan a társadalomból. A lakhatás költségei, a rezsi-terhek emelkedése fokozza a lakosság bizonytalanságát. A lakhatás pedig alap. Ha nincs biztos, fenntartható otthon, akkor az ember nem tud stabilan élni, dolgozni, gyermeket nevelni, tanulni. A munkaerőpiaci kirekesztettség demográfiai korlátokkal küzd, illetve szerkezeti kihívásokkal. Igen meghatározó a fiatalok, az alacsony végzettségűek, illetve a tartósan munkanélküliek magas aránya. Aki elveszíti a munkáját, előbb-utóbb elveszíti a társadalmi beágyazottságát is, s ennek folyományaként akár az otthonát is. Társadalmi kapcsolódás nélkül pedig igen nehéz kilábalni egy kilátástalan helyzetből – ez is súlyos szociális kihívás. Statisztikailag alacsony ráta mutatkozik ugyan a munkanélküliség tekintetében, de szociális kirekesztést okoz az, hogy nem mindenki fér hozzá jól fizető, stabil, hosszú távú munkához. Egyre több állampolgár elégedetlen az egészségügyi- illetve a szociális ellátásokkal, azaz a közszolgáltatási ellátórendszer összeomlását látják-tapasztalják. Ha az ellátórendszer nem működik, épp a rászorulók azok, akik nem kapnak támogatást, védelmet, segítséget – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Az említett hiányosságok, problémák egyre több állampolgárt, családot érintenek, amelyekben a gyerekek is elszenvedői a körülményeknek. Ha a család elszegényedik, vagy nem tud megfelelő biztonsággal gondoskodni a gyermekek jólétéről – nevelés, tanulás, élelmezés, mentális támogatás –, akkor a gyermekről előbb-utóbb elmondható, hogy elszegényedett környezetben él. A szegregáció és a hátrányos helyzetű tanulók helyzete az oktatásban is igen nagy probléma társadalmunkban. Egy hátrányos helyzetű tanuló sosem jut ugyanolyan minőségű oktatáshoz, mint az átlagos körülmények között élők. Az oktatás a legfontosabb eszköz az esélyegyenlőséghez. Ha nem működik mindenki számára egyenlő esélyekkel, egyforma minőségben, hosszú távon társadalmi feszültségeket okoz. A gyermekek elszegényedése, a családok belső feszültsége gyakran csúcsosodik ki abban, hogy kiemelik a családból a gyerekeket. A gyermekvédelemmel kapcsolatban az elmúlt időszakban egyre inkább kerülnek napvilágra elborzasztó hírek. A gyermekvédelem alulfinanszírozottsága, és a kiszolgáltatott gyerekek biztos védelmének elmaradása a jelenleg regnáló hatalom felelőssége. Ezzel párhuzamosan a pedofíl bántalmazókkal való kapcsolódása a kormánynak szintén elbizonytalanodást okoz az emberekben. Egyre több egyértelműen megvádolt, vagy akár már el is ítélt bántalmazóról derül ki, hogy kitüntették, kinevezték a köztudottan bűnözőt. Fotó: Koszi Ferenc – AI illusztráció Ezen a ponton a kiszolgáltatottság okán a gyermekszegénység és a pedofília – sajnos – bizonyos értelemben össze is függ, ami ellen minden bizonnyal keményebb, hatékonyabb fellépéssel, gyorsabb nyomozási hathatósággal kellene-lehetne tenni, és persze példaértékű büntetésekkel. Miért fontos az állami (valós!) adatgyűjtés? A KSH statisztikáit szokták mérvadónak hinni, de egy revízió során kiderült, hogy nagyon eltérő számok jelentek meg korábban, melyek megtévesztőek és súlyosan érintik a szociálpolitikai kérdéseket. Mint arra több kutató is felhívta a figyelmet: a KSH által közölt szegénységi adatok valahogy éppen úgy jönnek ki évek óta, hogy a szokásos eloszlás helyett extrém mértékű kiugrások vannak egyes jövedelmi sávokban. A szegénységet a tagállamokban mérő EU-SILC magyar adatainak revíziójáról szóló Eurostat értékelés (ami egyébként a 2019-2024 közötti évekről szól, míg a KSH a 2018-23 közti időszakot revideálta) 11. mellékletében ezt írják: „Az a tény, hogy a fő szegénységi mutatók nagyrészt változatlanok maradtak, arra utal, hogy a magyar adatok megbízhatósága és hitelessége már korábban is biztosított volt.”” Lehet persze magyarázatokkal szolgálni egy ilyen komoly, összetett adatpublikáció eredményeiről, mégis a korrekt tájékoztatás több kutatómunka tekintetében is irányadó. A statisztikai adatok megbízhatósága rendkívül fontos a szociálpolitikai munka során. Ha a mutatók csalnak, az adatok eltérnek a valóságtól, a döntéshozók nem kapnak valós képet a problémákról. Így lehetetlen célzottan és hatékonyan segíteni a rászorulókon, akár támogatásokkal is. „Január 1-vel 15 százalékos béremelés lesz a szociális és a kulturális ágazatban, a nevelőszülőkre fordított forrásokat pedig megduplázzák.” – jelentette be Gyulyás Gergely, miniszterséget vezető miniszter nemrég egy kormányinfón. Vajon ez az ígéret nem késő? Vajon lesz bármilyen eredménye? Menyhárt Tamara – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Menyhárt Tamara | 2025.11.09. 02:49

Vajon a történelem során mióta vannak a gyermekekkel kapcsolatban család-védelemről, vagy bántalmazásról írásos anyagok, esetleg szabályozások, törvények? Van a pedofíliának történelme? A gyermekvédelem és a pedofília történelmi gyökerei Már a Krisztus előtti időkben, Mezopotámiában is készültek törvénykezések családjoggal kapcsolatban. Bár ezek elsősorban az örökbefogadással, a családi felelősség kérdésével kapcsolatban értekeztek. Magyar nyelven konkrét szexuális bántalmazásról nincs forrás a Hammurappi törvénykönyvekben. Vannak ugyan fellelhető anyagok a világhálón például az ókori görög és egyiptomi pederasztia intézményéről, de ezek akkoriban még nem bűnnek számítottak, hanem kifejezetten részét képezték a nevelésnek. „Az ókori Görögországban a pederasztia a serdülő fiúk nevelésének része volt, ahol egy felnőtt férfi szellemi, erkölcsi és testi fejlődését segítette, és ez magában foglalta a szexuális kapcsolatot is. A fogalom eredetileg a „fiú szeretet” értelmében használatos, és az ókorban általánosan elterjedt volt.” A Római Birodalomban Kr.utáni 1-3.században szintén születtek rendelkezések gyermekekkel kapcsolatosan, de itt inkább a családi rend, a becsület témája szerepelt, s az öröklésről, valamint az apa egyedüli bírói szerepeiről hoztak szabályokat. Angol nyelvű források említik leginkább a Lex Scantinia nevű jogszabályt, amely a szabad állampolgárságú fiatalkorúak védelméről szólt. Amikor az ember először próbálta törvénybe foglalni a jót – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Az első írásos ítéletek: Anglia a 17–19. században Írásos, bírósági dokumentált, konkrét gyermekmegrontásról elsőként Angliában születtek ítéletek a XVII.században. Később gazdagabb részletességgel szabályozták a pedofil bűncselekményekre vonatkozó büntetési tételeket. Meghatározták a 12 év alatti gyermeki kort, és súlyos bűncselekményként értékelték az ellenük elkövetett szexuális bántalmazásokat – szintén Angliában. (Offences Against the Person Act UK). „1874-ben egy New York-i egyházi gondozó azzal fordult az Állatvédő Ligához, hogy egy Mary Ellen nevű kislányt a szülei rendszeresen bántalmaznak. A leleményes egyházi gondozó kihasználva a common – law lehetőségeit, kérelmében azzal érvelt, hogy a gyermekkel úgy bánnak, mint egy kutyával. Ennek az ügynek köszönhetően megalakították a Gyermekvédő Ligát, amely feladatául tűzte ki a hasonló sorsú gyermekek kiemelését a családból, iskoláztatásukat, támogatásukat.” Az Amerikai Egyesült Államokban tehát először állatvédelemmel kapcsolatos Liga létesült, majd később itt vert gyökeret az első köztudottan hivatalos Gyermekvédelmi Liga, ahol kifejezetten a családon belüli erőszakkal foglalkoztak. Ebben persze szerepelt az elhanyagolás, a lelki bántalmazás és a fizikai erőszak is, de nagy hangsúlyt fektettek a gyermekek ellen elkövetett szexuális bántalmazásra, erőszakra is. A modern gyermekvédelem születése Világszerte egyre inkább elterjedt a pedofília bűncselekményként megítélt adaptálása, ugyanakkor ahogyan fejlődött az orvostudomány – köztük a mentális, pszichés betegségekkel foglalkozó ágai is – egyre több véleményezés alakult ki a társadalmakban. Vajon a pedofília csupán bűncselekmény, vagy betegség, beteges hajlam? Esetleg a kettő együttesen érvényes? Orvosi, pszichológiai tanulmányok első tudományos megjelenéseiről a szexuális devianciák orvosi osztályozása témakörben korlátozottan, szabályozottan érhetőek el. Az 1800-as évek végén már Freud is foglalkozott a témával, később pedig a pedofília, mint diagnosztikus kategória jelent meg a pszichiátriai rendszerekben (Kinsey-jelentések, 1952). A WHO és az UNICEF korszakos hatása a gyermekvédelemre Szintén angol nyelvű tartalmak érhetők el orvosi-szociológiai megközelítésből a 60-as években, amikor is az akkori modern orvosi-társadalmi fogalom, hogy gyermekbántalmazás, már diagnosztikai fogalommá vált. A 80-as és 90-es évekre az UNICEF, illetve a WHO tanulmányai már globálisan intézményesítették a gyermekvédelmet, és nemzetközi egyezmények is születtek. A veszély a képernyőn keresztül leselkedik – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A 2000-es évek meghozták a modern technikai vívmányokat, így már nem csupán a hatalmukkal visszaélő felnőtt családtagok, tanárok, edzők, nevelők, táboroztatók, felelős munkakörben dolgozó ragadozók körében vannak pedofilok, hanem az internet világában, az online térben is lecsaphatnak a gyanútlan kis- vagy fiatalkorú áldozatokra. Az elhíresült Casa Pia pedofilbotrány nagy port kavart Portugáliában. “2010 szeptemberében első fokon öt év és kilenc hónaptól 18 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték Portugália legnagyobb pedofilperének hat vádlottját. A 230 éve működő Casa Pia árvaházban kiskorúakat erőszakoltak meg, illetve gazdag megrendelőknek gyerekeket szállítottak az intézményből. A vádlottak között volt az árvaház egykori igazgatója, továbbá egy ismert tévés személyiség, két orvos és egy korábbi diplomata is.” A családon belüli szexuális bántalmazása a gyerekeknek, illetve az intézményesített, a hatalmukkal visszaélő vezetők hálózata sajnos nem egyedi, bárhol a világon előfordul, előfordulhat. Magyarországi ügyek: a bicskei és Szőlő utcai botrányok A Magyarországon kirobbant “bicskei”, s az azóta megjelenő “Szőlő utcai” pedofil-ügyek jól mutatják. A hatalom elképesztő méretű hálózatokat képes saját védelme alatt működtetni, akár évtizedeken át. A Casa Pia ügy lezárása jó példa lehet a magyarországi borzalmak feltárásának, és felszámolásának folyamatára nézve. Talán van remény arra, hogy a teljes magyar társadalmat elborzasztó és felháborító pedofilügyek végre az igazságszolgáltatást megfelelő munkára sarkallják, hogy a hatalom eme gyenge láncszeme valóban megoldásokkal szolgáljon. A védelem formái változnak, de a felelősség örök – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Egy kegyelmi botrány, sorozatos pedofil-ügyek – mindenkit megérint, felháborít. Hogy a pedofília betegség, ferde hajlam, vagy bűncselekmény? Bármi is lehet a végső definíció, a gyermekeket meg kell tőle védenünk – mindenáron – még akkor is, ha történelme van. Menyhárt Tamara – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Koszi Ferenc | 2025.11.07. 04:14

Batidán, Hódmezővásárhely külterületén, a dombok és erdősávok között áll egy vadászkastély. Nem szerepel semmilyen állami programban, mégis közpénzekből vezet hozzá az út. Nem „örökbefogadott”, hanem örökölt hatalmi szimbólum. Egy magántársaság – a Grosswiese Zrt. – birtoka, amelyben az építési és közlekedési miniszter, Lázár János immár közel 41 százalékos tulajdonrésszel bír. A maradék 48 százaléknyi tulajdonosi kör átláthatatlan – nem ismert, kik rendelkeznek vele. A láthatatlan tulajdonosok és a közpénz árnyéka Nem meglepő, de fölöttébb beszédes: csak Lázár János részesül osztalékban a cégből, annak ellenére, hogy a többség papíron ismeretlen kézben van. A kastély hivatalosan magánberuházás, mégis az állam gondoskodása kíséri – felújított utak, infrastrukturális fejlesztések, és az a politikai légkör, ahol egy ilyen birtok megkérdőjelezhetetlen. A környék falvaiban közben iskolák omladoznak, a gyerekek elhanyagolt utakon járnak, a közintézményekben penész és hiány fogadja őket. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A szociális rendszer kiürült, a gyermekvédelem szimbolikus. Mégis, valahogy mindig akad forrás egy új vadászházra. Fogadj örökbe egy kastélyt – de ki fogadja örökbe a gyerekeket? A „Fogadj örökbe egy kastélyt” program hivatalos listáján a Batidai épület nem szerepel. Nem azért, mert már örökbefogadták, hanem mert ők nem kérnek programot – nekik elég az állam pénze maga. Ez a helyszín így lett több, mint birtok: egy erkölcsi tükör. És ha belenézünk, nem a nemzet arca néz vissza ránk, hanem a morális kiüresedésé. Azoké, akik a hatalommal nem szolgálnak, hanem hizlalódnak tőle. Urizálás urak nélkül Ezek az emberek nem gazdagok – csak túltápláltak hatalommal és pénzzel, amit nem kellett kiérdemelniük. A könnyen jött, temérdek vagyon kimossa az erkölcsi tartást az emberből. Aki valaha tudta, mi a munka becsülete, az mára elfelejtette. Aki valaha érzett részvétet, ma már legfeljebb sajnálatot tud megjátszani, ha valaki szegény. Bennük nincs alázat, nincs önreflexió, csak a díszletekbe fagyott gőg maradt. És ami különösen szánalmas: hogy a környezetük, a családjuk, a baráti körük asszisztál mindehhez. Részesülnek a morzsákból, és eljátsszák, hogy ez a világ rendje. A hallgatás rendszere – erkölcsi infláció Nem kérdeznek semmit, mert jó nekik így: a lojalitásuk ára a lelki béke, amit eladtak a keresztútnál. A közélet, a társadalom és a családi vacsoraasztal között alig maradt különbség – mindkettőt a hallgatás tartja össze. Közben az ország másik végében intézetek állnak, ahol azok a gyerekek nőnek fel, akiktől mindent megvont a sors – és tőlünk csak annyit kérnének, hogy lássuk őket. Gyermekvédelem: ahol nem osztalékot, hanem sorsokat kezelnek Pár tucat kilométerrel arrébb gyerekek nőnek fel omladozó falak között, ahol a „jövő” szó már nem is szerepel a szótárban. Ott nem osztalékot fizetnek, hanem életeket próbálnak mederben tartani támogatás nélkül. Ott nincs vadászidény – csak tél. A Batidai kastély így nem pusztán épület, hanem szimbólum: annak a világnak, ahol a pénz lett a morál, a tulajdon a dicsőség, és az erkölcs csak dekoráció a bejárati ajtó fölött. A jövő visszavétele – erkölcsből közérdek El kell jönnie annak az időnek, amikor kiűzetnek a saját paradicsomukból. Amikor végre kimondjuk: eddig és ne tovább – nem bosszúból, hanem a tisztesség jogáért. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Egy nemzetnek joga van lelkiismeretesen ellátni az elesetteit. És talán akkor majd a kastélyok is új értelmet nyernek – nem vadászkürt, hanem gyereknevetés visszhangzik bennük. Koszi Ferenc – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

dr. Zeke László | 2025.12.05. 01:04

Most, hogy hüledezünk Pintér Sándor embertelen, gyalázatos mondatain, talán érdemes ennek oldalágait is követni. Mert a szégyentelenül kimondott szavakon túl a tettek, az elmulasztott cselekvés legalább annyira kegyetlen, még ha pökhendiségével nem is kavarja úgy fel az indulatokat, mint a belügyminiszter. A szépen, csendben, hallgatva elmismásolt cselekvés is mélyen embertelen tud lenni. Érdemes ezért a 350 ártatlan kisbaba hospitalizációjáról ejtenünk pár szót. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászai Intézetének osztályán sok pici baba, illetve kisgyerek tartózkodik bent huzamos ideig, úgy, hogy vagy gyermekvédelmi okból, vagy örökbefogadó szülőre várva, vagy komoly betegség miatt nincs mellettük szülő, szeretettel gondoskodó felnőtt. A babák simogatása, ölelgetése, a szeretetteljes testi kontaktus felvétele és fenntartása ebben az életkorban olyan létszükséglet, amelynek elmaradása akár egész életre szóló traumát jelent, szélsőséges esetben személyiségzavarhoz is vezet. Ezt a problémát felismerve az országban több klinikán erre a feladatra kiképzett önkénteseket vesznek igénybe (Szeged, Pécs, Szigetvár, Kaposvár), de Debrecenben – annak ellenére, hogy a feladatra vannak célirányos képzést kapott, vállalkozó kedvű önkéntesek – nem indul be a program, pedig az önkéntes munka sokat segítene a beteg gyerekek problémáján, illetve az ott dolgozó nővérek, ápolók számára is nagy segítség lehetne. Örökbefogadó szülőre várva – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció De mi is az a hospitalizáció? A gyermek időérzékelése eltér a felnőttekétől. Az addig megélt életük tartamához viszonyított idő náluk sokkal lassabban telik. Bizonyára mindannyian emlékszünk a kisgyerek korunk végeláthatatlan hosszúságú nyári szüneteire, s arra, hogy felnőttként ez a pár hónap miképpen törpül össze, s repül el olyan hamar, mint gyerekkorunk egy-két hete. Egy pár napos pici baba a napokban mért időtávot is valóságos korszakként éli meg. Emellett a kiszolgáltatottságuk is annál nagyobb, minél kisebb korban maradnak magukra, nélkülözik a biztonságot adó felnőtt közelségét, az elszigeteltséget és kiszolgáltatottságot. Ebben a korban érzelmi és fizikai stimuláció nélkül a babák akár pár hét alatt súlyos érzelmi és ezzel együtt fizikai fejlődési zavarokat eredményező szenvedésen mennek át. Szeparációs szorongásból eredő súlyos viselkedési zavarok alakulhatnak ki. A mély, frusztráló emlékek beleivódhatnak a babák elméjébe, tartósan megmaradhatnak a bizonytalanság, a félelem képei, a kórházi tartózkodás depressziós hangulata. Minél kisebb gyerekről beszélünk, annál gyorsabban alakul ki és mélyebben szervesül az élmény, így akár egy pár hetes betegség és a vidéken élő látogatásban akadályozott szülő elég ahhoz, hogy túlterhelt nővérek ne tudjanak gondoskodni a babák babusgatásáról, ölelgetéséről, biztonságot adó törődésről és máris ott a baj! A mély, frusztráló emlékek beleivódhatnak a babák elméjébe – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Hogyan segíthetünk? A probléma megoldása nem egyszerű – látva a hazai egészségügy állapotát és hallva a miniszter embertelen cinizmussal megfogalmazott mondatát: „Nem mi szültük őket, nem mi hagytuk ott őket a kórházban.”. Ugyanakkor a megoldás egyben olyan pofon egyszerű is, mint amilyen egyszerűen oldotta meg Semmelweis doktor, az anyák megmentője a gyermekágyi halandóság problémáját azzal az egyszerű javaslattal, hogy az orvosnak alaposan kezet kell mosnia, mielőtt megvizsgálja a terhes anyukákat. Ugyanis a tennivaló nem egyéb, mint simogatni, babusgatni, kedvesen átölelni a magukra maradt pici babákat. Vannak olyan jótét lelkek, szakemberek, akik szívükön viselik ezeknek a gyermekeknek a sorsát és lelkesen igyekeznek segíteni. Országszerte szerveznek képzéseket a témáról és segítséget nyújtanak azoknak az embereknek, akik készek szabadidőt, energiát szánni erre a feladatra, akiket nem hagy békén a tudat, hogy szenvedő pici babák élete megy tönkre az orrunk előtt azért, mert nem kapnak ölelést, mosolyt, becéző szavakat, egy kis biztatást és biztonságot. Ilyen példa értékű társadalmi feladatot lát el a Nevetnikék Alapítvány. Önkéntesek (egy-két hónapos) kiképzését vállalják, folyamatos utánképzéssel, akik rendszeres látogatásokkal tudják enyhíteni a kórházban fekvő betegek szorongásait, fájdalmait, elterelik a gyerekek figyelmét a gondokról, elűzik az unalmat, és megnevettetik őket. Báboznak nekik, mesét mondanak, kézműves, zenés, társas foglalkozásokat tartanak a kórházi játszószobákban, vagy a kórtermekben. Az önkéntesek párban dolgoznak, a foglalkozások hossza általában 2 óra, ez idő alatt egy osztály betegeit látogatják végig, kiemelten figyelve a nem látogatott gyermekekre. Az önkéntesek rendszeres látogatásokkal tudják enyhíteni a szorongást – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Ahol elkel a segítség és ahol nem… A felkészült önkénteseket több helyen fogadják. A Nevetnikék Alapítvány oldalán olvashatjuk, hogy Pécs, Kaposvár, Szigetvár több intézményében zajlik a program és hallottunk arról, hogy Szegeden is folyik hasonló tevékenység, ahol orvostanhallgatók veszik ki részüket a rendkívül hasznos, nagyon dicséretes, emberséges akciókból. Nyilván a kiképzett önkénteseknek a fogadó intézményben át kell esniük pszichológiai vizsgálaton a kezelt gyermekek érdekében, de egyébként az ingyenesen adott, jó szándékú segítség elfogadásának – józan ésszel elgondolva – nem lehetne semmilyen akadálya. De nem mindenhol ilyen jó a helyzet, holott az lenne a természetes, ha ez a fajta munka általánosan elfogadott, természetes tevékenység lenne MINDEN olyan egészségügyi intézményben, ahol fennáll a hospitalizáció veszélye. Itt van mindjárt Debrecen és a Klinika Gyermekgyógyászai Intézetének esete a jelentkező önkéntesekkel.2025. április 22-én kereste meg őket egy lelkes önkéntes a következő levéllel: »Tisztelt Igazgató Úr! XY vagyok, debreceni lakos. Elvégeztem a Nevetnikék Alapítvány „A kórházban ápolt csecsemők pszichés gondozása és megtámogatása” című tanfolyamot. (Az oklevelet mellékelten csatolom.) Mint ahogy a képzésen is ezt hallottuk, (illetve ahogy magán az oklevélen is szerepel) a tanfolyam elvégzése önmagában nem jogosít fel a klinikára való belépésre, amelyhez előzetes alkalmassági vizsgálat szükséges. Tisztelettel érdeklődni szeretnék, hogy erre az alkalmassági vizsgálatra mikor, milyen módon lehet sort keríteni, hogy megszerzett ismereteimmel és tapasztalataimmal (két gyermeket felneveltem, egyébként több évtizede pedagógusként dolgozom) segíthessem az Önök munkatársainak áldozatkész munkáját az Önök gondjaira bízott kisbabák lelki egészségének szolgálatában. Tisztelettel: XY« A készséges válasz gyorsan, 2025. április 24-én megérkezett azzal, hogy az igazgató úr „természetesen támogatja a kezdeményezést” és hamarosan visszajeleznek arról, hogy „melyik osztályrészen (gyermekrehabilitáció, csecsemő részleg) és milyen feltételekkel tudják a programot elindítani”. A biztató válaszra a lelkes önkéntes 2025. április 26-án jelezte válaszlevélben, hogy köszöni a gyors választ és jelezte, hogy rajta kívül van még két másik önkéntes is, akik szintén részt vettek a Nevetnikék Alapítvány képzésén, és szívesen bekapcsolódnának a munkába. Másnap erre a levélre is kapott választ azzal, hogy a program beindításának végső engedélyezője a Klinikai Központ Elnöke, az ő engedélye szükséges, arra várnak… A Nevetnikék Alapítvány „A kórházban ápolt csecsemők pszichés gondozása és megtámogatása” című tanfolyam elvégzésének tanúsítványa Egy kis kedvesség, szeretet az, amivel lelkes önkéntesek szenvedő, bajba jutott kisbabákon, gyerekeken szeretnének segíteni. Mi kell ahhoz, hogy valaki ezt a segítséget visszautasítsa, megakadályozza!? Milyen szempont írja felül azt, hogy ezeknek a gyerekeknek a sorsát egy életre befolyásoló traumát enyhíteni, elkerülni lehessen!? Szóval engedélyre várnak, 2025. áprilisa óta. Most van 2025. december van. Mindjárt itt a Mikulás. A gyerekek már biztos nagyon várják odabent… Szívszorító dolog ebbe belegondolni és tökéletesen megértem Grecsó Krisztián indulatos sorait, aki a problémára vérlázítóan cinikus mondatokkal reagáló Pintér Sándort lényegében a Pokolba küldte. Ehhez csak Yuval Noah Harari gondolatát tudom hozzá fűzni: „A pokol egy elveszett gyermek, aki a szüleiért sír.” dr. Zeke László – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Koszi Ferenc | 2025.11.29. 15:06

Ha létezne a trágyaszemcsés empátia-lovagkereszt, Pintér Sándor biztosan megkapná a rozsdás fokozatot. Orbán Viktor pedig újra megmutatta, hogy kormányában még a szakmai hozzá nem értésnél is sokkal fontosabb a rideg embertelenség. Stirlitz persze előre tudta… Nem mi szültük Ha vannak ártatlanok ebben az országban, akkor azok ők: a háromszázötvenek. Akik nem tehetnek a megszületésükről, akiknek csak szeretetre lenne szükségük, de ezt már a világra lépésük első másodpercétől megtagadják tőlük. Nem ők választották a nyomort, amelybe a rendszer taszította, és tartja bezárva a családjaikat. Nem ők döntöttek arról, hogy az állam már bölcsős korukban lemondjon róluk. Hol vannak ilyenkor az egyházak? Amelyek vad indulattal üvöltöznek az abortusz ellen, és arról vitáznak, hány sejtosztódás után tekintendő élőnek egy magzat? Hol vannak akkor, amikor már nyilvánvalóan élőlény – sőt, ember – az újszülött? Hol vannak, amikor a megszületett gyereket kellene megvédeni, nem a még meg sem fogant ideológiai konstrukciót? Hol van ilyenkor a kollaboráns KDNP? A vadászmezőkön jeleskedő, ritkaságokat halomra gyilkoló álkereszténység, amely a prédikációkban szeretetről papol, de a valóságban hátat fordít a legvédtelenebbeknek. A gyermekvédelmi rendszert lezüllesztő egyházmegyék, amelyek már nem az egyházaikat árulják el – hanem magát a hitet. Lábbal tiporják évszázados örökségüket. Szégyelljék magukat. A gyalázat sorozata A nincstelenségbe kényszerített, és ott tartott családokba születő gyerekeket sokszor már a kórházban elszakítják a szüleiktől. Egy részük örökbefogadókhoz kerül, néhányukat külföldre adják el, másokat nevelőszülőkhöz osztanak be. A többség azonban csecsemőotthonban kezdi a nyomorúságos kis életét, ahol már az első hónapokban beég: nincsenek kapcsolatok, nincsenek arcok, nincsenek ölelések, nincs esély. Csak rendszer van. És közöny. Innen aztán egyenes út vezet a gyermekotthonokba. És akinek igazán szerencsétlen a sorsa, az egy bicskei, szőlő utcai vagy ózdi intézményben köt ki – ott, ahol évtizedek óta pontosan tudják, hogyan kell egy gyereket árunak tekinteni. Ott, ahol a hatalom védelme alatt egy lelketlen kufár „használatra” adja el őket rendszeresen, teljes bizonyossággal, hogy felmentik, kitüntetik, majd visszaengedik ugyanabba a pozícióba. Hiszen ők ennek az üzletnek is a haszonélvezői. Ez nem tévedés. Nem rendszerhiba. Nem mulasztás. Ez maga a rendszer. Nem mi hagytuk ott A családok, akik nem vihetik haza az újszülöttjüket, olyan mélységes fájdalmakat élnek át, amit a dőzsölő nagyurak elképzelni sem képesek. A nincstelenség, amelybe az Orbán-rendszer taszította őket, elkerülhetetlenné és kilátástalanná vált. Gyakran azt sem értik, mi történik velük, miért, és kik döntöttek a sorsukról. Miért lett az ő gyerekükből is statisztikai tétel, állami áru, intézményi melléktermék? Nekik marad a fájdalom. A kilátástalan küzdelem a gyerekeikért, a családjukért, a megélhetésért, miközben a hatalom látványosan képtelen – valójában nem is akar – megoldást találni erre a helyzetre. Mert ez a rendszer számára nem probléma. Ez egy kényelmes, kiépített status quo. Egy „emberséges” kinyilatkoztatás, amelyben mindenki annyit ér, amennyije van. És mi mégis újra és újra ott találjuk magunkat a kérdés előtt, amelyre nincs jó válasz: …… Vádirat Vádolom a kormányt és annak minden felelős döntéshozóját, hogy a gyermekek alapvető jogainak védelmét elmulasztotta, és ezzel szándékos, rendszerszintű állami mulasztásos jogsértést valósított meg. Vádolom a belügyminisztert, hogy felügyeleti és ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítette, a súlyos visszaélésekről tudomással bírt, és mégsem intézkedett — ezáltal törvényben rögzített kötelességét megszegte. Vádolom a gyermekvédelmi rendszer irányítóit, hogy a rájuk bízott gyermekek testi-lelki integritását nem biztosították, és így folyamatos, tartós jogsérelmet okoztak. Vádolom mindazokat, akik ennek a rendszernek a fenntartásához hozzájárultak — akár döntéssel, akár hallgatással — mert magatartásukkal a magyar jogrend alapelveit, mindenekelőtt az emberi méltóság sérthetetlenségét és a gyermek mindenek felett álló érdekét súlyosan megsértették. Mert tudták, mit tesznek – és mégis megtették. Koszi Ferenc – Nyitókép: Telex – YouTube ScreenShot

Menyhárt Tamara | 2025.11.29. 10:19

A kórházakban hagyott több mint háromszáz újszülött, csecsemő és kisgyermek sorsával kapcsolatos kérdésre Pintér Sándor belügyminiszter válasza „Nem mi szültük őket, és nem mi hagytuk őket ott” több mint cinikus és elhatárolódó volt. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) nyilvántartása szerint jelenleg 353 olyan gyermek van kórházi ellátásban, akikről a szüleik lemondtak, vagy akiket a szüleik nem vihettek haza magukkal. 2025. januárjában még 260 csecsemő maradt egészségügyi intézményekben, ez a szám év végére jócskán nőtt. A szülészeti osztályokon hagyott babák nagy részét nem a szülők hagyták ott, vizsgálatok alapján nem is bántalmazó családból származnak. A TASZ szóvivője szerint a gyámhatóság, a gyermekvédelmi rendszer teljes összeomlását mutatja, hogy nem indokolt módon kényszerülnek a kórházak a kicsik befogadására. Sokakat indokolatlanul emeltek ki a családjukból. November 20-a a gyermekjogi világnap. Ezen a napon fogadták el – immáron 36 évvel ezelőtt – azt az ENSZ gyermekjogi egyezményt, amely garantálja a gyermekek alapvető jogait. Szegénység miatt egyetlen gyermeket sem szabad kiemelni a családjából. Ehelyett a családok támogatására volna szükség – állami szinten, ami nem történik meg. Az SOS Gyermekfalvak beszámolója szerint: „A 103 megkeresésből az alapítvány 5 esetben tudott babát fogadni, a drasztikus nevelőszülő hiány miatt a többi gyermeket el kellett utasítania. Országosan több ezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel. Az alapítvány jelenleg is nevelőszülőket keres. Mit jelent a nevelőszülőség? A nevelőszülői státusz is nehézségeket hordoz. Nem kérdés, hogy a nevelőszülő még nem örökbefogadó, gyakorlatilag csak ideiglenesen vigyáz a rábízott gyermekre, mégis rendkívül nagy a felelőssége, hiszen többnyire erősen traumatizált gyermekekről kell gondoskodni. Ha szerencséje van, és összehangolt a szakmai kommunikáció gyámügyes, pszichológus, nevelőszülő, egyéb gyermekvédelmi szakemberek között, akár örökbe is fogadhatja az adott gyermeket. Mennyit lehet keresni a nevelőszülőséggel? Mivel a nevelőszülői státusz gyakorlatilag egy munka, sőt egy hivatás, amit a legtöbben szívügyüknek tekintenek, ezért államilag díjazott. Az is tudható, hogy – akárcsak a gyermekvédelmi dolgozók esetében – rendkívül alulfizetett munkáról van szó. „Már az elején fontos tisztázni, hogy a nevelőszülőség és az örökbefogadás az két külön dolog, bár ezt a kettőt sokan ugyanannak veszik” – olvasható a Pénzcentrum nevelőszülőkről szóló írásában. „A nevelőszülőt a gyermek, fiatal felnőtt ellátására nevelési díj is megilleti, amely juttatást a nevelőszülő kizárólag a gyermek, fiatal felnőtt megfelelő ellátására fordíthatja (pl. élelmezés, ruházkodás, tankönyvek, egészségügyi ellátás, stb.).” Korábban volt arról szó, hogy a kormány a gyermekvédelmi dolgozók bérét megduplázza, s ehhez – elméletileg – hozzátartoznának a nevelőszülők is, viszont az ígért tizenhét milliárd már árnyaltabb vízióvá vált. „Bár belengette az Orbán-kormány, hogy még az idén 17 milliárd forint pluszpénzt kap a gyermekvédelem, erre az idén már nem kerül sor” Mit mond a szaktárca? „Nemcsak a források elosztásával összefüggésben merülnek fel kérdések.” mondta Pintér Sándor. A belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség napokban tartott őszi szakmai rendezvényén kitért a kórházban hagyott csecsemők problémájára. Elmondása szerint országszerte csaknem 300 újszülött van, akiket a szüleik nem vittek haza. Ezeket a csecsemőket 2025. december 31. és 2026. március 31. között nevelőszülőkhöz, illetve bölcsődei ellátásba helyeznék át.” Arra a kérdésre, hogy miként kívánják bővíteni a nevelőszülők létszámát, nem kapott választ a Népszava a Belügyminisztériumtól. A regnáló hatalom megoldást kínál: összesen négy új csecsemőgondozó intézetet létesít. Karcagon, Mátészalkán egyet-egyet, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében kettőt szeretne 2026. március 31-ig átadni. Igéretei szerint ezekben az intézményekben kívánják a későbbiekben a jelenleg kórházban hagyott gyermekeket ellátni. A választási kampány ígéretcunamija azonban nem kivitelezhető. A források hiánya, a működésképtelen rendszer már nem teszi lehetővé, hogy a több, mint háromszáz kisbaba élete biztonságban, megnyugtatóan alakuljon. * Nem Pintér Sándorék szülték őket. És nem ők hagyták ott. Vagy mégis? Menyhárt Tamara – Nyitókép: Telex – YouTube ScreenShot

Menyhárt Tamara | 2025.11.20. 22:28

„A bicskei gyermekotthonban történt pedofil bűncselekmények, majd kegyelmi ügy után egy ország ismerte meg K. Endre (Kónya Endre) és V. János (Vásárhelyi János) nevét. Vásárhelyi, az otthon volt igazgatója több ott nevelt kiskorú szexuális molesztálása miatt került börtönbe.” Kevesebb szó esik azonban Kunstár Béla másodrendű vádlottról. A bicskei pedofil ügy árnyékos szereplője: ki is valójában Kunstár Béla? Kónya Endre igazgatóhelyettesként próbálta eltussolni a bűncselekményeket, ezért kényszerítés miatt ítélték börtönbüntetésre, míg a Novák Katalin köztársasági elnök bukásához vezető botrányt kirobbantó elnöki kegyelemben nem részesült. A magyarorszag.hu oldalról mindenki számára elérhető adatok találhatóak a bicskei pedofil-ügy másodrendű vádlottjáról, Kunstár Béláról. Kunstárnak kiterjedt kapcsolati hálója volt – hasonlóan Vásárhelyihez és Kónyához, a médiában is kering róla információ. „Próbaideje alatt napközis gyerekeknek tarthatott foglalkozást a bicskei pedofil nevelő” A Parlamentben feltett kérdések megválaszolatlanok maradtak azzal kapcsolatban, hogy miért csak felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a vádlottat. „Az egykori nevelőotthoni gyerekek elmondták, őket is meglepte, hogy Kunstár időnként saját zsebből vitte el őket étterembe, vagy táborozni – azt ők is tudták, hogy erre nem a szerény nevelői fizetéséből tellett. Elmondták azt is, hogy az ilyen alkalmakat rendszeresen kihasználta arra, hogy szexuálisan közeledjen a fiúkhoz: alkohollal itatta őket, meztelen birkózásra és hasonló szexuális játékokra próbálta rávenni őket.” Külföldre költözött és gyerekeket szállít – hogyan lehetséges ez? Kunstár Béla végül – legutóbbi információk szerint – Svájcba költözött, ahol munkát is vállalt, mint buszsofőr. Ez a hír egy olvasó észrevétele alapján kelt életre, melyből a Gulyáságyú Média számolt be, nem kihagyva azt a tényt, hogy gyerekeket is szállít Kunstár… Sajnálatos módon a Kunstár Béla üggyel kapcsolatosan 2025-ben sem lelhető olyan írásos anyag, cikk, bírósági adatbázisban lévő adat, amely arról szólna, hogy • visszavonták a felfüggesztett szabadságvesztést és börtönbüntetés letöltésére kötelezték volna • új vád-eljárást indítanának ellene • foglalkozástól való eltiltás, közfeladatból kizárás – akár külön eljárásban – indult volna Hol marad az igazság? A rendszer hibája és a felelősség kérdése Így, hogy nincs új eljárás, maradt a felfüggesztett börtönbüntetés, és szabadon azt tehet, amit akar – például gyerekekhez köthető foglalkozást is végezhet –, eléggé megkérdőjelezhetetlen jogi- etikai kérdéseket vet föl. Épp az ilyen alávaló gazemberség az, amely jóformán büntetlenül maradt, így azok is bűnösök – morálisan mindenképp –, akiknek az enyhe ítélet köszönhető. Ezek az ügyek azok, amelyet nem felejthetünk el, nem engedhetjük meg, hogy a szőnyeg alá söpörjék, elfelejtsék. Ezeket a felszínen kell tartani, és újra elő kell venni – egy jobb és igazságosabb, független ítélkezés során! Menyhárt Tamara – Nyitókép: Koszi Ferenc – AI illusztráció

dr. Gaál Lóránt | 2025.10.06. 04:19

Tény, hogy 1989. októberében végleg megbukott, feloszlott az MSZMP, mint ahogy az is tény, hogy 1990-ben mi magyarok megtartottuk az első szabad választásokat, valamint, hogy 1991-ben kivonultak a szovjet csapatok Magyarországról, de most 2025-ben valóban ki lehet-e jelenteni, hogy 1990-ben – politikai értelemben – megszabadult az ország azoktól, akik az előző rendszert is fenntartották? Ha visszatekintünk az elmúlt 35 évre, akkor nem nehéz megállapítani, hogy a parlementben mindig is ültek és mai napig is ülnek olyan személyek, akik MSZMP vagy az állampárt kiszolgáló szerveinek, illetve ifjúsági szervének (KISZ) a szolgálatában álltak (Stump István, Matolcsy György, Pintér Sándor, Fónagy János, Tállai András, Kövér László, Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc, stb.). Orbán Viktor választmányi tag vitaindító beszédet tart a Fidesz gyűlésén az I. kerületi Tanács Művelődési Házában – Fotó: Rózsahegyi Tibor / MTI Ki a kommunista? Érdekes, hogy a Fideszes képviselők igen sokszor, tulajdonképpen válogatás nélkül kommunistázzák azokat, akik nem értenek egyet az általuk (Orbán Viktor által?) képviseltekkel függetlenül attól, hogy a „lekommunistázottaknak” volt-e közük vagy sem az állampárthoz. Egy példa Orbán egyik 2020-as beszédéből: Érdekes összefüggés, hogy Magyarországot a volt kommunistákból álló kormány vitte csődbe liberális politikájával. Ez a példa megerősíti azt a feltételezést, hogy olyan, hogy liberális, nincs is. A liberális nem más, mint diplomás kommunista. A politikai vagdalkozás során 2012-ben felmerült már, hogy Orbán Viktort a kommunisták esetleg beszervezték, viszont ezt Orbán igyekezett cáfolni. 2015-ben ismét felmerült Orbán lehetséges beszervezésének a témája, viszont ezt már Simicska Lajos (FIDESZ sokáig volt gazdasági igazgatója, APEH elnök, KÖZGÉP tulajdonosa, stb.), Orbán egykori barátja „dobta be” a köztudatba: Simicska megerősítette, hogy ő adta a Mandiner-interjút, és fenntartja az abban tett állításait. Simicska többször is kijelentette, hogy „30 valahány éven át elhittem, amit Orbán mondott, hogy nem írta alá a beszervezési nyilatkozatot, de most elbizonytalanodtam”. A Miniszterelnökség reakciójára is azt mondta, hogy évtizedekig elhitte ezt a verziót, hogy Orbán nem írta alá a papírt, de megváltozott a véleménye. Amikor a műsorvezető megkérdezte, mitől bizonytalanodott el, Simicska ezt válaszolta: Erre mit mondjak önnek? Nem tetszik, ami az elmúlt egy évben orosz-ügyben zajlik. Arra a kérdésre pedig, hogy vannak-e más tanúk vagy bizonyítékok Orbán esetleges beszervezéséről, Simicska egy hosszú nevetéssel reagált. Hozzátette, hogy „egyelőre” nem kíván többet mondani. – írta 2015-ben az Index. Tehát arra a kérdésre, hogy ki a kommunista és ki nem az, tulajdonképpen a Fidesz által kreált Alaptörvény U) cikk (1) bekezdése adja meg a választ, amely így szól: (1) Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak….. Tessenek eldönteni! Orbán, Putyin két jó barát? Orbán közeledik (vagy már túl közel van, vagy mindig is ott volt?) Putyinhoz azt nem nehéz észrevenni. Orbán szinte az összes Putyint sújtó EU-s szankcióval szembement (de végül megszavazta azokat), azt állítva, hogy azok háborúpártiak. Nyilván nem kis problémát okoz Orbánnak az, hogy Trump által Putyinnal szemben belengetett szankciókat, illetve az USA további Ukrajnának szánt fegyverszállításait (legutóbb már a Tomahawk cirkáló rakéták is szóba kerültek) békepártinak tudja eladni itthon. Orbánnak a Putyin pártisága mire vezethető vissza? Orbán szerint nincs orosz pártiság, csak kell az orosz olaj és földgáz, merthogy máshol drágább és veszélybe kerülne a magyar gazdaság és a rezsicsökkentés is. Itt érdemes megnézni Orbán Viktor 2018-as kijelentését, melyben 2022-re ígérte meg a leválást az orosz energiáról. 2018. február 9-én Orbán Viktor beszédet mond a magyar–szerb kormányülés utáni energetikai fórumon – Fotó: Máthé Zoltán / MTI Arra is érdemes rámutatni, hogy Holoda Attila, aki egy elismert energia piaci szakértő, már többször is cáfolta Orbán állításait. Nem mellesleg a horvátok is cáfolják Orbánt és azt, hogy nem tudnák ellátni az Adria vezetéken keresztül Magyarország (és Szlovákia) éves nyersolajigényét. Tehát, akkor mi más lehet Orbán, Putyin pártiságának az oka? Az oroszok még a régi időkből tudnak valamit vagy csak szimpla üzlet az egész? Nagyon úgy tűnik, hogy az üzleti alapok szerepet játszanak, de mi a helyzet a „régi időkből tudnak valamit”-tel? Itt ezen a ponton nyerne értelmet az ügynökakták megnyitása és a társadalom által történő megismerhetősége! Ügynökakták: a Fidesz és a TISZA álláspontja Az úgynevezett ügynökakták megnyitását már több esetben kezdeményezték (ebben leginkább az LMP volt a legaktívabb), de a Fideszes országgyűlési többség mindig leszavazta azt. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes például kijelentette, hogy a szervezett bűnözés elleni harc érdekében, illetve nemzetbiztonsági okokból nem támogatják az ügynökakták megnyitását. Magyar Péter viszont több alkalommal is ígéretet tett arra, hogy ha a TISZA kormányra kerül, akkor meg fogják nyitni az ügynökaktákat. Erröl legutóbb 2025. augusztus 18-án az ATV stúdiójában tett nyilatkozatot. – Fotó: ATV Kell-e a valódi rendszerváltás? Ahogy látható, az Alaptörvény szerint az MSZMP bűnöző szervezet volt, és ezen szervezet volt tagjai a mai napig részt vesznek (vehetnek?) az ország irányításában! Kik lehetnek még azok és milyen szerepet játszanak az ország irányításában, akik a kommunista diktatúra hatalombirtokosai is voltak, és akiknek a személyes adatai egyébként az Alaptörvény szerint nyilvánosságra hozhatóak? Tehát a mai napig nem tisztázott az ügynökakták helyzete, viszont azok megnyitásával talán erre is fény derülhet, és talán arra is, hogy mi a valódi oka Orbán putyinizálódásának. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. Kongresszusáról szóló tévéhíradó részlete, 1980. január 14-én. – Fotó: NFI Látva az országban zajló, a Fidesz által irányított kommunikációt (mint a régi MSZMP-s időkben), amely szerint a nyugat haldoklik, Oroszország az Ukrajnában zajló háború győztese, valamint érezve azt, hogy az élet szinte minden terén állampárti szintű központosítás zajlik (pl.: önkormányzati hatáskörök csorbítása), illetve, hogy hű pártkatonák vezetik az – egyébként Alaptörvény szerint független – intézményeket, pár kérdés azért felmerül! Le kell- e végre zárni az 1990 előtti évtizedeket úgy, hogy : • az ügynökaktákat nyilvánosságra hozzuk, • jogot alkotunk arra, hogy a kommunista diktatúra hatalombirtokosai, valamint ezen hatalom kiszolgálói 2026-os választások után soha többet ne vehessenek részt a hatalom gyakorlásában, mint választott tisztviselők (pl.: országgyűlési képviselő, Alkotmánybíróság tagja, legfőbb ügyész, stb.)? Gaál Lóránt – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

dr. Zeke László | 2025.10.01. 23:10

Az TISZA Párt szerint az Index hazudott, ezért helyreigazítást kért a laptól. Az elsőfokú bíróság nem adott helyt a TISZA Párt keresetének. De jelenti-e ez azt, hogy azt Index nem hazudott? A válasz bonyolultabb, mint ahogy az első látásra tűnik. A kérdésre nemcsak azért nincs válasz, mert a 2025.09.29. napján született ítélet még nem jogerős – a TISZA Párt fellebbez az ítélet ellen -, hanem azért is, mert a kérdés több, a laikus jogértelmezésen túlmutató kérdést vet fel. Kezdjük az alapoknál! A jogászi hivatás egy szóban összefoglalható: szövegértelmezés. Végezzük most ezt! A „hazugság” önmagában nem jogi kategória. Sem a büntetőjog, sem a polgári jog nem szankcionálja. Olyan tényállást a Btk. nem ismer, hogy „hazugság”, ami miatt bármilyen mértékű pénzbüntetés, vagy szabadságvesztés jár. A Ptk. sem fűz jogkövetkezményeket a hazudozó jogalannyal szemben. A hazugságnak csak speciális, nevesített esetei tűnnek fel a tételes jogban. A büntetőjogban például a csaló csak akkor követ el bűncselekményt, ha a hazugsággal (tévedésbe ejtéssel, vagy tévedésben tartással) kárt is okoz, a polgári jogban pedig például akkor, ha a hazugság személyiségi jogot sértve a jó hírnév sérelmével jár. A közszolgálati televízió így mutatta be a bíróság döntését – Fotó: M1 YouTube Hasonlósan speciális körülmény az eljárások során tett tanúvallomás, ami igazmondást követel meg, de egyébként maga a hazugság nem jogellenes. Külön érdekesség, hogy a büntetőjog a terhelt (a gyanúsított, a vádlott és az elítélt) számára biztosítja a „szabad védekezés” lehetőségét, ami eufemisztikus megfogalmazása annak, hogy a terhelt akár hazugsággal is védekezhet (ha azzal mást hamisan nem vádol). Az pedig tényleg csak a szakmabeliek számára evidens, hogy akár igazmondással is lehet rágalmazni (amennyiben a becsület csorbítására alkalmas tényállítás nyilvánosságra hozását sem fontos közérdek, sem méltányolható magánérdek nem indokolja). Szóval az, hogy „csúnya dolog hazudni”, az a jog világában egyáltalán nem olyan egyszerű, mint ahogy azt a laikus közvélemény gondolja. (Egyáltalán nem véletlen, hogy a hazugságot még a Tízparancsolat sem tiltja.) Tehát, amikor az Index azt írja, hogy „Egy, az Index birtokába került feljegyzésből kiderül: brutális SZJA-emelésre készülhet a TISZA Párt”, akkor a helyreigazítási perben nem az a kérdés, hogy ez hazugság-e, hanem az, hogy ez megcáfolható tényállítás-e. A helyreigazítási per tárgya ugyanis nem a „hazugság”, hanem a tényállítás vizsgálata! Nézzük a tényállítást! Mivel a hivatalos nyelv hazánkban a magyar, így a szövegértelmezés során a magyar nyelv szabályaiból, a magyar szavak jelentéséből kell kiindulni. Ebben irányadó a Magyar Nyelv Értelmező Szótára – kivonatolva a vonatkozó részek -: „tény: valamely cselekedetnek megtörténte, végbemenetele; valamely szempont szerint megítélt cselekedet, eset; valóságos körülmény; bebizonyított állítás, tétel, igazság”. Az Index kritizált cikkének a lényege: „brutális szja-emelésre készülhet a TISZA Párt”. Ezt „bizonyítékképpen” támasztja alá egy „az Index birtokába került feljegyzés”. A szövegkörnyezetből következő tényállítás: a feljegyzésnek köze van a Tisza Párthoz (máskülönben hogyan lenne összefüggésbe hozható a TISZA Párttal). Megítélésem szerint ez egy olyan bizonyításra szoruló tényállítás, amit elmulasztott számon kérni az Indexen a bíróság. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a cikk nem tényeket állít, hanem csupán véleményt közöl. „A Fővárosi Törvényszék határozottan visszautasít minden olyan megnyilvánulást, amelyben bíráit elfogultsággal vádolják, tárgyalás előtt meghozott ítéletről szólnak és a pártállami időket idéző eljárást emlegetnek, azaz a bíróságokba vetett bizalom csorbítására alkalmasak.” – írta mai közleményében a Fővárosi Törvényszék Lapozzuk fel ismét a Magyar Értelmező Szótárt! „Vélemény: Általában valakiről, valamiről alkotott nézet, felfogás, illetve ilyenek összessége.” A kritikus szövegben a „készülHET” feltételes módban írott ige alátámaszthatja azt, hogy ez csupán egy vélekedés, nem tényállítás. Miért ne vélekedhetne így a Fidesz? Az viszont már „tény”, hogy ez a TISZA Pártnak tulajdonított feljegyzésből következik. Nem egy ismeretlen eredetű, ismeretlen szerzőtől származó papírdarabról ír a cikk, hanem kifejezetten a TISZA Párt programjáról: „brutális SZJA-emelésre készülhet a TISZA Párt”. (Kérdezzünk rá az alanyra: Kicsoda? A TISZA Párt.) A cikk adós marad azzal, hogy bizonyítsa azt a „tényt”, amire a véleményt alapozza (a cikk egyébként nevét fel nem tüntető szerzője). Az nem válasz erre a kérdésre, hogy a TISZA Párt egyes tagjainak nyilatkozataira alapozzák ezt, hiszen a valódi kérdés a feljegyzés szerzőségére keres választ. A tény tehát nem az, hogy a TISZA Párt valamire készülHET, hanem az, hogy az a bizonyos papír a TISZA Párt programját tartalmazza-e. Az Index azzal védekezett, hogy a feljegyzés a párt gazdasági kabinetjének terveit tartalmazza, az anyag megszövegezői pedig a párt gazdasági munkacsoportjának javaslattevői, a gazdasági program megalkotásával megbízott szakemberek. Nos, ez a bizonyításra szoruló tény, nem az a vélemény, amit erre alapoznak. Ezt pedig az Indexnek bizonyítania kellene, ennek sikertelensége esetén pedig helyreigazítást kellene közölnie azzal, hogy valótlanul állította, hogy a kérdéses feljegyzésnek bármi köze lehet a TISZA Párthoz. (Az, hogy egyébként mi a véleménye arról, hogy ki, mire készülhet természetesen teljesen érdektelenné vált volna.) Az Index által publikált, említett feljegyzés – Fotó: Index A védekezésben az Index arra is hivatkozott, hogy a cikkben kifejtett vélemény nem a TISZA Pártra vonatkozott (csak annak szakembereire), amihez képest a cím tartalmazza azt, hogy „brutális SZJA-emelésre készülhet a TISZA Párt”. Kézenfekvő kérdés lehet, hogy akkor miért róluk szól a cikk, ha a véleményt nem róluk alkották. Az első fokon sikeresnek bizonyult védekezés szerint a cikk nem arról szól, hogy az emlegetett brutális SZJA emelés a TISZA Párt hivatalos programja lenne (bár másképpen érteni azt, hogy erre készülhetnek logikusan nem nagyon lehet). A bíró is itt, ugyanabban a közéleti környezetben él, mint mi. Döntésének mérlegelésekor figyelemmel kell lennie arra, hogy a bíróság előtt véleménynek álcázott tényállításra egy teljes kampánypropaganda alapozódik – Tisza-adó címszó alatt -, milliárdos nagyságrendű költséget generáló újabb nemzeti konzultációval megfejelve, immáron a teljes magyar nyilvánosság előtt tényként feltüntetve azt, ami a bíróság szerint csupán vélemény. Az egy külön sajtóetikai kérdés, hogy a cikk ismeretlen szerzője a megjelenés előtt elmulasztotta megkérdezni a TISZA Pártot, s utóbb sem közölte le Magyar Péter reakcióját. Ez szintén nem tárgya a helyreigazítási pernek. A TISZA Párt hivatalosan közölte adó programját, benne azt, hogy nem tervez semmilyen SZJA emelést az tény, mert megtörtént dologról beszélünk (lásd fentebb az értelmező szótár definícióit). Hogy hazugság, amit az Index állított tehát bizonyossá vált, hiszen azt a Tisza bizonyította ezt azzal, hogy nyilvánosságra hozta hivatalos adóprogramját. Ez azonban nem volt tárgya a pernek. A TISZA Párt adóügyi elképzelései – Fotó: TISZA Párt Facebook A hazugság ugyanis perben nem helyreigazítható, legfeljebb erkölcsileg lehet elítélni. A tényállítás perrendszerű bizonyítása pedig – hogy a szerző véleménye a TISZA Párt valós adótervein alapszik – elmaradt. dr. Zeke László – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Koszi Ferenc | 2025.08.23. 03:47

Papíron a fékek és ellensúlyok őrei, a gyakorlatban a kormány politikai biztosai – a hosszú évekre bebetonozott intézményvezetők nem a közérdeket, hanem a hatalom megtartását szolgálják. A Költségvetési Tanács csak a jéghegy csúcsa. A legalista autokrácia olyan politikai berendezkedés, amelyben a hatalom nem a törvénytelenséggel, hanem épp ellenkezőleg: a jog látszólagos tiszteletével építi ki uralmát. Minden döntést, minden intézkedést törvényekbe csomagolnak, a szabályok formálisan megfelelnek az alkotmányosság követelményeinek, de valójában a politikai akarat kiszolgálására szolgálnak. A rendszer lényege, hogy a jog eszközét fordítja a demokrácia ellen. Nem jogfosztással, hanem jogalkotással éri el, hogy a pluralizmus és a fékek-ellensúlyok rendszere kiürüljön. A kulcspozíciók betöltése, a kinevezések hosszú időre történő kiterjesztése és az intézmények bebetonozása mind törvényesen történik – de a következmény mégis az, hogy a hatalom önmagát védi, nem pedig az állampolgárokat. Klasszikus példa erre, amikor a kormányzat saját mandátumát messze túlnyúlóan kinevez embereket vezető pozíciókba. Papíron minden szabályos, a valóságban viszont olyan hálózat jön létre, amely megakadályozhatja egy új politikai többség tényleges kormányzását. Ez a legalista autokrácia: a demokrácia díszletei megmaradnak, a tartalom azonban kiürül. Fleck Zoltán jogszociológus figyelmeztetése különösen időszerű: Valaki ezt nyilvánosságra hozta, és megpróbálják a gondolatot ellehetetleníteni, vagy megfélemlíteni. Hogy – ne próbáljon meg senki abban gondolkodni, hogy az ő B vagy C tervüket, tehát azt a tervet, hogy – a választások elvesztése után pillanatok alatt visszaszerezhetik a hatalmat a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság, a költségvetési tanács, az ombudsman, a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke, stb. stb. felhasználásával semmiből nem tart megvalósítaniuk. Tehát a törvényalkotás, a költségvetés elfogadása majdnem lehetetlenné válhat, hogyha ezek a szervek, személyek nem az alkotmányos funkcióikat látják el, hanem az urukhoz, a kinevezőjükhöz továbbra is hűségesek. Rá kell kényszeríteni ezeket a funkciókat a demokratikus elvek tiszteletben tartására, mert ez az, amiben egyáltalán nem lehetünk biztosak. Természetesen politikai kényszer alkalmazásával! Mert mi van erőszakosabb annál, mint hogy egy pozícióval visszaélve a választások, a viszonylagosan szabad választások eredményét, ahol nagyon nehéz megverni az ellenzéknek a jelenleg kormányzó „többséget”, azt a hatalom megkérdőjelezi valamilyen sanda szándékból, egyébként a hatalom megtartásának alkotmányellenes szándékából. A jelenség legkézzelfoghatóbb példája gazdaságpolitikai szempontból a Költségvetési Tanács. Fleck Zoltán jogszociológus interjút ad a 24.hu újságírójának. – Fotó: Berecz Valter Ez egy háromtagú testület, amelynek törvényben rögzített feladata, hogy felügyelje az állami költségvetés tervezését és elfogadását. Joguk van véleményezni a büdzsét, sőt a végső szakaszban akár meg is vétózhatják annak elfogadását. A szabály szerint, ha a tanács nem adja meg a hozzájárulását, az Országgyűlés nem szavazhatja meg a költségvetést. Papíron tehát a pénzügyi fegyelem őreként működnek: elvileg arra hivatottak, hogy megakadályozzák az eladósodást és a felelőtlen gazdálkodást. A gyakorlatban azonban ez a jogosítvány óriási politikai fegyver is lehet, hiszen egy ellenséges tanács teljesen megbéníthatja egy új kormány munkáját. Képzeljük el, hogy van egy tanács, amelyik, hogyha úgy dönt, akkor megvétózhatja az állami költségvetést. Ha ők keresztbe akarnak állni a folyamatnak, akkor nem jut el az országgyűlésig, akik nem is szavazhatnak róla. Ezt hívják költségvetési tanácsnak. Papíron ők egy független fék. A valóságban viszont mindhárom tag a Fidesz jelöltje. A költségvetési tanácsnak az elnöke Horváth Gábor, akit 2030-ig nevezett ki a köztársasági elnök. A másik két tag automatikusan bekerül a költségvetési tanácsba. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, 2031-ig, és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, egészen 2034-ig a hivatalában lesz. A Fidesz-jelöltek hosszú időre bebetonozzák magukat ezekben a pozíciókban. A legalista autokrácia lebontása tehát nem csupán jogi, hanem gazdasági kényszer is. A költségvetés megakasztása, az intézményi fékek pártpolitikai célú felhasználása ugyanis közvetlenül béníthatja meg egy új kormány gazdaságpolitikai mozgásterét. A kiút nem a látszatfenntartó kompromisszumokban rejlik, hanem a demokratikus funkciók helyreállításában – legyen szó akár a Költségvetési Tanácsról, akár az államhatalom más intézményeiről. A fő dilemmák azonban továbbra is nyitva maradnak: – Hogyan lehet visszafordítani a bebetonozott kinevezéseket anélkül, hogy maga a jogállam relativizálódna? – Meddig terjedhet a politikai kényszer alkalmazása úgy, hogy közben ne alakuljon ki újabb legitimációs válság? – Miként lehet megkülönböztetni a demokratikus rend helyreállítását a puszta politikai bosszútól? – És végül: lehetséges-e olyan intézményi átalakítás, amely valóban tartósan ellenáll a jövő autokratikus kísérleteinek? Ezek a kérdések nemcsak a politikaelmélet, hanem a gazdasági stabilitás szempontjából is kulcsfontosságúak. Mert amíg a legalista autokrácia logikája határozza meg a működést, addig a jog nem a közérdek, hanem a hatalom önvédelmének eszköze marad. Koszi Ferenc – Nyitókép: Valet Vilmos – AI grafika

Szentiványi Dániel | 2025.06.30. 11:22

Miért van az, hogy Magyarországon senkit nem lehet ügynöknek nevezni? – teszi fel a kérdést az ismert történészprofesszor. A kérdés azonban csak egyike azoknak, melyeket a hazai iratnyilvánosság hiányában feltehetünk magunknak: Miért nem közérdekűek az adatok? Ki számít ügynöknek? Miért nem számoltunk el a múlttal? Ungváry Krisztián történész még 2023 áprilisában tartott részletes előadást az ügynökaktákról a Blinken OSA Archivum felkérésére, melynek részletes összefoglalásával könnyebben megismerhetjük a hazai eljárásrend visszásságait és hátulütőit. A magyarországi rendszerváltás egyik legnagyobb demokrácia-deficitje, hogy a környező országokkal ellentétben nagyon csekély volt az aktív politikai cselekvés és társadalmi elvárás az ügynökakták teljes nyilvánosságra hozatalának érdekében. Míg máshol szigorú lusztrációs törvények születtek, a magyar honatyák látszólag mindent megtettek annak érdekében, hogy a határozott elszámolás a múlttal ne kerüljön napirendre, és a lehető legkevesebb botrány kerüljön napvilágra. A legnagyobb elvi probléma, amely véleményem szerint nagyban megakadályozza az ügynökprobléma feloldását, sőt, félrevezeti a közvéleményt, az a tény, hogy a magyar hatóságok kizárólag a III/III-as (belső hírszerzés) csoportfőnökségben érintetteket kezelik ügynökként, a III/I-es (külső hírszerzés) és III/II-es (kémelhárítás) személyeit pedig nem vonták ugyanolyan szigorú górcső alá, ezáltal felmentve többezer olyan személyt, akik aktívan részt vettek a besúgóhálózat működtetésében. Ezen alosztályok munkája szorosan összefüggött egymással, ahogy ma sem tudjuk elképzelni, hogy a kémelhárítók és hírszerzők munkája bármilyen kölcsönhatás nélkül zajlana. Erről szól az “összbelügyi szemlélet”, amely ma is érvényesül: az állambiztonsági szervek egymás keze alá dolgoznak, az elnyomó funkciót így egyáltalán nem csak a belső elhárítás látja el, hanem mindegyik résztvevő szerv – hívja fel a figyelmet a történész. Ki tehát az ügynök? Magyarországon tulajdonképpen senkit nem lehet ügynöknek nevezni – mondja Ungváry – ugyanis a magyar törvényhozók szándékosan olyan keretrendszert szabtak az ügynökök definiálására, amelynek nagyon kevesen felelnek meg. Az ugynoksorsok.hu oldal rendkívül jól bemutatja, hogy milyen olyan eseteket ismerünk, amelyekben egy adott személy együttműködött a belső hírszerzés szerveivel, azonban törvény szabta kritériumok szerint máig nem nevezhető ügynöknek. Például, ha a személy a hálózati nyilvántartásban valamilyen okból nem szerepel, de a beszervezési dossziéja rendelkezésre áll, esetleg abból azonosítható is az ügynök kiléte, jogilag nem nevezhető annak. Ha a beszervezettnek nincs hálózati anyaga, de más anyagokból, jelentésekből kikövetkeztethető a hálózati személy kiléte, szintén nem nevezhető ügynöknek. Mikor lehet akkor valakit ténylegesen ügynöknek nevezni a 2003. évi III. törvény 1.§ szerint? Ha beszervezték, és fedőnévvel, saját kezűleg adott át jelentéseket Ha beszervezési nyilatkozatot írt alá Ha juttatásban részesült Ha a három feltétel közül legalább az egyik teljesül, a személyt hivatalosan is ügynöknek lehet nevezni. Mi ezekkel a feltételekkel a probléma? Az állambiztonság eltekinthetett a beszervezési nyilatkozat aláírásától, ráadásul a rendszerváltás után a külön dossziékban tárolt beszervezési nyilatkozatok 95%-át megsemmisítették – állítja Ungváry. Továbbá a jelentések problematikája abban rejlik, hogy azokat a legritkább esetben adták át fizikai formában. Leggyakrabban a tartótiszttel lefolytatott bizalmas beszélgetés során adtak át információkat, abból pedig átirat vagy felvétel készült, mely a szűkre szabott jogi keretekben nem számít “jelentés átadásának”. A juttatás kérdésében pedig az állapítható meg, hogy az esetek túlnyomó többségében a hálózati személyek nem kaptak anyagi juttatást szolgálatukért, ha pedig kaptak, a nyugtákat az említett, javarészt megsemmisített dossziékban tárolták – ismertette a történész. Tehát ha más bizonyíték van az ügynök kilétéről, például fényképen szerepel, vagy szemtanúk számolnak be részletesen tevékenységéről, a magyar törvények alapján nem nevezhető ügynöknek, ez pedig ellehetetleníti és elbagatellizálja a közreműködés súlyos vádjának közelebbi megismerését. Ungváry Krisztián: Az „ügynökügy” mint a magyar demokrácia deficitje A hálózati személyeken túlmutató jelenségről Azonban van az ügynökügynek mélyebben beágyazott problémája is. Mégpedig az, hogy az állambiztonsági szervek az államszocializmus rendszerében rengeteg releváns információt kaptak az operatív technikai eszközökön vagy személyeken kívül, az úgynevezett hivatalos, társadalmi vagy alkalmi kapcsolatokon keresztül. Ezek a kapcsolatok olyan személyek, akik önként működnek együtt az állambiztonsággal, így nem szervezték be és nem látták el őket fedőnévvel. Ungváry Krisztián példáival élve: a hivatali kapcsolat lehet egy, a vizsgált személyhez fűződő intézmény vezetője, párttitkára; a társadalmi kapcsolat lehet olyan személy, aki nem vezető, de pozíciója miatt (pl.: büfés az egyik Vasas pályán), rendelkezik alapvető információkkal a megfigyelt személy szokásairól (milyen gyakran és kikkel jár oda); az alkalmi kapcsolat pedig egy olyan személy, akit egyetlen ügyben egyszer kérdeznek meg, és kooperál a szervekkel (pl.: útszéli virágárus). Azáltal, hogy ezeket a személyeket nem szervezték be, kilétük ma már szinte azonosíthatatlan, számuk pedig minden bizonnyal óriási, ugyanis a történészprofesszor beszámolója alapján például az 1980-as években Pest megyében nagyjából mindössze 350 hálózati személy volt egy időben. Ez a szám pedig egészen minimális annak a feladatnak az ellátására, amelyre létesültek: munkájukat az MSZMP helyi funkcionáriusai aktívan segítették, ezért az egyszerű tanácsi párttitkár vagy megbízható káder szerepe nincs kellően hangsúlyozva, amikor ma az egykori besúgóhálózat rejtett társadalmáról beszélünk. A hazai iratnyilvánosság visszásságai Ungváry állítása szerint 1990 és 2000 között, tíz éven keresztül bizonyíthatóan történt iratmegsemmisítés az utódszervek által, megnehezítve a létrejött lusztrációs intézmény nem túlzottan buzgó munkáját. Magyarországon ugyanis mindössze 8600 átvilágítás történt, mely kelet-európai viszonylatban rendkívül alacsony szám, ezekből is csak 100 találat volt, ezek közül pedig soha egyetlen átvilágítási iratanyagot sem tettek közzé, mert a felfedett tisztségviselők minden alkalommal lemondtak pozíciójukról. Ez az átvilágítás pedig kizárólag a III/III-as munkatársakat kutatta. Forrás: Blinken OSA Archívum – YouTube A fenti táblázat bemutatja a keleti blokk országainak adatait az ügynökakták kezelésének sebességét és átláthatóságát illetően. A legkirívóbb adatok, hogy Magyarországon volt a legrövidebb a már említett átvilágítási időszak, hiszen más országokban ez még jelenleg is zajlik, nyitott folyamat. Többek között még az is feltűnhet, hogy hazánkban született a legkésőbb törvény arról, mikor lehet valakit ügynöknek nevezni, mely törvényt korábban hivatkoztam. Érdekesség még hogy Kelet-Németországban az állambiztonsági szerv épületét elfoglalták az állampolgárok még a rendszerváltás előtt, ezzel megakadályozva az ott lévő iratok megsemmisítését és egyúttal megalapozva az iratnyilvánosság égető szükségét. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára és más, a múlt feltárására hivatott egyéb szervek, a valódi munka helyett arra törekedtek, hogy a lehető legkisebb politikai kárt okozzák a megrendelőjük, tehát az állam számára – így hangzik Ungváry Krisztián legfőbb vádja. Hogy nézhet ki a megoldás, mely várat magára? Milyen alternatívák léteznek az ügynökakták kezelésével kapcsolatos mulasztások feloldására? Ungváry szerint az állambiztonsági iratcsomagot teljes egészében a levéltári törvény hatálya alá kellene helyezni. Ez a következőt jelentené: a kutató nagyon sok mindent megismerhet, de csak azt publikálhatja, ami a történelmi múlt megismeréséhez feltétlenül szükséges. Az ügynökiratok pedig az ismert rendszer alapján kerülnének csak meghatározott időre titkosításra (azaz: a keletkezéstől számított 30 évig, vagy ha a születés és halálozás időpontja ismeretlen, 60 vagy 90 évig). Ez azt jelentené, hogy a rendszerváltás előtti dokumentumok nagy része nyilvánosságnak örvendene, és a levéltári törvény alapján szabályozott keretek között kutathatóvá is válna. Szentiványi Dániel – Nyitókép: Ungváry Krisztián Facebook oldala

Koszi Ferenc | 2025.06.28. 22:07

„Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy számára olyan tartalom elérhetővé tétele, amely a születési nemtől való eltérést, a nem megváltoztatását, illetve a homoszexualitást jeleníti meg vagy népszerűsíti.” (2021. évi LXXIX. törvény, 6/A. §) A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány eltérő identitást: transznemű, nem-bináris, genderfluid, agender, bigender, demiboy, demigirl, pangender, neutrois, intergender, third gender, kétlelkű (two-spirit), xenogender. Csak a tisztánlátás kedvéért – rájuk nem vonatkozik külön a törvényi tiltás. Ők is ott lesznek a pride-on. A homoszexualitásnak nincsenek látható jelei, szóval kénytelenek vagyunk elhinni, amit valaki állít magáról. Szóval, a normális családok gyermekeit nagyon védjük. Csak éppen nem mindig világos, mitől. Egy olyan felvonulástól például, ahol egy csomó ember színes ruhákban, néha lenge öltözetben – ne adj isten, pucéran – táncol, sétál, énekel, ünnepel. Ez pontosan miben különbözik a többi, engedélyezett fesztiváltól? A Volt, a Sziget, a Strand, az Ambrózia, a Fishing on Orfű, az EFOTT, a Campus, az Ozora fesztiválokon is fiatalok (és kevésbé fiatalok) szórakoznak – színes, hiányos, vagy épp semmilyen öltözetben. Mindez a normális családok gyermekei előtt történik. Életképek Látom lelki szemeimmel az érvet: „de azok zárt területen zajlanak!” Ám legyen – ha a fonott drótháló teljesíti az átlátszatlanság követelményét, és ezzel valóban elérhetetlenné válik a tartalom a védtelen, kiszolgáltatott ifjak számára. És mi a helyzet a nem elkerített fesztiválokkal? Például a Művészetek Völgye. Magam láttam olyan tartalmat, amely a törvény szerint tiltottnak minősülne – mert ez az élet része. Akár akarjuk, akár nem. Művészetek Völgye Ahogy haladunk előre, egyre szűkülnek a betiltás lehetőségei. Maradt még egy „igazinak” szánt érv: a terrorfenyegetettség miatti álarcviselés tiltása. A gyülekezési törvény 2025. márciusi módosítása szerint nyilvános rendezvényen csak akkor lehet maszkban vagy álarcban részt venni, ha azt előzetesen bejelentették, és a rendőrség is tudomásul vette. A cél: jogsértés esetén az azonosítás megkönnyítése. Részemről nem zavar, ha egy rendőr odalép és megkér, hogy igazoljam magam – amíg ezt nem tömegfigyelési rendszer teszi automatikusan. A törvény ugyanis kimondja: csak tömeges jogsértés esetén alkalmazható arcfelismerés. Gondolom, eddig is így zajlott például Mohácson. A rend őrei ott sétáltak a busók között, és ha valaki nem viselkedett konszolidáltan – mondjuk hamuval szórt be gyerekeket, vagy alkohollal kínálgatta a szülőket, ki tudja, milyen hátsó szándékkal – azonnal intézkedtek. Maszk le, igazolvány elő. És akkor még nem beszéltünk az ijesztgetés faktor mentális következményeiről. „…előkerülnek a fűzfából készült, disznóvérrel bekent maszkok… hatalmas fallosszerű buzogányaikat rázzák… a busók előszeretettel megcsipkedik a fiatalabb nőket… a nagyon régi maszkokon a vulva szimbóluma is megjelenik…” 2012 óta a busójárás hungarikumnak számít – méltán. Ez elsősorban a mohácsi civil társadalom, a busócsoportok, a maszkfaragók és jelmezkészítők érdeme. Fontos farsangi népszokás, olyan akár a húsvét, a Gergelyjárás, a Virágvasárnap vagy a Szentiváni tűzgyújtás. A néphagyomány a magyar kultúra gyökere – nélküle nincs nemzet. busó maszkok, a finomabbak közül A jelenkor hagyományai most formálódnak – és mi alakítjuk őket. A fesztiválok, felvonulások, ünnepek már nemcsak emlékeznek, hanem születnek is. Velünk változnak – mi adjuk a jelentésüket. Amit ma közösen megélünk, az lesz a holnap hagyománya. Ezért is fontos, hogy ott legyünk – testben, lélekben, közösségben. A gyülekezési törvény értelmében elvben nem lehetne Magyarországon többé nyári zenei fesztivált, nyitott művészeti rendezvényt, busójárást vagy pride felvonulást tartani – mert mindenhol van valami: hagyományos, sajátos, vidám, esetenként hungarikumnak minősülő, de törvénybe ütköző történet. -koszi- Vezetőkép: Pexels stock

SzóMia | 2025.06.27. 11:33

Az új Szuverenitásvédelmi Hivatal hatásköre és működése komoly aggályokat vet fel a jogállami garanciák szempontjából. A hivatal létrehozása olyan eszközöket vezet be a magyar jogrendszerbe – mint például vagyonnyilatkozati kötelezettség, házkutatás, elkobzás, sőt listázás –, amelyek mindeddig kizárólag büntetőeljárásban voltak elképzelhetők, ráadásul szigorú garanciák mellett. Az új mechanizmus viszont ezeket adminisztratív szinten, jogorvoslati lehetőség nélkül alkalmazza. Zeke László ügyvédet kérdeztük arról, hogyan értékeli a hivatal működését, milyen veszélyeket lát a jogbiztonságra nézve, és van-e még jogi mozgástér a megbélyegzett szervezetek számára. dr. Zeke László – Fotó: dr. Zeke László – Facebook SZ.M.: Milyen mechanizmusokkal rendelkezik ez a Hivatal az ellenőrzésre, azonosításra? Z.L.: A törvény jogi értelemben teljesen felesleges „feladatot lát el”, hiszen az ország szuverenitásának védelmére egyébként szakavatott szervek működnek egyébként is. A rendőrség, a kémelhárítás, az ügyészségek, a NAV és a többi mind olyan szerv, ami a pénzmosástól, az állam elleni bűncselekményekig mindent szabályozott keretek között a polgári, a büntető és a közigazgatási jog eljárásjogi szabályai szerint, megfelelő garanciákkal tud vizsgálni, felderíteni, nyomozni. Semmi szükség egy olyan szervre, ami alapból valamiféle közigazgatási szerv lenne, de intézkedéseit, határozatait komoly garanciák nélkül alkalmazott, félig meddig a büntetőjog területén ismert jogintézményekkel (házkutatás, elkobzás, kutatás, motozás, lefoglalás) zajló új szabályozást vezessen be, amelynek keretében bárhol lehet helyszíni ellenőrzést folytatni (autókat, lakásokat, irodákat, iratokat, számítógépeket, telefonokat átvizsgálni). A megszokott jogintézményen kívüli sajátos eljárásban az érintettnek kvázi tanúként kell eljárnia (a büntetőeljárás gyanúsítottjához képest semmilyen eljárásjogi védelemben nem részesül). Igazmondásra, védett adatok átadására köteles, állításai valódiságának bizonyítására maga köteles. A Szuverenitásvédelmi Hivatal rostáján fennakadt (a Kormány által befolyásolónak minősített, szuverenitást veszélyeztetőnek minősített) entitásokat csak a NAV engedélyével fogadhatnak el külföldi támogatást. Bármilyen egyéb támogatást is csak azzal a feltétellel fogadhat el, ha bizonyító erejű okirattal igazolhatóan nyilatkoznak, hogy a részükre nyújtott támogatást sem közvetlen, sem közvetett módon nem külfölditől kapták. Nem lesznek jogosultak a magánszemélyek 1%-os adókedvezményének fogadására. Vezetőik, kiemelt közszereplőként lesznek kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni és elviselni az ezzel kapcsolatos nyilvánosságot és kiszolgáltatottságot. A tiltott támogatás 25-szörösét lehet bírságként kiszabni, ami nyilvánvalóan elrettentő jellegű szankció. A jegyzékbe vett szervezeteket a pénzintézetek kötelesek figyelni, az engedélyköteles utalásokat nem engedélyezhetik, amíg azt a NAV nem engedélyezi (úgy dönt, hogy ez nem alkalmas a közélet befolyásolására). Önmagában ez a vizsgálat akár fél évig is eltarthat. Még a hivatal számára elfogadható támogatások sem juthatnak el időben a címzett civil szervezethez. SZ.M.: Értelmezhető politikai eszközként a nem tetsző hangok elhallgattatásra? Z.L.: Egyértelműen orosz minta. Nyilvánvaló a kritikus hangok, a civil szervezetek, a sajtó elhallgattatásának célja. Ennek ellenkezője nem garantálható, hiszen éppen erre jött létre. Mert egyébként felesleges az egész intézmény. SZ.M.: Szakmai szempontból mennyire feltételezhető, hogy objektív kritériumok alapján dől el a listára tétel? Z.L.: A jogszabály leplezetlenül használ szubjektív, saját belátás szerinti önkényes elemeket a magyar közéletben hallható nem kormánypárti vélemények elhallgattatására, nem tetsző sajtóorgánumok, civil szervezetek ellehetetleníthetése, magyarországi működési feltételeinek megszüntetése céljából. Központi cél a regulázás, megfélemlítés. A Kormány befolyásoló szervezetnek minősíti a politikai céljait nem osztó szervezeteket. A minősítés kérdésében a döntést is a Kormány hozza a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata nyomán. Különösen árulkodó a döntés elleni „jogorvoslat” lehetősége. A Kormány döntése ellen (hogy valaki rákerül a listára) nincs jogorvoslat, csupán a NAV (ügyhöz kapcsolódó) határozataival szemben lehet jogorvoslatot keresni, nem a rendes közigazgatási bírósági úton, hanem a Kúriánál. A Kúria viszont a „jogorvoslat” keretében a NAV döntését nem változtathatja meg(!). Még az sem tisztázott tehát, hogy mi lehet ebben a speciális eljárásban a kereset tárgya… Jogorvoslat tehát NINCS. Ami példátlan egy jogállam esetében, nyilvánvalóan és alapvetően sérti a hatékony jogorvoslathoz való alkotmányos alapjogot. A Kúria politikai befolyásoltságához alapból sok kétely fűződik (elég a közelmúlt bíró tüntetéseire utalni). Ennek a sajátos „jogorvoslatnak” az lehet a kézenfekvő magyarázata, hogy ilyen módon lehet az alsóbb fokú bíróságokat a független döntéshozataltól és az Európai Unió Bíróságához való fordulás lehetőségétől megfosztani. Gumi tényállás, olyan, mint a Hornyák Szabolcs Bíró úr tálalásában a garázdaság. (Ő volt az, aki színpadias körülmények között elítélte Gulyás Mártont az eldobott narancssárga vízfestékes lufi miatt.) A bíró úr nemcsak jogalkalmazó, hanem tudományos munkával is komolyan foglalkozó tanár ember. A PhD dolgozatának témájául a garázdaságot választotta, ezt a tényállást elemezte tudományos igényességgel. Értekezése szerint „a kihívóan közösségellenesség megállapítása meglehetősen esetleges, gyakorlatilag az eljáró szervek diszkrécióján múlik, hogy sor kerül-e a büntetőjogi felelősségre vonásra. A tényállási elem határozatlansága emiatt jogbiztonsági problémákat vet fel, amely szintén azt erősíti, hogy az ilyen jellegű cselekmények bűncselekményként való megítélése NEM TARTHATÓ.” (…) a „közösség nyugalma” megfoghatatlan, túlontúl absztrakt kategória. dr. Zeke László – Fotó: SzóMia Ennek a fikciónak a fenntartása „csak egyetlen indokkal igazolható: ha a büntetőjogot valóban eszközként tekintjük az állampolgárok helyes irányú nevelésére. Ettől pedig a magunk részéről már a korábbiakban határozottan elzárkóztunk”, „a garázdaság, mint bűncselekmény felett eljárt az idő. (…) A garázdaság tehát olyan cselekmény, amelyet nem szükséges büntetőjogi büntetéssel fenyegetni. A társadalmi együttélést zavaró súlyosabb megnyilvánulások azonban érdemelhetnek szankciót – erre a szabálysértési jog megfelelő kereteket biztosíthat.” A bíró úr szerint a „kihívóan közösségellenesség” tényállási elem sérti a jogbiztonságot, mert ennek megítélése meglehetősen esetleges. „A tényállási elem határozatlansága emiatt jogbiztonsági problémákat vet fel, amely szintén azt erősíti, hogy az ilyen jellegű cselekmények bűncselekményként való megítélése nem tartható.” Nos, pont ez a helyzet ezzel a most bevezetett „poloskairtásos listázással”. Csakhogy míg a garázdaság a Kádár korszak rosszízű öröksége, addig ez a mostani torzszülött a Fidesz önkényes hatalomgyakorláshoz használatos találmánya. Hornyák bíró úr történetének keserű felhangja (egyben látlelete a bírói függetlenség aktuális problémájának beszédes látlelete), hogy tudományos álláspontja ellenére mégis elítélte Gulyás Mártont…. SZ.M.: Mit tehetünk a megbélyegzés ellen? Z.L.: Véleményem szerint egy egészen különleges, csaknem egyetlen „jogorvoslati út” áll rendelkezésre: az országgyűlési választások során lehet ezt gyakorolni a szavazó urnáknál. SzóMia – Vezetőkép: SzóMia

Szentiványi Dániel | 2025.06.26. 18:12

Az Európai Ügyészség a 2007-es lisszaboni szerződés által lett életre hívva, és azóta egészen pontosan 24 tagállam csatlakozott az intézményhez. A fekete bárányok sorába, Lengyelország és Svédország 2024-es csatlakozását követően már csak Írország, Dánia és Magyarország tartoznak. A magyar kormány az ügyészséget egyfajta “nemzetek feletti zsarolóeszköznek” nevezte és a tagállami szuverenitás megsértésével vádolta azt, de mik lehetnek a távolmaradás valós okai, mi az intézmény feladata és szerepe, valamint mit gondol a csatlakozásról a magyar társadalom? Kezdjük egy kis színessel: ismeretes, hogy a zsinórban négy országgyűlési választást megnyerő kormánypártnak több, mint 15 éve nincs választási programja. Azonban az orbáni időszámítás előtt, 2009-ben, a párt utolsó ilyen dokumentumában érdekes sorokat olvashatunk, melyek a témánkhoz kapcsolódnak. A programhoz azonban nem egyszerű hozzájutni, korábban még elérhető volt a Fidesz honlapján, de mára már letörölték azt onnan. Kisebb áskálódás után viszont sikerült hozzájutnom az eredeti, 144 oldalas kordokumentumhoz, melynek 59. oldalán a következő áll: A Fidesz támogatja továbbá az Eurojust és partnerei, az Európai Igazságügyi Hálózat, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), valamint az európai rendőri együttműködés (Europol) közötti kooperáció erősítését, operatív jogokkal való felruházását, harmadik országokkal vagy más szervezetekkel »egyablakos« ügyintéző szervvé alakítását, végezetül pedig az Európai Ügyészség felállítását, hatáskörének bővítését az unió pénzügyeit sértő bűncselekményeken túl más súlyos, több tagállamot érintő bűncselekményekre is. A Fidesz üdvözli, hogy uniós ügynökséggé válik a hágai székhelyű európai rendőri együttműködés, az Europol. Európai ügynökségként bármilyen súlyos bűncselekmény felderítésében részt vehet majd, ha abban legalább két tagállam érintett. Egyúttal a közös nyomozások lehetőségét is megteremtik. Ezzel a lépéssel is tovább nőhet az állampolgárok biztonsága. Az “óFidesz” minden fentebb írott álláspontja támogatandó, ma már azonban ilyen, az Európai Unió intézményeivel szembeni pozitív állásfoglalásnak se híre se hamva a kormánypárt részéről. Mindeközben ezek a nemzetközi igazságszolgáltatási intézmények feladataikat továbbra is rendeltetésszerűen végzik, a hanyagság nem lehet a Fidesz kritikája, kommunikációjuk nem is erről szól. Legfőbb aggályaikat a cikk elején megemlítettem, és ha közelebbről megismerjük az EU Ügyészségének munkáját, talán azt is megérthetjük, tiszta lelkiismeretű kormányunk miért tartózkodik az ahhoz való csatlakozástól. Az Európai Ügyészség feladatkörébe tartozó bűnügyi kategóriák. – Forrás: Az Európai Ügyészség weboldala Az Ügyészség első számú feladata, az Unió pénzügyi érdekeivel szembeni bűncselekmények nyomozással történő felkutatása és az azokkal kapcsolatos vádemelés. Tulajdonképpen ezek a felhatalmazások teszik különlegessé az intézményt, ugyanis a nemzeti ügyészségek nem végezhetnek határokon túlnyúló nyomozást, és más Uniós intézmények, mint az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal), vagy az Eurojust (Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége) nem emelhetnek vádat olyan ügyekben, amelyekben az EPPO (Európai Ügyészség) igen. Emellett a csatlakozó országok helyi hatóságai és más nemzetközi intézmények is kötelesek az együttműködésre, ezzel elősegítve a kiterjedt és eredményes nyomozást. Fennállása óta az Európai Ügyészség 4000 bejelentésre reagált, melyeket a tagállamok és magánszemélyek küldtek, ugyanis bárki tehet bejelentést, akire kiterjed az Ügyészség hatásköre, és közel 1000 nyomozást indítottak (2022 júniusi adat). A fenti ábra alapján tehát a feladatkörébe tartozik: * olyan határokon átnyúló áfacsalás, amely összesen legalább 10 millió euró kárt jelent * az EU pénzügyi érdekeit sértő egyéb csalások * olyan korrupció, amely sérti vagy sértheti az EU pénzügyi érdekeit * köztisztviselő általi visszaélés az uniós támogatásokkal vagy vagyonnal * pénzmosás és szervezett bűnözés A magyar kormányra nézve a korrupciós vizsgálatok, melyek túlnyomó többsége alól eddig sikerült kibújnia, hatalmas veszélyt jelenthetnek, ezért egyéni politikai érdekükkel teljesen ellentétes a csatlakozás kérelmezése. Az ezzel kapcsolatos óvatosság jele lehet még, hogy az Ügyészség vezetőjének állítása szerint Magyarország minden uniós ügyészségi megkeresésre haladéktalanul válaszolt. A csatlakozással kapcsolatos javaslatokat és kezdeményezéseket azonban eddig kivétel nélkül lesöpörték az asztalról, az ellenzéki pártok hosszú ideje tartó követelései ellenére is. Csatlakozási vágy azonban nem csak a pártokban él A Policy Solutions éves, belpolitikai problématérképet vizsgáló kutatásainak tavalyi eredményeiben a korrupció a negyedik helyen végzett, amikor a válaszadókat a legégetőbb magyarországi problémákról kérdezték. Ez a tendencia gyakori az ilyen felmérésekben, a korrupció tehát egy viszonylag jól érzékelhető problémaként mutatkozik meg, a társadalom nagy része érti, hogy annak hatása van a mindennapi élet minőségére is. Ennek a ténynek az ismeretében világosabban érthető az a sokat idézett 2022-es felmérés, amely a magyarok Európai Ügyészséghez való csatlakozással kapcsolatos véleményét kívánta megvizsgálni.: Forrás: Népszava Az adatok világosan mutatják, hogy minden vizsgált kategóriában a csatlakozás mellett szól a többségi akarat, a teljes minta alapján a társadalom háromnegyede fordul bizalommal az Európai Ügyészség felé. Kevés jobb példát tudnánk felmutatni a nyomokban még létező társadalmi konszenzusra. Ezen közös konszenzus legfontosabb tulajdonsága viszont törvényszerűen az, hogy az erősen ellenszegülők kirekesztésre kerülnek. Itt pedig hiányosság áll fenn. A közakarattal szembeni ellenállás a Fidesz populizmusával erősen szembemegy, feltűnően abszurd lehet, hogy nem tesznek előrelépést egy ilyen erősen támogatott témában, de a korrupciós bűncselekményekben való érintettség könnyű magyarázatként szolgálhat a kimaradásra. Az olyan, gyakori kommunikációs elemek hangoztatása, mint “a magyar szuverenitás védelme” a legjobb tüneti kezelés lehetnek a Fidesznek erre a problémás helyzetre, de ez a válasz nem lesz elegendő, amennyiben a határozottan érzékelhető korrupciós bűncselekményekkel nem számolnak le az Ügyészség közbelépése nélkül. Ha ez a problémás helyzet nem oldódik fel, joggal kérdezhetjük majd: Kinek a szuverenitását féltik az Európai Ügyészség elől? Szentiványi Dániel – Nyitókép: Európai Ügyészség Wikipédia – ÍgyÉlünk grafika