Jelzős szerkezet
Törő Gábor a szélerőművek ellen harcol, de mit tett a vértesi környezetszennyezés ügyében?
Vezetői felelősség a projektoktatáshoz szükséges pedagógusi szemlélet átgondolásában
Menner Ákos | 10.30. 11:34
A tanulók kapjanak érdemi szerepet a problémák megfogalmazásában, a megoldások kialakításában és saját tanulásuk értékelésében. Ez az írás legfontosabb üzenete a szakképzési projektoktatás számára. De mi ebben az intézményvezető és az oktató felelőssége?Az önálló gondolkodáshoz valódi tér kellA tanulók kritikai gondolkodása akkor fejlődik, ha az órán valóban van lehetőségük önállóan gondolkodni, kérdezni és vitatkozni. Ha önálló gondolkodást várunk tőlük, a tanári álláspont megkérdőjelezését is lehetővé kell tennünk. Közben tanítani kell, hogyan támasszák alá az állításaikat, figyeljenek az ellenérvekre, és módosítsák a véleményüket.A szakképzésben a projektoktatás lehetőséget ad arra, hogy a tanulók valós szakmai problémák megoldásán keresztül fejlődjenek. Ennek minőségét alapvetően meghatározza, mennyi önálló gondolkodást, döntést és felelősséget engedünk át nekik, illetve ezekből mit tudnak fejlődésük során egyre inkább átvenni. Ha minden kérdést, munkalépést és megoldást előre meghatározunk, kevés lehetőségük marad ezek gyakorlására. A projektoktatás megújítása ezért a pedagógusi szemlélet átgondolását is igényli.Mit tanulhatunk Holder pedagógiai gyakorlatából?Winthrop R. Holder pedagógiai gyakorlata ehhez ad fontos támpontot. Golnhofer Erzsébet ismertetése szerint Holder komolyan vette a diákok tapasztalatait, kérdéseit és az őket foglalkoztató problémákat. Tanulói vitázhattak, önálló álláspontot alakíthattak ki, és a tanításról is véleményt mondhattak. Az iskolán kívül szerzett tudásuk bekerült a közös munkába. A tanár olyan környezetet teremtett, amelyben fokozatosan képessé válhattak saját tanulásuk irányítására és korrekciójára. Egy egyszerű, a szemléletéhez illő órai példa: „Igazságos-e mindenkinek ugyanazt a feladatot adni?” A tanulók először állást foglalnak, érveket gyűjtenek, majd megvizsgálják az ellentétes álláspontot. Végül arra válaszolnak: „Mi változott a gondolkodásomban, és minek a hatására?” Ez a szemlélet a szakképzés projektoktatásában is kiválóan alkalmazható. Világos tanulási eredmények, különböző megoldási utakA kimeneti szabályozásra épülő tervezés kiindulópontja: mit tudjon a tanuló a projekt végére, mire legyen képes, milyen minőségben és mekkora önállósággal? Ezekből a tanulási eredményekből vezethetők le a szakmai követelmények, az értékelési szempontok és a szükséges tanulási tevékenységek. A világos kimenet ugyanakkor teret hagyhat a különböző megoldási utaknak. A projekt középpontjába olyan szakmai probléma kerülhet, amelynek pontosításában a tanulók is részt vesznek. Megvizsgálhatják, kit érint, milyen információ hiányzik, és miből lehet majd megállapítani, hogy sikerült megoldani. Egy vendéglátós projektben például – a fenntarthatóság jegyében – felvethető: „Hogyan csökkenthető egy rendezvény ételpazarlása a vendégek elégedettségének megőrzésével?” A tanulók igényeket mérnek fel, számolnak, megoldásokat hasonlítanak össze, kipróbálnak és értékelnek. A probléma megértéséhez és megoldásához használják, illetve bővítik szakmai tudásukat.A tanulók kapjanak érdemi szerepet a problémák megfogalmazásában, a megoldások kialakításában és saját tanulásuk értékelésében. A projektalapú tanulás PBLWorks-modellje is hangsúlyozza a tanulói döntések, a tartós vizsgálódás, a reflexió és a visszajelzés alapján végzett javítás jelentőségét.Az önszabályozást is tanítani kellEhhez az önszabályozást és az önreflexiót is tudatosan fejlesztenünk kell. A tanulók gyakorolják a célkitűzést, a tervezést, saját haladásuk követését és munkamódszereik módosítását. Az önszabályozó tanulás elmélete ezek egymáshoz kapcsolódó folyamatára irányítja a figyelmet. A projektben ezért legyen rendszeres megállás és közös gondolkodás: Hol tartunk? Mi alapján döntöttünk? Mi nem működik? Mire van szükségünk a továbblépéshez? Az értékelés tegye láthatóvá az egyéni tanulást is: ki mit értett meg, miben fejlődött, és mire képes már önállóan. A demokratikus nevelés a mindennapi munkában kezdődikA tanulók a közös munka során megtapasztalhatják, hogyan lehet érvelni, másokat meghallgatni, feladatokról megállapodni, konfliktust rendezni és a közös döntésekért felelősséget vállalni. Ehhez valódi befolyásra van szükségük. A projekt témájáról, munkaszervezéséről vagy értékeléséről adott véleményüknek legyen érzékelhető következménye.Az oktató felelősségeAz oktató felelőssége közben meghatározó marad. Világossá teszi a szakmai és biztonsági kereteket, figyeli a részvételt, és a felkészültséghez igazítja a segítséget. Szükség esetén magyaráz, bemutat, gyakoroltat; máskor kérdez, visszajelez és önálló döntésre ösztönöz. A projektalapú tanításban a tudatos oktatói tervezés és a tanulói önállóság együtt érvényesül.Mindez intézményvezetési feladat isKözös tervezési idő, tantárgyak közötti együttműködés, hozzáférhető eszközök és egyeztetett értékelés szükséges hozzá. A vezető teremtsen lehetőséget a kipróbálásra, a tapasztalatok és a tudás megosztására, valamint a korrekcióra. Vonja be az oktatókat és a tanulókat annak vizsgálatába, hogy mi segíti ténylegesen a tanulást. A vezető felelőssége három, egymással összefüggő területen jelenik meg.1. Szakmai felelősségA vezető biztosítsa, hogy a projektek a képzési követelményekhez és az elérendő tanulási eredményekhez kapcsolódjanak, és minden tanuló fejlődését szolgálják. Az oktatókkal közösen alakítson ki szakmai terveket és értékelési szempontokat, támogassa módszertani fejlődésüket. Kövesse, ki mit tanult, milyen önállóságot ért el, illetve hol szükséges további segítség. A projekt sikerét a produktum minősége mellett az egyéni tanulási eredmények alapján is ítélje meg.2. Irányítási felelősségA vezető a pedagógiai elvárásokhoz teremtsen működő szervezeti feltételeket. Biztosítsa a közös jövőképet, a közös tervezés idejét, az erőforrásokat, az egyértelmű feladat- és felelősségmegosztást, valamint a duális partnerekkel való egyeztetést. Az oktatók bevonásával hozzon döntéseket, adjon teret szakmai kezdeményezéseiknek, és rendszeres visszajelzéssel kövesse a megvalósulást. A feltárt nehézségekre támogatással és szükség esetén szervezeti változtatással reagáljon. A felelősség megosztása mellett az intézményi működésért és a feltételek biztosításáért vállalt vezetői felelősség megmarad3. Társadalmi felelősségA vezető felelőssége, hogy az iskola minden tanulónak esélyt adjon a használható szakmai tudás, az önálló gondolkodás és a felelős közösségi részvétel elsajátítására. Figyeljen arra, hogy a hátrányosabb helyzetű, nehezebben megszólaló vagy több támogatást igénylő fiatalok is érdemi szerephez jussanak. A helyi közösség és a munka világának problémáihoz kapcsolódó projektekben jelenjen meg a fenntarthatóság, a szakmai etika és a döntések másokra gyakorolt hatásának vizsgálata. A demokratikus részvételt az intézmény mindennapi működésében is tegye megtapasztalhatóvá: a tanulók és az oktatók véleménye kapjon választ, és befolyásolhassa a döntéseket. A tanáriban és a tanteremben ugyanazok az elvek érvényesüljenekAz oktatói önállóság és a tanulói önállóság hasonló vezetői feltételeket kíván: világos célokat, bizalmat, felelősséget és használható visszajelzést. Ha az oktatói testületben, a tanáriban másképpen kell működni, mint ahogyan azt a tanteremben és a projektben elvárjuk, az oktató nehezen tudja hitelesen képviselni ezeket az elveket. Ezért az intézmény egészének működésében érvényesülnie kell a tanulóktól és az oktatóktól elvárt együttműködésnek, felelősségvállalásnak és önreflexiónak. Két kérdés, amelyet minden projektnél érdemes feltenni „Milyen döntéseket hozhatnak meg benne a tanulók?” „Mit tanulhatnak ezekből a döntésekből?” Ezekre a kérdésekre a tanulókkal közösen kell választ találni. A válasz megmutatja, mennyi lehetőséget teremtünk a szakmai fejlődés mellett az önálló, együttműködő és felelős cselekvésre. A szakképzésben ebből olyan projektoktatás következhet, amelyben a szakmai produktum elkészítése és a tanulói önállóság fejlesztése együtt történik. A tervezéskor ezért először azt érdemes tisztázni, milyen szakmai tanulási eredményeket kell elérni, és ezekhez milyen valódi tanulói döntések kapcsolhatók. A szakmai és munkabiztonsági követelményeket az oktató rögzíti, ezeken belül teret ad a vizsgálódásnak és a különböző megoldásoknak.Felhasznált szakirodalom és szakmai források * Golnhofer Erzsébet (2011): Tanulótörténetek avagy egy pedagógia születése. Pedagógusképzés, 9 (38), 3–4., 261–267. * Holder, W. R. (2007): Classroom Calypso: Giving Voice to the Voiceless. Peter Lang. Pedagógiai gyakorlatát Golnhofer ismertetése alapján használtam fel. * Zimmerman, B. J. (2002): Becoming a Self-Regulated Learner: An Overview. Theory Into Practice, 41(2), 64–70. * PBLWorks: Gold Standard PBL: Essential Project Design Elements; Project Based Teaching Practices. Menner Ákos - Nyitókép: Menner Ákos - AI illusztráció
Szigetvilág
dr. Gaál Lóránt | 10.28. 03:44
Nyilván nem ökológiai szempontból közelítünk, hanem a TISZA szigetvilág fenntarthatóságának, fejlődésének a lehetséges módját próbáljuk a nagyközönség elé tárni. Szigetek, Orbán leváltásának a motorjai2024. február 11-én a Partizán élő adásában Magyar Péter interjút adott. Komoly kritikát fogalmazott meg a NER-el szemben. Ezt követte az ominózus, a Völner-Schadl-ügy hátteréről szóló hangfelvétel nyilvánosságra hozása, illetve a Fővárosi Nyomozó Ügyészségnek történő átadása. A társadalom azon része, amely már korábban felismerte az orbáni hatalomgyakorlás, hazugságokra, félelemkeltésre, a kommunista időket idéző kormányzati propagandára hajazó módszereit, azonnal érezte, hogy végre eljött az idő. Végre van valaki, akiben megvan a képesség a FIDESZ-KDNP rezsim leváltására. Majd kezdődött az országjárás, melyet természetesen az oligarchák által pénzelt „karaktergyilkos verőemberek” próbáltak lejáratni, természetesen Magyar Péterrel együtt. Ezzel párhuzamosan alakultak a TISZA szigetek. Több ezer, tízezer ember, akik hittek a „ne féljetek” mottóban álltak ki Magyar Péter mellett és igyekeztek segíteni a munkáját. Ha kellett, akkor esőben, szélben, fagyban, tűző napsütésben is, de szóró-lapoztak, pultoztak, valamint igyekeztek közvetíteni az emberek felé, az orbáni hazugsággal szemben a valóságot. Ugyan, igaz az is, hogy sokan nyíltan még ekkor sem vállalhatták fel politikai nézetüket, de a háttérből igyekeztek segítséget nyújtani. Vegyes volt a kép, mert volt jogi, közgazdaságtani, vízügyi, stb., segítő, de a lényeg az, hogy a háttérben lévők is hozzátették a magukét. A lényeg, hogy rengeteg, rendszert váltani akaró ember tartott ki –jelenleg is kitart - Magyar Péter és a TISZA Párt mellett. Megállapítható tehát, hogy a szigetvilág és az abban részt vevők az egyik, ha nem a legfontosabb láncszeme volt, annak, hogy az Orbán maffia kormány a történelem szemétdombjára került! A TISZA győzelme utánAz áprilisi TISZA győzelem után várakozás alakult ki a szigetek tagjai között. Tulajdonképpen várják az új feladatokat, vágynak arra, hogy „valami jót” tegyenek. Ez a várakozás továbbra is fennáll, de az mellett sokan a saját szigetben kitalálták azt, hogy mint önkéntesek hogyan tudnak másnak segítséget nyújtani (pl.: vízosztás, adománygyűjtés). Ahogy a demokráciában már csak szokás, sok-sok embernek más és más elképzelése van az ország vagy a településük, illetve a szigetek jövője kapcsán. Voltak, akik az országgyűlési képviselőtől várnak el olyan feladatok elvégzését, amely egy jogállamban nem is lehet/lehetne a feladata (a teljes cikk itt olvasható). Mások igyekeztek szakmai alapon segíteni az országgyűlési képviselőnek. Megint mások pedig dacosak, és ebből adódóan teljesen máshogy látják az országgyűlési képviselő, illetve a szigetek helyzetét. Hogyan tovább?Ahogy már elhangzott sokan, sokféleképpen gondolják a szigetek építését, fejlődését. A véleményünk az, hogy az adott választókerületben az országgyűlési képviselőnek kell a szigeteket összefognia. A lényeg, hogy a felmerült problémákat, azaz azt, amit a helyi közösség annak érez, meghallgassa, majd az ott elhangzottakkal kapcsolatban kommunikáljon a többi országgyűlési képviselővel, illetve a koordinátorokkal. Ez annak az érdekében szükséges, hogy a felvetett probléma csak helyi, vagy választókerületi, avagy országos szintű kezelést igényel-e. Nyilván arra az országgyűlési képviselőnek ügyelnie kell, hogy például egy önkormányzati hatáskörbe tartozó helyi problémát nem lehet kezelnie, mert akkor visszaérkeznénk a FIDESZ-KDNP autoriter hatalmi eszközeihez. Természetesen a felmerült gondokra illő lenne megoldási javaslatot is kidolgozni, amely már egy másik, nagyobb lélegzetvételű dolog. Ugyanis, ahhoz, hogy egy országos szinten is megjelenő nehézség kezelhetővé váljon, átgondolt jogalkotásra van szükség. Ezért is lenne indokolt a helyi szigetek tagjai közül megyei, valamint régiós koordinátort kiválasztani, akik nem csak segítenek becsatornázni a helyi lakosok által jelzetteket, hanem tudnak megoldási javaslatot is mondani, vagy legalábbis a jelenlegi lehetőségeket fel tudják vázolni. Nyilván az információ áramlásnak nem kizárólag az országgyűlési képviselő felé, hanem onnan a szigetek irányába is működőképesnek kell lennie. VégezetülA szigetvilág színes, különböző egyénekből áll. Nehéz, nemhogy több ezer szigetet koordinálni, hanem sokszor egy szigeten belül is nehéz az egységes álláspontot kialakítani, mivel mindenki máshogy látja a „világot”. Egyébként pont ez a demokrácia lényege! Viszont fontos az országgyűlési képviselő szigetvilágban történő rendszeres megjelenése, felvetett kérdésekre kapott válaszok közlése, valamint a parlament, illetve a kormány által meghozott döntések magyarázata ahhoz, hogy a szigetek továbbra is bátran ki tudjanak állni és – ha úgy hozza az élet – a TISZA döntéseit meg tudják védeni!További cikkeink a szigetekrőlOrszágos körkép a TISZA SzigetekrőlImmerzív politika – a TISZA Szigetek egy lehetséges jövőjeA Szigetek jövője dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
A belső és a külső kritikus - A traumákról – 3. rész
Dr. Dinnyés Álmos | 10.24. 09:04
Rajzfilmekben szinte mindenki találkozott már azzal a jelenettel, amikor a főhős egyik vállán egy angyal, a másikon pedig egy ördög ül, és egymásnak ellentmondva szólnak bele az életébe. A komplex PTSD (röviden C-PTSD) esetében is valami hasonlót élhetünk át, azzal a különbséggel, hogy mindkét vállunkon egy-egy ördög ül – vagy jobb esetben a két morgós öregúr a Muppet Show páholyából –, és egyikük minket hibáztat, a másik a külvilágot. Amelyik kifelé figyel, kritizál, veszélyt keres, és csak azzal foglalkozik, hogy ki árthat nekem, azt külső kritikusnak hívjuk. A másik, amelyik befelé figyel, ócsárol, önti rád a szégyent, és azzal foglalkozik, mi a baj veled, a belső kritikus.Az előző részben a négy túlélési módról volt szó, ebben a cikkben a két kritikusról lesz szó, amelyek ezeket a stratégiákat „narrálják". A C-PTSD egyik fő jellemzője, hogy legalább az egyik – gyakran mindkét – kritikus túl hangos, és túl gyakran szólal meg. Mindkét kritikus tulajdonképpen egy emlékbetörés (flashback) hangja, azaz egy jelenbeli inger által kiváltott régi érzelmi emlékhez kapcsolódó tanult belső párbeszéd elindulása, ami megváltoztatja a gondolataidat, az érzelmeidet és a cselekedeteidet. Mindkét kritikus jellemzően szülői mintákból alakul ki, és alapvetően hasznos lenne, mivel segíti a túlélést, a beilleszkedést a családba és a társadalomba. Gond akkor van velük, ha túl erőssé válnak, és valódi indok nélkül is beavatkoznak az életünkbe. A belső kritikus azoknál fejlődik túl erőssé, akik olyan környezetben nőttek fel, ahol gyakran leszidták, megszégyenítették vagy bántalmazták őket. Ilyenkor a gyerekben kialakul egy „belső szülő", aki ugyanúgy beszél vele, ahogy annak idején vele beszéltek. Pete Walker könyvében egy klienséről készült gyerekkori videó leírásával szemlélteti ezt: a családi videón az látható, hogy egy gyermek körbejár a lakásban, megérint különféle tárgyakat, majd rácsap a saját kezére, és leszidja magát. Neki ekkor már kialakult a belső kritikusa.Egy erős és hangos belső kritikus hatása gyakran a perfekcionizmus, egy túlpörgetett belső elvárás, amely abban reménykedik, hogy a tökéletességgel kiérdemelheti a szülői figyelmet és szeretetet. Amikor már a tökéletesség sem hozza meg a vágyott elismerést, a kritikus ellenségesebbé válik, önutálatot, szégyent zúdít rád, folyamatosan veszélyeket vizionál és katasztrófákat jósol.A külső kritikus ezzel szemben a kifelé irányuló éberségből nő ki, olyanoknál, akik számára gyermekként a világ veszélyesnek és kiszámíthatatlannak tűnt. A gyermek megtanulta, hogy folyamatosan figyelje, honnan jöhet a baj. Idővel rögzült az a belső meggyőződés, hogy mindenki ugyanolyan megbízhatatlan és veszélyes. Ez lehet reakció a szülők viselkedésére, vagy éppen olyan szülői minták és félelmek lemásolása, amelyek a külvilág veszélyességével foglalkoznak.Ez utóbbi eset például, amikor egy családban szinte minden nap elhangzik, hogy „nem bízhatunk senkiben". Ez a kritikus olyan működéshez vezet, hogy a felnőtt mindig hibát keres másokban, és ezeket a hibákat fel is nagyítja. Arra fókuszál, hogy ki fogja bántani, megsérteni vagy akadályozni.Röviden: míg a belső kritikus téged bánt, a külső kritikus mindenki mást – és épp ezzel taszítja el tőled az embereket, ami végül magányhoz vezet. Pete Walker könyvében a belső kritikus leggyakoribb „támadásait" két nagyobb kategóriába rendezve, összesen tizennégy típusba sorolja. Az első a perfekcionista támadások kategóriája. Ide tartozik * maga a perfekcionizmus („csak a tökéletes elég jó") * a mindent-vagy-semmit, fekete-fehér gondolkodás („mindig" – „soha") * az önutálat és a mérgező szégyen * a végtelen aggodalmaskodás, munkahelyi környezetben a mikromenedzselés, a részletek boncolgatása * a folyamatos összehasonlítás másokkal * a bűntudatból hozott döntések * a munkamánia és a folyamatos pörgés * végül a kíméletlen ítélkezés önmagad és mások fölött A második a veszélyérzetet keltő támadások kategóriája * a katasztrofizálás (a fejben lepergő „horrorfilmek") * a negatív fókusz, amely csak a hibát és a hiányt veszi észre * a sürgetettség állandó érzése * a halogatással párosuló teljesítménykényszer * a támadástól való félelem, amely mindenki mást lehetséges fenyegetésnek lát Ezek a támadások ritkán jönnek egyesével. Egy apró inger is beindíthat egy egész láncot, amely emlékbetöréssé (flashback) mélyül. Pete Walker könyvében erre is van példa, amikor egy kliense a konyhában tett-vett, és véletlenül kiborított egy pohár vizet, mire azonnal megszólalt a belső kritikusa az apja hangján: „Milyen ügyetlen vagyok!"Ezután percek alatt ebből az apró bakiból teljes „vádirat" lett, minden hibáját felsorolta magának, majd végül megjelent a katasztrófa: „Nem csoda, hogy senki nem bírja ki mellettem." Mindez egy intenzív szorongáshoz vezetett. Egyetlen kiborult pohár víz így volt képes emlékbetörést előidézni. Ilyenkor a kritikus egy régi, valós elutasítás fájdalmát ismétli meg felnagyítva egy jelentéktelen esemény kapcsán.A C-PTSD-ből való gyógyulás egyik része a kritikusok leépítése. Ennek az alapja egy könnyen megjegyezhető, hétköznap is használható módszer, amit FENT-nek neveztem el: * F – Felismerés. Ismerd fel, hogy ez egy emlékbetörés: csak a kritikus hangját hallod, aminek nincs köze a jelen valóságához. Figyeld meg ilyenkor azt is, milyen esemény hívta elő a kritikust. * E – Elfogadás. Ahelyett, hogy küzdenél ellene, fogadd el, hogy most ezt érzed, akkor is, ha nincs köze a jelenhez. Tudd, hogy ez egy régi, valaha téged védő reakció. * N – Nézőpontváltás. Tekints úgy a kritikus tombolására, mintha filmben látnád. Elképzelheted, hogy bent ülsz a fejedben, és nézed, ahogy a kritikusaid próbálnak irányítani, mint az érzelem manók az Agymanók című animációs filmben. A lényeg, hogy ilyenkor elválasztod magadat az érzelmeidtől: csak megfigyeled, és nem megéled őket. Így tudatosítod magadban, hogy ez csak egy tanult reakció. * T – Tudatosítás és Transzformáció. Hozz egy új döntést, mondd ki magadban, vagy akár hangosan is: „Mostantól új szabályok vannak, felnőtt vagyok, szerethető és értékes." Az első három lépés (Felismerés, Elfogadás, Nézőpontváltás) megteremti azt a nyugodt belső pontot, ahonnan egyáltalán dolgozni lehet. A tényleges átalakulás azonban a negyedik, a Tudatosítás és Transzformáció lépésben történik, és itt több konkrét eszköz és módszer létezik, amikkel leépíthető a belső és a külső kritikus. A belső kritikus leépítésére Pete Walker öt módszert javasol. 1. Az első a gondolatmegállítás, azaz felismered, hogy a kritikus támadó gondolatai a múltról szólnak, és amint elindulnak, megállítod őket – akár hangosan kimondva, hogy „Erre a gondolatra nincs szükségem", így az már nem tud magával rántani. 2. A második a gondolat-korrekció és -helyettesítés, amikor a mérgező kritikát azonnal egy pontos, önmagadat támogató mondatra cseréled – különben egyetlen meg nem kérdőjelezett gondolat is vírusként áraszthatja el az egész napodat. Segít, ha összeírsz egy listát a saját jó tulajdonságaidról és eredményeidről, és emlékbetörés idején felolvasod magadnak. Ilyenkor ugyanis átmenetileg épp az efféle emlékekhez zárul be a hozzáférésed. Erőforrásod lehet emellett a pozitív vizualizáció, azaz régi sikerek, biztonságos helyek, szerető emberek képének felidézése. 3. A harmadik eszköz az egészséges düh. A szégyen valójában önmagunk ellen fordított vád: gyerekként a szülők túl nagyok voltak ahhoz, hogy őket hibáztassuk, ezért magunkat hibáztattuk. Felnőttként ezt a haragot vissza lehet fordítani a kritikusra és oda, ahonnan ered. Meg lehet tanulni „Nem!"-et és „Elég!"-et mondani, valahányszor tetten éred a támadó hangot. Ez nem önostorozás, hanem egészséges önvédelem. 4. A negyedik a nézőpontváltás: kilépni a kritikus szűk, negatív fókuszából a megfigyelő én tágabb, valósághűbb látásmódjába. Ez lehet egy egyszerű esti rituálé is, amikor lefekvéskor nem a holnapi teendőkre gondolsz, hanem összegyűjtesz legalább tíz jó dolgot, ami azon a napon történt. Ezek többnyire lehetnek kisebb élmények, apró örömök is, például egy fülbemászó dallam, egy szép szín, egy finom étel, egy kedves találkozás. Idővel ez a gyakorlat felülírja a gyerekkorból hozott negatív alapszemléletet. Végül a mélyebb munkában ott a gyász: elengedni és meggyászolni azt, amit gyerekként nem kaptál meg. A belső kritikus gyakran épp ezt a gyászt akadályozza – ezért is fontos előbb kognitív szinten meggyengíteni. A külső kritikus leépítéséhez más eszközök és más megközelítések is szükségesek, hiszen ez a kritikus nem téged, hanem a körülötted lévőket támadja, amivel a kapcsolataidat rombolja le. Az első eszköz a gondolatmegállítás és a gondolat-korrekció, ez esetben a másokról szóló ítéletekre alkalmazva. Amikor észreveszed magadon, hogy valakit „mindent vagy semmit" alapon, feketén-fehéren minősítesz, állítsd meg a gondolatot, és emlékeztesd magad, hogy az emberek túlnyomó többsége alapvetően békés és jó szándékú, majd idézd fel a másik jó tulajdonságait. Figyelj arra, hogy a kritikus ítéletei nem valósak, és tartsd ezeket magadban, mert eltaszítják azokat, akikhez kapcsolódni szeretnél.Egy másik fontos eszköz a jelen tudatos megfigyelése és megélése (mindfulness). A külső kritikus ugyanis a múltból táplálkozik: a régi sérelmeidet vetíti a jelenben lévő kapcsolataidra, és egyfajta „nappali rémálmokat" pörget arról, ki és hogyan fog bántani. Ahogy visszatérsz az itt és mostba – a légzésedhez, a testedhez, ahhoz, ami valóban történik –, ezek a vádak elhalványulnak. Érdemes tudni, hogy a külső kritikus egyik állandó triggere a negatívumokra épülő hírfogyasztás: ha ezzel a „lelki gyorskajával" etetjük magunkat, könnyen bénító, mindent veszélyesnek látó éberségbe csúszunk.A harmadik, és talán a legfontosabb eszköz a kivetítés felismerése, azaz annak észrevétele, hogy a körülötted lévőkre csak rávetítesz egy régi mintát, ami alapján már hibáztatod is őket, elfedve ezzel a valóságot. Pete Walker egy kliense – külső kritikusának hatására – évtizedeken át a férjét hibáztatta, valahányszor keresett valamit. Akkor ismerte fel magában a kivetítés jelenségét, amikor egy alkalommal egy konyhai ollót keresve egyre dühösebben gondolt a férjére, sorolta magában az összes hibáját, sőt már a váláson kezdett gondolkodni, majd hirtelen megtalálta az ollót ott, ahová öt perccel korábban ő maga tette. Ekkor jött a felismerés: nem a férjére haragudott, hanem egy régi, megbízhatatlan szülőre – alkoholista apjára –, akinek a képét önkéntelenül rávetítette a férjére. Ennek hatására a férjét ostorozó külső kritikus elhallgatott, de azonnal bekapcsolt az önostorozó belső kritikus: „Hogy gondolhattál ilyet? Hogy lehetsz ilyen vak?" Ez a belső kritikus sírásig szidta. Végül olyan negatív állapotba került, hogy sem magáról, sem a harmincöt éve mellette élő, alapvetően jó férjről egyetlen jó dolgot sem tudott már felidézni. Ez a történet megmutatja azt is, hogy a két kritikus képes összejátszani egymással. A belső és a külső kritikus valójában egyazon érem két oldala: közös motorjuk a mindent-vagy-semmit, feketén-fehéren látó gondolkodás, amely egyszerre torzítja el a másokról és a magunkról alkotott képet – és épp ezért az egyik egy pillanat alatt átfordulhat a másikba. Sok gyerekkori traumatúlélő éveken át ingázik e két véglet között: hol mások hibáit sorolja vég nélkül, hol a sajátjait, és közben lemarad a legfontosabbról, az összetartozás élményéről.A negyedik eszköz az elfojtott harag felismerése. A külső kritikus egyik fő üzemanyaga ugyanis a gyerekkorban elfojtott, ki nem mondott düh, amely lassan fortyogó nehezteléssé alakul, és folyamatosan hibák keresésére késztet. Ez gyakran passzív-agresszív formákban szivárog ki: sértett visszahúzódás, viccnek álcázott piszkálódás, az elismerés visszatartása, vagy épp krónikus késés. A gyógyulás része, hogy ennek a haragnak egészséges, nyílt formában engedsz utat – oda irányítva, ahová valójában tartozik, nem az éppen melletted lévőkre.Az ötödik eszköz az intimitás védelme. A külső kritikus legmélyebb hatása az, hogy megakadályozza a sebezhetőség felvállalását: azt sugallja, mindenki más legalább annyira veszélyes, mint egykori nevelőink voltak, ezért inkább ne kérj segítséget, ne oszd meg a gondjaidat. A gyógyulás útja így épp az, hogy apró, biztonságos lépésekben megtapasztalod, hogy a valódi közelség nem veszély, hanem gyógyír. Az, hogy kinél melyik kritikus dominál, összefügg a 4F-típussal is: a lefagyó és a harcos típusok gyakran a külső kritikust erősítik, a behódoló típusok jellemzően a belső kritikust, a menekülő típusnál pedig bármelyik előfordulhat. A gyógyulás célja nem az, hogy soha többé ne szólaljon meg egyik kritikus sem. A cél az, hogy a mérgező kritikusok helyét átvegye egy támogató, önmagad mellett álló belső hang. Az agy neuroplaszticitása miatt ez lehetséges türelemmel és gyakorlással, így a kritikus egyre halkabb lesz. A gyógyulás egyik jele az, hogy a belső hang már nem szid, hanem kedvesen, tárgyilagosan figyelmeztet.Vannak esetek – főleg a gyógyulás kezdetén –, amikor nehéz szembeszállni a kritikusokkal. Előfordulhat, hogy belezuhansz a szorongásba, és nem találod a kiutat. Ez természetes, és nem gyengeség; ilyenkor érdemes külső segítséget kérni, mert egy felkészült szakember mellett képes leszel annyira megerősödni, hogy később már magadtól tudod kezelni az ilyen helyzeteket.A sorozat következő részében arról lesz szó, hogy ezek a régi minták miért ismétlődnek olyan makacsul: Eric Berne sorskönyv-elméletéről és a tranzakcióanalízisről – vagyis azokról a korai „forgatókönyvekről", amelyek szerint öntudatlanul újrajátsszuk a múltat. Dr. Dinnyés Álmos - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció Forrásjegyzék * Pete Walker: Komplex PTSD: Útmutató a teljes élethez. Útmutató és térkép a gyermekkori trauma feldolgozásához. Ford. Dr. Dinnyés Álmos, Dinnyés Lili és Iszak Noémi. Dinnyés Consulting Kft., Győr, 2026. (Eredeti: Complex PTSD: From Surviving to Thriving, 2013.) – a 9. és 10. fejezet (a belső, illetve a külső kritikus leépítése, a 14 támadási mód) alapján. * A Kritikusok – Hipno-Coach blog: https://hipno-coach.com/hu/blog/a-kritikusok/ * A FENT módszer: https://hipno-coach.hu/fent ---------------------------------------- KönyvajánlóA belső és a külső kritikus leépítésének teljes eszköztára Pete Walker Komplex PTSD – Útmutató a teljes élethez című kézikönyvében olvasható, amely lépésről lépésre végigvezet a gyermekkori trauma feldolgozásán. A könyv magyar fordításban is elérhető: cptsdhealing.eu
1956 – 2024 – 2026
dr. Zeke László | 10.22. 09:53
1956 óta 70 év telt el, a NER leváltását megelőző mozgalom szárba szökkenése óta pedig alig több, mint két esztendő. A nagy történelmi esemény, a forradalom 13 napja – amely hazánkat a világ figyelmének középpontjába helyezte – újra és újra nagy hullámokat vet, ahogy ezt láttuk 1989-ben és amit éppen most, a NER 2026-os bukásakor ismét átélhettünk. Azt hiszem, érdemes visszanéznünk a közelmúltba is, a két évvel ezelőtti időkbe, amikor még a mozgalomvezér gondolatra volt felfűzve, hogy "Ne féljetek!". Ahogy Bibó István példát mutatva mondta 1956-ban, miközben a parlamentben helyén maradt miniszterként bevárta a szovjet katonákat. Hogy tudjuk értékelni az áprilisi eseményeket – hogy történelmi időket élünk – érdemes visszagondolnunk erre a mögöttünk álló két évre is!2024 őszén még messze nem volt biztos, hogy a NER megbukik. Nem véletlenül vált a mozgalom akkori jelszavává, biztató üzenetévé, hogy “Ne féljetek!”. Én erre az időre úgy emlékszem, hogy akkor még a biztonság kedvéért divatban volt az álca, a maszk, ha más nem a sapka-sál, ami elrejt a Kandi kamerák elől egy-egyellenzéki rendezvényen. A fortélyos félelem visszafogta a közösségi médiában kommentelő, vagy akár csak lájkolni szándékozó kezeket. Közismertek azok a túlkapások, amikor a kirúgáshoz elegendő volt egy nevetős emoji, egy megosztás, esetleg egy támogató/elítélő komment. Munkáltatók figyelmeztették a beosztottakat a megfelelő viselkedésre. Szolgáltatók ódzkodtak nemcsak segíteni, hanem akár csak kiszolgálni gyanús alakokat, szervezeteket. Debrecenben, az ország második legnagyobb városában alig akadt hely, ahol TISZA-szigetek összejöveteleket tarthattak, a nevezetes országjárások alkalmával komoly kockázatot jelentett akár csak szállást adni, vendégül látni a NER politikájával nem kompatibilis egyéneket, szervezeteket. Akkoriban - ritka kivétel a Frida Kávézó - nem engedtek be tiszás rendezvényt sehova. Még az olyan “gyanús” rendezvényt sem, mint például egy beszélgetés Mérő Lászlóval a “Feröer effektusról”. (Miután gyanússá vált a DAB székházba tervezett esemény a Debreceni Akadémiai Bizottság nem merte vállalni annak kockázatát, hogy az ország egyik legnépszerűbb tudósát egy nyilvános beszélgetés erejéig vendégül lássuk a székházukban.) Két éve volt talán az első felvállaltan tiszás nyilvános kiállás egy nemzeti ünnepen Debrecenben, 1956 tiszteletére A debreceni TISZA Szigetek képviselői az ünnep előestéjén összegyűltek azon a helyszínen, ahol 1956. október 23. napján először dördültek el fegyverek: A Csokonai Színház melletti emlékműnél. Elhelyeztük a koszorúkat, mi is a „Lúdas Matyi TISZA Sziget – Debrecen” (az első, a városban alapított sziget) képviseletében. Éltem annak lehetőségével, hogy magam is megszólaljak. Mi más lehetett volna beszédem vezér fonala, mintsem az, hogy „Ne féljetek!”. Ezt írtam akkor erre a jeles alkalomra„Tisztelt Polgártársak, Kedves Barátaim! NE FÉLJETEK! '56 legfontosabb és legaktuálisabb üzenete itt és most: ez! Hősök előtt tisztelgünk, akik életüket, jólétüket áldozták azért, hogy soha ne kelljen féltenünk szabadságunkat.Élt itt valaha Debrecenben egy a sok-sok hős közül, akit úgy hívták, hogy Zeke László. Egy nagyon távoli rokon. Nem kívánok hősiességével érdemtelenül dicsekedni, csupán pár szót szeretnék szólni arról, hogy amióta tudok erről a nagyszerű emberről, azóta még büszkébb vagyok arra, hogy engem is Zeke Lászlónak hívnak!Nemcsak 1956 októberének végén, az euforikus napokban, hanem a november 4-e utáni nehéz időkben is bátran helyt állt, míg sokan ekkor már biztonságos fedezékbe húzódtak. NEM FÉLT! Tárgyalt a Kádár-féle Forradalmi Munkás Paraszt Kormánnyal, decemberben még sztrájkok szervezett, ami az utolsó nagyszabású tiltakozó akció volt Hajdú-Bihar Megyében. Mert ő NEM FÉLT! A sztrájkot végül a megerősödő kádári karhatalom szovjet tankok segítségével oszlatta fel.A 2024-es megemlékezésen - Fotó: A szerző archívumábólTudta, hogy le fogják tartóztatni. De nem NEM FÉLT: maga ment be a rendőrkapitányságra, mikor megtudta, hogy körözik. Igazának biztos tudatában bátran vállalta a felelősséget az ellene folyó koncepciós perben 1957. decemberében: "a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének" vádjával. NEM FÉLT megvallani, hogy valami szebb, jobb, igazságosabb társadalmat szeretett volna.NEM FÉLT vállalni a következményeket. Az 1963-as amnesztiával szabadult, teljes vagyonelkobzást követően kellett újrakezdenie életét. A 80-as évek végéig, megfigyelés alatt állt. Akkor, amikor sokan (akik nemrég még ellenforradalomról prédikáltak) már javában haszonélvezőivé váltak a rendszernek.Neki egészen más sors jutott. Emlékiratainak utolsó gondolatait idézem Filep Tibor könyvéből: "Feleségem és családom állapota miatt nap mint nap önmagammal kell szembenéznem! Kit bántottam meg? A családomat! Kinek tettem rosszat? A családomnak! (...) Lehet? Szabad itt magyarnak, becsületesnek, őszintének lenni? Magamba nézek: Igen! Kell! (...) Nem hiszem, hogy álnok, kétszínű, jellemtelen emberek fogják vezetni ezt az országot. Az idegen érdekek kiszolgálóinak el kell tűnniük!"NEM FÉLT és vállalta a megpróbáltatásokat, azért, hogy mi félelem nélkül lehessünk szabadok. Kedves Barátaim! Mindez azért fontos itt és most számunkra, mert a félelem, amitől megszabadítottak bennünket '56 hősei az nem csak a munkatáboroktól való félelem volt. Ugyanis a félelem nem ott kezdődik. Hanem ott, amikor egy lájkot félünk odatenni, amikor egy kommentet nem merünk megfogalmazni, amikor egy posztot nem merünk kitenni, amikor egy közösséghez nem merünk csatlakozni, amikor nem merünk bírósághoz fordulni akkor sem, ha igazunk van. Tartozunk Zeke Lászlónak és harcostársainak, azzal, hogy NEM FÉLÜNK, s Tisztelettel, hálával megőrizzük a hősök emlékét!”A beszédről készült filmfelvétel itt látható 2024 őszén még messze nem volt biztos, hogy a NER megbukik. A jelszó, a biztató üzenet, hogy “Ne féljetek!” valóra váltotta álmainkat. Érdekes lehet most utóbb felidézni, hogy ki, hogy élte meg az akkori eseményeket. Ki, mitől, kitől tartott, hol volt ekkor, esetleg milyen veszéllyel, negatív következménnyel kellett szembenéznie, ne adj’ Isten milyen hátrány érte. Ahogy a nagy történelmi fordulópontok esetében szoktuk felidézni, várom a személyes élményeket kommentben! dr. Zeke László - Nyitókép: A Szerző archívumából
Tavasszal levonulhat Mészárosék autópályacége – Már a feljelentést is megtették
Melczer Zsolt | 10.20. 21:07
A 23.000 milliárdos autópálya-koncesszió megszüntetéséről már tárgyalnak. Vitézy Dávid szerint 2027. április 1-jén a Magyar Közút veheti át az MKIF által kezelt utak üzemeltetését. A végleges megállapodás aláírásáról azonban még nincs nyilvános bejelentés.Szeptemberi írásunkban bemutattuk a 35 éves autópálya-koncesszió hátterét és a kormány megszüntetési szándékát. Azóta az ügy több ponton is előrelépett.Áprilisra tervezik az átadástVitézy Dávid október 9-i közlése szerint már elkészült egy mindkét fél által visszaigazolt emlékeztető, amely 2027. április 1-jét jelöli meg az átadás céldátumaként. A terv szerint a Magyar Közút venné vissza az MKIF által jelenleg üzemeltetett gyorsforgalmi utak működtetését. Az emlékeztető azonban még nem a végleges megszüntetési megállapodás. Az MKIF az MTI-nek október 7-én megerősítette, hogy folynak az egyeztetések a Közlekedési és Beruházási Minisztériummal. A részletekről a tárgyalások lezárásáig nem nyilatkozik. Vitézy az október 13-i Magyar Közlekedési Konferencián arról is beszélt, hogy az M1-es bővítése a szerződések rendezett lezárása után állami keretek között folytatódik.A feljelentést már megtettékA kormány október 14-i állapotot rögzítő nyilvántartása szerint a minisztérium szeptember 30-án feljelentést tett a fő MKIF-koncesszió miatt. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúját vetették fel. A nyilvántartás a nyomozó szerv eljárásáról még nem közöl információt.Brüsszel is kifogásolja a konstrukciótAz Európai Bizottság október 1-jén indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Álláspontja szerint a szerződés nem adott át elegendő működési kockázatot a magánpartnernek, ezért tévesen minősítették koncessziónak. A 2023. áprilisi és decemberi módosításokat is az uniós közbeszerzési szabályokba ütközőnek tartja. A kormány két hónapot kapott a válaszadásra és a szükséges intézkedések megtételére. Ennek eredménytelensége esetén a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet. Bírósági ítélet tehát még nincs, és az uniós lépés önmagában nem szünteti meg a szerződést. Az átadás céldátuma már ismert. Azt azonban továbbra is a végleges elszámolás és az állami üzemeltetés költségei mutatják majd meg, hogy a koncesszió lezárása ténylegesen mennyi pénzt takarít meg az országnak. Melczer Zsolt – Nyitókép: ÍgyÉlünk AI illusztráció
Energetikai átállás 3. rész - Környezettudatos szemlélet a 21. században
Dr. Szabó István | 10.20. 05:10
Egyéni és közös nemzeti érdekek az energetikai káoszban. Miben kell az eredményes energiaátmenethez a háztartásoknak és a vállalkozásoknak változniuk? Jók a felütések és igyekszünk a válaszokat is hozni. Most csak és kizárólag a villamosenergetikai és dekarbonizációs kérdésekkel foglalkozunk, és ahogyan korábban, most is megmagyarázom, hogy miért.Mindig felmerülő kérdés, hogy miért ennyire fontos a szén-dioxid?Egy átlagos magyar vagy egy átlagos Földlakó polgár kb. 400 kg háztartási szemetet termel évente. A szén-dioxid lábnyoma meg 6000 kg. Van még kérdés? Szerintünk nincs.Az előzőekben az energetikai stratégia újraalkotásának kérdéseivel foglalkoztunk. A helyzet nem könnyű, de nem is reménytelen. Hinni és bízni kell a technológiai innovációkban, amely segíti a gazdaságban, az energetikában a zöld átmenetet, a körforgásos gazdaság kiépülését. Ezek nehéz és javarészt újnak ható szavak és ezért is segítünk az értelmezésükben. A klímaváltozás, vagy klímaválság nem egy újkeletű dolog. Zajlik vagy 250+ éve, amióta James Watt (1769) feltalálta a gőzgépet és ezért egyre brutálisabb mennyiségben kezdték el bányászni és égetni a kőszenet. Később kőolajra és földgázra terelődött az ipar figyelme, mert az jobban volt szállítható, nagyobb volt a fűtőérték, jobb technológiákkal lehetett égetni, kényelmesebb volt a használata gépekben. De! Egyszer csak megtelt a kád!Milyen kád? Kérdezhetné a laikus olvasó. Hát, a szén-dioxidkád. Ennek a koncentrációja 430 ppm körüli, ami 0,00043-ad része a levegőnek. Ez nem tűnik soknak, sőt a szén-dioxid ebben a koncentrációban nem is mérgező gáz, szóval egyből adódik a kérdés: Mi is a baj ezzel? Hiszen a növények a dús CO2-t imádják! Ez szokott lenni a technikailag képzettebbek első ellenérve a megnövekedett koncentrációt, mint bajt bemutató közlést megtámadandó. Igen, a növények szeretik. Tény.Az elmúlt 1 M év légköri szén-dioxid történelme Ez azonban jelen „kád” problémakörben egy érdektelen hatás és a számunkra fontos, jelentős fizikai hatás az üvegház hatás (ÜHG). Ezt Arrhenius svéd fizikus több, mint 100 éve leírta. Az ÜHG hatás azt jelenti, hogy a Föld nevű bolygót egy láthatatlan paplannal bebugyoláljuk. Mi emberiség mindannyian együtt pont ezt tesszük! Teletöltjük a CO2 kádat, a légkört. A külső napsugárzás teljes spektruma behatol a légkörbe és annak fizikai jellemzői, szűrő- és sugárzásvisszaverő képességei megváltoznak.Ez a „légkörpaplan” felborítja a teljes bolygó energetikai egyensúlyt. A szennyezéssel a külső besugárzott napenergia becsapdázódik és az energia így a légkörben reked, vagyis a Föld nevű bolygót ez a többletenergia folyamatosan fűti. Itt nem pici rezsót képzeljünk el, hanem másodpercenként 9,3 hiroshimai atombombának (!!) megfelelő mennyiségű kiszabaduló energiát[1], amely másodpercenként és folyamatosan melegít mindent, ami a légkörben és azon belül van. Akit érdekel, a pontos leírása a folyamatnak (első Taylor modell) itt megtalálható.Tehát mint kiderült, nem babra megy a játék! A melegedést, az atomrobbantásokat meg kell állítani! Az remek dolog, hogy a „Madarak és fák napján” kisiskolások kirándulnak az erdőben és szétnéznek, tapasztalnak. De mit is látnak ott?Kidőlő, egy szárazabb erdőt látnak. Az erdei vadállatok nem találnak vizet, sok kisebb állat el is pusztul emiatt. Egy óvatlan túrázó véletlenül fel is gyújthatja az erdőt és kész a baj: Hektárnyi vagy akár fél megyényi erdő és aljnövényzet semmisülhet meg pillanatok alatt, ahogyan pár hete Őskü térségében és száz másik helyen az országban meg is történt. Az elégő erdő amellett, hogy azonnali CO2 kibocsájtást jelent, amely így további melegedést okoz, a tűz egyéb szennyezést és veszélyt is hordoz. Házak, raktárak is megsemmisülhetnek és ezzel akár egy irdatlan szennyezés is lehet a pici kis erdőtűzből. Tehát nemcsak hogy fokozottan védenünk kell az erdőket és az elővilágot, de ennél sokkal többet kell tennünk a mai biológiai világunk megőrzése és védelme érdekében. Amit tennünk kell: Le kell győzzük magunkat!Ez durva! A mai ember saját magát kell korlátozza, önmagát kellene uralja? Hogy? Minek? Kérdezhetnénk.A szemünk elől a média szelektív működése és zaja által szisztematikusan eltakart tény, hogy végveszélyben van a természeti világunk. Ez nagyon nagy fenyegetés, a lehető legnagyobb! Még a napi 800 ezer atomrobbantásnál (!!) felszabaduló energiánál is nagyobb baj. Ugyanis akármennyire is fájhat „nagy egójú” embertársainknak, tudományos berkekben az a szomorú helyzet állt elő, mint tudományos tény, hogy NEM AZ EMBER IRÁNYÍT.Mi a természeti világ részeként pici porszemek vagyunk, legyen bármilyen lézerkütyünk, zsebünkben a számítógép, vagy legyen akár űrhajónk, a természet léte a mi létünk alapja. Ha mi emberiség együtt megöljük a természeti világot, a bioszférát - a Gaia-t -, akkor nekünk is elkerülhetetlenül „nyekk” lesz. Ez a tény tudományosan bizonyított, de a hétköznapi halandók elől elrejtették, nem annyira publikált információ. Tehát most ismételten megerősítem, hogy végveszélyben vagyunk. Nagyjából minden komolyan vehető klímatudós egyetért azzal, hogy kb. 10 évünk van arra, hogy tegyünk valamit, egy lényeges irányváltást saját létünk, az egész világ és az emberiség érdekében. Itt jön képbe az, hogy mi egyének egyenként hogyan gondolkodunk a világról? Mi a szemléletünk? Mi hogyan állunk akár ehhez a „világvége” előrejelzéshez? Mit tehetünk fogyasztóként és vállalkozóként? Tehetjük, hogy 1. Lerázzuk magunkról a felelősséget, és 2. Tehetjük, hogy felismerve a problémát, azonosítva a probléma gyökérokát, beleállunk és megoldjuk.Egyénenként más-más a szemlélet, azonban érdemi eredmény csak akkor várható, ha a klímatudatos cselekvések egyirányba, a kibocsájtások jelentős csökkentése irányába mutatnak. És itt nem elég a madarakat és a fákat simogatni! Ide komoly és alkötelezett emberek kellenek a „gátra”! És az egész klímavédelmi hatás akkor jöhet létre, ha mindenki hasonlóképpen vélekedik a probléma gyökérokáról, a szennyezésekről és elköteleződik egyfajta jövőféltő, jövőmentő attitűddel a felmelegedés megállítása, egyfajta ökológiai tudatosság mellett. Ez lenne a kívánt szemléletváltás, az a fajta új típusú szemlélet, és a hozzá tartozó embertípus, amely önkorlátozó, a természet felsőbbrendűségét és így a megóvását kiemelt életcélnak tekinti. Lefordítva ezt a hétköznapokra mindez azt jelenti, hogy csökkentjük a fogyasztást, minden fogyasztást, megválasztjuk a szükséges javakat aszerint, hogy mennyire organikus vagy karbonsemleges az előállításuk, nem utazunk feleslegesen a világ másik felére nyaralni, optimalizáljuk az életünk minden részletét annak érdekében, hogy az általunk okozott környezetterhelést minimalizáljuk. Ez sok – mai szóval – lemondással is jár, persze ha ezt a környezettudatosságot, klímavédelmet és ökológiai szemléletet életünk meghatározó motivációjának alakítjuk, akkor mindez akár sportértéket és élményt is adhat annak, aki igazán jól csinálja mindezt. Hadd tegyem ide saját élményemet: Továbbra is kb. 3 ezer kilométert autózom havonta. De eközben mindösszesen 300 kWh energiát használok (10kWh/100km!) és zöldáram töltés miatt körülbelül 9,3 kg szén-dioxidot küldök a légkörbe havonta. Összehasonlításképpen egy robbanómotoros hasonló méretű autó 58 km alatt ugyanennyit bocsájt ki, vagyis a különbség hatalmas, 52-szeres! Az, hogy lényegében nulla kibocsájtással autózom, És ehhez nem kellett lényegében semmiről lemondanom, számomra élményt okoz és kicsit büszke is vagyok rá, hogy én nem mérgezem a környezetet és nem hagyok élhetetlen klímát az utódokra. Az, hogy az energiatermelés és CO2 előállítás egy autó motorterében vagy egy erőműben történik, az csak helyrajzi kérdés. Maga a mobilitás teljesítménye és szennyezése is lényegében az energetikai büdzsé része, így - ha úgy tetszik - már az autózás is az energiarendszer részét képezi. Csupán egy tisztán elektromos autó megvásárlásával is jelentősen tudjuk a saját karbonlábnyomunkat csökkenteni. Kevesebb, mint felére, a 4-7 tonnáról akár 2-3 tonnára is csökkenhet a személyes szén-dioxid lábnyomunk, ha átülünk egy villanyautóba. Dr. Szabó István - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Az új kormány felelőssége – 2026. április 12. után
Melczer Zsolt | 10.17. 07:42
Ötrészes interjúsorozatunk utolsó részében a Schadl–Völner-ügy kapcsán az új kormány felelősségéről olvashatnak. Az első, bevezető részben az ügy előzményei, a másodikban az ügyészség felelősségének jogi határai, a harmadikban a bíróság felelőssége, a negyedikben a korábbi kormány felelőssége, ebben a részben pedig az új kormányon számonkérhetősége olvasható. Az eddig történtekről és a további teendőkről kérdeztük dr. Zeke László ügyvédet, aki 33 éve folytat magánpraxist, televíziós műsorok jogi szakértője, rendszeres vendége az ATV Aktuál műsorának.Itt pedig már nem lehet azt számonkérni az új kormányon, hogy miért nincs Völnerrel szemben ítélet, mert arról a független bíróság dönt. Azt azonban már lehet kérdezni, mit tett hat hónap alatt azért, hogy maga a rendszer megváltozzon. Hat hónappal a kormányváltás után mi az, amit joggal kérhetünk már számon az új kormányon az igazságszolgáltatás gyorsítása és a politikai korrupció hatékonyabb üldözése terén?Nézzük részletezveMi az, amit hat hónap alatt reálisan már meg lehetett volna tenni?Könnyű nekem, így kibicelni, úgyhogy nem kell teljesen komolyan venni mindent, amit írok, mer annak jó része nyilván vágyvezérelt elképzelés anélkül, hogy azokat a körülményeket, bukatókat, nehézségeket pontosan ismerném, amelyek a kormány előtt állnak. De azért van, amire jó lett volna, ha nagyobb hangsúlyt fektetnek, illetve esetleg gyorsabban tudnak intézkedni. Látjuk, hogy felállt az NVVH, s azt is tapasztaltuk, hogy nem volt zökkenőmentes a vezet ki-, illetve megválasztása, a kulcsfontosságú helyetteseinek megválasztására is még csak most került sor. Lehet, hogy jó lett volna ennek a hivatalnak a szerepét, feladatait hamarabb és talán kicsit másképpen fókuszálni.Azon túl, amit nagyon sokan fejtegettek már a szerepfelfogás kapcsán (hogy mennyire kell ennek szervnek társadalomtudományi elemzésekbe bocsátkoznia a bűnüldözés és vagyonvisszaszerzés gyakorlati feladataihoz képest) jó ötletnek tartottam volna, ha (akár ez a szerv, akár egy másik ügyészségtől független, szakosodott szerv) azt a szerepet is megkapja, hogy a vádmonopóliummal bíró ügyészség vezetőinek, szereplőinek a mulasztásaival (eljárások lassításával, blokkolásával, akadályozásával) kapcsolatban vizsgálódhasson befolyásmentesen. Nem tartom kielégítőnek azt, hogy az adott esetben bűncselekményben érintett ügyészeket saját berkeken belül az ügyészek vizsgálják, ahogy tették ezt például Magyar Péter elhíresült hangfelvétele kapcsán. Látva, hogy az NVVH milyen ügyeket (és mennyi ilyen ügyet) von magához, milyen szakember problémákkal küzd jó lett volna egy picit előre dolgozni és azokat a korrupciós gócpontokat (közbeszerzési huszárok, KEKVA umbuldák, rejtélyes politikus gazdagodások ügyei pl.), amelyekről a széles nyilvánosság előtt már jóval a kormányváltás előtt nyílt közbeszéd folyt lehetett volna előzetesen feldolgozni. Lehet, hogy voltak/vannak ilyen munkacsoportok, szakemberekből álló teamek, amelyek ezt a feladatot ellátták, de az biztos, hogy ennek eredményét még nem nagyon látjuk. Nyilván jó lett volna, ha hamarabb van legfőbb ügyész, ha gyorsabban történik meg (vagy nem kellene még mindig várni arra, hogy megtörténjen) kulcs fontosságú pozíciók betöltése, ha a „káderek” kiválasztása gördülékenyebben megy. (Már a képviselőjelöltek kiválasztásának folyamatában, „hajnalok hajnalán” a hírek szerint kb. 8.000 pályázatot adtak be tettre kész emberek (nemcsak országgyűlési posztra), akik pályázati anyagit szűrték, személyes interjúztatás, HR vizsgálatok, tesztek, pszichológiai vizsgálatok sorával történt meg a felmérés, amihez képest kicsit lassúnak tűnik az, hogy fél év elteltével még mindig nincs kormánymegbízott a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal élén. Ugyanakkor tudjuk, hogy a személyi kérdések rendezése sok esetben egyáltalán nem a Kormányon múlik kizárólagosan. Összességben nem hiszem, hogy az a tempó, amit a kormány diktál kifogásolható; elvárni, hogy ennél megfeszítettebben kellene dolgozni nem reális. A „világ szeme” inkább a régi és új hatóságokon, rendőrökön, nyomozókon, ügyészeken, bírákon van! Elvárható-e ennyi idő alatt büntetőeljárási szabályok módosítása vagy legalább azok előkészítése?Ezen jogszabályokat igen nagy tempóban módosítják, ezt már látjuk (elég egy pillantást vetni az NVVH törvény egyéb jogszabályokat módosító rendelkezéseire). Ebből láthatjuk azt is, hogy nagyon komoly előkészítő munka folyik a jogszabály előkészítés területén is. Ezzel nem hiszem, hogy komoly gond lenne. Egyébként pedig a folyamatban lévő büntetőügyekben egy jogállamban annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy az idő közben bekövetkezett változások nem lehetnek az eljárás alá vont terheltekre nézve hátrányosabbak (ha úgy tetszik szigorúbbak). Büntetést, hátrányos jogkövetkezményt nem lehet visszamenőlegesen alkalmazni. Amúgy sem az eljárásjogi szabályok szigorán, hanem a jogszolgáltatás feltételrendszerén, illetve az abban részt vevő személyek attitűdjén múlik a siker. Szerintem. Sajnos nehéz az államháztartás mai helyzetében komolyabb technikai, személyi feltételeket teremteni egyik napról a másikra, így önmagában határidők beiktatásával, szigorításával nem lehet érdemi változást elérni. Jelenleg tehát nem ezen múlik az eljárások gyorsítása. Viszont a szemléleten lehet és kell is változtatni. Lehet-e speciális határidőket vagy eljárási szabályokat bevezetni a kiemelt korrupciós ügyekre?Elvileg nincs kizárva ez a lehetőség. A cégbírósági eljárás menetében például, amikor a „hőskorban” először vetődött fel, hogy az elhúzódó cégbejegyzési, cégadat módosítási ügyek veszélyeztetik a jogbiztonságot bevezettek egy olyan rendszert, ami digitalizálta a folyamatot és a határidőben bíró által el nem bírált kérelmeket automatikusan bejegyezte.Ez persze Damoklész kardjaként lebegett a bírók feje felett, hiszen, aki a kérelem elbírálására megadott határidőn belül nem intézkedett, azt jelezte a rendszer (a bíró pedig megnézhette magát). Volt is felháborodás ebből bíró körökben, viszont a rendszer azóta is olajozottan működik, az ügyintézés lassúsága nem veszélyezteti az üzleti élet jogbiztonságát. Kérdés, hogy mivel lehet ezt kiváltani korrupció tárgyában folyó büntetőügyekben. Lehet soronkívüliséget, fokozott tárgyalási tempót (heti két tárgyalási nap helyett fokozottabb személyes jelenléttel járó aktívabb tárgyalótermi munkát előírni), de mindez hiába, ha nincs leíró, megfelelő számú bíró, vagy nincs modern technológia (AI technológiával felgyorsított ügy elemzés, automatikus hangról jegyzőkönyvező szoftver, mindenhol üzembiztosan működő táv-tárgyalóterem stb.). Mit lehet tenni a bírói, ügyészi és nyomozói kapacitás növelése érdekében?Növelni kell a létszámukat, képezni kell őket a modern technológia alkalmazására, biztostani kell számukra a hatékony munkavégzéshez szükséges feltételeket. Fokozott elvárásokat kell velük szemben támasztani, amely elvárásokat számonkérhetővé kell tenni. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy bárkinek beleszólást kell engedni a konkrét ügyek intézésébe, viszont a munka intenzitása, az elvárható mennyisége területén szűrni kell az alkalmasságot sokkal hatékonyabban, ahhoz képest, mint amit ezidáig láttunk. Kezdeményezhető-e az előző időszak politikailag érzékeny korrupciós ügyeinek intézményi átvilágítása úgy, hogy az ne politikai leszámolás, hanem jogállami szakmai vizsgálat legyen?Ez nem kérdés. Ez elvárás a társadalom részéről. Az emberek viszolyognak attól, hogy a politikusok előjogokat élveznek. Különösen igaz ez bűncselekmények esetén. A bűnüldözés akkor válik a pártpolitika eszközévé, ha a politikust azért vonják felelősségre, mert politikus és nem azért, mert bűnöző. Ha a politikus bűnt követ el, azzal bűnözővé válik, ami „felülírja” politikusi minőségét. Onnantól már nem politikus, hanem gyanúsított, vádlott, majd elítélt. Nincsenek „előjogai”. Pont annyira illeti meg az ártatlanság vélelme, mint bármelyik más állampolgárt és kész. A politikusi minőség inkább súlyosító körülmény, semmiképpen nem valamiféle privilégium. Milyen módon lehet megvizsgálni a korábban megszüntetett vagy félbehagyott nyomozati szálakat?A félbehagyott, el sem kezdett nyomozás újra nyitható, az eredményesség gátja az elévülés, ami minimum 5 év, illetve az adott cselekmény büntetésére kiszabható szabadságvesztés büntetés felső határa. Bíróság előtt lezárt ügyekben rendkívüli perorvoslatok adhatnak erre lehetőséget. Új, az alap ügyben nem vizsgált, de a megítélésre lényeges hatással lévő bizonyíték felbukkanása esetén perújítással, a törvénysértéssel hozott ítélet esetén pedig felülvizsgálati kérelemmel. Milyen rendszerszintű eszközökkel segítheti elő az új kormány, hogy a már folyamatban lévő és a jövőbeni, hasonlóan összetett korrupciós büntetőeljárások észszerű időn belül lezáruljanak?Azt gondolom, hogy egyik célja az NVVH felállításának éppen ez. Hol van az a pont, amikor már nem elegendő arra hivatkozni, hogy az igazságszolgáltatás problémái az előző kormány örökségéből származnak?A kormányzás felelőssége ma már a TISZA Párt felelőssége. Azt a választópolgárok döntik el országgyűlési választásokon, hogy mi az, amiért már a regnáló kormányt teszik felelőssé és mi az, amiért nem. Ezt a döntést több tényező összhatás alapján hozzák meg. Ha például az ország helyzete javul, a gazdaság termelékenysége nő, tehát lesz pénz a fejlesztésre és az ennek ellenére elmarad is, akkor jogos lesz az elégedetlenség. Egyelőre (és tartok tőle, hogy ez még jó ideig így is lesz) várat magára az, hogy a mostani kormányt tegyük felelőssé a korszerűtlen feltételek között, létszámhiánnyal küzdő, csetlő-botló jogszolgáltatás hibáiért. KulcskérdésMikor válik egy örökölt igazságszolgáltatási probléma az új kormány saját felelősségévé? Hat hónap után mely változások hiánya kérhető már jogosan számon, és melyekhez kell még objektíve több idő?Ha elmarad a felelősségre vonás; ha nem szűnnek meg azok a jelenségek, amelyek leginkább kiverték a biztosítékot a Fidesz esetében, illetve rendre megismétlődnek; ha nem érezzük, hogy a joghoz való hozzáférés egyszerűbb, hatékonyabb lesz és minket szolgál, közelebb áll igazságérzetünkhöz, akkor ez már nem egy örökölt probléma lesz, hanem a TISZA saját problémája.Hat hónap egy rendszerszintű átalakítás esetében még nem időtáv. Egyelőre értékelnünk kell a jól látható erőfeszítéseket. Szerintem a ciklus felénél már lesz mire visszatekinteni, lesz mit értékelni. Négy év elteltével pedig - ha tetszik, ha nem - úgyis lesz egy átfogó „értékelés”: a választás.ÖsszegzésKi, miért és milyen mértékben felelős, és főleg ki és mit tudna most tenni a Schadl–Völner-ügyben? Ez az ügy már bírósági szakban van. A bíróság döntésére várunk. Az eljárást a bíró vezeti, a vádat az ügyész képviseli, a védelem pedig teszi a dolgát. Ez a hosszú végjáték, ők a szereplők, innentől másnak ebbe beleszólása nincs. Ahogy Mark Twain mondta: „Mindenki jó valamire, ha más nem, hát elrettentő példának.” Ez az ügy, azzal, hogy hetedik éve húzódva még a jogerőig sem jutott el mindenképpen eklatáns elrettentő példa. Főleg, hogy az egész ország hallotta az elhíresült lehallgatási hangfelvételeket, olvasott a legfelháborítóbb tényállási elemekről, szembesült azzal, hogy az igazságügyi államtitkár egy percig nem állt kényszerintézkedés alatt, hogy esetében nem merült fel a bizonyítékok eltüntetésének, a tanúk befolyásolásának, az összebeszélésnek veszélye, hogy komoly értékű lefoglalt vagyontárgyakat, ügyvédi praxisát visszakapta, az ellene indult ügyvédi fegyelmi eljárás elévülés folytán megszűnhetett, hogy eközben Schadl úr luxusban „előre törleszti” büntetését és az egyszerű emberek számára elképesztő mértékben profitál abból a végrehajtói praxisból, ami mára „végrehajtó maffia” néven híresült el a közbeszédben, szóval mindennek nagyon rossz az optikája. Azt várjuk a kormánytól és a törvényhozástól, hogy ez ne így legyen a jövőben az ilyen jellegű és súlyú ügyekben. Ha ma azt kérdezzük, hogy miért nincs még mindig ítélet a Schadl–Völner-ügyben, hogyan osztaná meg a felelősséget az ügyészség, a bíróság, a korábbi kormány által kialakított rendszer és az április 13. óta hivatalban lévő új kormány között?Azért szavaztunk a rendszerváltásra, hogy az állam olyan alrendszerei is, mint amilyen az igazságszolgáltatás megváltozzon. Megszűnjön a politikai befolyás, akár direkt befolyásról, akár a fortélyos félelem miatti öncenzúráról, félelem vezérelte elvtelen alkalmazkodásról van szó. Ebben a változásra váró rendszerben - amelyet leuralt a Polt Péter által vezetett ügyészség a maga vádmonopóliumával - a rendszer működésének hibáiért az elsődleges felelősnek én az ügyészséget, leginkább annak leváltott első számú vezetőjét tartom. Aztán jön a bíróság, ahol megjelent ugyan az a hang, amit Laczó Adrienn - a rendszerből látványosan kiugró, éles, határozott kritikát megfogalmazó egykori bíró képviselt -, ahol sor került bíró tüntetésre is, de mégiscsak azt tapasztaltuk, hogy a bírák java része - arra hivatkozva, hogy nem politizálhat - óvatosan távol tartotta magát a konfrontációtól és inkább hallgatott, csendesen asszisztált a rendszer működéséhez. Ehhez az alapot a NER építette ki. Az új kormány nyilván bármilyen szinten csak akkor felel, ha alapjaiban nem változtatja meg a rendszert, nem váltja be ígéreteit. Az elmúlt fél év tapasztalatai alapján azt gondom ettől nem kell tartani. Az előző részekben körbejárt témákI. rész - Ki mit mulasztott – és ki mit tehet most?II. rész - Mit mulasztott az ügyészség?III. rész – Korábbi kormány - Mit mulasztott el a rendszer? dr. Zeke László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Az orosz-ukrán konfliktus történelmi háttere – A kozák szabadság születése
Az orosz-ukrán konfliktus történelmi háttere – A Birodalom felemelkedése
Lukács Gábor | 10.09. 07:21
Ahogy a címből is kitűnik, a fő célom e sorozatban nem más, mint bemutatni a lehető legérthetőbben a szomszédunkban zajló konfliktus hátterét, és ezen keresztül érzékeltetni, hogy a múlt árnyéka milyen hosszan tudja a jelent és a jövőt betakarni. Azért tartom ezt szükségesnek, mert rendkívül sok hírt kapnak az emberek a háborúról, de sokszor ennek ellenére mégsem érthető teljesen, hogy mégis milyen folyamatok vezettek ahhoz, ami 2022. február 24-én kulminálódott. E sorozat első része a teljesség igénye nélkül egy rövid áttekintést próbál mutatni a Kijevi Rusztól a korai orosz állam felemelkedéséig. A közös bölcső és a mongol viharA történet a 9. században kezdődik a Kijevi Russzal. Ez a hatalmas és virágzó államalakulat volt a mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország közös történelmi bölcsője. Kijev a korabeli Európa egyik legnagyobb kulturális és kereskedelmi központjának számított. Kulcsfontosságú fordulatot jelentett, amikor 988-ban Vlagyimir fejedelem a bizánci rítusú (ortodox) kereszténységet választotta államvallássá, ezzel összekötve a térséget az európai kultúrkörrel.Ennek a virágkornak a 13. században a mongol (tatár) hódítás vetett véget. Kijevet 1240-ben a földdel tették egyenlővé. A Kijevi Rusz, az egységes rusz állam ezzel darabokra hullott és széttagozódott sok-sok kisebb nagyobb fejedelemségre. Azonban az megállapítható, hogy míg a keleti területek és fejedelemségek a tatárok (nevezetesen az Arany Horda) közvetlen befolyása alá kerültek vagy adófizetők lettek, addig a nyugati és déli területek (a mai Ukrajna és Fehéroroszország magva) fokozatosan felszabadultak a mongol nyomás alól, de nem önálló államként, hanem új, nyugati irányultságú európai birodalmak részeként születtek újjá. Ez egy nagyon fontos pont. Ugyanis itt ki kell emelni, hogy a mongol befolyás végett a keleti fejedelemségek a tatár minta alapján erősen központosított, despotikus hatalmi mintát vettek fel. Ez a minta pedig a Moszkvai Nagyfejedelemségben csúcsosodott ki, amely a 14. századtól kezdve folyamatosan egyre és egyre erősebbé vált, olyannyira, hogy 240 év adófizetői státusz után 1480-ban III. Iván fejedelem legyőzte az Arany Hordát az Ugra folyó menti csatában és ezzel véget vetett a tatárok uralmának. A kialakult hatalmi űr lehetőséget teremtett arra, hogy a fejedelmek fokozatosan kitöltsék azt. Ez rendkívül gyorsan zajlott, a kor viszonyaihoz mérten és 1556-ra a krími tatár kánságot leszámítva, minden tatár államot bekebelezett az 1547-től (IV. Iván cárrá koronázása) Orosz Cárságnak nevezett államalakulat. Miért is fontos ez?Azért, mert tatárok feletti győzelmek adták meg a végső önbizalmat és jogalapot ahhoz, hogy a moszkvai uralkodók szintet lépjenek. Addig a tatár kánokat tekintették felettes uralkodónak. Érdekes, de tény, hogy a cár címet például IV. (Rettegett) Ivánig nem más, mint az Arany Horda kánja viselt. Miután a tatárokat térdre kényszerítették, Moszkva büszkén hirdethette, hogy immár teljesen független, és az uralkodó felveheti a cár (császár) címet, mivel nincs felette álló földi hatalom. IV. Iván cárrá koronázásával és a tatárok legyőzésével pedig elkezdődött az orosz állam terjeszkedése a szélrózsa szinte minden irányába. Logikus, hisz sikerült a nagy riválist kiiktatni, ezzel rengeteg erőforrás felszabadult, amit valahova át kellett csoportosítani. A cárság megalakulásával elkezdődik a nagy keleti terjeszkedés a hatalmas Szibéria felé, megkezdődik a kacsingatás nyugatnak és délnek is. Ez a hatalmas lendület pedig egyenesen a mai ukrán földek felé fordította a fiatal Orosz Cárság tekintetét. Moszkva uralkodói a tatárok legyőzése után már az „Egész Rusz” egyetlen törvényes urainak tekintették magukat. Számukra a korábbi Kijevi Rusz nyugati területeinek megszerzése nem hódítás, hanem az ősi juss visszakövetelése volt. Csak, hogy miközben keleten felépült ez a mongol mintákból táplálkozó, kíméletlenül központosított cári egyeduralom, a Dnyeper folyótól nyugatra egy teljesen más világ jött létre.A mai Ukrajna területei évszázadokon át a Lengyel–Litván Nemesi Köztársaság részeként éltek. Ez a közeg elhozta számukra a nyugati jogrendszert, a reneszánsz műveltséget, a vallási sokszínűséget és a korhoz mérten szabad, "demokratikus" berendezkedésű kozákság megszületését. Lukács Gábor - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
A korábbi kormány felelőssége – 2026. április 12-ig
Melczer Zsolt | 10.07. 09:34
Ötrészes interjúsorozatunk negyedik részében a Schadl–Völner-ügy kapcsán a korábbi kormány felelősségéről olvashatnak. Az első, bevezető részben az ügy előzményei, a másodikban az az ügyészség felelősségének jogi határai, a harmadikban pedig a bíróság felelőssége olvasható. Az eddig történtekről és a további teendőkről kérdeztük dr. Zeke László ügyvédet, aki 33 éve folytat magánpraxist, televíziós műsorok jogi szakértője, rendszeres vendége az ATV Aktuál műsorának.Itt már nem a konkrét vádról vagy ítéletről, hanem arról van szó, milyen igazságszolgáltatási rendszert működtetett a korábbi politikai vezetés.Milyen jogi, intézményi és politikai felelősség terheli a 2026. április 12-.ig hivatalban lévő kormányt azért, hogy egy ilyen súlyú korrupciós ügy éveken keresztül érdemi lezárás nélkül húzódhatott?Nézzük részletezveA korábbi kormánynak milyen lehetőségei voltak arra, hogy a bírói és ügyészi függetlenség megsértése nélkül gyorsabb és hatékonyabb büntető igazságszolgáltatást teremtsen?Tizenhat év rendkívül hosszú idő. Ez elegendő kellene legyen arra, hogy strukturális változtatások is megvalósulhassanak, ne csak toldozás-foldozás legyen a jogszabályok tengerében, esetleg kísérletezés, rosszabb esetben korrupció-gyanús szamárságok áterőltetése. Az eljárásjogi törvények átalakítása elvileg megvalósult, de – az eltelt idő és a megtapasztalt gyakorlat ezt már visszaigazolta – ez nem sikerült valami fényesen. Akár a polgári perrendtartás, akár a büntetőeljárás átfogó, új szabályozása nemhogy gyorsított volna, hanem inkább újabb problémákat generált (amellett, hogy egyáltalán nem tapasztaljuk a gyorsabb, hatékonyabb ügyintézést). Olyan új - vagy újraértelmezett - jogintézmények, mint amilyen a vagyonosodási vizsgálat, vagy egy precízebb, súlyos jogkövetkezményekkel járó képviselői vagyonnyilatkozati eljárás is sokat mozdíthatott volna elő a furcsa meggazdagodások, közszférában dolgozó, milliárdossá lett politikusok ügyében. De ehhez politikai akaratra lett volna szükség és mi sem áll ettől távolabb egy maffiaállamban, mint efféle akaratnak engedni. Aztán láttuk, hogy EU-s kényszer hatására felállt ugyan az Integritás Hatóság (IH) (Bíró Ferenc vezetésével), amely hatóság feladata éppen a kormányzat irányítása alatt álló szervezet és a vele kapcsolatban álló intézményrendszer korrupcó-gyanús ügyeinek a feltárása, vizsgálata, de mint láttuk ennek az intézménynek a vezetőjét nem védi a mentelmi jog, így éppen annak a kormányzatnak alárendelt szerveknek áll módjában őt megvádolni, akiket kellemetlenül érinthet a hatóság vizsgálata. Ebből aztán az lett, hogy Bíró Ferencet – aki (nekem nagyon úgy tűnik) nem „bábozta el”, az IH működését, hanem komolyan vette a dolgát és vizsgálatokat folytatott, feljelentéseket tett – meg is vádoltak megítélésem szerint mondvacsinált ürüggyel, hogy elmozdítsák hivatalából. (Azt hiszem ez talán törvényszerű is, ha tényleg maffia-állammal van dolgunk.) Aztán láttuk, hogy az Orbán-rezsimnek nem nagyon volt kedve az Európai Ügyészséghez és olyan speciális szervezetet sem állított fel top nyomozókból és ügyészekből, mint amilyen a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Az ügyészség (Polt Péter közvetlen irányítása alatt) sem kapkodott, fel sem merülhetett a vádmonopólium hatékony megosztása, illetve az igazságszolgáltatás szereplőinek esetleges felelőssége. Mint látjuk napjainkban, ahogy iszonyatos sebességgel pörögnek az ügyek már annak nagyon komoly ösztönző ereje volt a hatékony munkának, hogy láthatóan komoly szándék mutatkozott ezeknek az új intézményeknek a működésbe hozására. És természetesen lehetőség lett volna a tárgyi és személyi, technikai feltételek hatékony, célszerű bővítésére is, aminek bőven lett volna tere 16 év alatt. (De a megvalósult „fejlesztések”, mint pl. az elektronikus földhivatali rendszer, az „E-ing” nemhogy a hatékonyság fejlődésével járt, hanem büntetőfeljelentésbe torkollott a feleslegesen eltapsolt 16 milliárd forint miatt, amiért egy teljesen használhatatlan rendszert igyekeztek nekünk eladni.)Ha évek óta ismert probléma volt, hogy súlyos büntetőügyek öt-tíz évig is elhúzódhatnak, felvet-e politikai felelősséget, hogy nem történt megfelelő rendszerszintű változtatás? Nyilvánvalóan felvetődik a politikai döntéshozók, az ágazatot vezető igazságügyi miniszter és közvetlen kollégái politikai felelőssége, főleg ilyen hosszú idő elteltével, főleg, hogy Völner Pál személyében olyan ember keveredett bele rendszer szintű korrupció gyanújába, aki az igazságszolgáltatási ágazat élén a második ember volt (aki a gyanú szerint már az eskütétel napján vett át korrupciós pénzeket). Közismert ezen túl a rendszerváltást lényegében elindító hangfelvétel sorsa és tartalma, amiből felsejlik, hogy a regnáló igazságügyi miniszter szerint nincs kiút a maffia kormányból (ahol őt nem azért „tartják”, hogy külön véleménye legyen), meg hogy a bűnügyi iratokat politikusoknak módjában áll manipulálni. Hozzáadódik ehhez azon fideszes képviselők ügye is, akik súlyos cselekmények miatt álltak éppen büntetőeljárás alatt, miközben a mentelmi jog fedezékében szavaztak a parlamentben. Azon túl, hogy Völner Pálnak és Varga Juditnak is távoznia kellett a posztjáról mindezekért a politikai felelősséget a Fidesznek vállalnia kellett. Ez is benne van a választások számukra katasztrofális eredményében.A megfelelő bírói, ügyészi, szakértői és technikai kapacitás biztosítása mennyiben volt kormányzati felelősség?Ki másnak, ha nem nekik kellett volna ezeket a feltételeket biztosítani? A gyengén teljesítő gazdaság nem adott lehetőséget a szükséges változtatások kivitelezésére; a propagandára, a hatalom megőrzésére, a szavazatok megszerzésének céljával „helikopterről szórt milliárdok” elzárták a forrásokat a tárgyi és személyi feltételek megteremtése elől. Egy bíró foglalkoztatása nagyon sokba kerül, ugyanakkor az őt kisegítő, megfelelően képzett asszisztencia (pl. leírók, technikai munkatársak) nélkül nem tud hatékonyan működni. Sem a magasabb fizetésért, sem újabb bírák csatasorba állításával. Hiába van elektronizálva a kapcsolattartás rendszere, ha nincs megfelelő minőségű monitor a bíró előtt a tárgyalóban, vagy a bírónak nincs elég képzettsége, gyakorlata használni a modern technikát. Olybá tűnik nekem ez a rendszer, mint amikor a régi kabaré tréfában azt láttuk, hogy a Szovjetunióban megirigyelték az amerikai ital automatákat ezért ők is „automatizáltak”: beültettek egy embert egy fém dobozba, hogy így szolgálják ki az elvtársakat. Úgy tűnik, hogy csili-vili, full elektronikus rendszer működik a bíróságokon ugyanakkor az ügyvéd kénytelen az elégtelenül működő, rendkívül kényelmetlen rendszerbe valahogy „bepréselni” a beadványokat, mellékleteket, bizonyítékokat, már amit lehet, majd ugyanezt az irat anyagot egy szerencsétlen bírósági alkalmazott kénytelen kinyomtatni, pénzt, időt, energiát nem sajnálva (hogy csak egy példát mondjak). Szerintem hosszú évek óta abszolút túltermelés van jogászokból, a humán erőforrás tehát elvileg nem lenne gond. Hogy az ügyészség, a bíróság nem tud még nagyobb létszámú szakképzett jogászt, technikailag felszerelt munkahelyet, hatékonyan működni képest szoftvereket, az eljárásokat gyorsító metódusokat biztosítani az mindenképpen kormányzati felelősség. Felvethető-e a korábbi politikai rendszer felelőssége azért a bizalmi válságért, amely a politikailag érzékeny korrupciós ügyek ügyészi kezelésével kapcsolatban kialakult?A nyilván. Viselte is: nagyon csúnyán megbukott! De sajnos a jelenlegi hatalom is kénytelen bajlódni ezzel a problémával. Felállt az NVVH, de még mindig nincs meg a teljes stáb, még a kiemelten fontos elnökhelyettesi pozíciókból is hiányzik három vezető. Hiányoznak az ügyészek, nyomozók a rendszer felépítéséhez és lehet, hogy ha az NVVH-hoz kerülnek ezek az emberek, akkor meg az eredeti munkahelyükről fognak hiányozni. Látjuk, hogy az égetően hiányzó legfőbb ügyész kiválasztása során is érződik a bizalmatlanság, ebben a kérdésben nincs meg az összhang a köztársasági elnök és a TISZA frakció között. Az elmúlt 16 évben olyan mértékben amortizálódott az ügyészségbe vetett bizalom főleg a politikailag érzékeny ügyekben, hogy nagyon nehéz lesz ezt visszaépíteni. Sokakban felvetődik, hogy akár az NHHV-nak, vagy egy másik, a mostani ügyészségtől független szervnek feladatául kellene szabni, hogy az elmúlt évek „elbábozott”, „elszabotált”, „lealibizett” (kinek hogy tetszik) büntetőügyeiben vizsgálják meg az ügyészség felelős vezetőinek, munkatársainak a felelősségét: kik voltak azok, akik nem intézkedtek, akik leállítottak ügyeket, altattak ügyeket, mert ezt a feladatot nyilvánvalóan nem tudja maga az ügyészség ellátni. (Alárendelt, beosztott ügyészek nem fogják adott esetben a saját főnökeik mulasztásait, kötelezettségszegéseit vizsgálni, feltárni.)Ha utólag kiderülne, hogy bizonyos korrupciós szálakat nem vizsgáltak kellő alapossággal, ez kizárólag az ügyészek szakmai felelőssége lenne, vagy felmerülhet az akkor működő intézményi rendszer felelőssége is?Büntetőjogilag egy „intézményi rendszer” nem vonható felelősségre. A jogszolgáltatás rendszerének hibái kijavításáért a politikai rendszer felelős (nem büntetőjogilag, hanem politikailag). Hogy nem vizsgáltak kellő alapossággal ügyeket annak személyében csak egy feladatát rosszul végző bíró, ügyész, vagy nyomozó lehet a felelőse. A rendszer, ami esetleg megakadályozza, hogy ők jogszerűen, lelkiismeretük szerint végezzék munkájukat. A Polt Péter által vezetett, irányított ügyészség munkája felett a bíróságnak semmiféle kontroll szerepe nincs (kivétel az a ritka eset, amikor az ügyész ellen indul eljárás). A vádmonopólium, a vádhoz kötöttség miatt például egy bíró nincs abban a helyzetben, hogy érvényesítse az állam büntetőjogi szigorát egy folyamatban lévő eljárásban, ha a tárgyalóteremben elé került bizonyítékok alapján világosan látja, hogy más is bűnös, mint a vádlott. (Csak összehasonlításképpen: ha egy posztoló rendőr szolgálatban látja, hogy valaki bűncselekményt követ el és nem intézkedik, akkor ezzel hivatali visszaélést követ el.) Az intézményrendszert tehát nem „felelősségre kell vonni”, hanem megváltoztatni. Jelenleg ezen az úton vagyunk. Az NVVH felállítása, az Európai Ügyészség befogadása, a kompromittálódott vezetők leváltása, a vádmonopólium megszüntetése, az eljárásjogi szabályok sokrétű megváltoztatása, valamint az, hogy a „hagyományos” nyomozó- és vádhatóságok az április 12. napját követően jól érzékelhetően más intenzitással és szemlélettel dolgoznak erre utal. KulcskérdésMennyiben tekinthető a Schadl–Völner-ügy elhúzódása egyetlen büntetőeljárás problémájának, és mennyiben az április 12-éig működő igazságszolgáltatási rendszer tünetének?Ezt az ügyet az éppen most múló rendszer „állatorvosi lovának” tekintem. Úgy is fogalmazhatnék, hogy Schadl és Völner uraknak az a „szerencséje”, hogy az ügy a „múlt rendszerben” indult és javarészt zajlott. Jó összehasonlítási alap lesz ez az ügy az április 12. napját követő eljárásokhoz. Már most nagyon szembeötlő például a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eltérő bánásmód. Látjuk, hogy míg Völner Pálnak sikerült elkerülnie a letartóztatást (azzal, hogy önként ment be az ügyészségre), míg ugyanez már Seszták úrnak nem sikerült... Azt gondolom a – látva a Fásy családdal, Hankó Balázzsal és államtitkárával, a fővárosi polgármesterekkel és még sok mindenki mással történteket – ma már nem lenne esélye olyan kényelmesen, „elegánsan” (szabadlábon, ügyvédi praxist visszakapva, lefoglalt értékes gépjárművek foglalását feloldva) védekeznie a valaha volt legmagasabb rangban lévő korrupcióval vádolt igazságügyi vezetőnek, mint ahogy ezt most látjuk. Van egy olyan érzésem (persze a konkrét iratokat nem ismerem, így ez csak egy megérzés), hogy egy államtitkár esetében a tanúk befolyásolásának, a bizonyítékok eltüntetésének, az összebeszélésnek a veszélyét komolyabb nyomozás sikerét veszélyeztető körülményként vették volna figyelembe. Az is csak egy megérzés, hogy az immáron hetedik éve folyó eljárás gördülékenyebben, gyorsabban folyna, ha a jelenleg kibontakozó rendszerben indult volna, mintsem ahogy látjuk. A most kibontakozó tendencia az, hogy a szigorúbb, a közvagyont védő jogintézmények között szerepet kap majd a vagyonvizsgálat, esetleg a hozzátartozók vagyonvizsgálata, s a vagyonvisszaszerzés nem abban fog megnyilvánulni, hogy „Völnerpálok” évekkel az elsőfokú eljárás előtt praxist, lefoglalt gépjárműveket kapnak vissza, hanem abban, hogy az eltűnt közpénz, vagy bűncselekmény útján szerzett vagyon visszakerül a köz vagyonába.Az előző részekben körbejárt témákI. rész - Ki mit mulasztott – és ki mit tehet most?II. rész - Mit mulasztott az ügyészség?III. rész – Korábbi kormány - Mit mulasztott el a rendszer?Az utolsó részben majd az alábbi témakört taglaljukV. rész – Új kormány - Mikortól nem elég az örökségre mutatni? dr. Zeke László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
„Adj teret!” – a Baltazár Színház és az Artus közös előadásáért
ÍgyÉlünk | 10.06. 12:46
A Baltazár Színház és az Artus közös produkciója, az Ideje van a fénynek 2026. október 9-én, 19 órakor látható az Artus Stúdióban. Az előadás a látás, a látszat és a valóság kérdéseit vizsgálja Jacques Lusseyran vak francia író élete és művei alapján.A produkciót Elek Dóra, a Baltazár Színház, valamint Goda Gábor, az Artus vezetője közösen rendezte. A főszerepben Klabacsek Dániel, a Baltazár Színház vak színésze látható. Az Ideje van a fénynek valós történeten alapuló színházi előadás, amely a látás fogalmát nem kizárólag fizikai értelemben vizsgálja. A produkció a nézés és a látás közötti különbségre, a látszat mögött rejlő valóságra, valamint az érzékelés és a megismerés kérdéseire irányítja a figyelmet.Az előadás központi kérdései Nézni és látni vajon ugyanazt jelenti? Láthat-e az, akinek nincs szeme, lehet-e vak, akinek van? Hogyan ragadhatjuk meg a látszat mögött rejtőző valódit, lényegeset? A 2024. október 12-én bemutatott, 90 perces produkció a Baltazár Színház és az Artus közös művészi munkájának eredménye.Jegyvásárlás és támogatásAz előadásra váltott jegyekkel a nézők a produkciót tekinthetik meg, és egyúttal hozzájárulnak a Baltazár Színház munkájának fenntartásához.Jegyvásárlás az október 9-i előadásrahttps://www.jegy.hu/program/ideje-van-a-fenynek-a-baltazar-szinhaz-es-az-artus-kozos-produkcioja-164297„Adj teret!” – adománygyűjtő kampányA Baltazár Színház társulati munkájának további támogatására elindult az „Adj teret!” elnevezésű adománygyűjtő kampány, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a Baltazár Színház munkájához és az Ideje van a fénynek előadáshoz azok is kapcsolódhatnak, akik október 9-én nem tudnak személyesen jelen lenni. A Láthatatlan jegy és a hozzá kapcsolódó támogatási formák nem belépőjegyek, hanem adományok. A támogatások a Baltazár Színház munkáját, az Ideje van a fénynek előadás létrejöttét és annak szélesebb körű megismertetését segítik. A kampány keretében beérkező támogatások közvetlenül a Baltazár Színházhoz érkeznek.Közvetlen adományozáshttps://4fund.com/hu/43xub6A kampányhoz partnerként kapcsolódik az Ars Vivendi Egyesület [https://www.thearsvivendi.org/], amely a Baltazár Színház munkáját és küldetését támogatja.A kampány részletei az alábbi linken érhetőek elhttps://baltazarszinhaz.hu/adj-teret/Kapcsolat és további információBaltazár Színház hivatalos weboldalSzínlap és további részletek Ideje van a fénynek – színlap/Sajtókapcsolat Csobánczi Lilla sajtó, marketing, közönség sajto.baltazarszinhaz@gmail.com +36 30 7876289 Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Négy hét karbantartás után kosz és problémák a fehérvári uszodában
Energetikai átállás 2. rész – Energiastratégia a 21. században
Dr. Szabó István | 10.13. 12:53
Egyéni és közös nemzeti érdekek az energetikai káoszban. Miben kell az eredményes energiaátmenethez a háztartásoknak és a vállalkozásoknak változniuk? Jók a felütések és igyekszünk a válaszokat is hozni. Most csak és kizárólag a villamosenergetikai kérdésekkel foglalkozunk, később meg is magyarázom, hogy miért.Szemmel láthatóan az energetikai fősodor irányok megváltoztak, a Magyar-kormány lépett. Alaptézisek dőltek meg egyfelől a természet és a klímaváltozás miatt, másfelől új alapvetések is teret kaptak az energetikai stratégiai tervezésben. Így nem csoda, hogy jelentős koncepcióváltások is zajlanak a teljes rendszer felülvizsgálata és újratervezése körül, sőt új energiastratégiára is kaptunk ígéretet: 1. A kormány felülvizsgálja a Paks 2 projektet. Nem biztos, hogy megépül, vagy nem biztos, hogy abban a formában fog megépülni, ahogyan azt 2014. januárjában Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor elképzelte. A projekt szakmai átvilágítása folyik. Nem kérdés, hogy szükséges a dekarbonizációs célokat szem előtt tartva fejleszteni a beépített erőművi és a tároló kapacitásokat. Ezért az atomerőmű kérdésköre teljes mértékben összefügg az egész villamosenergia hálózat fejlesztésével. 2. A szélerőművi fejlesztések zöld utat kaptak. Az engedélyezés folyamata leegyszerűsödik, EU-s RRF pénzek, 100 milliárdok áramolnak a villamosenergia hálózat és a saját energiatermelés erőltetett fejlesztésére. 3. Az energiatudatosság növelése a felhasználók oldalán prioritást kapott. Már nem az az alapvetés, hogy relatíve olcsó a villamosenergia és általában az energiahordozók, hanem azok árazására piaci alapon kell minden felhasználónak tekintenie, vagyis szükséges a pillanatnyi spot árak valamilyen szintű átvezetése a számlázási folyamatokba, ahogyan ezt évek óta jól meg is szoktuk a benzin és gázolaj árazásánál a kutakon. 4. A 2020-as Nemzeti Energiastratégia (NES) legnagyobb bakija az abban lefektetett helyzetértékelésben és az alaptézisekben rejlett (Paks 2, naperőművek mértéktelen és átgondolatlan fejlesztése a hálózatfejlesztés és az energiatárolás kapacitás növelés nélkül, a rezsicsökkentés politikai termékként és „mindenáron” való fenntartása, a tervezés háttérbe szorítása, a technológiaváltási folyamatok és világtrendek teljes negligálása). Ebből fakadóan az már a nyilvánosságra kerülésekor azonnal elavult is lett. Ezt persze a szakma nem vitatta, mert a „szakma” egyfelől hűen követte a politikai fősodor kijelentéseit, másfelől 10-15 évvel a világtrendek mögötti szemlélettel próbálta összehozni az „előírt fősodor irányok és tézisek” mellett a villamosenergia rendszert. 5. Az energiastratégia további komoly baja az volt, hogy ez az államigazgatási gyakorlatokkal ellentétben nem egy statikus dokumentum, amely kihirdetése után „jogszabályként” funkcionálva definiálja a kereteket és a megoldások halmazát. Sőt! Egy valódi energiastratégia (és bármely stratégia) egy folyamatosan adaptálódó, dinamikus és evolúciós dokumentum kell legyen, amely egy válságokkal, háborúkkal és hektikus piacokkal sérülékenyen kitett kis országnak, mint Magyarország, útmutatást és megoldásokat kell adjon a lehető elképtelenebb helyzetekre is felkészülve. Mi 2022 február 22-én sem és utána 4 évig sem reagáltunk a megváltozott helyzetekre, sőt, amennyire csak lehetett, csökönyös szamárként ragaszkodtunk minden korábbi alapvetésünkhöz és legfőképpen semmit sem változtattunk a stratégiáinkon. Így az energiastratégián sem. A kritikus infrastruktúra ma már nemcsak hidakat, alagutakat, élelmiszer és vízellátást jelent. Egy esetleges áramszünet 3 nap alatt a középkorba tudna visszataszítani egy társadalmat. A rémkép: Boltok kirabolva, minden kereszteződésben kiégett autók, utcai erőszak és ki tudja, mennyi minden szörnyűség. Arról nem is beszélve, hogy a gyerek wifi és net nélkül fél óra alatt szőnyegen fetrengő hisztiző, rúgkapáló és kezelhetetlen törpévé válik, mert nem tudja befejezni az éppen futó játékát. Tehát megőrizni és a lehető legellenállóbbá tenni a villamosenergia rendszert, kiemelt stratégiai kérdés. Ez nem lehet kérdés. A kérdés, hogy mindezt hogyan lehet jól (!) és olcsón (!) megcsinálni.Hát például úgy, hogy figyeljük, mások hogyan csinálják. Kína például remek minta, mint ahogy a hálózatukat, az energiatermelő kapacitásukat és az eszközök gyártását és azok innovációit (!) létrehozzák.A kínai beépített erőművi kapacitások összetételének a változásáról Persze lehet legyinteni, hogy Kína, stb… de ez óriási szakmai hiba lenne. Ma a technológia fősodra Kínában van („két nap van az égen”, Orbán, Tusványos, 2023 július). Aki nem hiszi, járjon utána. A vonatok 600-zal mennek, saját űrkutatásuk, van saját eszközökből építve, AI nagyhatalom, döngetve a csúcsokat a paraméterekben, a tudományos publikációk száma meghaladja az USA és az EU összes közleményének a számát, csakúgy, mint a szabadalmaké.Emellett, ha pusztán a zöld technológiák és berendezések gyártását tekintjük, akkor 85...90%-ban a világtermelés Kínában történik és onnan szállítják a világ szinte minden országába. Legyen világmárka invertered, napelemed, az majdnem biztosan Kínában készül és onnan szállítják hozzád. De ugyanezt elmondhatjuk a szélturbinákról, villamos gépekről és berendezésekről, kábelekről és ez a térnyerés a világpiacokon általánossá kezd válni szinte minden szegmensben és technológiai területen. A csúcs technológiák 67 területet ismertető toplistájából 61 listában ma már kínai a listavezető, Kínában készül a legfejlettebb technológia.A teljes kínai CO2 kibocsátás trendjéről Fontos kérdés a stratégia megalkotásakor az, hogy milyen technológiákban és trendekben „hiszünk”. A hit is nem annyira hit kérdés, sokkal inkább a technológiai potenciálok és együttes szinergiák komplex természettudományos értékelését jelenti. Vagyis mi lehet az az együttes megoldás, ami képes a célok elérését megvalósítani? Hasonlattal élve, a lefordulásos ellentámadás során a labdát nem oda kell dobni/rúgni, ahol a játékos éppen van, hanem ahol a játékos a labda odaérkezésekor lesz. Tehát az innovációs potenciáloknak, a megvalósíthatósági értékeléseknek óriási szerepe van abban, hogy egy stratégiát éppen merre célszerű irányítani? Ez lényegében hit kérdés, de valójában a „zsigeri megérzés” és a „szakemberek évtizedes tapasztalata” alapján kialakított jövőbelátás képessége. Ezért nagyon nem mindegy, hogy ezeket a tervezési és stratégiaalkotási folyamatokat hogyan készítik elő és hogyan menedzselik az idő előrehaladtával. Ide komoly háttértudással, innovációs vénával, stratégiai és egyben gyakorlati szemlélettel is megáldott multifunkciós és multidiszciplináris ismeretekkel bíró szakemberek kellenek, aki nem árt, ha egymással is képesek együtt gondolkodni és szinergiában és kooperációban a saját tudásuknál is komolyabb teljesítményeket tudnak elérni. Ezért a stratégiának befogadónak, igazságosnak és jövőbiztosnak kell lennie. Ez lesz majd szimpatikus a befektetőknek, akik a 21. században kizárólag már csak „Zöld Beruházók” lehetnek. Vagyis alapkritérium kell legyen egy HMKE-s napelemet a háztetőre telepítő KKV-nak vagy magánszemélynek is, hogy ha beruház, akkor ne csak „olcsó”, ne csak „megtérülős” legyen, hanem „jó” is legyen, amit csinál. És itt ugrik be a képbe a „SZEMLÉLET” kérdés. Hogy ki miért ruház be és hogy ebben kap-e szerepet annak a tudatossága, hogy a beruházásunk eredménye energia és/vagy szén-dioxid megtakarítás legyen. Itt utalok vissza a cikk elején tett megjegyzésre, azért nem foglalkozunk az egyéb energiákkal - a kőolajjal, a földgázzal, a szénnel -, mert ezek hamarosan kitiltódnak a piacokról is és bányászatuk is tiltott lesz. Ahogyan a 90-es években a bányákat bezárták, hasonló folyamatokkal kell majd az olajkutakat is és a gázkutakat is lezárni. Ezt ma sokan évtizedekre teszik, hogy megtörténjen, de most szólok - és ezt nyugodtan jegyezzék fel, és olvassák a fejemre úgy 10 év múlva, aha addig nem történtek volna meg ezek a kútlezárások -, hogy ezek nagyon rövid távon belül meg fognak történni és a zöldenergia termelés és zöld gazdaság kiépülése, az energetikai zöldátmenet itt kopogtat az ajtónkon. És csak villany és abban is csakis zöldáram lesz.És hogy miért ennyire fontos a szén-dioxid?Egy átlagos magyar vagy egy átlagos Földlakó polgár kb. 400 kg háztartási szemetet termel évente. A szén-dioxid lábnyoma meg 6000 kg.Van még kérdés? Szerintünk nincs. Dr. Szabó István - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Színházi előadás készül Dorosz Dávid "A hatalom árvái" című regényéből
ÍgyÉlünk | 10.12. 12:42
Mi történik egy társadalommal, amikor a politikai törésvonalak már a családi asztaloknál, barátságokban és generációk között is megjelennek? Amikor ugyanarról az országról egészen más történeteket őrzünk, és egyre nehezebben értjük, milyen tapasztalatból beszél a másik? Dorosz Dávid A hatalom árvái című regényéből kiindulva készít vitaszínházi előadást a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ. A 2027 januárjának végére tervezett produkció a rendszerváltástól az elmúlt tizenhat éven át egészen 2026. április 12-ig vizsgálja, mi választott el bennünket egymástól, és hogyan tanulhatunk meg újra beszélni egymással.A szerző első regénye, a Mindenki lelép 2025-ben bekerült a Margó-díj shortlistjére, jelenleg pedig filmes feldolgozása is előkészítés alatt áll. A filmadaptáción a Fekete pont producereivel és Veres Attila forgatókönyvíróval dolgoznak. Dorosz Dávid második regénye, A hatalom árvái az elmúlt közel négy évtized magyar történetéhez személyes sorsokon keresztül közelít. A készülő előadás nem a regény hagyományos színpadi adaptációja. A könyv történeti szálaiból, szereplőiből és dilemmáiból indul ki, hogy megmutassa: a politikai, gazdasági és társadalmi folyamatoknak a nagy történelmi narratívák mellett mindig létezik egy másik, sokkal személyesebb, emberi oldala. Egy apa elveszíti a munkáját, és vele együtt azt a biztonságot és társadalmi szerepet, amelyre addigi életét építette. Egy családi emlékből politikai üzenet lesz. Valaki megtanulja, hogy bizonyos dolgokat jobb nem kimondani. A következő generáció pedig már nem feltétlenül magát a történelmi eseményt örökli, hanem annak feldolgozatlan következményeit. A rendszerváltás ezért lehetett egyszerre a szabadság és az új lehetőségek kezdete, miközben mások számára egy addig biztosnak hitt világ végét jelentette. Az európai uniós csatlakozás egy generáció számára magában hordozta a reményt, hogy egyszer „mi is Bécs leszünk”, az elmúlt tizenhat év pedig tovább mélyítette az ország politikai és társadalmi törésvonalait. Mi lett ezekből az ígéretekből? Mikor válik az alkalmazkodás önfeladássá? Lehet-e szabadnak lenni ott, ahol egy kimondott véleménynek egzisztenciális következménye lehet? És hogyan jutunk el odáig, hogy ugyanannak az országnak a története végül családokat, barátságokat és közösségeket is képes egymástól elválasztani? A hatalom árvái nyomán készülő vitaszínházi előadás ezekre a kérdésekre nem kész válaszokat keres. Arra tesz kísérletet, hogy egy térbe hozza azokat, akik ugyanazt az elmúlt közel negyven évet egészen másképpen élték meg. Hogy egy egyre inkább polarizálódó társadalomban újra legyen helye annak, hogy ne egymásról, hanem egymással beszéljünk, és megpróbáljuk megérteni, milyen személyes és generációs tapasztalatok húzódnak a másik nézőpontja mögött. Lipták Ildikó, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ vezetője szerint a regény és az abból kiinduló koncepció különösen gazdag alapot kínál az alkotói munkához. „Igazán inspiráló és izgalmas anyag, amely mind a felvetett témák mennyiségében, mind a történetek mélységében jóval túlmutat azon, ami egy vitaszínházi előadásban elférhet. Éppen ezért az alkotói folyamat fontos része lesz annak feltárása, hogy ebből a sokrétegű anyagból mely történeti szálak és kérdések működhetnek legerősebben, és egy egyestés program során is emészthető mélységben ebben a formában.”Beke Luca kulturális és művészeti menedzser, a produkció producere szerint a színház lehetőséget ad arra, hogy a politikai törésvonalak mögött újra meglássuk a közös emberi tapasztalatokat: „Az foglalkoztatott, hogyan tudunk úgy ránézni az elmúlt évtizedekre, hogy felismerjük: sokszor ugyanazok a vágyak mozgattak bennünket. Biztonságot, szabadságot és egy jobb jövőt akartunk, miközben egészen különböző történeteket hittünk el arról, hogyan juthatunk el oda. Talán innen lehet újra elkezdeni beszélni egymással – és talán innen indulhat el valamiféle társadalmi gyógyulás is.”Dorosz Dávid számára különösen izgalmas, hogy A hatalom árvái már a megjelenésének évében egy új művészeti formában élhet tovább. „Fantasztikus érzés látni, hogy a könyvem ilyen gyorsan elkezdi élni a saját életét. A vitaszínház számomra teljesen új terület, ezért különösen kíváncsi vagyok arra, hogyan formálódnak tovább a regény történetei és kérdései az alkotói folyamat során. Ha az előadás nyomán családokon belül különböző generációk ülnek le beszélni a saját történeteikről, vagy egy osztály kezd el beszélgetni a rendszerváltásról és a közelmúltról, akkor a könyv történetei valami egészen új módon élnek tovább.”A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Társulata november–decemberben kezdi meg az anyag feltárását és a projekt előkészítését, a próbákat januárra, a bemutatót pedig 2027 januárjának végére tervezik. A vitaszínházi forma díszlet és hagyományos színpadi apparátus helyett koncentráltabb, az improvizációhoz közelebb álló jelenetekkel dolgozik, a főszereplő a néző-résztvevők véleménye, világlátása. Az egyszerű tárgyi környezet lehetővé teszi, hogy a produkció könnyen utaztatható legyen: a cél, hogy az előadás az ország minél több pontjára eljusson, és minden helyszínen új közönséget kapcsoljon be ugyanabba a beszélgetésbe. ÍgyÉlünk - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Energetikai átállás 1. rész - Prosumer? Ő meg kicsoda?
Dr. Szabó István | 10.11. 08:10
Egyéni és közös nemzeti érdekek az energetikai káoszban. Miben kell az eredményes energiaátmenethez a háztartásoknak, a vállalkozásoknak és a politikának változni? A 2017 előtti időkben a napelemes beruházások majdnem 100%-a HMKE kiserőműves beruházások (zöld beruházások) voltak. Ezek tipikusan háztartási és kisvállalkozások által telepített, házakra szerelt erőművek voltak. Jellemzőjük, hogy a megtermelt áramot a trafókörzeten belül el is fogyasztották a környező klasszikus fogyasztók, vagyis sem a nagy villamosenergia hálózatot és vezetékeit, sem az MVM-MAVIR rendszereit nem terhelték semmivel, sőt(!), még hozzájárultak azok tehermentesítéséhez is. Ezt azért fontos tudni, mert a rendszerhasználati díj jelenleg 30 Ft kilowattóránként, a napelemek által termelt áram ára meg alig 5 Ft. Ehhez képest 2017-től kezdődően megindultak a megawattos nagy naperőmű parkok építései, tipikusan az EU által biztosított pénzekből, amit a kormányzat becsatornázott a pályázati rendszerekbe és ezeket rendre megnyerték a „szimpatikus beruházók”. Nem mind, de jórészt és tipikusan engedélyeket csak ilyen közeli emberek és cégek kaptak. Miért ez az erőltetett igyekezet? Azért, mert ezek a nagy naperőmű parkok fix áron, éves indexálással, hosszú távú szerződéssel adták és a mai napig is adják el az áramot, ráadásul nagyon magas áron az állami MVM-nek. Tehát ez egy biztos, hosszú távú és nagy árbevételt garantált. Senki ne lepődjön meg azon, hogy ezek lényegében a kedvezményezett egyének és vállalkozásaik kifizető helyei voltak. Erre közvetett bizonyíték, hogy amikor felmerült a rendszerirányító részéről az igény arra, hogy a napelem parkok tönkreteszik a napsütéses időszakokban a teljes villamosenergia rendszert (2022-ben és azóta folyamatosan), mert a betermelési kumulált kapacitásuk 4-5 GW nagyságúvá vált 2022-től (szemben a HMKE-k 2GW összeadott kapacitásával), hogy nem bírta el a rendszerirányító MAVIR kiszabályozni a sok betermelést, így le kellett állítani nagy hagyományos szén- és gázturbinás erőműveket, és gyors reagálású erőművekkel kellett kompenzálni a nagy naperőmű parkok irdatlan nagy súlyát a nem napsütéses napszakokban. Ennek a nagy betermelési kapacitásbővülésnek az lett volna a megoldása, hogy a beruházó nagy napelemparkok részben betárolják a termelésüket és este pedig kiadják, amikor már nem süt a nap. Ehhez hasonló nagyságrendű energiatárolók telepítését is előírta a pályázat, de aztán azt a pályáztatás folyamatában később "felsőbb utasításra" visszavonták. És ezzel azonnal ki is végezték a magyar villamosenergia rendszerirányítás hazai megoldását, előállították a negatív áramárakat a napsütéses napszakokban, a völgyidőszakokban pedig az 500 és 1000 Eurós (!!) beszerzési árakat (képen). Ekkor Lantos Csaba és tudományos kollégái az MVM oldalán a bajokat rákenték az akkorra már több, mint 200 ezerré növő kicsi családi HMKE tulajdonosokra (!) és hetente új vészhelyzeti rendeletekkel ráterhelték a bajt a kicsikre. Először betermelési korlátot, engedélyezési stopot hirdettek, majd a korábban általános gyakorlatot a kicsi, családi, öngondoskodó és rezsit valós tettekkel kialakító HMKE tulajdonosok kárára az állam egyoldalúan felrúgta a szaldo elszámolási szerződést.Természetesen a családok összefogtak, megtámadtak és jogtörténelmet írva 1000+ Alkotmánybírósági beadványt adtak be az Alkotmánybíróságra. Ott másfél évig (!!) szobáztatták őket, majd 2026. január 20-án Polt Péter és vezetés alatt az AB kiadta a "nincs itt semmi látnivaló! A rezsi mantra minden elemében helyes!” című bullshit-gyűjteményt tartalmazó ELUTASÍTÓ határozatát, amely mind a 200 ezer HMKE-st, a még várakozó 100 ezer zöld beruházó prosumert, kb. az érintett 1 millió HMKE-s családtagot lényegében kirabolt. Az RHD a rezsicsökkentés fenntartása mellett tehát 30Ft-ra emelkedett, ezzel kisegítve az elosztóhálózatosok (DSO-k) bevételszerzését, és az áram árát semmivel alá nem támasztható, gazdaságilag nonszensz kategóriás 4-5 Ft-ra csökkentette. Ez a manipuláció ellehetetlenítette a kis naperőművek telepítőinek és forgalmazóinak piacát, egyben megtörte a prosumer családok beruházási szándékát és környezettudatos szemléletét, miközben azt sulykolta a közvéleménybe, hogy a rezsicsökkentés önmagában jó és megkérdőjelezhetetlen. És a "gazdag" napelemes házas családok meg hadd szívjanak, hiszen ingyenélők, élősködők, a saját áramuk tárolására használják a nagy villamosenergia hálózatot és ezért kapnak csak ennyit a betermelt áramért, ha kiestek a SZALDO elszámolásból. Emlékeztetünk, hogy a szaldo elszámolás egy megfelelően méretezett háztartási méretű napelemes rendszerrel ingyenes áramot garantált a család részére, ugyanakkor a szaldos napelemesek elindították a zöld átállást, az ipari értékláncokat, és piacot, valamint jelentősen hozzájárultak az ország dekarbonizációs fejlődéséhez. Ők az energetikai zöld átállás pionírjai, a prosumerek. A producer-consumer szavak összetételéből kialakított szóösszetétel, amely olyan autonóm, öngondoskodó típusszereplő, amely termeli és fogyasztja is a javakat, jelen esetben az elektromos áramot. Mindezek mellett az állami mantra szerint az RHD 30 forinton beárazva jó. De ez kizárólag a DSO-knak, a kisfeszültségű elosztóhálózatot üzemeltetőknek, a „nemgyalog” embernek és a 3 betűs német villamosenergia szolgáltatónak kedvező csupán. Nem mellesleg ezen utóbbi „3 betűsek” az első perctől kezdve utálták a kis HMKE-ket, mert nekik dolguk lett volna fejleszteni a kisfeszültségű hálózatot, de a beruházás csupán azért, hogy a prosumerek, kis napelemesek úgymond „jól járjanak”, nem smakkolt. Helyette, mint SZAKÉRTŐK (!!!) elkezdték kiagyalni az állami szereplők, a politikai döntéshozók és a környezetvédelmet a szőnyeg alá söprő kormányzat felé azt a mantrát, hogy a "HMKE-sek bűnösök, a tevékenységük káros. Amit persze a "szakértő" elosztósoktól be is nyalt és át is vett a politika. A politika és az energiaszolgáltatók összezártak és a valós piaci folyamatok és környezetvédelmi trendekkel szemben világraszóló bűnöket hajtottak végre az egyének és kisvállalkozások kárára. A rezsicsökkentés, mint politikai termék fenntartásában érdekelt volt az elit. A nagy napelemesek közben évekig "degeszre" keresték magukat állami pénzen, kitalicskázva a teljes villamosenergia rendszerből a jövőt, a fejlesztési forrást, a perspektívát. A pórnépet meg lenyugtatták a rezsimantrával, minden kiválónak nézett ki. Csakhogy ezt a sokszorosan több nagy MW-os naperőművek miatt lett elkalkulálva. És a baj a kicsikre, a prosumer öngondoskodó családokra lett kenve. A rendszer már így, iszonyatos áramimporttal, és vészhelyzeti intézkedésekkel sem volt tovább működtethető. Tehát az energiaválság villamosipari magyar ágáért és a felkészületlenségért nagy értékben az előző kormány dilettáns és/vagy a pénzszivattyús mestertervet követő döntéssorozatának a következménye és ezzel lényegében évtizedes távlatra tönkretette az energetikai átállásban kulcs tényező, az emberek, a prosumerek környezettudatos szemléletét. A proaktív termelő-fogyasztó társadalmi csoport, a HMKE-s családi napelemesek törekvéseit, az adózott pénzükből elindított zöld átmenetet, a szemléletüket, hogy csökkentség a karbonlábnyomukat, mind lenullázták. Ez pedig történelmi, megbocsájthatatlan bűn. A kialakult helyzetben az új kormánynak jól feladták a leckét. Nekik azonnali és súlyos intézkedéseket kell folyamatosan hozniuk, hogy az elhanyagolt, nem kiegyensúlyozottan fejlesztett villamosenergia rendszer működőképes maradjon, legyen áram és ne legyen áramszünet napokig, mint spanyolhonban vagy Kubában. A jogi helyzet visszaállítása, az árak gazdaságilag megalapozott visszarendezése, a villámgyors hálózatfeljesztés, a jogi kárpótlás a jóvátételre váró prosumerek részére (szaldo elszámolás visszaállítása) természettudományos és jogi megközelítésben kikerülhetetlen feladatok. Ideje abbahagyni az évtizedes kormányzati bénázást és kizárólag szakmai alapon muszáj elkezdeni a rendrakást és felépíteni a 21. századi villamosenergia rendszert, hiszen minden trend és előrejelzés szerint 2030-tól már nem lesz szexi benzinnel, gázolajjal és földgázzal üzemeltetni sem fűtést, sem közlekedési eszközt, csak a villanyos megoldások lesznek stílusosak és elfogadhatóak.És nem azt kell már kérdezni, hogy mihez járuljanak hozzá az emberek és a kisvállalkozások, hanem azonnal helyre kell állítani a jogbiztonságot, a zöld beruházásokba való befektetések felé a bizalmat.Mindezeket követően meg kell tervezni a 21. századi villamos hálózatot, ahol olyan technológiai megoldásokat kell alkalmazni, amelyek jövőbiztosak, garantálják az energiabiztonságot akár Oroszország és az EU nélkül is. És megbecsüli az egyéni és a vállalati energiatakarékosságot és a környezettudatosságot.Az állam szerepe rendkívül fontos és a politikának ebben okosan és WIN-WIN megoldásokat keresve kell irányt és reményt mutatni.És hogy miért ennyire fontos a szén-dioxid?Egy átlagos magyar vagy egy átlagos Földlakó polgár kb. 400 kg háztartási szemetet termel évente. A szén-dioxid lábnyoma meg 6000 kg.Van még kérdés? Szerintünk nincs... Dr. Szabó István - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Teló a Dunában – Kinek jár bilincs, és kinek nem?
dr. Gaál Lóránt | 10.10. 11:54
Magyar Péter ügye, milliárdos korrupciós vádak és a Fidesz kettős mércéje. Biztos sokan emlékeznek még arra az esetre, amikor a Dunában landolt egy telefon. A témával először 2025. október 10-én foglalkozott szerkesztőségünk abból az apropóból, hogy az Európai Parlament a 2025. október 7-ei ülésén nem függesztette fel Magyar Péter – azóta már miniszterelnök - mentelmi jogát. Nemrégiben viszont a magyar parlament igen, sőt a gyanúsítotti kihallgatása is megtörtént.Nézzük az előzményt!Magyar Péter 2024. júniusában bulizni volt. Több sajtótermék is beszámolt az esetről, melynek a lényege, hogy egy telefonnal kamerázó férfinak a kezéből a telefont – az azóta már miniszterelnök - kikapta, majd a telefon a Dunában landolt. Az ügyet nyilván az orbáni maffia, mára már megfogyatkozott propagandistái felkapták, és mindennel is megvádolták Magyart.Kisárda Magyar Péterrel, de Seszták Miklós nélkül Forrás: YouTube képernyőkép - Magyar Péter Hivatalos A rendőrség sem volt rest helyszínre búvárokat kirendelni, akik kiemelték a Dunából a 130.000-150.000 HUF értékű telefont, és működőképes állapotban visszajuttatták a sértettnek. Így indult Magyar Péter mentelmi jogának a felfüggesztésére irányuló kérelem, melyet Polt Péter, akkori legfőbb ügyész - 2025. június 10-étől alkotmánybíró, rá egy nappal már az Alkotmánybíróság elnöke - 2024. szeptember 26-án juttatott el az Európai Parlamenthez (megjegyzés: két további ügyben is kérték a mentelmi jog felfüggesztését, az egyik Simonka György volt Fideszes országgyűlési képviselőhöz, a másik a Mi Hazánk Mozgalomhoz volt köthető, állítólagos rágalmazási ügyekhez kapcsolódóan). Persze mindegyik kérelem el lett utasítva. Az Európai Parlament, a Polt által beadott kérelem vonatkozásában hozott határozatának „K” és „L” pontjai tulajdonképpen azt rögzíti, hogy a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem alapjául szolgáló tények, a rendőrségi nyomozások következetlenek, Magyarország legfőbb ügyésze hiányos választ adott arra, hogy arányosak-e Magyar Péter esetében a hatóságok általi intézkedések a kisebb értékű dolgokra vonatkozó hasonló helyzetekhez viszonyítva, továbbá, hogy a Magyar Péter terhére rótt állítólagos bűncselekmény jogi minősítése a kapott válaszok alapján pontatlan, valamint, hogy a jelek szerint olyan ügyről van szó, amelyet azért indítottak, hogy Magyar Péter politikai tevékenységét aláássák. Meg kell tehát jegyezni, hogy a Polt Péter által vezetett ügyészség nem tudott Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztése alátámasztásához megfelelő indokokkal szolgálni. (megjegyzés: a miniszterelnök feljelentést tett, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és hivatali visszaélés bűntette miatt, mivel megfelelő biztosító felszerelés nélkül küldték a búvárokat a Dunába). A mentelmi jog felfüggesztése!Magyar Péter mentelmi jogát az előzőekben ismertetett ügyben az országgyűlés 2/3-os Tiszás többsége - nagyon helyesen – felfüggesztette. Korábban dr. Zeke László jogász kollégám és az ÍgyÉlünk hírportálon újságíró barátom részletesen, jogi indokokkal alátámasztva magyarázta el a cikkében, hogy nem lehetne normális az, ha a miniszterelnökkel szemben elmarasztaló ítélet születne. De, ha már itt tartunk, akkor érdemes felkeresni Juszt László Facebook oldalát is. Juszt úr érdekes párhuzamot állított a miniszterelnök és Orbán apja, Orbán Győző esete között.Orbán Győző a 444 tudósításában - Forrás: YouTube képernyőkép Juszt úr posztja szerint “A gánti gépzúzó” címmel jelent meg az INDEX írása 2002 májusában. „A Magyar Hírlap fotóriportere, Dezső Tamás a gánti kőbányát fényképezte közterületről. Orbán Győző elvette tőle a fényképezőgépet, majd a földhöz vágta és összetörte. Az eset miatt rongálás és garázdaság gyanújával eljárás indult az idősebb Orbán ellen. A fényképezőgépben okozott kárt a szakértő 165 ezer forintra becsülte. A későbbi beszámolók szerint a rendőrség végül megszüntette (!!!) a nyomozást, mert nem állapítottak meg bűncselekményt. Na, akkor most mi lesz a telefonnal?” Seszták Miklós és Hankó Balázs mentelmi jogának a felfüggesztése!A miniszterelnök mellett még két országgyűlési képviselő mentelmi joga „ugrott”. A magukat – most már - „politikai fogolynak” tartó Seszták Miklósról és Hankó Balázsról van szó. Szögezzük le, hogy a FIDESZ-KDNP-s autokrácia két hithű szolgája, nem az eltérő politikai oldal miatt nincsen összehasonlítható helyzetben Magyar Péter miniszterelnökkel, hanem azért, mert más – és nem kicsit – a „balhé” nagysága. Mivel Sesztákon közel 12 milliárd forintos kenőpénzt kérnek számon, Hankótól pedig „csekély” 17 milliárd forint hűtlen kezelését, nem egy száz-százötvenezer forintos, épségben visszakapott telefon árát (megjegyzés: mentelmi jog felfüggesztése után mindkettőt letartóztatta a bíróság). És akkor jött a FIDESZ-es Szűcs Gábor…… Szűcs a HírTv kamerája elé állva kifejtette az álláspontját: „….égető az a kettős mérce, amivel a hatóságok Magyar Péter és az ellenzéki képviselők ügyét kezelik. Az, hogy Ő előre egyeztette az időpontot látszik, hogy egyébként azért itt a miniszterelnök és a kormány az erősen együttműködik az ügyészséggel, és nem csak úgy, hogy eleget tesz az ügyészség kérésének, hanem lehet, hogy adott esetben utasítja is, ahogy ezt például a parlament pulpitusáról láthattuk. Hogy elmarasztalják-e vagy sem az már nyilvánvalóan a bíróság joga, hogy meghozza a jogerős ítéletet. Az viszont önmagában, hogy ő ott bemehetett, erről posztolhatott, nem az volt, hogy őt rendőrök vitték el vezetőszáron, nem az van, hogy őt őrizetbe veszik, vagy másnap elrendelik a letartóztatását. Ez jól mutatja azt a kettős mércét, ami úgy látszik, hogy az igazságszolgáltatásban is érvényesül” Mielőtt ennek a „Pubi”-nak a nyilatkozatát megpróbálnánk megérteni(!), gyorsan jegyezzük meg, hogy úgy tűnik, hogy Ő az, aki párhuzamosan több munkahelyen (a Megafon véleményvezér, Alapjogokért Központ elemzője, tanácsadó a Nitro Digital Kft-nél, főosztályvezető a Nemzetgazdasági Minisztériumban, újságíró a Batthyány Lajos Alapítványnál, a BL Nonprofit Kft-nél, valamint szerkesztő-újságíró az European Conservative-nál, elemző XXI. Század Intézetnél.) is képes teljesíteni (további részletek).Seszták Miklós mindent tagad - Forrás: YouTube képernyőkép - Kontoll Egyébként a FIDESZ lista 218. helyéről jutott be a parlamentbe. Seszták Miklós KDNP-s képviselőért sem a rendőrök, sem pedig az ügyészek nem mentek, hanem besétált vallomást tenni az ügyészségre, ahogy Hankó Balázs is. Az ügyészség utasításáról, meg elég csak az aranykonvoj ügyre gondolni. A napvilágra került információkból az következtethető ki, hogy maga Orbán Viktor bukott miniszterelnök állt az egész ügy mögött, melyben nagy segítségére volt az ügyészség. Ebből az is következik, hogy pont az Orbán-rezsim alatt állt az ügyészség politikai befolyás alatt. Az, hogy valakit vezetőszáron visznek el, és esetleg elrendelik a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést, a letartóztatást, több tízmilliárd forintos „balhé” esetében nem meglepő, sőt jogilag indokolt is. Viszont egy-két évvel ezelőtti eset kapcsán, amikor egy száz-százötvenezer forintos tételről van szó, ráadásul a jogi minősítés is vitatott, kizárt a letartóztatás alkalmazása, többek között azért is, mert az a büntetőeljárásról szóló törvénybe ütközne (mivel nem áll fenn szökés, elrejtőzés, más személy megfélemlítése, jogellenesen befolyásolása, vagy tárgyi bizonyítási eszköz megsemmisítése, meghamisítása, elrejtése, bűnismétlés veszélye (Be. 276. § (2) bekezdés). Szűcs elvileg jogász, tehát ezt tudnia kellene, dehát, aki a Megafonnál pallérozódott, annak, ahogy kinéz, felesleges volt jogot tanítani. Hadd jegyezzem meg, hogy nem vagyok abban biztos, hogy ilyen szintű képviselőknek kellene az országgyűlésben az országunk sorsáról dönteni! Pubi! Legyen végre világos! Pont, hogy április 12-én lett vége a kettős mércének! Nektek is vállalni kell a felelősséget! Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Jelzős szerkezet
Varga Judit az ártatlanság vélelme
Menyhárt Tamara | 09.27. 08:54
Magyar Péter – az ominózus start-hangfelvétel nyilvánosságra hozatala óta – minden helyzetben, minden kommunikációs felületen védte, óvta Varga Juditot, a volt feleségét.2009-től az Európai Parlament jogtanácsosa volt, majd Áder János – Orbán javaslatára – államtitkárrá nevezte ki 2018-ban. Államtitkárként az ország szuverenitására épülő migrációs álláspontját képviselte, és részt vett a fidesz kormányzat jogi cáfolatainak kidolgozásában, amely a Sargentini-jelentés állításai ellen készült. 2019-től Áder János (akkori köztársasági elnök) – szintén Orbán javaslatára – kinevezte a negyedik Orbán-kormány igazságügyi miniszterévé. 2023-ban lemondott a miniszteri megbízatásáról azzal az indokkal, hogy a 2024-es európai parlamenti választásra készül a fidesz listájának az élén. A kegyelmi ügy kirobbanása azonban meghiúsította ezt a törekvést, bejelentette, hogy képviselői mandátumáról és az EP-lista vezetéséről is lemond.Mely ügyekhez csatolható Varga neve - amiről tudhatunk? „Varga elmondta továbbá, hogy a nők egyenjogúságáról szóló „Isztambuli egyezmény egy politikai hiszti”, mert a nők nagyon jól vannak Magyarországon, nem kell választaniuk a család és munka között, és a kormány keményen fellép a családon belüli erőszak ellen is. Szerinte a magyar környezetvédelmi törekvések is rendben vannak, ezen a téren is csak hisztériakeltés zajlik.” - hozta le még 2019-ben a 444. „Az Európai Ügyészséghez nem csatlakozunk, mert az Alaptörvényellenes, itt is kioktatta a kérdezőket, hogy ez nem kötelező. A kétszintű közigazgatási bíráskodást vizsgálják, az arról szóló törvényt viszont bizonytalan időre jegelik.” - hangzott el azon a meghallgatáson, amely után a fideszes többség támogatta a kinevezését, sőt a „legorbánibb” miniszternek nevezték. Jellemzően az „arrogancia és nulla önkritika” jelzővel indult el az igazságügy miniszterség útján Varga Judit 2019-ben.2020 januárjában Varga bejelentette, milyen szigorításokat terveznek az elborzasztó győri családirtás okán. Végül a pandémia következtében bevezetett rendeleti kormányzás idején sorozatosan elhárította az újságírók erre vonatkozó kérdéseit. „„2020 novemberében aztán Varga Judit fejében megfogalmazódott, hogy „az anya nő, az apa férfi”, a következményeket pedig mindenki ismeri, nem sokkal később a Fidesz-KDNP meg is szavazta a kilencedik alkotmánymódosítást. Napokkal azután, hogy Szájer József az ereszen lemászva menekült egy brüsszeli orgiáról, amit Varga Judit úgy értékelt, hogy „a közösség és az egyén mindig két különböző dolog".” 2021-ben kirobban a Pegasus kémszoftverrel kapcsolatos „megfigyelési botrány” is, melyet Varga ügyes jogi szövegkörnyezettel bonyolítva teljes mértékben áthárított Völner Pálra, aki a helyettese és államtitkár volt akkoriban. „Amikor rákérdeztek Varga Judit igazságügyi miniszternél, hogy ő írta-e alá a kérelmeket, ő azt állította, hogy a Pegasus-ügyben nem ő adta ki a megfigyelési engedélyeket, hanem államtitkára, Völner Pál. Varga Judit így fogalmazott: "Az engedélyek ki vannak szervezve aláírásra az államtitkár úrnak, Völner Pál államtitkár úr az, aki az engedélyeket megadja vagy megtagadja, az Igazságügyi Minisztérium ebben a titkos információgyűjtésnek az alkotmányos rendjében egyedül a jogszabályok betartásáért, a jogszabályi kellékek meglévő tartalmáért felel, nem azért, hogy milyen szakmai tartalom kerül az asztalunkra."” A teljes felelősség-áthárítás tökéletesen kiolvasható a válaszából, sőt, az ezt követően sorra felszínre kerülő Völner Pál államtitkárhoz és Schadl György, a végrehajtói kamara vezetőjének korrupciós botrányához kapcsolódó ügyeknél is ez figyelhető meg. A későbbi politikai elemzések nagy többsége arról szólt, ha tudott Varga Judit a végrehajtói korrupciós ügyekről, az a baj, ha nem tudott, akkor pedig az a baj.Most, 2026-ban, a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Bizottság vizsgálatokat indít, melynek során meghallgatásokat végez. 1. „A TISZA-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy a jelenlegi végrehajtási rendszer jogszabályi, felügyeleti, pénzügyi és intézményi hiányosságai miként vezettek tömeges adósságspirálokhoz, társadalmi bizalomvesztéshez és rendszerszintű visszaélések gyanújához. 2. A vizsgálat kiindulópontja, hogy a végrehajtási ügyek csaknem kétmillió embert érintenek közvetlenül vagy közvetve, miközben a Schadl–Völner-ügy - melyről aktuális interjú-sorozatunkat itt olvashatják - rámutatott a kinevezési, díjazási és politikai befolyásolási mechanizmusok súlyos következményeire.” A bizottság tagjai transzparensen jártak el és tájékoztatták az embereket. „Nincsenek tabuk. Aki tudhat valamit, annak itt a helye: Dávid Ibolya, Bárándy Péter, Navracsics Tibor, Répássy Róbert, Trócsányi László, Varga Judit, Tuzson Bence, Schadl György, Schadl-Baranyai Helga, Völner Pál, Rogán Antal, Rogán Barbara, Nagy Ádám, Martonovics Bernadett.” Az Univerzum törvényei – előbb, vagy utóbb – felülírják a földi törvénykezést. A volt férjéről degradálóan, gyűlölködve nyilatkozó Varga Judit is el kell, hogy számoljon az orbáni érában betöltött szerepével, a tetteivel, a döntéseivel, a korábbi hatalmi időszakában elkövetett, avagy elhallgatott ügyeivel, azzal, hogy nem gördített elszántan akadályt a kegyelmi botrány útjába. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Hogyan tovább, szigetvilág? - Egy lehetséges jövőkép
Koszi Ferenc | 09.24. 05:45
A TISZA Szigetek jövőjéről nehéz úgy beszélni, hogy közben ne akarjuk őket beszorítani valamelyik régi szervezeti formába. Nem pártszervezetek. Nincs jogi személyiségük, és autonómiájuk nem átmeneti állapot, hanem az egyik legfontosabb tulajdonságuk. Mégis politikai közösséghez tartoznak: támogatják a TISZA céljait, részt vesznek a kampányokban, és a helyhatósági választásokon maguk is számíthatnak politikai támogatásra.Autonómia és összetartozásEbben van néhány nehezen feloldható ellentmondás. Kampányolást várunk tőlük, miközben működésük finanszírozása nem magától értetődő. Önállóságukat tiszteletben tartjuk, miközben időnként ők maguk is iránymutatást várnak. Azt szeretnénk, hogy helyben legyenek erősek, de közben országosan is felismerhető közösséget alkossanak. Talán nem is kell ezeket az ellentmondásokat egyetlen szervezeti ábrával megszüntetni. A szigetek ereje éppen abból fakad, hogy különböző emberek különböző helyeken találtak egymásra. Van, ahol a közélet ellenőrzése mozgatja őket; másutt a segítségnyújtás, a közösségépítés vagy a következő helyi vezetők felkészítése. Heterogén világ ez, mégis meglepően erős benne az összetartás. A kérdés ezért nem az, hogyan lehet minden szigetet egyformává tenni. Inkább az: milyen közös irányok segíthetik őket abban, hogy az autonómiájukból tartós helyi erő szülessen?Négy irány, amely mindenhol működhetEhhez a TISZA gondolkodó műhelyei javasolhatnának négy, szinte minden településen értelmezhető tevékenységet. Ajánlásként, nem utasításként. Kiindulópontként, amelyhez minden sziget hozzáteszi azt, amire a saját közösségének szüksége van.1. A REVIZOROK - a közösség szemeFigyelemmel kísérik az önkormányzat döntéseit, gazdálkodását és vállalásainak teljesítését. Nyilvánosan hozzáférhető adatokból dolgoznak, követik az ügyeket a határozattól az elszámolásig, és közérthetően elmondják, mit találtak. Nem ítéletet hirdetnek: segítenek abban, hogy a közösség tudja, mi történik a nevében.2. A PATRÓNUSOK - akik irányt mutatnakFelkutatják azokat, akikből jó önkormányzati képviselő vagy helyi vezető válhat. Megismertetik velük a munka valódi feladatait, segítik a felkészülésüket, és végigkísérik őket a választás felé vezető úton. A döntés azonban az érintett emberé marad. Jelöltet nem lehet kinevelni akarata ellenére; lehet viszont olyan közeget teremteni, amelyben mer felelősséget vállalni.3. A MENTOROK - akik segítenek megtalálni a kiutatAzok mellé állnak, akik szociális nehézségeik között elvesztek az ügyintézésben, vagy nem tudják, hová fordulhatnak. Meghallgatják őket, segítenek átlátni a lehetőségeiket, és kapcsolatot teremtenek a megfelelő szolgáltatással vagy szakemberrel. Nem veszik át az intézmények feladatát. Azt segítik, hogy az ember eljusson oda, ahol érdemi segítséget kaphat.4. A VIDÁM GONDNOKOK - hogy a közös ügyek előrébb jussanakFelkarolnak egy lakossági igényt: egy játszótér felújítását, egy veszélyes átkelő ügyét vagy bármit, ami sokak mindennapjait érinti. Összekapcsolják az érintetteket az illetékesekkel, segítik az egyeztetést, majd figyelik, mi valósul meg az ígéretekből. A helyi ügyet nem engedik eltűnni két választás között.A helyi közösségek döntik el a folytatástEz a négy irány szinte bárhol értelmezhető. Hogy ezen túl mivel foglalkozik egy sziget közösség, azt a helyi embereknek kell eldönteniük. Lehet, hogy egyik településen a közlekedés, a másikon az iskola, a harmadikon az idősek magánya lesz a közös munka középpontjában. És nem kell mind a négy csoportot holnap reggel megalakítani. Az induljon el, amihez van ember, figyelem és kitartás. A szigeteknek időre is szükségük van. Arra, hogy kipróbálják magukat, tanuljanak egymástól, és megtapasztalják: a választási kampányon túl is van dolguk. Ők lehetnek a közösség szeme, segítő keze, utánpótlásának gondozói és a helyi közügyek kitartó képviselői. Ha ez sikerül, a szigetek nem csupán helyet találnak a jövő társadalmában. Segítenek alakítani azt. Polgárok közösségeként, amely támogatni is tudja a hatalmat, és szükség esetén számon is tudja kérni. Ez az önállóság nem gyengíti az összetartozást. Éppen ez adhat neki tartalmat. Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Orbán Viktor a magyar foci sírásója
Koszi Ferenc | 09.18. 09:55
Orbán Viktor annyira szerette a labdarúgást, hogy végül megfojtotta. Nem gyűlöletből. Nem rosszindulatból. Hanem azzal a bizonyos majomszeretettel, amely nem engedi felnőni, önállósodni, a saját lábára állni a szeretett gyermeket. Mindent megad neki, mindent elnéz neki, minden hibáját kijavítja helyette – mígnem az már levegőt sem tud venni nélküle.A magyar futballba öntött mérhetetlen mennyiségű pénz ugyanis nem mindenütt fejlődést hozott. Sok helyen éppen azt pusztította el, amiből valódi futball születhetett volna: a felelősséget, a józanságot, a szakértelmet és a teljesítmény kényszerét.A következő történet természetesen fikció. Vagy nem.A kisvárosi futballcsodaKépzeljünk el egy vidéki kisvárost. Van ott egy valaha szebb napokat látott labdarúgóklub. Dicsőséges múlt, megsárgult csapatképek, néhány rozsdás serleg, és persze a megkerülhetetlen mondat: – Régen azért itt volt foci! Most már leginkább csak futballnak nevezett tevékenység van. A klub önerőből még a működés látszatát sem lenne képes fenntartani, de azért igazi Csekonics bárók módjára él. Villanyfényes mérkőzéseket rendez az értékelhetetlenül alacsony ligában. Olyan fizetéseket osztogat, amelyek háromszor-négyszer magasabbak egy helyi dolgozó bérénél. Az eredmény közben nulla. Se néző, se utánpótlás, se teljesítmény, se jövőkép. De van mez, busz, vacsora, prémium és mellény. Főleg mellény. Éveken keresztül megy a rongyrázás, a kivagyiság és a pénz szívlapáttal történő szétszórása. A bevétel ellenőrizetlenül folyik el, a kiadások mögött pedig nyomokban sem fedezhető fel hozzáértés. A klub nem gazdálkodik, csak költ. Nem tervez, csak vár. Nem építkezik, csak fogyaszt.És még sincs baj. Az orbáni futballgépezet ugyanis nem engedi el ostoba gyermekének kezét. Elfogyott a pénz, főnök!Képzeljük el a vezetőség irodáját.Az elnökség mélán cigarettázik és kávézik. Lábak az asztalon. Az egyik sarokban csörög egy telefon, de senki nem veszi fel. Minek kapkodni? Béke van és nyugalom. A gépezet ugyan már serceg, füstöl és időnként kihagy, de azért csak megyeget.Ide pedig pontosan ennyi elég. Ekkor ront be az intéző: – Elfogyott a pénz, főnök! A nyugalom egy pillanatra sem inog meg. Az elnök rágyújt még egy cigarettára, megkeveri a kávéját, és megvonja a vállát. Nem először fordul elő, hogy kong a kassza.A módszer ismert.Szólni kell a képviselőnek. A képviselő elmegy a megfelelő focitámogatóforrás-kezelőhöz, ott átvesz egy cekkernyi pénzt, majd – a cekker súlyát útközben valamelyest csökkentve – átadja azt az egyesület vezetésének.És már kész is. Újabb kávé. Újabb cigaretta. A lábak ismét felkerülnek az asztalra. Béke és nyugalom egy újabb szezonra. Teljesítmény továbbra sincs, de pénz van. Márpedig ahol pénz van, ott a rendszer logikája szerint futballnak is lennie kell. Ha pedig a pályán nem látszik, majd beleírják az éves beszámolóba. A pénzesőben nem nőtt ki semmiAz ingyenpénznek azonban van egy különös tulajdonsága: nem tanít meg gazdálkodni.Ha nem kell néző, nem kell közösség sem. Ha nem számít a jegybevétel, nem kell vonzó mérkőzés. Ha az eredménytelenségnek nincs következménye, nincs szükség hozzáértő vezetőkre. Ha minden hiányt kipótol valaki, akkor a pazarlás nem hiba, hanem üzemszerű működés.A klub lassan leszokik mindenről, ami egy valódi egyesületet életben tarthatna. Leszokik a munkáról. Leszokik a tervezésről. Leszokik a szurkolókról. Leszokik az utánpótlásról. Leszokik a felelősségről. Végül pedig leszokik magáról a futballról is. Marad a díszlet: stadion, reflektor, vezetőség, szolgálati autó és néhány túlfizetett játékos. Csak éppen klub nincs már mögötte. Nincs közösség, nincs gazdasági alap, nincs saját élet. Csupán egy mesterségesen lélegeztetett szervezet, amelyet az állami pénz tart mozgásban. Kívülről egyesületnek látszik. Belülről már rég halott.És akkor beüt a ménkűEgy nap azonban megtörténik az, ami addig elképzelhetetlennek látszott.Megbukik a rendszer.Az elnökség először nem is érti a helyzetet. Hiszen képviselő most is van. Cekker is akadna. Az elsíbolt pénz útvonala is jól ismert. Csak éppen nincs már orbáni forrás. Nincs futballügyi kegyosztó, nincs újabb mentőöv, nincs ingyenpénz.Az intéző ismét benyit: – Elfogyott a pénz, főnök! Az elnök rágyújtana, de most először megremeg a kezében a cigaretta. – Akkor kérjünk még! – Nincs kitől. – Vegyünk fel hitelt! – Nincs mire. – Adjunk el játékost! – Nincs kit. – Jöjjenek a szurkolók! – Már rég elmentek.És ebben a pillanatban kiderül, hogy az egyesület nemcsak pénztelen, hanem életképtelen is. Nem tudja fenntartani a pályát. Nem tudja kifizetni a játékosokat. Nem tudja megszervezni az utánpótlást. Nem tud bevételt termelni. Nem tud közösséget építeni. Nem tud semmit, mert éveken keresztül nem is kellett tudnia semmit. Mindig jött valaki egy cekkerrel. Most pedig nem jön. Nincsenek többé lábak az asztalon. Nincs kávé, nincs cigaretta, nincs prémium. Hamarosan nincs vezetőség sem.A végén pedig nincs egyesület. És nincs már foci sem.A sírásó utolsó mozdulataMondhatnánk, hogy a rendszer bukása ölte meg a kisvárosi klubot. De ez nem lenne igaz. A klubot maga a rendszer ölte meg hosszú évekkel korábban. Akkor, amikor elhitette vele, hogy teljesítmény nélkül is jár a pénz. Amikor leválasztotta a helyi közösségről. Amikor fölöslegessé tette a gazdálkodást, a szakértelmet és a felelősséget. Amikor minden kudarcot újabb támogatással jutalmazott. A gödör évről évre mélyült. A vezetők közben békésen kávéztak a szélén, lógatták bele a lábukat, és azt hitték, ez maga a felemelkedés. Pedig már régen lefelé tartottak.Orbán Viktor nem azért lett a magyar futball sírásója, mert nem szerette eléggé a labdarúgást. Hanem azért, mert úgy szerette, ahogyan csak az szeret, aki birtokolni akarja azt, amit szeret.Pénzzel tömte. Elkényeztette. Függővé tette. Elvette tőle a kudarc tanulságát, a munka becsületét és a túlélés ösztönét. Aztán amikor az orbáni gépezet leállt, az életképtelenné nevelt klub magától zuhant bele a hosszú éveken át ásott gödörbe. A rendszernek már csak egyetlen, utolsó feladata maradt. Belelökte. És földet rá. Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Szigetvilág
1956 – 2024 – 2026
dr. Zeke László | 10.22. 09:53
1956 óta 70 év telt el, a NER leváltását megelőző mozgalom szárba szökkenése óta pedig alig több, mint két esztendő. A nagy történelmi esemény, a forradalom 13 napja – amely hazánkat a világ figyelmének középpontjába helyezte – újra és újra nagy hullámokat vet, ahogy ezt láttuk 1989-ben és amit éppen most, a NER 2026-os bukásakor ismét átélhettünk. Azt hiszem, érdemes visszanéznünk a közelmúltba is, a két évvel ezelőtti időkbe, amikor még a mozgalomvezér gondolatra volt felfűzve, hogy "Ne féljetek!". Ahogy Bibó István példát mutatva mondta 1956-ban, miközben a parlamentben helyén maradt miniszterként bevárta a szovjet katonákat. Hogy tudjuk értékelni az áprilisi eseményeket – hogy történelmi időket élünk – érdemes visszagondolnunk erre a mögöttünk álló két évre is!2024 őszén még messze nem volt biztos, hogy a NER megbukik. Nem véletlenül vált a mozgalom akkori jelszavává, biztató üzenetévé, hogy “Ne féljetek!”. Én erre az időre úgy emlékszem, hogy akkor még a biztonság kedvéért divatban volt az álca, a maszk, ha más nem a sapka-sál, ami elrejt a Kandi kamerák elől egy-egyellenzéki rendezvényen. A fortélyos félelem visszafogta a közösségi médiában kommentelő, vagy akár csak lájkolni szándékozó kezeket. Közismertek azok a túlkapások, amikor a kirúgáshoz elegendő volt egy nevetős emoji, egy megosztás, esetleg egy támogató/elítélő komment. Munkáltatók figyelmeztették a beosztottakat a megfelelő viselkedésre. Szolgáltatók ódzkodtak nemcsak segíteni, hanem akár csak kiszolgálni gyanús alakokat, szervezeteket. Debrecenben, az ország második legnagyobb városában alig akadt hely, ahol TISZA-szigetek összejöveteleket tarthattak, a nevezetes országjárások alkalmával komoly kockázatot jelentett akár csak szállást adni, vendégül látni a NER politikájával nem kompatibilis egyéneket, szervezeteket. Akkoriban - ritka kivétel a Frida Kávézó - nem engedtek be tiszás rendezvényt sehova. Még az olyan “gyanús” rendezvényt sem, mint például egy beszélgetés Mérő Lászlóval a “Feröer effektusról”. (Miután gyanússá vált a DAB székházba tervezett esemény a Debreceni Akadémiai Bizottság nem merte vállalni annak kockázatát, hogy az ország egyik legnépszerűbb tudósát egy nyilvános beszélgetés erejéig vendégül lássuk a székházukban.) Két éve volt talán az első felvállaltan tiszás nyilvános kiállás egy nemzeti ünnepen Debrecenben, 1956 tiszteletére A debreceni TISZA Szigetek képviselői az ünnep előestéjén összegyűltek azon a helyszínen, ahol 1956. október 23. napján először dördültek el fegyverek: A Csokonai Színház melletti emlékműnél. Elhelyeztük a koszorúkat, mi is a „Lúdas Matyi TISZA Sziget – Debrecen” (az első, a városban alapított sziget) képviseletében. Éltem annak lehetőségével, hogy magam is megszólaljak. Mi más lehetett volna beszédem vezér fonala, mintsem az, hogy „Ne féljetek!”. Ezt írtam akkor erre a jeles alkalomra„Tisztelt Polgártársak, Kedves Barátaim! NE FÉLJETEK! '56 legfontosabb és legaktuálisabb üzenete itt és most: ez! Hősök előtt tisztelgünk, akik életüket, jólétüket áldozták azért, hogy soha ne kelljen féltenünk szabadságunkat.Élt itt valaha Debrecenben egy a sok-sok hős közül, akit úgy hívták, hogy Zeke László. Egy nagyon távoli rokon. Nem kívánok hősiességével érdemtelenül dicsekedni, csupán pár szót szeretnék szólni arról, hogy amióta tudok erről a nagyszerű emberről, azóta még büszkébb vagyok arra, hogy engem is Zeke Lászlónak hívnak!Nemcsak 1956 októberének végén, az euforikus napokban, hanem a november 4-e utáni nehéz időkben is bátran helyt állt, míg sokan ekkor már biztonságos fedezékbe húzódtak. NEM FÉLT! Tárgyalt a Kádár-féle Forradalmi Munkás Paraszt Kormánnyal, decemberben még sztrájkok szervezett, ami az utolsó nagyszabású tiltakozó akció volt Hajdú-Bihar Megyében. Mert ő NEM FÉLT! A sztrájkot végül a megerősödő kádári karhatalom szovjet tankok segítségével oszlatta fel.A 2024-es megemlékezésen - Fotó: A szerző archívumábólTudta, hogy le fogják tartóztatni. De nem NEM FÉLT: maga ment be a rendőrkapitányságra, mikor megtudta, hogy körözik. Igazának biztos tudatában bátran vállalta a felelősséget az ellene folyó koncepciós perben 1957. decemberében: "a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének" vádjával. NEM FÉLT megvallani, hogy valami szebb, jobb, igazságosabb társadalmat szeretett volna.NEM FÉLT vállalni a következményeket. Az 1963-as amnesztiával szabadult, teljes vagyonelkobzást követően kellett újrakezdenie életét. A 80-as évek végéig, megfigyelés alatt állt. Akkor, amikor sokan (akik nemrég még ellenforradalomról prédikáltak) már javában haszonélvezőivé váltak a rendszernek.Neki egészen más sors jutott. Emlékiratainak utolsó gondolatait idézem Filep Tibor könyvéből: "Feleségem és családom állapota miatt nap mint nap önmagammal kell szembenéznem! Kit bántottam meg? A családomat! Kinek tettem rosszat? A családomnak! (...) Lehet? Szabad itt magyarnak, becsületesnek, őszintének lenni? Magamba nézek: Igen! Kell! (...) Nem hiszem, hogy álnok, kétszínű, jellemtelen emberek fogják vezetni ezt az országot. Az idegen érdekek kiszolgálóinak el kell tűnniük!"NEM FÉLT és vállalta a megpróbáltatásokat, azért, hogy mi félelem nélkül lehessünk szabadok. Kedves Barátaim! Mindez azért fontos itt és most számunkra, mert a félelem, amitől megszabadítottak bennünket '56 hősei az nem csak a munkatáboroktól való félelem volt. Ugyanis a félelem nem ott kezdődik. Hanem ott, amikor egy lájkot félünk odatenni, amikor egy kommentet nem merünk megfogalmazni, amikor egy posztot nem merünk kitenni, amikor egy közösséghez nem merünk csatlakozni, amikor nem merünk bírósághoz fordulni akkor sem, ha igazunk van. Tartozunk Zeke Lászlónak és harcostársainak, azzal, hogy NEM FÉLÜNK, s Tisztelettel, hálával megőrizzük a hősök emlékét!”A beszédről készült filmfelvétel itt látható 2024 őszén még messze nem volt biztos, hogy a NER megbukik. A jelszó, a biztató üzenet, hogy “Ne féljetek!” valóra váltotta álmainkat. Érdekes lehet most utóbb felidézni, hogy ki, hogy élte meg az akkori eseményeket. Ki, mitől, kitől tartott, hol volt ekkor, esetleg milyen veszéllyel, negatív következménnyel kellett szembenéznie, ne adj’ Isten milyen hátrány érte. Ahogy a nagy történelmi fordulópontok esetében szoktuk felidézni, várom a személyes élményeket kommentben! dr. Zeke László - Nyitókép: A Szerző archívumából
Teló a Dunában – Kinek jár bilincs, és kinek nem?
dr. Gaál Lóránt | 10.10. 11:54
Magyar Péter ügye, milliárdos korrupciós vádak és a Fidesz kettős mércéje. Biztos sokan emlékeznek még arra az esetre, amikor a Dunában landolt egy telefon. A témával először 2025. október 10-én foglalkozott szerkesztőségünk abból az apropóból, hogy az Európai Parlament a 2025. október 7-ei ülésén nem függesztette fel Magyar Péter – azóta már miniszterelnök - mentelmi jogát. Nemrégiben viszont a magyar parlament igen, sőt a gyanúsítotti kihallgatása is megtörtént.Nézzük az előzményt!Magyar Péter 2024. júniusában bulizni volt. Több sajtótermék is beszámolt az esetről, melynek a lényege, hogy egy telefonnal kamerázó férfinak a kezéből a telefont – az azóta már miniszterelnök - kikapta, majd a telefon a Dunában landolt. Az ügyet nyilván az orbáni maffia, mára már megfogyatkozott propagandistái felkapták, és mindennel is megvádolták Magyart.Kisárda Magyar Péterrel, de Seszták Miklós nélkül Forrás: YouTube képernyőkép - Magyar Péter Hivatalos A rendőrség sem volt rest helyszínre búvárokat kirendelni, akik kiemelték a Dunából a 130.000-150.000 HUF értékű telefont, és működőképes állapotban visszajuttatták a sértettnek. Így indult Magyar Péter mentelmi jogának a felfüggesztésére irányuló kérelem, melyet Polt Péter, akkori legfőbb ügyész - 2025. június 10-étől alkotmánybíró, rá egy nappal már az Alkotmánybíróság elnöke - 2024. szeptember 26-án juttatott el az Európai Parlamenthez (megjegyzés: két további ügyben is kérték a mentelmi jog felfüggesztését, az egyik Simonka György volt Fideszes országgyűlési képviselőhöz, a másik a Mi Hazánk Mozgalomhoz volt köthető, állítólagos rágalmazási ügyekhez kapcsolódóan). Persze mindegyik kérelem el lett utasítva. Az Európai Parlament, a Polt által beadott kérelem vonatkozásában hozott határozatának „K” és „L” pontjai tulajdonképpen azt rögzíti, hogy a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem alapjául szolgáló tények, a rendőrségi nyomozások következetlenek, Magyarország legfőbb ügyésze hiányos választ adott arra, hogy arányosak-e Magyar Péter esetében a hatóságok általi intézkedések a kisebb értékű dolgokra vonatkozó hasonló helyzetekhez viszonyítva, továbbá, hogy a Magyar Péter terhére rótt állítólagos bűncselekmény jogi minősítése a kapott válaszok alapján pontatlan, valamint, hogy a jelek szerint olyan ügyről van szó, amelyet azért indítottak, hogy Magyar Péter politikai tevékenységét aláássák. Meg kell tehát jegyezni, hogy a Polt Péter által vezetett ügyészség nem tudott Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztése alátámasztásához megfelelő indokokkal szolgálni. (megjegyzés: a miniszterelnök feljelentést tett, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és hivatali visszaélés bűntette miatt, mivel megfelelő biztosító felszerelés nélkül küldték a búvárokat a Dunába). A mentelmi jog felfüggesztése!Magyar Péter mentelmi jogát az előzőekben ismertetett ügyben az országgyűlés 2/3-os Tiszás többsége - nagyon helyesen – felfüggesztette. Korábban dr. Zeke László jogász kollégám és az ÍgyÉlünk hírportálon újságíró barátom részletesen, jogi indokokkal alátámasztva magyarázta el a cikkében, hogy nem lehetne normális az, ha a miniszterelnökkel szemben elmarasztaló ítélet születne. De, ha már itt tartunk, akkor érdemes felkeresni Juszt László Facebook oldalát is. Juszt úr érdekes párhuzamot állított a miniszterelnök és Orbán apja, Orbán Győző esete között.Orbán Győző a 444 tudósításában - Forrás: YouTube képernyőkép Juszt úr posztja szerint “A gánti gépzúzó” címmel jelent meg az INDEX írása 2002 májusában. „A Magyar Hírlap fotóriportere, Dezső Tamás a gánti kőbányát fényképezte közterületről. Orbán Győző elvette tőle a fényképezőgépet, majd a földhöz vágta és összetörte. Az eset miatt rongálás és garázdaság gyanújával eljárás indult az idősebb Orbán ellen. A fényképezőgépben okozott kárt a szakértő 165 ezer forintra becsülte. A későbbi beszámolók szerint a rendőrség végül megszüntette (!!!) a nyomozást, mert nem állapítottak meg bűncselekményt. Na, akkor most mi lesz a telefonnal?” Seszták Miklós és Hankó Balázs mentelmi jogának a felfüggesztése!A miniszterelnök mellett még két országgyűlési képviselő mentelmi joga „ugrott”. A magukat – most már - „politikai fogolynak” tartó Seszták Miklósról és Hankó Balázsról van szó. Szögezzük le, hogy a FIDESZ-KDNP-s autokrácia két hithű szolgája, nem az eltérő politikai oldal miatt nincsen összehasonlítható helyzetben Magyar Péter miniszterelnökkel, hanem azért, mert más – és nem kicsit – a „balhé” nagysága. Mivel Sesztákon közel 12 milliárd forintos kenőpénzt kérnek számon, Hankótól pedig „csekély” 17 milliárd forint hűtlen kezelését, nem egy száz-százötvenezer forintos, épségben visszakapott telefon árát (megjegyzés: mentelmi jog felfüggesztése után mindkettőt letartóztatta a bíróság). És akkor jött a FIDESZ-es Szűcs Gábor…… Szűcs a HírTv kamerája elé állva kifejtette az álláspontját: „….égető az a kettős mérce, amivel a hatóságok Magyar Péter és az ellenzéki képviselők ügyét kezelik. Az, hogy Ő előre egyeztette az időpontot látszik, hogy egyébként azért itt a miniszterelnök és a kormány az erősen együttműködik az ügyészséggel, és nem csak úgy, hogy eleget tesz az ügyészség kérésének, hanem lehet, hogy adott esetben utasítja is, ahogy ezt például a parlament pulpitusáról láthattuk. Hogy elmarasztalják-e vagy sem az már nyilvánvalóan a bíróság joga, hogy meghozza a jogerős ítéletet. Az viszont önmagában, hogy ő ott bemehetett, erről posztolhatott, nem az volt, hogy őt rendőrök vitték el vezetőszáron, nem az van, hogy őt őrizetbe veszik, vagy másnap elrendelik a letartóztatását. Ez jól mutatja azt a kettős mércét, ami úgy látszik, hogy az igazságszolgáltatásban is érvényesül” Mielőtt ennek a „Pubi”-nak a nyilatkozatát megpróbálnánk megérteni(!), gyorsan jegyezzük meg, hogy úgy tűnik, hogy Ő az, aki párhuzamosan több munkahelyen (a Megafon véleményvezér, Alapjogokért Központ elemzője, tanácsadó a Nitro Digital Kft-nél, főosztályvezető a Nemzetgazdasági Minisztériumban, újságíró a Batthyány Lajos Alapítványnál, a BL Nonprofit Kft-nél, valamint szerkesztő-újságíró az European Conservative-nál, elemző XXI. Század Intézetnél.) is képes teljesíteni (további részletek).Seszták Miklós mindent tagad - Forrás: YouTube képernyőkép - Kontoll Egyébként a FIDESZ lista 218. helyéről jutott be a parlamentbe. Seszták Miklós KDNP-s képviselőért sem a rendőrök, sem pedig az ügyészek nem mentek, hanem besétált vallomást tenni az ügyészségre, ahogy Hankó Balázs is. Az ügyészség utasításáról, meg elég csak az aranykonvoj ügyre gondolni. A napvilágra került információkból az következtethető ki, hogy maga Orbán Viktor bukott miniszterelnök állt az egész ügy mögött, melyben nagy segítségére volt az ügyészség. Ebből az is következik, hogy pont az Orbán-rezsim alatt állt az ügyészség politikai befolyás alatt. Az, hogy valakit vezetőszáron visznek el, és esetleg elrendelik a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést, a letartóztatást, több tízmilliárd forintos „balhé” esetében nem meglepő, sőt jogilag indokolt is. Viszont egy-két évvel ezelőtti eset kapcsán, amikor egy száz-százötvenezer forintos tételről van szó, ráadásul a jogi minősítés is vitatott, kizárt a letartóztatás alkalmazása, többek között azért is, mert az a büntetőeljárásról szóló törvénybe ütközne (mivel nem áll fenn szökés, elrejtőzés, más személy megfélemlítése, jogellenesen befolyásolása, vagy tárgyi bizonyítási eszköz megsemmisítése, meghamisítása, elrejtése, bűnismétlés veszélye (Be. 276. § (2) bekezdés). Szűcs elvileg jogász, tehát ezt tudnia kellene, dehát, aki a Megafonnál pallérozódott, annak, ahogy kinéz, felesleges volt jogot tanítani. Hadd jegyezzem meg, hogy nem vagyok abban biztos, hogy ilyen szintű képviselőknek kellene az országgyűlésben az országunk sorsáról dönteni! Pubi! Legyen végre világos! Pont, hogy április 12-én lett vége a kettős mércének! Nektek is vállalni kell a felelősséget! Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Tasó, a szabolcsi kis-„Seszták”
Menyhárt Tamara | 10.05. 13:59
Tasó László 1994-ben lett először Nyíradony polgármestere. A fidesz egyik prominens tagjaként több évtizeden át volt országgyűlési képviselő, 2014-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési államtitkára lett, majd a Miniszterelnökség településfejlesztési államtitkára volt.A fejlesztéseket magáénak is érző képviselő a Hajdú-Bihar megyei körzetében úgy gyakorolta a pozícióit, hogy már 2016-os sajtóhírekben is lehetett olvasni a homályos intézkedéseiről. „Tényfeltáró projekt indult a képviselői vagyonbevallások adatainak összegzésére és a bennük rejlő ellentmondások feltárására. Tasó László államtitkár például éveken át adott le hiányos nyilatkozatokat.” – írta a direkt36.hu. Bár Orbán Viktor akkori miniszterelnök tett olyan kijelentést, hogy a vagyonbevallás adatainak egyezni kell a valósággal, aki ennek nem tesz eleget, büntethető, mégis több kormánytag neve is megjelent az írott sajtókban, akik nem teljes, nem valós adatokat adtak meg. Szíjártó, Rogán és Kósa mellett Tasó László neve is szerepelt a pontatlan vagyonnyilatkozatot tevők között. A nyíradonyi térségben ideális helyeken található ingatlanokat – önkormányzati „segítséggel”, Kondásné fideszes új polgármester által – belterületté minősítette, az így megszerzett birtokaira kapott állami támogatásokat azonban hiányosan tüntette föl a vagyonnyilatkozataiban. Mivel a képviselők, kormánytagok családtagjainak vagyonnyilatkozatai nem voltak nyilvánosak, így Tasó is követte azt a megoldást, hogy az erdők, földterületek, ingatlanok saját tulajdonába kerülését követően családtagjainak ajándékozta azokat.A nepotizmus is széles körben helyet kapott. Különböző uniós projektek támogatását élvezték Tasó Lászlón kívül az emberei és a rokonai is. Több gyanús esetre is felhívták a figyelmet a sajtó munkatársai. A Nyíradony körzetéhez tartozó Gencsy Kúria történetéből jól látszik a minta: „A szervezet 2012-ben nevet váltott, Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Egyesületként működött tovább, a 43 tag közül 32 kilépett, az új belépők között pedig ott volt a nyíradonyi polgármesteri hivatal titkárságának mindhárom tagja, Tasó László korábbi sajtófőnöke, a mostani minisztériumi titkárnője, aki akkoriban az önkormányzatnál dolgozott projektmenedzserként, Tasó unokatestvére, az egyik unokaöccse és egy másik unokaöccsének a felesége is. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2011-ben 38,3 millió forintot ítélt meg az egyesületnek a kúria átalakítására, majd végül 2013-2015 között összesen 47,8 millió forint állami, illetve uniós támogatást fizettek ki különböző jogcímeken az egyesületnek” – számolt be 2016-ban a 24.hu cikkírója. A gencsi kúria felújítása kapcsán is tártak fel tényeket az újságírók a 444 írásában: „olyan szervezetek vagy magánszemélyek kerültek kedvező helyzetbe a 2014-ig húsz éven át Tasó által vezetett önkormányzat segítségével, akiknek szoros vagy közvetlen kapcsolatuk van az államtitkárral.”Tasó László a megkeresésekre röviden reagált és „felszínes információkra, légből kapott teóriákra, mondvacsinált összefüggésekre” hivatkozott, valamint büntetőperrel és személyiségi jogi perrel fenyegetőzött.A most 63 éves volt képviselő egyik rokona, Tasó Béla is kivívta maga ellen Nyíradony vezetésének nem tetszését 2025-ben. „Megcsapolták Nyíradony három, 1,3 milliárdos összértékű uniós támogatásának számláit – a település polgármestere, Szilágyi Zoltán szerint a pénzből 250 millió forint hiányzik, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a hatóságoknál.” „Szilágyi Zoltán a 2024-es önkormányzati választást követően váltotta le Tasó László fideszes országgyűlési képviselő unokaöcsét, Tasó Bélát a városházán. Szilágyi 2019-ben még fideszes színekben került be a képviselő-testületbe, az előző ciklus végére azonban összekülönbözött a környék erős embereként számontartott Tasó Lászlóval.” – tudhattuk meg egy 2025-ös 24.hu-s írásból. Tasó László több évtizeden át tartó tevékenységei hasonlóak a nemrég letartóztatott Seszták Miklós KDNP-s ex-fejlesztési miniszter „kiskirálykodásához”, mégha nem is olyan nagymértékű. Bár Sesztákot „több mint 12 milliárd forintnyi jogtalan előny átvételével gyanúsítják”, Tasó Lászlóról pedig egyelőre csupán újságírók oknyomozó cikkei nyomán olvashatunk, rokonaira azonban már „lecsapott” az igazságszolgáltatás. „Letöltendő börtönbüntetést kért Tasó Jánosra és volt feleségére, Czifra Erzsébetre a Debreceni Járási Ügyészség. A vádirat szerint a pár évek alatt több, mint 168 millió forintot sikkasztott el a cégeivel – írta a 444. „A fideszes Tasó László évtizedeken át volt Nyíradony polgármestere, majd a térség országgyűlési képviselője. Az ő unokaöccse az a Tasó János, aki több cégével is uniós forrásokhoz jutott a városban, miközben a volt felesége az önkormányzati tulajdonú Vagyonkezelő Kft. munkatársa volt, a számviteli osztályt vezette, és ő intézte a pénzek kiutalását.” – jelent meg nemrég a telex.hu oldalán. A nyíradonyi körzet mára már fellélegezhet, hiszen az évtizedeken át hatalmon lévő Tasó Lászlónak és rokonainak mostanra nincs befolyása eu-s forrásokra, önkormányzati támogatásokra. Igaz, ez a tény igen sok olyan kisvállalkozást is érint, amelyek úgy tudtak érvényesülni, hogy a képviselő segített a pályázatokkal kapcsolatban, a kapcsolati tőke bevetésével – cserébe a választások alkalmával elvárt fideszre-szavazásért. A sok éven át megjelent hírekben megjelent visszaéléseket fogják-e vizsgálni Tasó László esetében is? Néhány rokon gyanúsítása és letartóztatása most megtörtént, de eljut-e a vizsgálati szál az exminiszterhez is? A kérdés már csak az, hogy az igazságszolgáltatás keze vajon mikor éri el Tasó Lászlót? Menyhárt Tamara - Nyitókép: Tasó László - Facebook
Az „arrogán” feltaláló
Menyhárt Tamara | 09.29. 04:31
Rogán Antal fideszes politikus, – saját nyilatkozata szerint – nem urizál, hiszen parasztgyereknek született. Fideszes pályafutása során mégis kiskirályként élt, uralkodott több évtizeden át.A most 54 éves közgazdász végzettségű Rogán Antal egy szlovén eredetű családban nőtt fel, s gimnáziumi KISZ-titkárságát követően a Fidesz ifjúsági tagozatának egyik kulcsfigurájává vált. Később, 2006-ban a Fidesz frakcióvezetőjeként polgármester is volt Budapesten az 5. kerületben. „Ekkor érte első botránya. 2005 decemberében Ujhelyi István, az MSZP alelnöke egy a Magyar Vizsla című – állítólag független, az MSZP-t és az SZDSZ-t keményen kritizáló, civil kiadású – újságba szánt oldal elfaxolt másolatát mutatta be, a feladó Rogán Antal kampányfőnök titkársága volt. Rogánt 2006 februárjában is elővették, az úgynevezett adatlopási botránnyal.” Ebben az évben el is vált első feleségétől - Sonnevend Alexandrától -, majd egy év múlva feleségül vette Gaál Cecíliát, de 2019-ben ez a házasság is véget ért. „2016-ban Rogán-Gaál Cecília társtulajdonos és ügyvezető igazgató lett a Sarka Kata által alapított Nakama & Partners Kft. elnevezésű médiaügynökségnél, ami többek között a Miss World Hungary szépségverseny győzteseinek menedzselésével foglalkozik. További közös vállalkozásuk a twn.hu nevű bulvároldalt üzemeltető Top News Hungary Kft., ami 2021-ben főtevékenységéből példátlan, 1,5 milliárd Ft profitra tett szert.” Rogán a 2010-es választásokat követően az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai bizottságának elnöke lett. Számos törvényjavaslathoz is kapcsolódik a neve, ilyen a rezsicsökkentés, a családi adókedvezmények is.2015-től miniszterként szerepelt a Fidesz-kormányzásban, egészen 2026-ig, amikor a választások eredményeként bukott a kormánya. Szintén ebben az évben, 2015-ben feltalálóként jelent meg a médiában. Két társával, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával karöltve „egy elektronikus-aláírási technológiát jegyzett be: a feltalálás eredetiségét sokan vitatják, azonban üzleti sikere elvitathatatlan.” „Rogán feltalálótársai - Csík Balázs és Lengyel Csaba - többször is felbukkantak a képviselő körül. Jutottak EU-s forráshoz, részt vettek állami közmű-auditálásban, de bankátvilágítóként is sikereket értek el, a jogszabályi környezet is nekik kedvezően alakult. A történet során oknyomozó újságírók komplex kapcsolati hálókat fedeztek fel.” – tudhatjuk meg az adatbazis.k-monitor.hu oldalán.A szabadalmaztatott, Rogánnak milliárdokat hozó „feltalálás” körül 2016-ban is gyanakvást jegyzett írások jelennek meg. „Hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője mekkora hozzáadott értéket képvisel a pénzügyi végzettségétől igen távol eső szabadalomban, azt nem lehet tudni. (Szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében azt írja, hogy részt vett az eljárás kifejlesztésében – hogy miként, azt ő maga sem részletezi.) Az általunk megkérdezett szakértők szerint a szabadalmi dokumentáció nyelve meglehetősen szakmai, egészen biztos, hogy a leírás szerzőinek komoly informatikai képzettsége és tapasztalata van.” „erősen megkérdőjelezhető, hogy Rogán Antal érdemileg hozzájárulhatott volna valamivel is a szabadalom tárgyát képező eljárás kifejlesztéséhez. Ebben az esetben a fideszes politikus inkább későbbi haszonélvezője, mintsem valódi szakmai feltalálója lehet az eljárásnak.” – írja a hvg.hu. 2024-ben jelenlegi feleségének, Obrusánszki Barbarának a neve is (vélhetően az ő neve) elhangzott azon a felvételen, melyen Varga Judit szerint Rogánék kihúzatták magukat a Völner-Schadl-iratokból. Az ominózus végrehajtói botrány a mai napig lezáratlan. Magyar Péter a felvétel nyilvánosságra hozatala után az ügyészségre is eljuttatta a hangfelvételt, de Varga Judit nem akart vele tartani. Ezek után tüntetést szervezett, kifejezetten Rogán lemondását követelve. Rogán Antal körül már 2013-ban is a „luxizás” hírei jelentek meg. Utazásai, autói, Louis Vuitton táskája nagy feltűnést keltett. Vagyonnyilatkozatát többször kellett módosítania, miután nyilvánosságra kerültek a pontatlanságai. Helikopterezését tagadta, majd ellentmondásokba keveredett az újságírói megkeresésekre.Amikor 2025-ben Hadházy Ákos felhívta a közvélemény figyelmét arra, hogy Rogán Barbara - a jelenlegi feleség - több tízmillió forintos luxusöltözékben és luxuskiegészítőkkel pózol a közösségi felületeken, azonnal visszatámadott a tényekre, mi szerint Hadházy egy kismamát degradál. „A független képviselő szerint a fotón látható gyémántokkal díszített krokodilbőr Hermès táska nagyságrendileg 150 ezer euróba, azaz 60 millió forintba kerül. Egy másik képen Hadházy egy 2,7 millió forintos cipőt, illetve egy 28 millió forintos Bulgari fülbevalót vett észre Rogán Barbarán.” „„Ezeket sejkek veszik meg. Ezek mind a világ legdrágább luxus termékei földi halandók számára megközelíthetetlenek”” – írta Hadházy. Hamar lábra kapott az amerikai pénzügyminisztérium hivatalos közleménye is. 2025 januárjában több hírportál is megírta, hogy az USA szankciókat léptet életbe Rogán Antal magyarországi korrupciós ügyei okán. „Január elején az USA szankciós listára tette Rogán Antal minisztert, Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnökét a miniszter kiterjedt korrupciós tevékenységére hivatkozva. Ez az a Magnyickij-lista, amelytől Szijjártó Péter miniszter már három éve is tartott.” – tájékoztatott a szabadeuropa.hu. Sokak véleménye szerint a Magnyickij-listára kerülésnek és a Magyar Péter mellé álló mozgalom növekvő erejének tulajdonítható, hogy Rogán veszített a hatalom-koncentrációjából. Egyre többet „hibázott”, egyre inkább túllépte az ingerküszöböt az általa irányított félelemkeltés.A cinikus magabiztosság azonban továbbra sem tűnt el Rogán Antal arcáról és viselkedéséből sem. Ennek az is oka lehetett, hogy áprilisban már a magabiztos Szíjártó nyilatkozott, miszerint „más szelek fújnak Washingtonban”, hiszen Rogán Antal máris lekerült a szankciós listáról. Sem részleteket, sem indoklást azóta sem tudni, az akkori rezsim kommunikációja csupán az amerikai demokraták – élükön a korábbi elnök, Joe Biden – bosszúhadjáratának nevezte a listára-kerülést. Mindezek ellenére Rogán, a közpénz-szórás nagymestereként vonul be a történelembe. Az orbán-kormány Miniszterelnöki Kabinetirodájának vezetése során csak 2017-től 2025-ig több, mint 300 milliárd forintot költött kormányzati plakátokra, gyűlöletkampányra, hirdetésekre. „A Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda lassan egy évtizede önti a tízmilliárdokat a kormányzati plakát- és hirdetési kampányokba. Az elmúlt időszakban azonban látványosan felpörgött a propaganda, amire még soha nem ment el annyi pénz egy év alatt, mint most.” – közölte a 24.hu 2025-ben. „Demonstrációt szervezett a Hősök terére a Loupe Színházi Társulás Szabad közterekért és tiszta közbeszédért címmel pártpolitika-mentes tüntetést. A megmozdulás a Loupe szerint azért zajlott, mert nem akarják elfogadni, hogy a mindennapjainkat megosztó üzenetek, félelemkeltés és indulatkampányok határozzák meg.” – tudtuk meg a telex.hu-ról. Rogán Antal azonban az utolsó pillanatig, a 2026 áprilisában zajló választásokig kitartott. Sőt, „Több, mint négymillió eurót (a pontos összeget átszámolva kb. 1,6 milliárd forintot) hagyott jóvá a választások előtt a magyar kormány a focira Szlovákiában 2026-ra, de kormánybarát sajtóorgánumnak is jutott egymillió eurót meghaladó összeg (nagyjából 474 millió forint)” – írta a forbes.hu. Üzleti-, közbeszerzési ügyeiről, felfoghatatlan közpénz-herdálásáról, feleségeinek és saját magának is biztosított luxuséletéről ugyanakkor lassan vékonyodik a fátyol. Rogán Antal, az urizáló parasztgyerek még nem került górcső aláA Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Bizottság azonban hamarosan őt is behívja meghallgatásra. Bízhatunk abban, hogy erről a listáról nem a megúszás okán kerül majd le, hanem azért, mert neki is szembe kell néznie a valódi igazságszolgáltatással?" Menyhárt Tamara - Nyitókép: Rogán Antal - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Törő Gábor a szélerőművek ellen harcol, de mit tett a vértesi környezetszennyezés ügyében?
Országos körkép a TISZA Szigetekről
Antal-Varga Vilma | 08.07. 11:07
Hogyan lehetnének a TISZA Szigetek hosszú távon működő demokratikus intézmények, merre tovább?A választások előtt mindenki számára világos volt a közös cél, különösen a szigettagok számára. Utána azonban egy sokkal nehezebb kérdés következett. Mihez kezd a TISZA Párt, azzal a sok ezer emberrel, aki nemcsak szavazott, hanem közösséget szervezett, pultozott, szórólapozott, szakmai anyagokat készített, jótékonysági akciókat szervezett, adományokat gyűjtött és vitt el rászorulóknak, vagy egyszerűen csak hitt abban, hogy a rendszerváltás nem ér véget a választások napján?A Facebook-on egyszerre mutatkozik meg büszkeség, bizonytalanság és csalódottság. A posztokat olvasva úgy tűnik, a TISZA Szigetek ma leginkább a helyüket keresik. Keresik a kapcsolódási pontot a párttal, de sokan úgy érzik, hogy nem igazán találják. Több helyen is megfogalmazódott ugyanaz a kérdés. Szükség van-e még a szigetekre, szigettagokra, és ha igen, mi célt szolgáljanak, milyen feladatot lássanak el?Fotó: Melczer Zsolt - Illusztráció TISZA Sziget találkozórólA győzelem után jött a bizonytalanság A “SzőkeTisza TISZA Sziget Szolnok” megfogalmazása jól összefoglalja ezt az érzést. Nem pozíciókat és nem kiváltságokat kérnek, hanem azt szeretnék látni, hogy a szakmai tudás, a tisztesség, a teljesítmény és a változásért végzett munka valóban számítson. De hol húzódik a határ a szükséges megújulás és egy új politikai klientúra, vagyis egy olyan hálózat között, amely a hatalomhoz hűséges és lojális egyénekből, vállalkozói csoportokból áll, akik a vezető politikai elittől anyagi juttatásokat, állami megrendeléseket, vagy pozíciókat kapnak, és cserébe feltétlen politikai támogatást, szavazatokat és rendszer iránti hűséget biztosítanak. Hogyan lehet lebontani a régi rendszert, és a régi hálózatokat anélkül, hogy helyettük ugyanaz a minőség épüljön újra?Fotó: Melczer Zsolt - Illusztráció TISZA Sziget találkozórólVan azonban még egy szempont, amelyről ritkábban beszélünk. A közösségekben sokan valóban „all-in” módon álltak bele a változásba. Ez azt jelentette, hogy emberek a munkahelyükön, vállalkozásukban, családi és baráti kapcsolataikban, helyi közösségeikben is teljes vállszélességgel felvállalták a konfliktusokat a fennálló rendszerrel annak ellenére, hogy nagyon jól tudták, hogy ennek személyes ára lehet. Mégis megtették. Éppen ezért természetes, hogy a választások után sokan nem állást vártak, hanem feladatot, visszajelzést és valódi kapcsolódást. A legelkötelezettebbek éppen ezt a kapcsolódási pontot keresik, de sokan úgy érzik, egyelőre nem találják.A szakmai munka már megszületett – csak utat kellene találnia Pedig az ország számos pontján már megszületett az a tudás, amelyre egy új Magyarország épülhetne. A “Lúdas Matyi TISZA Sziget Debrecen” pedagógusai hónapokon keresztül dolgoztak egy átfogó szakmai vitaanyagon az oktatás jövőjéről. Óvodapedagógusok, általános és középiskolai tanárok, gyógypedagógusok és egyetemi oktatók fogalmaztak meg javaslatokat a tanárhiány, a túlterheltség, a pedagógusképzés, a tananyag, az intézményi autonómia, a KRÉTA-rendszer és az érdekvédelem kérdéseiben. Kezdték mindezt a sziget megalakulásakor, a választások után pedig folytatták munkájukat egy még tágabb körben, zárt Facebook-csoportjukat kinyitották, és szabadabban engedtek teret a lelkes jelentkezőknek.Fotó: dr. Zeke László - Lúdas Matyi TISZA SzigetA legnagyobb problémát végül nem az jelentette, hogy ne lennének jó ötletek, hanem az, hogy nem találták azt a működő csatornát, amelyen ezek valóban eljuthatnak a döntéshozókhoz. Ígéretet kaptak, érdemi visszajelzést azonban nem. Mégsem hagyták abba a tevékenykedést: tovább dolgoznak, bővítik az anyagot, mert hisznek abban, hogy a demokrácia nem négyévente tíz másodpercet jelent a szavazófülkében, hanem folyamatos, közös gondolkodást.Helyi ügyek, civil kontroll, közösségi megoldások Más közösségek az önkormányzatok munkáját követik nyomon, megint mások jótékonysági programokat szerveznek vagy helyi ügyeket karolnak fel. Veszprémben például az ÍgyÉlünk újságírói stábjának részvételével rendszeres szakmai fórum indult - az egyik ilyen eseményről lapunk is beszámolt -, ahol meghívott szakértők keresnek konkrét megoldásokat helyi problémákra. A cél nem a panaszkodás, hanem az, hogy a közösség szakmailag megalapozott javaslatokat tegyen le az asztalra. Amikor a közösségépítésből pozícióharc leszEgy más irányú veszprémi tapasztalat ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy milyen könnyen félremehet egy közösség működése, milyen veszélyeket rejthet magában a szigetek koordinálása. Megjelent ugyanis a különbségtétel azok között, akik „dolgoztak”, és akik állítólag nem, mintha a közösségi munka kizárólag a kampányban ledolgozott órákon, a pultozással, szórólapozással és újságkihordással töltött idővel lenne mérhető és egyenesen arányos. Másutt pedig az a benyomás alakult ki, hogy egyesek nem közösségeket szeretnének építeni, hanem birtokolni azokat. Ha ez valóban így van, akkor ugyanazokat az uram-bátyám szintű hatalmi elvekre támaszkodó működési mintákat építjük újra, amelyeket korábban magunk mögött akartunk hagyni.Fotó: Melczer Zsolt - Illusztráció TISZA Sziget találkozórólPárt, mozgalom vagy társadalmi hálózat?Talán nem is az a legfontosabb kérdés, hogy a TISZA Szigetekből párttagság lesz-e vagy civil mozgalom. Bajorország példája azt mutatja, hogy országos pártok és helyi közösségek hosszú távon is képesek egymás mellett működni, Ausztriában pedig a nagy néppártok társadalmi beágyazottságát évtizedeken át a széles tagság biztosította. A két modell nem egymás ellenfele, hanem akár egymás kiegészítője is lehet.A grafikon jól érzékelteti, hogy 2021-ben az Osztrák Néppártnak (ÖVP) mintegy 600 ezer, míg az Osztrák Szociáldemokrata Pártnak (SPÖ) körülbelül 140 ezer tagja volt.A részvétel csak akkor valódi, ha következménye van? A példákból nem egyetlen követendő modell rajzolódik ki, hanem egy közös tanulság. A tartós demokratikus működéshez valódi társadalmi részvételre van szükség. A valódi kérdés inkább az, hogy sikerül-e megtalálni azt a hidat, amely összeköti a társadalmi kezdeményezéseket a döntéshozókkal? Lesznek-e valódi szakmai csatornák? Lesz-e érdemi visszacsatolás? Meghallgatják-e azokat, akik hónapok vagy évek óta dolgoznak egy-egy ügyön? Hiszen a részvétel csak akkor valódi, ha az embereket nemcsak meghallgatják, hanem a munkájuknak következménye, hatása is van. A választási győzelem csak a kezdet, nem lezárás?A Szigetek idővel el fognak tűnni, ha csak a kampány eszközei voltak. Ha viszont képesek lesznek összekötni a társadalmat a politikával, szakmai tudást szervezni, helyi ügyeket képviselni, közösségeket építeni és civil kontrollt gyakorolni, akkor lehet, hogy a választási győzelem valójában nem a történet vége volt, hanem a kezdete. Antal-Varga Vilma - Nyitókép: Illusztráció - A Magyartisza - TISZA szigetek oldal nyitóképe
Áder eldobta a pecabotot
Menyhárt Tamara | 07.14. 13:07
Fókuszba helyezte magát az eddig némaságba vonuló pecás, a 2012 májusában – Schmitt Pál lemondását követően – megválasztott köztársasági elnök, Áder János.A villa negra története2016-ban létrehozta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, és többször megnyilvánult a környezetvédelemmel kapcsolatban, bár korábban ezt soha nem tette. Az alapítvány évekig veszteséges volt, így milliárdos állami támogatásokat kapott.2017 májusában megkezdte a második ciklust is, mint köztársasági elnök. „Elnöki ciklusa végén derült ki, hogy volt államfőként egy olyan svábhegyi luxusvillába költözik, amit majdnem egy milliárd forint értékben bővítettek ki, ehhez ráadásul egy külön kormányrendeletet is hoztak, hogy a kerület ingatlanépítési szabályait megkerülhessék. Ádert ellenzéki oldalról fel is szólították, hogy ne fogadja el az ingatlant, főleg azután, hogy adóbevallása szerint három ingatlannal is rendelkezik.” – írja a moly.hu. Áder a kegyelmesBár Áder a fidesz által kinevezett, megválasztott többi köztársasági elnökével (Schmitt Pál /2010.augusztus 6.-2012.április 2/, Novák Katalin /2022.május 10.-2024.február 26./) szemben kitöltötte a hivatali idejét /2012.május 10.-2022.május 9./, az ő elnöksége alatt is történt megkérdőjelezhető kegyelmi botrány. "Hallgat indokairól, Áder János volt köztársasági elnök is aki úgyszintén tisztázatlan körülmények között adott államfői kegyelmet Veres Margit volt balmazújvárosi polgármesternek, akit 2018-ban hivatali vesztegetés elfogadása miatt öt év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, ám egy percet sem kellett a rácsok mögött töltenie.” – írta a 24.hu Áder János felbukkant most, 2026-ban, szót emelt a magyar alaptörvény 17. módosítási javaslata ellen. „Áder János szerint a jelenlegi helyzet alkotmányos puccsnak, közjogi szőnyegbombázásnak, hideg polgárháború kezdetének vagy egy orwelli világ megérkezésének is nevezhető.” – írja az index.Áder kontra közpénzA volt köztársasági elnök megjelenése és a jelenlegi kormányfő, Magyar Péter megszokottá vált gyors, azonnali reflexiójának összeütközési pontjai közül az egyik az Áder közpénzhez való viszonyulására is kiterjed. Mivel egyre több közpénzszórás derül ki – akár a még jelenleg hatalmon lévő Sulyok Tamással kapcsolatban is –, Magyar kérdéseket tett fel Áder korábbi költekezéseire vonatkozóan is. „Áder János azt hazudta ma, hogy 2018 októberében ő csak hivatalos úton volt 55 millió forint közpénzen az Egyesült Államokban egy hétig. Most megmutatom ennek a hivatalos/állami látogatásnak 3 napját. Nekem ez inkább tűnik családi vakációnak, amelyre a lánya is elkísérte az elnöki párt” – írja Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán. Dokumentumokat is mutatott ezekről az utazásokról az interneten. Áder nem...Az Áder és Magyar közötti adok-kapok jelenleg ott tart, hogy Áder nem hagyja magát. „Vannak bizonyos határok, amiket az ember jó, ha nem lép át, és nem hagyja, hogy mások átlépjék. Olyan állítások fogalmazódtak meg és olyan kampány indult a médiában, hogy ezt nem lehet szó nélkül hagyni. Büntetőpert rágalmazásért, polgári pert személyiségijog-sértésért és jó hírnév sérelméért fogunk indítani Magyar Péter ellen. Kíváncsian várom, hogyan fogja bizonyítani az állításait – fogalmazott Áder János.” A mindenki által látható mérhetetlen luxus, a közpénzszórás (amit még ezután láthatjuk, Áder esetében bebizonyosodik-e), az indoklás nélküli kegyelemadás ismét fölveti annak a kérdését: vajon a jelenlegi katasztrofális anyagi-gazdasági és morális helyzetben hagyott Magyarország megengedheti-e magának, hogy a köztársasági elnökök élethosszig tartó hatalmas juttatást, luxus-körülményeket kapjanak? Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Cirkusz az önkormányzatnál
ÍgyÉlünk | 06.11. 11:03
Eltűnt dokumentumok és közéleti megosztottság Csókakőn – interjú Csöngedi Roland helyei képviselővelCsókakő (Fejér megye) közéletében hónapok óta visszatérő téma az önkormányzat működése, az átláthatóság kérdése és egyes dokumentumok hiánya. A település egyik képviselőjét, Csöngedi Rolandot kérdeztük arról, hogyan látja a jelenlegi helyzetet, milyen problémákat érzékel, és milyen jövőt képzel el a falu számára.Hogyan jutottunk idáig?Sokáig nem foglalkoztam a helyi politikával, mert úgy gondoltam, hogy a település vezetése megfelelően végzi a munkáját. Egy beszélgetés során azonban felhívták a figyelmemet arra, hogy a környező települések jelentős fejlesztéseken mentek keresztül – műfüves pályák, játszóterek, parkosítás –, miközben Csókakőn ezek a beruházások elmaradtak. Képviselőként később ennél komolyabb problémákkal is szembesültem, különösen a település pénzügyi helyzetével kapcsolatban.Melyek a legnagyobb vitás kérdések? A legnagyobb problémát az átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés jelenti. Több esetben tapasztaltuk, hogy fontos dokumentumok nem álltak rendelkezésre, vagy jelentős késéssel jutottak el a képviselőkhöz. Ez megnehezíti a felelős döntéshozatalt. Szakmai vagy személyes konfliktusokról beszélünk?Meggyőződésem, hogy alapvetően szakmai vitákról van szó. A képviselő-testület tagjai többségében nem hivatásos politikusok, hanem a településért dolgozó helyi emberek. A konfliktusok abból fakadnak, hogy bizonyos kérdésekben eltérő elképzeléseink vannak az átláthatóságról és a működés rendjéről.Megfelelően működik jelenleg a képviselő-testület? A testület eredményesen dolgozik. Célunk, hogy stabil pénzügyi hátteret teremtsünk, tartalékot képezzünk, és felkészítsük a települést a jövőbeni fejlesztési lehetőségekre. Mennyire átláthatók a döntések?Vannak olyan ügyek, amelyekben nagyobb nyilvánosságra és előzetes tájékoztatásra lenne szükség. Egy várbeli rendezvény kapcsán például utólag értesültünk olyan tervekről, amelyekhez a képviselő-testület jóváhagyása is szükséges lett volna.Megkapják-e időben a szükséges információkat?Nem mindig. Gyakran nagy mennyiségű anyag érkezik rövid határidővel, ami megnehezíti az alapos felkészülést. Ennek orvoslására szabályozási módosításokat kezdeményeztünk.Mit érzékel ebből a lakosság? A helyi közélet megosztottá vált, ami természetesen a lakosság számára is érzékelhető. Éppen ezért különösen fontosnak tartjuk a nyílt kommunikációt és a nyilvános üléseket. A nyilvánosság szerepe ugyanakkor nem minden esetben segíti a tisztánlátást. Van egy helyi videós tartalomkészítő, akinek felvételeit sokan követik, azonban véleményem szerint az általa közzétett anyagok nem mindig mutatják be teljes körűen az eseményeket. Emiatt gyakran alakulnak ki félreértések és felesleges feszültségek a településen. Úgy gondolom, hogy a közéleti szereplőknek és a helyi „médiának” egyaránt felelőssége van abban, hogy a lakosság hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatást kapjon. Ebben a helyi félretájékoztatási-tv nem jeleskedik. Melyek a legfontosabb fejlesztési hiányok?Az egyik legnagyobb hiányosságnak a tornacsarnok megépítésének elmaradását tartom. Egy ilyen létesítmény nemcsak a sportéletet segítené, hanem közösségi rendezvényeknek is helyet adhatna.Mi a helyzet az eltűnt dokumentumokkal? A belső ellenőrzés során derült ki, hogy több fontos dokumentum nem állt rendelkezésre. Álláspontunk szerint egy ilyen ügy kivizsgálása elengedhetetlen, hiszen a hiányzó iratok komoly kérdéseket vetnek fel az önkormányzat működésével kapcsolatban. Hogyan lehetne helyreállítani a bizalmat?A bizalom alapja az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az őszinte kommunikáció. A múlt kérdéseit tisztázni kell, mert csak erre lehet stabil jövőt építeni.Mit üzensz azoknak, akik belefáradtak a konfliktusokba?Megértem azokat, akik belefáradtak a vitákba. Ugyanakkor hiszem, hogy a problémák feltárása és a tisztázás hosszú távon a település érdekét szolgálja. Ahogy Szent Ágoston fogalmazott: „A béke igazságosság nélkül nem béke, csupán a háború egy csendesebb neve.” ÍgyÉlünk - Nyitókép: Csókakő, Csöngedi Roland - Fotó: Facebook
Tavasszal levonulhat Mészárosék autópályacége – Már a feljelentést is megtették
Négy hét karbantartás után kosz és problémák a fehérvári uszodában
SzóMia | 10.15. 11:34
Meghibásodott medencefenék, a beszámoló szerint leállt szellőzés, koszos felületek és telefonjukat néző úszómesterek. A székesfehérvári Csitáry G. Emil Uszodában a nyári karbantartás után is akadnak problémák. A vendégek joggal kérdezik: mit kapnak a belépőjegy áráért?Amikor egy szülő elviszi a gyerekét úszni, tiszta környezetet, megfelelő levegőt és figyelmes felügyeletet vár. Az uszodával kapcsolatban jelzett tapasztalatok azonban másról szólnak.Négy hét alatt mire jutott idő?A nagymedence fenéklemez-emelője meghibásodott, a szerkezet a kétméteres mélységnél maradt. A javításhoz le kell engedni a medence vizét, a munkálatok pedig az üzemeltető tájékoztatása szerint több hétig is eltarthatnak. Éppen az a medencerész nem használható, amely a kisebb gyerekek úszásoktatásához biztosítja a megfelelő vízmélységet.Mindez néhány héttel a nyári karbantartás után történt. Az uszodát augusztus 2-án zárták be, az újranyitást augusztus 31-ére tervezték.Mit végeztek el a négy hét alatt? Ellenőrizték az emelőszerkezetet? Mennyire volt átfogó a karbantartás?Egy meghibásodás önmagában nem bizonyít mulasztást. Ezekre a kérdésekre azonban a vendégek megérdemlik a választ.A sátorban sem megnyugtató a helyzet A hivatalos közlemény szerint az úszásoktatás és az edzések a sátras medencében, illetve a tanmedencében folytatódhatnak. A kapott beszámoló szerint viszont a sátorban nem működik a szellőzőberendezés, erős a klórszag, és a gyerekek nehezen kapnak levegőt. Ha ott tartják az órákat, a szülőknek tudniuk kell, milyen körülmények között úsznak a gyerekeik. Mikor romlott el a szellőző? Mikorra javítják meg? Ellenőrizték azóta a levegő minőségét?A medence mellett a vízre kell figyelniA beszámoló koszos felületeket, pókhálókat és az úszómesterek viselkedésével kapcsolatos panaszokat is említ. A jelzés szerint előfordul, hogy a medence mellett fülhallgatóval ülnek, a telefonjukat nézik, és udvariatlanul válaszolnak a vendégeknek. Ezeket a panaszokat is ki kell vizsgálni. A vízben lévő gyerekek és úszók felügyelete folyamatos figyelmet igényel. A vendégek kérdéseire pedig normális hangnemben kell válaszolni. A felújításra várva is takarítani kell(ene)Az üzemeltető teljes felújítást tart szükségesnek, amelyhez a város külső forrást keres. Ettől azonban a napi feladatokat még el kell(ene) végezni. A takarításnak, a szellőzésnek és a medencefelügyeletnek a nagyberuházásig is működnie kell(ene).A fehérvári családokkal együtt mi is szeretnénk tudni: mikor lesz újra használható a nagymedence, mikor rendeződik a jelzett szellőzési probléma, és ki foglalkozik a vendégek panaszaival?Az emberek úszni szeretnének. Tiszta környezetben, biztonságban, olyan helyen, ahol a nem csekély belépődíjért működő szolgáltatást és udvarias bánásmódot kapnak.Túl sokat kérünk? SzóMia - Nyitókép: Facebook illusztráció
Félmilliós sérelemdíj jogerősen - dolgozóknak
dr. Zeke László | 09.30. 05:37
Nyílt levél dr. Varga Marina polgármester asszonynakA mai napon - 2026. 09. 29. - megszületett az első jogerős ítélet a balmazújvárosi dolgozók sorozatperében, amelyben a Debreceni Ítélőtábla helybenhagyta a Debreceni Törvényszék I. fokú ítéletét. Igazat adott a dolgozónak abban, hogy a Balmazújvárosi Önkormányzat fenntartásában lévő munkáltató által, 3 hónapig ki nem fizetett (csak utóbb, pár ezer forint késedelmi kamattal kifizetett) munkabér mellett az emberi méltóságot sértő munkáltatói kötelezettségszegés miatt pluszban 500.000,- Ft sérelemdíj is jár!Az I. f. ítélet megszületéséről szóló posztom meglehetősen felpaprikázta a polgármester asszonyt, aki elég éles hangon reagált.A jogerős ítélet alkalmat teremt számomra, hogy reagáljak személyemet is érintő megnyilvánulásaira:Tisztelt Polgármester Asszony!Tisztelettel kérem, hogy nyugodjon meg! Megfogadva a nekem címzett nyilvános posztjában foglaltakat „arra szorítkoztam, ami a feladatom”: jogerősen megnyertem az első pert abban a persorozatban, amit a Tisztelt Polgármester Asszony vezette önkormányzat fenntartásában működő cégeknél dolgozó alkalmazottak indítottak emberi méltóságukat sértő jogsértés miatt. Tájékoztatni kívánom, hogy ezekben a perekben nem „sikerdíjban” állapodtam meg a megbízókkal, hanem óradíjas elszámolásban. Ez annyit jelent az Ön számára, hogy minél tovább tartanak a perek, minél több ügyvédi teendőt kívánnak meg a felperesektől, annál több munkadíjat lesz kénytelen a munkáltató (valójában a fenntartó önkormányzat) megfizetni. Ezért a felelősséget akár a felperesekre, akár az őket képviselő ügyvédre hárítani oktondi dolog. Gondolom, ahogy gratulált az I. f. ítélethez, úgy a II. f. jogerős ítélethez is gratulálni fog. Azt írta, hogy reméli, mihamarabb sikerül lezárni ezt a méltatlan ügyet. Önnél csak ügyfeleim remélik jobban, így nem érzem akadályát annak, hogy a Tisztelt Polgármester Asszony intézkedjen a még folyamatban lévő és az igen nagy számú, potenciálisan megindítható perek lezárása, illetve elkerülése végett. (Több tucat dolgozó jár ugyanis hasonló cipőben, mint a mai napon jogerősen pert nyert ügyfelem.) Semmi akadálya tehát, hogy intézkedjen és mint fenntartó teremtse meg a feltételeit annak, hogy az összes méltatlan helyzetbe került dolgozót a munkáltató kárpótolja a kért 500.000,- Ft-os sérelemdíj megfizetésével. Nem kötelező a dolgozókat perre kényszeríteni; nem kötelező aztán rajtuk - vagy ügyvédjén - számonkérni a perköltséget. Itt a nagyszerű alkalom a méltánytalan - a dolgozókat ért, emberi méltóságukat sértő - helyzetet illően lezárni! Ami a legutóbbi indulatos posztjában személyemet érintő sértegetést illeti azt betudom valamiféle hisztinek és kész vagyok arról ennek megfelelően megfeledkezni. Hogy valótlanul azt állítja, hogy én Önt „gyaláztam”, hogy „valótlanságokat közöltem”, meg hogy „ízléstelennek tatja az általam közölt tartalmakat”, hogy azt állítja ügyvédként „megtévesztem embertársaimat”, hogy „szégyenérzet nélkül hazugságokat írok le”, hogy másokat „rossz színben tüntetek fel”, hogy a „jellememre” tesz illetlen megjegyzéseket, illetve szakmaiságomat, szaktudásomat kérdőjelezi meg - „többet ésszel, mint erővel"-ezik -, éppen akkor, amikor megnyerjük a pereket, arra nem kívánok még csak válaszolni sem - nemhogy pert indítani jó hírnév sérelme miatt. Spongyát rá! Most Önön a „világ szeme”. Ön az önkormányzat első embere. Mindegy, hogy a probléma keletkezésekor, vagy a perek megindításakor ki volt a polgármester. A lényeg az, hogy most, amikor a problémát meg lehet oldani ki a polgármester. A fenntartó személye nem változott meg attól, hogy az önkormányzat vezetése megváltozott. Ha a munkáltatónak nincs pénze a dolgozók fizetését, vagy az őket megillető sérelemdíjat kifizetni, akkor a felelősség a fenntartónál van. Önöknél. Nem kell „szégyellnie magát” az előző polgármester hibái miatt, hanem orvosolnia kell azoknak a dolgozóknak a problémáit, akiknek (immár jogerős ítélet is igazolja) megalázó bánásmódban volt részük. Tudom, hogy nem könnyű a dolga ilyen helyzetben egy polgármesternek, de ez egy ilyen szakma. Ön erre vállalkozott, Önt erre megválasztották, Ön most is a posztján van. Senki nem tudja ezt a problémát Ön helyett megoldani (a régi polgármester sem). Azért szólok ez ügyben, mert ez úton is igyekszem jelezni: nem „faroltam ki” az ügyfeleim mögül. Igaz, hogy igyekeztem a lehető legvégsőkig elkerülni a pert és a problémát közös megegyezéssel, peren kívül megoldani, több, mint egy évet hajlandóak voltunk arra várni, hogy egyeztessünk - közben szünetelő perekkel -, de egyetlen alkalommal sem sikerült személyesen bejutnom a Tisztelt Polgármester Asszonyhoz fogadóórára. A munkáltatókat képviselő ügyvéd kolléga a sok-sok kérésre reagálva egyetlen alkalommal jelezte, hogy a polgármester asszony kész fogadni, majd nem sokkal a megbeszélt időpont előtt jelezte, hogy idő közben Önnek sürgős dolga akadt, így a találkozó elmarad. Nem éreztem a nekem címzett nyílt levelében a „konstruktív, közös munkára” való hajlandóságot, a „kölcsönös tiszteletet”, az „egymásba vetett bizalmat”. Egy biztos, hogy a folyamatban lévő perek mellett a további legalább 60 dolgozó ügyében is kész vagyok peres képviseletet ellátni (amennyiben a dolgozók megbíznak bennem és megtisztelnek azzal, hogy megbíznak engem a peres képviselettel). Szó sincs tehát „kifarolásról”, sőt! A feltehetően fenyegetőzésnek szánt „a szükséges jogi lépéseket megteszem” legyen most inkább az, hogy megjelenik Balmazújváros művelődési központjában az érintett dolgozók, ügyfeleim előtt, és közösen megbeszéljük, hogy hogyan tovább! Kérem, hogy adja meg azokat az időpontokat, ami alkalmas Önnek egy ilyen találkozóra! Készek vagyunk - a több tucat ügyfelemmel együtt - alkalmazkodni Önhöz.Több, mint egy év várakozás után azt hiszem, nem nagy kérés a balmazújvárosi polgároktól, hogy szenteljen nekik egy kis időt, adjon lehetőséget egy olyan lakossági fórumra, ahol azok a dolgozók vesznek részt, akik vagy perben állnak, vagy perben fognak állni, ha nem sikerül megegyezéssel rendezni a jogvitát. Azt hiszem ez lenne a megfelelő viselkedés, ha – ahogy nekem címzett nyílt levelében írta – a kormányváltás után „tisztesség szerint kívánja végezni” munkáját.Munkájához jó egészséget kívánva várom visszajelzését az időpontról, amikor kész fogadni bennünket, illetve tájékoztatni az érintett dolgozókat!Tisztelettel: dr. Zeke László dr. Zeke László - Nyitókép: dr. Varga Marina - Fotó: dr Varga Marina Facebook oldala - ÍgyÉlünk grafika
A 23.000 milliárdos autópálya-biznisz — Büntetőfeljelentést tesz a kormány
Melczer Zsolt | 09.22. 06:09
Összedőlhet 138 kilométer magas pénzoszlop? Rogán hivatala írta ki, Mészáros és Szíjj köre nyerte el, az új kormány pedig most megpróbál kiszállni a 35 évre kötött szerződésből.Ha a 23.196 milliárd forintot húszezresekben egymásra tennénk, a pénzoszlop Magyar Péter videójának szemléltetése szerint körülbelül 138 kilométer magas lenne. Elképesztő, hiszen ez nagyjából tizenötszöröse a Mount Everest magasságának. A jelenlegi kormány hivatalos felülvizsgálata ekkorára becsüli a magyar állam teljes, 35 év alatt esedékes fizetési kötelezettségét.Az összeg azonban nem azonos sem a koncessziós társaság nyereségével, sem azzal, amennyit a szerződés felbontásával automatikusan meg lehet takarítani. A valódi kérdés az, hogy hogyan kötötte le az Orbán-kormány 2057-ig az ország gyorsforgalmi úthálózatának csaknem kétharmadát. Kik hozták meg a döntéseket, kik jártak jól velük, és miért félrevezető Vitézy Dávidra tolni a pályázat felelősségét?Rogán hivatala készítette elő az ország legnagyobb közbeszerzésétA 35 éves autópálya-koncessziót 2021-ben a Nemzeti Koncessziós Iroda írta ki. Az Irodát az Orbán-kormány 2020-ban hozta létre, és a pályázat idején a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítása alatt működött. Feladata nem pusztán adminisztratív volt, hanem a Nemzeti Jogszabálytárban olvasható kormányrendelet szerint az Iroda készítette elő és folytatta le a koncessziós eljárást, bírálta el az ajánlatokat, és kötötte meg a szerződést is.A politikai felelősség ezért elsősorban az akkori Orbán-kormányé, azon belül pedig a koncessziós rendszerért felelős Rogán Antalé. Rogán jelentette be 2022. május 6-án a nyertest is. A korabeli beszámoló szerint Rogán azt közölte, hogy minden formai követelmény teljesült, és a Mészáros Lőrinchez, illetve Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok konzorciuma adta a legjobb ajánlatot. Pedig a konstrukciót már a szerződés aláírása előtt komoly bírálat érte. A Transparency International Magyarország 2021 júliusában az Európai Bizottsághoz fordult. A szervezet jogi igazgatója 2012 óta Ligeti Miklós. A szervezet szerint kérdéses volt, hogy valódi koncesszióról van-e szó, mert nem látszott érdemi kockázatátadás a magánpartnernek. A 35 éves időtartamot megalapozó számításokat pedig az állam nem adta ki. Három ajánlat, egy NER-konzorciumHárom ajánlat érkezett. Az egyiket a Strabag és a Colas alkotta csoport nyújtotta be. A másodikat a Dömper Kft. vezette konzorcium, a harmadikat pedig a Themis Magántőkealap vezette pályázó. A Strabag és a Colas konzorciuma egy osztrák versenyhatósági ügy miatt kiesett. Végül a Themis-konzorcium nyert. A csoport hét magántőkealapból állt, és a pályázatban megnevezett alvállalkozók között már ott volt a Duna Aszfalt, a Mészáros és Mészáros, a Hódút, a Közgép, a Főmterv és több más útépítő, illetve mérnöki vállalkozás. A pályázók és alvállalkozók névsora a 2022-es eredményhirdetés összefoglalójában is megtalálható.A nyertes érdekeltség 2022 szeptemberétől mintegy 1.230 kilométernyi gyorsforgalmi utat vett át. Nemcsak az üzemeltetés és a karbantartás került hozzá, hanem az ehhez szükséges állami infrastruktúra és munkaerő jelentős része is. A jelenlegi kormány értékelése szerint ezzel az állam részben elvesztette azt a képességét, hogy saját maga lássa el a feladatot. Ugyanez a kormányzati vizsgálat állítja azt is, hogy az MKIF-et tulajdonló alapok különböző mértékben Mészáros Lőrinchez vagy Szíjj Lászlóhoz köthetők, miközben az alvállalkozók kiválasztására már nem vonatkoznak a közbeszerzési eljárások átláthatósági szabályai.Vitézy Dávid részletes magyarázata az autópálya-koncessziórólKevés kockázat, több ezermilliárdos lehetséges haszonEgy koncesszió lényege elvileg az, hogy a magánpartner a magasabb hozamért cserébe valódi üzleti kockázatot vállal. A mostani felülvizsgálat ezzel szemben azt állapította meg, hogy a szerződést háromszor módosították, többnyire a Mészárosék kockázatának csökkentésére. Az állam átvállalta az útdíjbevétel ingadozásának és az építőipari drágulásnak a terheit, a koncesszor pedig lehetőséget kapott a nem jövedelmező útszakaszok felmondására. A kormány által ismertetett, alternatív szolgáltatótól származó becslések szerint a nagykarbantartások 61 százalékkal, az üzemeltetés és fenntartás 53 százalékkal, az építés és sávbővítés pedig 30 és 35 százalék közötti mértékben lehet túlárazott. A korábbi összegek is óriásiak voltak. A Szabad Európa által megszerzett szerződéses mellékletek az alaphálózat esetében nettó 15.073 milliárd, a később bevonható útszakaszokkal együtt pedig nettó 17.290 milliárd forintos, indexálható kifizetési összeget tartalmaztak. A jelenlegi kormány a teljes, 35 éves fizetési kötelezettséget már 23.196 milliárd forintra becsüli.A G7 által feldolgozott vállalati beszámolók szerint a koncesszióhoz kapcsolódó MKIF-cégek 2022 szeptembere és 2025 vége között összesen 95,7 milliárd forint adózott eredményt értek el, tulajdonosaik pedig 47,5 milliárd forint osztalékot vettek ki. Ha az eddigi, 12,6 százalékos nyereségráta hosszú távon is fennmaradt volna, a tulajdonosi nyereség a futamidő végére ezermilliárdos nagyságrendet érhetett volna el. Ez azonban csak becslés, nem garantált jövőbeni profit, és nem tartalmazza a kapcsolt alvállalkozók esetleges nyereségét. Változatlan konstrukció és tartósan fennmaradó nyereségráta mellett tehát Mészárosék ezermilliárdos nagyságrendű haszonra tehettek volna szert.Miért nem Vitézy írta ki és írta alá? A Fidesz utólag Vitézy Dávidot is megpróbálta összekapcsolni a koncesszióval. A párt azt állította, hogy közlekedési államtitkárként ő koordinálta a szerződés hatálybalépéséhez szükséges intézkedéseket. A kronológia azonban világosan elválasztja egymástól a döntéshozatalt és a későbbi végrehajtást. Rogán Antal 2022. május 6-án jelentette be a nyertest. A szerződést május 17-én kötötték meg. Vitézyt csak május 25-én nevezték ki közlekedési államtitkárnak. Államtitkárként tehát nem vehetett részt a pályázat kiírásában, az ajánlatok elbírálásában, a győztes kiválasztásában vagy a szerződés aláírásában. Hivatali idejére már a szeptember 1-jei hatálybalépés előkészítése és a megkötött szerződés gyakorlati végrehajtása esett. Ez azonban nem azonos az eredeti politikai döntésért és a szerződés feltételeiért viselt felelősséggel. Rogán szerepe nem ért véget a szerződés megkötésével. A jelenlegi kormány hivatalos összefoglalója szerint a megállapodást háromszor módosították. Ezek a változtatások többnyire tovább csökkentették a Mészárosék üzleti kockázatát. Vitézy Dávid 2026. szeptember 20-i közlése szerint a 2023 decemberében aláírt egyik szerződésmódosítással vezették be az úgynevezett háborús beruházási többletköltség-kompenzációt. A módosítást Rogán Antal írta alá. Ennek alapján az építőipari árak és a kamatok emelkedéséből származó többletterhek jelentős részét az állam vállalta át.Vitézy számítása szerint ez a változtatás legalább 5.000 milliárd forinttal növelhette meg az állam teljes futamidőre jutó fizetési kötelezettségét.Az eredeti szerződés megkötésekor Magyarországon már különleges jogrend volt érvényben. A 2022. május 17-i aláírás idején még a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet állt fenn. A háborús veszélyhelyzet csak május 25-én lépett hatályba. Ezért nem állítható, hogy az eredeti szerződést a háborús veszélyhelyzet tette lehetővé.Mi lehet Rogán felelőssége? A 2023. decemberi módosítás idején azonban már háborús veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás volt. Ebben a különleges jogrendben a kormány egyes törvények alkalmazását felfüggeszthette, illetve törvényi rendelkezésektől is eltérhetett. Ez a rendes parlamenti törvényalkotásnál gyorsabb és tágabb jogalkotási lehetőséget biztosított. Vitézy Dávid közlése szerint egy ilyen veszélyhelyzeti kormányrendelet teremtette meg a 2023-as szerződésmódosítás jogi lehetőségét. A módosítást ezt követően Rogán Antal írta alá az állam képviseletében. A szabályozás abból indult ki, hogy az ukrajnai háború elhúzódó gazdasági következményei előre nem voltak láthatók. Oroszország azonban 2022. február 24-én támadta meg Ukrajnát. Az eredeti koncessziós szerződést csaknem három hónappal később, május 17-én írták alá. Ez felveti a kérdést, hogy a háború már ismert gazdasági kockázataival miért nem az eredeti szerződésben számoltak, és miért az állam vállalta át később ezek jelentős részét. Rogán szerepe 2024-ben ismét előkerült. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása a szerződés alapján lehetőséget teremthetett volna az államnak a felmondásra. A nyilvánosságra hozott dokumentumokról szóló Telex-beszámoló szerint Rogán 2024. július 29-én olyan egyoldalú nyilatkozatot írt alá, amelyben az állam vállalta, hogy az Európai Bíróság eljárásának lezárásáig nem él ezzel a felmondási jogával. Vitézy kézben tartja a dolgokatA jelenlegi kormány szerint a koncessziós terület ekkor már Nagy Mártonhoz tartozott. Emiatt a nyilatkozat érvényességét is vitatják. Vitézy közlése szerint Rogán nyilatkozata csökkentette a Mészárosék kockázatát. Ezután az MKIF az OTP-től, az MBH Banktól és az állami Magyar Fejlesztési Banktól is finanszírozáshoz jutott. Az ügynek büntetőjogi folytatása is lehet. Vitézy ma - szeptember 21-én - bejelentette, hogy a kormány büntetőfeljelentést tesz, mert álláspontja szerint fennállhatnak a hűtlen kezelés körülményei. A Telex beszámolója szerint Vitézy azt mondta, hogy a büntetőfeljelentések azokat is érinthetik, akik az állam oldaláról aláírták a szerződéseket, valamint az MKIF oldalán felelős személyeket is. Az új kormány megállítaná — A pontos megtakarítás még nem ismertA kormányváltás után megkezdődött a koncessziós szerződés jogszerűségének és gazdaságosságának felülvizsgálata, majd a kormány 2026. szeptember 18-án bejelentette, hogy kezdeményezi a koncessziós szerződés megszüntetését, akár közös megegyezéssel, akár egyoldalú felmondással. Vitézy szerint a szerződés nemcsak súlyosan túlárazott és jogszerűtlen, hanem annyira túlméretezett, hogy elszívja a magyar közúthálózat fenntartására és fejlesztésére fordítható forrásokat. Emiatt az állam nem tud elegendő pénzt fordítani az egy- és kétszámjegyű főutak felújítására és karbantartására. A miniszter szerint csak a koncesszió megszüntetésével teremthető ismét érdemi forrás ezekre a munkákra.Ezzel a lépéssel azonban még nem „spóroltak meg 23.196 milliárd forintot”. A pontos nettó megtakarításhoz le kell vonni a már teljesített kifizetéseket, az esetleges felmondási vagy elszámolási összeget, valamint azt, amennyibe a következő évtizedekben az utak állami üzemeltetése, felújítása és fejlesztése kerül. A tárgyalások és az esetleges jogviták eredménye ma még nem ismert.Az már most kijelenthető, hogy az új kormány egy olyan fizetési pályát próbál megszakítani, amely a hivatalos becslés szerint 2057-ig 23.196 milliárd forinttal terhelte volna meg az államkasszát. A kormány álláspontja szerint a jogszerű felmondással járó fizetési kötelezettség jóval kisebb lenne annál, mint amit a szerződés fenntartása esetén kellene kifizetni. A valódi megtakarítást majd a végleges megállapodás és az állami üzemeltetés költségeinek ismeretében lehet kiszámolni, de a politikai felelősség időrendje már most is egyértelmű. A konstrukciót Rogán hivatala készítette elő, és az Orbán-kormány kötötte meg. Vitézy csak a döntés lezárása után érkezett, most pedig annak felszámolásán dolgozik. Melczer Zsolt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció - Ötletforrás: Németh Dóra - szabadeuropa.hu
Veszprémből indult Magyar Péter új országjárása
Melczer Zsolt | 09.12. 19:44
Veszprémben kezdte meg választás utáni első országjárását Magyar Péter miniszterelnök. Az első állomáson Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke, a TISZA Párt alelnöke és a Veszprém 02-es OEVK országgyűlési képviselője is színpadra lépett. A politikusok nemcsak az elmúlt hónapokat értékelték, hanem arról is beszéltek, hogy mit várnak a következő időszaktól, és miért tartják fontosnak, hogy a választási győzelem után se szakadjon meg a közvetlen kapcsolat az emberekkel.Nem szabad visszazárni a politikát a falak közéForsthoffer Ágnes beszédének egyik központi gondolata az volt, hogy a választással nem ért véget az állampolgárok szerepe. Szerinte az elmúlt időszak egyik legfontosabb változása éppen az, hogy az emberek újra bátrabban mondják el a véleményüket, szerveződnek helyben, és egyre kevésbé fogadják el, hogy a politika nélkülük, zárt ajtók mögött döntsön róluk.Forsthoffer Ágnes - Fotó: Melczer ZsoltÚgy fogalmazott, a demokrácia nem merülhet ki abban, hogy négyévente elmegyünk szavazni. A politikusoknak folyamatosan kapcsolatban kell maradniuk azokkal, akiktől a felhatalmazásukat kapták. Az országjárás egyik célja ezért az, hogy a kormány és a parlament vezető politikusai személyesen is hallják a helyi problémákat és kritikákat. Forsthoffer Ágnes saját választókerületének egyik legfontosabb ügyéről, a Balaton védelméről is beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy a tó környékén egyre többen emelik fel a hangjukat a túlzott beépítések ellen, és azt szeretnék, hogy a helyiek, valamint a természeti környezet érdekei ne szoruljanak automatikusan a beruházói szempontok mögé. Az emberi méltóság nem pártkérdésA házelnök külön kitért a közbeszéd állapotára is. Arra kérte a hallgatóságot, hogy a politikai vitákban se feledkezzenek meg az emberi méltóságról. Szerinte nem elfogadható, ha valakit a ruhája, külseje, testi adottsága vagy fogyatékossága miatt támadnak – függetlenül attól, hogy melyik politikai oldalhoz tartozik.Üzenetének lényege az volt, hogy az előző évek megosztottságából nem lehet ugyanazzal a hangnemmel kilépni, amely maga is hozzájárult a társadalom elmérgesedéséhez.Fotó: Melczer ZsoltMagyar Péter: nincs idő kényelmes kormányzásra Magyar Péter az április 12-i választási győzelemre visszatekintve arról beszélt, hogy a kormány a választások után sem akart „lelassulni”. Elismerte, hogy a nagy lendületből hibák is következhetnek, de szerinte fontosabb, hogy a kormány képes legyen ezeket felismerni, korrigálni és tanulni belőlük. A miniszterelnök szerint azért érzékelhető továbbra is valamiféle kampányüzemmód, mert túl sok megoldatlan ügy maradt az országban ahhoz, hogy a választási győzelem után hosszabb türelmi időt engedjenek maguknak. Megfogalmazása szerint nincs elvesztegethető hónapjuk, miközben azt is elismerte, hogy időnként a lelkesedés túl nagy lehet.Magyar Péter - Fotó: Melczer ZsoltMajd az elmúlt hónapok kormányzati eredményei között beszélt az uniós források felszabadításáról, valamint a gyermekvédelmi rendszer vizsgálatáról is. Az uniós pénzekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a korábban visszatartott források folyósítása megindult, és a következő hónapokban további összegek érkeznek Magyarországra.Elszámoltatás: gyorsan, de jogállami módon Külön téma volt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működése és az elszámoltatással kapcsolatos társadalmi várakozás. Magyar Péter érzékelhetően igyekezett lehűteni azokat az elvárásokat, amelyek azonnali letartóztatásokat és néhány hét alatt lezárt ügyeket várnak. Azt hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatóságoknak meg kell kapniuk minden szükséges eszközt, ugyanakkor jogállamot csak jogállami eszközökkel lehet működtetni. Az elszámoltatás ezért szerinte nem jelentheti azt, hogy politikai utasításra „kattannak a bilincsek”.Fotó: Melczer ZsoltEz a kérdés azért is érdekes, mert az új hivatal munkájával és az elszámoltatás várható gyorsaságával kapcsolatban az elmúlt hetekben komoly társadalmi vita alakult ki.Vissza az emberek közéA veszprémi rendezvény összességében kevésbé új programok vagy nagy bejelentések bemutatásáról szólt, mint inkább az elmúlt hónapok értékeléséről és az országjárás politikai filozófiájának felvázolásáról.Forsthoffer Ágnes azt hangsúlyozta, hogy a demokratikus részvételnek a választás után is folytatódnia kell, Magyar Péter pedig azt üzente, hogy a kormány nem kíván kényelmesebb tempóra váltani, ugyanakkor saját hibáival is szembe kell néznie.Magyar Péter - Fotó: Melczer ZsoltVeszprém csak az első állomás volt. A tervek szerint Magyar Péter és a kormány, illetve a TISZA más politikusai a következő hetekben többek között Dunaújvárosba, Pécsre, Miskolcra, Szegedre, Debrecenbe, Szombathelyre, Nagykanizsára és Székesfehérvárra is ellátogatnak, az országjárás pedig Budapesten ér véget.A veszprémi nyitány legfontosabb üzenete talán éppen az volt, hogy a választást megnyerni egyszeri esemény, de a bizalmat megtartani már mindennapos feladat. Melczer Zsolt - Nyitókép: Magyar Péter Veszprémben - Fotó: Melczer Zsolt
Országos körkép a TISZA Szigetekről
Antal-Varga Vilma | 08.07. 11:07
Hogyan lehetnének a TISZA Szigetek hosszú távon működő demokratikus intézmények, merre tovább?A választások előtt mindenki számára világos volt a közös cél, különösen a szigettagok számára. Utána azonban egy sokkal nehezebb kérdés következett. Mihez kezd a TISZA Párt, azzal a sok ezer emberrel, aki nemcsak szavazott, hanem közösséget szervezett, pultozott, szórólapozott, szakmai anyagokat készített, jótékonysági akciókat szervezett, adományokat gyűjtött és vitt el rászorulóknak, vagy egyszerűen csak hitt abban, hogy a rendszerváltás nem ér véget a választások napján?A Facebook-on egyszerre mutatkozik meg büszkeség, bizonytalanság és csalódottság. A posztokat olvasva úgy tűnik, a TISZA Szigetek ma leginkább a helyüket keresik. Keresik a kapcsolódási pontot a párttal, de sokan úgy érzik, hogy nem igazán találják. Több helyen is megfogalmazódott ugyanaz a kérdés. Szükség van-e még a szigetekre, szigettagokra, és ha igen, mi célt szolgáljanak, milyen feladatot lássanak el?Fotó: Melczer Zsolt - Illusztráció TISZA Sziget találkozórólA győzelem után jött a bizonytalanság A “SzőkeTisza TISZA Sziget Szolnok” megfogalmazása jól összefoglalja ezt az érzést. Nem pozíciókat és nem kiváltságokat kérnek, hanem azt szeretnék látni, hogy a szakmai tudás, a tisztesség, a teljesítmény és a változásért végzett munka valóban számítson. De hol húzódik a határ a szükséges megújulás és egy új politikai klientúra, vagyis egy olyan hálózat között, amely a hatalomhoz hűséges és lojális egyénekből, vállalkozói csoportokból áll, akik a vezető politikai elittől anyagi juttatásokat, állami megrendeléseket, vagy pozíciókat kapnak, és cserébe feltétlen politikai támogatást, szavazatokat és rendszer iránti hűséget biztosítanak. Hogyan lehet lebontani a régi rendszert, és a régi hálózatokat anélkül, hogy helyettük ugyanaz a minőség épüljön újra?Fotó: Melczer Zsolt - Illusztráció TISZA Sziget találkozórólVan azonban még egy szempont, amelyről ritkábban beszélünk. A közösségekben sokan valóban „all-in” módon álltak bele a változásba. Ez azt jelentette, hogy emberek a munkahelyükön, vállalkozásukban, családi és baráti kapcsolataikban, helyi közösségeikben is teljes vállszélességgel felvállalták a konfliktusokat a fennálló rendszerrel annak ellenére, hogy nagyon jól tudták, hogy ennek személyes ára lehet. Mégis megtették. Éppen ezért természetes, hogy a választások után sokan nem állást vártak, hanem feladatot, visszajelzést és valódi kapcsolódást. A legelkötelezettebbek éppen ezt a kapcsolódási pontot keresik, de sokan úgy érzik, egyelőre nem találják.A szakmai munka már megszületett – csak utat kellene találnia Pedig az ország számos pontján már megszületett az a tudás, amelyre egy új Magyarország épülhetne. A “Lúdas Matyi TISZA Sziget Debrecen” pedagógusai hónapokon keresztül dolgoztak egy átfogó szakmai vitaanyagon az oktatás jövőjéről. Óvodapedagógusok, általános és középiskolai tanárok, gyógypedagógusok és egyetemi oktatók fogalmaztak meg javaslatokat a tanárhiány, a túlterheltség, a pedagógusképzés, a tananyag, az intézményi autonómia, a KRÉTA-rendszer és az érdekvédelem kérdéseiben. Kezdték mindezt a sziget megalakulásakor, a választások után pedig folytatták munkájukat egy még tágabb körben, zárt Facebook-csoportjukat kinyitották, és szabadabban engedtek teret a lelkes jelentkezőknek.Fotó: dr. Zeke László - Lúdas Matyi TISZA SzigetA legnagyobb problémát végül nem az jelentette, hogy ne lennének jó ötletek, hanem az, hogy nem találták azt a működő csatornát, amelyen ezek valóban eljuthatnak a döntéshozókhoz. Ígéretet kaptak, érdemi visszajelzést azonban nem. Mégsem hagyták abba a tevékenykedést: tovább dolgoznak, bővítik az anyagot, mert hisznek abban, hogy a demokrácia nem négyévente tíz másodpercet jelent a szavazófülkében, hanem folyamatos, közös gondolkodást.Helyi ügyek, civil kontroll, közösségi megoldások Más közösségek az önkormányzatok munkáját követik nyomon, megint mások jótékonysági programokat szerveznek vagy helyi ügyeket karolnak fel. Veszprémben például az ÍgyÉlünk újságírói stábjának részvételével rendszeres szakmai fórum indult - az egyik ilyen eseményről lapunk is beszámolt -, ahol meghívott szakértők keresnek konkrét megoldásokat helyi problémákra. A cél nem a panaszkodás, hanem az, hogy a közösség szakmailag megalapozott javaslatokat tegyen le az asztalra. Amikor a közösségépítésből pozícióharc leszEgy más irányú veszprémi tapasztalat ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy milyen könnyen félremehet egy közösség működése, milyen veszélyeket rejthet magában a szigetek koordinálása. Megjelent ugyanis a különbségtétel azok között, akik „dolgoztak”, és akik állítólag nem, mintha a közösségi munka kizárólag a kampányban ledolgozott órákon, a pultozással, szórólapozással és újságkihordással töltött idővel lenne mérhető és egyenesen arányos. Másutt pedig az a benyomás alakult ki, hogy egyesek nem közösségeket szeretnének építeni, hanem birtokolni azokat. Ha ez valóban így van, akkor ugyanazokat az uram-bátyám szintű hatalmi elvekre támaszkodó működési mintákat építjük újra, amelyeket korábban magunk mögött akartunk hagyni.Fotó: Melczer Zsolt - Illusztráció TISZA Sziget találkozórólPárt, mozgalom vagy társadalmi hálózat?Talán nem is az a legfontosabb kérdés, hogy a TISZA Szigetekből párttagság lesz-e vagy civil mozgalom. Bajorország példája azt mutatja, hogy országos pártok és helyi közösségek hosszú távon is képesek egymás mellett működni, Ausztriában pedig a nagy néppártok társadalmi beágyazottságát évtizedeken át a széles tagság biztosította. A két modell nem egymás ellenfele, hanem akár egymás kiegészítője is lehet.A grafikon jól érzékelteti, hogy 2021-ben az Osztrák Néppártnak (ÖVP) mintegy 600 ezer, míg az Osztrák Szociáldemokrata Pártnak (SPÖ) körülbelül 140 ezer tagja volt.A részvétel csak akkor valódi, ha következménye van? A példákból nem egyetlen követendő modell rajzolódik ki, hanem egy közös tanulság. A tartós demokratikus működéshez valódi társadalmi részvételre van szükség. A valódi kérdés inkább az, hogy sikerül-e megtalálni azt a hidat, amely összeköti a társadalmi kezdeményezéseket a döntéshozókkal? Lesznek-e valódi szakmai csatornák? Lesz-e érdemi visszacsatolás? Meghallgatják-e azokat, akik hónapok vagy évek óta dolgoznak egy-egy ügyön? Hiszen a részvétel csak akkor valódi, ha az embereket nemcsak meghallgatják, hanem a munkájuknak következménye, hatása is van. A választási győzelem csak a kezdet, nem lezárás?A Szigetek idővel el fognak tűnni, ha csak a kampány eszközei voltak. Ha viszont képesek lesznek összekötni a társadalmat a politikával, szakmai tudást szervezni, helyi ügyeket képviselni, közösségeket építeni és civil kontrollt gyakorolni, akkor lehet, hogy a választási győzelem valójában nem a történet vége volt, hanem a kezdete. Antal-Varga Vilma - Nyitókép: Illusztráció - A Magyartisza - TISZA szigetek oldal nyitóképe
Áder eldobta a pecabotot
Menyhárt Tamara | 07.14. 13:07
Fókuszba helyezte magát az eddig némaságba vonuló pecás, a 2012 májusában – Schmitt Pál lemondását követően – megválasztott köztársasági elnök, Áder János.A villa negra története2016-ban létrehozta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, és többször megnyilvánult a környezetvédelemmel kapcsolatban, bár korábban ezt soha nem tette. Az alapítvány évekig veszteséges volt, így milliárdos állami támogatásokat kapott.2017 májusában megkezdte a második ciklust is, mint köztársasági elnök. „Elnöki ciklusa végén derült ki, hogy volt államfőként egy olyan svábhegyi luxusvillába költözik, amit majdnem egy milliárd forint értékben bővítettek ki, ehhez ráadásul egy külön kormányrendeletet is hoztak, hogy a kerület ingatlanépítési szabályait megkerülhessék. Ádert ellenzéki oldalról fel is szólították, hogy ne fogadja el az ingatlant, főleg azután, hogy adóbevallása szerint három ingatlannal is rendelkezik.” – írja a moly.hu. Áder a kegyelmesBár Áder a fidesz által kinevezett, megválasztott többi köztársasági elnökével (Schmitt Pál /2010.augusztus 6.-2012.április 2/, Novák Katalin /2022.május 10.-2024.február 26./) szemben kitöltötte a hivatali idejét /2012.május 10.-2022.május 9./, az ő elnöksége alatt is történt megkérdőjelezhető kegyelmi botrány. "Hallgat indokairól, Áder János volt köztársasági elnök is aki úgyszintén tisztázatlan körülmények között adott államfői kegyelmet Veres Margit volt balmazújvárosi polgármesternek, akit 2018-ban hivatali vesztegetés elfogadása miatt öt év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, ám egy percet sem kellett a rácsok mögött töltenie.” – írta a 24.hu Áder János felbukkant most, 2026-ban, szót emelt a magyar alaptörvény 17. módosítási javaslata ellen. „Áder János szerint a jelenlegi helyzet alkotmányos puccsnak, közjogi szőnyegbombázásnak, hideg polgárháború kezdetének vagy egy orwelli világ megérkezésének is nevezhető.” – írja az index.Áder kontra közpénzA volt köztársasági elnök megjelenése és a jelenlegi kormányfő, Magyar Péter megszokottá vált gyors, azonnali reflexiójának összeütközési pontjai közül az egyik az Áder közpénzhez való viszonyulására is kiterjed. Mivel egyre több közpénzszórás derül ki – akár a még jelenleg hatalmon lévő Sulyok Tamással kapcsolatban is –, Magyar kérdéseket tett fel Áder korábbi költekezéseire vonatkozóan is. „Áder János azt hazudta ma, hogy 2018 októberében ő csak hivatalos úton volt 55 millió forint közpénzen az Egyesült Államokban egy hétig. Most megmutatom ennek a hivatalos/állami látogatásnak 3 napját. Nekem ez inkább tűnik családi vakációnak, amelyre a lánya is elkísérte az elnöki párt” – írja Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán. Dokumentumokat is mutatott ezekről az utazásokról az interneten. Áder nem...Az Áder és Magyar közötti adok-kapok jelenleg ott tart, hogy Áder nem hagyja magát. „Vannak bizonyos határok, amiket az ember jó, ha nem lép át, és nem hagyja, hogy mások átlépjék. Olyan állítások fogalmazódtak meg és olyan kampány indult a médiában, hogy ezt nem lehet szó nélkül hagyni. Büntetőpert rágalmazásért, polgári pert személyiségijog-sértésért és jó hírnév sérelméért fogunk indítani Magyar Péter ellen. Kíváncsian várom, hogyan fogja bizonyítani az állításait – fogalmazott Áder János.” A mindenki által látható mérhetetlen luxus, a közpénzszórás (amit még ezután láthatjuk, Áder esetében bebizonyosodik-e), az indoklás nélküli kegyelemadás ismét fölveti annak a kérdését: vajon a jelenlegi katasztrofális anyagi-gazdasági és morális helyzetben hagyott Magyarország megengedheti-e magának, hogy a köztársasági elnökök élethosszig tartó hatalmas juttatást, luxus-körülményeket kapjanak? Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Cirkusz az önkormányzatnál
ÍgyÉlünk | 06.11. 11:03
Eltűnt dokumentumok és közéleti megosztottság Csókakőn – interjú Csöngedi Roland helyei képviselővelCsókakő (Fejér megye) közéletében hónapok óta visszatérő téma az önkormányzat működése, az átláthatóság kérdése és egyes dokumentumok hiánya. A település egyik képviselőjét, Csöngedi Rolandot kérdeztük arról, hogyan látja a jelenlegi helyzetet, milyen problémákat érzékel, és milyen jövőt képzel el a falu számára.Hogyan jutottunk idáig?Sokáig nem foglalkoztam a helyi politikával, mert úgy gondoltam, hogy a település vezetése megfelelően végzi a munkáját. Egy beszélgetés során azonban felhívták a figyelmemet arra, hogy a környező települések jelentős fejlesztéseken mentek keresztül – műfüves pályák, játszóterek, parkosítás –, miközben Csókakőn ezek a beruházások elmaradtak. Képviselőként később ennél komolyabb problémákkal is szembesültem, különösen a település pénzügyi helyzetével kapcsolatban.Melyek a legnagyobb vitás kérdések? A legnagyobb problémát az átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés jelenti. Több esetben tapasztaltuk, hogy fontos dokumentumok nem álltak rendelkezésre, vagy jelentős késéssel jutottak el a képviselőkhöz. Ez megnehezíti a felelős döntéshozatalt. Szakmai vagy személyes konfliktusokról beszélünk?Meggyőződésem, hogy alapvetően szakmai vitákról van szó. A képviselő-testület tagjai többségében nem hivatásos politikusok, hanem a településért dolgozó helyi emberek. A konfliktusok abból fakadnak, hogy bizonyos kérdésekben eltérő elképzeléseink vannak az átláthatóságról és a működés rendjéről.Megfelelően működik jelenleg a képviselő-testület? A testület eredményesen dolgozik. Célunk, hogy stabil pénzügyi hátteret teremtsünk, tartalékot képezzünk, és felkészítsük a települést a jövőbeni fejlesztési lehetőségekre. Mennyire átláthatók a döntések?Vannak olyan ügyek, amelyekben nagyobb nyilvánosságra és előzetes tájékoztatásra lenne szükség. Egy várbeli rendezvény kapcsán például utólag értesültünk olyan tervekről, amelyekhez a képviselő-testület jóváhagyása is szükséges lett volna.Megkapják-e időben a szükséges információkat?Nem mindig. Gyakran nagy mennyiségű anyag érkezik rövid határidővel, ami megnehezíti az alapos felkészülést. Ennek orvoslására szabályozási módosításokat kezdeményeztünk.Mit érzékel ebből a lakosság? A helyi közélet megosztottá vált, ami természetesen a lakosság számára is érzékelhető. Éppen ezért különösen fontosnak tartjuk a nyílt kommunikációt és a nyilvános üléseket. A nyilvánosság szerepe ugyanakkor nem minden esetben segíti a tisztánlátást. Van egy helyi videós tartalomkészítő, akinek felvételeit sokan követik, azonban véleményem szerint az általa közzétett anyagok nem mindig mutatják be teljes körűen az eseményeket. Emiatt gyakran alakulnak ki félreértések és felesleges feszültségek a településen. Úgy gondolom, hogy a közéleti szereplőknek és a helyi „médiának” egyaránt felelőssége van abban, hogy a lakosság hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatást kapjon. Ebben a helyi félretájékoztatási-tv nem jeleskedik. Melyek a legfontosabb fejlesztési hiányok?Az egyik legnagyobb hiányosságnak a tornacsarnok megépítésének elmaradását tartom. Egy ilyen létesítmény nemcsak a sportéletet segítené, hanem közösségi rendezvényeknek is helyet adhatna.Mi a helyzet az eltűnt dokumentumokkal? A belső ellenőrzés során derült ki, hogy több fontos dokumentum nem állt rendelkezésre. Álláspontunk szerint egy ilyen ügy kivizsgálása elengedhetetlen, hiszen a hiányzó iratok komoly kérdéseket vetnek fel az önkormányzat működésével kapcsolatban. Hogyan lehetne helyreállítani a bizalmat?A bizalom alapja az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az őszinte kommunikáció. A múlt kérdéseit tisztázni kell, mert csak erre lehet stabil jövőt építeni.Mit üzensz azoknak, akik belefáradtak a konfliktusokba?Megértem azokat, akik belefáradtak a vitákba. Ugyanakkor hiszem, hogy a problémák feltárása és a tisztázás hosszú távon a település érdekét szolgálja. Ahogy Szent Ágoston fogalmazott: „A béke igazságosság nélkül nem béke, csupán a háború egy csendesebb neve.” ÍgyÉlünk - Nyitókép: Csókakő, Csöngedi Roland - Fotó: Facebook
Vezetői felelősség a projektoktatáshoz szükséges pedagógusi szemlélet átgondolásában
Tankönyvi hibák és szakmai kudarc - a történelemtankönyvek félrevezető tartalmai
Pesti Rita | 04.03. 23:40
A magyar közoktatásban használt történelemtankönyvek szakmai kritikái rávilágítottak: a problémák nem elszigetelt adatlapokon, hanem rendszerszintű módszertani torzulásokban gyökereznek. A tankönyvfejlesztés jelenlegi, központosított mechanizmusa során három súlyos hibaforrás válik meghatározóvá, amelyek alapjaiban torzítják el a diákok múltképét.I. Oksági hiba - kauzális leegyszerűsítésAz oksági hiba akkor következik be, amikor egy összetett történelmi folyamat hátterét egyetlen eseményre szűkítik le, vagy összekeverik a kiváltó okot (ürügyet) a mélyebb, strukturális okokkal. A tankönyvi példa: A 10. évfolyamos könyvekben visszatérő állítás: „Az első világháborút a szarajevói merénylet robbantotta ki.” A hiba lényege: Ez a megfogalmazás a merényletet okként, nem pedig ürügyként kezeli. A történelem nem „dominóelv” alapján működik; a háború mögött évtizedes nagyhatalmi rivalizálás, nacionalizmus és fegyverkezési verseny állt. Következmény: A diák nem tanul meg rendszerszinten gondolkodni; a történelmet véletlenek vagy elszigetelt tettek sorozatának látja, nem pedig törvényszerűségek eredőjének.A szarajevói merénylet - Forrás. YouTube képernyőképII. Anakronizmus - Fogalmi visszavetítésAz anakronizmus a múlt leírása a jelenkor értékeivel, kategóriáival vagy intézményrendszerével. Ez a hiba megfosztja a múltat a sajátos karakterétől.A tankönyvi példa: Az 5. évfolyamos tankönyvekben szereplő mondat: „A középkori parasztok Magyarországon adót fizettek az államnak.” A hiba lényege: A középkorban nem létezett „állam” a mai, intézményi értelemben, ahogy központi adórendszer sem. A kötelezettségek személyes és rendi függőségeken alapultak. Következmény: Elvész a történelmi távlat. Ha mindent a mai fogalmakkal (állam, adó, nemzet) nézünk, a diák nem érti meg, miért döntöttek és cselekedtek másképp a múlt emberei.III. Térképi torzítás - kartográfiai manipulációA térkép soha nem a valóság semleges tükörképe, hanem egy absztrakció. A torzítás akkor válik problémává, ha a térkép kontextus nélkül sugall egy politikai vagy érzelmi állítást.A tankönyvi példa: A trianoni békeszerződés bemutatása, ahol csak a régi és az új határok látszanak, magyarázó rétegek nélkül. A hiba lényege: Ha a térképről hiányzik az etnikai eloszlás vagy a birodalmi struktúrák szétesése, a kép egyoldalúvá válik. A térkép „statikusnak” mutatja azt, ami valójában dinamikus és többrétegű konfliktus volt. Következmény: A diák nem tanulja meg „olvasni” a forrást, csak passzívan befogadja a vizuális sugalmazást. A térkép elemzési eszköz helyett kizárólag a nemzeti sérelem forrásává, s így a propaganda eszközévé válik.Didaktikai kudarcA bemutatott példák igazolják, hogy a jelenlegi tankönyvek problémái nem egyszerű elírások. Az oksági hiba leegyszerűsíti a cselekvést, az anakronizmus eltorzítja a gondolkodást, a térképi torzítás pedig keretbe foglalja mindezt egy hamis vizuális narratívával. Ez a hármas hatás módszeresen építi le a diákok kritikai érzékét, és készíti fel őket a kész, megkérdőjelezhetetlen igazságok passzív elfogadására. Pesti Rita - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Tankönyvi hibák és szakmai kudarc - a földrajztankönyvek hibás tartalmai
Pesti Rita | 03.21. 22:03
A földrajz tantárgy feladata a 21. században az lenne, hogy segítse a tanulókat a komplex globális folyamatok, a környezeti krízisek és a gazdasági összefüggések átlátásában. Ehhez képest a magyar közoktatásban használt tankönyvek gyakran megrekednek a múlt századi, leíró jellegű szemléletmódnál. A problémák nem csupán elavult számadatokban, hanem mélyebb szakmai torzításban mutatkoznak meg.I. Földrajzi redukcionizmus: Afrika homogenizálásaA földrajzi redukcionizmus az a hiba, amikor egy hatalmas térség sokszínűségét egyetlen jellemzőre szűkítjük le, és azt az egész területre általánosítjuk.A tankönyvi példa: A 7. évfolyamos könyvekben Afrika egységesen „elmaradott”, mezőgazdasági kontinensként jelenik meg. A hiba lényege: Ez a szemlélet „lefaragja” a belső különbségeket. Nem vesz tudomást arról, hogy a kontinensen belül egymás mellett léteznek ultramodern metropoliszok és válságövezetek. Elnyomja azt a tényt, hogy például Kenya technológiai szektora fejlettebb lehet egyes európai régióknál is. Következmény: Sztereotípiákat szül, és azt a benyomást kelti, hogy a világ ezen része egy érthetetlen, statikus képződmény.Afrika egy nagy téma - Forrás: Youtube képernyőképII. Statikus klímaszemlélet: a dinamika hiányaA statikus klímaszemlélet az éghajlati rendszereket nem változó, kölcsönhatásban lévő folyamatokként, hanem merev, állandó kategóriákként kezeli.A tankönyvi példa: A középiskolai tankönyvekben a mérsékelt öv leírása úgy jelenik meg, mintha ott mindenhol fixen négy évszak váltakozna. A hiba lényege: A klímát egy „doboznak” tekinti, és nem magyarázza meg a mögötte álló fizikai folyamatokat (légnyomás-különbségek, tengeráramlások). A globális felmelegedés korában a klíma így nem törékeny egyensúlyi állapotként, hanem mozdulatlan adottságként rögzül a diák fejében. Következmény: A tanuló nem kap eszközöket az éghajlati anomáliák (pl. aszályok, villámárvizek) megértéséhez, mert hiányzik az összefüggések ismerete.Európa éghajlati övei - Forrás: YouTube képernyőképIII. Gazdasági determinizmus: a felelősség áthárításaA gazdasági (vagy földrajzi) determinizmus azt állítja, hogy egy ország sikere vagy kudarca kizárólag a természeti környezettől (nyersanyagok, éghajlat) függ.A tankönyvi példa: A fejlődő országok szegénységének magyarázata szinte kizárólag a kedvezőtlen természeti adottságokra (pl. sivatagok, hőség) épül. A hiba lényege: Ez a felfogás egyfajta „természeti végzetet” sugall, amely felmenti a politikát és a történelmet a felelősség alól. Figyelmen kívül hagyja a gyarmatosítás örökségét, a korrupciót, az oktatást és a világgazdasági kizsákmányolást. Következmény: Beletörődést szül. A diák a társadalmi egyenlőtlenségeket természeti szükségszerűségként könyveli el, ami megakadályozza a kritikai szemlélet kialakulását.Didaktikai mélyrepülésA földrajztankönyvek problémái az oksági leegyszerűsítésben és a kontextus nélküli adatközlésben csúcsosodnak ki. A redukcionizmus leegyszerűsíti a látványt, a statikus szemlélet megállítja az időt, a determinizmus pedig egyetlen külső okkal magyarázza a komplex problémákat. Amíg a tananyag nem a 21. századi tudomány eredményeire, hanem ezekre a sémákra épít, addig nem tudást, hanem elavult előítéleteket ad a következő generáció kezébe. Pesti Rita - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Az álságos politikus püspök közoktatási bűne
Tolnay Péter | 03.20. 03:26
„Áldás, békesség!” – mondá Balog Zoltán az állami tankönyvi monopólium kialakításáraA magyar közoktatás központosítása Balog Zoltán minisztersége alatt érte el azt a mélypontot, ahol a szakmai nívót és a tanszabadságot teljesen feláldozták a politikai kontroll céljából. Ez a folyamat nem egyszerű piacszervezés volt, hanem a minőségi oktatás alapjainak lerombolása.Az állami monopólium kiépítése A kormányzat az esélyegyenlőség álcája mögé bújva vette el a pedagógusoktól a választás jogát. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) létrehozásával az állam rátelepedett a terjesztésre, majd a tankönyvjegyzék drasztikus szűkítésével kiszorította a versenyképes alternatívákat. Az állam olyan akkreditációs rendszert erőltetett át, amelyben a neves magánkiadók fejlesztéseit koholt indokokkal elutasították, miközben a szakmailag lektorálatlan, hibáktól hemzsegő „kísérleti” tankönyveket kötelezővé tették. Az ingyenességet csak az állami kiadványokra korlátozták, így a minőségi könyvek használatát anyagi és adminisztratív eszközökkel is gátolták.Balogh Zoltán püspökké szentelése - YouTube ScreenShotBeolvasztás és szakmai ellenállásA piaci szereplőket az állam brutális választás elé állította: a beolvadás vagy a csőd között dönthettek. Két meghatározó kiadó, az Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása (korábbi Nemzeti) Kiadó végül beadta a derekát, és eladta kiadói jogait az államnak. Ezzel évtizedek módszertani kultúrája tagozódott be az állami Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) bürokratikus rendszerébe, ahol a színvonal azonnal romlani kezdett. Ezzel szemben a szegedi Mozaik Kiadó nem hódolt be. Ők a szakmai függetlenséget választották, még azon az áron is, hogy kiadványaikat száműzték a hivatalos jegyzékről. Ennek következménye ma is érezhető: a Mozaik továbbra is világszínvonalú, modern taneszközöket állít elő, ám ezek a „kísérleti” könyvek erőltetése miatt fájóan hiányoznak az állami iskolákból. A minőségromlás áraA szabad verseny kiiktatása egyenes utat jelentett a szakmai nívó zuhanásához. Az iskolákba került „egyen-könyvek” módszertanilag elavultak, pontatlanok és sokszor ideológiailag elfogultak lettek. Balog Zoltán hivatali ideje alatt a tankönyv többé nem pedagógiai segédeszköz, hanem központilag vezérelt hatalmi eszköz lett, aminek a legnagyobb kárvallottjai a diákok és a tanárok, akik kénytelenek a valódi minőség helyett silány pótlékokból dolgozni.A minőségről és a politikai átitatottságról mindent elmond az OFI által a 2014/2015-ös időszakban „fejlesztett” Etika 8. tankönyv idézete (38. old.): „A nők és a férfiak más-más területen erősek. A nők általában érzelmesebbek, a férfiak racionálisabbak. Ezért a nőknek a családban, a férfiaknak a közéletben és a munkában van nagyobb szerepük. A harmonikus együttéléshez szükség van mindkét fél sajátos értékeire.” Tolnay Péter - Nyitókép: Mónus Márton - MTI
Milyen iskolaigazgatókra lenne szükségünk?
Morális válságban a szakképzés
Kővágó Piroska | 09.03. 07:51
Egyre mélyülő, egyre fájdalmasabb a szakképzés helyzete, válsága. Már nincs türelem bennünk a kormányzat felé, annál inkább türelmetlenség, mert az életünkről van szó - foglalta össze a jelenlegi helyzetet egy matematikát oktató hölgy."Matematikát tanítok már 32 éve. Imádom a tantárgyamat, imádom a gyerekeket, imádom a kollégáimat. Nekem ez nem munka, ez az életem, amit nagyon szeretek. Aztán szépen lassan megszomorodott az én vidám életem. Az utóbbi öt évben kaptunk egy új vezetőt, aki napról-napra tette tönkre az iskolámat. Semmi köze nem volt a sulihoz az ott tanított szakmákhoz. Azért küldték, hogy rendet tegyen, mert túl vidám, nyitott volt a tantestület. A dél-alföld egyik legjobb technikuma volt a miénk kiváló tanárokkal. Mára egy megkeseredett, magukba forduló tanárok küzdenek a diákokért szembe a vezetéssel. Vezetéssel: igazgatóval, helyetteseivel, akiket csak a hatalom, a pozíció érdekli. Számukra mindenki csak eszköz a hatalom gyakorlásában. Kérdést nem lehet feltenni, mert akkor megkérdőjelezed őket. Bármit tesznek, mondanak, neked egy feladatod van, végrehajtani. Ez a módszer, ez a morális abúzus teljesen kiölte belőlünk a tartást, az örömöt.Azt hittük ennek vége szakadt április 12-én. Ezt is vártuk a rendszerváltástól. Először türelemmel voltunk, de most évkezdéssel teljesen összeomlottunk, reményvesztettekké váltunk. Főigazgatók, kancellárok maradnak december végéig. Ez is fájdalmas, mert bármit megtehetnek még ebben az évben. Utána már nem lesznek kancellárok, hanem a most kiírásra kerülő főigazgatói pályázatok nyertesei fogják irányítani a centrumokat. De az iskolák igazgatóival mi lesz? A Fidesz által kinevezett vezetők ott trónolnak az intézményekben. Mai napig ők irányítják közvetlenül az iskolákat!Mivel kezdi szeptemberben a mi jó vezetőnk? Nyugalmat kér és jó munkát. Miközben nem tájékoztat, nem támogatja a munkánkat, hanem folyamatosan piszkálódik, támad, sérteget, minősít. Főleg, ha kérdést teszel fel, vagy eszközöket, feltételeket kérsz a munkádhoz. Négyszemközt kimondottan agresszívvé vált, verbális abúzus mindennapos. A terhek csökkentése helyett a terheket növeli. A tanítás mellett rendezvényeket szervezünk, népszerűsítjük az iskolát, kultúresteket állítunk össze, közismereti vetélkedőket találunk ki az eddigiek mellé. Mindenből több kell. Amit csinálsz mindig kevés. Igazgató kimondja: nem érdekli ki a jó tanár, hanem az, hogy neki ki a hasznos, ki szolgálja őt. Ezért kiépített egy információs hálózatot. A 82 fős tantestületből kb. 7-8 kolléga viszi az infókat számára. Ez egy besúgóhálózat. Ez szörnyű, ez mérgező. Megöli benned az embert. Fenyegetőzik, büntet. Értéktelenné tesz minket, akik próbálunk küzdeni az iskola értékeiért, diákokért. Ha városi vagy szakmai elismerést kapsz, azonnal ott van. Villog, ölelget, aztán utána leszar, lenyom, mert csak ő lehet a sztár. Ha kedvelnek a diákok, szülők az a legnagyobb baj. Veszélyes lehetsz rá. Hatalommánia, félelemmel, ez ő... Csak a hatalom, csak a pozíció érdekli. Röviden ez a pedagógiai programja. Ez az ő élete, amit nekünk szolgálnunk kell. Váltás kell itt is, mert mi nem bírjuk. Tönkretesz minket. Elveszi az életünket ez a helyzet. A Fidesz évei alatt a centrumok közoktatással szemben problémamentes intézmények voltak, ahol csend és lojalitás uralkodott. Valójában a félelem miatt kussolt mindenki. De április 12. óta nem változott semmi. Nem látom, hogy a közeljövőben ez a probléma hogyan oldódik meg.Reményvesztettek vagyunk.Nagyon fontos, hogy jó főigazgató legyen. De az igazgatók leváltása nélkül nincs igazi megújulás. Mindez nem egy lokális jelenség, hanem országos. Vannak jó ellenpéldák, de a továbbképzéseken az ország más és más pontjairól érkező kollégák hasonlókról számolnak be, mint én. Kővágó Piroska - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Korszerű tudás, szabad iskola
Tolnay Péter | 04.23. 09:26
Az oktatásba fektetett források a nemzetgazdaság hosszú távú stabilitásának és a társadalmi mobilitásnak a garanciái.A hatékony oktatási rendszer nem csupán szakpolitikai kérdés, hanem a gazdasági versenyképesség és a társadalmi mobilitás alapja. A jelenlegi magyar oktatás központosított szerkezete, az alacsony finanszírozás és a romló PISA-eredmények rendszerszintű beavatkozást tesznek szükségessé: a 21. századi technológiai és társadalmi kihívásokra reflektáló, esélyteremtő és decentralizált modellt.1. Azonnali intézkedések a stabilizáció megteremtéséreA reformfolyamat megkezdésének feltétele a szakmai bizalom helyreállítása és a működési keretek racionalizálása. 1. Egyértelmű szükséglet az önálló Oktatási Minisztérium létrehozása. Az oktatási reform arcát nem a politikai lojalitás, hanem a szakmai hitelesség és a jövőorientáltság kell, hogy jellemezze. * Érti a 21. század nyelvét: Az ideális miniszter nem egy elefántcsonttoronyból irányít. Fiatalos lendülettel rendelkezik, és nemcsak használja a modern technológiát, hanem érti is az IT-fejlődés társadalmi hatásait. Képes szót érteni a Z és Alfa generációval, hiszen az ő jövőjükről dönt. * Integráló személyiség, nem megosztó politikus: Az oktatás az a terület, ahol a legkevesebb helye van a pártpolitikai csatározásoknak. Olyan vezető kell, aki a társadalom egészét képviseli, és képes szakmai konszenzust teremteni a pedagógusok, a szülők és a gazdasági szereplők között. * Küzd a szegregáció ellen: A miniszter legfontosabb küldetése a jelenlegi, mélyen szegregált rendszer lebontása. Fel kell ismernie, hogy a gyerekek teljesítménye ma Magyarországon túlságosan függ a szülői háttértől. A reform célja, hogy az iskola ne konzerválja, hanem kompenzálja a szociokulturális hátrányokat. * Inklúzió: Olyan finanszírozási és módszertani rendszert kell bevezetnie, amely az együttnevelést és a felzárkóztatást jutalmazza a kirekesztés helyett. 2. Bérrendezés és jogi környezet A pedagógusok bérének azonnali, inflációkövető emelése és a sztrájkjog helyreállítása elengedhetetlen a pálya presztízsének visszaszerzéséhez. 3. Decentralizáció: Az állam szerepét a mikromenedzsment helyett a keretfeltételek biztosítására kell korlátozni. * A központosítás felszámolása: A jelenlegi tankerületi rendszert meg kell szüntetni, a Klebelsberg Központot (KK) azonnali hatállyal fel kell számolni. Ezek az intézmények gátolják a hatékony működést és indokolatlan adminisztratív terhet rónak az oktatásra. * Intézményi autonómia: Az iskolák kapják vissza a teljes szakmai, gazdasági és működési autonómiájukat. A döntési jogkörök (pénzügyek, eszközbeszerzés, munkáltatói jogok) pedig kerüljenek vissza az intézményvezetőkhöz és a helyi fenntartói közösségekhez. 4. A tankönyvpiac liberalizációja: A tankönyvek állami monopóliumát az első lehetséges tanévtől fel kell számolni. Lehetőséget kell adni a piaci kiadók ismételt bevonására, hogy a pedagógusok szakmai szempontok alapján, modern és sokszínű taneszközökből választhassanak. 2. Tartalmi modernizáció és világi szemléletAz oktatás fókuszát a lexikális adathalmazoktól a gyakorlatban alkalmazható kompetenciák felé kell eltolni. * Világnézeti semlegesség Meg kell erősíteni az állami oktatás világi jellegét. A hitélet gyakorlása a magánszféra és a vallási közösségek feladata, a közoktatásban a tudományos alapú ismeretátadás és a kritikai gondolkodás élvezhet elsőbbséget. * Módszertani váltás A frontális oktatást fel kell váltania a projektalapú tanításnak, az epochális (tömbösített) rendszernek és a kis csoportos műhelymunkáknak. * Életre nevelés A tantervbe hangsúlyosabban kell megjeleníteni a pénzügyi és jogi alapismereteket, a fenntarthatósági szemléletet, valamint a mesterséges intelligencia etikus és kritikus használatát. * Nyelvtanulás A hangsúly a funkcionális, élő kommunikációra helyeződik a nyelvvizsga-központú szemlélet helyett.3. Stratégiai finanszírozás és esélyteremtésA finanszírozási rendszernek nem csupán a fenntartást, hanem a társadalmi különbségek kiegyenlítését is szolgálnia kell. * Esélyteremtő alap és hátrány-index Egy olyan korrekciós finanszírozási modell bevezetése szükséges, amely a diákok szociokulturális háttere alapján plusz forrásokat rendel a hátrányos helyzetű térségek iskoláihoz. Ez lehetővé teszi a kisebb osztálylétszámokat és a szakértői hálózat (iskolapszichológusok, gyógypedagógusok) bővítését. * A szegregáció felszámolása Az oktatáspolitika elsődleges célja, hogy az iskola kitörési pontként funkcionáljon, függetlenül a tanuló származásától vagy lakóhelyétől.4. Tanulói jóllét és mentális egészségA túlterheltség csökkentése a hatékony tanulás feltétele. * Óraszám-optimalizálás A heti óraszámok radikális csökkentése mellett a napi 5-6 tanóra elérése a cél, teret hagyva a délutáni sportolásnak, művészeti tevékenységeknek és elmélyült projektmunkának. * Értékelési reform Az érdemjegyek mellett a szöveges, formatív értékelés is be kell vezetni, amely a büntetés helyett a fejlődési irányok kijelölésére fókuszál.5. Felsőoktatás és munkaerőpiaci kapcsolatokAz oktatási szintek közötti átjárhatóságot és a gazdasági realitásokat össze kell hangolni. * Egyetemi autonómia Az alapítványi struktúra felülvizsgálata mellett a döntési jogköröket vissza kell adni az egyetemi szenátusoknak, garantálva a kutatási szabadságot. * Duális képzés 2.0 Olyan szakképzési modell kialakítása, ahol a gazdasági szereplők aktívan részt vesznek a tantervek kidolgozásában, biztosítva a tudás piaci relevanciáját. A küszöbön álló oktatási reformnak a jelenlegi „poroszos” modellt egy partneri viszonyon alapuló, kompetenciaközpontú rendszernek kell felváltania. A pedagógus ebben a struktúrában nem végrehajtó, hanem alkotó értelmiségi és mentor. A tudatosan tervezett, adatalapú fejlesztések eredményeként az iskola a szorongás helyszíne helyett a társadalmi felemelkedés és a versenyképes tudásmegosztás központjává váljék. Tolnay Péter - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Tanárhiány? Küldj katonát! - A Maruzsa-korszak sötét pillanatai
Tolnay Péter | 04.18. 05:30
Hogyan kísérelte meg lecserélni Maruzsa Zoltán a krétát golyóra és a tudást fegyelemre? Maruzsa Zoltán államtitkársága alatt a magyar közoktatás szintet lépett a lejtőn. A korábbi szakmai finomhangolásokat felváltotta a nyílt, erőszakos centralizáció és a teljes szakmai érzéketlenség. Maruzsa nem oktatási szakemberként, hanem egyfajta pártkatonaként vezeti a tárcát, akinek nem a minőség javítása, hanem a rendszer mindenáron való fegyelmezése a feladata. Maruzsa Zoltán államtitkár - Forrás: YouTube képernyőképDilettantizmus a katedra felett Maruzsa egyik legsúlyosabb hitelességi deficitje, hogy gyakorlatilag semmiféle releváns végzettséggel vagy gyakorlati tapasztalattal nem rendelkezik a közoktatás területén. Soha nem tanított általános vagy középiskolában, nem szembesült a 45 perces tanórák valóságával, a túlterhelt gyerekekkel vagy a pedagógusok napi nehézségeivel. Történész-politológus háttérrel, az egyetemi szférából érkezve próbálja megmondani, hogyan működjön egy iskola, ami olyan, mintha egy elméleti fizikus akarna szívműtétet irányítani. Ez a típusú kívülállás tette lehetővé azt a gőgöt és empátiahiányt, amivel a valódi pedagógusok követeléseit lesöpri az asztalról.A Takaró-faktor Maruzsa egyik legsúlyosabb szakmai bűne, hogy szabad kezet adott a szélsőséges nézeteiről ismert Takaró Mihálynak. Az államtitkárság rábízta a Nemzeti Alaptanterv (Nat) átírását, aminek eredményeként a modern szemlélet helyett egy kirekesztő, poros és nacionalista kánon vált kötelezővé. Takaró vezetésével olyan szerzőket emeltek be, akiknek irodalmi értéke vitatott, de politikai lojalitásuk megkérdőjelezhetetlen volt, miközben világhírű magyar írókat szorítottak a perifériára. Ezzel Maruzsa politikai-ideológiai térré silányította az irodalomórákat.Takaró Mihály interjút ad a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének - Forrás: YouTube képernyőképIskolaépítés, -felújítás helyett lőpályák A Maruzsa-féle irányítás legszürreálisabb eleme az oktatás nyílt militarizálása. Miközben az iskolák fele energetikai katasztrófa, beázik a tető, és a tanárok saját pénzükön vesznek alapvető eszközöket, a prioritási lista élére a honvédelem került. A kormányzati stratégia zászlóshajója a Honvédelmi Sportközpontok hálózata, amelyeket sokszor közvetlenül iskolák mellé vagy azok bázisán hoztak létre. Maruzsa Zoltán államtitkársága alatt ez a projekt elsőbbséget élvezett akár az iskolák energetikai korszerűsítésével szemben is: * Egyetlen ilyen komplexum felépítése helyszíntől függően 800 millió és 1,2 milliárd forint közötti közpénzbe került. Például a bajai, szarvasi vagy balassagyarmati lőterek költségvetése egyenként meghaladta az egymilliárd forintot (!). Összehasonlításképpen: ebből az összegből több tucat iskola teljes fűtéskorszerűsítését vagy tetőszigetelését lehetett volna elvégezni. * Nemcsak különálló épületekről van szó; az államtitkárság támogatásával a Honvédelmi Kadét Program keretében számos középiskolában (például Székesfehérvárott vagy Debrecenben) közvetlenül az épületen belül alakítottak ki légfegyveres lőpályákat. * Maruzsa megoldása a drasztikus tanárhiányra nem a munkakörülmények rendezése volt, hanem a nyugállományú katonák behívása az iskolákba. Ez a lépés végleg világossá tette a kormány vízióját: az iskola nem a tudás, hanem a fegyelmezés helyszíne. Válságkezelés cinizmussal A pedagógustársadalom kiállását Maruzsa adminisztratív megtorlással kezelte. A státusztörvény áterőltetése és a véleményüket felvállaló tanárok kirúgása egyértelmű üzenet volt: az engedelmesség fontosabb a szaktudásnál. A Maruzsa-kormányzás lényege: ha nincs közoktatási tapasztalatod, vezesd vasmarokkal; ha nem tetszik a tananyag, hívj egy ideológust; ha pedig omlik a fal, építs elé egy lőteret. Tolnay Péter - Nyitókép: Vitaly Gariev - Unsplash
Balatoni Katalin kampányszínháza
Tolnay Péter | 04.14. 09:22
A közoktatást érintő kampányműsor a Maruzsa–Balatoni páros jól megkoreografált, cinikus színjátéka. Miközben a rendszer alapjai rohadnak, ők ketten játsszák a klasszikus „rossz rendőr – jó rendőr” felállást. Maruzsa Zoltán a technokrata végrehajtó, a „rossz katona”, aki levezényli a kirúgásokat és a fegyelmezést, míg Balatoni Katalin a „jó katona” szerepében tetszeleg: ő a mosolygós arc, aki a kampányidőszakban néptáncos gúnyába vagy épp barátságos posztokba csomagolva próbálja eladni a rombolást fejlődésként.A bér-blöffBalatoni harsányan hirdeti az amatőr Tik-tok videóiban a pedagógusok „történelmi megbecsülését”. A kormányzati szócső szerint a tanárok soha nem voltak még ilyen jól fizetve.A valóságban a státusztörvény elvitte az autonómiát, a pedagógusok reálbére pedig a brutális infláció mellett alig köhög fel a korábbi mélypontról – ráadásul mindezt megalázó teljesítményértékelési rendszerekhez és megemelt munkaterhekhez kötötték. Az igazság az, hogy a kormány nem szakmai belátásból, hanem a közel két évig tartó, országos sztrájkhullám és polgári engedetlenség kényszerítő ereje miatt mozdult meg. A kormány csődjét jelzi az a tény is, hogy a saját pedagógusait – akik állami közfeladatot látnak el – jelentős részben uniós forrásokból fizeti. Az üzenet világos: a kormányt annyira hidegen hagyják a pedagógusok, hogy ha Brüsszel (sic!) nem adna rá pénzt, hagyná őket éhen halni. Balatoni Katalin - Forrás: YouTube képernyőképEsélytelenség számokban Balatoni a kampány alatt azt hirdeti, hogy a magyar gyerekek a világ egyik legszuperebb iskolarendszerében tanulnak. Arról mélyen hallgat, hogy a PISA-mérések szerint a magyar diákok szorongása az egekben van, a funkcionális analfabetizmus terjed, és a tanterv annyira túlterhelt, hogy a gyerekeknek esélyük sincs a valódi, kreatív fejlődésre. Míg Balatoni a sikerekről hazudik a kampányban, a számok a gyermekek esélyeinek szisztematikus elvételét mutatják: * A nemzetközi versenyeken elért egyéni sikereket (amik sokszor a rendszer ellenére, magántanárok segítségével jönnek létre) a központi oktatáspolitika diadalaként tálalja. * A központi szabályozás és a pedagógushiány miatt a felzárkóztatásra és tehetséggondozásra fordítható órakeret a legtöbb iskolában nulla óra. * Mivel nincs miből kigazdálkodni a plusz figyelmet, a lemaradó vagy kiemelkedő diákok magukra maradnak. A rendszerben nincs helye az egyéni fejlődésnek, csak a sorszámozott tömegoktatásnak. Bosszúpolitika és feketelisták A megbecsülésről szóló szöveg ott válik végképp gyomorforgatóvá, amikor megnézzük a tiltakozók sorsát. Miközben Balatoni a közösség erejéről beszél, a háttérben zajlik a megtorlás: * A tiltakozások arcait, köztük olyan neves pedagógusokat, mint Törley Katalin, példátlan brutalitással távolították el. * A cinizmus csúcsa, hogy a tankerületi igazgatóknak megtiltották ezen szakemberek visszavételét. Az állam „feketelistára” tette a legbátrabb tanárait, örökre kizárva őket az állami szférából, csak mert jobb iskolát akartak a gyerekeknek. Balatoni Katalinnak – mint látjuk – a tanár csak egy biodíszlet a kampányvideókhoz, a gyerek meg ingyen statiszta a következő „minden szuper” Instaposztjához. Miközben a néptáncos imidzsével próbálja eltakarni a közoktatás szétesését, valójában csak egy ideológiai sminkes, akinek az a dolga, hogy kifestve mutogassa a haldoklót, vagyis a magyar közoktatást. Tolnay Péter - Nyitókép: Balatoni Katalin - Fotó: Balatoni Katalin Facebook oldala
Tankönyvi hibák és szakmai kudarc - a történelemtankönyvek félrevezető tartalmai
Pesti Rita | 04.03. 23:40
A magyar közoktatásban használt történelemtankönyvek szakmai kritikái rávilágítottak: a problémák nem elszigetelt adatlapokon, hanem rendszerszintű módszertani torzulásokban gyökereznek. A tankönyvfejlesztés jelenlegi, központosított mechanizmusa során három súlyos hibaforrás válik meghatározóvá, amelyek alapjaiban torzítják el a diákok múltképét.I. Oksági hiba - kauzális leegyszerűsítésAz oksági hiba akkor következik be, amikor egy összetett történelmi folyamat hátterét egyetlen eseményre szűkítik le, vagy összekeverik a kiváltó okot (ürügyet) a mélyebb, strukturális okokkal. A tankönyvi példa: A 10. évfolyamos könyvekben visszatérő állítás: „Az első világháborút a szarajevói merénylet robbantotta ki.” A hiba lényege: Ez a megfogalmazás a merényletet okként, nem pedig ürügyként kezeli. A történelem nem „dominóelv” alapján működik; a háború mögött évtizedes nagyhatalmi rivalizálás, nacionalizmus és fegyverkezési verseny állt. Következmény: A diák nem tanul meg rendszerszinten gondolkodni; a történelmet véletlenek vagy elszigetelt tettek sorozatának látja, nem pedig törvényszerűségek eredőjének.A szarajevói merénylet - Forrás. YouTube képernyőképII. Anakronizmus - Fogalmi visszavetítésAz anakronizmus a múlt leírása a jelenkor értékeivel, kategóriáival vagy intézményrendszerével. Ez a hiba megfosztja a múltat a sajátos karakterétől.A tankönyvi példa: Az 5. évfolyamos tankönyvekben szereplő mondat: „A középkori parasztok Magyarországon adót fizettek az államnak.” A hiba lényege: A középkorban nem létezett „állam” a mai, intézményi értelemben, ahogy központi adórendszer sem. A kötelezettségek személyes és rendi függőségeken alapultak. Következmény: Elvész a történelmi távlat. Ha mindent a mai fogalmakkal (állam, adó, nemzet) nézünk, a diák nem érti meg, miért döntöttek és cselekedtek másképp a múlt emberei.III. Térképi torzítás - kartográfiai manipulációA térkép soha nem a valóság semleges tükörképe, hanem egy absztrakció. A torzítás akkor válik problémává, ha a térkép kontextus nélkül sugall egy politikai vagy érzelmi állítást.A tankönyvi példa: A trianoni békeszerződés bemutatása, ahol csak a régi és az új határok látszanak, magyarázó rétegek nélkül. A hiba lényege: Ha a térképről hiányzik az etnikai eloszlás vagy a birodalmi struktúrák szétesése, a kép egyoldalúvá válik. A térkép „statikusnak” mutatja azt, ami valójában dinamikus és többrétegű konfliktus volt. Következmény: A diák nem tanulja meg „olvasni” a forrást, csak passzívan befogadja a vizuális sugalmazást. A térkép elemzési eszköz helyett kizárólag a nemzeti sérelem forrásává, s így a propaganda eszközévé válik.Didaktikai kudarcA bemutatott példák igazolják, hogy a jelenlegi tankönyvek problémái nem egyszerű elírások. Az oksági hiba leegyszerűsíti a cselekvést, az anakronizmus eltorzítja a gondolkodást, a térképi torzítás pedig keretbe foglalja mindezt egy hamis vizuális narratívával. Ez a hármas hatás módszeresen építi le a diákok kritikai érzékét, és készíti fel őket a kész, megkérdőjelezhetetlen igazságok passzív elfogadására. Pesti Rita - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Tankönyvi hibák és szakmai kudarc - a földrajztankönyvek hibás tartalmai
Pesti Rita | 03.21. 22:03
A földrajz tantárgy feladata a 21. században az lenne, hogy segítse a tanulókat a komplex globális folyamatok, a környezeti krízisek és a gazdasági összefüggések átlátásában. Ehhez képest a magyar közoktatásban használt tankönyvek gyakran megrekednek a múlt századi, leíró jellegű szemléletmódnál. A problémák nem csupán elavult számadatokban, hanem mélyebb szakmai torzításban mutatkoznak meg.I. Földrajzi redukcionizmus: Afrika homogenizálásaA földrajzi redukcionizmus az a hiba, amikor egy hatalmas térség sokszínűségét egyetlen jellemzőre szűkítjük le, és azt az egész területre általánosítjuk.A tankönyvi példa: A 7. évfolyamos könyvekben Afrika egységesen „elmaradott”, mezőgazdasági kontinensként jelenik meg. A hiba lényege: Ez a szemlélet „lefaragja” a belső különbségeket. Nem vesz tudomást arról, hogy a kontinensen belül egymás mellett léteznek ultramodern metropoliszok és válságövezetek. Elnyomja azt a tényt, hogy például Kenya technológiai szektora fejlettebb lehet egyes európai régióknál is. Következmény: Sztereotípiákat szül, és azt a benyomást kelti, hogy a világ ezen része egy érthetetlen, statikus képződmény.Afrika egy nagy téma - Forrás: Youtube képernyőképII. Statikus klímaszemlélet: a dinamika hiányaA statikus klímaszemlélet az éghajlati rendszereket nem változó, kölcsönhatásban lévő folyamatokként, hanem merev, állandó kategóriákként kezeli.A tankönyvi példa: A középiskolai tankönyvekben a mérsékelt öv leírása úgy jelenik meg, mintha ott mindenhol fixen négy évszak váltakozna. A hiba lényege: A klímát egy „doboznak” tekinti, és nem magyarázza meg a mögötte álló fizikai folyamatokat (légnyomás-különbségek, tengeráramlások). A globális felmelegedés korában a klíma így nem törékeny egyensúlyi állapotként, hanem mozdulatlan adottságként rögzül a diák fejében. Következmény: A tanuló nem kap eszközöket az éghajlati anomáliák (pl. aszályok, villámárvizek) megértéséhez, mert hiányzik az összefüggések ismerete.Európa éghajlati övei - Forrás: YouTube képernyőképIII. Gazdasági determinizmus: a felelősség áthárításaA gazdasági (vagy földrajzi) determinizmus azt állítja, hogy egy ország sikere vagy kudarca kizárólag a természeti környezettől (nyersanyagok, éghajlat) függ.A tankönyvi példa: A fejlődő országok szegénységének magyarázata szinte kizárólag a kedvezőtlen természeti adottságokra (pl. sivatagok, hőség) épül. A hiba lényege: Ez a felfogás egyfajta „természeti végzetet” sugall, amely felmenti a politikát és a történelmet a felelősség alól. Figyelmen kívül hagyja a gyarmatosítás örökségét, a korrupciót, az oktatást és a világgazdasági kizsákmányolást. Következmény: Beletörődést szül. A diák a társadalmi egyenlőtlenségeket természeti szükségszerűségként könyveli el, ami megakadályozza a kritikai szemlélet kialakulását.Didaktikai mélyrepülésA földrajztankönyvek problémái az oksági leegyszerűsítésben és a kontextus nélküli adatközlésben csúcsosodnak ki. A redukcionizmus leegyszerűsíti a látványt, a statikus szemlélet megállítja az időt, a determinizmus pedig egyetlen külső okkal magyarázza a komplex problémákat. Amíg a tananyag nem a 21. századi tudomány eredményeire, hanem ezekre a sémákra épít, addig nem tudást, hanem elavult előítéleteket ad a következő generáció kezébe. Pesti Rita - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Az álságos politikus püspök közoktatási bűne
Tolnay Péter | 03.20. 03:26
„Áldás, békesség!” – mondá Balog Zoltán az állami tankönyvi monopólium kialakításáraA magyar közoktatás központosítása Balog Zoltán minisztersége alatt érte el azt a mélypontot, ahol a szakmai nívót és a tanszabadságot teljesen feláldozták a politikai kontroll céljából. Ez a folyamat nem egyszerű piacszervezés volt, hanem a minőségi oktatás alapjainak lerombolása.Az állami monopólium kiépítése A kormányzat az esélyegyenlőség álcája mögé bújva vette el a pedagógusoktól a választás jogát. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) létrehozásával az állam rátelepedett a terjesztésre, majd a tankönyvjegyzék drasztikus szűkítésével kiszorította a versenyképes alternatívákat. Az állam olyan akkreditációs rendszert erőltetett át, amelyben a neves magánkiadók fejlesztéseit koholt indokokkal elutasították, miközben a szakmailag lektorálatlan, hibáktól hemzsegő „kísérleti” tankönyveket kötelezővé tették. Az ingyenességet csak az állami kiadványokra korlátozták, így a minőségi könyvek használatát anyagi és adminisztratív eszközökkel is gátolták.Balogh Zoltán püspökké szentelése - YouTube ScreenShotBeolvasztás és szakmai ellenállásA piaci szereplőket az állam brutális választás elé állította: a beolvadás vagy a csőd között dönthettek. Két meghatározó kiadó, az Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása (korábbi Nemzeti) Kiadó végül beadta a derekát, és eladta kiadói jogait az államnak. Ezzel évtizedek módszertani kultúrája tagozódott be az állami Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) bürokratikus rendszerébe, ahol a színvonal azonnal romlani kezdett. Ezzel szemben a szegedi Mozaik Kiadó nem hódolt be. Ők a szakmai függetlenséget választották, még azon az áron is, hogy kiadványaikat száműzték a hivatalos jegyzékről. Ennek következménye ma is érezhető: a Mozaik továbbra is világszínvonalú, modern taneszközöket állít elő, ám ezek a „kísérleti” könyvek erőltetése miatt fájóan hiányoznak az állami iskolákból. A minőségromlás áraA szabad verseny kiiktatása egyenes utat jelentett a szakmai nívó zuhanásához. Az iskolákba került „egyen-könyvek” módszertanilag elavultak, pontatlanok és sokszor ideológiailag elfogultak lettek. Balog Zoltán hivatali ideje alatt a tankönyv többé nem pedagógiai segédeszköz, hanem központilag vezérelt hatalmi eszköz lett, aminek a legnagyobb kárvallottjai a diákok és a tanárok, akik kénytelenek a valódi minőség helyett silány pótlékokból dolgozni.A minőségről és a politikai átitatottságról mindent elmond az OFI által a 2014/2015-ös időszakban „fejlesztett” Etika 8. tankönyv idézete (38. old.): „A nők és a férfiak más-más területen erősek. A nők általában érzelmesebbek, a férfiak racionálisabbak. Ezért a nőknek a családban, a férfiaknak a közéletben és a munkában van nagyobb szerepük. A harmonikus együttéléshez szükség van mindkét fél sajátos értékeire.” Tolnay Péter - Nyitókép: Mónus Márton - MTI
A belső és a külső kritikus - A traumákról – 3. rész
Demencia nem betegség, hanem biznisz
Harc, menekülés, behódolás, lefagyás – a trauma négy túlélési módja
Dr. Dinnyés Álmos | 08.14. 13:44
Az előző részben arról volt szó, hogy a C-PTSD a szokásos értelemben vett, genetikailag determinált betegség helyett egy olyan gyermekkorban tanult túlélési mód felnőttkori nem tudatos alkalmazása. Ez a túlélési mód a megfigyelések szerint négy fő válaszreakció-típust jelent, amelyet az idegrendszerünk tárol. Ezek a válaszreakciók akkor alakulnak ki, amikor tartósan – hónapokon, éveken át – fennálló fenyegetés ér valakit úgy, hogy nem tud elmenekülni. Ebben a cikkben példákon keresztül mutatom be ezt a négy fő válaszreakciót, amit Pete Walker nyomán 4F modellnek ismer a szakirodalom. A négy F négy angol szó rövidítése: fight, flight, fawn, freeze. Magyarul: harc, menekülés, behódolás és lefagyás. Mind a négy válaszreakció egyetlen célt szolgál: életben tartani téged. Ezek olyan ősi zsigeri reakciók, amelyek pontos megfelelője az állatvilágban is létezik. Mind a négy életmentő a kialakulása idején. Problémát akkor okoznak, amikor „beragadnak", és mint egy elavult program a számítógépen, automatikusan újra elindulnak felnőttként is, ha valami – pl. egy helyzet, egy hangsúly, egy szó, egy illat vagy egy hang – egy kicsit is az eredeti helyzetre emlékeztet, holott nincs semmi valós veszély.Micimackó, mint esettanulmány - Fotó: YouTube képernyőmentésAz interneten számos írás kering arról, hogy a Micimackó szereplői egytől egyig egy-egy mentális nehézséget, pszichés zavart testesítenek meg. A könnyebb érthetőség kedvéért én is ezt a közismert képet hívom segítségül – azzal a megjegyzéssel, hogy ez csupán szemléltető fogódzó, nem pedig komoly diagnózis a mesehősökről.1. Harc – „Majd én megmutatom" A harcos túlélő szembefordul a fenyegetéssel. A Micimackóban ő Tigris, mindenkinek nekimenne: ha nincs menekülőút, akkor még a nálánál sokszorta nagyobb ellenféllel is szembeszáll. Annál nagyobb erővel próbálja megoldani a helyzetet, minél reménytelenebbnek tűnik az, és minél jobban fél. Gyerekként ő volt az a családtag, aki dacolt, visszaszólt, ökölbe szorította a kezét. Ő volt a verekedős gyerek a játszótéren, az óvodában és az iskolában. Felnőttként megfelelő önismerettel ez megjelenhet erőként, határozottságként, vezetői vénaként. Szélsőséges esetben viszont jellemző az állandó ingerlékenység, a kontrollkényszer, a hirtelen dühkitörések, és gyakran nárcisztikus személynek írják le őket. Más ez, mint az egészséges harag, ami energiát ad, megvéd, határt húz; ez egy automatikus támadás akár még egy ártalmatlan kérdésre is, ilyenkor a legtöbb helyzetben ez az egyetlen elérhető válasza.A dacoló tigris - Fotó: YouTube képernyőmentés2. Menekülés – „Csak ne álljak meg" A menekülő túlélő igyekszik minél gyorsabban kikerülni a fenyegető helyzetből fizikai meneküléssel, kapkodó hirtelen megoldásokkal, bevált megoldás panelekkel vagy rengeteg beszéddel („kidumálja magát"), sőt megtanulhat manipulálni is. A Micimackóban ő Nyuszi: veszély esetén villámgyorsan eliszkol, kapkod, és folyamatosan beszél, megvannak a rigolyái, megszokásai, amikből nem enged. Gyerekként ő az a családtag, aki a feszültség elől elmenekül: a szobájába zárkózik, a tanulásba, a sportba temetkezik. Ő a nyughatatlan, folyton pörgő gyerek, aki nem tud megülni egy helyben. Felnőttként megfelelő önismerettel ez megjelenhet lendületként, hatékonyságként, kiemelkedő kreativitásként és meggyőző képességként. Szélsőséges esetben viszont a folyamatos pörgés, a perfekcionizmus, a munkamánia és a mögötte meghúzódó szorongás, és gyakran rögeszmés/kényszeres személynek jellemzi őket, akik hajlamosak a környezetüket manipulálni. Más ez, mint az egészséges tettvágy, ami célt ad és előrevisz; ez egy automatikus menekülés a megállás elől, mert ha megállna, utolérnék a – főleg negatív – érzései.Iszkolásra mindig kész a nyuszi - Fotó: YouTube képernyőmentés3. Behódolás – „Bármit megteszek neked” A behódoló túlélő nem harcol és nem menekül, hanem kiengeszteli a támadóját, hogy csökkentse a fenyegetést: alkalmazkodik, ráhangolódik a másikra, sőt megpróbálja előre kitalálni, mire van szüksége a bántalmazónak, és megadja neki, mielőtt baj lenne. A Micimackóban ő maga Micimackó: a kedves, békés medve, aki mindenkivel jóban van, senkivel nem keveredik konfliktusba, és a saját vágyait – a mézet – is félreteszi, ha ezzel elkerülhető a feszültség. Gyerekként ő azt tanulta meg, hogy a létezésének eltűrése, elfogadása – jobb esetben az ő szeretete – feltételes: akkor nem bántják, ha kedves, segítőkész, és nem okoz gondot. Ő volt a család „kis felnőttje", aki folyton a szülő hangulatát figyelte, és békítette. Felnőttként megfelelő önismerettel ez megjelenhet empátiaként, kivételes kapcsolatteremtő és ráhangolódó készségként, segítő hivatásként. Szélsőséges esetben képtelen nemet mondani, a saját szükségleteit elfojtja, mindenért bocsánatot kér, jellemezheti énvesztés, és gyakran társfüggő személynek írják le őket. Más ez, mint az egészséges kedvesség, amely szabadságból fakad; ez egy automatikus önfeladás, amelyben az ember annyira ráhangolódik másokra, hogy közben önmagát elveszíti.A kiengesztelő mackó - Fotó: YouTube képernyőmentés4. Lefagyás – „Ha nem mozdulok, talán nem vesznek észre" A lefagyó túlélő nem harcol, nem menekül, nem békít, egyszerűen lefagy, megdermed. A Micimackóban ő Malacka: a kicsi, félénk szereplő, akinek ijedtében földbe gyökerezik a lába, és megmerevedik, vagy elbújik, amint veszélyt sejt. Ilyenkor az idegrendszer mintegy „lekapcsol": a test elnehezül, a gondolatok lelassulnak, minden távolinak tűnik. Gyerekként ő volt a csendes, visszahúzódó, „elveszett gyerek", aki inkább láthatatlanná vált, és az álmodozásba, a képernyőbe vagy a saját belső világába húzódott vissza. Felnőttként megfelelő önismerettel ez megjelenhet nyugalomként, mély belső világként, a túlterhelő ingerek elengedni tudásaként. Szélsőséges esetben viszont jellemző a halogatás, a döntésképtelenség, a bénultság, az elszigetelődés, olykor a disszociáció, és gyakran disszociatív személynek írják le őket. A lefagyás a legősibb vészfék: amikor a harc, a menekülés és a behódolás is kockázatos, a szervezet inkább kikapcsol. Előfordulhat, hogy csak bizonyos funkciók állnak le, például a beszédközpont akadozása dadogást okozhat. Csakhogy ami egy elviselhetetlen helyzetben megvédett, az a hétköznapokban megbéníthat.Malacka, aki lefagy - Fotó: YouTube képernyőmentésA négy testvér történeteUgyanabban a bántalmazó családban kialakulhat olyan dinamika, aminek eredményeképp négy gyerek négyféle irányban fejlődik. Ez mutatja, hogy itt nem genetikáról vagy szabad választásról van szó, hanem a környezet formáló – ez esetben romboló – erejéről. Az alábbiakban Pete Walker C-PTSD-ről szóló könyve alapján mutatok be négy életutat. * Béla, a legidősebb, a szülők kedvence és „hőse" volt, ő testesítette meg a harcos típust. A szülők nárcisztikus elvárásaihoz úgy alkalmazkodott, hogy maga is irányító, versengő lett, ő is bántalmazta a testvéreit. Felnőttként másokat formálni akaró, nárcisztikus jegyeket hordozó felnőtté vált, többször elvált, bántalmazó volt a kapcsolataiban. * Karola, a család bűnbakja volt, a szülők – és velük együtt Béla is – mindenért őt hibáztatták. A folytonos hibáztatás elől a pót tevékenységekbe menekült. Szorongása előbb kiváló tanulmányi eredménnyé, perfekcionizmussá, majd felnőttként munkamániává alakult, és kényszeres zavar alakult ki nála. * Sándor, a legkisebb, úgy élte túl gyerekkorát, hogy megtanulta időben kitalálni anyja hangulatváltozásait, és kiszolgálta őt, behódoló típus lett. Felnőttként is hosszú évekig a szülői otthon „házi segítője" maradt, és csak nehezen szakadt le tőlük. * Magda, az „elveszett gyerek", lefagyó típus, akivel a szülők már alig foglalkoztak, érzelmi elhanyagolást élt meg. A kiutat az álmodozás és a képernyőbe húzódás jelentette, és felnőttként is nehezen kapcsolódott emberekhez, egyedül, bezárkózva élt. Ugyanaz a család, ugyanazok a szülők, mégis négy merőben más túlélési mód és négy különböző sors. Fontos az is, hogy a bűnbak szerepe egyik típushoz sem kötődik önmagában: a család dinamikájától függően bármelyik gyerek belekerülhet, sőt idővel változhat is, kire osztják ezt a szerepet.Az ötödik állapot: amikor nem védekezel, hanem élszA négy túlélési mód mind védekezés. Létezik azonban egy ötödik állapot is, amelyet elsősorban sportolóknál írtak le, és amely önfejlesztéssel érhető el. Ez a „játékzóna" (angolul play zone): ez az az állapot, amikor a test már aktív, mozgásban van, és emellett mentálisan stabil, tudatos és nyugodt. Ez a csúcsteljesítmény állapota, amit a sportpszichológia „flow"-ként vagy „a zónaként" is ismer, illetve ilyen a Selye János által megfogalmazott eustressz is. Ebben az állapotban biztonságérzet párosul a feladathoz, és élvezetes játékká, alkotássá teszi azt.Amikor nem védekezel, hanem élsz - Fotó: YouTube képernyőmentésEnnek az állapotnak a megtanulása a C-PTSD-ből való gyógyulás végállomása. A cél az automatikus válaszreakcióink leépítése, és visszakapni a választás, a döntés szabadságát. Így lesz egy nyugodt belső pontod, ahonnan észreveszed, épp melyik módban vagy, és tudatosan tudsz dönteni az abból való kilépésről. Ha ezt olvasva magadra ismersz valamelyik módban, az már fél siker. A felismerés az első lépés afelé, hogy ne a régi reflex írja a történetedet. Ez érzékeny terület, és nem kell egyedül birkóznod vele; egy felkészült szakember mellett biztonságosabb elindulni. A sorozat következő részében arról lesz szó, ami sok beragadt mintát mozgat a háttérből: a belső és a külső kritikus hangjáról – arról a szigorú bíróról, amelyik hol magunkat, hol másokat ostoroz. Dr. Dinnyés Álmos - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció ---------------------------------------- Forrásjegyzék * Pete Walker: Komplex PTSD: Útmutató a teljes élethez. Útmutató és térkép a gyermekkori trauma feldolgozásához. Ford. Dr. Dinnyés Álmos, Dinnyés Lili és Iszak Noémi. Dinnyés Consulting Kft., Győr, 2026. (Eredeti: Complex PTSD: From Surviving to Thriving, 2013.) A „négy testvér" a könyv egy esetleírásának tömörített, átdolgozott változata. * Stephen W. Porges: A polivagális elmélet (The Polyvagal Theory, 2011) – a neurocepció és a három idegrendszeri állapot fogalma. * Peter A. Levine: Waking the Tiger – Healing Trauma (1997) – a ragadozó–zsákmány helyzet és a lefagyás (tonikus immobilitás) az állatvilágban. * Michael Allison: The Play Zone – a polivagális elméletre épülő teljesítménymodell, az „ötödik állapot" leírása sportolóknál. * Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat (1990) – a „zóna" mint optimális élményállapot. * WHO: BNO-11 (ICD-11, 2018) – a komplex PTSD önálló diagnózisként. ---------------------------------------- Könyvajánló A cikkben tárgyalt 4F-modell és a gyógyulás útjának részletes kifejtése Pete Walker Komplex PTSD – Útmutató a teljes élethez című kézikönyvében olvasható, amely gyakorlati térképet ad a gyermekkori trauma feldolgozásához. A könyv magyar fordításban is elérhető: cptsdhealing.eu
A trauma divat vagy járvány?
Dr. Dinnyés Álmos | 07.26. 11:39
A válasz, hogy tulajdonképpen egyik sem. Bár mostanában mintha mindenki traumáról beszélne — közösségi médiában, podcastekben, baráti beszélgetésekben. Vannak, akik legyintenek: divatszó lett, „mindenki traumatizált”, míg mások pont azt élik meg, mintha járvány söpörne végig a környezetükön. A valóság árnyaltabb, és ennek megértéséhez megmutatom, hogy a traumáknak hatása két nagy csoportba sorolható, attól függően, mi az oka és a megjelenési formája. (A traumákról – 1. rész)A PTSD és a C-PTSDA „sima” poszttraumás stressz zavart (PTSD) sokan filmekből ismerik — gondoljunk a Rambo első részére. Valakit egy sokkhatás ér: baleset, kínzás, erőszak, életveszély. Aztán ezt újra és újra átéli a fejében, mintha visszakerülne ugyanoda.A C-PTSD annyiban más, hogy nem egyetlen esemény váltja ki, hanem egy tartósan fennálló állapot: hónapokig, évekig jelen lévő szorongás, félelem. Kiválthatja konkrét fizikai bántalmazás, szexuális abúzus, de érzelmi és verbális bántalmazás is. Bár ez az érintetteknek és közvetlen környezetüknek az életminőségét mélyen érinti, gyakran kívülről mégis nehezen észrevehető, ezért merülhet fel, hogy nem is igazi trauma, csak divat. Ma Magyarországon hivatalosan nulla ember rendelkezik C-PTSD-diagnózissal. És ennek nem az az oka, hogy ne lennének érintettek. Az ok tisztán adminisztratív. A C-PTSD az elmúlt két évtizedben azonosított mentális probléma, amely 2018-ban került be a WHO betegségosztályozó rendszerének 11. verziójába (BNO-11). Magyarországon viszont még mindig a 10. verziót használjuk, és ami abban nincs benne, azt itthon hivatalosan nem lehet diagnosztizálni. Így a C-PTSD-t vagy nem ismerik fel, vagy másnak diagnosztizálják, és jó esetben legfeljebb a megjegyzés rovatban rögzítik. Érdekesség, hogy ugyanígy járt a kiégés is: a burnout szintén csak a BNO-11-ben jelent meg önálló fogalomként, mint munkahelyi stressz okozta jelenség, nem betegség. Talán pár év múlva, ha nálunk is bevezetik az új rendszert, akár táppénzre is lehet majd menni miatta. A lényeg: amint a 11. verzió életbe lép néhány év múlva, a C-PTSD diagnózisok száma ugrásszerűen nőni fog. Nem azért, mert hirtelen mindenki megbetegszik, hanem mert végre lesz neve annak, ami eddig is ott volt. Sajnos azt látom, hogy erre a hazai ellátórendszer egyelőre nincs felkészülve, és a társadalom is félreérti ezt a problémát, ezért foglalkozom ebben a cikksorozatban a C-PTSD-vel. Sok esetben a C-PTSD hátterében érzelmi bántalmazás van, ami a nehezen érhető tetten. Néha épp az okoz mindennapi, apró traumákat éveken át, hogy valakit nem dicsérnek, nem vesznek észre, nem kap annyi figyelmet és érzelmi visszajelzést, amennyire szüksége lenne. Ennek pedig lenyomata lesz az idegrendszer fejlődésében, például megjelenik mint maximalizmus, önsanyargatás, vagy érzelemkezelési és -felismerési problémák. Vízcseppek, amiket eleinte nem érezniA C-PTSD kialakulása hasonlít egy régi kínzási módszerre, amikor lassan vizet csepegtetnek az áldozat testének egyetlen pontjára. Eleinte csak egy csepp — szinte nem is érezni. Órákkal később viszont már minden egyes cseppnél felüvölt a fájdalomtól. Így kényszerül az érintettek idegrendszere valamilyen átlagostól eltérő módon működni. Fontos: ez nem genetikailag örökölt probléma, hanem tanult túlélési mód, ami az idegrendszer túlérzékenységét, állandó túlaktiválódását okozza. És nem ugyanúgy működik, mint a PTSD: itt nem törnek be moziszerű emlékek, hanem „csak” érzelmi és testi (szomatikus) emlékbetörés (angolul flashback). Vagyis valaki látszólag nyugodt, biztonságos környezetben, minden látható ok nélkül elkezd félni. A helyzet bonyolódhat is: a C-PTSD kombinálódhat örökölhető idegrendszeri eltérésekkel, például autizmussal vagy ADHD-val. Sőt, ilyenkor egymást erősíthetik — előfordul, hogy a „furán” viselkedő autista gyereket rendszeresen bántják az iskolában, és épp ez a tartós bántalmazás okoz nála C-PTSD-t.A „megátkozott” X generáció – Miért lehetnek sokan érintettek C-PTSD-ben? „Soha nem láthattál könnyet a szemünkben, Ha volt is, észre sem vetted. Ha féltünk, egymástól vártunk biztatást, Így lettünk mi megátkozott nemzedék!” Pokolgép – Ítélet helyett A háború után születettek küzdöttek. Nekik maguknak sem volt mintájuk arra, hogyan ismerjék fel és fejezzék ki az érzelmeiket — sokszor a puszta túlélés volt a feladat. Így nem volt mit továbbadniuk: amit ők maguk sem kaptak meg, azt nem tudták odaadni. A gyerekeiknek, az X generációnak így gyakran nem jutott az, amire a legnagyobb szükségük lett volna: az érzelmi jelenlét. Az „Ítélet helyett” című Pokolgép dal a ’80-as évekből, pontosan bemutatja az okokat, mint egy korai diagnózis: a szülői minta, amely soha nem mutatta a könnyeit, a gyerek mégis tudta, hogy a hiány ott van: A láthatatlan sebekNegyven feletti nők és férfiak ezrei hordozzák ezeket a hiányokat. Sokan közülük az élet egyes területein kifejezetten sikeresek — mégis együtt élnek a szorongással, az önértékelési nehézségekkel, a kapcsolati problémákkal. Nem tanulták meg felismerni, kimutatni és szavakba önteni, mit éreznek. Ez nem jellemhiba és nem személyiségzavar: ez az érzelemszabályozás nehézsége, a negatív önkép és a kapcsolódás kihívása.Ami a maszk mögött van - Forrás: YouTube képernyőképAz érzelmi elhanyagolás mellett sok családban jelen volt a verbális és a fizikai bántalmazás is. Enyhébb esetben „csak” egy-egy pofon formájában — de bőven akadnak ennél brutálisabb történetek is. Az idegrendszerre gyakorolt hatás azonban nagyon hasonló. Éppen ezért válnak sokan függővé: szinte mindegy, hogy munkaalkoholizmusról, szerhasználatról vagy társfüggőségről beszélünk, a szorongás, a maximalizmus és a folyamatos megfelelési kényszer mind ugyanannak a be nem gyógyult sebnek a tünete lehet. Egy megrázó élmény a közelmúltból: egy kliensem megkérdezte, hogy „ha 18 éves koromban is kaptam még egy-két pofont, az bántalmazás volt?” A válasz: igen, az volt. Döbbenetes évtizedek távlatából szembesülni azzal, hogy a mai kihívások gyökere egy bántalmazó gyerekkori közeg — olyasmi, amivel az illető addig még önmaga előtt sem nézett szembe. Ítélet helyett: egészséges düh és gyógyulásA szülők az akkori tudásuk és lehetőségeik szerint, jellemzően a legjobb szándékkal neveltek. Itt nem ítélkezünk, és nem vádolunk senkit. Mégis: létrejött egy nemzedék, amelynek jó része érzelemfelismerési és -kezelési nehézségekkel él. Vannak, akik még a dühüket sem merik vagy tudják kimutatni — pedig épp ennek az egészséges megélése a gyógyulás egyik legfontosabb lépése.A fejlődés ugyanis arról szól, hogy felnőttként újra felneveljük önmagunkat. Megtanuljuk megnevezni, mit érzünk. Helyet adunk a haragnak, a szomorúságnak, a félelemnek — nem azért, hogy elárasszanak, hanem azért, hogy végre feldolgozhassuk őket.Van gyógyulásA jó hír, hogy a CPTSD-ből van kiút — de fontos tudni, hogy a gyógyulás komplex folyamat, nem egyetlen módszer csodája. Pete Walker amerikai terapeuta a könyvében fázisokra bontva mutatja be ezt az utat, és leírja, mikor mi segít. Először biztonságot és önszabályozást tanulunk, majd óvatosan dolgozunk a belső kritikus hanggal, a haraggal és a gyásszal, végül az identitás, a kapcsolatok és a jövőkép kerül fókuszba. (Walker megközelítése egyébként hamarosan magyarul is elérhető lesz, a könyve fordítás alatt áll.) Az eszköztár sokféle lehet, és többnyire ezek kombinációja működik: CBT (kognitív viselkedésterápia), szomatikus terápia (például Brainspotting), beszélgetős terápiák, automatikus írás, valamint a múlt kibeszélése egy kellően megbízható, biztonságot adó személynek — és mindezek mellett sok önálló munka. Gyakran nem is egy segítő elég: az út során előfordulhat, hogy több szakemberrel kell párhuzamosan vagy egymás után dolgozni, ki-ki a maga eszközével. Walker leírja a stresszre adott négy alapreakciót is (harc, menekülés, lefagyás, megfelelés) — erről a 4F-modellről a sorozat következő részében részletesen lesz szó. A gyógyulás része a gyerekkor elgyászolása: a sírás megtanulása, az öröm megtanulása, és igen, a harag egészséges megélése is.És a gyógyszer? Ha más betegség nem áll a háttérben, gyógyszerre nem feltétlenül van szükség. Ez általában akkor kerül szóba, ha valaki nagyon mélyről indul, és önmagában nem elég erős a gyógyuláshoz szükséges munkához — ilyenkor a gyógyszeres támogatás épp ezt teszi lehetővé. Ezt azonban kizárólag orvosi végzettségű szakember tudja megítélni.A sorozat folytatásábanEz a cikk csak a kezdet. A következő részekben részletesen körüljárom: * a 4F trauma-modellt (harc, menekülés, lefagyás, megfelelés) — hogyan ismerd fel, melyik a te alapreakciód; * a különbséget a külső, kifelé irányuló és a belső, befelé irányuló kritikus között — és hogy melyik mit művel az életünkben; * a CPTSD kapcsolatát Eric Berne sorskönyv-elméletével és a tranzakcióanalízissel — vagyis azokkal a korai „forgatókönyvekkel”, amelyek szerint öntudatlanul újrajátsszuk a régi mintákat; * a DISC viselkedéselemzést mint gyakorlati térképet a saját működésünkhöz; * végül a testi szálat: egyre több jel utal arra, hogy a CPTSD szomatikus tüneteket is okozhat (például MCAS - hízósejt-aktivációs szindróma nyomán jelentkező bőrproblémák), és hogy bizonyos kezeletlen genetikai eltérések, mint az MTHFR, fel is erősíthetik a tüneteket. Tehát: divat vagy járvány? Egyik sem. A trauma nem most lett több — most lett neki neve, és most kezdünk róla beszélni. Az X generáció pedig meg tudja törni a láncot: ha a saját sebeket felismerve, feldolgozva másképp fordulunk a következő nemzedék felé, az „átok” nem öröklődik tovább. Ha ezek a sorok ismerősek, és úgy érzed, eljött az idő letenni a múlt terheit, jó tudni: nem kell egyedül cipelned őket. Ez érzékeny téma, és a felismerés már önmagában bátor lépés — a többit pedig nem muszáj egyedül megtenni. Egy felkészült szakember segíthet eldönteni, mi a következő lépés. Dr. Dinnyés Álmos, Oravetz Dániel - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Mozgás receptre? Magyarországon már működik, de vajon mitől lesz sikeres?
SzóMia | 07.18. 11:53
Mi lenne, ha a rendelőből nemcsak gyógyszerrel, hanem személyre szabott mozgásprogrammal távoznánk? A Mozgás Receptre program ezt kínálja: orvosok, sporthelyszínek és helyi közösségek összefogásával a mozgás valóban az egyik leghatékonyabb „gyógyszerré” válhat.A mozgás is lehet gyógyszerMi lenne, ha egy magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy mozgásszervi panaszokkal küzdő beteg a rendelőből nemcsak recepttel, hanem egy személyre szabott mozgásprogram ajánlásával távozna? Ez már nem a jövő. A Mozgás Receptre program pontosan erre épül: a háziorvos a gyógyszeres kezelés mellett vagy bizonyos esetekben annak kiegészítéseként rendszeres fizikai aktivitást javasol, amelyet a páciens a programhoz csatlakozott mozgáshelyszíneken vehet igénybe. A kezdeményezés célja az egészségben eltöltött életévek számának növelése, valamint a mozgásszegény életmód visszaszorítása. Hogyan működik a program?A rendszer lényege egyszerű: a háziorvos felméri a páciens egészségi állapotát, majd – ha indokoltnak látja – mozgást ajánl "receptre". A receptet nem gyógyszertárban, hanem a programhoz csatlakozott sportlétesítményekben, mozgásszakembereknél vagy szervezett mozgásprogramokon lehet "beváltani". A folyamatot mobilalkalmazás és online ügyfélfelület is segíti. Cobranco és IstvánPisti két keréken járja az országot - Forrás: Cobranco Túrák - YouTube képernyőképKikre épül a siker?A program nem csak az egészségügyről szól. Ahhoz, hogy valóban működjön, több szereplő együttműködésére van szükség. * Háziorvosok Ők jelentik az első és legfontosabb láncszemet. Az orvos feladata felismerni, hogy mely pácienseknél jelenthet valódi segítséget a rendszeres testmozgás, és motiválni őket a változtatásra. * Mozgáshelyszínek Uszodák, sportegyesületek, fitnesztermek, gyógytornászok és más mozgásszakemberek biztosítják azt a környezetet, ahol a receptből valódi mozgás lesz. * Önkormányzatok A program eredeti modelljében az önkormányzatok kiemelt szerepet kaptak a helyi szervezésben és a lakosság tájékoztatásában. Ugyanakkor 2026-tól már az orvosok és a mozgáshelyszínek közvetlenül is csatlakozhatnak a programhoz, ami jelentősen felgyorsíthatja a terjedését. Tenczer Gábor a Telex kötelékében buzdít túrázásra és a természet megismerésére - Forrás: Telex- Szépkilátás YouTubeMi kell ahhoz, hogy a mi térségünkben is működjön?A siker nem elsősorban pénzkérdés.Szükség van olyan háziorvosokra, akik hisznek a megelőzés erejében. Olyan sportlétesítményekre, amelyek partnerként csatlakoznak. Olyan önkormányzatokra, amelyek támogatják a helyi egészségmegőrző programokat. És persze szükség van aktív közösségekre is, amelyek képesek megszólítani az embereket. Hiszen hiába létezik egy országos program, ha a lakóhelyünkön nincs olyan hely, ahol a mozgásrecept valódi lehetőséggé válhat.Nemcsak az egyén, hanem a közösség is nyer A rendszeres mozgás bizonyítottan csökkenti számos krónikus betegség kockázatát, javítja a mentális egészséget és az életminőséget. Emellett közösségeket is épít: egy közös séta, úszás vagy torna nemcsak a testnek, hanem a társas kapcsolatoknak is jót tesz. A Mozgás Receptre ezért jóval több, mint egy egészségügyi program. Olyan szemléletváltás, amely a gyógyítás mellett a megelőzésre helyezi a hangsúlyt.Ha sikerül helyben is összefogni, akkor a mozgás valóban receptre írható – és talán ez lesz az egyik leghatékonyabb "gyógyszer", amit valaha felírhatunk magunknak. SzóMia - Nyitókép: Gyógytornás foglalkozás az debreceni egyetemen - Youtube Képernyőkép
Zöldebb otthon, vastagabb pénztárca – nem luxus a környezettudatosság
SzóMia | 06.28. 17:37
Gyakorlati tippek, hogyan faraghatod le a háztartási kiadásaidat úgy, hogy közben a bolygónak is jót teszelHa manapság fellapozunk egy trendi életmódmagazint, vagy végiggörgetjük a közösségi médiát, a „zöld életmód” kifejezésről hajlamosak vagyunk méregdrága luxusra asszociálni. Biopamut zsákocskák csillagászati összegekért, dizájnos, skandináv minimalizmust idéző szelektív kukák, és olyan egzotikus tisztítószerek, amelyek árából egy kisebb családi nagybevásárlás is kijönne. Nem csoda, ha sokakban megfogalmazódik a gondolat: „Szép dolog a környezetvédelem, de nekem erre nincs pénzem”. Nekünk azonban van egy jó hírünk: ez egy óriási tévhit. A valódi, fenntartható életmód nem a pénzköltésről szól. Ha visszanyúlunk a gyökerekhez, a zöld gondolkodás valójában a legősibb spórolási módszer. Az igazán környezettudatos otthon nem az, ahol túlárazott öko-kütyüket vásárolnak, hanem az, ahol csökkentik a pazarlást, megbecsülik az erőforrásokat, és felfedezik a saját kezűleg végzett munka örömét. Nézzük meg, hogyan hozhatjuk le a zöld életmódot a trendi magazinok címlapjáról a valóságba, és hogyan válhat a fenntarthatóság a családi kassza legjobb barátjává.A Zero Waste filozófia: több mint hobbi, új gondolkodásmódA szemétmentes, vagyis a Zero Waste életmód lényege nem az, hogy holnaptól egyetlen befőttesüvegben kell elférnie az egész éves hulladékunknak. Ez sokkal inkább egy szemléletváltás. Arra ösztönöz minket, hogy a megszokott, lineáris fogyasztás helyett – amikor megveszünk valamit, használjuk, majd azonnal kidobjuk – áttérjünk a természet által inspirált körforgásos gondolkodásra. A természetben ugyanis nem létezik a „szemét” fogalma: minden végtermék egyben egy új folyamat alapanyaga is. Míg a hagyományos újrahasznosítás egy reaktív, utólagos tűzoltás (hiszen a hulladék már létrejött, amit el kell szállítani, aztán energiát befektetve fel kell dolgozni), addig a hulladékmentesség egy megelőző stratégia. A folyamat elején avatkozik be: ott kezdődik, hogy nemet mondunk a felesleges csomagolásra, a silány minőségű, egyszer használatos tárgyakra, és tudatosan keressük a tartós alternatívákat.Vegyszermentes tisztaság fillérekből: a csodatrióA reklámok elhitetik velünk, hogy minden egyes felületre külön flakonos, speciális vegyszert kell vásárolnunk. Létezik külön konyhai zsíroldó, fürdőszobai vízkőoldó, ablaktisztító és padlófényesítő – ezek nemcsak a környezetünket és az otthonunk levegőjét terhelik meg, hanem havonta több ezer forintot húznak ki a zsebünkből. Nézzünk szét a nagymamáink kamrájában! A makulátlan tisztasághoz valójában mindössze három alapanyagra van szükség, amelyek bármelyik sarki boltban beszerezhetők fillérekért: ecet, szódabikarbóna és citromsav. * A vízkő gyilkosa: a drága márkás vízkőoldók helyett a sima 10%-os vagy 20%-os ecet, illetve a meleg vízben feloldott citromsav csodákra képes. Öntsd egy régi, kiürült szórófejes flakonba, fújd a csaptelepekre vagy a zuhanykabin falára, hagyd hatni pár percig, majd öblítsd le. Az eredmény ragyogó felület, töredék áron. * A zsíros szennyeződések ellenszere: a szódabikarbóna enyhén lúgos kémhatásának köszönhetően kiváló zsíroldó és súrolószer. Ha a sütőre vagy a tűzhelyre rásült a zsiradék, szórj rá szódabikarbónát, permetezz rá egy kis vizet (vagy ecetet, ha szereted a látványos pezsgést), hagyd állni, és a kosz szinte magától lejön. * Általános felülettisztító: két rész víz, egy rész ecet és néhány csepp illóolaj (például teafa vagy levendula a fertőtlenítő hatásért) keverékével a lakás szinte bármelyik kemény felülete áttörölhető. Tudatos menütervezés: A statisztikák megdöbbentőek: egy átlagos magyar háztartásban évente több tíz kilogramm élelmiszer végzi a kukában. Ez nemcsak morális és környezetvédelmi probléma, hanem tiszta pénzpazarlás. Amikor kidobunk egy megpenészedett sajtot, vagy egy megfonnyadt zöldséget, valójában a keményen megkeresett pénzünket hajítjuk a szemetesbe.A konyhai hulladékcsökkentés leghatékonyabb eszköze a tudatos menütervezés és a heti egyszeri nagybevásárlás. 1. Leltár a hűtőben: vásárlás előtt mindig nézd meg, mi az, ami hamarosan megromlik, és a következő napok ételeit ezekre az alapanyagokra építsd fel. 2. A fix bevásárlólista szentsége: soha ne indulj el éhesen vásárolni, és szigorúan tartsd magad a listához. Ha valami nincs rajta, az nem kerül a kosárba. Ezzel elkerülhetők az impulzusvásárlások. 3. A maradék új élete: tanuljuk meg kreatívan újragondolni a fogásokat! A megmaradt sült húsból másnap kiváló melegszendvicskrém vagy salátaalap lehet, a fonnyadozó zöldségekből készíthetünk egy gazdag krémlevest, a száraz kenyérből pedig krutont vagy máglyarakást. Ha mégis keletkezik szerves hulladék – például zöldségpucolás során –, az ideális megoldás a komposztálás. Ha van egy kis kertünk, a komposztáló a legjobb befektetés. A konyhai és kerti zöldhulladékból egy év alatt tápanyagban gazdag, prémium minőségű virágföld keletkezik, így tavasszal már nem kell súlyos ezreket költeni a zsákos földekre a kertészetben.Globális példák, helyi lépésekHogy ez a működés nem utópia, azt számtalan globális példa bizonyítja. San Francisco a kötelező komposztálással és a szigorú szelektálással elérte, hogy a városi hulladék 80%-a ne a lerakókban végezze. A japán Kamikatsu lakói 45 különböző kategóriába válogatják a szemetüket, minimalizálva az égetést, míg Ljubljana az Európai Unió első olyan fővárosa, amely hivatalosan is a teljes hulladékmentességet tűzte ki célul, és már most 68%-os újrahasznosítási aránnyal büszkélkedhet. Ezek a hatalmas sikerek mind egyéni döntésekből adódnak össze. Nem kell tökéletesnek lenni, és nem kell azonnal mindent megváltoztatni. Ha csak három egyszerű dolgot bevezetsz a mindennapjaidba, már rengeteget tettél a környezetedért és a saját pénztárcádért.3 dolog, amit még ma megtehetsz a zöldebb és olcsóbb otthonért: 1. Válts textil szatyorra és kulacsra: felejtsd el az egyszer használatos nejlonzacskókat és a PET-palackos vizeket. Egy év alatt tízezreket spórolhatsz meg pusztán azzal, ha csapvizet vagy szűrt vizet iszol a saját kulacsodból. 2. Készíts saját tisztítószert: keverj össze vizet és ecetet egy üres szórófejes flakonban a következő takarításhoz. Próbáld ki a fürdőszobában, az eredmény önmagáért beszél majd. 3. Vásárolj tudatosan, tervezetten: írj menüt a hétvégére, és csak azt vedd meg a boltban, ami valóban szükséges a kiválasztott ételekhez. A környezettudatosság tehát nem luxus, nem a gazdagok privilégiuma. A fenntartható életmód valójában a józan paraszti ész diadala a fogyasztói társadalom felett. Így élünk mi – tisztábban, tudatosabban, és egy kicsit gazdagabban. SzóMia - Nyitókép: Melczer zsolt - AI illusztráció
Az ember, mint élő rendszer
Oravetz Dániel | 06.19. 06:45
Beszélgetés Dr. Dinnyés Álmossal traumáról, önismeretről, hipnózisról, változásról és arról, hogy lehet újra szabadon működni „Az emberi működés számomra rendszer – de nem gép. Élő, érző, változni képes rendszer.” Dr. Dinnyés Álmos menedzsment és informatikai pályáról érkezett az emberi lélek, a mentálhigiéné, a coaching és a hipnózis világába. Talán éppen ezért lát rá különleges módon az emberi működésre egyszerre rendszerszemlélettel és mély empátiával. Abban segít, hogy az ember jobban értse, elfogadja, és szeresse önmagát, megtalálja a valódi céljait, felismerje ismétlődő mintáit, és elinduljon egy szabad, tudatos működés felé.Mikor döntötted el, hogy emberekkel szeretnél foglalkozni?Ez nem egyetlen pillanat volt, inkább egy hosszabb belső folyamat. Mindig is érdekelt, miért működünk úgy, ahogy működünk. Miért reagálunk bizonyos helyzetekben hevesen? Miért futunk bele újra meg újra kísértetiesen hasonló szituációkba, párkapcsolatokba? Miért félünk valamitől, amit fejben már értünk, de belül mégsem tudunk meghaladni?Amikor 2023-ban jelentkeztem mentálhigiénés mesterképzésre, a pontszámításhoz visszanéztem, hogy 25 éve az egyetemi évek mennyi ehhez kapcsolódó tárgyat tanultam. Meglepődtem, hogy már akkor milyen sok olyan kurzust végeztem el, amely az emberi lélekkel, kommunikációval, konfliktuskezeléssel vagy viselkedéssel foglalkozott. Nagy hatással volt rám az NLP (neuro-lingvisztikai programozás) is, amellyel először 2005-ben találkoztam. Az NLP egy módszertani csomag, ami azt vizsgálja, hogyan hat egymásra az idegrendszerünk, az érzelmeink, a gondolkodásunk, a nyelvhasználatunk és a viselkedésünk. Leegyszerűsítve: hogyan beszélünk magunkkal belül, hogyan értelmezzük a világot, és ez hogyan befolyásolja a döntéseinket. A végső lökést az adta az induláshoz ezen az úton, amikor egy válságkezelési munkában olyan emberi reakciókkal találkoztam, amelyeket pusztán mérnöki vagy menedzseri gondolkodással nehéz volt megérteni, kezelni. Ott vált világossá számomra, hogy az embereket viselkedését az érzelmek sokkal jobban meghatározzák az érzelmek, mint a logika, a döntés és a teljesítmény.Milyen területeken dolgozol leginkább?Olyan emberekkel dolgozom, akik mentális, érzelmi, döntési vagy életvezetési nehézségekkel küzdenek, és szeretnének jobban rálátni saját működésükre, és ami fontosabb megvan az elhatározásuk, hogy változzanak. Foglalkozom mind üzleti, mind magánéleti témákkal, és azt tapasztalom, hogy ezek szorosan összefüggenek egymással. A fókuszban a stressz kezelése áll. A leggyakoribb témák, amik mindenkit érintenek, elakadások feloldása, félelmek, fóbiák leépítése. Az üzleti életben olyan témákban adok támogatást, mint a kiégés, a döntési nehézségek, a delegálási problémák vagy mikromenedzsment. Egyéni ügyfeleim témái többnyire a szorongás, a párkapcsolati elakadások, önismereti kérdések vagy akár dohányzásról való leszokási szándék.Sajnos ma Magyarországon a mentális problémákkal való foglalkozás még gyerekcipőben jár, sokan nem tudják mi a különbség a végzettségek között. Például mentálhigiénés szakemberként nekem fel kell ismernem, ha valakinek orvosi segítségre van szüksége, hiszen mentális betegségeket csak orvos diagnosztizálhat, írhat fel gyógyszert és kezelhet, ilyen esetekben én akkor maradok képben, ha az orvos javasolja a kiegészítő támogatást. Az informatikai és a mentálhigiénés-segítői hátteremnek köszönhetően az emberi működésre rendszerként tudok tekintek. Olyan rendszerként, amelynek vannak mintázatai, visszatérő reakciói és tanult működései. Úgy szoktam fogalmazni, hogy az emberben is egyfajta számítógép, amiben a hardver az idegrendszer, az agy a test, az operációs rendszer, a lélek, a hitrendszerek és az érzelmi minták, az alkalmazások pedig a gondolkodás, a problémamegoldás és a kreativitás. Van egy fontosabb különbség, ami miatt az ember sokkal több, mint egy gép: minden eleme tud változni és fejlődni. A tudomány már bizonyította, hogy a „szoftver” képes hatni a „hardverre”. A gondolataink, tapasztalataink, érzéseink és új tanulásaink képesek formálni az idegrendszeri kapcsolatainkat. Ezt nevezzük neuroplaszticitásnak. Magyarul: nem vagyunk végleg bezárva a régi mintáinkba. Lehet változni.Dr. Dinnyés Álmos - Fotó: Dr. Dinnyés Álmos saját archívumaMi az, ami a legtöbb kliensednél előbb-utóbb kihívásként megjelenik?Dr. House mondta: „mindenki hazudik”. Igaza volt, persze ez nem szándékos hazugság. Annyit jelenti, hogy az emberek nem mondják el pontosan mi van velük, mi minden lehet a problémák hátterében.Nem mondanak el dolgokat, mert nem tartják fontosnak. Mert szégyellik. Mert nem emlékeznek rá. Vagy mert annyira természetessé vált számukra egy fájdalmas helyzet, hogy nem ismerik fel, hogy az valójában az a probléma. A munka elején gyakran csak a felszíni probléma látszik. Valaki halogat, fél dönteni, szorong egy helyzettől, nem tud kapcsolódni, vagy újra és újra ugyanabba a párkapcsolati mintába kerül. Aztán néhány alkalom után előkerül egy-egy fontos részlet. Mint amikor egy puzzle hiányzó darabja hirtelen a helyére kerül. Kiderülhet, hogy volt egy baleset. Hogy az egyik szülő alkoholproblémával küzdött. Hogy gyerekként nem lehetett biztonságosan kimondani az érzéseket. Vagy mindig teljesíteni kellett ahhoz, hogy valaki szerethetőnek érezze magát.A segítői munka egyik kihívása éppen ez: biztonságos térben lassan összeállítani a történetet, és az alapján megtalálni, hogy mit, mire, miként tud az ügyfél változtatni.Sokat beszélünk ma traumáról. Te hogyan közelíted meg ezt a témát? A trauma a köznyelvben azt jelenti, hogy valakivel egy nagy, látványos tragédia történt: egy baleset, valakinek az elvesztése, erőszak vagy életveszélyes helyzet. Ezek mély nyomot hagyhatnak az idegrendszerben, a jelenség a poszttraumás stressz zavar, röviden PTSD. Az utóbbi évek kutatási rávilágítottak arra, hogy a hosszan tartó, ismétlődő kisebb események is hasonló hatásúak, krónikus stresszt okoznak a kis traumák, és szintén nagyon erősen formálhatják az ember idegrendszerét, személyiségét, kapcsolatait és önértékelését. Ennek ma már neve is van: komplex poszttraumás zavar, röviden C-PTSD. Az háttérben lehet elhanyagolás, bántalmazás, megalázás, családon belüli erőszak vagy tartós érzelmi bizonytalanság. Ilyen kívülről „kicsinek” tűnő hiányok, ha egy gyerek éveken át nem kap annyi figyelmet, dicséretet, ölelést, biztonságot vagy érzelmi visszajelzést, amennyire valóban szüksége lenne.A következmény? Jó esélye van arra, hogy felnőttként maximalista, perfekcionista legyen, de vezetőként nem tud dícsérni, motiválni, párkapcsolati nehézségei vannak és függőségekkel – például munka vagy alkohol – is küzdhet. Én úgy dolgozom, hogy foglalkozom a múlt és a jelen megértésével, valamint a jövő kialakításával. Segítek felismerni, elfogadni, és feldolgozni a múlt eseményit. Egy felnőtt embernél a jelen elakadásai mögött gyógyítjuk a sebeket, és felépítjük az új életet. Ezzel kapcsolatban hamarosan magyar nyelven megjelentetjük egy amerikai terapeuta gyakorlati kézikönyvét érintetteknek, hozzátartozóiknak és szakembereknek. Hogyan tudsz segíteni gyermekkori sérülések, például anyaseb vagy apaseb esetén?Először is fontos tisztázni, hogy az „anyaseb” és az „apaseb” önismereti kifejezések nem hivatalos orvosi diagnózisok. Anyaseb alatt általában azt értjük, amikor az anyával való kapcsolatban sérült a biztonság, a szeretet, az elfogadás, az érzelmi elérhetőség vagy a gondoskodás élménye. Apaseb esetén pedig gyakran a védelem, az elismerés, a jelenlét, a következetesség vagy a biztonság hiánya kerül elő. Ezekkel többféle módszerrel lehet dolgozni. A hipnózis során az agy egy olyan meditáció szerű állapotba kerül, befelé figyel, ellazult, koncentrált állapotba kerül, és így képes újraírni az emlékekhez kapcsolódó érzelmeket. A folyamat során végig tudatánál van, ő hoz új döntéseket, én kísérem – terapeuta egy görög szó, eredeti jelentése kísérő –, és a megfogalmazásban segítek.Ericksoni szemléletű hipnózis technikákal dolgozom. Ez finom, személyre szabott megközelítés. Előre megírt sablonszövegek, szakkifejezéssel szkriptek, helyett az adott ember saját belső világával, nyelvével és képeivel dolgozom.A wingwave coaching és a Brainspotting az elmúlt pár évtized neurológiai kutatási eredményeire épül, rendkívül hatékony eszközök. Ezeknél a testérzetekkel és az érzelmi reakciókkal is dolgozom. És itt is hangsúlyozom: súlyos trauma, pszichiátriai állapot, önveszélyeztetés, szerhasználat, vagy komoly klinikai tünetek esetén megfelelő szakemberhez szakpszichológushoz, pszichoterapeutához, vagy pszichiáterhez irányítom tovább az ügyfelet. Dr. Dinnyés Álmos - Fotó: Dr. Dinnyés Álmos saját archívumaFérfiakkal és nőkkel másképp dolgozol?Mivel két lányom van, tudom, hogy a nőket más hatások érik, más problémáik vannak, különböző okok miatt másképp látják a világot. Férfiként nehéz a női fejjel gondolkodni, az egyik módszerem, hogy tükröt tartok, megmutatom, hogy mit lát belőlük a világ, milyen hatással vannak másokra. Sok nő ma egyszerre túl sok szerepben próbál helytállni, ami felemésztheti őket. Egyszerre legyen sikeres, vonzó, gondoskodó, önálló, erős, érzékeny, jó anya, jó társ, jó szakember. És eközben nem marad ideje megkérdezni: én hogy vagyok ebben?Segítőként támogatást tudok adni abban, hogy egy nő ránézzen a határaira, félelmeire, kapcsolati mintáira, önértékelésére és belső biztonságára.A férfiak más úton, de ugyanehhez a kérdéshez érkeznek meg: én hogy vagyok ebben? Mi a saját szerepem, hogyan változik ez az évek során? Sok férfi ma bizonytalan abban is, mit jelent férfinak lenni. A régi minták sokszor már nem működnek, az új minták pedig még nem elég erősek.Azzal, hogy tükröt tartok, rávilágítok az érzelmi felelősségvállalás fontosságára, megtanítom felismerni, milyen az, amikor fél, amikor szégyell valamit, amikor menekül, amikor támad vagy bezár. Az a cél, hogy a férfi is ismerje meg önmagát, ébredjen rá, hogy az érzelmek megélése ez erősség, az igazi érettség jele. Ez segít abban, hogy ők is tudatosan fejlesszék magukat.Milyen párkapcsolati elakadásokkal találkozol gyakran?A párkapcsolatokban sokszor nem az a valódi kérdés, amin a párok vitatkoznak. A felszínen lehet szó pénzről, házimunkáról, szexről, gyereknevelésről, vagy időbeosztásról. Mélyebben viszont gyakran ezek a kérdések vannak jelen: fontos vagyok neked? Látsz engem? Figyelsz rám? Biztonságban vagyok melletted? Számíthatok rád?Ebben segíthet a mediáció is. Sokan azt hiszik, mediátorhoz akkor mennek emberek, amikor már vége a kapcsolatnak. Pedig a mediáció segíthet abban is, hogy két ember új módon kezdjen beszélni egymással, tisztábban lássa a saját igényeit, félelmeit és vállalásait.A mediátor nem bíró, nem dönt a felek helyett. Inkább abban segít, hogy a beszélgetés ne újabb sérüléshez, hanem megértéshez vezessen.És vannak helyzetek, amikor egy fejlesztési folyamat során az ügyfél érdekében párját is bevonom a munkába. Egymás dolgainak megértése azon túl, hogy segít az egyén fejlődésében, a párkapcsolat minőségét is javítja. Ilyen, ha az egyik fél valamilyen függőséggel küzd, vagy van valamilyen eltérő idegrendszeri működésből eredő nehézsége, neurodivergens.Dr. Dinnyés Álmos - Fotó: Dr. Dinnyés Álmos saját archívumaEgy céges, vagy nyitott csoportos fejlesztés miről szól? Hogyan segíted a komfortzónából való kilépést?A filozófiám, hogy a komfortzónából való kilépés helyett tágítani kell a komfortzónát. A komfortzóna az a lelki és viselkedési tér, amelyben biztonságban érezzük magunkat. Amikor valami ismerős, megszokott, kiszámítható, akkor komfortzónán belül vagyunk. A komfortzónán kívül van egy kockázatos sáv, és azon kívül a pánikzóna. Ha az ember a pánikzónába kerül, vagy felkészületlenül vállal kockázatot, akkor gyorsan inal vissza a biztonságos helyre, és többet nem kísérletezik vele. A valódi fejlődés ott kezdődik, hogy tudatosan megyünk bele egy új helyzetbe, és a újraértékeljük a kockázatvállalási képességünket. Így a kockázati sáv egy része a komfortzónához kerül, kitágul a komfortzónánk. A csoportos foglalkozásokon, céges tréningeken biztonságos keretek között tapasztalják meg a résztvevők, hogy sokkal többre képesek, mint amit magukról korábban hittek.A tűzönjárás – akár céges tréningként, akár nyitott csoportként – például nagyon erős élmény egy legalább egynapos önismereti felkészülés csúcspontjaként. Egy szimbóluma lesz annak, hogy a félelmeink felnagyítják a veszélyeket, és blokkolnak, ha viszont hiszünk magunkban, meg tudjuk csinálni bármikor.A hipnózisnak is megvan a helye a vállalati képzésekben. Itt a résztvevők megtanulják és megtapasztalják, hogy a figyelem, a képzelet, a belső állapot és a teljesítmény között milyen erős kapcsolat van. Tapasztalatok alapján sokat számít akár egy éves terv teljesítésénél is, hogy mit éreznek azzal kapcsolatban. Egy csoportos esemény akkor igazán eredményes, ha utána az emberek jobban értik önmagukat, egymást és a saját működésüket, még nyomás alatt is. A tűzönjárás vagy a hipnózis megélése, mint extrémnek tűnő eszköz „csak hab a tortán”. Dr. Dinnyés Álmos - Fotó: Dr. Dinnyés Álmos saját archívumaMit üzennél azoknak, akik érzik, hogy változtatniuk kellene, de még halogatják?Azt, hogy a változás nehéz, fájdalmas lehet, de jobb, mint egy összeomlás.Sokan csak akkor kérnek segítséget, amikor már nagyon fáj. Amikor újra és újra ismétlődik egy párkapcsolati minta. Amikor jön a kiégés. Amikor szorongás, félelem, belső üresség vagy döntésképtelenség jelenik meg. Önmagunkkal foglalkozni felelősség és befektetés.Az önismeret arról szól, kíméletlenül őszintén nézzünk magunkra, értsük meg, és fogadjuk el magunkat, hogy tudatosan döntsünk arról, hogy miként és merre fejlődünk, és hogy megtanuljunk szabadon dönteni. A jelen egy átmeneti állapot. Többek vagyunk, mint amit hoztunk, mint ami történt velünk. A félelmeink elmúlnak, a sebeink gyógyíthatók, a családi mintáink vagy a régi védekezéseink változtathatóak. Változni lehet. Néha lassan. Néha meglepően gyorsan. De a változás első lépése szinte mindig ugyanaz: megállni, ránézni magunkra, és őszintén kimondani, hová tartunk. Aki érzi, hogy valami ismétlődik az életében, hogy belül feszültség van, hogy nehéz dönteni, hogy kapcsolódni szeretne, de fél, annak érdemes szakértő segítséget kérnie.Egyszerű biológiai tény, hogy van, amihez egyedül kevés az ember, de segítséggel képessé válik jól élni.Egy jó beszélgetés lezárás helyett inkább végre kinyit egy ajtót. Oravetz Dániel - Nyitókép: Dr. Dinnyés Álmos - Fotó: Dr. Dinnyés Álmos saját archívuma
Anyák napja – ÍgyÉlünk, így szeretünk
SzóMia | 05.02. 23:09
Van egy nap az évben, amikor egy kicsit mindannyian megállunk. Amikor nem a rohanunk, nem a határidők számítanak, nem a hétköznapi gondok. Hanem az, ami igazán fontos. Az édesanyánk. Anyák napja nem csak egy dátum a naptárban. Nem egy kötelezően átadott virág, nem egy gyorsan letudott telefonhívás. Sokkal több ennél. Emlékeztető arra, hogy honnan jöttünk. Ki tartott elsőként a kezében, ki hitt bennünk akkor is, amikor mi már majdnem feladtuk. ÍgyÉlünk.Sokszor rohanva. Sokszor fáradtan. Sokszor úgy, hogy elfelejtjük kimondani a legegyszerűbb szavakat: * köszönöm * szeretlek * hiányzol Jövő héten meglátogatlak. Pedig ott vannak velünk. Rohanós hétköznapokon. Egy ebédben, amivel vár a hétvégén. Egy üzenetben, amiben csak annyi áll: „Vigyázz magadra!”. Egy tekintetben, ami mindent ért. Így szeretünk.Anyának lenni nem cím. Nem szerep. Felelősség. Áldozat. És közben a legnagyobb ajándék is. Ma azok előtt hajtunk fejet, akik nap, mint nap tesznek, tettek értünk. Akik erőt, tartást, hitet adnak. Akiknek az életünket, az elveinket, az első szavainkat, és még sorolni is nehéz lenne mi mindent köszönhetünk. Akik nélkül nem lennénk azok, akik vagyunk. És gondolunk azokra is, akik már nincsenek velünk, de bennünk élnek tovább – emlékeinkben.ÍgyÉlünk.És így emlékezünk.Köszönjük, édesanyák... SzóMia - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
A legszebb dísz története - Laci Papa Almája
dr. Zeke László | 2025.12.24. 14:30
Egy különleges és nagyon személyes karácsonyi történet egy karácsonyfa díszről, egy természeti csodáról, a karácsony csodájáról. A szülői házban az a szokás alakult ki nálunk – amióta kamasz koromban elértem a karácsonyfa csúcsát – hogy az én privilégiumom volt a fa díszítése karácsonykor. Ezt a több évtizedes szokást törte meg Apa 1995-ben, amikor maga is készített egy díszt: egy szép piros, ropogós igazi alma szárára kötött egy madzagot, és azt kötözte fel a fára. Nekem nyilván feltűnt a dolog, de akkor még nem tudtam, hogy ennek mi lehet a jelentősége. Szívbeteg volt, de mi, a család akkor még nem gondoltuk, hogy mennyire komoly a dolog. Azt, hogy azt a díszt ő már nem fogja levenni arról a fáról. Ő viszont nyilván tudta, hogy hamarosan mi vár rá, egészen pontosan három hét múlva...Gyakran eszembe jut annak a csodálatos karácsonynak az emléke kapcsán a gyerekkorom. Még mindig él bennem az az óvodás kisfiú, aki belépett vele a fürdőszobába. Mereven hátrabicsaklott nyakkal, tátott szájjal figyeltem őt, az óriást, domborodó izmait, erős karját. Visszaadhatatlan megnyugvással, biztonságérzettel töltött el, hogy ő, akinek vállán családunk nyugodt megélhetésének biztonsága nyugszik szemlátomást a világ legerősebb embere. Én is olyan akartam lenni, mint ő: hatalmas és erős. Lenyűgözve bámultam hogyan keni be borostás arcát hófehér habba mártott pamaccsal, majd pedig miként szántja végig azt a gyakorlott kézben fémesen csillogó borotva. Hirtelen úgy éreztem nekem is el kell kezdeni borotválkozni. Tizenegynéhány év elteltével nőni kezd majd az én borostám is, addig sem árt gyakorolni a mozdulatokat. Az ilyen tökéletes mozdulatok begyakorlásához idő kell. Ő egy szempillantás alatt mindent megértett. Igaz, csak sima szappannal, de azért sikerült bepamacsolnom magam a fanyelű borzszőr szerszámmal, és ha nem is igazi borotvával, de legalább a fogkefém nyelével egészen ügyesen lehúztam a szappanhabot az arcomról. Csillogó szemmel dicsekedett el Anyának: „Nézd csak, a fiunk milyen ügyesen borotválkozik!” Hatalmas, száraz, meleg tenyerével megsimogatta kobakomat, és én egyszerre úgy éreztem, egy apró lépcsőfokkal feljebb kerültem, közelebb az óriáshoz. Csaknem másfél évtized alatt egészen elfelejtettem a fürdőszobában előttem tornyosuló óriás félelmetes izomzatának emlékképét; a filmsztárok, magazin modellek, s megannyi más izompacsirta kimosta agyamból. Az óriás gyermeki emlékképe helyébe egy öregedő, a jövőbe, az életbe vetett hittel eltelt emberke lépett: Édesapám. Aprótermetű családtagjaim közül, mint Gulliver léptem ki az idegen felnőtt világ ismeretlen óriásai közé."Én is olyan akartam lenni, mint ő: hatalmas és erős..." - Fotó: a szerző archívumaA hűség, a tisztesség és az állhatatosság, talán ezek a legkifejezőbb jelzők rá. Mind olyan tulajdonság, melyekről csak évtizedek alatt lehet hiteles tanúbizonyságot tenni, s amelyeket gyakorta nem ismerünk fel időben. Ezekkel nagyon nehéz még életben óriássá lenni, különösen, ha egy beteg, pici emberről van szó. A nagyszerűség azonban nem azért létezik, hogy másoknak szemet szúrjon, hanem azért, amiért a csoda: csak, hogy legyen. A kórházból még hazajöhetett egy hétvégére, az 1996. esztendő első és az ő utolsó hétvégéjére. A nagy pelyhekben hulló ropogós hó gyönyörű csipkébe öltöztette a Nagyerdő fáit, mint életének hajnalán nagyszüleim esküvőjének napján. A kórházban aztán másodjára is eljött érte a halál, kíméletlen kegyetlenséggel. Ezt a második infarktust magam is láttam és azt is, hogy közben viccelődik. Szinte megfagyott ereimben a vér. Eszembe jutottak Karl May regényhősei, akik kínzócölöpön halálukig viccelődve, hergelve az őket módszeres kegyetlenséggel kínzó indiánokat, végül bátorságuk jutalmaként szertartásos dísztemetésben részesültek.Gyermekkoromban még csak hittem az indiánregények hőseinek ilyen lelki erejében, abban, hogy Winnetounak „arcizma sem rándul” a kajovák kínzócölöpén elszenvedett korbácsütésektől, ott és akkor a kórházban azonban láttam is mindezt. Csak a szeme sarkában látszott egy félig felszáradt könnycsepp-barázda. Az utolsó napokat éjt nappallá téve „hegynek felfelé rohanva” töltötte, elgyöngülő szíve iszonyatosan magas pulzusszámmal próbálta életben tartani a rábízott szerveket. Verejtékben fürödve csak percekre tudott elaludni. Rohamosan fogyó levegővel, egyre jobban elnehezülő tagokkal és a lassan-lassan leálló szervekkel az utolsó ilyen furcsa, nyugtalan álmában Kft.-t alapított, és gyümölcsöst telepített. A világ számára az a pár nap villámgyorsan elröppent, viszont számunkra ugyanezen idő alatt – látva, hogy abba milyen tengersok küzdelem belefér – hitelessé vált a történet: Isten számára ez az idő elegendő egy egész világ megteremtéséhez. Azt már soha meg nem tudhatom, hogy Apa, az egykori legátus diák erről mit gondolt, beszélni akkor már nem nagyon volt ereje."Számomra akkor az egész Univerzum legfontosabb pontja az a kis koszorúér darab volt..." - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációEgy pár darab kis érnek kellett volna csak vérhez jutnia, hogy az a nagyon kemény, hatalmas és drága szív egy kis oxigénhez juthasson; egy pár milliméternyi kis résre lett volna szükség a bal kamrához vezető koszorúerek tövében. A Mindenható Teremtőnek addig még soha nem volt akkora esélye megnyilatkozni előttem. Világosan láthatta, hogy számomra akkor az egész Univerzum legfontosabb pontja az a kis koszorúér darab volt; Neki viszont „odafönt” csupáncsak kevéske erőfeszítésébe tellett volna azt az ici-pici koszorúér torkolatot megnyitni! Én tényleg bíztam abban, aki gondját viseli az ég madarainak, a mezei liliomoknak... Te, akinek még a szélvész és a víz is engedelmeskedik, és aki kérő imádságunkat meghallod, mert: „Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak”; Te, aki vakoknak adtad vissza látását, ördögtől megszállott embereket gyógyítottál, bénákat szabadítottál meg kínjaiktól, véghezvitted a kenyérszaporítás csodáit, jártál a vízen és megjövendölt szenvedéseiddel megváltottad a világot bűneitől, miért ne figyelhetnél oda erre a szenvedésre? Ha valakinek, hát akkor neked, Mindenható Úristen, látnod kellett volna, hogy ez a levegő után kapkodó, elgyötört, vézna, erőtlen kismadár: Édesapám egy óriás, aki nem szolgált rá olyan kegyetlen szenvedésre, mint amilyet még Jézus sem szenvedett el a keresztfán!És egyszer csak elsüllyedt az óriási tengerjáró, én meg ott maradtam a saját apró kis mentőcsónakomban.Apróra fogyott testében nagybeteg szíve legtöbb szervénél tovább bírta a küzdelmet. Abban a pillanatban tisztán és világosan láttam meg benne a legbátrabb, a legerősebb és a leghatalmasabb embert, pontosan úgy, mint ahogyan piciny gyermekkoromban, ott a fürdőszobában szappanos arccal, műanyag fogkefém nyelével: „borotvámmal” kezemben, még ha verejtékkel borított, összetört kis csontkupac maradt is belőle. Még meleg kezére kapott egy kézcsókot Anyától. Eljött Vízkereszt. Leszedtük, összecsomagoltuk a karácsonyfa díszeket, köztük az Apa által emlékül hagyott almát is.Ennek holnap 30 éve, hogy Apa felrakta azt az almát a fára. Fantasztikus csodaként élem meg, hogy ez az alma még mindig megvan! Megaszalódott, összetöpörödött, de megvan. A szárán ugyanaz a madzag, amivel Apa felerősítette a fára. Nem rothadt meg, nem penészedett össze, nem esett le a szára. Az elmúlt 30 év alatt egyre keményebb és szárazabb lett.Minden évben kitüntetett helyre kerül a karácsonyfán Laci Papa Almája. Harminc éves Laci Papa Almája - Fotó: a szerző felvétele dr. Zeke László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Az új kormány felelőssége – 2026. április 12. után
A korábbi kormány felelőssége – 2026. április 12-ig
Lopott-e Magyar Péter, bűnös-e Magyar Péter?
dr. Zeke László | 10.02. 11:20
Az Országgyűlés megszüntette a miniszterelnök mentelmi jogát, így az ellene lopás vádjával folyó büntetőeljárás lefolytatásának nincs akadálya. Az ügy csupán sajtóból ismert részletei alapján elgondolkodunk azon, hogy mi is lehet ennek az eljárásnak a sorsa, felelősségre lehet-e vonni a kormányfőt az Ötkertben, majd azt követően a Duna partján történtek alapján.A tényállásMagyar Péter, még politikusi karrierje legelején, 2024. június 21-én hajnalban szóváltásba keveredett a Budapest belvárosi Ötkert nevű szórakozóhelyen egy férfivel, aki őt és a vele mulatozó fiatalokat mobiltelefonnal filmezte és felszólítás, tiltakozás ellenére sem hagyta abba a kép és hangfelvételek rögzítését. A vádirat szerint Magyar Péter a sikertelen felszólításokat követően elvette a férfi telefonját, majd kiment vele a Duna partjára és a telefont a folyóba dobta. A rendőrség – speciális búvárok segítségével – a telefont kiemelte a zajló, áradó éjszakai Dunából. A készüléknek nem esett baja, azt a jogos tulajdonosának visszaadták. A rendőrség eredetileg rongálás és garázdaság gyanújával indított eljárást, azonban az ügyészség átminősítette az esetet lopásra. Magyar Péter ellen az eljárást mentelmi joga folytán nem lehetett lefolytatni, mindaddig, amíg 2026. szeptemberében az Országgyűlés fel nem függesztette mentelmi jogát. A minősítések1./ GARÁZDASÁG (Btk. 339. §)Garázdaságot az követ el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.Tényállási elemekKihívó közösségellenesség: Olyan magatartás, amely szembehelyezkedik az általános együttélési szabályokkal. Elvenni a másik ember tulajdonában lévő dolgot valóban nem fér össze az általános együttélés szabályaival (ahogyan az sem, hogy kép- és hangfelvételeket készítenek másokról tiltakozásuk ellenére; megjegyzendő, hogy nemcsak a felhasználás, de a kép elkészítése is törvénysértő engedély híján). Ez a tényállási elem tehát megvalósult.Erőszakos jellegMás személy elleni fizikai erőszak vagy dolog elleni erőszak.A történeti tényállás pontos részleteit nem ismerjük, de az alappal feltehető, hogy egy erőszakoskodó politikai provokátortól (akinek tekintette Magyar Péter a filmezéssel őt és társait zaklató férfit) valamiféle fizikai erőszakkal kellett elvenni a telefont. Ez a tényállási elem elvileg megvalósulhatott, de erről közelebbit nem tudunk biztosan (bizonyítás kérdése).Riadalom vagy megbotránkozásA bírói gyakorlat szerint elegendő, ha a cselekmény alkalmas mások megijesztésére vagy felháborítására (nem szükséges, hogy ténylegesen megijedjen, megbotránkozzon valaki). Megjegyzem, hogy amikor a nevezetes László Petra ügyben a menekülő migráns kislányba belerúgó riportert a Kúria rendkívüli perorvoslatban felmentette a garázdaság vádja alól éppen arra hivatkozott, hogy a helyszínen a nagy kavarodásban mindenki magával volt elfoglalva, így nem volt, aki megbotránkozzon, felháborodjon (a bíróknak nem volt elég, hogy a szó szoros értelmében az egész világ felháborodott a képsorok láttán). Mivel nem tudjuk, hogy a történeti tényállás szerint pontosan mi történt, így nem tudható az sem, hogy a konkrét telefon elvétel és annak bedobása a Dunába olyan módon történt-e a helyszínen, ami alkalmas volt arra, hogy megbotránkozást, riadalmat keltsen a kívülálló nézőben. Ez a tényállási elem elvileg megvalósulhatott, de erről közelebbit nem tudunk biztosan (bizonyítás kérdése). Mivel az ügyészség ejtette ezt az elképzelést, így biztos, hogy a három szükséges tényállási elem mindegyike nem valósulhatott meg, hiszen nem ezzel gyanúsították meg Magyar Pétert.II./ RONGÁLÁS (Btk. 371. §)Rongálást az követ el, aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz.Tényállási elemekIdegen vagyontárgy: A telefonos felvételekkel provokáló férfi telefonkészüléke Magyar Péter számára nyilván idegen vagyontárgy, hiszen nem az övé. Ez a tényállási elem tehát megvalósult.MegsemmisítésTudjuk, hogy a telefonkészüléket a búvárok előkerítették, tehát ez a tényállási elem nem valósult meg.MegrongálásMivel a készülék (számomra csodálatos módon) nem rongálódott meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban került vissza tulajdonosához, így ez a tényállási elem sem valósult meg, hiszen annak megállapításához, hogy valaki megrongált valamit, annak a valaminek meg kell rongálódnia.KárokozásMivel a telefonkészülék nem rongálódott meg, így annak állagában, működőképességében értékcsökkenés, a károkozó magatartásával direkt ok-okozati összefüggésben álló kár nem keletkezett. Ez a tényállási elem sem valósult meg. (Paradox módon éppen a szokatlan gyorsasággal és vehemenciával beavatkozó rendőrség és az éjszaka a zajló Dunában életüket kockáztató búvároknak köszönhetően!) Az ügyészség nyilván ezért tekintett el attól, hogy rongálással gyanúsítsák meg Magyar Pétert. (Fennmaradó lehetőség lenne esetleg a rongálás kísérlete, hiszen a kár nem azért nem következett be, mert Magyar Péter saját magatartásával előzte azt meg, hanem azért, mert búvárok kihalászták a telefont a Dunából. Igaz, a szándék sem károkozásra irányult.)III./ Lopás (Btk. 370. §)Lopást követ el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa.Tényállási elemekIdegen dologA telefonos felvételekkel provokáló férfi telefonkészüléke Magyar Péter számára nyilván idegen dolog, hiszen nem az övé. Ez a tényállási elem tehát megvalósult.ElveszVitán felüli, hogy a telefont Magyar Péter elvette. Tehát ez a tényállási elem is megvalósult.Azért, hogy jogtalanul eltulajdonítsaA cselekmény célzatos. Ez azt jelenti, hogy a végleges eltulajdonítás szándéka nélkül nem lehet megállapítani a lopást. Nem érthető, hogy az ügyészség miért ragaszkodik ehhez a tényálláshoz, amikor nyilvánvaló, hogy ez szamárság. Bármelyik jogi karon másodéven páros lábbal rúgják ki azt a hallgatót, aki nem tudja, hogy az eltulajdonítás szándékának bizonyítása nélkül nem lehet senkit lopással vádolni. Márpedig a történeti tényállás köztudomású eleme az, hogy Magyar Péter azt követően rögtön a Dunába dobta a telefont, hogy elvette azt az őt provokáló férfitől. Hol itt az eltulajdonítás szándéka? Előbb eltulajdonította a telefont, majd rögtön azt követően „megunta” a frissen szerzett tulajdonát és fel kívánt hagyni a tulajdonjogával és kidobta? Ki az az épeszű jogász, aki szerint „derelictio” (a Római jog szerint szemétre szánt és szemétre dobott dolog tulajdonjogának önkéntes feladása) történt? Mi történhetett tehát?Induljunk ki abból, hogy mi a bűncselekmény! A Btk. 4. § (1) bekezdése alapján bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a Btk. a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. A (2) bekezdés szerint társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. Ennek szellemében elemezzük elemezzük a tényállást nem csak Magyar Péter, hanem az őt provokáló telefonos férfi cselekvőségét is vizsgálva! Tegyük fel a kérdést, hogy a telefonos provokátor cselekménye veszélyes-e a társadalomra. A válasz elég nyilvánvaló: igen, ugyanis törvénybe ütközik. A Ptk. (2:42. § (1) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, jóhírnevét védje, hogy abban őt senki ne gátolja. A (2) bekezdés pedig rögzíti, hogy az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, a személyiségi jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk. az egyes kiemelt személyiségi jogokat nevesíti is, így a 2:43. § b) pontja a magánélet, a d) pontja a becsület és a jóhírnév, az e) pont a személyes adatok a g) pont a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog védelmét rendeli el. Mivel a hang és képmás személyes adatnak minősül, így a hozzájárulás nélkül - főleg pedig kifejezett tiltakozás ellenére - történő kezelése - rögzítése, továbbítása, nyilvánosságra hozása - akár bűncselekmény is lehet!IV./ Személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §)Személyes adattal visszaélés bűncselekményét követi el, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul személyes adatot kezel.Tényállási elemekVédelem alatt álló személyes adat: fénykép, film-, illetve hangfelvétel. Ez a tényállási elem adott.Törvényi tilalom ellenéretiltakozó, illetve hozzájárulást meg nem adó magánszemélyekről készült felvételek. Ez a tényállási elem is adott.Haszonszerzési, vagy jelentős érdeksérelem okozása céljábólNem tudjuk, hogy a provokatőr kapott-e, remélt-e bárkitől pénzt, vagyoni előnyt a ténykedéséért, de az, hogy egy feltörekvő ellenzéki erő vezéralakjának karaktergyilkolási kísérlete volt a cselekmény, azt fényesen bizonyítják azok a sajtóperek, amelyeket Magyar Péter sorozatban nyert meg azok ellen a médiumok ellen, amelyek valótlan állításokat (például perverz viselkedést) közöltek róla az éjszakai események kapcsán. Az tehát nem vitatható, hogy a cél (Magyar Péter személyének és az általa indított mozgalomnak az ellehetetlenítése) kimeríti a jelentős érdeksérelmet. Ez a tényállási elem is adott. Itt vetem közbe, hogy Magyar Péter, mint közszereplő az ilyen minőségében végzett tevékenységéért köteles magasabb küszöbön tűrni a személyiségi jogait érintő támadásokat, márpedig a magánélete nem tartozik ebbe a körbe, hiszen nem politikusi minőségében járt az Ötkertben. Emellett – s ez egyáltalán nem lényegtelen körülmény – a kifogásolt kép-, film, hangfelvételek nemcsak róla, hanem a vele szórakozó fiatalokat, azaz nem közszereplőket is ugyanúgy érintett, az ő személyiségi jogaikat, személyes adataikat is ugyanúgy sértette a telefonos férfi magatartása, márpedig ezeknek a magánszemélyeknek semmiféle tűrési kötelezettsége nincs az efféle inzultusokkal szemben. Az eddigiekből következik, hogy a telefonos férfi nem állt a jogszerűség talaján. Egyértelmű, hogy sértette úgy Magyar Péter, mint a vele egy társaságban lévő, vele együtt szórakozó fiatalok jogos érdekeit. Nyilván a konkrét történeti tényállás elemeinek pontos elemzése dönti azt el, hogy ez a jogellenes magatartás mennyire volt jogsértő és milyen jogszabályt sértett (csak polgári jogi jogkövetkezményei lehetnek, vagy esetleg bűncselekmény miatt is felelősségre lehet vonni). Az nem lehet kérdéses, hogy személyiségi jogokat sért az engedély nélküli kép- és hangfelvétel készítése, azt viszont az ügyészség dönti el, hogy mi kerülhet a vádba. (Egészen pontosan az akkoriban még a Polt Péter irányítása alatt álló ügyészi szervezet...) A telefonos férfi magatartását is figyelve – megítélésem szerint – Magyar Péter jogos védelmi helyzetben volt.V./ Jogos védelem (Btk. 22. §)Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (Ezt a Btk. az Alaptörvény V. cikkéből vezeti le, ami szó szerint ugyanezt tartalmazza.)Tényállási elemekSaját, illetve mások elleni, jogtalan támadás: Magyar Pétert és a vele egy társaságban szórakozó fiatalokat kívánta engedély nélkül, illetve kifejezett tiltakozás ellenére filmezni a provokátor. A védelmet az teszi jogszerűvé, hogy a támadás jogtalan. A jogosan védekező a jogot védi a jogtalansággal szemben. Tehát úgy a saját személy elleni, mint a mások elleni támadás megvalósult.Személy, javak, vagy közérdek elleni, vagy azokat fenyegető támadásAz emberi méltóság, mint a legalapvetőbb alkotmányos alapjog, illetve az abból eredő személyhez fűződő jogok (például a képmáshoz, hangfelvételhez fűződő jog) minden személyt megilletnek. (Alaptörvény: II. cikkében szerepel, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, amihez minden embernek joga van.) A felvétel elkészítésével, vagy azzal, hogy az illető látványosan nem hagy fel a felvételek készítésének (és vélhető felhasználásának) szándékával felszólításra sem kimeríti azt a tényállási elemet, hogy a jogos érdek sérelmével „fenyegető” magatartást tanúsít a provokátor. Tehát a személy elleni támadás, vagy az ezzel közvetlenül fenyegető helyzet, mint tényállási elem is megvalósul.A támadás, vagy az azzal fenyegető helyzet közvetlenségeAz, hogy az illető kamerával rendelkező telefonkészülékét Magyar Péterre és a társaságra irányítja nyilvánvalóan legalább annak közvetlen veszélyével fenyeget, hogy felvétel készül, illetve annak felhasználására is sor kerül. (Normál esetben ilyenkor a felvétel készítője elnézést kér, kérésre megmutatja a telefonjában lévő tárhelyet, ha azon van sérelmes tartalom, akkor azt törli, de esetünkben nagyon nem ez történt.) A személy elleni támadás közvetlensége abban nyilvánul meg, hogy másképpen, közvetett módon nem akadályozható meg. A gyakorlatban nincs konkrét, egyéb cselekvési lehetőség. Egy polgári perrel (ami esetleg évek múlva zárul le jogerősen), csak utólag lehet reparálni valamelyest a jogsérelmet, ha egyáltalán megnyílik a mód az ismeretlen elkövető személyének felfedésére, a perhez szükséges adatai, vagy a bizonyítékok beszerzésére. Ha nincs éppen ott rendőr, vagy szakképzett biztonsági őr, aki látja a teljes folyamatot, akkor sem segítséget nem lehet kérni, sem feljelentést nem lehet tenni. Egy sima feljelentés adatok, bizonyítékok nélkül egy ismeretlen tettessel szemben pedig semmit nem ér. Ugyancsak a közvetlenségre utal, hogy ebben a szituációban nincs mód a támadás elől kitérni - mint ahogy például egy késsel támadó ember elől el lehet szaladni -, emellett a Btk. 22. § (4) bekezdése szerint a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. Álláspontom szerint tehát Magyar Péter az adott szituációban jogos védelmi helyzetben volt, a saját személyével, illetve a vele szórakozó fiatalok személye elleni, jogtalan, közvetlen, másképpen el nem hárítható támadást hárította el, ami miatt nem büntethető.A jogos védelem mértékeA jogos védelmi helyzet értékelése kapcsán a jelen esetben sem hagyható figyelmen kívül, hogy túllépte-e Magyar Péter a jogos védelem keretében a támadás elhárításához szükséges mértéket, s ha igen, akkor mennyiben és miért. Ennek azért van jelentősége, mert a Btk. 22. § (3) bekezdése szerint nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. A telefonhoz, illetve annak tartalmához nyilván csak a tulajdonos tud hozzáférni. Az abban tárolt jogsértő tartalmat is csak ő tudja megmutatni, átadni, megsemmisíteni. A jelen esetben az a kérdés, hogy önkéntes teljesítés híján volt-e abban a helyzetben Magyar Péter, hogy másképpen, mint a telefon elvételével és annak elérhetetlenné tételével megakadályozza a jogsértő tartalom felhasználását. Ezt a konkrét telefon típusa, operációs rendszere, a provokátor által használt archiválási metódusok ismerete nélkül pontosan nem lehet meghatározni, az viszont látszik, hogy az adott szituációban a gyakorlatban a jogsértés életszerűen másképpen nem volt kivitelezhető. Nyílván mérlegelés kérdése, hogy ilyen fotók, filmek jogellenes készítésével mennyire áll arányban az egész telefon megsemmisítése. Egy hétköznapi szituációban nyilván kérdéses lehet, amikor két magánszemély hajba kap egy ilyen ügyben, de Magyar Péter helyzete abban az időpontban egészen különlegesen egyedülálló volt. A NER 16 éves országlását követően frissen fellépő új ellenzéki erő, új párt alakulat jelent meg a politikai színtéren az ő vezetésével, akivel szemben egészen példátlan karaktergyilkolási hadjárat volt folyamatban a közösségi médiában és a teljes közmédiában. Nyilván nem nem hagyható figyelmen kívül ebben a sajátos helyzetben a „menthető felindulás”, ami miatt a támadás elhárításához szükséges mértéket túllépte, ha egyáltalán túllépte. (A jogtalan támadás elhárításának kockázatát, következményeit a támadónak kell viselnie, ilyen esetben akár azt is, hogy megsemmisül a telefonja.) A védekezés arányossága kapcsán érdemes szem előtt tartani a 4/2013. Büntető jogegységi határozatot, amely kimondja, hogy meghaladottá vált a korábbi joggyakorlat (ami a 15. számú irányelv III. részének 4. pontjához igazodott) ugyanis annak vizsgálata, hogy „az elhárító magatartás nem idézett-e elő aránytalanul nagyobb sérelmet, mint amelyet a jogtalan támadás okozott volna”. A hatályos Btk. szerint a jogos védelem túllépéséért a védekező csak akkor felel, ha a jogtalan támadás belőle ijedtséget vagy indulatot nem váltott ki, s az enyhébb – ám célravezető – elhárítási módot tudatosan tette félre, amikor a súlyosabb kimenetelűt választotta, mert ezáltal a jogos védelmet a megtorlás eszközeként alkalmazta, amelyre ez a jogintézmény nem ad felhatalmazást.Szerintem nincs ember, aki az akkori közállapotokat, politikai helyzetet és Magyar Péter mentalitását ismerve azt gondolná, hogy Magyar Péterben nem váltott ki komoly indulatokat a provokátor fellépése.Összességében Tehát – véleményem szerint – jogos védelmi helyzet miatt Magyar Péterrel szemben büntethetőségi akadály van. NEM BŰNÖS! A bűncselekmény hiánya olyan büntetőeljárási akadály, amelynek hivatalból történő észlelése nemcsak a már megindított büntetőeljárás megszüntetését, vagy bírósági szakban, felmentő ítélet hozatalát kell eredményezze! dr. Zeke László - Nyitókép: Magyar Péter - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Schadl–Völner-ügy — Meddig fogadható el egy per elhúzódása?
Melczer Zsolt | 09.25. 22:19
Ötrészes interjúsorozatunk harmadik részében a Schadl–Völner-ügy kapcsán a bíróság felelősségéről olvashatnak. Az első, bevezető részben az ügy előzményei, a másodikban pedig az ügyészség felelősségének jogi határai láthatóak. Az eddig történtekről és a további teendőkről kérdeztük dr. Zeke László ügyvédet, aki 33 éve folytat magánpraxist, televíziós műsorok jogi szakértője, rendszeres vendége az ATV Aktuál műsorának.Egy ilyen kiemelt jelentőségű korrupciós ügyben jogilag meddig tekinthető elfogadhatónak, hogy évekkel a vádemelés után sincs elsőfokú ítélet?Nézzük részletezve• Hol húzódik a határ egy valóban bonyolult büntetőeljárás szükségszerű időigénye és az indokolatlan elhúzódás között?A probléma megoldása látszólag egyszerű: a középkori és kora újkori uralkodók (például Angliában vagy a Német-római Birodalomban) gyakran adtak ki olyan rendeleteket, amelyek a királyi parancsot szándékosan szabotáló vagy a pereket politikai okokból szándékosan késleltető bírákat felségárulás címén halállal fenyegették. A „porosz igazságügyi reform keretében Nagy Frigyes porosz király (1740–1786) például igen radikális lépésekkel küzdött a bírósági eljárások elhúzódása és a bürokrácia ellen, mivel megítélése szerint a sokszor évtizedekig elhúzódó, az országot megbénító perek erősen rombolták a tekintélyét. Elrendelte, hogy minden peres eljárást legfeljebb egy éven belül le kell zárni, függetlenül annak összetettségétől. Rendeletben rögzítette, hogy azokat a bírákat, akik hanyagságból vagy indokolatlan halogatás miatt nem hozzák meg az ítéletet a kiszabott határidőn belül, halálbüntetéssel, vagy a legenyhébb esetben is azonnali hivatalvesztéssel és várfogsággal sújtják. A módszer egészen biztosan hatékony volt, de semmiképpen nem jogállami. A büntetőügyek sokfélesége, bonyolultsága miatt még olyan lazán megfogalmazott elvárás sincs, mint ami a polgári perekben. A tisztességes bírósági eljáráshoz szellemében a polgári perben a bíróságnak észszerű időn belüli el kell bírálnia a jogvitát, ami – a laza hazai szabályozás szerint (2021. évi XCIV tv.) – annyit jelent, hogy az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig nem telhet el több, mint 5 év. Bár nem nagyon vicces, de én szoktam azzal tréfálkozni az ügyfelek előtt, akik előre szeretnék tudni, hogy a polgári per várhatóan mikor fejeződik be, hogy van választási lehetőségük a per elindítása előtt dönteni: vagy pereskednek és a bíróságra bízzák a döntést, vagy inkább megszerzik maguk a jogi diplomát, mert akkor ők is tudni fogják, hogy kinek van igaza; merthogy az „észszerű idő”, ami alatt a bíróságnak döntenie kell kb. ugyanannyi, amíg meg lehet szerezni a jogi diplomát. Ugyanez az alapjog (a tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő jog) a büntetőügyekben legfeljebb az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt érvényesíthető. A büntetőeljárás alatt álló terhelt jelenthet be ilyen igényt a Magyar Állammal szemben a nemzetközi bíróság előtt, kártérítés végett. A nemzetközi bíróság mérlegeli az ügy komplexitását (sok szakértőt igénylő vagy nemzetközi szálakkal rendelkező ügyeknél); hogy a terheltnek mennyire felróható az elhúzódás (pl. távolmaradásokkal, indokolatlan indítványokkal felelőssé tehető-e a tárgyalás elhúzódásáért); hogy voltak-e olyan hosszú időszakok, amikor a bíróság semmilyen eljárási cselekményt nem végzett (úgynevezett „procedurális inaktivitás” jellemezte-e a bíróság tevékenységét); hogy voltak-e olyan körülmények, amelyek alappal indokolták volna a sürgősséget (pl. fogva tartás, súlyos egészségkárosodás, egzisztenciális ellehetetlenülés) és dönt arról, hogy a terheltnek jár-e kártérítés. Nekem személy szerint nincs túl jó véleményem és tapasztalatom az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyó efféle mérlegelésről. Legutóbb egy 13 évvel (!) a büntetőeljárás megindítása után ejtett vád esetében ítéltek meg ügyfelemnek (egy tábornoki rangú katonatisztnek, akinek karrierjét lenullázta az eljárás és aki súlyosan belebetegedett az eljárásba) 3 millió forintot, amit megalázóan kevésnek gondolok. (Gondoljunk bele: 13 évig ül valaki a vádlottak padján, mikor rájön az ügyészség, hogy amivel az illetőt megvádolták az nem is bűncselekmény, ami miatt ejtik a vádat és ezért olyan összeget fizetnek ki, ami közelről sem fedezi akár csak az ügyvédi munkadíjat sem.) • Az észszerű időn belüli eljáráshoz való jog elsősorban a vádlottat védi, vagy társadalmi érdek is fűződik ahhoz, hogy egy kiemelt közéleti korrupciós ügy belátható időn belül lezáruljon?A tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő jog az eljárás alá vont állampolgár joga. Gondoljunk bele, hogy például egy 10-12 évig húzódó válóper esetében milyen lehet úgy élni, hogy nincs lezárva az előző házasság, nincs lehetőség új házasságot kötni. Vagy milyen az, amikor a vádlott évtizedes távlatban büntetőeljárás alatt áll, bizonyos foglalkozásokat nem végezhet, ez idő alatt fogalma sincs arról, hogy milyen ítélet, jogkövetkezmény vár rá! Ezt a „Damoklész kardját” komolyan értékeli a jog: az ítéletben következetesen nyomatékos enyhítő körülményként értékeli a bíróság az eljárás elhúzódását (feltéve, hogy nem a vádlottnak felróhatóan húzódott el). Gyakran a pertaktika része is az, hogy ha nem muszáj, akkor a vádlott és a védő nem siet az ügy befejezésével. Főleg, ha a vádlott nincs kényszerintézkedés hatálya alatt. Ha pedig valamilyen enyhe kényszerintézkedés hatálya alatt áll, például egy Budapest területére kiterjedő lakhelyelhagyási tilalom miatt van „bezárva hosszú időre Budapest területére”, akkor – szerintem – komolytalanná is válik a dolog, pedig ezt az időszakot is (szorzókkal) beszámítják a végül kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. (Gondoljunk csak a Kulcsár Attila nevével fémjelzett nevezetes, 23 milliárdos „bróker-botrányra”, amely 2003-tól 2017-ig tartott, az I. r. vádlott végül a kiszabott 5 év börtönbüntetésből alig kellett valamit börtönben töltenie, miután a rendkívül hosszú ideig Budapest területére vonatkozó lakhelyelhagyási tilalom időtartamát is beszámították a büntetésébe.) Ez a joggyakorlat a vádlottat védi, ebben a „társadalmi érdek” az, hogy a büntetőügybe keveredett polgárok minél kevésbé legyenek kitéve a tisztességtelen eljárás veszélyének. Sok esetben ez inkább felbosszantja a laikus közvéleményt, mintsem megnyugtatná, ezért tapasztaljuk azt, hogy közfelháborodást kelt, ha például a kényszerintézkedés hatálya alatt álló Schadl György kényelmes villájában „tölti előre” büntetését, miközben az átlag magyar számára felfoghatatlan mértékű haszonnal működteti végrehajtói vállalkozását. Mint látjuk ezek a szabályok nem feltétlenül szolgálják azt a társadalmi érdeket, hogy a kiemelt korrupciós ügyek belátható időn belül lezáruljanak. Szerintem ezért indokolt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítása, aminek – úgy érzem – ennek a társadalmi igénynek a kielégítése lenne az elsődleges feladata. Hogy ezzel nem vagyok egyedül azt igazolja az a közfelháborodás, ami Unger Anna Róza elnök asszony lelombozó nyilatkozata (hat éven belül ne várjon senki jogerős ítéletet) folytán kialakult.• Ha egy büntetőper éveken keresztül húzódik, ki vizsgálhatja meg, hogy ezért az eljáró bíró, a bírósági igazgatás, a hiányos kapacitás vagy maga az eljárási rendszer felelős?A bírók döntéseibe, így a tárgyalásvezetési döntéseibe sem szólhat bele senki. Szakmai felülbírálatra a fellebbviteli bíróságok jogosultak. Kirívó eljárásjogi szabálytalanságok esetén, amely olyan mértékű, hogy felvetődik a bíró alkalmassága van lehetőség arra, hogy ezen a címen elmozdítsák a bírói posztról. Ilyenkor egy szolgálati bíróság lesz az, aki ítéletet hoz az adott bíró alkalmasságáról. Erre akkor kerülhet sor, ha a bíró folyamatos értékelése során egy megadott szint fölött tárja fel a bírósági igazgatási vezetés az adott bíró problémás működését. Nyilván elfogultak az ilyen eljárás alá vont bírók, amikor a velük szemben folyó eljárásról beszélnek, így nem lehet teljesen készpénznek venni, amit állítanak, amikor azt mondják, hogy ők jól végezték a munkájukat, csak „vegzatúrának” vannak kitéve, aminek célja, hogy megszabaduljanak tőlük. Ez önmagában rendkívül súlyos állítás, de az azért elgondolkodtató, hogy Schadl György – a lehallgatási anyagok tanúsága szerint – igyekezett megszabadulni egy neki nem tetsző bírótól, amivel kapcsolatban felmerült tőle igényként, hogy ha nem lehet csak úgy kirúgni (mivel a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a bírókat), így „diszkomfortosabbá” kellene tenni az illető életét a bíróságon... Szóval a bíró felelősségének, értékelésének szigorú korlátai vannak; a rendszer hibáiért, fogyatékosságaiért pedig nem nagyon lehet direkt felelőst találni. Ez politikai kérdés, a kormányzatnak és a törvényhozásnak a feladata egy működőképes rendszert kiépíteni és működtetni, s hogy ez megvalósul-e, azt pedig mi: választópolgárok vizsgáljuk és hozunk róla „ítéletet” rendszerint 4 évente. • Vizsgálható-e például a tárgyalások gyakorisága, az elhalasztások oka, illetve az, hogy a bíróság megtett-e mindent az eljárás megfelelő ütemezéséért?Vizsgálható. Az igazgatási felettes jogköre ez, mint ahogy az előbbi kérdésre válaszolva taglaltam a bíró alkalmasságának vizsgálata körében. • A per elhúzódásának nagy része szintén az április 12. előtti időszakra esik. Hogyan választható szét a bíróság saját felelőssége attól a rendszerszintű környezettől, amelyben működnie kellett?Szerintem sehogy! A bíróságot nem mentesíti az esetleges mulasztásai miatt az, hogy az Orbán-kormány ideje alatt, vagy a Magyar-korány ideje alatt ítélkezett. Ahogy az orvos sem lehet mentesíteni a felelősség alól, ha szakmai mulasztását az elmúlt politikai rendszer miatti kényszerhelyzetre akarná visszavezetni. Olyan nem lehet, hogy a független, pártatlan, elfogulatlan bíróság alkotmányos kötelezettségét politikai kényszer miatt nem tudja teljesíteni egy demokratikus jogállamban. Olyan persze elképzelhető, hogy egy bíró a „fortélyos félelem” miatt „öncenzúrában” ténykedik, mert fél, például attól, hogy valaki, valamiért „diszkomfortossá” teszi az életét és szakmailag ellehetetlenítik. De miután az Orbán-rezsim idején azért nem egy Augusto Pinochet tábornok által vezetett katonai junta volt (ahol az ellenzék vezetőit helikopterről dobálták ki, meg stadionokban végezték ki tömegesen a rendszer ellenzőit), így semmiféle indoka nincs annak, hogy egy bíró vélt, vagy valós politikai elvárásokhoz „hajlítsa” ítélkezését az objektív, pártatlan igazságszolgáltatás helyett. Sőt! Kitől mástól várható el leginkább, hogy felemelje a hangját a jogállamiságon esett csorba esetén, mintsem a bírótól? Talán a hentesektől, építészektől, fodrászoktól? Az én ideám az, hogy a bírók emelik fel elsőként a hangjukat, amikor munkájuk során jogállamiságot sértő jelenségeket, folyamatokat tapasztalnak. Nekem nagyon kellemetlen volt látni, hogy az Orbán-rezsim idején a bírák arra hivatkozással, hogy ők bizony nem politizálhatnak kényelmes kifogásokat kerestek ahhoz, hogy ne kelljen felemelniük a hangjukat. (Az én értelmezésem szerint a bíró a pártpolitizálástól van eltiltva, nem attól, hogy megszólaljon, ha a jogállamiságot veszélyezteti a hatalom.) Mint Laczó Adrienn ügyvédnő példája (vagy a nevezetes bíró tüntetés) is mutatja igenis van lehetőség arra, hogy felemelje a hangját a bíró, ha nincs meg minden feltétele annak, hogy jogállami körülmények között, pártatlanul, elfogulatlanul ítélkezhessen. Mindem szakmának megvan a maga kockázata. A tűzoltó könnyen megsérülhet munkája közben, a bírónak pedig kötelessége felvenni a harcot a jogsértések ellen, akkor is, ha az ő tevékenységét érinti a jogsértő cselekmény. Ezt akkor is meg kell tennie, ha ez bárkinek (igazgatási felettesnek, politikusnak, ismerősnek) kellemetlen, hiszen erre esküdött fel! És ez nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem a büntetőjog is szankcionálja ennek megszegését. Az ugyanis rendkívül súlyos jogsértés, ha a bíró az, aki hivatali visszaélést, bűnpártolást követ el. Tegyük hozzá, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint nagyobb a súlya (ráhatása a tárgyalás menetére) a vádhatóságnak a tárgyalóteremben, mint a bíróságnak. A bíró a vádhoz kötve van, azon nem terjeszkedhet túl. Éppen ezért lesz fontos egy átfogó igazságügyi reform és mélyreható személycserék a kompromittálódott vezetők körében, akik irányt szabhattak az Orbán-rendszer idején folyó büntetőeljárásoknak. Ezt a harcot látjuk most nagyon látványosan kibontakozni az ügyészség berkeiben, a legfőbb ügyész személyének kiválasztása, vagy a régi gárda embereit ért nyilvános kritikák és a nagy nyilvánosság előtt folyó polémiák kapcsán.• Mit tehet április 13. után az új kormány és az Országgyűlés a büntetőeljárások gyorsításáért úgy, hogy a konkrét Schadl–Völner-perbe természetesen ne avatkozzon bele?Az, hogy az NVVH feláll (megszűnik a vádmonopólium), az, hogy az Európai Ügyészség teret kap Magyarországon, hogy a legfőbb ügyész (és vélhetően a kompromittálódott vezetők esetében is) személycserék lesznek a közeljövőben, illetve, hogy a felülbírálati indítvány és a kiegészítő pótmagánvád lehetővé teszik a bírósági jogorvoslatot a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén (ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasítja a feljelentést vagy megszünteti az eljárást) olyan lépések, amelyek önmagukban már gyorsítják a jelenlegi rendszer működését. Emellett jól látható a büntetőeljárás szereplői körében az attitűd változás: látványosan pörögnek az ügyek, az utóbbi hetek, napok eseményei ezt látszanak igazolni. Mivel sokkal nagyobb a figyelem ezeken az ügyeken, mivel sokkal nagyobb teret kap a számonkérés, így a „függetlenség paravánja” mögött sokkal nehezebb lesz „lealibizni” a munkavégzést, legyen szó akár nyomozóhatóságról, vagy akár bíróságról. Természetesen a tárgyi és személyi feltételek mellett bőven van mozgástér az eljárások főleg technikai jellegű „betegségeinek” gyógyításában is. Lehet csökkenteni az adminisztrációt, lehet digitalizálni (modern applikációkkal, akár a mesterséges intelligenciával) az egyes folyamatokat, ki lehet váltani az időigényes, utazásokkal, felesleges személyes jelenléttel járó eljárásjogi cselekményeket online ügyintézéssel.Nem érzem szentségtörésnek a kiemelt ügyekben a feszesebb munkatempót (a teljes munkaidőben való jelenlétet a kötelező heti két tárgyalási nap helyett), mert amint látjuk az Országgyűlés esetében is eredményes a hasonló elvárás. (Még emlékszem arra, mikor a cégbíróságok előtt folyó eljárások tarthatatlan elhúzódásának megakadályozása végett szankciókkal védett határidőket szabtak a cégbíróknak az ügyintézésre. Emlékszem a felháborodásra, hogy ezt lehetetlen tartani... aztán mégis lehetett. Mind a mai napig az egyik legolajozottabban működő rend a cégbírósági rendszerben van.) És persze még több bíró és az ő munkájukat segítő, felkészült szakember szükségeltetik. Ezernyi tipp van a jogász társadalom tarsolyában. Csak meg kellene őket hallgatni. Kulcskérdés• A bírói függetlenség mellett létezik-e intézményi felelősség azért, ha egy kiemelt közérdekű büntetőeljárás indokolatlanul elhúzódik, és ha igen, hol kell ezt a felelősséget keresni?Természetesen nincs határidő a törvényben arra, hogy mennyi időn belül kell büntetőügyben jogerős ítéletet hozni, mégpedig azért nem, mert ilyen határidőt nem lehet megszabni. Legfeljebb a szakma tapasztalatai és a laikus közvélemény igazságérzete az, ami valamiféle elvárhatósági szintet felállít, szélsőséges esetben pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) dönthet arról, hogy a túlságosan elhúzódó eljárás sérti-e az érintett tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő alapjogát. A nem megfelelő jogszolgáltatásért az Állam felel az állampolgárral szemben. Ha a jogalkalmazás hibáiért (lassúságáért, hatékonytalanságáért) konkrét személyi felelősség megállapítható (pl. bírói alkalmatlanság), akkor szigorú eljárási rend szerint ki lehet mondani az érintettek (vezetői, jogalkalmazói) alkalmatlanságát. Ha a rendszer egésze nem működik megfelelően, akkor a jogalkotóról és az állami vezetésről mondhat „ítéletet” az adott rezsim leváltásával a nép, országgyűléási választások során.Az előző részekben körbejárt témákBevezető - Ki mit mulasztott – és ki mit tehet most?I. rész - Mit mulasztott az ügyészség?Az utolsó két részben majd az alábbi két témakört taglaljukIII. rész – Korábbi kormány - Mit mulasztott el a rendszer?IV. rész – Új kormány - Mikortól nem elég az örökségre mutatni? Melczer Zsolt - Nyitókép: ÍgyÉlünk fotómontázs
Schadl–Völner-ügy — Mulasztott-e az ügyészség?
Melczer Zsolt | 09.23. 00:31
Ötrészes interjúsorozatunk második részében a Schadl–Völner-ügy kapcsán a hazai jogszolgáltatás állapotáról olvashatnak. Az első, bevezető részben az ügy előzményei láthatók. Az eddig történtekről és a további teendőkről kérdeztük dr. Zeke László ügyvédet, aki 33 éve folytat magánpraxist, televíziós műsorok jogi szakértője, rendszeres vendége az ATV Aktuál műsorának.A Schadl–Völner-ügyben az ügyészség felelőssége meddig terjed jogilag? Mely döntések tartoznak egyértelműen az ügyészség számonkérhető szakmai felelősségi körébe?Nézzük részletezve• Indokolhatónak tartja-e jogilag, hogy az ügyészség Völner Pállal szemben nem indítványozott letartóztatást, miközben súlyos korrupciós bűncselekményekkel vádolta meg? Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a konkrét ügy részleteit nem ismerem, így szubjektív véleményemet a nyilvánosságra hozott, köztudomású tényekre, illetve sajtóértesülésekre alapozom, s igyekszem a tanulságokat inkább általános érvénnyel megfogalmazni. Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkáraként, miniszterhelyettesként a hazai igazságszolgáltatási ágazat második embere volt. Nemcsak a legmagasabb poszton lévő, igazságügyben dolgozó közigazgatási vezető, aki valaha korrupció megalapozott gyanújába keveredett, hanem ilyen minőségében a legkomolyabb kapcsolati tőkével, adatokkal, cselekvési potenciállal rendelkező tisztviselő is. Schadl György még ennél is magasabb szinten: az első emberként állt a végrehajtói kar élén, de „csak” a végrehajtói kar élén. Azt, hogy Schadl Györggyel szemben kényszerintézkedést alkalmaztak helyénvalónak gondolom, viszont Völner Pál esetében ez erősen magyarázatra szorul. A letartóztatás elrendelésének szökés, elrejtőzés, bűnismétlés veszélye; tanúk befolyásolásának (megfélemlítésének, jogellenes befolyásolásának), bizonyítékok eltüntetésének veszélye megalapozottan feltehető. Tehát lehet indokolni az elrendelést, vagy az el nem rendelést, csak éppen én nem ismerem ezeket az indokokat Völner esetében. Semmit nem olvastam arról, hogy egy igazságügyi államtitkárnak szabadlábon miért ne lenne módjában megnehezíteni a bizonyítást egy igen súlyos korrupciós ügyben; esetében miért nem áll fenn a tanúk megfélemlítésének, jogellenes befolyásolásának veszélye (főleg, mert hallottuk a nyilvánosságra hozott hangfelvételeket); miért nem áll fenn az összebeszélés, a bizonyíték eltüntetésének, elrejtésének veszélye.• Milyen jogi mérce alapján lehet utólag megítélni, hogy helyes volt-e bizonyos nyomozati szálakat elkülöníteni, megszüntetni vagy nem továbbvinni? A „mérce” a vád eredményessége lehet. Ha az eljárás nem sikeres: bizonyítékhiányos felmentéssel zárul az eljárás, akkor felmerülhet, hogy az ügyész nem jól végezte a munkáját, kihagyott, elmulasztott valamit, így az is kérdésessé válhat, hogy miért nem „vitt tovább valamilyen szálat”. Ha bűncselekmény hiányos felmentés, akkor feltehető, hogy elvégezte ugyan a munkát, csak éppen a bíróság nem osztotta a jogi álláspontját.• Ha egy politikailag érzékeny ügyben felmerül annak gyanúja, hogy bizonyos kapcsolatokat vagy szereplőket nem vizsgáltak kellő mélységben, milyen jogi eszköz van ennek utólagos felülvizsgálatára?A bíróság teljes függetlensége az egyik legfontosabb jogállami garancia. A bíróság hatályos jogszabályi keretek közötti működése ezért rendkívüli esetekben és különleges körülmények között kontrollálható és az is csak szigorú törvényi garanciákkal. Jogerősen lezárt ügyekben csak rendkívüli perorvoslatokkal lehet élni. A korábban nem vizsgált, de az ügy megítélését lényegesen befolyásoló új bizonyíték kerül napvilágra, akkor perújítással lehet élni, amennyiben a jogerősen befejezett eljárásban valamilyen lényeges, súlyos törvénysértés történt a bíróság részéről, akkor felülvizsgálattal lehet élni. Ezeket a hagyományosan létező rendkívüli jogorvoslati formákat nem kifejezetten a politikai befolyásolás ellenszereként találták ki. (Hanem olyan esetekre, mint amilyen például a móri mészárlás ügyében utóbb előkerült tárgyi bizonyíték, vagy a Balla Irma sérelmére elkövetett emberölési ügy, ahol utóbb került képbe a valós elkövető.) Tartok tőle, hogy a politikai okból nem kellő részletességgel vizsgált potenciális elkövetők ügye csak egészen speciális esetben adhat okot arra, hogy a bírósági folyamatba „kívülről” be lehessen avatkozni. Gyakorlatilag akkor, ha valamilyen súlyos bűncselekmény (pl. hivatali visszaélés) bebizonyosodik az igazságszolgáltatás berkein belül akár a bíróság, akár a vádhatóság részéről. (Tudni kell, hogy a bíróság a vádhoz kötve van, a felelősség tehát elsősorban az ügyészségen van, a bíróság csak azt tárgyalhatja, amit letesz elé az ügyész ebben a körben.) Mondanom sem kell, hogy milyen nehéz feladat (csaknem lehetetlen) ebben a körben az ügyész, vagy a bíró felelősségét megállapítani. De legalább van Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal; ki más, ha nem ez az újdonatúj szerv az, aki egy ilyen nehéz feladattal is meg tud birkózni.• Egy új legfőbb ügyész elrendelheti-e korábbi ügyészi döntések rendszerszintű átvilágítását, és ennek hol vannak a jogállami korlátai?Az új legfőbb ügyész a törvény keretei között azt tesz, amit akar. Nagyon szembeötlő a széles nyilvánosság előtt, hogy rendkívül nagy számban vannak 2026. április 12. napja után „felpörgő” ügyek, amelyekben éppen most jutott el odáig az ügy, hogy valamilyen a nyilvánosság számára is látható (és régen várt) eljárásjogi cselekmények történjenek, így gondolom meg fog történni a korábbi ügyek átvilágítása is. Fontos jogállami korlát, hogy jogerősen lezárt ügyekben kifejezetten tilos nyomozni; ilyen ügyben gyakorlatilag perújítási okot szolgáltató bizonyíték előkerülése esetén kerülhet sor. Új helyzetet a még le nem zárt, aránytalanul elhúzódó, „gyanús” ügyekben lehet, miután az ügyészség vádmonopóliuma az NVVH felállításával megszűnt, valamint az Európai Ügyészség hazai működésével a vádemelést megelőző nyomozás is új szintre emelkedik (erősen leszűkül annak lehetősége, hogy a nyomozóhatóság esetleg elszabotáljon valamilyen lényeges nyomozati cselekményt). A jogásztársadalom elvárását szokásához híven elég keményen és szókimondóan fogalmazta meg a Vidéki prókátor 2026. 09. 16. napján Facebook-profilján közzé tett posztjában: „Úgy tűnik, hogy az elvileg független ügyészség számára a valódi függetlenség követelményének érvényesítése feszültséget okoz, mert egyesek olyannyira hozzászoktak a pórázhoz, hogy nem nagyon tudnak meglenni nélküle. (…) szeretnénk tudni, hogy kik voltak azok az ügyészek, akik a maffia bűnpártolóiként súlyos bűncselekmények eltussolásában vettek részt, mert velük aligha lesz lehetséges a szervezet megújulása.”• Hol húzódik a határ a rossz szakmai döntés, az ügyészi mulasztás és az esetleges jogi felelősség között?Fontos és nem egyszerű kérdés. Alapvetésként rögzítsük, hogy a bíróság előtt nem az az „igaz”, ami a valóságnak megfelel, hanem az, amit perrendszerűen lehet bizonyítani. A bizonyítási eljárás keretében – mivel az ártatlanság vélelme természetesen az ügyészekre is vonatkozik – azt kell bizonyítani, hogy az elkövetőt bűnös szándék vezette, nem pedig valamiféle alkalmatlanság, trehányság, felkészületlenség, amikor rossz, nem célravezető döntést hozott, mulasztott. Ez a bizonyítás objektív eszközökkel sokkal nehezebb, mint azt a laikusok elsőre gondolják, ugyanis a bizonyításnak minden kétséget kizárónak kell lennie, ugyanis minden kétség a terhelt javára értékelendő! Tehát nem elegendő az, hogy „de hát kiveri a szemünket, hogy nem csinál semmit, vagy nem azt csinálja, amit kell”, mert bizonyítani azt kell, hogy az illető nem egyszerűen buta, lusta, felkészületlen, trehány, hanem hogy szándékosan igyekszik bűnösöket mentesíteni a felelősség alól. Az ügyész munkájának minőségét alapvetően a bíróság értékeli az ítéletben. (Igaz, hogy csak a vád keretei között, azt nincs joga bírálni, hogy kit, miért nem vádolt meg.) A „rossz” szakmai döntés, vagy mulasztás következménye lehet az, hogy a bíróság eltérő álláspontra helyezkedik, s felmenti a vádlottat (aki egyébként még az is lehet, hogy bűnös). Ez önmagában nem alapozza meg az ügyész felelősségét, ehhez – mármint, hogy tévedjen, rosszul végezze a munkáját – úgymond „joga van”, ezért legfeljebb, ha kirívóan gyakran csinálja szakmai előmenetelében lehet következménye. Ahhoz, hogy az ügyész a tevékenységével kapcsolatban felelősségre vonható legyen többlet tényállásra van szükség. Praktikusan valamilyen bűncselekmény (hivatali visszaélés, bűnpártolás, vesztegetés stb.) elkövetésére.Kulcskérdés• Van-e ma jogi lehetőség annak érdemi kivizsgálására, hogy az ügyészség a Schadl-Völner-ügyben valóban minden indokolt lépést megtett-e a teljes kapcsolatrendszer és az esetleges további felelősök feltárására?Ma erre egészen biztosan nincs lehetőség, mert az ügy még folyamatban van, ráadásul bírósági szakaszban és nem tudjuk, hogy mit derítettek fel, ezért az „indokolt lépések” sem térképezhetőek fel. Legfeljebb annyi állapítható meg, hogy jelen állás szerint nincs (én legalábbis nem tudok ilyenről) megnyugtató magyarázat arra, hogy Völner Pál miért nem állt semmiféle kényszerintézkedés alatt, miért kapták vissza a rokonok a gyanús eredetű vagyontárgyakat, s hogy miért kaphatta vissza Völner Pál az ügyvédi praxisát. Amit én a sajtóban olvastam arról, hogy a praxis visszaadásának indoka az volt, hogy Justitia mérlegének egyik serpenyőjében az ügyvédségbe, a jogszolgáltatás korrektségébe vetett közbizalom volt (ami nyilván sérül a foglalkozásától eltiltott ügyvéd praxisának előzetes visszaadásával), a másik serpenyőben pedig az volt, hogy a foglalkozásától eltiltott ügyvédnek megélhetési nehézségei támadnak, ami a bíróság szerint aránytalan hátránynak minősülhet. Hát, nem tudom... Azt viszont tudom, hogy a hatályos jog szerint a korrupciós cselekménnyel meggyanúsított orvost a gyanú közlését követően (se vádemelésre, se jogerős ítéletre nincs szükség) mérlegelés nélkül kötelező kirúgni az állami egészségügyi szolgáltatótól...A hátralévő három részben az alábbi témaköröket taglaljukIII. rész: Meddig fogadható el egy per elhúzódása? IV. rész: A korábbi kormány felelőssége – Mit mulasztott el a rendszer? V. rész: Az új kormány felelőssége – Mikortól nem elég az örökségre mutatni? Melczer Zsolt - Nyitókép: ÍgyÉlünk fotómontázs
Schadl–Völner-ügy - Ki, mit mulasztott, és ki, mit tehet most?
Melczer Zsolt | 09.20. 10:06
Ötrészes interjúsorozatot indítunk a Schadl-Völner-ügy kapcsán a hazai jogszolgáltatás állapotáról. Az eddig történtekről és a további teendőkről kérdeztük dr. Zeke László ügyvédet, aki 33 éve folytat magánpraxist, televíziós műsorok jogi szakértője, rendszeres vendége az ATV Aktuál műsorának.Az első részben egy áttekintéssel kezdünk, és megmutatjuk, hogy milyen kérdéskörökben kérdeztük meg dr. Zeke Lászlót. Itt pedig elolvashatják, hogy dr. Gaál Lóránt jogász mikért írt oldalunkon az ügyről 2026. március 26-án.Nézzük röviden a tényeketA vád szerint Schadl György 2018 előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, és 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot adott neki azért, hogy Völner államtitkári befolyását Schadl érdekei szerint használja, többek között végrehajtói kinevezések ügyében. Az ügyészség Völnerre beismerés esetére 8 év börtönt és a jogi végzettséghez kötött foglalkozásoktól végleges eltiltást indítványozott. Völner valóban egyetlen napot sem töltött letartóztatásban. Az ügyészség 2022-ben azt közölte, megvizsgálták a kényszerintézkedés szükségességét, de szerintük annak törvényi feltételei nem álltak fenn. Az ügyvédi praxisát valóban visszakapta 2025. december 2-án, és jelenleg ismét teljes értékű ügyvédként dolgozhat. Viszont egy fontos pontosítás: őt nem tiltották el korábban örökre az ügyvédségtől. Az ügyészség azt kérte, hogy majd az ítéletben tiltsák el végleg; addig a praxisát csak felfüggesztették. A bírósági döntés nyomán ezt a felfüggesztést kellett megszüntetni. A nagy per még első fokon sem ért véget. 2026-ban is tanúkihallgatások zajlottak; a szeptember elejére tervezett tárgyalásokat elhalasztották, és Schadl védőjének közlése szerint várhatóan november előtt nem folytatódik az eljárás. Közben több mellékszál is problémás maradt. A nyomozati anyagból elkülönített, Rogán Antal környezetét érintő ügyek közül kettőt 2025-ben vádemelés nélkül megszüntettek, egy harmadik 2026 tavaszán még folyamatban volt. A Telex feltárása szerint több olyan szálat sem vizsgáltak végig, amely Schadl és Rogán kabinetfőnöke közötti kapcsolatot érintette.Hol lehet a felelősség?1. Az ügyészségnél?Az ügyészség döntött a vádemelésről, a nyomozati szálak elkülönítéséről vagy lezárásáról, valamint arról is, milyen kényszerintézkedést indítványoz Völner Pállal szemben. A meghatározó ügyészi döntések döntő része még a 2026. április 12-i kormányváltás előtt született. Kérdés, hogy ezek mindegyike szakmailag indokolt volt-e, és milyen lehetőség van ma az esetleg lezárt vagy félbehagyott szálak felülvizsgálatára.2. A bíróságnál?A vádemelés 2022-ben megtörtént, 2026 őszén azonban még elsőfokú ítélet sincs. A bíróság független a végrehajtó hatalomtól, ezért sem a korábbi, sem a jelenlegi kormány nem mondhatja meg, mikor és milyen ítélet szülessen. Ettől még jogos kérdés, hogy egy ilyen jelentőségű büntetőügy miért húzódik ennyi ideig, és az eljárás elhúzódásáért terhel-e bárkit intézményi felelősség.3. A korábbi kormánynál és törvényhozásnál?Vajon a konkrét büntetőeljárásba a korábbi kormány sem avatkozhatott bele? A büntetőeljárási szabályok kialakítása, az igazságszolgáltatás megfelelő erőforrásainak biztosítása és a végrehajtói rendszer szabályozása azonban hosszú éveken keresztül az akkori politikai vezetés felelősségi körébe tartozott. Kérdés tehát, hogy mindent megtett-e azért, hogy az ilyen ügyek észszerű időn belül lezárhatók legyenek.4. Az új kormánynál és törvényhozásnál?Az új kormány egy már évek óta folyamatban lévő büntetőeljárást örökölt, ezért rajta nyilvánvalóan nem kérhető számon, hogy öt hónap alatt miért nem született ítélet. A rendszer működőképességéért azonban április 13-tól már neki is felelősséget kell vállalnia. Jogos kérdés tehát, hogy mit tett eddig a büntetőeljárások gyorsítása, az intézményi kapacitások növelése és a politikailag érzékeny korrupciós ügyek hatékonyabb kezelése érdekében.Ebben a négy kérdéskörben boncolgatjuk majd a Schadl–Völner-ügyet dr. Zeke László jogásszal készített négyrészes interjúnkban a következő felosztásban: II. rész - Az ügyészség – Mit kellett volna másképp tenni? III. rész - A bíróság – Meddig fogadható el egy per elhúzódása? IV. rész - A korábbi kormány felelőssége – Mit mulasztott el a rendszer? V. rész: - Az új kormány felelőssége – Mikortól nem elég az örökségre mutatni? Melczer Zsolt - Nyitókép: ÍgyÉlünk fotómontázs
Alkotmánybírósági döntések közérthetően
dr. Gaál Lóránt | 08.20. 06:02
Az Alkotmánybíróságon augusztus 17-én „nagyüzem” volt. Ugyanis az alkotmánybírák a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselői által, az Alaptörvény 17. módosítása ellen benyújtott indítványairól döntöttek. A taláros testület valamennyi indítványt visszautasította.Kevesen tudják, de fontos!A 2010-2014-es parlamenti ciklusban a FIDESZ-KDNP-s 2/3-os többség, Orbán vezetésével úgy módosította a „gránitszilárdságú” Alaptörvényt, hogy azzal tulajdonképpen szűkítette az Alkotmánybíróság felülvizsgálati lehetőségét (módosításokról szóló összefoglaló: ITT ). Tudniillik, hogy 2013. április 1. napjától az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül (4. módosítás). E vizsgálatot, ha az Alaptörvényt vagy módosítást az országgyűlés elfogadta, de még nem hirdették ki, akkor a köztársasági elnök kérheti. Ha viszont már a kihirdetés megtörtént, akkor attól számított harminc napon belül a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa is kezdeményezheti a felülvizsgálatot (megjegyzés, hogy az említett cikket a 17. módosítás érintette, mivel már a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke is kezdeményező lehet). Meg kell említeni, hogy egyes rendelkezések miatt, az említett 4. Alaptörvény módosítás megsemmisítését, annak idején az alapvető jogok biztosa indítványozta az Alkotmánybíróságnál. Az indítvány sérelmezte azt, hogy az Országgyűlés az Alkotmányügyi bizottságnak a részletes vita lezárását követően benyújtott módosító javaslatai alapján anélkül fogadta el a módosítást, hogy a plenáris ülésen megvitatható lett volna (képviselői véleménynyilvánítás korlátozás). Az indítványban kitért arra is, hogy a 4. módosítás egyes rendelkezéseit közjogilag érvénytelennek tarja, mert feloldhatatlan belső ellentmondást okoznak az Alaptörvényben. Az Alkotmánybíróság az indítvány egy részét elutasította a másik részét pedig visszautasította. Az indok az elutasítás esetében az volt, hogy az országgyűlési képviselők, illetve a frakciók kifejthették volna véleményüket, ha részletes vita újbóli megnyitását kezdeményezik, vagy a módosításokhoz a zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtanak be. A visszautasítás okaként az Alkotmánybíróság már akkor kifejtette, hogy az alaptörvény-módosítás esetén, a belső ellentmondás feloldására, azaz a tartalmi vizsgálatra nincs hatásköre (részlet az Alkotmánybíróság honlapjáról: ITT ). Tehát, nem új keletű az, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény módosítása esetén kizárólag az eljárási szabályokat vizsgálja, a módosítás tartalmát viszont nem. Mik azok az eljárási szabályok? Az eljárási követelmények magukba foglalják a javaslatot előterjesztők körét, a kétharmados elfogadást, a megjelölést tartalmazó előírásokat, az aláírás és a kihirdetés szabályait (Alaptörvény S) cikk). Tehát az Alaptörvény módosítása esetén az Alkotmánybíróság azt vizsgálhatja, hogy megfelelő személy (köztársasági elnök, Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő) terjesztette-e elő a módosítást, 2/3-os többséggel fogadták-e el, az aláírások (országgyűlés elnöke, köztársasági elnök) megvannak-e és, hogy ki lett-e hirdetve a Magyar Közlönyben. Ha ezek rendben vannak, akkor az már – ahogy a fentiekben is szó volt róla - 2013-óta az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja, hogy mit, vagy miről rendelkezik a módosítás, azaz mi a tartalma. A tizenhatodik Az Alaptörvény 16. módosítása - többek között - a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos előírásokat tartalmazott. A módosítás lényege az volt, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az állam által - alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen - juttatott vagyon (hozamával, valamint a helyébe lépett vagyonnal együtt) az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra, mint általános jogutódra száll. Nyilván ez, hogy az állam visszaveszi, ami az övé „bökte a csőrét” a kiebrudalt - egyébiránt az alapítványok nagy nyertesei közé tartozó - FIDESZ-KDNP-s „csapatnak”. Így a módosítás miatt az Alkotmánybírósághoz fordultak. Az Alkotmánybíróság az augusztus 14-én meghozott végzésével az indítványt visszautasította. Az AB megerősítette, hogy nem vonja hatáskörébe az alkotmányt és az alkotmányt módosító új normák felülvizsgálatát, így az alkotmányi rendelkezések tartalmi szempontú felülvizsgálatára és megsemmisítésére nem jogosult. Gyakorlatilag a 16. módosítás elleni utólagos normakontroll indítvány is tulajdonképpen az előzőekben már vázolt ok miatt hasalt el. Persze meg kell jegyezni, hogy dr. Handó Tünde és dr. Polt Péter alkotmánybírók nem voltak restek különvéleményt (szerk. a döntéssel egyet nem értő tagok által írásban rögzített álláspont) megfogalmazni. Szerintük – a lényegét tekintve – az Alkotmánybíróságnak nem kellett volna a 16. módosítás elleni indítványt visszautasítani, hanem érdemben kellett volna azt vizsgálnia. 17. Miről szóltak az indítványok? A FIDESZ és a KDNP frakció közösen 2 utólagos normakontroll indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (indítványok: ITT - ITT ). Az indítványok az Alaptörvény 17. módosításának a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnésére, az Alkotmánybíróság tagjainak hetvenéves korhatárára, valamint az országgyűlési képviselők választhatóságára vonatkozó rendelkezéseit támadta. Azért annak van egy diszkrét bája, hogy a FIDESZ és a KDNP országgyűlési képviselői az indítványaikban kérték azt is, hogy az Alkotmánybíróság kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bírósága előtt. Az indítványok alapján arra lehet következtetni, hogy a FIDESZ és a KDNP képviselőinek is leesett már a tantusz, hogy az általuk közjogi pozícióba kinevezett embereiknek a saját jogalkotásuk lett a „veszte”. Nehéz összefoglalni egy mondatban, de a lényeg az, hogy az indítványaikban az eljárási szabályok közé akarták beszuszakolni magát az alaptörvény módosítás tartalmát is, ami nyilván nem működhetett, mert ez utóbbit – ahogy már említettük - az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja. Alkotmánybíróság végzéseiAz Alkotmánybíróság a 17. módosítás kapcsán indítványozott utólagos normakontroll tekintetében - az egyik indítvány elkülönítése miatt - 3 visszautasító végzést hozott. Tulajdonképpen semmi más nem történt, mint az alkotmánybírók tartották magukat a 2013-óta kialakult gyakorlathoz. Azaz ahhoz, hogy az alkotmányi rendelkezések megsemmisítésére, felülvizsgálatára nincsen hatásköre. Mind a párhuzamos indokolások, mind pedig a különvélemények áttekintése során érdekes, illetve nagyívű okfejtések láttak napvilágot. Ezek közül érdemes kiemelni Dr. Varga Réka alkotmánybírónak, a 1385/2026. (VIII. 17.) AB végzésben rögzített párhuzamos indoklásában kifejtetteket: „sajnálatosnak tartom, hogy az elmúlt két évtized során kialakult egy olyan gyakorlat, amikor a jogalkotó – kifejezetten az alkotmányossági vizsgálat megkerülése érdekében - Alkotmányba/Alaptörvénybe helyez bizonyos szabályokat vagy egyéb döntéseket, elvi természetű megállapításokat. Ez erodálja a jogrendszer egészének alkotmányosságát és negatívan hat vissza az alkotmány tiszteletben tartására kötelezett intézményekbe vetett bizalomra is.”. Ha átgondoljuk Dr. Varga Réka alkotmánybíró gondolatait, akkor hamar rájövünk, hogy Magyar Péter miniszterelnök nem véletlen akar szakítani a múlttal, és ígérte meg, hogy – népszavazással megerősített – új alkotmányunk lesz. dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Mi is a dolga egy országgyűlési képviselőnek?
dr. Gaál Lóránt | 08.12. 22:14
Áprilisi választások azt mutatták meg, hogy a társadalmunknak elege lett a FIDESZ-KDNP autokráciájából. A választás azt is közvetítette, hogy mindig van egy olyan határ, amit ha átlép egy politikai erő, akkor azt a választók „megbüntetik”. Persze ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy mit csinál egy országgyűlési képviselő? Felelősségre vonható-e a jogállam lebontásáért való közreműködéséért, vagy más, az országgyűlésben végzett munkájáért? Egyáltalán mi a feladata?FIDESZ-KDNP hatalomkoncentrációGyakorlatilag nem nehéz megállapítani, hogy a FIDESZ-KDNP 2010-ben elért 2/3-os választási sikere, az MSZP-SZDSZ politikai hiteltelenségének az eredménye volt. Ennek a politikai hiteltelenségnek a kapcsán rengeteg eseményt ki lehetne emelni, de elég csak Gyurcsány öszödi beszédére, valamint a korrupciós esetekre gondolni (ITT - ITT - ITT). Nyilván, a politikai térfél, akkor még ellenzéki oldalán álló FIDESZ-KDNP ügyesen használta ki ezt a hiteltelenséget, és bizonygatta, hogy ők máshogy fogják vezetni az országot. A hatalom megszerzését követően, a FIDESZ-KDNP nem teketóriázva, az alkotmányozó többséggel hamar neki is látott a hatalom koncentrációjának, melyet az évek alatt tökélyre is fejlesztett. Számtalan esetet fel lehetne hozni, hogy ezt hogyan hajtották végre.Országgyűlés - Fotó: Magyar Péter Facebook Viszont elég csak arra gondolni, hogy hithű emberek – vagy szinte azonnal, vagy évek alatt a hatalomkoncentráció érdekében - lettek kinevezve fontos közjogi tisztségekre. Ebbe illeszthető dr. Polt Péter legfőbb ügyész, (majd alkotmánybíró, sőt Alkotmánybíróság elnöke), Szájer József felesége, dr. Handó Tünde, aki az Országos Bírósági Hivatalnak az elnöke volt 2012. január 1. és 2019. november 30. között (majd 2020-tól alkotmánybíró), Hende Csaba, kezdetekben az MDF, majd a FIDESZ szekerét toló, 2002-től 2025-ig országgyűlési képviselő, aki szintén alkotmánybíró lehetett 2025 június 1-től. A hatalomkoncentráció a médiában és a közigazgatásban is megjelent. Kormányhivatali rendszer került kiépítésre, melyet, a FIDESZ-KDNP felé végletekig elkötelezett kormánymegbízottak, majd átnevezve őket – még a szót leírni is vicces, de a tényszerűség megköveteli -, főispánok irányítottak (megjegyzés: a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerint a főispán, politikai szolgálati jogviszonyban álló, politikai felsővezető). Az orbáni kormányzás nem kímélte az önkormányzatokat sem. Erről külön regényt lehetne írni, de minden egyes önkormányzat a saját bőrén érezte azt, hogy a hatáskör elvonások, a feladatellátáshoz kapcsolódó állami támogatások csökkentése, a szolidaritási hozzájárulási kötelezettség, vagy éppen az iparűzési adó többlet elvétele, mennyire korlátozta az önkormányzatiságot. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a FIDESZ-KDNP-nek, akár kampányolni is képes civil szervezet, celeb hálózat felépítése is fontos volt, melyet az NKA pénzek elosztása miatti botrány is tökéletesen mutat (további információ: ITT - ITT). Persze felmerül a kérdés, hogy kik döntöttek erről és milyen felelőssége van a döntéshozónak? Meddig terjed az országgyűlési képviselő felelőssége?Orbán, a FIDESZ-KDNP 2/3-os parlamenti többséggel a háta mögött a jogállamot lebontotta, tulajdonképpen egy autoriter rendszert épített ki. Ez viszont nyilván nem történhetett volna meg, ha nem áll mögötte és nem élvezi a rendszer előnyét a FIDESZ-KDNP színeiben, a parlamentben ülő képviselők. Tehát nem nehéz azt állítani, hogy a FIDESZ-KDNP-s képviselőknek van felelősségük! Az, hogy egy országgyűlési képviselőnek milyen felelőssége van a parlamentben meghozott egy-egy döntése kapcsán, a társadalmunkban színes elképzelések alakultak ki. Ennek megfelelően sokan büntetőeljárásért kiáltanak, vagy éppen vissza akarják hívni a képviselőt és másikat akarnak helyette látni az országgyűlésben. A tény viszont az, hogy az országgyűlési képviselő mentelmi joggal rendelkezik. A parlamentben leadott szavazata miatt, bíróság vagy hatóság előtt – megválasztása napjától képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre (Alaptörvény 4. cikk (2) bekezdés, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 73. § (1) bekezdés). Továbbá az Alaptörvény (4. cikk (1) bekezdés) kimondja azt is, hogy az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. Persze ez is egy érdekes dolog. Ha az Orbán rezsim alatt nem hithű katonák, hanem jó érzésű, az országért tenni akaró FIDESZ-KDNP-s politikusok ültek volna a parlamentben, akkor, a mindenki számára ismert frakciófegyelem ellenére is meggátolható lett volna egy kommunista módszereket rendszeresen alkalmazó kormányzati ámokfutás, országrombolás. Úgy tűnik azonban, hogy a FIDESZ-KDNP-s frakciófegyelem mindennél erősebb volt. Tehát egy országgyűlési képviselőnek van felelőssége, de a döntései miatt, függetlenül attól, hogy a döntéseik romba döntötték országunkat, csak politikai felelősségként értékelhető. Ebből kifolyólag sem büntetőeljárás megindítására, sem pedig visszahívásra nincs lehetőség. Jól van-e ez így? Érdekes és elgondolkodtató a kérdés! De ha egy országgyűlési képviselőnek attól kellene rettegnie, hogy a szavazata miatt börtönbe köt ki, akkor egyértelmű, hogy igen, a mentelmi jogot (koholt vádak ellen, láttuk mire volt képes az orbáni rendszer), a döntés szabadságát meg kell hagyni. Viszont ezt ellensúlyozandóan a társadalmi részvételnek sokkal jobban jelen kell lennie a döntéshozatalban azért, hogy szükség esetén a frakciófegyelem helyett megszólaljon az országgyűlési képviselő lelkiismerete, és így jó döntés születhessen.Országgyűlés - Fotó: Magyar Péter Facebook Mit nem tud elintézni az országgyűlési képviselő?Most, hogy az Orbán rezsim alól felszabadult az ország, mindenki bátran megnyilvánul, akár baráti beszélgetés alkalmával, akár közösségi média felületeken. Ez egy nagyon jó irány, mivel ez a társadalmi részvétel erősödését jelenti. Viszont vannak olyan megnyilvánulások, egyenesen kérések, melyek egy jogállamban (aminek a helyreállítása látható módon Magyar Péter miniszterelnök vezetésével megkezdődött) soha nem lehet országgyűlési képviselői feladat. Színes a paletta, de érdemes kiemelni, hogy a képviselő nem jogosult valaki szomszédját rendre utasítani, bárkit is kilakoltatni, egy építkezést megakadályozni, vagy bontási munkálatokat elrendelni, ne adj’ isten nyomozást végezni. De nem jogosult egy település polgármesterének vagy az önkormányzat képviselő-testületének a döntésébe beleszólni, vagy éppen felülbírálni azokat, mint ahogy annak meghatározására sem, hogy az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakásba ki költözhessen be. Itt érdemes megjegyezni, hogy arra sem jogosult, hogy az önkormányzatok által benyújtott pályázatok elbírálásában latba vesse képviselői mivoltát. Arra viszont jogosult az országgyűlési képviselő, hogy valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől tájékoztatást kérjen (Ogytv. 98. § (1) bekezdés), vagy a választókerületében felmerült önkormányzati, vagy lakossági problémákat becsatornázza, majd ezek alapján jogalkotási javaslattal éljen. Önkormányzatok esetében tehát az, hogy egy országgyűlési képviselőnek nem az a feladata, hogy „pénzt szerezzen” egy településre, hanem az, hogy olyan jogszabályi környezet kialakításában működjön közre, amely által a helyi önkormányzás meg tud valósulni. Ott, ahol egyéni élethelyzetek vagy olyan más problémák becsatornázása történt, amelyek egyértelműen más szerv (pl.: rendőrség, NAV, kormányhivatal, vagy éppen önkormányzat) hatáskörébe tartoznak és az országgyűlési képviselőnek nincs, és – egy jogállamban – nem is lehet beleszólása, ott az adott szerv a „főnök”. Itt is a jogalkotásban közreműködés kerülhet előtérbe, mivel azt kell elérni, hogy az adott szerv a jogszabályok alapján végezhesse a munkáját! Ezek a példák persze nem jelentik azt, hogy nem élhet az országgyűlési képviselő jelzéssel más szervek felé. dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Országgyűlés - Fotó: Magyar Péter Facebook
Vádemelés után kirúgás a kitálalás másnapján!
dr. Zeke László | 06.09. 04:38
Egy nappal azt követően, hogy az Integritás Hatóság elnöke kitálalt arról, hogy miképpen viszonyult a NER hozzá, a kormányzati korrupció kockázatát vizsgáló, legmagasabb rangban lévő tisztviselőhöz, a nyomozást végző Központi Nyomozó Hivatal vádat emelt ellene...Aki nem költötte el a közpénztMivel az ügy legapróbb részleteinek ismerete nélkül érdemes elemelkedni és nagyobb távolságból, felülnézetből ránézni erre a különös ügyre! A magam részéről egy, a konkrét vádaskodáshoz direktben nem kapcsolódó, de mégis nagyon jellemző dologra hívom fel a figyelmet: Az Integritás Hatóság egy olyan országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek a törvény szerint az éves költségvetése 20 milliárd forint, amiből Bíró Ferenc 15 milliárd forintot - mint fel nem használt, azaz feleslegesen el nem költött összeget - visszautalt a költségvetésbe! Miközben azon gondolkodunk, hogy ő vajon olyan közpénz közelébe engedett hiéna-e, aki nem tudván magát türtőztetni zsebre tesz, cimborák részére kijátszik közpénz milliárdokat - szóval: olyan-e, mint akik leleplezésén Bíró Ferenc és hivatala dolgozott -, vagy nem. Mivel a kitálalást követően nyomban megtörtént a vádemelés érdemes egyéb fontos szempontot is figyelembe venni általánosságban. Maga az ügy nyilvánosságra került részletei a bizonyítéka annak, hogy egy ilyen hatóság felelős vezetőjének - a hatóság céljai elérése érdekében - mentelmi joggal védett státuszban kellene lennie. A mentelmi jog hiánya az a körülmény, ami lehetővé tette, hogy Bíró Ferenc évek óta vegzatúrának, nyomásgyakorlásnak – s mint látjuk –, végső esetben büntetőeljárásnak legyen kitéve.A hatalomleplező vádA gyanúsítás, vád eddig napvilágra került elemei egytől egyig annak beszédes bizonyítékai, hogy a hatalom tudja manipulálni, kiélezett helyzetben kényszeríteni, nyomás alá helyezni azt a hatóságot, ami az ő korrupciós kockázatát van hivatva vizsgálni. A Hivatal létjogosultságát éppen az igazolj a legpregnánsabban, ahogyan és amilyen tartalommal ezek a vádak felépülnek.A hivatali visszaélés vádja talán a leginkább árulkodó, szinte önleleplező. Felér egy beismerő vallomással. A hatalom, ami korlátozni akarja az őt korrupció szempontjából felügyelni köteles szervet sérelmezi, hogy nem tudja elég hatékonyan korlátozni a Hivatal vezetőjének tevékenységét? Ez lenne a „jogtalan hátrány”, ami tényállási eleme a hivatali visszaélésnek?A „jogtalan hátrányokozás” két olyan tényállási elem, amire (és semmi másra) kellene kitérnie a vádnak: 1. Mi a „jogtalan”? Mi ütközik jogszabályba, vagy azon nyugvó végrehajtási rendeletbe, belső szabályzatba? A Hatóság objektív, befolyásmentes működésének egyik fő biztosítéka, hogy sem az Igazgatóság, sem az elnökhelyettesek előzetes egyetértése, sem külső jóváhagyás nem szükséges a vizsgálat elindításához. Hogy 2024-től kezdődően a vizsgálati mappákhoz kizárólag az adott vizsgáló csoport tagjai és az ő szakmai munkájukat ellenőrző személyek férnek hozzá, hogy az igazgatóság tagjai, ideértve az elnököt, nem rendelkeznek általános vizsgálati mappa-hozzáféréssel az nem korlátozás, hanem a szakszerű, objektív, befolyásmentes működés biztosítéka. (Párhuzamot érzek pl. egy kórház működésével, ahol az egyes betegek különösen érzékeny egészségügyi adataihoz megfelelő biztosítékokkal csak a kezelőorvos férhet hozzá, a kórház igazgatójának nincs joga a beteg EESZT adataiban kutakodni, pusztán azért, mert beteget abban a kórházban látják el, amelyiket ő vezet.) 2. Mi a „hátrány”? Azzal, hogy szakképzett jogászok közreműködésével, ellenőrzött keretek között, szabályozottan zajlik az adatkezelés, az ügyek kivizsgálása nem hátrány keletkezik, hanem szabályozottá, biztonságosabbá, aggálymentesebbé válik a működés. (Mintha egy kórházigazgató megtiltotta volna, hogy a kezelőorvoson kívül bárki kotorásszon a betegek EESZT adataiban törvényi, vagy a betegtől származó felhatalmazás nélkül.) Az nem „hátrány”, hogy a Hatóság kiszűri annak lehetőségét is, hogy azok, akik korlátozni igyekeztek volna a Hivatalt a „kínos” ügyek kivizsgálásában ezt nem tehessék meg előzetesen és akadálytalanul. Milliárdos elhalgatások - pitiáner vádakEgyébként is kérdéses, hogy egy szervezet szakképzet, munkakörükben eljáró jogászai által készített, illetve ellenőrzött belső szabályzatban foglalt eljárási rend mennyiben lehet jogellenes, illetve felróható a szervezet vezetőjének... (Ha esetleg lenne is bármiféle jogellenes korlátozás egy belső eljárási rendben annak jogsértő jellegében való tévedés kizárhatja a büntetőjogi felelősséget, ha a jogban való tévedéshez a munkakörében eljáró jogi tanácsadó tanácsai, véleménye vezetett.) A hűtlen kezelés vádja pitiánersége miatt árulkodó. Mi más lenne napidíjakon, kiküldetési költségeken lovagolni? A Hivatal vezetőjének ellenőrzött, kontrollált ügymenetébe „belefantáziálni” a kettős címen kifizetést, visszaélést, szándékos, célzatos megkárosítást nevetséges. A hivatali gépjárművek használatát belső szabályzatok tisztázták. Van olyan, hogy több hivatali célból használható gépjármű is rendelkezésére áll egy vezetőnek. Ezek különféle módon és célból, akár magáncéllal is használatban lehetnek. Egy ilyen rangú, súlyú szervet az Állami Számvevőszék ellenőriz, s ha kell felhívja a figyelmet arra, hogy a szabályozott eljárás nem megfelelő. Az ilyen jellegű pitiánerséget szokás „parasztvakításként” minősíteni. Ezen a ponton csatolnék vissza a 20 milliárd éves költségvetésből az államkasszába visszafizetett, azaz: megtakarított 15 milliárdra!Miért fájt Brüsszel a hatalomnak?Önmagában árulkodó a Hatóság brüsszeli képviseletével kapcsolatos erőlködés. A jelen idejű társadalmi, politikai történések ismeretében hogyan lehet megkérdőjelezni annak szükségességét, hogy szükség volt egy ilyen képviselet felállítására, tevékenységére. Most, amikor az új kormány eszeveszett hajtásban, iszonyú munkával igyekszik elérni azt, hogy visszaszerezve a bizalmat augusztusig normalizálódjon a viszony és megkapjunk minden minket megillető összeget. Ebben a szituációban kérdőjelezi meg az ügyészség egy brüsszeli képviselet létének, tevékenységének értelmét? Annak a „Brüsszelnek”, amely az EU-s pénzek korrupcióellenes felhasználásának ellenőrzésével követelte ki Bíró Ferenc hivatalának felállítását?Nem tetszik az ügyészségnek, hogy az Integritás Hatóság elnöke szükségét érezte a hatóságnál dolgozók képzését, ennek keretében oktatást arról, hogy mi fán terem az integritás (amit nekik vizsgálniuk, védeniük kell). Nagyon szubjektív, önkényes szempont egy ilyen tevékenységet pénzpazarló hűtlen kezelésnek tekinteni. Ennyi erővel egy nem jó fizika tanár miatt a tankerület vezetőjét hűtlen kezelés miatt a vádlottak padjárta lehetne ültetni, mert sok fizetést adott egy olyan tanárnak, aki szerintünk hülyeségre tanította a gyerekeket. A nyilvánosság mint védelemSzóval a Bíró Ferenccel szembeni „boszorkányüldözés” ezer sebből vérzik. A választási kampány időszak utolsó fázisában, a rendszerváltás előtt pár héttel színre lépő nyomozók, katonák valóban kitették magukat komoly egzisztenciális kockázatnak, sor került gyanúsításra is, végül azonban megszűntek az eljárások, s az érintetteket százezres tömegek ünnepelték hősként. A szürke eminenciásról viszont nem tudott a közvélemény. Egyet értek Puzsér Róberttel, aki a tegnapi kitálalás kapcsán megjegyezte: „Az Orbán-rendszer lebontásának egyik legfőbb alakja végre átütötte a hazai publikum ingerküszöbét. Valamennyi szabadságszerető magyar hálás lehet neki.” Kézenfekvő, hogy most a nyilvánosság az, ami a leginkább biztosíthatja számára a védelmet! Tartozunk neki azzal, hogy megvédjük a nyilvánosság erejével!Begorombult ÁSZ elnökA felgyorsult történések csattanója a mai napon az, hogy az ÁSZ elnök, aki eddig „Damoklész kardját lógatta” Bíró Ferenc fölött, hallván, látván a kitálalást, úgy döntött, hogy ismét megfontolja Bíró Ferenc eltávolítását a Hivatal éléről.Ha eddig bárkinek kérdéses lett volna, hogy ki-kivel van, annak most teljesen nyilvánvalóvá válhat a képlet. A KNYF (az ügyben eljáró nyomozó-, egyben vádhatóság) ilyen súlyú ügyekben elég nagy valószínűséggel nem cselekszik a legfőbb ügyész tudta nélkül. (Indokolt is, hogy az ilyen súlyú ügyekre legyen rálátása az ügyészi szervezet fejének.) A legfőbb ügyész, illetve az Állami Számvevőszék elnöke egyaránt rajta van azon közjogi méltóságok listáján, akiket Magyar Péter a rendszerváltás érdekében lemondásra szólított fel. Ebben az összefüggésben érdemes értékelni a Bíró Ferenccel szembeni vádemelést és annak kísérletét, hogy eltávolítsák a hivatalából, ahol Bíró Ferenc elmondása szerint az elmúlt 16 év mintegy 60 ezer milliárdos korrupciójáról számottevő adat, bizonyíték, vizsgálati anyag lelhető fel. Ennek ismeretében érdemes elgondolkodni azon, hogy miért lenne fontos a mentelmi jog egy ilyen hatóságot vezető ember számára. És érdemes azt a folyamatot is értékelni, ami kezdődik enyhe célozgatással, fenyegetéssel, folytatódik határozottabb intézkedésekkel, presszióval, figyelmeztetéssel, majd kilátásba helyezett eljárásokkal, TEK-es intézkedésekkel, félelemkeltéssel, majd büntetőeljárással, rabosítással, végül vádemeléssel és hivatalvesztés belengetésével (ne adj isten végrehajtásával). dr. Zeke László - Nyitókép: Bíró Ferenc - Fotó: YouTube képernyőmentés
Az orosz-ukrán konfliktus történelmi háttere – A kozák szabadság születése
Mit vár Magyarország a múzeumaitól?
Csordás Izabella | 07.27. 14:33
Magyarországon jelenleg nincs olyan széles szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeként létrejött nemzeti múzeumi stratégia, amely világosan megfogalmazná, mit vár az ország a múzeumaitól.Van-e közös válaszunk arra, hogy mire valók a múzeumaink?Léteznek intézményi stratégiák. Léteznek fenntartói elvárások. Léteznek fejlesztési programok, pályázatok, kulturális célkitűzések és éves munkatervek. A múzeumi rendszer működését számos dokumentum szabályozza. Nehezebb azonban megmutatni azt a közösen elfogadott jövőképet, amely kijelölné, hogy a 21. századi Magyarország milyen szerepet szán a múzeumainak.Ez első látásra szakpolitikai kérdésnek tűnhet. Valójában jóval többről van szó.Amikor egy ország múzeumokat tart fenn, valójában arról is döntést hoz, hogy milyen tudást, milyen közösségi működést, milyen társadalmi értékeket kíván támogatni. A finanszírozás ezért nem választható el a küldetés kérdésétől. Mielőtt arról beszélnénk, hogyan működjenek a múzeumok, érdemes feltenni az ennél alapvetőbb kérdést: mire valók a múzeumaink? A MúzeumokMa 2020 kutatás egyik megszólalója ezt a kérdést rendkívüli pontossággal fogalmazta meg: „…egy múzeumnak pontosan az a szolgáltatása, hogy társadalmi szerepet vállal. Semmi értelme semminek, ha nem fontos a társadalomnak ... múzeumi szempontból ez közpénz, amit használunk és úgy kell és igyekszünk is úgy forgatni, hogy örömet okozzon vagy tartalmas legyen.” (Forrás) Magyar Nemzeti Múzeum - Forrás: YouTube képernyőképMit mondanak a nemzetközi definíciók?A kérdés nem magyar sajátosság.Az International Council of Museums (ICOM) 2022-ben elfogadott múzeumdefiníciója szerint a múzeum a társadalom szolgálatában álló intézmény, amely kutat, gyűjt, megőriz, értelmez és bemutat örökséget, miközben elősegíti a sokszínűséget, a fenntarthatóságot, a közösségi részvételt, a tanulást és a tudásmegosztást (ICOM, 2022). (Forrás) A meghatározás szerint a múzeum nem pusztán gyűjteményként vagy tudományos műhelyként jelenik meg benne. Sokkal inkább olyan társadalmi infrastruktúraként, amely hozzájárul a közösségek működéséhez, az állampolgári tájékozottsághoz, a kulturális részvételhez és a reflexióhoz. A definíciót megelőző nemzetközi viták még hangsúlyosabban fogalmaztak. A 2019-es ICOM-javaslat a múzeumokat a múlt és a jövő kritikai párbeszédének helyszíneként, demokratikus és polifonikus térként írta le (ICOM, 2019). (Forrás) Nem azért fontos ez a vita, mert egy az egyben át kellene vennünk a nemzetközi megközelítéseket. Hanem azért, mert világossá teszi: a világ múzeumi szakmája ma már jóval többről beszél, mint gyűjteményekről és kiállításokról. Mit mondott erről a magyar szakma?Öt évvel ezelőtt a MúzeumokMa 2020 kutatás ilyen kérdéseket is feltett a hazai múzeumi szektornak. A kutatás eredményeit feldolgozó publikációsorozat külön foglalkozott a társadalmi és közösségi szemlélettel, a társadalmi szerepvállalással, a nem látogatók megszólításával, az esélyegyenlőséggel, az országos múzeumok mintaadó szerepével, a szolgáltatói szemlélettel és a stratégiai gondolkodással. (Forrás) Visszaolvasva ezeket az anyagokat számomra az az egyik legérdekesebb felismerés, hogy a magyar múzeumi szakma már akkor is kereste a választ arra, hogyan tud túllépni a hagyományos gyűjteményőrző szerepfelfogáson. A múzeumok társadalmi szerepvállalásáról szóló kutatási rész például azt vizsgálta, hogy milyen módon járulhatnak hozzá az intézmények a lokális és nemzeti identitás erősítéséhez, a közösségi kapcsolatokhoz és a társadalmi felelősségvállaláshoz (MM2020, 2021). (Forrás)Az elmúlt évek kulturális irányításában több alkalommal jelent meg az a megközelítés, hogy a múzeumok elsődleges feladata a nemzeti identitás erősítése. Önmagában ez legitim cél lehet. Ugyanakkor érdemes újra feltenni a kérdést: elegendő-e ez a meghatározás a 21. század magyar múzeumai számára? A kutatás fókuszcsoportos szakaszában erőteljesen előkerült a múzeumok közösségi integrációjának kérdése, és megfogalmazódott, hogy „…a múzeumoknak a jövője múlik azon, hogy mennyire tudnak az adott közösségekhez kapcsolódni.”, valamint az is, hogy „„…mi egy olyan szolgáló intézményt képzelünk el, amely a helyi közösségeket akarja elsősorban kiszolgálni, de természetesen ki kell tekinteni az országos szintre is.” (Forrás) A „Mi a múzeum szerepe?” kérdés nem új. A szakma hosszú ideje keresi a választ arra, hogy a múzeumok miként lehetnek egyszerre tudományos műhelyek, közösségi intézmények, kulturális szolgáltatók és a társadalmi tanulás helyszínei. Ez a gondolat ma talán még aktuálisabb, mint öt évvel ezelőtt. Ha ugyanis azt keressük, hogy mire valók a múzeumaink, akkor nehéz megkerülni azt a kérdést, hogy milyen kapcsolatban állnak azokkal a közösségekkel, amelyeknek a szolgálatára létrejöttek.Interaktív van Gogh kiállítás - Forrás: YouTube képernyőképNem véletlen, hogy a MúzeumokMa 2020 kutatás külön foglalkozott a társadalmi szerepvállalás, a közösségi szemlélet, a nem látogatók megszólítása és az esélyegyenlőség kérdésével is.Mi történt stratégia helyett?A kutatás stratégiai gondolkodással foglalkozó publikációjában több vezető is arról beszélt, hogy a stratégiaalkotás feltétele egyfajta kiszámíthatóság, különösen a fenntartói oldalról. Erről beszél az a vezető, aki úgy fogalmaz, hogy „A stratégiához kell egyfajta kiszámíthatóság, kell egy három-öt éves kiszámíthatóság, és hát valljuk be őszintén, hogy azért elég gyakran változtak bizonyos finanszírozási, szervezeti dolgok (...), a múzeum inkább egy ilyen alkalmazkodó szerepkört vett fel anno.” (Bereczki–Makranczi, 2021) (Forrás) Az előző írásban több idézetet beemeltem stratégia témakörben a vezetőktől, és ezek a mondatok ma is aktuálisnak hatnak. Persze érdekes volna egy újabb, szűkebb kutatást felépíteni a szükséges változtatások megtámogatására. Mindenesetre ezek a pár évvel ezelőtti gondolatok nem egyszerűen a stratégiák hiányáról beszélnek. Inkább arról, hogy milyen nehéz valódi stratégiai gondolkodást kialakítani egy olyan rendszerben, ahol a hosszú távú tervezés feltételei bizonytalanok.A stratégia nemcsak elvárás, hanem felhatalmazásA stratégia szóról gyakran úgy beszélünk, mintha az kizárólag a múzeumvezető vagy a múzeumi gárda vágyait fogalmazná meg. Pedig legalább ennyire fontos a másik oldal. A fenntartó részéről adható nemzeti múzeumi stratégia és az egyedi múzeumi stratégiák elfogadása, mint felhatalmazás. A fenntartó ezáltal kijelöli, hogy milyen szakmai munkát tart értékesnek és engedélyez, sőt támogat. Megmutatja, milyen célokat kíván támogatni. Világossá teszi, hogy mire biztosít forrást, és milyen eredményeket vár el. Ebben az értelemben egy nemzeti múzeumi stratégia az egyedi múzeumi stratégiák kereteként szolgálhatna, azaz a légüres tér helyett konkrét, egyértelmű kapaszkodókat biztosítana. És nem mellékesen felhatalmazást adna az intézményeknek arra, hogy hosszabb távon gondolkodjanak. A tudományos-kulturális közegben ez pedig kifejezetten fontos alapját jelentené az érdemi szakmai munkának, hiszen egy kutatás, egy kiállítás összeállítása a legtöbbször évek munkája.Mit mérünk, és mit nem?A fenntartói elvárások a magyar rendszerben nem stratégiai dokumentumokban, hanem a munkatervekben és a beszámolókban válnak láthatóvá.A jelenlegi rendszer részletesen méri: * a gyűjteménygyarapítást, * a nyilvántartást, * a digitalizálást, * a restaurálást, * a tudományos teljesítményt, * a látogatószámot, * a bevételeket. Mindez indokolt és fontos.Ugyanakkor jóval nehezebben vagy nem ragadható meg ugyanebben a rendszerben: * a közösségi beágyazottság, * a partnerségek minősége, * a társadalmi részvétel, * a kulturális hozzáférés, * a kritikai gondolkodás támogatása, * vagy a közösségi tanulás. Pedig amit mérünk, annak jelentőséget tulajdonítunk. Amit nem mérünk, az könnyen láthatatlanná válik.Hogyan születik valódi stratégia?Egy országos stratégia minőségét nemcsak az határozza meg, mi kerül bele, hanem az is, hogyan születik meg. Néhány évvel ezelőtt lehetőségem volt részt venni a Nemzeti Önkéntes Stratégia 2026–2030 előkészítésében. A folyamatban munkacsoportok dolgoztak együtt, különböző szektorokból érkező szakemberek vitatták meg a célokat, intézkedéseket és lehetséges irányokat.A dokumentum munkacsoportos működésre, széles szakmai egyeztetésre és intézkedési logikára épült: célokat, beavatkozási területeket, javaslatokat és a megvalósítás feltételeit is tartalmazta (Nemzeti Önkéntes Stratégia 2026–2030). (Forrás) Ez a tapasztalat azért fontos a múzeumi stratégia szempontjából, mert megmutatja: egy stratégia nem attól lesz nemzeti, hogy országos dokumentumként hivatkozunk rá. Attól válhat valóban nemzetivé, hogy a benne érintett szereplők részt vesznek a kialakításában, vitatkoznak róla, saját szempontjaikat beépítve tudnak hozzá kapcsolódni, és végül felhatalmazást kapnak a megvalósítására. Egy nemzeti múzeumi stratégia esetében ez különösen fontos lenne. A magyar múzeumi rendszer rendkívül sokféle intézményből áll. Egy túl szűk definíció könnyen kizáróvá válhat. Egy túl általános dokumentum viszont nem ad valódi irányt. A stratégiaalkotás tétje éppen az, hogy a stabilitás és az irány egyszerre legyen jelen. Legyen elég tág ahhoz, hogy sokféle intézmény a sajátjának érezhesse, és legyen elég konkrét ahhoz, hogy valódi szakpolitikai, finanszírozási és intézményi döntéseket lehessen hozzá kapcsolni. Mit tanulhatunk a brit példából?A brit Kulturális, Média- és Sportminisztérium (DCMS) jelenleg egy új országos múzeumi stratégiai keretrendszer kialakításán dolgozik. A folyamat egyik legérdekesebb üzenete az a szemlélet, amelyből kiindul. A kulturális intézmények értékét nem elsősorban abban vizsgálják, hogy mit őriznek, hanem abban, hogy milyen hatással vannak az emberekre, a helyi közösségekre és a településekre. (Forrás) Nem a brit modellt kell átvennünk. De érdemes megfontolni a kérdést, amelyet feltesz: milyen társadalmi értéket várunk a múzeumainktól? Magyarországon jelenleg hiányzik a válasz és az a folyamat, amelyben ezt a választ közösen megfogalmazhatnánk.National History Museum - Forrás PixabayAjánlások fenntartóknak * Fogalmazzák meg világosan, milyen társadalmi szerepet vár Magyarország a múzeumaitól. * Indítsanak széles szakmai és társadalmi egyeztetést egy nemzeti múzeumi stratégia kialakításáról. * Az intézményi stratégiák véleményezését és jóváhagyását tegyék gyorsabbá és kiszámíthatóbbá. * Az elfogadott stratégiai célokhoz rendeljenek forrásokat. * A teljesítményértékelésben jelenjenek meg a társadalmi hatás, a közösségi részvétel és a partnerségi együttműködések szempontjai is. Ajánlások múzeumi vezetőknek * Vizsgálják felül intézményeik küldetését a jelenlegi társadalmi környezetben. * Vonják be a munkatársakat a stratégiai gondolkodásba * Építsenek tudatos kapcsolatot a helyi közösségekkel. * Tekintsék a társadalmi szerepvállalást vezetői kérdésnek. * A stratégiai dokumentumokat ne adminisztratív kötelezettségként, hanem szervezeti iránytűként használják. Zárás Magyarországon ma leginkább az hiányzik, hogy legyen egy közösen kialakított válasz arra a kérdésre, hogy mit várunk a múzeumainktól, és milyen társadalmi célok érdekében tartjuk fenn őket. A nemzeti múzeumi stratégia kérdése végső soron nem arról szól, hogy milyen múzeumokat működtetünk. Arról szól, hogy milyen társadalmat szeretnénk építeni, és ebben az építkezésben milyen szerepet szánunk múzeumianknak.Meggyőződésem, hogy a magyar múzeumoknak jóval nagyobb szerepük lehet annál, mint amit az előző évtizedekben tulajdonítottunk nekik.Egy következetes, átlátható, hatást gyakorló rendszer kialakítása közös felelősségünk.A cikk eredetileg 2026. július 1-én jelent meg a Magyar Múzeumok felületén. Csordás Izabella - Nyitókép: Csordás Izabella - Fotó: YouTube képernyőmentés
Nem csak a gyerekeknek nehéz – Kilincscica segíti a beszokást
SzóMia | 07.12. 10:21
Az óvodakezdés az egyik legnagyobb mérföldkő egy kisgyermek életében. Új hely, új szabályok, új emberek, új közösség – miközben először kell hosszabb időre elszakadni a megszokott biztonságos családi közegtől. Bár minden gyermek másként reagál erre az időszakra, egy dolog szinte minden családban közös: a bizonytalanság. Szakemberek szerint a beszokás sikerét sokszor nem is elsősorban a gyermek személyisége határozza meg, hanem az, hogy a szülők hogyan tudják megélni ezt az érzelmileg intenzív időszakot. A gyerekek rendkívül érzékenyen reagálnak a felnőttek hangulatára, így az anya vagy az apa szorongása, bizonytalansága könnyen átragadhat rájuk is. Éppen ezért egyre több pedagógus és gyermekpszichológiával foglalkozó szakember hangsúlyozza: a beszokásra való felkészülést érdemes már jóval az első óvodai napok előtt elkezdeni.Ebben szeretne segítséget nyújtani a Kilincscica és az ovi csodálatos világa című mesekönyv, amely játékos, szerethető formában vezeti végig a gyerekeket az óvodakezdés legfontosabb élményein és kérdésein.A mesék segítenek biztonságot teremteniA kisgyermekek számára az ismeretlen helyzetek gyakran ijesztőnek tűnnek. Sokszor nem is maga az óvoda vált ki félelmet, hanem az, hogy nem tudják pontosan, mire számíthatnak. Mi történik majd ott? Kik lesznek velük? Mi lesz, ha hiányzik anya vagy apa? Lesznek barátaik? Milyen egy óvónéni? A Kilincscica és az ovi csodálatos világa pontosan ezekre a kérdésekre próbál válaszokat adni. A történet egy olyan világot mutat be, amely egyszerre izgalmas és megnyugtató, miközben segít a gyerekeknek szavakat találni az érzéseikre. A könyv különlegessége, hogy nem „kioktatni” akar, hanem beszélgetést indít el családon belül. A mese olvasása közben a gyerekek kérdezhetnek, megfogalmazhatják a félelmeiket vagy kíváncsiságukat, a szülők pedig biztonságos, nyugodt környezetben reagálhatnak ezekre.A közös meseolvasás így nemcsak felkészítés, hanem közös érzelmi munka is lehet.A szülő lelkiállapota kulcsszerepet játszikSok családban a beszokás időszaka legalább akkora kihívás a szülőknek, mint a gyerekeknek. Egy édesanya vagy édesapa számára nehéz megélni, hogy gyermeke először válik önállóbbá, és egy új közösség részévé.A reggeli búcsú pillanata különösen érzékeny lehet. A gyerekek ilyenkor ösztönösen figyelik a szülő reakcióit: mennyire nyugodt, mennyire bizonytalan, félti-e őt. A szakemberek szerint fontos, hogy a szülők ne érezzék kudarcnak, ha az első napok nehezek. A sírás, a kapaszkodás vagy az átmeneti bizonytalanság teljesen természetes reakció. A legfontosabb a következetesség, a türelem, és az, hogy a gyermek érezze: a szülő bízik az új közegében. A Kilincscica története ebben is támogatást nyújthat, hiszen segít oldani azt a feszültséget, amelyet sokszor a felnőttek hordoznak magukban.Egy könyv, amely közös élménnyé teszi a felkészüléstA mai rohanó világban különösen nagy értéke van azoknak a történeteknek, amelyek képesek lelassítani a családokat és valódi kapcsolódást teremtenek, szülő és gyermek között. A Kilincscica és az ovi csodálatos világa nem csupán egy mesekönyv az óvodáról. Sokkal inkább egy kapaszkodó a családok számára egy érzékeny életszakaszban. A történet segít abban, hogy az óvoda ne félelmetes „ismeretlenként”, hanem fokozatosan megismerhető, barátságos közegként jelenjen meg a gyermekek számára. Közben pedig a szülőknek is lehetőséget ad arra, hogy tudatosabban készüljenek fel az elengedés első nagy lépésére.A könyv iránt egyre nagyobb az érdeklődés a kisgyermekes családok körében, hiszen sokan keresnek olyan eszközöket, amelyek nem nyomást helyeznek a gyerekekre, hanem empatikusan segítik őket az új helyzetek feldolgozásában.Az óvodakezdés nem versenyA szakemberek gyakran hangsúlyozzák: nincs „tökéletes beszokás”. Minden gyermek más tempóban alkalmazkodik, és nincs olyan szabály, amely minden családra egyformán érvényes lenne.A legfontosabb talán az, hogy a gyerekek azt érezzék: kérdezhetnek, félhetnek, sírhatnak és közben számíthatnak a szüleikre. A Kilincscica és az ovi csodálatos világa ehhez szeretne segítséget nyújtani – szerethető karakterekkel, közösen átélhető történettel és sok beszélgetésre alkalmat adó pillanattal. További információ a könyvről:kilincscica.hu SzóMia - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
George Clooney életműdíjat kap Velencében – egy hollywoodi legenda előtt tiszteleg a filmvilág
SzóMia | 07.07. 15:05
A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál idén George Clooneyt tünteti ki Arany Oroszlán életműdíjjal. A kétszeres Oscar-díjas színész, rendező és producer több, mint három évtizede meghatározó alakja a nemzetközi filmvilágnak. Karrierje során olyan alkotásokkal írta be magát a filmtörténetbe, amelyek mára igazi klasszikusokká váltak.A televíziótól Hollywood csúcsáigGeorge Clooney neve először a Vészhelyzet című sorozattal vált ismertté, ahol Dr. Doug Ross szerepében pillanatok alatt a nézők kedvencévé vált. A televíziós siker azonban csak a kezdet volt: néhány év alatt Hollywood egyik legkeresettebb és legelismertebb színészévé nőtte ki magát. Karizmatikus megjelenése, könnyed eleganciája és sokoldalúsága lehetővé tette számára, hogy romantikus filmekben, akciómozikban, drámákban és politikai thrillerekben egyaránt maradandót alkosson. George Clooney a 66. Nemzetközi filmfesztiválon - Forrás WikipédiaFilmek, amelyek generációk kedvencei lettek Clooney filmográfiája tele van emlékezetes alkotásokkal. A legismertebbek közé tartozik az Ocean's Eleven – Tripla vagy semmi, valamint annak folytatásai, a Mint a kámfor, a Három királyok, az Ó, testvér, merre visz az utad?, a Michael Clayton, az Egek ura, a Gravitáció, a The Descendants – Utódok, valamint a Sziriána, amelyért Oscar-díjat is kapott. Filmjei nemcsak kasszasikerek lettek, hanem számos szakmai elismerést is hoztak számára.A kamera másik oldalán is bizonyítottGeorge Clooney rendezőként és producerként is jelentős életművet épített. A Good Night, and Good Luck, A hatalom árnyékában és a The Boys in the Boat című filmek bizonyítják, hogy történetmesélőként is kivételes érzékkel rendelkezik. Munkáiban gyakran foglalkozik társadalmi, politikai és történelmi kérdésekkel, miközben mindig megőrzi azt a letisztult filmes stílust, amely védjegyévé vált. Velence zászlaja az oroszlánnal - Forrás: YouTube képernyőképMéltó elismerés egy kivételes pályafutásnak A Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlán életműdíja azoknak a filmeseknek jár, akik maradandó hatást gyakoroltak a filmművészetre. George Clooney esetében ez nemcsak a számtalan sikeres filmszerepet jelenti, hanem azt is, hogy színészként, rendezőként és producerként egyaránt meghatározó alakja lett Hollywoodnak. A szeptemberi díjátadó nem csak egy újabb kitüntetés lesz számára, hanem egy egész életmű méltó ünneplése. Kevés olyan színész van napjainkban, akinek neve ennyire összeforrt a minőségi szórakoztatással és a modern amerikai filmművészettel. George Clooney kétségtelenül közéjük tartozik. SzóMia - Nyitókép: YouTube képernyőkép - Ó testvér merre visz az utad?
Színházi előadás készül Dorosz Dávid "A hatalom árvái" című regényéből
Az orosz-ukrán konfliktus történelmi háttere – A Birodalom felemelkedése
Lukács Gábor | 10.09. 07:21
Ahogy a címből is kitűnik, a fő célom e sorozatban nem más, mint bemutatni a lehető legérthetőbben a szomszédunkban zajló konfliktus hátterét, és ezen keresztül érzékeltetni, hogy a múlt árnyéka milyen hosszan tudja a jelent és a jövőt betakarni. Azért tartom ezt szükségesnek, mert rendkívül sok hírt kapnak az emberek a háborúról, de sokszor ennek ellenére mégsem érthető teljesen, hogy mégis milyen folyamatok vezettek ahhoz, ami 2022. február 24-én kulminálódott. E sorozat első része a teljesség igénye nélkül egy rövid áttekintést próbál mutatni a Kijevi Rusztól a korai orosz állam felemelkedéséig. A közös bölcső és a mongol viharA történet a 9. században kezdődik a Kijevi Russzal. Ez a hatalmas és virágzó államalakulat volt a mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország közös történelmi bölcsője. Kijev a korabeli Európa egyik legnagyobb kulturális és kereskedelmi központjának számított. Kulcsfontosságú fordulatot jelentett, amikor 988-ban Vlagyimir fejedelem a bizánci rítusú (ortodox) kereszténységet választotta államvallássá, ezzel összekötve a térséget az európai kultúrkörrel.Ennek a virágkornak a 13. században a mongol (tatár) hódítás vetett véget. Kijevet 1240-ben a földdel tették egyenlővé. A Kijevi Rusz, az egységes rusz állam ezzel darabokra hullott és széttagozódott sok-sok kisebb nagyobb fejedelemségre. Azonban az megállapítható, hogy míg a keleti területek és fejedelemségek a tatárok (nevezetesen az Arany Horda) közvetlen befolyása alá kerültek vagy adófizetők lettek, addig a nyugati és déli területek (a mai Ukrajna és Fehéroroszország magva) fokozatosan felszabadultak a mongol nyomás alól, de nem önálló államként, hanem új, nyugati irányultságú európai birodalmak részeként születtek újjá. Ez egy nagyon fontos pont. Ugyanis itt ki kell emelni, hogy a mongol befolyás végett a keleti fejedelemségek a tatár minta alapján erősen központosított, despotikus hatalmi mintát vettek fel. Ez a minta pedig a Moszkvai Nagyfejedelemségben csúcsosodott ki, amely a 14. századtól kezdve folyamatosan egyre és egyre erősebbé vált, olyannyira, hogy 240 év adófizetői státusz után 1480-ban III. Iván fejedelem legyőzte az Arany Hordát az Ugra folyó menti csatában és ezzel véget vetett a tatárok uralmának. A kialakult hatalmi űr lehetőséget teremtett arra, hogy a fejedelmek fokozatosan kitöltsék azt. Ez rendkívül gyorsan zajlott, a kor viszonyaihoz mérten és 1556-ra a krími tatár kánságot leszámítva, minden tatár államot bekebelezett az 1547-től (IV. Iván cárrá koronázása) Orosz Cárságnak nevezett államalakulat. Miért is fontos ez?Azért, mert tatárok feletti győzelmek adták meg a végső önbizalmat és jogalapot ahhoz, hogy a moszkvai uralkodók szintet lépjenek. Addig a tatár kánokat tekintették felettes uralkodónak. Érdekes, de tény, hogy a cár címet például IV. (Rettegett) Ivánig nem más, mint az Arany Horda kánja viselt. Miután a tatárokat térdre kényszerítették, Moszkva büszkén hirdethette, hogy immár teljesen független, és az uralkodó felveheti a cár (császár) címet, mivel nincs felette álló földi hatalom. IV. Iván cárrá koronázásával és a tatárok legyőzésével pedig elkezdődött az orosz állam terjeszkedése a szélrózsa szinte minden irányába. Logikus, hisz sikerült a nagy riválist kiiktatni, ezzel rengeteg erőforrás felszabadult, amit valahova át kellett csoportosítani. A cárság megalakulásával elkezdődik a nagy keleti terjeszkedés a hatalmas Szibéria felé, megkezdődik a kacsingatás nyugatnak és délnek is. Ez a hatalmas lendület pedig egyenesen a mai ukrán földek felé fordította a fiatal Orosz Cárság tekintetét. Moszkva uralkodói a tatárok legyőzése után már az „Egész Rusz” egyetlen törvényes urainak tekintették magukat. Számukra a korábbi Kijevi Rusz nyugati területeinek megszerzése nem hódítás, hanem az ősi juss visszakövetelése volt. Csak, hogy miközben keleten felépült ez a mongol mintákból táplálkozó, kíméletlenül központosított cári egyeduralom, a Dnyeper folyótól nyugatra egy teljesen más világ jött létre.A mai Ukrajna területei évszázadokon át a Lengyel–Litván Nemesi Köztársaság részeként éltek. Ez a közeg elhozta számukra a nyugati jogrendszert, a reneszánsz műveltséget, a vallási sokszínűséget és a korhoz mérten szabad, "demokratikus" berendezkedésű kozákság megszületését. Lukács Gábor - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
„Adj teret!” – a Baltazár Színház és az Artus közös előadásáért
ÍgyÉlünk | 10.06. 12:46
A Baltazár Színház és az Artus közös produkciója, az Ideje van a fénynek 2026. október 9-én, 19 órakor látható az Artus Stúdióban. Az előadás a látás, a látszat és a valóság kérdéseit vizsgálja Jacques Lusseyran vak francia író élete és művei alapján.A produkciót Elek Dóra, a Baltazár Színház, valamint Goda Gábor, az Artus vezetője közösen rendezte. A főszerepben Klabacsek Dániel, a Baltazár Színház vak színésze látható. Az Ideje van a fénynek valós történeten alapuló színházi előadás, amely a látás fogalmát nem kizárólag fizikai értelemben vizsgálja. A produkció a nézés és a látás közötti különbségre, a látszat mögött rejlő valóságra, valamint az érzékelés és a megismerés kérdéseire irányítja a figyelmet.Az előadás központi kérdései Nézni és látni vajon ugyanazt jelenti? Láthat-e az, akinek nincs szeme, lehet-e vak, akinek van? Hogyan ragadhatjuk meg a látszat mögött rejtőző valódit, lényegeset? A 2024. október 12-én bemutatott, 90 perces produkció a Baltazár Színház és az Artus közös művészi munkájának eredménye.Jegyvásárlás és támogatásAz előadásra váltott jegyekkel a nézők a produkciót tekinthetik meg, és egyúttal hozzájárulnak a Baltazár Színház munkájának fenntartásához.Jegyvásárlás az október 9-i előadásrahttps://www.jegy.hu/program/ideje-van-a-fenynek-a-baltazar-szinhaz-es-az-artus-kozos-produkcioja-164297„Adj teret!” – adománygyűjtő kampányA Baltazár Színház társulati munkájának további támogatására elindult az „Adj teret!” elnevezésű adománygyűjtő kampány, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a Baltazár Színház munkájához és az Ideje van a fénynek előadáshoz azok is kapcsolódhatnak, akik október 9-én nem tudnak személyesen jelen lenni. A Láthatatlan jegy és a hozzá kapcsolódó támogatási formák nem belépőjegyek, hanem adományok. A támogatások a Baltazár Színház munkáját, az Ideje van a fénynek előadás létrejöttét és annak szélesebb körű megismertetését segítik. A kampány keretében beérkező támogatások közvetlenül a Baltazár Színházhoz érkeznek.Közvetlen adományozáshttps://4fund.com/hu/43xub6A kampányhoz partnerként kapcsolódik az Ars Vivendi Egyesület [https://www.thearsvivendi.org/], amely a Baltazár Színház munkáját és küldetését támogatja.A kampány részletei az alábbi linken érhetőek elhttps://baltazarszinhaz.hu/adj-teret/Kapcsolat és további információBaltazár Színház hivatalos weboldalSzínlap és további részletek Ideje van a fénynek – színlap/Sajtókapcsolat Csobánczi Lilla sajtó, marketing, közönség sajto.baltazarszinhaz@gmail.com +36 30 7876289 Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Gyermekrajzok, amelyek fényt hoznak a nehézségek közé
ÍgyÉlünk | 09.06. 06:49
Megnyílt az „L/Élek a fényben” című kiállítás a Magyar Nemzeti MúzeumbanKülönleges és mélyen megindító kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az L/Élek a fényben című tárlaton 195 olyan gyermek és fiatal alkotásait láthatja a közönség, akik daganatos betegséggel küzdenek, vagy már elindultak a gyógyulás útján.A kiállított rajzok és festmények nem csupán képek a falakon. Egy-egy gyermek érzéseit, álmait, félelmeit és reményeit mutatják meg. Miközben az alkotók nehéz megpróbáltatásokkal néznek szembe, műveikből mégis életöröm, belső erő és a gyógyulásba vetett hit sugárzik.Összefogás a Kárpát-medencébenA tárlat anyaga Magyarország számos települése mellett Erdélyből és a Vajdaságból érkezett alkotásokat is bemutat. A különböző vidékeken élő gyermekek rajzai egymás mellett hirdetik, hogy a figyelem, a szeretet és az összetartozás nem ismer országhatárokat. Az erdélyi és vajdasági gyermekek részvétele különleges jelentőséget ad a kezdeményezésnek. A kiállítás valódi Kárpát-medencei összefogássá vált, amelyben a gyermekek és családjaik érezhetik: a betegséggel folytatott küzdelemben nincsenek egyedül. A kezdeményezés megálmodója és kurátora Todorovits Rea író, újságíró, aki szerint a kiállítás elsősorban nem a betegségről és a szenvedésről, hanem az életről, a reményről és a gyermeki lélek erejéről szól.Fotó: mnm.huAmikor az alkotás is segítA rajzolás és a festés lehetőséget ad a gyermekeknek arra, hogy olyan érzéseket is kifejezzenek, amelyeket talán nehéz lenne szavakba önteni. Az alkotás öröme elterelheti figyelmüket a kezelésekről, erősítheti önbizalmukat, és kapaszkodót jelenthet a legnehezebb időszakokban. Az, hogy műveik a Magyar Nemzeti Múzeum falaira kerültek, különleges elismerés számukra. A kiállítás ugyanakkor a látogatókat is megállásra készteti: arra emlékeztet, hogy a legnehezebb helyzetekben is jelen lehet a szépség, a derű és a remény. Az L/Élek a fényben című tárlat így nem pusztán egy képzőművészeti kiállítás. Találkozás 195 gyermek belső világával, és egyben üzenet mindannyiunknak a kitartásról, az odafigyelésről és az emberi összefogás erejéről.Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest További információ: Magyar Nemzeti Múzeum – L/Élek a fényben Nyitókép: mnm.hu
Hagyomány, jelenlét, ünnep – harminc programmal érkezik a 28. Zsidó Kulturális Fesztivál
SzóMia | 08.16. 15:00
Hat különleges helyszín, csaknem harminc program és több mint háromszáz fellépő: augusztus 30. és szeptember 10. között ismét megtelik zenével, irodalommal, filmmel és közösségi élményekkel Budapest. A 28. Zsidó Kulturális Fesztivál idén is arra vállalkozik, hogy közelebb hozza egymáshoz a hagyományt és a modernitást, valamint a zsidó kultúrát és a főváros közönségét.A „Hagyomány. Jelenlét. Ünnep.” mottóval meghirdetett eseménysorozat világhírű művészekkel, különleges találkozásokkal, ősbemutatókkal, koncertekkel, irodalmi estekkel és filmvetítésekkel várja az érdeklődőket.Több, mint kulturális programsorozatA fesztivál nem csupán előadások egymásutánja, hanem találkozási pont: olyan tér, ahol különböző közösségek, generációk és művészeti ágak kapcsolódhatnak egymáshoz.Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke szerint a rendezvény egyik legfontosabb küldetése, hogy a kultúra nyelvén kezdeményezzen párbeszédet. A fesztivál közelebb hozhatja egymáshoz az embereket, erősítheti a kölcsönös tiszteletet, és segíthet lebontani a máig jelen lévő előítéleteket. A szervezők a zsidó kultúrát nem lezárt örökségként, hanem élő, folyamatosan változó és megújuló hagyományként szeretnék bemutatni. Úgy tűnik, erre a közönség is nyitott: a jegyértékesítés a várakozásokat is felülmúlja, hét program már teltházas. Számvetés és remény az új év küszöbénA fesztivált minden évben a zsidó újévet megelőző időszakban rendezik meg. Ez egyszerre ad lehetőséget a mögöttünk álló hónapok átgondolására és a jövőbe vetett remény megélésére.Kiss Henriett, a Rumbach utcai zsinagóga intézményvezetője szerint a különleges atmoszférájú épület évről évre új alkotásokra és produkciókra inspirálja a művészeket. A szervezők ugyanakkor az ünnepi hagyományokról sem feledkeznek meg: a látogatókat idén is almával és mézzel várják, amelyek az édes és örömteli új esztendő reményét jelképezik.Kultúra, amely összekötA rendezvény célja, hogy a zsidó kultúra értékeit minél szélesebb közönség ismerhesse meg. A program összeállításakor ezért arra is figyeltek, hogy a fiatalabb generációkat megszólító produkciók helyet kapjanak. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) elnöke úgy fogalmazott: a magyarországi zsidóság fontos összekötő szerepet tölt be a zsidó és nem zsidó közösségek, valamint Magyarország, Izrael és a világ zsidósága között. Károlyi K. László, a MAZSIHISZ–BZSH főigazgatója szerint a kultúra lehet az a közös nevező, amely segít megismerni és jobban megérteni egymást. A fesztivál huszonnyolc éve dolgozik azon, hogy a zsidó és az egyetemes kultúra közelebb kerüljön egymáshoz – nem elméleti üzeneteken, hanem személyesen átélhető művészeti élményeken keresztül. A Zsidó Kulturális Fesztivál így idén sem csupán programokat kínál. Találkozásra, nyitottságra és közös ünneplésre hív – mindenkit. SzóMia - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Polt Péter "beismerő vallomása" — A jogállami fagyi visszanyal
Adórendszerek – ki fizeti a cechet? - SZJA
Koszi Ferenc | 01.12. 14:40
Az 5. és 6. részben a KÖZGÁZ alapok sorozatban az adórendszerek misztériumában merülünk el. A személyi jövedelemadóban – SZJA – amit azért fizetsz, mert dolgozol, és az általános forgalmi adóban – ÁFA – amit meg azért, mert elköltöd. Ebben a fejezetben a reflektorfény (és a bonckés) az SZJA-n van. Mert mi lehetne szebb, felemelőbb és magasztosabb annál, mint fizetni azért, hogy életben maradj?Az SZJA lelke – avagy ki harap bele a hamburgeredbe?Képzeld el, hogy megsütöd a világ legfinomabb hamburgerét. Dagasztod a tésztát, apróra vágod a húst – nem darálod, mert a minőség mindenek előtt –, gondosan megsütöd, rétegenként megépíted ezt a konyhai remekművet. Ott van előtted a tökéletes alkotás, már érzed a pirult vaj illatát, látod a szezámmagok ragyogását, és mielőtt az első harapást megtennéd, odalép egy idegen.Rád néz. Rád mosolyog. Majd egy jó nagy darabot lekanyarít a hamburgeredből, és szó nélkül elsétál. Ez az SZJA. Az SZJA kulcsokról rövidenAz egykulcsos rendszer – a Nagy Egyszerűség azt mondja: mindegy, mennyit keresel, mindenki ugyanazzal a kulccsal adózik. A kormány szerint ez: egyszerű, világos, átlátható, és ösztönzi a munkát. Azonban vannak olyan megátalkodottak akik ezt az ösztönző erőt nem átallják vitatni.De most nézzük a másik oldalt.A többkulcsos rendszer logikája: ha többet keresel – nagyobb százalékot fizess. Ez az elv a társadalmi igazságosságot próbálja szolgálni: akinek több jutott, többet is ad vissza. Arányosabb teherelosztás, több bevétel az államnak, kisebb jövedelmi különbségek ugyanakkor a magas kulcs visszafoghatja a munkakedvet, a szürkebér világát szépen felerősítheti, néha annyira bonyolult, hogy még a táblázatkezelő is sír tőle.Belekeveredünk, mint majom a házi cérnábaA legfőbb érv az egykulcsos adóelszámolás mellett az, hogy annyira egyszerű, hogy bárki ki tudja számolni.Ez bizony nem igaz.Mert az SZJA csak a legnagyobb tétel a dolgozók megsarcolásában. A kedvezmények, az elszámolások, a jóváírások, az egyéb szabályozók és a mindenhez is köthető levonások és fizetési kötelezettségek olyan bonyolulttá teszik az adók kiszámítását, hogy egy földi halandó inkább elkövet egy rituális seppukut, minthogy nekiálljon. A rendszerben az SZJA kulcs ugyan a legnagyobb, de a legegyszerűbb alkotóelem. Így számítási szempontból a legkevésbé bonyolító tényező. A vita mégis e körül zajlik késhegyig menően.A politikai matek csodájaA mai átdigitalizált világunkban a bonyolult számítás már okafogyottá vált. Ma a feltételek megkonstruálása a feladat – a többit a háttérben a gépek intézik, észrevehetetlenül, fénysebességgel.Mégis, hosszú ciklusokat töltenek a politikusok szerte a világon azzal, hogy egymást győzködik, „tudományos alapossággal”, óriási, egymást idéző és újrahasznosító tanulmányokkal, amelyeknek a felét senki nem érti, a másik felét meg kár volt leírni.Mindeközben csak azok maradnak ki ebből a harcból, akik tényleg dolgoznak – hogy legyen miből fenntartani a nagy nemzeti matekórát. Ők azok, akik a fejük fölött zajló vitákhoz maximum annyiban járulnak hozzá, hogy az ő jövedelmükre hivatkoznak, az ő adóforintjaikkal dobálóznak, és az ő érdekükben tépik a hajukat. Olyan emberek, akik közben gyakran maguk nem adóznak. Sőt: nem ritka, hogy éppen a leggazdagabbak kapnak adómentességet, valamilyen érezhetően absztrakt, légies háttérfilozófiai megfontolás miatt. És így születik meg újra és újra a politikai matek csodája: ahol a számoknak nincs matematikai, csak ideológiai értékük.Kihez húz az állam szíve?Mostanra már világos, hogy az SZJA nem pusztán számítás, hanem érzelmi térkép. Egyfajta állami szeretetmátrix, ahol szépen kirajzolódik, kit mennyire ölel magához a rendszer.Az egykulcsos SZJA számítás a magas jövedelműeknek kedvez. Nekik arányosan kevesebbet kell odaadniuk a hamburgerükből, és ez szépen segíti őket abban, hogy a holnapi hamburgerüket már wagyu marhából süssék. A többkulcsos rendszer ezzel szemben elsimítaná a nagy jövedelmi különbségeket, vagy legalábbis egy kicsit közelebb hozná egymáshoz az adóterheket. Mert lehetne akár sok kulcs is – annyi, amennyitől a táblázatkezelő is megvakarja a fejét –, de az elmélet lényege mindig ugyanaz: akinek több jutott, az többet adjon vissza.Döntsd el te. Hogy melyik az igazságosabb?A számítást ne féltsd – az majd menni fog. A rendszer úgyis kiszámolja neked. A kérdés nem az, hogy mennyi az adó, hanem hogy kinek írják a szabályokat.Fun fact – az SZJA abszurditásának világrekordjaA svéd adórendszer egykor olyan progresszív volt, hogy az ország egyik legismertebb írónője, Astrid Lindgren (Harisnyás Pippi anyja), egyszer 102%-os marginális adókulcsot kapott.Ez azt jelenti, hogy minden plusz keresett korona után többet kellett volna befizetnie, mint amennyit keresett.Lindgren nem csinált belőle nagy ügyet – csak írt róla egy mesét. A Pomperipossa adómeséje című szatíra akkora botrányt kavart, hogy a svéd kormány kénytelen volt törvényt módosítani.A mese tehát szó szerint megváltoztatta a világ egyik legfejlettebb adórendszerét. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció
Államadósság – a nemzet hitelkártyája
Koszi Ferenc | 01.10. 13:30
Amikor az „államadósság” szó hallatán összerándul a gyomrod, mert hirtelen rád szakad az érzés: a saját adósságaid még el sem fogytak, erre meg az ország terhét is cipelned kell – akkor jó helyen jársz. A hitelkártyád tortúrája még élénken él benned, és megfogadtad: soha többé. Párás szemmel nézed, ahogy a kormány ilyenkor pont azt teszi, amit te már soha – tovább növeli a hiányt, és ezzel az államadósságot. Neked.Mi is az államadósság?Az államadósság egyszerűen fogalmazva: az ország tartozása. Minden forint, amit a kormány elköltött, de nem volt rá fedezet – így hitelből oldotta meg. Ezt általában úgy teremtik elő, hogy állampapírt bocsátanak ki, vagy hitelt vesznek fel belföldi és külföldi hitelezőktől. Az adósság nem egyetlen „számla”, hanem az államháztartás teljes terhe: a központi költségvetésé, az önkormányzatoké, és a kormányzati szektor egyéb szereplőié. A lényeg: amikor az állam többet költ, mint amennyi bevétele van → nő az adósság. Ezt hívjuk költségvetési hiánynak. Ha a hiány tartós, az adósság is az lesz. És ekkor bekúszik a képbe a GDP, és elkezdjük az államadósságot GDP-arányosan figyelni. Mivan? A zavar már tetőzik. Még ezt az adósságot is el kell osztani a GDP-vel – ami egy teljesen pontatlan szám?A kaotikus, mégis szükséges mutatóAz államadósság és a GDP kapcsolata olyan, mintha egy hurrikánban próbálnánk papírsárkányt irányítani: elméletben egyszerű, a gyakorlatban minden pillanatban máshova csapódik. Ingatag, dülöngélő, hektikus mutató ez, amely mégis ott trónol minden gazdasági elemzés élén – mert nincs jobb, csak pontosabb illúziók.Koszi Ferenc - AI illusztrációA számok ráadásul hajlamosak önálló életre kelni. Elég, ha a GDP visszazuhan, és máris nagyobbnak tűnik az adósság, pedig egy fillérrel sem költött többet az állam – csak kisebb lett a torta, amin osztozunk. A másik oldalon néha az adósság nő, de a GDP gyorsabb növekedése szépen elfedi, mintha takarót húzna a hiányra: a grafikon mosolyog, te meg vakarod a fejed. Ehhez jön, hogy maga a GDP is egy pontatlan, torz távcső, amin keresztül próbáljuk belőni, mekkora a szakadék. És közben az államadósság sem marad nyugton: kamatok, új hitelek, törlesztések, átvariálások – mintha futó szőnyegen próbálnál egy tál levest egyensúlyozni.Káosz? Abszolút. Szükséges? Sajnos igen. Működik? Meglepő módon néha. De legalább van min szörnyülködni – és legalább már érted, mit nézel, amikor a szomszéd csak bólogat. Miért baj, ha magas? És miért baj, ha rosszul mérjük?Ha az adósság magas, nő a kamatteher (több pénz megy el a semmibe), romlik a hitelesség (a befektetők drágábban adnak kölcsönt), és kevesebb marad oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra – vagyis mindarra, amitől élhetőbb lenne az ország.Ez nem makró, hanem mikro: a te életedben csapódik le. A gond nem csak a szám maga, hanem az átlátszatlanság. Ha a GDP torz, a költségvetés fedett, és az adósság aránya politikai fegyver, akkor az állampolgár sötét szobában matat – miközben mások döntik el, mekkora lesz a következő generáció terhe. A felelős államadósság-kezelés azt jelenti, hogy nem hiányból élünk, nem a jövő terhére költekezünk, és nem hazudunk a számokkal. A jól kezelt államadósság olyan, mint a diéta: fájdalmas, lassú, de nincs nélküle egészség.Záró gondolatAz államadósság nem ördögtől való. A baj ott kezdődik, amikor nem tudjuk, mire költik, vagy amikor a hiány nem egyszeri eszköz, hanem uralkodó szemlélet. Ahogy a családi kasszában, úgy az országban is: ha többet költünk, mint amennyi bevételünk van, annak mindig ára lesz. A kérdés csak az, ki fizeti a révészt? És csak reménykedhetünk, hogy nem a Styx-en hajózunk, és nem Kharón a csónakos. Fun fact:Japán államadóssága a GDP 260%-a – papíron ez horrorisztikus, a világ egyik legmagasabb adósságrátája. Ennek ellenére Japán gazdasága nem omlott össze, mert az adósság túlnyomó része belföldi kézben van, stabil, kiszámítható rendszerben, és az ország hatalmas megtakarítási kultúrával rendelkezik. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? A sorozat további részei: 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció
GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem?
Koszi Ferenc | 2025.12.27. 04:30
Az infláció megmutatja, hogyan fogy a pénzed, a vásárlói kosár megmutatja, mire megy el. A GDP pedig azt állítja, hogy ettől mind jól vagyunk. A három közül mégis a GDP a leghangosabb — pedig pont az élet lényegét hallgatja el. Azt mondják GDPHa égnek áll a hajad, amikor meghallod, hogy „nőtt a GDP, tehát jól élünk”, akkor jó helyen jársz itt. Mert valahogy az az érzésünk, hogy termelünk, hajtunk, szolgáltatunk — csak azért, hogy termelhessünk, hajthassunk és szolgáltathassunk. Mintha a gazdaság csak azt kérdezné: „mennyi jött be?”, azt viszont soha, hogy „hogy vagy?”.Mire való a GDP?A GDP — bruttó hazai termék — első ránézésre egyszerű: megmutatja, mennyi értéket termeltünk egy év alatt. Összeadja, hogy mennyit költött a lakosság, mennyit ruháztak be a vállalatok, mennyit költött az állam, és mennyit adtunk el külföldre (mínusz amit onnan vettünk). Mintha egy nagy szatócs boltban lennénk. Ez a szám jelzi, hogy a gazdaság épp erősödik vagy gyengül, növekszik vagy zsugorodik. A kormányok, jegybankok és elemzők szeme is ezen a mutatón van: a GDP a modern gazdaságpolitika egyik fő iránytűje.Mire nem való a GDP?A gond nem az, hogy számoljuk. A gond az, amit nem számolunk. A GDP-t nem érdekli a házimunka, az önkéntesség, a gyereknevelés, a nagyszülők gondozása, a háztáji termelés vagy az ingyenes tartalmak. Minden, ami nem kerül számlára, a GDP szerint egyszerűen nem létezik — pedig ez a társadalmi lét alapja. Nem méri azt sem, hogy közben mi fogy el: az erdő, a termőföld, a tiszta víz, a levegő vagy épp a biológiai sokféleség. A GDP szemében az is növekedés, ha egy várost újjáépítünk egy természeti katasztrófa után, ha nő a gyógyszerkiadás a betegségek miatt, vagy ha palackos vizet kell vásárolni, mert már nem iható a csapvíz. A pénzmozgás nő — az életminőség nem feltétlenül.A GDP nem mutatja meg az egyenlőtlenséget sem. Lehet magas egy ország GDP-je úgy is, hogy a lakói nagy része szegény marad, és minden növekedés a felső rétegek zsebében csapódik le. A statisztika azt mondja: „sikeresek vagyunk”, miközben rengetegen egyre nehezebben élnek.És ott van az árnyék-gazdaság is: ami illegálisan működik, az vagy nincs benne, vagy torzítja a valós képet — országonként attól függően, mennyit vallanak be belőle. Így a szám gyakran inkább becslés, mint tükör. A GDP tehát fontos, de veszélyesen szűk mutató: megmutatja, mennyit termeltünk, de azt már nem, mennyit vesztettünk közben. A tanulságA GDP jó esetben iránytű — rossz esetben szemfényvesztés. Megmutatja a számokat, de érzéketlen az életünk dolgaival szemben. Azt mondja: növekszünk. Te pedig azt érzed: fáradsz. A statisztika elégedett, a társadalom nem biztos. Pedig lenne jobb megoldás. Léteznek tágabb, emberközelibb mutatók, amelyek a jólétet, a környezet állapotát, az egyenlőtlenségeket és a fenntarthatóságot is mérik. De itt jön a legfontosabb kérdés: kinek az érdeke? Cui prodest? A rendszer alapja és fokmérője évtizedek óta a GDP — és aki ebből profitál, annak nincs oka változtatni rajta.Robert F. Kennedy szavaival: „A GDP mindent mér, kivéve azt, ami az életet érdemessé teszi.” És ahogy Simone de Beauvoir ironikusan megjegyezte: „Ami jó az életben, az vagy hízlal, vagy erkölcstelen.” Ha egyszer felismerjük, hogy a növekedés önmagában nem cél, csak eszköz, akkor talán nem a GDP lesz a boldogság mércéje — hanem az élet minősége maga.Fun fact:2014-ben az Európai Unió előírta, hogy a tagállamoknak a GDP-be bele kell számolniuk az illegális, de gazdasági értéket termelő tevékenységeket is: prostitúciót, drogfogyasztást és a csempészet bizonyos formáit.Így fordulhatott elő, hogy több ország GDP-je egyik évről a másikra látványosan „javult”, anélkül hogy bárki ténylegesen jobban élt volna — csak belekalkulálták a bűnözés bevételeit. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig A sorozat további részei: 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció
06.11. EU-s polgárok-e a magyar napelemesek?
Évente 1000 milliárd a nyugdíjasoktól
Nótárius | 04.07. 01:35
A nyugdíjasok az elmúlt tizenöt évben évi 1.000 milliárd Forinttal járultak hozzá az államháztartás finanszírozásához. Orbán és a FIDESZ évek óta azt harsogja, hogy megőrizték a nyugdíjak vásárlóértékét. Én meg azt mondom, hogy ez az állítás enyhén szólva is, nem igaz. Mondhatnám azt is, hogy Orbán és a FIDESZ hazudik.Lássuk a tényeket: A svájci indexálást 2011-ben szüntette meg az Orbán-kormány, helyette kizárólag az inflációt veszik figyelembe a nyugdíjemelésnél. A nyugdíjemelés mértékét kizárólag az inflációhoz igazítják, ami azt jelenti, hogy 2012-től a nyugdíjak emelésénél csak az éves inflációt veszik alapul. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a KSH által megadott inflációs adatokat veszi figyelembe a kormány a nyugdíjemelésnél, hanem az adatok figyelembevételével emel. A táblázatból kiderül, hogy 2013 és 2017 között volt nagyobb nyugdíjemelés, mint az éves infláció, bár már nem svájci indexálással. Így működik a svájci indexálás:Két tényezőt vesznek figyelembe:Az emelés mértékét az infláció (az árak emelkedése) és a bérek növekedése együttesen határozza meg. Arányos emelés: a nyugdíjemelés 50%-ban követi az éves inflációt, és 50%-ban az országos átlagbér-növekedést. Példa:Ha az infláció 3,8%, a bérek pedig 5%-kal emelkednek, akkor a nyugdíjemelés 4,4% lesz (3,8% + 5% /2=4.4%).Az alábbi táblázatban összehasonlítom az Orbán-kormány évenkénti nyugdíjemelését - ami csak az éves infláció mértékét veszt figyelembe - és a svájci indexálás alapján történő évenkénti nyugdíjemelést, ami figyelembe veszi az éves béremelkedés az éves infláció növekedés mellett. évéves infláció (%)éves béremelkedés (%)kormány nyugdíjemelése (%)svájci index (%)kormány nyugdíjemelése (%)nyugdíj éves inflációval (Ft)nyugdíj svájci indexálással (Ft)2011.3,96,42,255,1599.183-100.783-101.996-2012.5,74,22,254,95101.415-106.528-107.045- 2013.1,74,02,252,85103.697-108.339-110.096-2014.-0,2 (defláció)6,02,253106.030-110.776-113.399-2015.-0,1 (defláció)4,22,252,1108.416-113.269-115.780-2016.0,47,82,254,1110.855-115.817-120.527-2017.2,412,92,257,65113.349-118.597-129.747-2018.2,811,42,257,1115.899-121.917-138.959-2019.3,45,82,254,6118.507-126.063-144.933-2020.3,39,652,254,975121.173-130.223-152.143-2021.5,18,53,386,8125.269-136.874-162.489-2022.*14,518,56,02516,5132.816-156.709-189.300-2023.*14,612,915,2613,75153.087-179.589-215.329-2024.*3,713,76,08,7162.272-186.234-234.063-2025.*4,49,23,06,8167.140-194.428-249.979- Jól látható a különbség. A svájci indexálással sokkal magasabb lenne a nyugdíj összege, 249.979- Forint. A következő táblázat tartalmazza az Orbán-kormány által adott és a svájci indexálás alapján kiszámolt nyugdíjellátások különbözetét hónaponként és éves viszonylatban. évkormány által adott nyugdíjemelés (Ft)nyugdíjemelés svájci indexálással (Ft)különbözet (Ft/hó)különbözet (Ft/év)201199.183-101.996-2.813-33.756-2012101.415-107.045-5.630-67.560-2013103.697-110.096- 6.399-76.788-2014106.030-113.399-7.369-88.428-2015108.416-115.780-7.364-88.368-2016110.855-120.527-9.672-116.064-2017113.349-129.747-16.398-196.776-2018115.899-138.959-23.060-276.720-2019118.507-144.933-26.426-317.112-2020121.173-152.143-30.970-371.640-2021125.269-162.489-37.220-446.640-2022132.816-189.300-56.484-677.808-2023153.087-215.329-62.242-746.904-2024162.272-234.063-71.791-861.492-2025167.140-249.979-82.839-994.068-összesen446.677-5.360.124-a havi és az éves különbözet 15 éves átlaga (Ft/hó-Ft/év)29.778-357.342-összesen5.360.124- A táblázatból kiderül, hogy az Orbán-kormány 15 év alatt a svájci indexálás megszüntetésével egy átlag (medián) nyugdíjastól 5.360.124 -Ft-ot vett el, ami éves szinten 357.342-Ft. De ez még nem a valós összeg, mert a 2025. évnek megfelelő értékre kell valorizálni, azaz meghatározni a nyugdíjak jelenértékét. Az következő táblázat tartalmazza, hogy mai értékre átszámítva mennyit érne az előző (2. táblázat) táblázatban, a valorizációs szorzókkal megnövelt összegek évenkénti bontásban. (A 2025. évre érvényes valorizációs szorzószámok: 2025. évi 35. sz. Magyar Közlöny) évnyugdíj különbözet (Ft)valorizációs szorzószámvalorizációs szorzóval növelt összeg (Ft)201133.756-3,146106.196-201267.560-3,083208.257-201376.788-2,9382225.619-201488.428-2,852252.197-201588.368-2,735241.686-2016116.064-2,539260.912-2017196.776-2,248442.352-2018276.720-2,019558.698-2019317.112-1,813574.924-2020371.640-1,652613.949-2021446.640-1,520678.893-2022677.808-1,294877.084-2023746.904-1,133846.242-2024861.492--861.492-2025994.068--994.068-összesen7.742.569- A valorizációs szorzók figyelembevételével az Orbán-kormány 15 év alatt összesen legalább - mai értékre átszámítva 7.742.569-Ft-ot vett ki a nyugdíjasok zsebéből. Ez évente átlagosan 516.171.-Ft. A svájci indexálás megszüntetése miatt van Magyarországon ennyi szegény nyugdíjaskorú honfitársunk. Körülbelül 800 ezer nyugdíjas él a szegénységi küszöb alatt, és további 300–350 ezer mélyszegénységben írja a Pénzcentrum a Human Rights Watch elemzése alapján.Összefoglalás: * A nyugdíjak vásárlóértékét nem őrizte meg a kormány az elmúlt 15 évben az évenkénti nyugdíjemelésekkel. Ennek alapvető oka, hogy megszüntette a svájci indexálást. * A valorizációs szorzószámok figyelembevételével 516.171-Ft nyugdíjjal kevesebbet kapott egy átlagnyugdíjas évente. A nyugdíjasok finanszírozták az államot nem kis mértékben, bár úgy gondolom akaratuk ellenére. * 2024-2025-re a nyugdíjasok jelentős része, becslések szerint 300-350 ezer fő él mélyszegénységben vagy a létminimum alatt, sokuk havi 120 ezer forintnál alacsonyabb ellátásból kénytelen megélni. * A 2022–2023-as kiugró infláció (amely a nyugdíjasok fogyasztói kosarára, például élelmiszerre és gyógyszerre még magasabb volt) érdemben csökkentette a nyugdíjak vásárlóértékét. * A 2022-től újból folyósított 13. havi nyugdíj valamelyest enyhített a nyugdíjasok anyagi helyzetén, de közel sem pótolta a svájci indexálás megszűntetésével kieső nyugdíjrészt. * Jelenleg Magyarországon mintegy 2 millió öregségi nyugellátásban részesülő személy és körülbelül 400 ezer nyugdíjszerű (korhatár előtti ellátás, szülői/özvegyi nyugdíj, árvaellátás) ellátásban részesülő személy él. Amennyiben csak a kétmillió öregségi nyugdíjassal számolva, akkor évente több, mint 1.000 milliárd forintot vett el tőlük az Orbán-kormány. Ha úgy tetszik, részben ők finanszírozták az éves államháztartási hiányt. Végül is, hiába harsogja Orbán és a kormány emberei – ja és a „Menczer Tamások” – a valóság az, hogy 15 év alatt a nyugdíjasok nagy része elszegényedett, vagy mélyszegénységben, él jórészük pedig éppen, hogy csak kijön a nyugdíjból a hónap végén. A felelősség, az elszegényedő nyugdíjas honfitársainkért a kormányzatot terheli. Magyarország Kormánya facebook posztban közölte, hogy 2010-ben 97.000-Ft volt az átlagnyugdíj, míg 2025-ben 242.300-Ft, mivel hála a „jóságos” kormánynak két és félszeresére emelték a nyugdíjakat. Ha figyelembe vesszük a Magyar Közlöny által közzétett 2010. évre vonatkozó valorizációs szorzót, amely 3,347, akkor az átlag nyugdíj 2025-ben 324.659-Ft lenne. Nótárius - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
400 millió hordó pánikcsillapító
Leitner Szilárd | 03.19. 03:30
Az elmúlt napokban fontos döntés született a világ energiaellátásával kapcsolatban. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) bejelentette, hogy a tagállamok mintegy 400 millió hordó stratégiai kőolajtartalék felszabadításáról döntöttek. Ez történelmi lépésnek számít, hiszen ekkora összehangolt tartalék-felszabadítás ritkán történik.De mit is jelent ez valójában?A világ napi olajfogyasztása jelenleg körülbelül 100 millió hordó. Ha ezt a számot nézzük, akkor a 400 millió hordó mindössze nagyjából négy napnyi globális fogyasztásnak felel meg, ha egyszerre használnánk fel. Természetesen a valóságban ezt nem így alkalmazzák: a tartalékokat hónapok alatt adagolják a piacra, hogy stabilizálják az árakat és csökkentsék az esetleges ellátási zavarokat.Felmerül a kérdés: miért van erre szükség? A világ energiaellátása az utóbbi években rendkívül sérülékennyé vált. Háborúk, geopolitikai feszültségek, kereskedelmi viták és a globális gazdaság ingadozása mind hatással vannak arra, hogy mennyi energia áll rendelkezésre, és milyen áron. Amikor a piac attól tart, hogy kevesebb olaj érkezik, az árak gyorsan emelkednek. Ilyenkor lépnek közbe a stratégiai tartalékok. Fontos azonban látni: ez a lépés önmagában nem old meg mindent. A világ energiaellátása nem egyetlen forrásból áll.Az olaj mellett jelentős szerepet játszik: * a földgáz * az atomenergia * a szén * valamint az egyre növekvő megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia. A Hormuzi-szoros jelenleg zárva Forrás: YouTube Képernyőkép Miért kulcskérdés az energiafüggetlenség? Egyre több ország próbálja csökkenteni az olajfüggőségét, mert a túlzott függés mindig kiszolgáltatottságot jelent. Ezért látunk világszerte hatalmas beruházásokat az energiatárolásban, az elektromos közlekedésben és a megújuló energiában. A jövő egyik legnagyobb kérdése tehát az: hogyan tudjuk biztosítani az energiaellátást úgy, hogy közben stabil és kiszámítható maradjon a gazdaság is.Magyarország számára is kulcskérdés az energia. Egy ország erejét nemcsak a gazdasága vagy a hadereje adja, hanem az is, hogy mennyire tudja biztosítani a működéséhez szükséges energiát.Ezért fontos, hogy mindig hosszú távon gondolkodjunk: * diverzifikált energiaforrásokkal * erős nemzetközi együttműködésekkel * és olyan gazdasági politikával, amely csökkenti a kiszolgáltatottságot. A mostani döntés tehát egy válságkezelő eszköz, nem pedig végleges megoldás.A kérdés inkább az: milyen energiarendszert építünk a következő évtizedekben?Ti mit gondoltok: a jövő inkább a hagyományos energiahordozóké lesz, vagy a megújulóké? Leitner Szilárd - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Megoldás a bruttósoknak?
Nagy László | 03.14. 16:22
Kezdjük egy egyszerű kérdéssel: Miért kellett 8 829 magyar napelemes családot 2024 végéig átnyomni a sokkal rosszabb bruttó elszámolásba, miközben minden szakmai érv az ellenkezőjét mondta?Komolyan: kinek volt ez életbevágóan fontos?Most pedig itt az „új” nagy ötlet: adjunk nekik pályázatot energiatárolóra, és majd mindenki boldog lesz.Hát… nem lesz boldog mindenki.A valóság ennél jóval egyszerűbb – és kellemetlenebb.A 2024 tavaszi hírekben már belengették a pályázatot (vélhetően kampányhangulatban).A jelentős tiltakozás miatt 2024-ben ebből nem lett semmi. Csakhogy ez a verzió pont annyira megoldás, mint ragtapasz egy törött lábra. Ha már pénzt költünk (a mi pénzünket, adófizetői forintokat, jelenleg 100 milliárd forint a keretösszeg!), akkor minimum ipari energiatároló + trafó fejlesztés kombóra együtt lenne értelmes költeni. De ezt valahogy senki nem meri kimondani.És akkor jön a fekete leves.A MAVIR szerint: * 2025 végére 15 131 db háztartási HMKE lesz bruttóban (lejár a 10. éve a telepítéstől számítva), * 2026 végére 20 401 db lesz. Ez már egy kisebb városnyi ember. A többiek nagyon komolyan el fognak gondolkodni azon, hogy érdemes-e pályázni vagy nem. Tényleg mindenkinek dobálni kell az adófizetői pénzt?Miközben a legegyszerűbb megoldás ordít:• visszaadni az éves szaldós elszámolást (amelyeknek gazdaságos műszaki működtetése a folyamatos eszköz avulás miatt is megszűnik)• megalkotni egy rugalmas elszámolási rendszert, amelyben a fogyasztó a saját maga által megtermelt villamosenergiát hasznosítja a saját közösségén belül,• a közösségi energia hatékony hasznosításával és az energiaközösségek létrehozásának támogatásával jelentős mértékben tudná támogatni a magyar közcélú villamosenergia hálózat stabil, kiszámítható működtetését (az un. menetrendezést is).S láss csodát: éppen ezeket a célokat is olvashatjuk a pályázati kiírásban! Ennyi. Semmi bűvészkedés, semmi drága pályázat, semmi hazárdjáték az inverterekkel, energiatárolókkal, ingatlanokkal. Korrekt és gyors. Ráadásul olcsóbb, mert az üzemeltetését az áramszolgáltató végzi cserében az áramszolgáltató szabályozni tudja, hogy melyik trafókörzetben melyik energiatárolóból mennyi áramot kell adnia a fogyasztóknak.De valamiért úgy tűnik, Magyarországon mindig a legdrágább, legbonyolultabb, leglassabb megoldást választjuk. S ehhez még az AB is asszisztál!Talán mert úgy „szebb”? Vagy mert így senki sem kérdezi meg, hogy mi értelme az egésznek?Fotó: YouTube ScreenShotA pályázat buktatóiról még nem is beszéltünk: * az áramszolgáltató műszakilag és gazdaságilag sokkal felkészültebb az üzemeltetésre, mint a lakossági ’laikus’ üzemeltető, * az akkut tűzvédelmi okokból nem teheted akárhová (üzemeltetés szempontjából ez egy un. ’veszélyes üzem’, s majd a biztosítók is megnézik, hogy milyen kockázatokat vállalnak azokra az ingatlanokra, amelyekben van energiatároló), * ha a régi kiviteleződ megszűnt, az új kivitelezőnek teljes felelősséget kell vállalnia a rendszeredért, ha hozzányúl az akku telepítése közben, * ami miatt előbb felülvizsgálni kell a teljes rendszert, * amit nem fizet ki a pályázat, * és a végén a potenciális pályázók háromnegyede simán kiszáll, mert kiderül, hogy jelentős önerő is kell a pályázathoz, * akik pedig pályáznak, azok írásban ahhoz is hozzájárulnak, hogy a FEAK Zrt.-n keresztül a magyar állam ellenszolgáltatás nélkül szerezze meg az inverter gyártókon keresztül azokat az adatokat, amelyekre a menetrendezéshez semmi szüksége, továbbá az áramszolgáltatóknál már léteznek ezek az adatok (csak nem azt akarják, hogy távolról lekapcsolhassa a magyar állam az invertereket?). A kivitelezők többségét pedig már a gondolattól is leveri a hideg veríték: egy újabb nehezen elszámolható állami program? A kivitelezők folyamatosan kapják a rossz híreket: + a kínai állam megszünteti a napelemek és az energiatárolók állami támogatását, ami áremelkedést okoz a piacon; + az iráni konfliktus miatti gazdasági folyamatok miatt ismét romlik a forint; + a pályázat állami lebonyolítója pedig még azt sem tudja megmondani, hogy a pályázati felületen mikor köthet szerződést a fogyasztó az által kiválasztott kivitelezővel, emiatt a kivitelező nem tudja megmondani a beszállítóinak, hogy melyik inverterből/energiatárolóból mennyit és mikorra rendeljen. A legviccesebb - vagy legszomorúbb? - részValaki tényleg azt gondolja, hogy a magyar napelemesek csak úgy, önszorgalomból nem gondolkodnának el a bruttó elszámolás választásán akkor, ha lenne hozzá korrekt elszámolási rendszer? Miért kell mindent csak kényszerrel, parancsszóval, kapkodással intézni? És miért nem kérdezik meg a szakmai szervezeteket?Czepek Gábor államtitkár folytatott egyeztetést a gyártókkal, a kivitelezőkkel, csak éppen a napelemes fogyasztók érdekeit képviselő szakmai egyesületet felejtette el meghívni az egyeztetésekre. Vajon miért?Tényleg ennyire nagy luxus lenne pár órát rászánni arra, hogy valaki olyannal beszéljenek, aki nem csak papíron ért hozzá?A végén az emberben megfogalmazódik a gyanú:Ez a hír tényleg a napelemesekről szól… vagy inkább a választási osztogatásról?Mert ha az utóbbi, akkor legalább ne nézzenek minket hülyének. Cui prodest? Kinek az érdeke mindez? Mert nem a magyar emberek érdeke, az elég egyértelmű. HANEM A MAGYAR KORMÁNY ÉRDEKE ÉS AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓK ÉRDEKE, MERT ÍGY SZABADULNAK MEG ATTÓL A FEJLESZTÉSI KÖLTSÉGTŐL, AMELYET NEM AKARNAK MEGFIZETNI. Nagy László – Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Adórendszerek – amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA
Koszi Ferenc | 01.18. 22:01
A civilizált újkori zsebtolvajlás prémium változata. Az ÁFA az az adó, amihez nem kell dolgoznod. Elég annyi, hogy a már adózott pénzedből veszel valamit.Minden kiflid egyik csücskét leharapja az állam.Az ÁFA hivatalos arca„Az Általános Forgalmi Adó egy többfázisú, nettó típusú adó, amelyet a termelés és forgalmazás minden szakaszában a hozzáadott érték után kell megfizetni. Magyarországon az ÁFA az állami bevételek egyik legfontosabb forrása. Alap kulcsa 27%, de léteznek kedvezményes, 5% és 18%-os kulcsok is. A fizetendő adót az adóalanyok havonta, negyedévente vagy évente vallják be, a vonatkozó szabályok szerint.”Guánó a gazdaság tetején Az ÁFA olyan, mint a guánó: minden szakaszban rárakódik egy újabb réteg. Először a termelő köteles ráépíteni az előállítási árra. Aztán a következő elosztó a magáét. Aztán a nagykereskedő. És végül a kiskereskedő. Mire hozzád ér, már egy méretes adógeológiai képződmény van a kupacon. A köztes szereplők csak a különbözetet fizetik meg – de te a végén az egészet. Te a végső fogyasztó vagy. Magyarán: a fő támogató, a mecénás. Ha akarod, ha nem. SZJA kontra ÁFA – az adófilozófia csapdáiIgazából kétféle iskola van adóterhelés és kedvezmény szempontból. Az egyik az SZJA dominanciáját preferálja, míg a másik az ÁFÁ-ét. Most már értjük – ha olvastad az SZJA cikket is –, hogy mit jelent ez.Az az állam, amelyik a munkabérek adójából kíván élni, az magasra tornázza a fizetéseket, és onnan húzza ki a közpénzt. Ezért alacsony ÁFÁval terheli a fogyasztást. A logika egyszerű: „dolgozz sokat, majd a fizetésedből lecsippentjük, ami kell”.A másik iskola ezzel szemben az ÁFÁ-t tartja nagyon magasan, és a munkabért terhelő adóból tud látszólagos kedvezményeket osztogatni a népszerűségért. A mechanizmus itt is átlátszó: „kapsz egy kis kedvezményt a fizetésed után, cserébe a kasszánál úgyis mindent visszaveszünk”. A trükk ugyanaz mindkét modellben: amit az egyik oldalon „odaadnak”, azt a másikon észrevétlenül visszahúzzák. A különbség csak annyi, hogy melyik kézzel törik le a kifli csücskét. A matematikus kérdezEzen a ponton elnézést kér a valahol megbújó matematikus. Felteszi a kérdést, amely valójában mindannyiunk torkában ott feszül: „Van annak legalább egy halvány esélye, hogy létezik olyan matematikai módszer, amivel ezt optimálisan lehet csinálni?” A válasz: van. De ez nem az a világ, ahol ilyet használni szokás.Az adórendszer evolúciója – a pénz papjaiA civilizáció története tele van jobbnál jobb, ötletesebbnél ötletesebb adóformákkal. A pénz istenségének felkent papjai évszázadok óta alkotják az újabb technikákat: célzott sarcok, ágazati csapdák, sávos szipolyozások, rétegre szabott adóhálók. Minden ugyanabba a cilinderbe kerül, de egyre gyakrabban fordul elő, hogy a nyuszi már nem nagyon bújik elő. És a fáradt valóságMost tegyük félre ezt az ízetlen tréfát. Közösségi pénzre szükség van. Egészségügyre, oktatásra, gyermekvédelemre, tömegközlekedésre, infrastruktúrára. És persze: űrprogramra, afrikai térítésre és keresztes hadjáratokra – a sor végtelen. Ez a közpénz. Ez az, amit közösen adtunk össze, hogy az életünk egy kicsit kényelmesebb, biztonságosabb, élhetőbb legyen. A baj csak akkor kezdődik, amikor elveszíti közpénz jellegét. Mert attól kezdve nem mi döntünk róla. És nem kérdeznek meg többé arról, hogy kinek a kiflijéből hány csücsköt harapjanak le. Fun fact – hol harap a legnagyobbat az állam? A világon a legmagasabb ÁFA-kulcsot ma is Magyarország tartja: 27%. Ez nem csak Európa-rekord, hanem világszinten is a dobogó legfelső foka. Ha lenne ÁFA-olimpia, Budapest rendezhetné a döntőt. A lista másik végén Kanada, ahol a szövetségi áfa 5%, Svájc, ahol a normál kulcs 8.1% és Japán áll, ahol mindössze 10%. Hongkong és Szingapúr gyakorlatilag ÁFA-mentes övezetek – ott a kifli teljes egészében a tiéd. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA Koszi Ferenc – Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Adórendszerek – ki fizeti a cechet? - SZJA
Koszi Ferenc | 01.12. 14:40
Az 5. és 6. részben a KÖZGÁZ alapok sorozatban az adórendszerek misztériumában merülünk el. A személyi jövedelemadóban – SZJA – amit azért fizetsz, mert dolgozol, és az általános forgalmi adóban – ÁFA – amit meg azért, mert elköltöd. Ebben a fejezetben a reflektorfény (és a bonckés) az SZJA-n van. Mert mi lehetne szebb, felemelőbb és magasztosabb annál, mint fizetni azért, hogy életben maradj?Az SZJA lelke – avagy ki harap bele a hamburgeredbe?Képzeld el, hogy megsütöd a világ legfinomabb hamburgerét. Dagasztod a tésztát, apróra vágod a húst – nem darálod, mert a minőség mindenek előtt –, gondosan megsütöd, rétegenként megépíted ezt a konyhai remekművet. Ott van előtted a tökéletes alkotás, már érzed a pirult vaj illatát, látod a szezámmagok ragyogását, és mielőtt az első harapást megtennéd, odalép egy idegen.Rád néz. Rád mosolyog. Majd egy jó nagy darabot lekanyarít a hamburgeredből, és szó nélkül elsétál. Ez az SZJA. Az SZJA kulcsokról rövidenAz egykulcsos rendszer – a Nagy Egyszerűség azt mondja: mindegy, mennyit keresel, mindenki ugyanazzal a kulccsal adózik. A kormány szerint ez: egyszerű, világos, átlátható, és ösztönzi a munkát. Azonban vannak olyan megátalkodottak akik ezt az ösztönző erőt nem átallják vitatni.De most nézzük a másik oldalt.A többkulcsos rendszer logikája: ha többet keresel – nagyobb százalékot fizess. Ez az elv a társadalmi igazságosságot próbálja szolgálni: akinek több jutott, többet is ad vissza. Arányosabb teherelosztás, több bevétel az államnak, kisebb jövedelmi különbségek ugyanakkor a magas kulcs visszafoghatja a munkakedvet, a szürkebér világát szépen felerősítheti, néha annyira bonyolult, hogy még a táblázatkezelő is sír tőle.Belekeveredünk, mint majom a házi cérnábaA legfőbb érv az egykulcsos adóelszámolás mellett az, hogy annyira egyszerű, hogy bárki ki tudja számolni.Ez bizony nem igaz.Mert az SZJA csak a legnagyobb tétel a dolgozók megsarcolásában. A kedvezmények, az elszámolások, a jóváírások, az egyéb szabályozók és a mindenhez is köthető levonások és fizetési kötelezettségek olyan bonyolulttá teszik az adók kiszámítását, hogy egy földi halandó inkább elkövet egy rituális seppukut, minthogy nekiálljon. A rendszerben az SZJA kulcs ugyan a legnagyobb, de a legegyszerűbb alkotóelem. Így számítási szempontból a legkevésbé bonyolító tényező. A vita mégis e körül zajlik késhegyig menően.A politikai matek csodájaA mai átdigitalizált világunkban a bonyolult számítás már okafogyottá vált. Ma a feltételek megkonstruálása a feladat – a többit a háttérben a gépek intézik, észrevehetetlenül, fénysebességgel.Mégis, hosszú ciklusokat töltenek a politikusok szerte a világon azzal, hogy egymást győzködik, „tudományos alapossággal”, óriási, egymást idéző és újrahasznosító tanulmányokkal, amelyeknek a felét senki nem érti, a másik felét meg kár volt leírni.Mindeközben csak azok maradnak ki ebből a harcból, akik tényleg dolgoznak – hogy legyen miből fenntartani a nagy nemzeti matekórát. Ők azok, akik a fejük fölött zajló vitákhoz maximum annyiban járulnak hozzá, hogy az ő jövedelmükre hivatkoznak, az ő adóforintjaikkal dobálóznak, és az ő érdekükben tépik a hajukat. Olyan emberek, akik közben gyakran maguk nem adóznak. Sőt: nem ritka, hogy éppen a leggazdagabbak kapnak adómentességet, valamilyen érezhetően absztrakt, légies háttérfilozófiai megfontolás miatt. És így születik meg újra és újra a politikai matek csodája: ahol a számoknak nincs matematikai, csak ideológiai értékük.Kihez húz az állam szíve?Mostanra már világos, hogy az SZJA nem pusztán számítás, hanem érzelmi térkép. Egyfajta állami szeretetmátrix, ahol szépen kirajzolódik, kit mennyire ölel magához a rendszer.Az egykulcsos SZJA számítás a magas jövedelműeknek kedvez. Nekik arányosan kevesebbet kell odaadniuk a hamburgerükből, és ez szépen segíti őket abban, hogy a holnapi hamburgerüket már wagyu marhából süssék. A többkulcsos rendszer ezzel szemben elsimítaná a nagy jövedelmi különbségeket, vagy legalábbis egy kicsit közelebb hozná egymáshoz az adóterheket. Mert lehetne akár sok kulcs is – annyi, amennyitől a táblázatkezelő is megvakarja a fejét –, de az elmélet lényege mindig ugyanaz: akinek több jutott, az többet adjon vissza.Döntsd el te. Hogy melyik az igazságosabb?A számítást ne féltsd – az majd menni fog. A rendszer úgyis kiszámolja neked. A kérdés nem az, hogy mennyi az adó, hanem hogy kinek írják a szabályokat.Fun fact – az SZJA abszurditásának világrekordjaA svéd adórendszer egykor olyan progresszív volt, hogy az ország egyik legismertebb írónője, Astrid Lindgren (Harisnyás Pippi anyja), egyszer 102%-os marginális adókulcsot kapott.Ez azt jelenti, hogy minden plusz keresett korona után többet kellett volna befizetnie, mint amennyit keresett.Lindgren nem csinált belőle nagy ügyet – csak írt róla egy mesét. A Pomperipossa adómeséje című szatíra akkora botrányt kavart, hogy a svéd kormány kénytelen volt törvényt módosítani.A mese tehát szó szerint megváltoztatta a világ egyik legfejlettebb adórendszerét. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció
Államadósság – a nemzet hitelkártyája
Koszi Ferenc | 01.10. 13:30
Amikor az „államadósság” szó hallatán összerándul a gyomrod, mert hirtelen rád szakad az érzés: a saját adósságaid még el sem fogytak, erre meg az ország terhét is cipelned kell – akkor jó helyen jársz. A hitelkártyád tortúrája még élénken él benned, és megfogadtad: soha többé. Párás szemmel nézed, ahogy a kormány ilyenkor pont azt teszi, amit te már soha – tovább növeli a hiányt, és ezzel az államadósságot. Neked.Mi is az államadósság?Az államadósság egyszerűen fogalmazva: az ország tartozása. Minden forint, amit a kormány elköltött, de nem volt rá fedezet – így hitelből oldotta meg. Ezt általában úgy teremtik elő, hogy állampapírt bocsátanak ki, vagy hitelt vesznek fel belföldi és külföldi hitelezőktől. Az adósság nem egyetlen „számla”, hanem az államháztartás teljes terhe: a központi költségvetésé, az önkormányzatoké, és a kormányzati szektor egyéb szereplőié. A lényeg: amikor az állam többet költ, mint amennyi bevétele van → nő az adósság. Ezt hívjuk költségvetési hiánynak. Ha a hiány tartós, az adósság is az lesz. És ekkor bekúszik a képbe a GDP, és elkezdjük az államadósságot GDP-arányosan figyelni. Mivan? A zavar már tetőzik. Még ezt az adósságot is el kell osztani a GDP-vel – ami egy teljesen pontatlan szám?A kaotikus, mégis szükséges mutatóAz államadósság és a GDP kapcsolata olyan, mintha egy hurrikánban próbálnánk papírsárkányt irányítani: elméletben egyszerű, a gyakorlatban minden pillanatban máshova csapódik. Ingatag, dülöngélő, hektikus mutató ez, amely mégis ott trónol minden gazdasági elemzés élén – mert nincs jobb, csak pontosabb illúziók.Koszi Ferenc - AI illusztrációA számok ráadásul hajlamosak önálló életre kelni. Elég, ha a GDP visszazuhan, és máris nagyobbnak tűnik az adósság, pedig egy fillérrel sem költött többet az állam – csak kisebb lett a torta, amin osztozunk. A másik oldalon néha az adósság nő, de a GDP gyorsabb növekedése szépen elfedi, mintha takarót húzna a hiányra: a grafikon mosolyog, te meg vakarod a fejed. Ehhez jön, hogy maga a GDP is egy pontatlan, torz távcső, amin keresztül próbáljuk belőni, mekkora a szakadék. És közben az államadósság sem marad nyugton: kamatok, új hitelek, törlesztések, átvariálások – mintha futó szőnyegen próbálnál egy tál levest egyensúlyozni.Káosz? Abszolút. Szükséges? Sajnos igen. Működik? Meglepő módon néha. De legalább van min szörnyülködni – és legalább már érted, mit nézel, amikor a szomszéd csak bólogat. Miért baj, ha magas? És miért baj, ha rosszul mérjük?Ha az adósság magas, nő a kamatteher (több pénz megy el a semmibe), romlik a hitelesség (a befektetők drágábban adnak kölcsönt), és kevesebb marad oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra – vagyis mindarra, amitől élhetőbb lenne az ország.Ez nem makró, hanem mikro: a te életedben csapódik le. A gond nem csak a szám maga, hanem az átlátszatlanság. Ha a GDP torz, a költségvetés fedett, és az adósság aránya politikai fegyver, akkor az állampolgár sötét szobában matat – miközben mások döntik el, mekkora lesz a következő generáció terhe. A felelős államadósság-kezelés azt jelenti, hogy nem hiányból élünk, nem a jövő terhére költekezünk, és nem hazudunk a számokkal. A jól kezelt államadósság olyan, mint a diéta: fájdalmas, lassú, de nincs nélküle egészség.Záró gondolatAz államadósság nem ördögtől való. A baj ott kezdődik, amikor nem tudjuk, mire költik, vagy amikor a hiány nem egyszeri eszköz, hanem uralkodó szemlélet. Ahogy a családi kasszában, úgy az országban is: ha többet költünk, mint amennyi bevételünk van, annak mindig ára lesz. A kérdés csak az, ki fizeti a révészt? És csak reménykedhetünk, hogy nem a Styx-en hajózunk, és nem Kharón a csónakos. Fun fact:Japán államadóssága a GDP 260%-a – papíron ez horrorisztikus, a világ egyik legmagasabb adósságrátája. Ennek ellenére Japán gazdasága nem omlott össze, mert az adósság túlnyomó része belföldi kézben van, stabil, kiszámítható rendszerben, és az ország hatalmas megtakarítási kultúrával rendelkezik. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? A sorozat további részei: 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció
GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem?
Koszi Ferenc | 2025.12.27. 04:30
Az infláció megmutatja, hogyan fogy a pénzed, a vásárlói kosár megmutatja, mire megy el. A GDP pedig azt állítja, hogy ettől mind jól vagyunk. A három közül mégis a GDP a leghangosabb — pedig pont az élet lényegét hallgatja el. Azt mondják GDPHa égnek áll a hajad, amikor meghallod, hogy „nőtt a GDP, tehát jól élünk”, akkor jó helyen jársz itt. Mert valahogy az az érzésünk, hogy termelünk, hajtunk, szolgáltatunk — csak azért, hogy termelhessünk, hajthassunk és szolgáltathassunk. Mintha a gazdaság csak azt kérdezné: „mennyi jött be?”, azt viszont soha, hogy „hogy vagy?”.Mire való a GDP?A GDP — bruttó hazai termék — első ránézésre egyszerű: megmutatja, mennyi értéket termeltünk egy év alatt. Összeadja, hogy mennyit költött a lakosság, mennyit ruháztak be a vállalatok, mennyit költött az állam, és mennyit adtunk el külföldre (mínusz amit onnan vettünk). Mintha egy nagy szatócs boltban lennénk. Ez a szám jelzi, hogy a gazdaság épp erősödik vagy gyengül, növekszik vagy zsugorodik. A kormányok, jegybankok és elemzők szeme is ezen a mutatón van: a GDP a modern gazdaságpolitika egyik fő iránytűje.Mire nem való a GDP?A gond nem az, hogy számoljuk. A gond az, amit nem számolunk. A GDP-t nem érdekli a házimunka, az önkéntesség, a gyereknevelés, a nagyszülők gondozása, a háztáji termelés vagy az ingyenes tartalmak. Minden, ami nem kerül számlára, a GDP szerint egyszerűen nem létezik — pedig ez a társadalmi lét alapja. Nem méri azt sem, hogy közben mi fogy el: az erdő, a termőföld, a tiszta víz, a levegő vagy épp a biológiai sokféleség. A GDP szemében az is növekedés, ha egy várost újjáépítünk egy természeti katasztrófa után, ha nő a gyógyszerkiadás a betegségek miatt, vagy ha palackos vizet kell vásárolni, mert már nem iható a csapvíz. A pénzmozgás nő — az életminőség nem feltétlenül.A GDP nem mutatja meg az egyenlőtlenséget sem. Lehet magas egy ország GDP-je úgy is, hogy a lakói nagy része szegény marad, és minden növekedés a felső rétegek zsebében csapódik le. A statisztika azt mondja: „sikeresek vagyunk”, miközben rengetegen egyre nehezebben élnek.És ott van az árnyék-gazdaság is: ami illegálisan működik, az vagy nincs benne, vagy torzítja a valós képet — országonként attól függően, mennyit vallanak be belőle. Így a szám gyakran inkább becslés, mint tükör. A GDP tehát fontos, de veszélyesen szűk mutató: megmutatja, mennyit termeltünk, de azt már nem, mennyit vesztettünk közben. A tanulságA GDP jó esetben iránytű — rossz esetben szemfényvesztés. Megmutatja a számokat, de érzéketlen az életünk dolgaival szemben. Azt mondja: növekszünk. Te pedig azt érzed: fáradsz. A statisztika elégedett, a társadalom nem biztos. Pedig lenne jobb megoldás. Léteznek tágabb, emberközelibb mutatók, amelyek a jólétet, a környezet állapotát, az egyenlőtlenségeket és a fenntarthatóságot is mérik. De itt jön a legfontosabb kérdés: kinek az érdeke? Cui prodest? A rendszer alapja és fokmérője évtizedek óta a GDP — és aki ebből profitál, annak nincs oka változtatni rajta.Robert F. Kennedy szavaival: „A GDP mindent mér, kivéve azt, ami az életet érdemessé teszi.” És ahogy Simone de Beauvoir ironikusan megjegyezte: „Ami jó az életben, az vagy hízlal, vagy erkölcstelen.” Ha egyszer felismerjük, hogy a növekedés önmagában nem cél, csak eszköz, akkor talán nem a GDP lesz a boldogság mércéje — hanem az élet minősége maga.Fun fact:2014-ben az Európai Unió előírta, hogy a tagállamoknak a GDP-be bele kell számolniuk az illegális, de gazdasági értéket termelő tevékenységeket is: prostitúciót, drogfogyasztást és a csempészet bizonyos formáit.Így fordulhatott elő, hogy több ország GDP-je egyik évről a másikra látványosan „javult”, anélkül hogy bárki ténylegesen jobban élt volna — csak belekalkulálták a bűnözés bevételeit. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig A sorozat további részei: 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció
Elhallgatott határvédelem – Orbáni migráció 8.0
Soros-mumus – Orbáni migráció 7.0
dr. Gaál Lóránt | 08.09. 22:52
Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től – A félelem politikai fegyverré válik2017-ben az Európai Unió folytatta a migrációs válság kezelésére irányuló intézkedéseit. Közös nyilatkozatok születtek a határvédelemről, az embercsempészet felszámolásáról, sőt pénzügyi eszközök létrehozásáról is döntés született. Magyarország kormányzati kommunikációjában azonban mindebből alig jelent meg valami. A közbeszédet egyetlen üzenet uralta: a migráció veszélyt jelent. De hogyan válhat a politikai propaganda ismétlése révén 'valósággá' az, ami a tények szintjén árnyaltabb képet mutat?Elhallgatás és hazug narratívaAz uniós vezetők sorra hozták a döntéseket a migráció kezeléséről. A máltai nyilatkozat, Donald Tusk szavai és az Európai Tanács következtetései egyértelművé tették: a közös cél a külső határok védelme, az illegális áramlások megfékezése és egy új menekültügyi rendszer kialakítása. Orbán Viktor és kormánya ezek közül sokkal egyetértett, de a nyilvánosság előtt ezeket elhallgatta. Ehelyett a riogatás maradt a központban, mintha kizárólag az EU és a 'brüsszeli elit' állna szemben a magyarokkal.Kvótaper és politikai reakció: Amikor Magyarország elvesztette a kvótaperként ismert jogi eljárást, a kormány reakciója újfent a félelemkeltés irányába tolódott. Szijjártó Péter külügyminiszter az ítéletet 'felháborítónak és felelőtlennek' nevezte, és azt állította, hogy az EU a nemzetek felett akar hatalmat gyakorolni. Csakhogy az ítélet valójában nem erről szólt. Ez is jól mutatja, miként lehet a jogi tényekből politikai fegyvert kovácsolni.A Soros-terv árnyékában:2017-ben teljes erővel zajlott a 'Soros-tervezés'. Orbán Viktor a Kossuth rádióban kijelentette: Soros György megvette Brüsszelt, és az unió az ő tervét hajtja végre. A narratíva egyszerű volt: Soros és a brüsszeli elit szemben áll Magyarországgal. Ez a leegyszerűsített dichotómia rendkívül hatékony eszköznek bizonyult a közvélemény befolyásolásában. Álságos kommunikáció és fenyegetés:A hivatalos statisztikák szerint a migrációs nyomás a 2015-ös csúcs után jelentősen csökkent. Ez a csökkenés elsősorban az uniós intézkedéseknek volt köszönhető, nem pedig a magyar kormány különálló politikájának. Mindez azonban háttérbe szorult a hazai kommunikációban, mert nem illett a folyamatos fenyegetés narratívájába.Rövid, egyszerűen megfogalmazott, állandóan ismételt hazugságok:A propaganda logikája egyszerű: ha sokszor ismétlünk valamit, előbb-utóbb elhiszik. A magyar kormány a migráció témáját olyan erővel használta belpolitikai fegyverként, hogy a félelem maga vált a mindennapok részévé. Az ismételt üzenetek felülírták a tényeket, és egy alternatív valóságot teremtettek. A történet tanulsága világos: ha a közbeszédet a félelem uralja, előbb-utóbb társadalmi normává válik az, amit eredetileg politikai fegyverként használtak. Ezért nem csak a politikusok, hanem mi, állampolgárok is felelősek vagyunk: hiszünk-e vakon az ismételt üzeneteknek, vagy hajlandók vagyunk utánajárni a tényeknek. Mert ha sokat mondják, valóban elhisszük – de rajtunk múlik, hogy kell-e hinnünk. Menyhárt Tamara- Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció További részleteket Gaál Lóránt “Ha sokat mondják, elhisszük?” című sorozatában olvashatnak. ---------------------------------------- 2017. évben folytatódott a migráció elleni küzdelem az unióban. 2017 februárjában az EU állam- és kormányfőinek informális találkozójára került sor Máltán. A vezetők megállapodtak a Líbiából Olaszországba irányuló illegális migránsáradat megfékezését célzó intézkedésekben és közösen elfogadtak egy ezzel kapcsolatos nyilatkozatot. Ez gyakorlatilag Líbia vonatkozásában a migrációs áramlások csökkentéséről, az embercsempészet felszámolásáról, az életek megmentéséről, illetve a líbiai hatóságokkal történő együttműködésről szólt. 2017. június 22-23 napokon az Európai Tanács következtetéseket fogadott el, melyben többek között kifejtik, hogy az „Európai Tanács továbbra is elkötelezetten kiáll a migrációra, az illegális áramlások megfékezése és megelőzése céljából a külső határokon végzett tényleges ellenőrzésekre, és a közös európai menekültügyi rendszer reformjára vonatkozó átfogó uniós megközelítés, valamint az EU–Törökország nyilatkozat teljes körű, minden aspektusra és minden tagállamra kiterjedő, megkülönböztetéstől mentes végrehajtása mellett.” (https://www.consilium.europa.eu/media/23972/22-23-euco-final-conclusions-hu.pdf). 2017. október 19-20 napokon az EU tagállami vezetők többek között megállapodtak abban is, hogy a dublini rendszer reformjáról szóló tárgyalásokat folytatni kell. 2017. december 14-15 napokon tartott uniós vezetői tanácskozáson ismételten áttekintették az EU tagállami vezetők az EU migrációs politikáját. Az ülés után Donald Tusk az alábbi nyilatkozatot tette: „A migrációról tegnap folytatott megbeszélésünk megerősítette a kitűzött célok hierarchiáját: első helyen áll a területünk és külső határaink védelme, valamint az illegális migráció megfékezése. Két kérdést tettem fel a vezetőknek, és alapvetően fontosnak tartom az ezekre kapott válaszokat. Elsőként azt kérdeztem, hogy a következő többéves pénzügyi keretben szükséges-e létrehozni egy kifejezetten az illegális migráció megfékezésére szolgáló pénzügyi eszközt. A válasz egyhangú igen volt. A februári ülésünkön fogjuk megtárgyalni, hogy miképpen kapjon az új eszköz kiemelt helyet a többéves pénzügyi keretben. A második kérdésem a dublini rendelet reformjára vonatkozott, a kötelező kvóták kérdésével együtt. A válasz ebben az esetben is kedvező volt, a vezetők készek konszenzus alapján együttműködni.” (https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2017/12/15/remarks-by-president-donald-tusk-on-the-european-council-meetings-on-14-and-15-december-2017/). A sorozat 5. részében bemutattuk azt, hogy a Tanács által a 2015/1601 számon hozott, az EU Bírósága előtt megtámadott határozattal kapcsolatban indított pert hogyan bukta el Magyarország. A kormány és a Fidesz-Kdnp pártszövetség perrel kapcsolatos reakciói alapján elmondható, hogy az nem szegte kedvét a kormánynak, továbbra is egy dologra koncentrálva riogatta tovább az embereket. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter például úgy reagált, hogy „Az Európai Bíróság ítélete felháborító és egyúttal felelőtlen is, veszélyezteti egész Európa biztonságát és jövőjét, és mindenképpen ellentétes az európai nemzetek érdekeivel ”, továbbá kijelentette, hogy „nyíltan legitimálja az Európai Bizottság joghatóságát és hatalmát a tagállamok helyett és felett, ami elfogadhatatlan, mert semmiféle hatalma nem lehet a nemzetek felett.” Szijjártó szerint a politika megerőszakolta a jogot és az európai értékeket. Az nem világos, hogy a külgazdasági és külügyminiszter az ítélet kapcsán hogyan és milyen alapon gondolta azt, hogy az Európai Bizottság joghatósága tagállamok helyett és felett áll, amikor az EU Bíróságának az ítélete ezt nem állapította meg. Arról már nem is beszélve, hogy Magyarország – Szlovákiával karöltve – a Tanács határozatát támadta meg az EU Bíróságán nem pedig az Európai Bizottság bármely döntését! Biztos emlékszünk még rá hogy, 2017-ben még javában zajlott a „Sorosozás” és ami által azt az „átkozott” Brüsszelt is sikerült összesorosozni. Orbán 2017. október 6-án a Kossuth rádió „180” perc című műsorában kijelentette, hogy: „Nem vagyunk balekok, ez egy ország komoly emberekkel, komoly történelemmel, horribile dictu: komoly kormánnyal, akinek az a dolga, hogy megértse, hogy mi zajlik. S mi megértjük, hogy mi zajlik. Soros György embereket vásárolt, szervezeteket vásárolt, a tenyeréből eteti őket, Brüsszel a befolyása alatt áll, és a bevándorlás nevű ügyben az ő tervét hajtja végre a brüsszeli gépezet. Le akarják bontani a kerítést, be akarják engedni milliószámra a bevándorlókat, és kötelezően szét akarják őket osztani. Aki pedig nem engedelmeskedik, azt meg akarják büntetni. Hát ezt nem látja?” Mit mutatnak a számok?(https://www.consilium.europa.eu/hu/infographics/migration-flows-to-europe/#0) A Nyugat-balkáni útvonalon az alábbi adatok állnak rendelkezésre:(https://www.consilium.europa.eu/hu/infographics/western-balkans-migration-route/) Látható, hogy a kormányzati kommunikáció semmit nem változott, tulajdonképpen folytatódott az a fajta kampány, ami kizárólag az illegális migrációval történő riogatásra összpontosult, minden más EU-s intézkedés közlése nélkül, ráadásul úgy, hogy bizonyos intézkedésekkel (pl.: illegális migráció megfékezésére szolgáló pénzügyi eszköz létrehozása) Orbán is egyetértett. Egyébként a grafikonokon látható, hogy a migrációs nyomás a 2015 évihez képest jelentősen csökkent (igaz és sajnos nem szűnt meg), ami nem feltétlen Orbán Viktornak, hanem inkább az EU intézkedéseinek volt köszönhető. dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Kamu népszavazás – Orbáni migráció 6.0
dr. Gaál Lóránt | 07.06. 12:06
Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től – A népszavazás illúziói – avagy hogyan hitette el a kormány, hogy Brüsszelt meg lehet állítani? Az Európai Unió 2015–2016-ban számos intézkedést hozott a migráció kezelésére: közös határvédelem, szükséghelyzeti támogatás, menekültügyi reformok. Ezekről a magyar nyilvánosság azonban alig értesült. Erre a hiányos információs közegre épített a kormány, amikor népszavazást indítványozott. 2016 őszén Magyarország újra a politikai kommunikáció középpontjába került. Az október 2-án megtartott népszavazás egyszerre volt látványos politikai eszköz és ügyesen felépített kampányfogás, amelynek legfőbb célja nem az Európai Unió döntéshozatalának befolyásolása, hanem a hazai választópolgárok mozgósítása volt.A kormány azt próbálta elérni, hogy a magyar emberek azt higgyék: egyetlen „igen” vagy „nem” szavazattal megállíthatják az Uniót. De valóban erről volt szó? A kormányzati kommunikáció kizárólag az illegális migráció rémképére épült, és teljesen elhallgatta, hogy Brüsszel közben valós, kézzelfogható döntéseket hozott. Ehelyett egyetlen, leegyszerűsített kérdés került a szavazólapra: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Ez a kérdés önmagában megtévesztő volt. Jogilag ugyanis az EU döntéseit egyetlen tagállami népszavazás sem írhatja felül. A kormány azonban politikai fegyvert kovácsolt belőle: a népszavazást „a legjobb eszköznek” állították be Brüsszel ellen. Orbán Viktor és társai drámai kijelentésekkel fokozták a tétet: „a küllők közé tehetjük a botot” – hangzott a kampány egyik legerősebb mondata. A valóság azonban más volt. Az uniós döntéshozatal folyt tovább, a “kötelező kvóta” ügyében az Európai Bíróság Magyarország keresetét elutasította, és Brüsszel közben egyre komplexebb, összehangoltabb válaszokat keresett a migráció kezelésére. Kötelező a kvóta? - Forrás: Melczer Zsolt Ai illusztrációAz országban mégis az a kép alakult ki, mintha a magyar kormány népszavazása maga lenne a bástya, amely megóvja a nemzetet a „külső erőkkel” szemben. A történet tanulsága, hogy a népszavazás sokkal inkább a belpolitikai erődemonstráció eszköze volt, mintsem valódi befolyás az uniós folyamatokra. A Fidesz–KDNP kommunikációs stratégiája rövid távon zseniálisnak bizonyult: sikerült egy olyan ügy köré tömöríteni a tábort, amely érzelmi alapon könnyen mozgósított. Hosszú távon viszont Magyarország megbízhatóságát és hitelességét gyengítette az uniós asztaloknál. A 2016-os népszavazás sokkal inkább emlékeztetett egy politikai színházi előadásra, mint valódi demokratikus eszközre. Az illúzió azonban hatásos volt: ha sokszor mondják, el is hisszük. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt Ai illusztráció További részleteket Gaál Lóránt “Ha sokat mondják, elhisszük?” című sorozatában olvashatnak. ---------------------------------------- Az előző részből megtudhattuk, hogy a magyar kormány által, a Tanács 2015/1601 számon hozott határozatának megtámadására irányuló keresetét az Európai Unió Bírósága elutasította. A kereset benyújtása előtt és az ítélet meghozatala (2015. december-2017. szeptember) között eltelt idő alatt is folyamatosak voltak a migrációval kapcsolatos EU-s egyeztető fórumok (pl.: Bel-és Igazságügyi Tanács (2015. október 9., november 9., Külügyek Tanácsa (2015. október 12., Európai Tanács 2015.október 15., 2016. február 18-19.). Természetesen az EU-n belüli fórumokon kívül zajlottak az EU és az EU-n kívüli országok közötti, migrációs problémák megoldására irányuló tárgyalások is (2015. november 11-12. vallettai migrációs csúcstalálkozó, amelyen az európai és az afrikai állam- és kormányfők vettek részt, vagy a 2015. november 29-i brüsszeli találkozó az európai állam- és kormányfők valamint Törökország között, vagy a 2016. március 7-én szintén). 2015. október 25-én egy újabb brüsszeli csúcstalálkozó, amelyen Albánia, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Németország, Görögország, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovénia vezetői egy 17 pontból álló cselekvési tervben állapodtak meg. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke szerint „a szomszédoknak együtt kell működniük, nem pedig egymás ellen”. Ezen utóbbi találkozó előtt Orbán Viktor ezt nyilatkozta, „A nyugat-balkáni migrációs útvonal már nem érinti Magyarországot, ezért már csak megfigyelőként vesz részt az erről szervezett csúcstalálkozón." Az említett időszakban az Unió az új javaslatok letételével, illetve rendeletek megalkotásával a migráció egységes kezelése felé vezető irányokat vett fel, Orbán meg népszavazást kezdeményezett.Európa külső határainak védelme érdekében az Európai Bizottság 2015. decemberében, Európai Határ- és Parti Őrség létrehozására tett javaslatot , melynek eredményeként 2016. szeptember 14-én megszületett az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete. Ennek értelmében a határok védelme továbbra is nemzeti hatáskörben marad, viszont előírja, hogy az integrált határigazgatásra vonatkozóan saját nemzeti stratégiát kell kialakítani, melynek összhangban kell állnia az említett rendelettel. A dekrétum bővítette a Frontex hatáskörét. Migrációs áramlatok nyomon követése és az integrált határigazgatás minden vonatkozását lefedő kockázatelemzés, sebezhetőségi értékelés készítés, technikai és műveleti segítségnyújtás, európai határ- és partvédelmi csapatok – többek között egy gyorsreagálású állomány – létrehozása és bevetése, visszaküldési műveletek koordinálása és szervezése, stb.2016. március 15-én a Tanács megalkotta az Unión belül szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról szóló 2016/369 számú rendeletét.Ennek alkalmazásával lehetőség nyílik a már bekövetkezett vagy várhatóan bekövetkező, természeti vagy ember által okozott katasztrófa esetén (pl.: nukleáris balesetek, terrortámadás vagy járvány esetén is aktiválható) szükséghelyzeti támogatás igénybevételére. Katasztrófahelyzet esetén a Bizottság javaslatot tesz a Tanács felé, amely határozatot hoz a nyújtandó szükséghelyzeti támogatás működésbe léptetéséről. A rendelet a hatálybalépésétől számított három évre biztosítja a szükséghelyzeti támogatást a migránsok Unióba áramlásával összefüggésben is.A Bizottság 2016. július 13-án, közös európai menekültügyi rendszer reformja vonatkozásában javaslatokat terjesztett elő. A javaslatok célja többek között a menedékjogi eljárások egyszerűsítése, egyértelműsítése és lerövidítése, közös garanciák a menedékkérők számára, valamint szigorúbb szabályok biztosítása a visszaélések elleni küzdelem érdekében. Biztonságos országokra vonatkozó szabályok harmonizálása, az elismerési arányok és a védelem formáinak nagyobb konvergenciája, szigorúbb szabályok a másodlagos mozgások szankcionálására. A javaslatcsomag kapcsán felmerült kérdések tekintetében „gyakran ismételt kérdések” alatt több érdemi magyarázat is található. Ahogy látható volt – az egyébként példálózó jelleggel felsorolt Uniós intézkedésekből, a közös szervek igyekeztek a migráció visszaszorítása érdekében elfogadott stratégia mentén, annak végrehajtása iránt intézkedni. Magyarországon nem, vagy csak nagyon keveset lehetett hallani ezekről az EU-s intézkedésekről. Viszont 2016. október 2-án egy népszavazás történt a migráció kapcsán, ami egyértelműen egy politikai jellegű – és egyébként megtévesztésen alapuló – kérdésre egyszerűsítette a migrációs problémát. A kérdés így hangzott: Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? A népszavazás eredménye - Forrás: https://www.valasztas.huA népszavazás kiírása egyébként nem volt előzmény nélküli. A Jobbik és egy magánszemély népszavazást akart a kérdés kapcsán. A Jobbiké politikai akció maradt, a magánszemély pedig visszavonta a népszavazási kezdeményezését. A kormány által benyújtott népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette. Tekintettel arra, hogy a kezdeményezéssel szemben négy felülvizsgálati kérelemet is benyújtottak, a kormány kérdése a Kúriát is megjárta. Mivel a Kúria nem tekintette tiltott tárgykörbe tartozónak a kérdést így jöhetett a népszavazás. A népszavazás az érvényességi küszöböt nem haladta meg. Kormányzati kommunikáció szokás szerint kizárólag az illegális migráció említésére terjedt ki ahogy azt már fentebb kifejtettük - az EU által tett intézkedések említése nélkül. Kormányzati és Fidesz-Kdnp-s kommunikáció: 2016. május 1-jén a Hirado.hu-n ezzel a felütéssel jelent meg Orbán Viktor nyilatkozata. „Senki nem kényszerítheti Magyarországot arra, hogy migránsokat fogadjon be!". Ezt a miniszterelnök az Expresso című portugál lapnak adott interjúban jelentette ki." Itt jelent megj az is, hogy „Orbán Viktor nem tart attól, hogy az unió szankcionálja Magyarországot, mert az EU nem a Szovjetunió. Hozzáfűzte: az unió alaptörvénye kimondja, hogy minden, az alkotmányos identitásra vonatkozó döntés a tagállamok hatáskörébe tartozik, tehát, ha egy kötelező kvótarendszert akarnak bevezetni, meg kell változtatniuk ezt a jogszabályt . Azt érdemes tisztázni, hogy az Európai Uniónak nincs alaptörvénye! „Új szakaszba lép a kormány népszavazási kampánya, a hirdetések központi üzenete az lesz, hogy „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét, szavazzunk nemmel!”, mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.” „A népszavazás a legjobb eszköz Brüsszel elhibázott migránspolitikája ellen." Ágh Péter Fidesz-politikus (Vas Népe, 2016. július 25.). "A népszavazás olyan erős mandátumot ad a magyar kormánynak, amit Brüsszel nem hagyhat figyelmen kívül." Kósa Lajos Fidesz-politikus (Magyar Idők, 2016.szeptember 7.). "A mi esélyünk most, hogy a népszavazással a küllők közé tegyük a botot." Orbán Viktor miniszterelnök (PestiSrácok.hu, 2016. szeptember 10.)” Összefoglalva elmondható, hogy a valós helyzet nem került felvázolásra. A kormány megpróbálta elhitetni, hogy egy magyarországi népszavazással meg lehet változtatni az EU döntéseit. Tulajdonképpen nem történt más, mint politikailag - természetesen csak hazai viszonylatban - zseniálisat húzott a Fidesz-Kdnp pártszövetség, viszont jogi értelemben és tagállamok közötti kapcsolatok terén, óriásit bukott. dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Félelemgyár – Orbáni migráció 5.0
dr. Gaál Lóránt | 06.07. 11:48
Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től – Politikai kommunikáció - kontra valóságA közéletben a legnagyobb hatalom nem mindig a törvények, a rendeletek vagy a bírósági ítéletek kezében van, hanem a szavakéban. Az ismétlés, a félelemkeltés, a leegyszerűsítés sokszor erősebb, mint a száraz tények. A migráció 2015-ös európai válsága körül kibontakozó magyar kormányzati kommunikáció iskolapéldája ennek a jelenségnek. A kérdés nemcsak politikai, hanem társadalmi is: mennyire vagyunk hajlandók szembesülni a valósággal, és mennyire engedjük, hogy a félelem vezessen bennünket?Az uniós döntések és a magyar fordulat Az Európai Tanács 2015 júniusában egyértelmű álláspontra jutott: a menekültválság kezeléséhez közös megoldásokra van szükség. A tagállamok vezetői – köztük Orbán Viktor is – egyetértettek abban, hogy a migránsok áthelyezése, visszatérése, valamint a tranzitországokkal való együttműködés kulcsfontosságú. A júliusi ülésen konszenzussal döntöttek Görögországból és Olaszországból történő 40 ezer menekült áthelyezéséről, és ebben Magyarország is részt vett, Pintér Sándor belügyminiszter képviseletével. A fordulat csak ezután következett. A kormány kommunikációjában a migrációt, a bevándorlást és a terrorizmust összemosta, „Brüsszel” pedig ellenséggé vált. A menekültek ügye többé nem nemzetközi szolidaritási kérdésként jelent meg, hanem a magyar szuverenitás elleni támadásként. A valóság és a belpolitikai narratíva közötti szakadék innentől kezdve egyre mélyült. A jogi küzdelem és a bírósági ítélet A magyar kormány a Tanács 2015/1601 számú határozatát az Európai Unió Bírósága előtt támadta meg. Érvei széles skálán mozogtak: eljárási szabálytalanságra, a jogbiztonság sérelmére, a szükségesség és arányosság elvének megsértésére hivatkoztak. A perben Szlovákia, és mint beavatkozó Lengyelország is Magyarország mellé állt, míg több uniós tagállam és maga az Európai Bizottság az alperesi oldalt támogatta. A Bíróság végül egyértelmű ítéletet hozott: a magyar és szlovák keresetet teljes egészében elutasította. Kimondta, hogy a Tanács jogszerűen járt el, a határozat összhangban áll az uniós joggal, és a szolidaritás elve kötelező minden tagállam számára. Különösen hangsúlyozta, hogy a terhek megosztása az EU működésének alapja, és Magyarország nem tudta bizonyítani, hogy aránytalan teher nehezedett volna rá. Jogilag tehát vereség érte Magyarországot. Ám politikailag más volt a helyzet. A kormány számára a kudarc is munícióvá vált. A brüsszeli bíróság döntése újabb bizonyítékként szolgált arra a narratívára, hogy az EU „bürokratái” a magyar emberek érdekei ellen dolgoznak. Így a kormány folytathatta a „harcot Brüsszellel szemben”, miközben a társadalomban elmélyült a félelem és a bizalmatlanság. Ez a stratégia rövid távon rendkívül hatékony. A választók jelentős része nem követi nyomon a bírósági ítéletek részleteit, de érzékeny a félelemkeltő üzenetekre. A politikai kommunikáció tehát felülírta a tényeket, és a kudarc valójában sikernek tűnhetett. Vonuló tömeg - Forrás: Melczer Zsolt Ai illusztrációA propaganda társadalmi ára A történet legnagyobb tanulsága nem is jogi vagy politikai, hanem társadalmi. A közvélemény számára a tények helyét átvették az ismételt üzenetek: „a migráció veszély”, „Brüsszel ellenség”, „a kormány megvéd”. Ha sokszor halljuk, elhisszük – és ezzel a propaganda elérte célját. Csakhogy a félelemre épített közbeszéd hosszú távon romboló hatású. Egyrészt torz képet ad a valóságról: a menekültválság összetett problémáját szándékosan leegyszerűsíti, elhallgatva a közös európai erőfeszítéseket. Másrészt gyengíti a társadalom kritikus gondolkodását. Ha hozzászokunk, hogy kész válaszokat kapunk, nem keressük többé a tényeket. Az ügy megmutatja, hogy a politikai kommunikáció képes felülírni a valóságot – de csak addig, amíg a társadalom engedi. A demokrácia lényege nem csupán a választás szabadsága, hanem az is, hogy a polgárok tájékozott döntéseket hoznak. Ehhez viszont nem elég a kormányzati kommunikációt hallgatni: szükség van a tényekre, az európai döntések ismeretére, a kritikus gondolkodásra. A kérdés tehát nem az, hogy a magyar kormány vagy Brüsszel „nyerte-e meg” ezt a csatát. A valódi kérdés az, hogy mi, állampolgárok hajlandók vagyunk-e kilépni a propaganda buborékjából, és a valóság alapján ítélni. Mert ha nem, akkor tényleg igaz lesz a cím: ha sokszor mondják, elhisszük. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció További részleteket Gaál Lóránt “Ha sokat mondják, elhisszük?” című sorozatában olvashatnak. ---------------------------------------- Sok sok egyetértésAz előző részben már beszámoltunk róla, hogy 2015. novemberében a magyar parlamentben a migrációval kapcsolatban felszólaló Fidesz-Kdnp-s kormánytagok, képviselők, és egy MSZP-s felszólaló is, az EU „semmittevését” igyekezték kihangsúlyozni. Mindeközben elsikkadtak azok a tények, hogy az Európai Tanács (uniós országok állam-, illetve kormányfői) a 2015. június 25–26‑i ülésén konszenzus alapján többek között úgy határozott, hogy fejleszteni kell a migránsok áthelyezése és áttelepítése, a visszatérésük, a visszafogadásuk, a reintegrációjuk, valamint a származási és tranzitországokkal való együttműködést! Továbbá meg kell említeni, hogy a tagállamok kormányainak képviselői a Tanács keretében 2015. július 20‑án szintén konszenzussal fogadták el a 40000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy Görögországból és Olaszországból történő áthelyezéséről szóló állásfoglalást. Ekkor Magyarországot Pintér Sándor belügyminiszter képviselte. Mindennek ellenére, úgy tűnik, hogy a Fidesz-Kdnp kormányzó koalíció hátat fordított az Eu-ban tett nyilatkozatainak, kötelezettségvállalásnak, és kialakította azt a kormányzati politikai irányt, amely semmilyen körülmények között nem akart együttműködést az EU-val. Ehhez párosult az a fajta kommunikáció, amely a migrációt, a bevándorlást, és a terrorizmust egymással összemosta, a társadalomban elültette a félelmet, a rettegést a több százezres „letelepedésre váró” migráns tömeggel történő riogatása, valamint „Brüsszel” démonizálása által. Ennek eredményeképpen – politikai termékként – a kormány az EU Bírósága előtt megtámadta a Tanács 2015/1601 számú határozatát. A perAz áthelyezéssel kapcsolatos kérdésben Magyarország, hivatkozva a Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről szóló 2015. évi CLXXV törvényre az EU Bírósága előtt megtámadta (megsemmisítés iránti kereset) a Tanács 2015/1601 számú határozatát. Magyarország mellett, a Szlovák Köztársaság is megtámadta a Tanács már említett számú határozatát, a kereseteket 2015. december 2‑án, illetve december 3‑án benyújtották az Európai Unió Bíróságához Az ügyeket - a C‑643/15. és C‑647/15. sz. – a Bíróság egyesítette. Magyarország a keresetében kérte azt, hogy a Bíróság a Tanács 2015/1601 számú határozatát elsődlegesen semmisítse meg, másodlagosan a Magyarországra vonatkozó részében semmisítse meg, valamint kötelezze a Tanácsot a költségek viselésére.Érdekes, hogy az ügyekben Magyarország és Szlovákia mellett Lengyelország is, mint beavatkozó megjelent, viszont az alperesi (Európai Unió Tanácsa) oldal mellé, mint beavatkozó 7 tagállam (Belga Királyság, Németországi Szövetségi Köztársaság, Görög Köztársaság, Francia Köztársaság, Olasz Köztársaság, Luxemburgi Nagyhercegség, Svéd Királyság) és az Európai Bizottság is csatlakozott. A megtámadott határozat, háttér, keletkezéstörténet és tartalom rész alatt a Bíróság – többek között - megjegyzi, hogy: „Az Európai Tanács a 2015. június 25–26‑i ülésén többek között úgy határozott, hogy a következő három kulcsfontosságú dimenziót kell egymással párhuzamosan fejleszteni: a migránsok áthelyezése és áttelepítése; visszatérésük, visszafogadásuk és reintegrációjuk; valamint a származási és tranzitországokkal való együttműködés. Tekintettel az aktuálisan fennálló szükséghelyzetre, valamint az Unió elhivatottságára az iránt, hogy megerősítse a szolidaritást és a felelősségvállalást, az Európai Tanács megállapodott mindenekelőtt abban, hogy két év alatt 40000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt kell ideiglenesen és rendkívüli intézkedésként áthelyezni Olaszországból és Görögországból más tagállamokba, amely műveletben minden tagállam részt fog venni.” - A Bíróság ítélete (nagytanács), 2017. szeptember 6. I.A.7.Az Európai Tanács június 25–26‑i ülésein Orbán Viktor is részt vett, és minden jel szerint egyetértett a migránsok áthelyezése és áttelepítése kapcsán, az EU tagállamainak állam és kormányfői által kialakított állásponttal!A másik érdekes és kevésbé ismert tény, ahogy a korábbiakban már bemutattuk az az volt, hogy „2015. szeptember 9‑én a Bizottság az EUMSZ 78. cikk (3) bekezdése alapján előterjesztette a nemzetközi védelem területén Olaszország, Görögország és Magyarország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatot (COM(2015) 451; a továbbiakban: a Bizottság eredeti javaslata).”.A Bizottság eredeti javaslata arról is rendelkezett, hogy Magyarországról 54000 nemzetközi kérelmet kérelmező személyt kell a többi tagállamba áthelyezni. A Tanács a 2015. szeptember 17. és 22. között tartott ülései során a Bizottság javaslatát módosította, mivel Magyarország kijelentette, hogy nem akar az áthelyezés kedvezményezett tagállamai körében szerepelni. Következésképpen a javaslat végleges szövegében a Magyarország már nem, mint kedvezményezett tagállam, hanem, mint áthelyezési céltagállam szerepelt. A C‑647/15. sz. ügyben keresete alátámasztása érdekében Magyarország tíz jogalapra hivatkozott:Az első és második jogalapAz EUMSZ (AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS) 78. cikk (3) bekezdése megsértésének az állításán alapult. Lényegét tekintve Magyarország azt állította, hogy a Tanács kizárólag rendes (valamely uniós jogi aktusnak a Bizottság javaslata alapján, a Parlament és a Tanács által történő közös elfogadása) vagy különleges jogalkotás (valamely uniós jogi aktus elfogadására vagy a Tanács közreműködésével a Parlament által, vagy a Parlament közreműködésével a Tanács által kerül sor) keretében hozhatta volna meg a határozatát. A határozat 24 – bizonyos esetekben 36 – hónapos időszakra történő alkalmazhatóságát, ellentétesnek tartották az „átmeneti intézkedések” fogalmával.A Bíróság azt az álláspontot alakította ki, hogy a megtámadott határozat nem képezhette akadályát az EUMSZ 78. cikk (3) bekezdése alapján történő elfogadásának, mivel nem volt rá kötelező a rendes vagy a különleges jogalkotási eljárás. A Bíróság kifejtette azon álláspontját is, hogy az EUMSZ 78. cikk (3) bekezdése a megköveteli, hogy az említett intézkedések ideiglenesek legyenek, de egyúttal mérlegelési mozgásteret tart fenn a Tanács számára.A Bíróság kimondta, hogy a Tanács nyilvánvalóan nem lépte túl a mérlegelési jogkörét, amikor meghatározta a megtámadott határozatban szereplő intézkedések időtartamát (2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig kellett alkalmazni). A harmadik jogalapMagyarország azt állította, hogy a Tanács a határozat elfogadásával úgy módosította a Bizottság eredeti javaslatát, hogy a Bizottság – Tanácsi határozat elfogadásának napján – jelen lévő tagjai (első alelnök és a menekült‑ és migrációs ügyekért felelős biztos) nem voltak felhatalmazva a Bizottság eredeti javaslata módosításához történő hozzájárulás adásához, illetve hogy a Tanács a határozat elfogadásakor az egyhangúságot mellőzte, és ezek miatt lényeges eljárási szabályt sértett. A Tanács ezzel szemben azt állította, hogy a határozat elfogadásának napján (2015. szeptember 22‑i ülés) a Bizottság részéről jelen volt az első alelnök és a menekült‑ és migrációs ügyekért felelős biztos is, és így került elfogadásra a Tanács által végrehajtott valamennyi módosítás, amely állítást tulajdonképpen a Bizottság is megerősítette. Ezt az állítást azonban Magyarország továbbra is vitatta, mivel álláspontja szerint a Bizottság két szóban forgó tagjának nem volt felhatalmazása arra, hogy jóváhagyják a javaslat módosításait. A Bíróság ezen magyar álláspont kapcsán megjegyezte, hogy Magyarország (és Szlovákia sem) semmilyen bizonyítékot nem terjesztettek elő, amely kétségbe vonhatná a Bizottság által állítottakat, illetve az azt alátámasztó bizonyítékokat, így a Bíróság megállapította, hogy a Bizottság két olyan tagja volt jelen, akik felhatalmazással rendelkeztek, illetve nem volt szükséges az egyhangúság Tanács határozatának meghozatalához az egyhangúság. A negyedik jogalap Ennek tekintetében Magyarország és Szlovákia arra hivatkozott, hogy a határozat elfogadása során a nemzeti parlamentek véleményezési jogát nem tartották tiszteletben, valamint a Tanács megsértette a Tanácson belüli viták és szavazás nyilvános jellegének követelményét. A Bíróság – visszautalva az első és második jogalap kapcsán tett megállapításaira – kimondta, hogy tekintettel arra, hogy nem jogalkotási aktusról van szó, így a nemzeti parlamentek részvétele, valamint a Tanácson belüli tanácskozás és szavazás nyilvánossága nem kötelező. Az ötödik jogalap E jogalap esetében arról volt szó, hogy mivel a Tanács a Bizottság eredeti javaslatát lényegesen módosította és úgy fogadta el a megtámadott határozatot, hogy erről nem folytatott újabb konzultációt a Parlamenttel, így lényeges eljárási szabályokat sértett. Itt gyakorlatilag Magyarországgal kapcsolatban történt módosítás, mivel a Bizottság eredeti javaslata szerint Magyarország az áthelyezés kedvezményezett tagállamai között szerepelt – a Görög Köztársasággal és az Olasz Köztársasággal azonos címen –, viszont a magyar kormány tiltakozása miatt a módosítást követően már, mint áthelyezési céltagállammá vált. A Bíróság megállapította, hogy 2015. szeptember 16‑án a Tanács elnöksége a Parlament rendkívüli plenáris ülésén Magyarország álláspontjáról tájékoztatást adott, így a Parlament 2015. szeptember 17‑i állásfoglalásában szükségszerűen figyelembe kellett vennie Magyarország státuszának módosítását, amely miatt ezen jogalapra történő hivatkozás, mint megalapozatlan elutasította. A hatodik jogalap Ennek vonatkozásában Magyarország azzal érvelt, hogy a Tanács a megtámadott határozat elfogadása során nem tartotta tiszteletben a nyelvhasználatra vonatkozó uniós jogi szabályokat, mivel a Bizottság eredeti javaslatához fűzött módosításokat átvevő szövegeknek (végül a Tanács által elfogadott határozatnak) kizárólag az angol nyelvi változatát küldték meg. A Bíróság rögzítette, hogy a Bizottság eredeti javaslatát az összes tagállami delegáció számára az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre bocsátották – bár lehetőség lett volna rá, de –, egyetlen tagállam sem emelt kifogást a nyelvhasználat ellen, továbbá valamennyi módosítást felolvasták és azokat szinkrontolmácsok lefordították. A hetedik jogalap az EUMSZ 68. cikk és az Európai Tanács 2015. június 25–26‑i következtetéseinek a megsértésével kapcsolatos érvelésen alapult.Magyarország – Szlovákiával együtt – a keresetében azt állította, hogy mivel a megtámadott Tanácsi határozat elfogadása minősített többséggel történt, azonban az Európai Tanács 2015. június 25–26‑i következtetéseiből az tűnik ki, hogy e határozatot „konszenzus útján” kellett elfogadni „a tagállamok sajátos helyzetének figyelembevételével”, így a Tanács lényeges eljárási szabályokat sértett. Ezen érvelés ellen a Bizottság azt hozta fel, hogy az Európai Tanács következtetései nem bírnak kötelező erővel, csupán politikai szempontból van hatásuk. A Bíróság a Bizottság ezen álláspontjával értett egyet, mivel kimondta, hogy az Európai Tanács következtetéseinek „politikai” jellegének mind a Bizottság jogalkotás‑kezdeményezési hatáskörére, mind pedig a Tanácson belüli szavazási szabályokra gyakorolt hatása nem minősülhet a határozat megsemmisítési indokának. Mindemellett megjegyzi a Bíróság, hogy „Az Európai Tanács 2015. június 25–26‑i következtetései kifejtik, hogy a tagállamoknak az áthelyezésről „konszenzus útján” kell dönteniük „a tagállamok sajátos helyzetének figyelembevételével”. E tekintetben ezek a következtetések kifejezetten arra vonatkoznak, hogy „két év alatt 40000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt kell ideiglenesen és rendkívüli intézkedésként áthelyezni Olaszországból és Görögországból más tagállamokba”, és „az erre szolgáló tanácsi határozat mielőbbi elfogadása” útján. Márpedig a 40000 személyt érintő ezen áthelyezési mechanizmusra a 2015/1523 határozat vonatkozott, amelyet 2015. szeptember 14‑én konszenzussal fogadtak el. Ezért ez a határozat e tekintetben teljesen mértékben végrehajtotta az említett következtetéseket.” - A Bíróság ítélete (nagytanács), 2017. szeptember 6. - D.1.b 143. Ezen pont alatt megjegyzést érdemel, hogy a migránsok áthelyezése és áttelepítése kapcsán a Tanácsban 2015. szeptember 14‑én elfogadott 2015/1523 határozat konszenzus alapján történt, amely során Pintér Sándor belügyminiszter képviselte a magyar kormányt. Azt is rögzíteni kell azonban, hogy ez a Tanácsi határozat nem rendelkezett úgy, hogy Magyarországnak a migránsok áthelyezésében közre kellene működni, valószínűleg azért, mert a Tanács figyelemmel volt a Bizottság által 2015. szeptember 9-én asztalra tett 2. intézkedéscsomagjára, amelyben Magyarország, mint a migrációval – a nyugat-balkáni útvonalon keresztül - jelentősen érintett ország, azaz „frontország” volt. A nyolcadik jogalapA jogbiztonság és a normavilágosság elve, valamint a Genfi Egyezmény megsértésére alapították a felperesek A felperesi álláspont szerint a megtámadott határozat több ponton nem világos, illetve a „Dublin III” rendelethez való viszonyulása is kérdéses (pl.: jogorvoslathoz való jog, áthelyezésre történő kiválasztás kritériumrendszer, áthelyezési céltagállamban maradás biztosítása). A Tanács vitatta, hogy a határozata nem tartja tiszteletben a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, illetve állította, hogy a közös európai menekültügyi rendszerrel kapcsolatos vívmányokba, a Szerződésekbe és a Charta rendszere által létrehozott jogrendbe illeszkedik, valamint kifejtette, hogy sem a Genfi Egyezmény, sem az uniós jog nem biztosítja a menedékkérő számára azt a jogot, hogy szabadon megválaszthassa a befogadó országát. A Bíróság megállapította, hogy a Tanács tiszteletben tartotta a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, mivel a határozat preambulumbekezdésében pontosította a határozat rendelkezései és a közös uniós menekültügyi politika keretében elfogadott jogalkotási aktusok rendelkezései közötti kapcsolatot. A céltagállamban maradás biztosítása kapcsán a Bíróság kimondta, hogy a határozat pontosan kifejti azokat az intézkedéseket, amelyek a tagállamok rendelkezésére állnak (pl.: a tagállamok ne állítsanak ki a kérelmezők részére nemzeti úti okmányokat, és ne nyújtsanak olyan ösztönzőket, amelyek elősegíthetnék a tovább utazásukat, vagy kötelezés arra, hogy haladéktalanul térjenek vissza az áthelyezési céltagállamba). A kilencedik jogalapA szükségesség és az arányosság elvének a megsértésén alapult. Álláspont szerint tekintettel arra, hogy Magyarország kikerült a kedvezményezett tagállamok köréből és így 120000 nemzetközi védelmet kérelmező áthelyezéséről szóló döntés ellentétes az arányosság elvével, figyelemmel arra is, hogy ez magában foglalja azon 54000 személyt kitevő létszámot, akiket a Bizottság eredeti javaslata szerint Magyarországról kellett volna áthelyezni. A Bíróság megállapította, hogy Tanács azért tartotta fenn a 120000 személyt kitevő összlétszámot, mivel úgy ítélte meg, hogy így csökkenthető a görög és olasz menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomás. Továbbá a Bíróság rögzítette azt is, hogy Magyarország nem bizonyította, hogy a Tanács által figyelembe vett statisztikai adatok nem voltak relevánsak. A tizedik jogalap szerintA határozat Magyarországra kifejtett hatásai miatt az arányosság elvébe ütközik. Álláspont szerint a Tanács határozata, mint áthelyezési céltagállam szerepeltette Magyarországot, miután az lemondott a Bizottság eredeti javaslatában előírt, kedvezményezett jogállásról, viszont Magyarország súlyos migrációs nyomás alatt állt. Ebből kifolyólag a határozat Magyarországra nézve aránytalan terhet ró, mivel kötelező áthelyezései létszámokat határoz meg részére. A Tanács ezzel szemben azt állította, hogy az előírt áthelyezési mechanizmus mellett olyan lehetőség is volt, amely alapján valamely tagállam kérheti, hogy a migrációs áramlások jelentős megváltozása esetén felfüggesztésre kerüljenek az áthelyezésre vonatkozó kötelezettségei (Osztrák Köztársaság és a Svéd Királyság kérték és meg is kapták 2016/408. számú és a 2016/946 számú határozattal). A Bíróság felidézte a támadott határozat meghozatalának körülményeit, és rögzítette, hogy: * 1. „2015. szeptember 9-i javaslatában a Bizottság Magyarországot az áthelyezés kedvezményezett tagállamai közé sorolta, mivel a 2015-ös év első nyolc hónapjára, különösen az ezen év júliusára és augusztusára vonatkozó adatok többségében Görögországból érkező migránsoknak az úgynevezett „nyugat balkáni” útvonalon keresztül történő tömeges érkezését tárták fel, amely így olyan jelentős nyomást gyakorolt a magyar menekültügyi rendszerre, amely hasonló a görög és olasz menekültügyi rendszerekre gyakorolt nyomáshoz.”, * 2. „Mindazonáltal Magyarországnak a Szerbiával közös határán lévő kerítés létesítését és a Magyarországon lévő migránsoknak nyugati irányba, főként Németország felé való tömeges átutazását követően ez a nyomás 2015. szeptember közepe felé jelentősen enyhült, mivel a Magyarország területén lévő irreguláris migránsok száma számottevően csökkent.”, * 3. „A 2015 szeptemberében bekövetkezett ezen események összefüggésében kérte Magyarország hivatalosan a Tanácstól, hogy már ne szerepeltesse az áthelyezés kedvezményezett tagállamai között.”. A Bíróság következtetésként kimondta, hogy ha egy vagy több tagállam szükséghelyzettel szembesül, azokat a terheket, főszabály szerint az összes többi tagállam között kell elosztani, a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos megosztása elvének megfelelően, tekintve hogy ez az elv rendezi az uniós menekültügyi politikát. A létszám elosztása a népesség létszáma, a teljes GDP, az 1 millió lakosra jutó menedékjog iránti kérelmek átlagos száma a 2010–2014 közötti időszakban, valamint a munkanélküliségi ráta alapján történt, amelyet a Bíróság arányosnak tekintett. A Bíróság a 2017. szeptember 6-án meghozott ítéletével valamennyi jogalapot, mint megalapozatlant elutasította.Ahogy látható volt a magyar kormánynak a Tanács határozata ellen indított keresete elbukott az EU Bírósága előtt - a teljes ítélet itt olvasható. Azért ennek ellenére fura az, hogy több olyan, a migráció kérdésében hozott EU döntést a magyar kormány is támogatott, amelyet jelen ügyben is érvként felhozott, vagy ha nem is hozott fel a Bíróság egyértelműen rámutatott arra. Politikai oldalról nézve a kormánynak jól jött ez a döntés, mert tovább lehetett „Brüsszeli bürokratázni”, kampányüzemmódban „kormányozni”, illetve továbbra is félelemben lehetett tartani azon magyar polgárokat, akik nem feltétlen voltak tisztában az EU döntéseivel, valamint azok meghozatalának az okaival. dr. Gaál Lóránt- Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
A félelemkampány - Orbáni migráció 4.0
Anyu, csúfolnak a suliban! - A gyermekbántalmazás főbb formái
„Nem mi szültük őket, és nem mi hagytuk őket ott”
Menyhárt Tamara | 2025.11.29. 10:19
A kórházakban hagyott több mint háromszáz újszülött, csecsemő és kisgyermek sorsával kapcsolatos kérdésre Pintér Sándor belügyminiszter válasza „Nem mi szültük őket, és nem mi hagytuk őket ott” több mint cinikus és elhatárolódó volt. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) nyilvántartása szerint jelenleg 353 olyan gyermek van kórházi ellátásban, akikről a szüleik lemondtak, vagy akiket a szüleik nem vihettek haza magukkal. 2025. januárjában még 260 csecsemő maradt egészségügyi intézményekben, ez a szám év végére jócskán nőtt. A szülészeti osztályokon hagyott babák nagy részét nem a szülők hagyták ott, vizsgálatok alapján nem is bántalmazó családból származnak. A TASZ szóvivője szerint a gyámhatóság, a gyermekvédelmi rendszer teljes összeomlását mutatja, hogy nem indokolt módon kényszerülnek a kórházak a kicsik befogadására. Sokakat indokolatlanul emeltek ki a családjukból. November 20-a a gyermekjogi világnap. Ezen a napon fogadták el – immáron 36 évvel ezelőtt – azt az ENSZ gyermekjogi egyezményt, amely garantálja a gyermekek alapvető jogait. Szegénység miatt egyetlen gyermeket sem szabad kiemelni a családjából. Ehelyett a családok támogatására volna szükség – állami szinten, ami nem történik meg. Az SOS Gyermekfalvak beszámolója szerint: „A 103 megkeresésből az alapítvány 5 esetben tudott babát fogadni, a drasztikus nevelőszülő hiány miatt a többi gyermeket el kellett utasítania. Országosan több ezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel. Az alapítvány jelenleg is nevelőszülőket keres. Mit jelent a nevelőszülőség? A nevelőszülői státusz is nehézségeket hordoz. Nem kérdés, hogy a nevelőszülő még nem örökbefogadó, gyakorlatilag csak ideiglenesen vigyáz a rábízott gyermekre, mégis rendkívül nagy a felelőssége, hiszen többnyire erősen traumatizált gyermekekről kell gondoskodni. Ha szerencséje van, és összehangolt a szakmai kommunikáció gyámügyes, pszichológus, nevelőszülő, egyéb gyermekvédelmi szakemberek között, akár örökbe is fogadhatja az adott gyermeket. Mennyit lehet keresni a nevelőszülőséggel? Mivel a nevelőszülői státusz gyakorlatilag egy munka, sőt egy hivatás, amit a legtöbben szívügyüknek tekintenek, ezért államilag díjazott. Az is tudható, hogy – akárcsak a gyermekvédelmi dolgozók esetében – rendkívül alulfizetett munkáról van szó. „Már az elején fontos tisztázni, hogy a nevelőszülőség és az örökbefogadás az két külön dolog, bár ezt a kettőt sokan ugyanannak veszik” – olvasható a Pénzcentrum nevelőszülőkről szóló írásában. „A nevelőszülőt a gyermek, fiatal felnőtt ellátására nevelési díj is megilleti, amely juttatást a nevelőszülő kizárólag a gyermek, fiatal felnőtt megfelelő ellátására fordíthatja (pl. élelmezés, ruházkodás, tankönyvek, egészségügyi ellátás, stb.).” Korábban volt arról szó, hogy a kormány a gyermekvédelmi dolgozók bérét megduplázza, s ehhez – elméletileg – hozzátartoznának a nevelőszülők is, viszont az ígért tizenhét milliárd már árnyaltabb vízióvá vált. „Bár belengette az Orbán-kormány, hogy még az idén 17 milliárd forint pluszpénzt kap a gyermekvédelem, erre az idén már nem kerül sor” Mit mond a szaktárca? „Nemcsak a források elosztásával összefüggésben merülnek fel kérdések.” mondta Pintér Sándor. A belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség napokban tartott őszi szakmai rendezvényén kitért a kórházban hagyott csecsemők problémájára. Elmondása szerint országszerte csaknem 300 újszülött van, akiket a szüleik nem vittek haza. Ezeket a csecsemőket 2025. december 31. és 2026. március 31. között nevelőszülőkhöz, illetve bölcsődei ellátásba helyeznék át.” Arra a kérdésre, hogy miként kívánják bővíteni a nevelőszülők létszámát, nem kapott választ a Népszava a Belügyminisztériumtól. A regnáló hatalom megoldást kínál: összesen négy új csecsemőgondozó intézetet létesít. Karcagon, Mátészalkán egyet-egyet, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében kettőt szeretne 2026. március 31-ig átadni. Igéretei szerint ezekben az intézményekben kívánják a későbbiekben a jelenleg kórházban hagyott gyermekeket ellátni. A választási kampány ígéretcunamija azonban nem kivitelezhető. A források hiánya, a működésképtelen rendszer már nem teszi lehetővé, hogy a több, mint háromszáz kisbaba élete biztonságban, megnyugtatóan alakuljon. * Nem Pintér Sándorék szülték őket. És nem ők hagyták ott. Vagy mégis? Menyhárt Tamara – Nyitókép: Telex – YouTube ScreenShot
Egy másodrendű vádlott
Menyhárt Tamara | 2025.11.20. 22:28
„A bicskei gyermekotthonban történt pedofil bűncselekmények, majd kegyelmi ügy után egy ország ismerte meg K. Endre (Kónya Endre) és V. János (Vásárhelyi János) nevét. Vásárhelyi, az otthon volt igazgatója több ott nevelt kiskorú szexuális molesztálása miatt került börtönbe.” Kevesebb szó esik azonban Kunstár Béla másodrendű vádlottról. A bicskei pedofil ügy árnyékos szereplője: ki is valójában Kunstár Béla? Kónya Endre igazgatóhelyettesként próbálta eltussolni a bűncselekményeket, ezért kényszerítés miatt ítélték börtönbüntetésre, míg a Novák Katalin köztársasági elnök bukásához vezető botrányt kirobbantó elnöki kegyelemben nem részesült. A magyarorszag.hu oldalról mindenki számára elérhető adatok találhatóak a bicskei pedofil-ügy másodrendű vádlottjáról, Kunstár Béláról. Kunstárnak kiterjedt kapcsolati hálója volt – hasonlóan Vásárhelyihez és Kónyához, a médiában is kering róla információ. „Próbaideje alatt napközis gyerekeknek tarthatott foglalkozást a bicskei pedofil nevelő” A Parlamentben feltett kérdések megválaszolatlanok maradtak azzal kapcsolatban, hogy miért csak felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a vádlottat. „Az egykori nevelőotthoni gyerekek elmondták, őket is meglepte, hogy Kunstár időnként saját zsebből vitte el őket étterembe, vagy táborozni – azt ők is tudták, hogy erre nem a szerény nevelői fizetéséből tellett. Elmondták azt is, hogy az ilyen alkalmakat rendszeresen kihasználta arra, hogy szexuálisan közeledjen a fiúkhoz: alkohollal itatta őket, meztelen birkózásra és hasonló szexuális játékokra próbálta rávenni őket.” Külföldre költözött és gyerekeket szállít – hogyan lehetséges ez? Kunstár Béla végül – legutóbbi információk szerint – Svájcba költözött, ahol munkát is vállalt, mint buszsofőr. Ez a hír egy olvasó észrevétele alapján kelt életre, melyből a Gulyáságyú Média számolt be, nem kihagyva azt a tényt, hogy gyerekeket is szállít Kunstár… Sajnálatos módon a Kunstár Béla üggyel kapcsolatosan 2025-ben sem lelhető olyan írásos anyag, cikk, bírósági adatbázisban lévő adat, amely arról szólna, hogy • visszavonták a felfüggesztett szabadságvesztést és börtönbüntetés letöltésére kötelezték volna • új vád-eljárást indítanának ellene • foglalkozástól való eltiltás, közfeladatból kizárás – akár külön eljárásban – indult volna Hol marad az igazság? A rendszer hibája és a felelősség kérdése Így, hogy nincs új eljárás, maradt a felfüggesztett börtönbüntetés, és szabadon azt tehet, amit akar – például gyerekekhez köthető foglalkozást is végezhet –, eléggé megkérdőjelezhetetlen jogi- etikai kérdéseket vet föl. Épp az ilyen alávaló gazemberség az, amely jóformán büntetlenül maradt, így azok is bűnösök – morálisan mindenképp –, akiknek az enyhe ítélet köszönhető. Ezek az ügyek azok, amelyet nem felejthetünk el, nem engedhetjük meg, hogy a szőnyeg alá söpörjék, elfelejtsék. Ezeket a felszínen kell tartani, és újra elő kell venni – egy jobb és igazságosabb, független ítélkezés során! Menyhárt Tamara – Nyitókép: Koszi Ferenc – AI illusztráció
Gyermekszegénység
Menyhárt Tamara | 2025.11.12. 17:59
A KSH felülbírálta korábbi statisztikai adatait. Gyermekszegénység tekintetében megduplázódott a számadat. Az Eurostat (az Európai Bizottság Statisztikai hivatala) által megjelentetett részletes adatok szerint a magyar statisztikai hivatal 2019 és 2024 között jelentősen alulmérte a gyerekszegénységi rátát, például a 2020-as esztendőben a korrekció után a gyerekszegénység több mint duplája lett az eredetileg mért értéknek. A gyermekszegénység természete abban mutatkozik meg, hogy sok más szálon függ egyéb szociális hiányosságoktól, problémáktól – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Lakhatási problémák okoznak kirekesztést munkaerőpiacról, egészségügyi ellátásból, illetve konkrétan a társadalomból. A lakhatás költségei, a rezsi-terhek emelkedése fokozza a lakosság bizonytalanságát. A lakhatás pedig alap. Ha nincs biztos, fenntartható otthon, akkor az ember nem tud stabilan élni, dolgozni, gyermeket nevelni, tanulni. A munkaerőpiaci kirekesztettség demográfiai korlátokkal küzd, illetve szerkezeti kihívásokkal. Igen meghatározó a fiatalok, az alacsony végzettségűek, illetve a tartósan munkanélküliek magas aránya. Aki elveszíti a munkáját, előbb-utóbb elveszíti a társadalmi beágyazottságát is, s ennek folyományaként akár az otthonát is. Társadalmi kapcsolódás nélkül pedig igen nehéz kilábalni egy kilátástalan helyzetből – ez is súlyos szociális kihívás. Statisztikailag alacsony ráta mutatkozik ugyan a munkanélküliség tekintetében, de szociális kirekesztést okoz az, hogy nem mindenki fér hozzá jól fizető, stabil, hosszú távú munkához. Egyre több állampolgár elégedetlen az egészségügyi- illetve a szociális ellátásokkal, azaz a közszolgáltatási ellátórendszer összeomlását látják-tapasztalják. Ha az ellátórendszer nem működik, épp a rászorulók azok, akik nem kapnak támogatást, védelmet, segítséget – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Az említett hiányosságok, problémák egyre több állampolgárt, családot érintenek, amelyekben a gyerekek is elszenvedői a körülményeknek. Ha a család elszegényedik, vagy nem tud megfelelő biztonsággal gondoskodni a gyermekek jólétéről – nevelés, tanulás, élelmezés, mentális támogatás –, akkor a gyermekről előbb-utóbb elmondható, hogy elszegényedett környezetben él. A szegregáció és a hátrányos helyzetű tanulók helyzete az oktatásban is igen nagy probléma társadalmunkban. Egy hátrányos helyzetű tanuló sosem jut ugyanolyan minőségű oktatáshoz, mint az átlagos körülmények között élők. Az oktatás a legfontosabb eszköz az esélyegyenlőséghez. Ha nem működik mindenki számára egyenlő esélyekkel, egyforma minőségben, hosszú távon társadalmi feszültségeket okoz. A gyermekek elszegényedése, a családok belső feszültsége gyakran csúcsosodik ki abban, hogy kiemelik a családból a gyerekeket. A gyermekvédelemmel kapcsolatban az elmúlt időszakban egyre inkább kerülnek napvilágra elborzasztó hírek. A gyermekvédelem alulfinanszírozottsága, és a kiszolgáltatott gyerekek biztos védelmének elmaradása a jelenleg regnáló hatalom felelőssége. Ezzel párhuzamosan a pedofíl bántalmazókkal való kapcsolódása a kormánynak szintén elbizonytalanodást okoz az emberekben. Egyre több egyértelműen megvádolt, vagy akár már el is ítélt bántalmazóról derül ki, hogy kitüntették, kinevezték a köztudottan bűnözőt. Fotó: Koszi Ferenc – AI illusztráció Ezen a ponton a kiszolgáltatottság okán a gyermekszegénység és a pedofília – sajnos – bizonyos értelemben össze is függ, ami ellen minden bizonnyal keményebb, hatékonyabb fellépéssel, gyorsabb nyomozási hathatósággal kellene-lehetne tenni, és persze példaértékű büntetésekkel. Miért fontos az állami (valós!) adatgyűjtés? A KSH statisztikáit szokták mérvadónak hinni, de egy revízió során kiderült, hogy nagyon eltérő számok jelentek meg korábban, melyek megtévesztőek és súlyosan érintik a szociálpolitikai kérdéseket. Mint arra több kutató is felhívta a figyelmet: a KSH által közölt szegénységi adatok valahogy éppen úgy jönnek ki évek óta, hogy a szokásos eloszlás helyett extrém mértékű kiugrások vannak egyes jövedelmi sávokban. A szegénységet a tagállamokban mérő EU-SILC magyar adatainak revíziójáról szóló Eurostat értékelés (ami egyébként a 2019-2024 közötti évekről szól, míg a KSH a 2018-23 közti időszakot revideálta) 11. mellékletében ezt írják: „Az a tény, hogy a fő szegénységi mutatók nagyrészt változatlanok maradtak, arra utal, hogy a magyar adatok megbízhatósága és hitelessége már korábban is biztosított volt.”” Lehet persze magyarázatokkal szolgálni egy ilyen komoly, összetett adatpublikáció eredményeiről, mégis a korrekt tájékoztatás több kutatómunka tekintetében is irányadó. A statisztikai adatok megbízhatósága rendkívül fontos a szociálpolitikai munka során. Ha a mutatók csalnak, az adatok eltérnek a valóságtól, a döntéshozók nem kapnak valós képet a problémákról. Így lehetetlen célzottan és hatékonyan segíteni a rászorulókon, akár támogatásokkal is. „Január 1-vel 15 százalékos béremelés lesz a szociális és a kulturális ágazatban, a nevelőszülőkre fordított forrásokat pedig megduplázzák.” – jelentette be Gyulyás Gergely, miniszterséget vezető miniszter nemrég egy kormányinfón. Vajon ez az ígéret nem késő? Vajon lesz bármilyen eredménye? Menyhárt Tamara – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció
Gyermekvédelem papíron, bántalmazás a valóságban
Rácsaptál már a gyermekedre?
Menyhárt Tamara | 2025.12.14. 19:25
Adtál neki egy taslit? Rácsaptál a fenekére, a kezére? Vagy fölemelted már a hangod, amikor fegyelmezni kellett, mert nem hallgatott rád, mert ideges lettél, mert szemtelenkedett, visszaszólt? Valamely zsigerből fakadó nevelési módszer a legtöbb családban előfordul. Van, aki rákiabál a gyerekre, van, aki bizony rácsaphat, de aztán a legtöbb ember megnyugszik, megsimogatja a gyerkőc fejét, megöleli, és már ki is békültek. Ilyen van. Ez tagadhatatlan, hogy sok családban előfordul. Amit a Szőlő utcai videók mutatnak De amit most látunk – az elhíresült Szőlő utcai eset videóin –, a legtöbb embert megérinti, megdöbbenti. Nincs hang, csak kép… minden bizonnyal a bántalmazó erőember pontosan tudta, hogy vannak kamerák, sőt azzal is tisztában volt, hogy a „neveltek”, a dolgozók is szem- és fültanúi az eseményeknek – gátlástalanul ütötte, vágta, rúgta a szerencsétlen fiúkat. Nincs jelentősége, hogy ezek az események mikor történtek. Minden bizonnyal a bicskei kegyelmi botrányt követően is zajlottak a verések. "Gátlástalanul ütötte, vágta, rúgta a szerencsétlen fiúkat" - Fotó: YouTube ScreenShot Néma felvételek, ordító valóság Amikor egy kívülálló, egyszerű állampolgár látja ezeket a képsorokat – ha ugyan végig bírja nézni –, elgondolkodik azon, hogy ő, amikor ideges volt gyermeknevelés közben, esetleg rákiabált a gyerekére, vagy ad neki egy tockost. És elszégyelli magát. Megborzong. Esetleg még lelkifurdalást is érez. Holott a kettő nem összehasonlítható. A megvert fiúk az intézetben nem kapnak vigasztalást, védelmet, nem bújhatnak oda az anyjukhoz, testvérükhöz, egyedül reszketnek és félnek a veréstől. Nem halljuk a felvételeket, csak látjuk. Nincs hang, nem tudjuk, meg mernek-e egyáltalán szólalni a fiúk, akiket minden gond nélkül áthúz az asztalon, kirángat a helyéről, beleveri a fejét az asztalba, rugdossa, ököllel üti, hozzá csapja a falhoz – és még sorolhatnám. Nem tudjuk, visszaszólnak-e, könyörögnek-e, visítanak-e a fájdalomtól. Nem tudhatjuk. Mégis halljuk az üvöltést, a könyörgést a némafilmek alatt is. "Nincs hang, nem tudjuk, meg mernek-e egyáltalán szólalni a fiúk" - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció És belül mi is üvöltünk. És ha valaha kiabáltunk a gyerekünkkel, vagy rácsaptunk a fenekére, mert már nem tudtunk kezelni egy helyzetet, akkor azért is üvöltünk. Pedig a kettő nem összehasonlítható. Mit tett a kormány? Mit tett a kormány? Ezekben a gyermekvédelmi ügyekben, amelyek sorra a felszínre kerülnek – prostitúció, pedofília, brutális bántalmazás –, keményen terelt és terel. Áldozatokat hibáztat. Rendőröket küld az intézmények élére „védelmére”. Rendőrállam? Ez vár ránk? Rendőrök a Szőlő utcai intézmény előtt - Fotó: YouTube ScreenShot A Szőlő utcai ügy mint szimbólum A Szőlő utcai ügy ma már egy metafora: magában hordozza Magyarország összes gyermekvédelmi intézményének összeomlását. Egy fogalom, amiről mindenkinek a gyermekbántalmazás jut mára az eszébe. A bicskei pedofilbotrány után az évszázad gyermekbántalmazási ügyévé lépett elő a Szőlő utcai sorozat. Ki robbantotta ki az ügyet? Kuslits Gábor interjúja a Válasz Online-on indította el az egész botrányt. Természetesen nem az általa elmondottak alapján indítottak első körben vizsgálatokat, hanem ellene. Teljesen érthetetlen és abszurd ez a reflexió. Tuzson Bence és a „kész jelentés” A volt igazgató, Juhász Péter Pál prostitúciós hálózatot üzemeltetett, s a kormány első reakciója – Tuzson Bence igazságügyi miniszter még a hivatalos megbízást megelőzően lobogtatta a kész jelentést, miszerint: • ebben a büntetőügyben kiskorú sértett nem merült fe• minden alapot nélkülöző, aljas rágalom az, hogy az ügyben politikus neve felmerült volna• a miniszterek ártatlanságához kétség nem fér• feltártuk, hogy az ügyhöz kapcsolódóan szervezett akció zajlik, ezt az események és a megszólalások sorrendje világosan mutatja• az ügyben idegen titkosszolgálati szál is felmerül. Azonnal hárít, terel, hazudik, sőt azoknak ígér büntetőeljárást, akik felfedték az igazságot. Tuzson Bence igazságügyi miniszter - Fotó: - Fotó: YouTube ScreenShot „Nincs kiskorú, nincs politikusi szál” Ezek szerint az, hogy egy gyermekvédelmi intézmény rendszerébe tartozó javítóintézetben szervezett prostitúció zajlik éveken, évtizedeken át, teljesen rendben van. A lényeg, hogy nincs kiskorú érintett és nincs politikusi szál. És ezt halál komolyan kijelentik, kiposztolják, majd fenyegetőznek, kiküldik a TEK-eseket azokhoz, akik a felszínre emelték az ügyeket. A „Zsoltibácsi”-szál összemosása Ezután Juhász Péter influenszer szólaltat meg egy önként jelentkező lelkészt, aki pedofíliáról beszél Ózd környékén, s aki szerint a gyerekek, akiket ez érintett, egy bizonyos Zsoltibácsit emlegettek, aki ismert politikus. Emiatt az ügyészségre is bevitték az influenszert, és a Szőlő utcáról kérdezték. Pedig ő az Ózd környéki Zsoltibácsis ügyekkel kapcsolatban készített videót akkor. A kormány narratívája tehát arról szólt, hogy jól összegyúrja, összekeverje a két teljesen különböző, förtelmes ügyet, és inkább a javítóintézeti igazgató letartóztatására terelje a témát, hiszen ők léptek, lám, megindult a nyomozás. Így aztán a Zsoltibácsi-ügy és a Szőlő utcai ügy egy jó ideig keveredett, megzavarta az embereket, hogy végül redukálódjék csupán a Juhász Péter Pál volt igazgató által felnőtt lányok futtatásáért folytatott büntetőügyre. Juhász Péter Pál volt igazgató - Fotó: divany.hu Kiderül az igazság Aztán egyszerre kipattant, hogy bizony voltak kiskorú áldozatok is a Szőlő utcai intézet igazgatójának ténykedései között. Kiderült, sőt a mára már fiatal felnőtté vált lányok és fiúk is nyilatkoztak, hogy gyermekkorukban konkrétan megerőszakolták őket. Nem csupán a Szőlő utcában, hanem egyéb gyermekotthonokban is, ahol korábban az igazgató dolgozott. Minden összefolyik, mégis szétválasztható, ha valaki igyekszik nyomon követni az egyre több szörnyűséget. „Új vezetés” – régi borzalmak Az igazgató letartóztatása után egy kinevezett igazgató ült a Szőlő utcai intézet élére. Az ember azt gondolhatná, hogy akkor végre normális vezetés lesz, és nem történhet már olyan sok szörnyűség sem az ott tartózkodó fiatalkorúakkal, sem az oda beszállított egyéb áldozatokkal. Új vezetőség, új lehetőség, végre elindult a változás. Juhász Péter Pál volt igazgató - Fotó: divany.hu „A mai napig vezető pozícióban dolgozik a Szőlő utcai javítóintézetben az a nevelőnő, aki egy egykori intézetis fiú vallomása szerint tudott arról, hogy az intézet igazgatója, Juhász Péter Pál rendszeresen megerőszakolja őt.” A nevelőnőt 2022-ben a Szociális Munka Napja alkalmából Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára Pro Caritate díjjal tüntette ki – írja a 444 ezzel foglalkozó, tényfeltáró cikke. Ismét egy pedofilmentegető kitüntetése derült ki, amin már ember nincs, aki csodálkozna. Letartóztatások és videók Az eddig Juhász Péter Pál volt igazgatót védő bizalmas azonban nem volt egyedül. Már legalább hét embert letartóztattak, és végül azt az ideiglenesen kinevezett igazgatót, Kovács-Buna Károlyt is, akiről a brutális bántalmazó videók készültek. Tény, hogy Juhász Péter influenszer podcast-je nélkül ez az ügy nehezebben, vagy csak sokkal később robbanhatott volna ki. (40 perc, csak erős idegzetűeknek ajánlom) Üzenet a szülőknek – és a kérdés, ami marad Minden szülő, aki szembesül az interneten keringő videókkal, és esetleg valaha a saját gyermekével szemben emelt hangon beszélt, esetleg rácsapott a kezére, fenekére, nyugodjon meg. Mert a kettő nem összehasonlítható. És mit tesz a kormány? Ahogy dőlnek a dominók, egyre többen megszólalnak. A nagy vehemenciával kihirdetett „kiskorúak nem érintettek” mondatot sajnos-szerencsére már megcáfolták az áldozatok. Vajon a szintén sokat emlegetett „nincs politikusi érintettje a gyermekvédelmi ügyeknek” szlogent megcáfolják majd? Várjuk. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Amikor a gyerekek mondják: Takarodó!
dr. Gaál Lóránt | 2025.12.10. 08:57
A FIDESZ-KDNP kormány a gyermekvédelemben bort iszik, mellette vizet prédikál! Alaptörvényi szintre emelték, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Azonban a FIDESZ-KDNP kormány a rájuk bízott, legkiszolgáltatottabb gyermekekkel szemben szegte meg a kötelezettségét! Szőlő utcai ügy, röviden Ahogy arról már beszámoltunk, Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatója emberkereskedelem és kényszermunka gyanújába keveredett, mivel a rendőrség szerint a volt igazgató javítóintézetis lányokat futtatott. Az ügy szeptember óta tovább bonyolódott. A kihallgatások során az körvonalazódik, hogy az intézetben rendszeres volt a szexuális erőszak és a gyermekekkel szembeni fizikai erőszak. A bántalmazásokat alátámasztja Juhász Péter, az egykori Együtt – a Korszakváltók Párt alapítója és elnöke által közzétett videó is. Az intézet megbízott igazgatója, aki egyébként a felvétel szerint részt vett a gyermekek bántalmazásában, a videó nyilvánosságra kerülését követően lemondott pozíciójáról. A 2025. december 9-én, az ügyben tartott eljárási cselekmények során kettő embert őrizetbe vettek, egyet pedig előállítottak. Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció Tuzson jelentése Az ügy kirobbanását követően megjelent a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálása és a gyermekek védelme érdekében szükséges intézkedésekről szóló 293/2025. (IX. 24.) kormányrendelet. Korábbi cikkünkben foglalkoztunk azzal, hogy miért aggályos az, hogy Tuzson Bence Igazságügyi miniszter egy folyamatban lévő nyomozás irataiba betekinthet, illetve arról tájékoztatást adhat. Nem mellékesen Tuzson (ahogy a kormány és a teljes propaganda gépezete is), szeptemberben azt állította, hogy a lefolytatott vizsgálata azt állapította meg, hogy sem politikusok, sem kormánytagok érintettsége nem merült fel, ahogy kijelentette azt is, hogy az ügyben kiskorú személy nem vált sértetté. Ezzel szemben Juhász Péter azt állítja, hogy az általa nyilvánosságra hozott felvételek már hónapok óta a rendőrségen és az ügyészségen vannak. Azaz, kvázi ezekhez is hozzáfért Tuzson. Egyébként a kormányrendelet továbbra is hatályban van. Tehát elvárható, hogy Tuzson Bence Igazságügyi miniszter a kormányrendeletben előírt kötelezettségét teljesítse! Azaz, pont ugyanolyan lelkesen, gyorsan, de természetesen sokkal precízebben tájékoztassa a nyilvánosságot, mint ahogy azt szeptemberben tette. Mondhatnánk azt is, hogy ne hazudjon, ne verje át az országot! Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció Öltönyös emberek Felmerült az is, hogy Juhász Péter Pál sötétedéskor öltönyös embereket vitt be az intézménybe. Az, hogy ezen személyek, ha valóban történt ilyen, milyen célból mentek a Szőlő utcába, nem tisztázott. Viszont ha megnézzük a folyamatot, nem nehéz, egy a gyermekek szexuális kizsákmányolására épülő maffia hálózatot felfedezni. A gyermekek bántalmazó, félelemmel átitatott légkörben éltek. Ezt a kikerült videó alapján nem nehéz megállapítani. Az, hogy ez a történet több éve zajlik, gyakorlatilag arra utal, hogy ezen személyek valamiért (vagy valakik miatt?) biztonságban érezték magukat. Nem gondolták, hogy a jövedelmező „üzletáguk” egyszer megszakad, mint ahogy arra sem gondoltak, hogy a gyermekekkel szemben elkövetett brutalitásuk egyszer nyilvánosságra kerül. Ezért is fontos lenne, hogy kiderüljön végre, ha voltak, akkor kik azok az öltönyösök, miért mentek az intézménybe, illetve az, hogy ki az a „Zsolti bácsi”? Természetesnek tekinthető a társadalom várakozása, hogy kiderüljön végre az, hogy a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettese, aki a pedofil bűncselekmények eltussolásában vett részt, hogyan kaphatott kegyelmet Novák Katalin, volt köztársasági elnöktől. Juhász Péter által nyilvánosságra hozott felvételek Ahogy kinéz a helyzet, jó, hogy nyilvánosságra hozta Juhász Péter a már említett felvételeket. Mivel az elmúlt időszakban voltak érdekes ügyirat, felvétel eltűnések. Elég csak Németh Szilárd alapítványa ellen indított per tárgyalási anyagára gondolni, amely eltűnt, állítólag rendszerhiba miatt. A Völner- Schadl ügyben, arra hivatkozással, hogy a kompromitáló felvételek a korrupciós ügyben nem relevánsak, így azokat maga az ügyészség semmisítette meg. Az ilyen és ehhez hasonló ügyek miatt az ember fülében cseng a mai napig, Varga Judit volt Igazságügyi miniszter azon állítása, amely szerint Rogánék kihúzatták magukat az ügyészségi iratokból. Köztudott, hogy a Tuzson jelenést követően nem sokkal Juhászhoz nagy erőkkel szálltak ki a Központi Nyomozó Főügyészség emberei, és lefoglalásokat végeztek. Mindezek ellenére nem akkora baj, hogy Juhász a nyilvánossághoz tudott fordulni, mert így legalább biztonságban vannak a felvételek! SZŐLŐ UTCA: Lemondott az IGAZGATÓ! - YouTube Juhász Péter | Juhi hivatalos Összegzés: Tehát van egy Szőlő utcai ügy. Van egy Tuzson-jelentés, amely egyébként a jogállamiságot sutba dobva készült. De ha már van egy jelentés, akkor illene azt nem propaganda célból elkészíteni és nem kémügyként beállítani, hanem abba tényeket beleíni. Van egy ócska, a legkiszolgáltatottabbakat kihasználó mocskos maffia, amelynek tagjai – valami, vagy valakik miatt - hosszú évekig biztonságban érezték magukat. És végezetül van egy kormányunk, amely bort iszik, de vizet prédikál! Gyakorlatilag kiderült, hogy a kormány a gyermekvédelmet kizárólag propaganda célból használja! Ja’ és van egy köztársasági elnökünk, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Mivel a Szőlő utcai ügyben még csak meg sem szólalt, így elmondható, hogy ez is csak elvi síkon működik! Az a kormány, amely saját maga által alkotott Alaptörvényt, ilyen módon megszegi, magára hagyja a legkiszolgáltatottabbakat, hosszú évekig asszisztál a gyermekek szexuális kizsákmányolásához, illetve bántalmazásához, annak fel is út, le is út! TAKARODÓ! Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció És akkor egy rövid frissítés: Még cikkünk megjelenése előtt volt a heti kormányfélreinfo, szóval, ott hangzott el az a bődületesen bicskanyitogató mondat - mégpedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szájából -, hogy a Szőlő utcai intézmény nem gyermekotthon, hanem javítóintézet, ilyesformán ott fiatalkorú bűnözőket nevelnek, illetve tartanak fogva. Nos, mi az Ígyélünknél, - meg szerintem a fél országban - azt gondoljuk, hogy - még, ha bűnözők is - nem így kell nevelni ezeket a fiatalokat, hiszen még a börtönben sem így kezelik a felnőtteket! dr. Gaál Lóránt - Melczer Zsolt - AI illusztráció
A gyalázatos cinizmussal vetekedő közöny
dr. Zeke László | 2025.12.05. 01:04
Most, hogy hüledezünk Pintér Sándor embertelen, gyalázatos mondatain, talán érdemes ennek oldalágait is követni. Mert a szégyentelenül kimondott szavakon túl a tettek, az elmulasztott cselekvés legalább annyira kegyetlen, még ha pökhendiségével nem is kavarja úgy fel az indulatokat, mint a belügyminiszter. A szépen, csendben, hallgatva elmismásolt cselekvés is mélyen embertelen tud lenni. Érdemes ezért a 350 ártatlan kisbaba hospitalizációjáról ejtenünk pár szót. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászai Intézetének osztályán sok pici baba, illetve kisgyerek tartózkodik bent huzamos ideig, úgy, hogy vagy gyermekvédelmi okból, vagy örökbefogadó szülőre várva, vagy komoly betegség miatt nincs mellettük szülő, szeretettel gondoskodó felnőtt. A babák simogatása, ölelgetése, a szeretetteljes testi kontaktus felvétele és fenntartása ebben az életkorban olyan létszükséglet, amelynek elmaradása akár egész életre szóló traumát jelent, szélsőséges esetben személyiségzavarhoz is vezet. Ezt a problémát felismerve az országban több klinikán erre a feladatra kiképzett önkénteseket vesznek igénybe (Szeged, Pécs, Szigetvár, Kaposvár), de Debrecenben – annak ellenére, hogy a feladatra vannak célirányos képzést kapott, vállalkozó kedvű önkéntesek – nem indul be a program, pedig az önkéntes munka sokat segítene a beteg gyerekek problémáján, illetve az ott dolgozó nővérek, ápolók számára is nagy segítség lehetne. Örökbefogadó szülőre várva – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció De mi is az a hospitalizáció? A gyermek időérzékelése eltér a felnőttekétől. Az addig megélt életük tartamához viszonyított idő náluk sokkal lassabban telik. Bizonyára mindannyian emlékszünk a kisgyerek korunk végeláthatatlan hosszúságú nyári szüneteire, s arra, hogy felnőttként ez a pár hónap miképpen törpül össze, s repül el olyan hamar, mint gyerekkorunk egy-két hete. Egy pár napos pici baba a napokban mért időtávot is valóságos korszakként éli meg. Emellett a kiszolgáltatottságuk is annál nagyobb, minél kisebb korban maradnak magukra, nélkülözik a biztonságot adó felnőtt közelségét, az elszigeteltséget és kiszolgáltatottságot. Ebben a korban érzelmi és fizikai stimuláció nélkül a babák akár pár hét alatt súlyos érzelmi és ezzel együtt fizikai fejlődési zavarokat eredményező szenvedésen mennek át. Szeparációs szorongásból eredő súlyos viselkedési zavarok alakulhatnak ki. A mély, frusztráló emlékek beleivódhatnak a babák elméjébe, tartósan megmaradhatnak a bizonytalanság, a félelem képei, a kórházi tartózkodás depressziós hangulata. Minél kisebb gyerekről beszélünk, annál gyorsabban alakul ki és mélyebben szervesül az élmény, így akár egy pár hetes betegség és a vidéken élő látogatásban akadályozott szülő elég ahhoz, hogy túlterhelt nővérek ne tudjanak gondoskodni a babák babusgatásáról, ölelgetéséről, biztonságot adó törődésről és máris ott a baj! A mély, frusztráló emlékek beleivódhatnak a babák elméjébe – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Hogyan segíthetünk? A probléma megoldása nem egyszerű – látva a hazai egészségügy állapotát és hallva a miniszter embertelen cinizmussal megfogalmazott mondatát: „Nem mi szültük őket, nem mi hagytuk ott őket a kórházban.”. Ugyanakkor a megoldás egyben olyan pofon egyszerű is, mint amilyen egyszerűen oldotta meg Semmelweis doktor, az anyák megmentője a gyermekágyi halandóság problémáját azzal az egyszerű javaslattal, hogy az orvosnak alaposan kezet kell mosnia, mielőtt megvizsgálja a terhes anyukákat. Ugyanis a tennivaló nem egyéb, mint simogatni, babusgatni, kedvesen átölelni a magukra maradt pici babákat. Vannak olyan jótét lelkek, szakemberek, akik szívükön viselik ezeknek a gyermekeknek a sorsát és lelkesen igyekeznek segíteni. Országszerte szerveznek képzéseket a témáról és segítséget nyújtanak azoknak az embereknek, akik készek szabadidőt, energiát szánni erre a feladatra, akiket nem hagy békén a tudat, hogy szenvedő pici babák élete megy tönkre az orrunk előtt azért, mert nem kapnak ölelést, mosolyt, becéző szavakat, egy kis biztatást és biztonságot. Ilyen példa értékű társadalmi feladatot lát el a Nevetnikék Alapítvány. Önkéntesek (egy-két hónapos) kiképzését vállalják, folyamatos utánképzéssel, akik rendszeres látogatásokkal tudják enyhíteni a kórházban fekvő betegek szorongásait, fájdalmait, elterelik a gyerekek figyelmét a gondokról, elűzik az unalmat, és megnevettetik őket. Báboznak nekik, mesét mondanak, kézműves, zenés, társas foglalkozásokat tartanak a kórházi játszószobákban, vagy a kórtermekben. Az önkéntesek párban dolgoznak, a foglalkozások hossza általában 2 óra, ez idő alatt egy osztály betegeit látogatják végig, kiemelten figyelve a nem látogatott gyermekekre. Az önkéntesek rendszeres látogatásokkal tudják enyhíteni a szorongást – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Ahol elkel a segítség és ahol nem… A felkészült önkénteseket több helyen fogadják. A Nevetnikék Alapítvány oldalán olvashatjuk, hogy Pécs, Kaposvár, Szigetvár több intézményében zajlik a program és hallottunk arról, hogy Szegeden is folyik hasonló tevékenység, ahol orvostanhallgatók veszik ki részüket a rendkívül hasznos, nagyon dicséretes, emberséges akciókból. Nyilván a kiképzett önkénteseknek a fogadó intézményben át kell esniük pszichológiai vizsgálaton a kezelt gyermekek érdekében, de egyébként az ingyenesen adott, jó szándékú segítség elfogadásának – józan ésszel elgondolva – nem lehetne semmilyen akadálya. De nem mindenhol ilyen jó a helyzet, holott az lenne a természetes, ha ez a fajta munka általánosan elfogadott, természetes tevékenység lenne MINDEN olyan egészségügyi intézményben, ahol fennáll a hospitalizáció veszélye. Itt van mindjárt Debrecen és a Klinika Gyermekgyógyászai Intézetének esete a jelentkező önkéntesekkel.2025. április 22-én kereste meg őket egy lelkes önkéntes a következő levéllel: »Tisztelt Igazgató Úr! XY vagyok, debreceni lakos. Elvégeztem a Nevetnikék Alapítvány „A kórházban ápolt csecsemők pszichés gondozása és megtámogatása” című tanfolyamot. (Az oklevelet mellékelten csatolom.) Mint ahogy a képzésen is ezt hallottuk, (illetve ahogy magán az oklevélen is szerepel) a tanfolyam elvégzése önmagában nem jogosít fel a klinikára való belépésre, amelyhez előzetes alkalmassági vizsgálat szükséges. Tisztelettel érdeklődni szeretnék, hogy erre az alkalmassági vizsgálatra mikor, milyen módon lehet sort keríteni, hogy megszerzett ismereteimmel és tapasztalataimmal (két gyermeket felneveltem, egyébként több évtizede pedagógusként dolgozom) segíthessem az Önök munkatársainak áldozatkész munkáját az Önök gondjaira bízott kisbabák lelki egészségének szolgálatában. Tisztelettel: XY« A készséges válasz gyorsan, 2025. április 24-én megérkezett azzal, hogy az igazgató úr „természetesen támogatja a kezdeményezést” és hamarosan visszajeleznek arról, hogy „melyik osztályrészen (gyermekrehabilitáció, csecsemő részleg) és milyen feltételekkel tudják a programot elindítani”. A biztató válaszra a lelkes önkéntes 2025. április 26-án jelezte válaszlevélben, hogy köszöni a gyors választ és jelezte, hogy rajta kívül van még két másik önkéntes is, akik szintén részt vettek a Nevetnikék Alapítvány képzésén, és szívesen bekapcsolódnának a munkába. Másnap erre a levélre is kapott választ azzal, hogy a program beindításának végső engedélyezője a Klinikai Központ Elnöke, az ő engedélye szükséges, arra várnak… A Nevetnikék Alapítvány „A kórházban ápolt csecsemők pszichés gondozása és megtámogatása” című tanfolyam elvégzésének tanúsítványa Egy kis kedvesség, szeretet az, amivel lelkes önkéntesek szenvedő, bajba jutott kisbabákon, gyerekeken szeretnének segíteni. Mi kell ahhoz, hogy valaki ezt a segítséget visszautasítsa, megakadályozza!? Milyen szempont írja felül azt, hogy ezeknek a gyerekeknek a sorsát egy életre befolyásoló traumát enyhíteni, elkerülni lehessen!? Szóval engedélyre várnak, 2025. áprilisa óta. Most van 2025. december van. Mindjárt itt a Mikulás. A gyerekek már biztos nagyon várják odabent… Szívszorító dolog ebbe belegondolni és tökéletesen megértem Grecsó Krisztián indulatos sorait, aki a problémára vérlázítóan cinikus mondatokkal reagáló Pintér Sándort lényegében a Pokolba küldte. Ehhez csak Yuval Noah Harari gondolatát tudom hozzá fűzni: „A pokol egy elveszett gyermek, aki a szüleiért sír.” dr. Zeke László – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció
Nem mi szültük – a hatalom pökhendi arroganciája
Koszi Ferenc | 2025.11.29. 15:06
Ha létezne a trágyaszemcsés empátia-lovagkereszt, Pintér Sándor biztosan megkapná a rozsdás fokozatot. Orbán Viktor pedig újra megmutatta, hogy kormányában még a szakmai hozzá nem értésnél is sokkal fontosabb a rideg embertelenség. Stirlitz persze előre tudta… Nem mi szültük Ha vannak ártatlanok ebben az országban, akkor azok ők: a háromszázötvenek. Akik nem tehetnek a megszületésükről, akiknek csak szeretetre lenne szükségük, de ezt már a világra lépésük első másodpercétől megtagadják tőlük. Nem ők választották a nyomort, amelybe a rendszer taszította, és tartja bezárva a családjaikat. Nem ők döntöttek arról, hogy az állam már bölcsős korukban lemondjon róluk. Hol vannak ilyenkor az egyházak? Amelyek vad indulattal üvöltöznek az abortusz ellen, és arról vitáznak, hány sejtosztódás után tekintendő élőnek egy magzat? Hol vannak akkor, amikor már nyilvánvalóan élőlény – sőt, ember – az újszülött? Hol vannak, amikor a megszületett gyereket kellene megvédeni, nem a még meg sem fogant ideológiai konstrukciót? Hol van ilyenkor a kollaboráns KDNP? A vadászmezőkön jeleskedő, ritkaságokat halomra gyilkoló álkereszténység, amely a prédikációkban szeretetről papol, de a valóságban hátat fordít a legvédtelenebbeknek. A gyermekvédelmi rendszert lezüllesztő egyházmegyék, amelyek már nem az egyházaikat árulják el – hanem magát a hitet. Lábbal tiporják évszázados örökségüket. Szégyelljék magukat. A gyalázat sorozata A nincstelenségbe kényszerített, és ott tartott családokba születő gyerekeket sokszor már a kórházban elszakítják a szüleiktől. Egy részük örökbefogadókhoz kerül, néhányukat külföldre adják el, másokat nevelőszülőkhöz osztanak be. A többség azonban csecsemőotthonban kezdi a nyomorúságos kis életét, ahol már az első hónapokban beég: nincsenek kapcsolatok, nincsenek arcok, nincsenek ölelések, nincs esély. Csak rendszer van. És közöny. Innen aztán egyenes út vezet a gyermekotthonokba. És akinek igazán szerencsétlen a sorsa, az egy bicskei, szőlő utcai vagy ózdi intézményben köt ki – ott, ahol évtizedek óta pontosan tudják, hogyan kell egy gyereket árunak tekinteni. Ott, ahol a hatalom védelme alatt egy lelketlen kufár „használatra” adja el őket rendszeresen, teljes bizonyossággal, hogy felmentik, kitüntetik, majd visszaengedik ugyanabba a pozícióba. Hiszen ők ennek az üzletnek is a haszonélvezői. Ez nem tévedés. Nem rendszerhiba. Nem mulasztás. Ez maga a rendszer. Nem mi hagytuk ott A családok, akik nem vihetik haza az újszülöttjüket, olyan mélységes fájdalmakat élnek át, amit a dőzsölő nagyurak elképzelni sem képesek. A nincstelenség, amelybe az Orbán-rendszer taszította őket, elkerülhetetlenné és kilátástalanná vált. Gyakran azt sem értik, mi történik velük, miért, és kik döntöttek a sorsukról. Miért lett az ő gyerekükből is statisztikai tétel, állami áru, intézményi melléktermék? Nekik marad a fájdalom. A kilátástalan küzdelem a gyerekeikért, a családjukért, a megélhetésért, miközben a hatalom látványosan képtelen – valójában nem is akar – megoldást találni erre a helyzetre. Mert ez a rendszer számára nem probléma. Ez egy kényelmes, kiépített status quo. Egy „emberséges” kinyilatkoztatás, amelyben mindenki annyit ér, amennyije van. És mi mégis újra és újra ott találjuk magunkat a kérdés előtt, amelyre nincs jó válasz: …… Vádirat Vádolom a kormányt és annak minden felelős döntéshozóját, hogy a gyermekek alapvető jogainak védelmét elmulasztotta, és ezzel szándékos, rendszerszintű állami mulasztásos jogsértést valósított meg. Vádolom a belügyminisztert, hogy felügyeleti és ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítette, a súlyos visszaélésekről tudomással bírt, és mégsem intézkedett — ezáltal törvényben rögzített kötelességét megszegte. Vádolom a gyermekvédelmi rendszer irányítóit, hogy a rájuk bízott gyermekek testi-lelki integritását nem biztosították, és így folyamatos, tartós jogsérelmet okoztak. Vádolom mindazokat, akik ennek a rendszernek a fenntartásához hozzájárultak — akár döntéssel, akár hallgatással — mert magatartásukkal a magyar jogrend alapelveit, mindenekelőtt az emberi méltóság sérthetetlenségét és a gyermek mindenek felett álló érdekét súlyosan megsértették. Mert tudták, mit tesznek – és mégis megtették. Koszi Ferenc – Nyitókép: Telex – YouTube ScreenShot
A népirtás, ami a kutyát nem érdekli, pedig itt a Tour de France
Mit üzen az EU-nak a Trump–Orbán találkozó?
Dr. Ternovácz Dániel | 2025.11.19. 22:30
A Trump–Orbán találkozón az Európai Unió egy határozott üzenetet kapott. Az amerikai elnök egy olyan vezető újraválasztása mellett áll ki, aki az egységes fellépés helyett külön utat választ, és az EU jelenlegi formájának szétesésére teszi a tétjét. A találkozó során több konkrét lehetőség és megállapodás került szóba: * Egyéves szankciómentesség az orosz energetikai cégekre kivetett szankciók alól * Swap line-szerű pénzügyi védőpajzs * Amerikai LNG-vásárlás és nukleáris együttműködés. Az Európai Bizottság jelezte a Portfolio megkeresésére, hogy az EU terve továbbra is az orosz olaj- és gázimport teljes kivezetése 2027 végéig, amire nincs hatással magyar-amerikai megegyezés. Illetve több elemzés levezette, hogy szerencsére nincs olyan veszély vagy válság, amely amerikai pénzügyi segítséget igényelne. Így a találkozó legfontosabb üzenete az EU szemszögéből: jelzés, hogy Donald Trump Orbán Viktort nyilvánosan támogatja a közelgő parlamenti választásokon, valamint az általa képviselt különutas politikát preferálja az európai egységes fellépéssel szemben. Nem egy átlagos választás Néhány napja egy elemzést közölt a mértékadó The Economist a 2026-os magyar parlamenti választásokról, amelyet „mindenki nézni fog” a cikk írója szerint. Orbán kihívója, Magyar Péter kapcsán emlékeztet rá a szerző, hogy a Fideszből jött és a volt igazságügy miniszter volt férje. Európai szempontból az óvatos-baráti viszonya azonban fennáll, hiszen Magyart sokkal inkább tekinti esetleges partnernek a jövőben az EU-s vezetők nagy része, mint Orbánt. Hiszen az EU-csúcstalálkozók visszatérő kérdésévé vált, hogy Magyarország él-e vétójogával, blokkolja-e a szankciókat Oroszországgal szemben, illetve akadályozza-e, hogy folytatódjanak a tárgyalások Ukrajnával az uniós tagságról. A The Economist következtetése, hogy a magyar választásokat nemzetközi figyelem övezi majd, egyrészt mert az amerikai MAGA mozgalom Orbánt példaképnek tekinti. Másrészt a tény, hogy egy kiüresedett demokráciában hivatalban lévő erős ember néz szembe komoly választási kihívással, messze túlmutat Magyarországon. Mit léphet erre az Unió? Az Európai Unió stratégiája a kivárás. A választás tiszta a magyarok előtt: a két érdemi induló között az egyik egyértelműen távolodik az EU-tól. Brüsszelt okolja, amiért nem haladnak az orosz-ukrán béketárgyalások. A másik viszont helyreállítaná a kapcsolatokat. Érdekes módon a felmérések alapján a magyar lakosság még mindig nagy mértékben támogatja az uniós tagságot. Egy friss felmérés szerint a magyar válaszadók 75%-a gondolja úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az uniós tagsága. Trump a washingtoni találkozó révén megüzente, hogy az amerikai támogatói csomag Orbán Viktor megválasztása esetén járna. Az EU nem fog ilyen közvetlen támogatást nyújtani egyik jelöltnek mellett sem. Ám azt joggal feltételezhetjük, hogy az uniós tagsággal járó előnyök csorbulni fognak a regnáló miniszterelnök újraválasztása esetén. Mostanáig Orbán uniós politikáját és a jogállam illiberális értelmezését euró milliárdokban mérhető befagyasztott és elveszett források, illetve egyéb súlyos pénzügyi szankciók követték. Kérdés, hogy az EU válasza eljut-e egy új jogi, politikai vagy pénzügyi szintre. Ternovácz Dániel – Nyitókép: Orbán Viktor és Donald Trump – BBC
Európa óvatos-baráti viszonya Magyar Péterhez
Dr. Ternovácz Dániel | 2025.10.24. 13:04
Orbán Viktor illiberális rendszerében felemelkedett egy új, Nyugat-felé orientálódó és a demokrácia felé húzó politikai erő: a Magyar Péter vezette Tisza Párt. Európát és az EU intézményeit is foglalkoztatja a kérdés, vajon a nyugati értékekhez való visszatérés új korszakot nyithat-e a magyar politikában? A hatalom válságjelei teret nyitnak egy új kihívó előtt Európában számos elemzés foglalkozik Magyar Péter feltűnésének körülményeivel. Ezek a Tisza Párt megjelenését a Fideszen belüli botrányokhoz és az ország egyre súlyosbodó gazdasági kihívásaihoz kapcsolják. „Nem messiás: valójában disszidens a kormányzó Fideszből” – írja a Guardian. A kegyelmi ügy kirobbanása, illetve Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után lépett először nyilvánosság elé kritikus megszólalással Magyar. A Tisza Párt azután vette át a vezetést a közvéleménykutatásokban, hogy Orbán Balázs egy interjúban az 1956-os forradalomról beszélt megkérdőjelezhető módon („Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált…”). Magyar Péter ünnepi beszédet mond a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Magyar Pétert tehát a Fideszből érkezett, korábban kevésbe ismert szereplő, aki újjáéleszti a magyar ellenzéket, és kihívás elé állítja a 15 éve kormányzó Fideszt – röviden így látja a nyugati sajtó a Tisza Párt elnökének a megjelenését. A 2026-os választáson Orbán Viktor kihívójaként tekintenek rá, akinek egyenlőtlen feltételek között kell szembe szállnia a konszolidálódott hatalommal. Ukrajna érzékeny kérdése Az Európai Unióban az egyik legfontosabb kérdés jelenleg az ukrajnai háború, így Magyar Péter külpolitikai megszólalásai közül is ezek kapják a legnagyobb figyelmet. Szoros NATO- és EU-kapcsolatok, pragmatikus viszony Oroszországgal – mondta Magyar egy januári interjúban, és feltételezhetően ez a pragmatikus hozzáállás képe szilárdulhatott meg a Tisza külpolitikájáról. Van azonban olyan elemzés, amely ehhez megértően hozzáfűzi, hogy Magyarországon szinte teljes egészében a Fidesz békenarratívája ural, amely Ukrajna támogatásának bármilyen megnyilvánulását „háborús uszításként” keretezi. Ünnepi megemlékezés a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Választás Nyugat és Kelet között A 2026-os magyar parlamenti választásoknak van olyan olvasata, hogy a Nyugat és Kelet közötti választás kiéleződése várható. Ebben Orbán kelet felé vezeti Magyarországot, míg Magyar nyugat felé. Ennek jelei már most is láthatók: a Tisza a jobbközép Európai Néppárt tagja, amelyből a Fidesz néhány évvel korábban kilépett. Magyar Péter pedig ígéretet tett, hogy a Brüsszellel való kapcsolatok javításával feloldja a befagyasztott uniós forrásokat. Ez akkor lehetséges, ha Magyar partnerként tekint a jelenlegi uniós intézményekre. Szemben Orbánnal, aki egyre gyakrabban konfrontálódik Brüsszellel. Magyar Péter ünnepi beszédet mond a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Összegzés Tisza Párt még viszonylag fiatal, amit európai szövetségesei is felismernek, így türelem és a megértés jellemezte az elmúlt másfél évet. A magyar demokrácia állapota is jól ismert, például annak a ténye, hogy milyen lejárató kampányok közepette kell a jelölteknek boldogulnia. Annyi kijelenthető: jelenleg Magyar Péterben és a Tiszában nagyobb esélyt látnak, ha a nyugati elkötelezettségről, illetve az európai értékek helyreállításáról van szó. Dr. Ternovácz Dániel – Nyitókép: Melczer Zsolt
A csendből kiáltás lett: az újvidéki tragédia országos következményei
Dánfi Benedek | 2025.09.25. 22:08
A 2024 novemberében történt újvidéki vasútállomás tragédia – melyben 16 ember vesztette életét, és tucatnyian megsérültek – nem pusztán baleset volt. Sokan úgy látják, ez a katasztrófa a korrupció, a hanyagság és a politikai önkény évtizedes következménye. Az összeomlás után országszerte tömegek mozdultak meg: diákok, tanárok, civilek és dolgozók Belgrádtól a legkisebb falvakig, mind egy közös céllal – hogy ne csupán a tettesek neve kerüljön napvilágra, hanem az egész rendszer bukjon le, amely lehetővé tette a tragédiát. A nyomás hatására több magas rangú tisztségviselő lemondott vagy felajánlotta lemondását. Januárban lemondott Miloš Vučević szerb miniszterelnök, valamint Újvidék polgármestere is, remélve, hogy ez csillapítja a tüntetéseket. Fotó: Gavrilo Andrić Az ügyészség vádemeléseket kezdeményezett: 13 személyt – köztük a volt építési/infrastruktúráért felelős minisztert (Goran Vesić), a vasúti vállalat vezetőit és a projekt tervezőit – gyanúsítanak a közbiztonsági szabályok megsértésével, a karbantartás mulasztásával. Ugyanakkor a bíróság visszaküldte a vádemelési anyagot kiegészítő vizsgálatra, mondván, hogy bizonyos pontokon részlegesen tisztázatlanok az állítások. A tiltakozások nem nélkülözték az összeütközéseket Szeptember elején a diákok azt állítják, hogy a rendőrség tiltott típusú könnygázzal lépett fel a tüntetők ellen Újvidéken; laboratóriumi tesztek szerint CS-gáz mellett CN-gáz maradványai is kimutathatók voltak – utóbbi hatóanyagot az ENSZ már régóta tiltja magas mérgező volta miatt. Egy másik alkalommal, Belgrádban és Újvidéken nagy tömegek vonultak utcára – több tízezer ember –, követelve a szabad, tisztességes választásokat, a média függetlenségét, és hogy a hatalom ne büntesse a kritikusokat. A rendőrség válasza időnként erőszakos volt: könnygáz, letartóztatások, az egyetemi autonómiák megsértése jelent meg a panaszok között. Bár az ügyészség lépett, sokan szkeptikusak a felderítés mélységében, félnek valóban fény derül-e az igazságra. A vádemelési javaslat visszautasításra került, hogy kiegészítő vizsgálatot rendelje el a bíróság — ez arra utal, hogy nem biztos, hogy minden vezető szereplő igazán elszámoltatható lesz. Továbbá felvetődött az is, hogy az EU forrásait is felhasználták-e helytelenül az újvidéki állomás felújításához, így az Európai Ügyészség (EPPO) is nyomozást indított a lehetséges visszaélések miatt. Fotó: Szabad Magyar Szó Miért vált különösen felháborítóvá ez az egész? Mert nem „csak” egy szerencsétlen baleset volt – hanem egy sor mulasztás, engedély nélküli módszer, hanyag karbantartás, felelőtlen beruházói döntések sora. És ami talán a legdühítőbb: ezek a döntések emberek életét követelték. Azok a diákok, akik nem adták fel az utcákon, az egyetemeken, azok a civilek, akik tudják, hogy a korrupció csendes gyilkosa mindennapjaiknak, nem valami ideológiáért harcolnak, hanem az élethez való jogért, a biztonságáért és a jogállamért. Szerbia ma egy olyan ponton áll, ahol a polgárok nem fogadják el tovább az üres ígéreteket. A tragédia, a tüntetéssorozat, a jogi lépések és a rendőri túlkapások mind azt mutatják: a társadalomnak elege van abból,hogy a vezetők mindig kibújnak a felelősség alól. Az igazságszolgáltatásnak most lehetősége van arra, hogy ne csak büntető pereket indítson, hanem megmutassa: egy olyan rendszer képes felelősséget vállalni, amely nem tűri a korrupciót, amely nem csendesíti el a fiatalokat, a kritikus hangokat, a civileket. A kérdés mostantól az: vajon ez a hullám képes-e áttörni a hatalom falait — vagy a hatalom ismét időt nyer azzal, hogy részleges változásokat kínál, miközben a mélyebb struktúrák változatlanok maradnak? Szerbia válasza erre mindannyiunk számára próbatétel. Dánfi Benedek – Nyitókép: Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika – AI
Levél az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez
A miniszter úr nem érti…
Leitold Márton | 01.26. 21:34
...hogy egy grönlandi az dán állampolgár, és a dán állampolgár pedig EU-s állampolgár. Pedig pofonegyszerű. Nézzünk is utána! „Mi ezt egy kétoldalú ügynek tartjuk, amelynek megoldása a két fél tárgyalásain keresztül lehetséges. Én ezt nem tartom egy európai uniós ügynek, ezért a tegnapi napon is az állandó képviselők tanácskozásán jeleztük, hogy nem tartjuk szükségesnek és ezáltal lehetségesnek sem egy közös EU-s nyilatkozat kiadását.” – idézi a 444.hu a külügyminiszter prágai nyilatkozatát (11:17-nél) Trump igényeiről Grönlanddal kapcsolatban. Grönland és EurópaGrönland szigetét már 4500 éve lakták, de a magyar honfoglalás után 100 évvel a Norvég-királyság érdekszférájába került. Vörös Erik a híres viking, aki elnevezte és benépesítette Grönlandot. Fia Leif Erikkson felfedezte a Baffin-szigeteket és Új-Fundlandon Kanada partjainál szintén települést hozott létre mint apja Grönlandon. Ezeket a történeteket őrzik a viking sagák mind a mai napig. Ez a korszak körülbelül 400 évet takar, mely után a XV. századra elnéptelenednek a települések. A XVII. században a dán-norvég flotta újból Grönlandra érkezik és azóta itt megszakítatlan az európai kötődés. Ekkor alapították a mai fővárost Nuukot. Az 1814-es dán-norvég szétváláskor Dániánál maradt a sziget, és 1953-ban megszűnt gyarmati státusza. Tehát itt beszélhetünk egy majd ezer évre visszamenő kötődésről, amelyről rengeteg fantáziadús film készült, korhű expedíciók hajtanak végre, s el nem mesélt történetek kerültek a felszínre. Grönland és az Európai Unió1973-ban Dániával együtt belépett az Európai Közösségbe, majd 1979-ben részleges autonómiát szerezett. 1985-ben az Európai Unió Tengerentúli Területévé vált, ami azt jelenti, hogy az EU-s tagállamhoz Dániához tartozik, lakói EU-s polgárok, de a sziget nem része az EU területének. Grönland társult státusszal rendelkezik. Ez vámmentes kereskedelmet jelent, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférést is. Így bizonyos belső ügyekben szuverenitást élveznek a sziget lakói, amely mellett élvezi az EU gazdasági és biztonsági ernyőjét. Az EU szerződés kimondja: Ha egy tagállamot fegyveres agresszió éri, a többi tagállamnak segítséget kell nyújtania. Ha Grönland Dánia része, akkor ez kevés további magyarázatra szorul. Sarki fény Nuuk felett Forrás: Unspash -Aningaaq Rosing Carlsen Dánia és az Egyesült Államok szerződéseVégezetül evezzünk kicsit délebbre a Karib-tengerre 25-28°C-ba és egészen vissza 1916-ig. Ekkor kötik meg a Dán Nyugat-indiai szerződést, ahol 25 millió dollárért az Egyesült Államok megvásárolja a mai Virgin-szigeteket Dániától. Ez azért érdekes adalék, mert ebben a dokumentumban az 1715-ös oldalon az USA elismeri Dánia teljes fennhatóságát Grönland felett. Tehát, erről már született egy megegyezés, amelyet az Egyesült-Államok, ma nem igazán vesz figyelembe. KövetkeztetésHa egy Európai Uniós terület elcsatolását nem tartja egy magyar külügyminiszter Európai Uniós ügynek, akkor vajon mit tarthat annak? Pedig Európa jóléte, s annak stabilitása, ritkaföldfém ellátottsága közvetlen hatással van ránk, sokkal nagyobb hatással, mint Oroszország, vagy az Egyesült Államok, ahonnan nem jön semmilyen védőpajzs. Ez a “Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, a tüske a köröm alatt.” politikája ami sajnos nem fog előrébb vinni. Ehelyett lehetne példát venni a sikeresen felzárkózó lengyelekről - akik mellesleg már a világ 20 legerősebb gazdaságában benne vannak. Itt nem csupán arról van szó, hogy a grönlandi ásványkincsekből mi magyarok is profitálhatunk, hanem arról, hogy ha az Európai Unióból csak úgy el lehet venni erőből területeket, akkor a mi várhat ránk, mint az Európai Unió gazdaságának 1,1%-ára? A kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok vezette, közös szabályokon nyugvó világrendnek vége. Érteni kellene az idők szavát, mert valóságunk, ha tetszik, ha nem Európához köt minket s nem máshová. Leitold Márton - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Kilábalás a gazdasági nehézségekből, vagy kihívás az európai mezőgazdaság számára? Jóváhagyták az Európai Unió-Mercosur megállapodást
Dr. Ternovácz Dániel | 01.11. 21:37
25 év után révbe érni látszik az Európai Unió történetének legnagyobb partnerségi megállapodása, melynek folyamatban vannak a tárgyalásai a Mercosurral. Együttesen több, mint 700 millió lakost jelent a két térség. Egyes vélemények szerint az ehhez hasonló új partnerségek jelenthetik az Unió kilábalását a szorult helyzetéből, míg mások komolyan aggódnak az európai mezőgazdaság jövője miatt.Válasz Trump vámjaira: új partnerek keresése Az Unió 27 tagállama jóváhagyta a megállapodást a Mercosurral, azaz a Dél-amerikai Közös Piaccal (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay). Öt ország (Franciaország, Lengyelország, Ausztria, Írország és Magyarország) a megállapodás ellen szavazott, ám a szükséges többség így is megvolt. A hatálybalépéséhez még az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges. A közvetlen előzmények a Trump újraválasztását követő kereskedelmi feszültségek és bizonytalanságok voltak. Júliusban született meg a megállapodás az EU-val: 15% az EU-s termékekre, melyeket az USA-ba exportál, míg fordított viszonylatban, az EU-ba érkező USA-termékek esetében ez 0%. Bár az eszkalációt sikerült elkerülni, versenypiaci szempontból mégis egy aránytalan helyzetbe került az Unió a legnagyobb kereskedelmi partnerével szemben.Mercosur a térképen - Forrás: YouTube ScreenShotEnnek következtében kényszerül rá az Unió új partnerek felkutatására: a Mercosur mellett Mexikó, Indonézia, India jön számításba jelenleg. Aki komolyabb fellépést vár az Európai Uniótól a jelenlegi geopolitikai színtéren, annak az ilyen megállapodások jelenthetik a megoldást. Az EU elsősorban gazdasági integráció és kereskedelmi szervezet, ezért kereskedelmi eszközökkel, megállapodások révén tud reagálni a nemzetközi feszültségekre. Mentőöv az európai autóiparnak, így a magyar exportnak is Ha életbe lépne a megállapodás, úgy a Mercosur az EU-ból érkező import vámjainak a 91%-át eltörölné. Többek között az EU-ból importált gépjárművek 35%, gépipari és elektromos berendezések 14–20% vámja fokozatosan 0%-ra változna, ami egy jelentős lökést adhatna a jelenleg leépítések és termeléscsökkenés miatt nehéz helyzetben lévő autóiparnak. Jól jön ez a magyar gazdaságnak is, hiszen legfontosabb exportcikkei közé tartoznak az autóipari termékek. Akkor is, ha csak közvetve, az EU belső piacán keresztül jutnak el a termékek Dél-Amerikába.0%-ra csökkenne továbbá a vegyipari és gyógyszeripari termékek vámja (jelenleg körülbelül 14%), illetve szintén 0% lenne a ruha- és textilipari termékek vámja (ami jelenleg 35%-ig is elérhet).Aggodalmak a mezőgazdaságban A Mercosurból az EU-ba exportált termékek esetében az ipar vámja már most is nagyon alacsony. A mezőgazdaság az érzékeny vitapont. Ezért ellenzi például Franciaország a megállapodást 1999 óta, mióta a kérdés napirenden van. Magyarország szintén mezőgazdasági okok miatt nem támogatja a partnerséget. A sok helyen gazdatüntetéseket eredményező aggodalmak abból fakadnak, hogy a dél-amerikai országokban nem olyan szigorúak a szabályok, mint az EU-s mezőgazdaságban, így fennáll a félelem, hogy az EU-s piaci ár alatt értékesülnek az import élelmiszerek. A kompromisszumos megállapodásban egyrészt benne foglaltatik, hogy az EU-ba importált termékeknek az EU egészségügyi és biztonsági előírásainak kell megfelelni, az előállítási módszerek tekintetében azonban eltérő lehet a szabályozás. Ezenkívül egy kvótarendszert dolgoztak ki: egy meghatározott mennyiség jöhet be az új vámtarifa szerint. Ez a szám jellemzően alacsonyabb az adott termék jelenlegi behozatali mennyiségétől. Például marhahúsból 99000 t hozható be az EU-ba a Mercosurból, amennyiben életbe lép az új 7,5% vám. Összehasonlításképpen: 2024-ben összesen 206000 t marhahúst importált az EU a Mercosurból, ami a teljes EU-s termelésnek az 1,5%-a. Jelenleg 40-45% vám terheli, és a jövőben ez a vámtarifa lépne életbe a kvóta túllépésekor.A baromfihús esetében a kvóta 180000 t-ig 0% vám. A cukor esetében 180000 t, méznél 45000 t, a rizsnél pedig 60000 t a 0% vám határa. Az uniós sztenderdek betartatásán és a kvótarendszeren túl 45 milliárd eurónyi támogatással sikerült megnyugtatni a mezőgazdasági lobbit, amelyet a következő uniós költségvetésből tudnak majd előre előteremteni. Tilakozók traktoron - Forrás: QuimGil - WikimediaMegoldás a nehézségeinkre, vagy aggódnunk kellene? Egy ilyen nagyszabású megállapodásnál érdemes a pro és a kontra érveket is számba venni, így a magyar mezőgazdasági szereplők véleményét is. A magyar alma helyzetén például nem biztos, hogy segít egy ilyen kereskedelmi megállapodás. Nagy István agrárminiszter kijelentette, hogy ez a megállapodás „merénylet az európai gazdák ellen”. Ezzel együtt ott van a szabadpiacot pártolók érve: ha a világ másik feléről ideszállított gyümölcs olcsóbb a helyinél, akkor nem biztos, hogy a piacban van a hiba. Aki viszont aggódik az EU-nak az USA és Kína közé szorult gazdasági helyzete, illetve az orosz-ukrán háború adta geopolitikai kihívások miatt, annak ez minden bizonnyal egy örömteli hír. Ha a megállapodás életbe lép, az azt jelenti, hogy az Unió képes még a saját szabályai betartása mellett is komoly partnerséget kötni, és nem köteles idomulni Trump erőpolitikájához vagy Kína állam által torzított piacához. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Wikipédia
Beneš-dekrétumok napjainkban: visszatérés a zsákutcás nemzetállami gondolkodásba
Dr. Ternovácz Dániel | 01.02. 16:27
A Beneš-dekrétumok mai alkalmazása természetes módon készteti a magyarságot arra, hogy kiálljon a kisebbségben élő nemzettársai mellett. Ám a kérdés nem merül ki a jogos érdekvédelemben. A dekrétumok ugyanis nemcsak történelmi sérelmeket idéznek fel, hanem egy olyan, etnikai alapon szerveződő 20. századi politikai gondolkodást is, amelyről – Bibó István szavaival élve – már tudjuk, hogy nem megoldásokhoz, hanem zsákutcába vezet.Edvard Beneš és dekrétumaiEdvard Beneš (1884-1948) cseh politikus, a csehszlovák állam egyik megteremtője. Ő vezette a csehszlovák küldöttséget az első világháborút lezáró, Párizs környékén megkötött békeszerződéseken. 1935 és 1938 az ország elnöke volt, 1940 és 1945 között az emigráns kormányt vezette Londonban.1945 áprilisában hazatért, ekkor fogadták el a kassai kormányprogramot, illetve ez év októberéig jelentek meg az elnöki rendelkezések, az összesen 143 Beneš-dekrétum, melyek az új csehszlovák parlament megválasztásáig a törvényeket helyettesítették. A rendeletek közül 13 közvetlenül a német és a magyar kisebbség ellen irányult. Megfosztották őket állampolgárságuktól, vagyonelkobzásokhoz, kitelepítésekhez és kényszermunkához vezettek. Az új csehszlovák állam a két kisebbségre úgy tekintett, mint Csehszlovákia 1938 és 1945 közötti megszállásának és feldarabolásának a kiváltó okára, így célul tűzték ki, hogy az új államot kizárólag a két szláv nép alkossa. Szlovákia, Galánta, felvidéki magyarok kitelepítése - Fotó: Fortepan A dekrétumok maBeneš-dekrétumokat soha nem törölték el, a károsultak soha nem kaptak jogi vagy erkölcsi jóvátételt. Sőt, a szlovák állam ma is hivatkozik a rendeletekre, még a 2020-as években is magyar tulajdont konfiskál a dekrétumokra hivatkozva. Például földeket vesz el autópályák vonalán.Ezen felül Peter Pellegrini szlovák államfő 2025. december 23-án aláírta a Büntető törvénykönyv módosítását a Beneš-dekrétumokat érintő paragrafussal együtt. Ezáltal büntethetővé vált a Beneš-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezése – akár fél év szabadságvesztéssel.Orbán és Fico nemzetállami politikájaSokan teszik fel a kérdést, hogy a konzervatív és nemzeti magyar kormány miért nem lép fel sokkal határozottabban a szlovákiai magyar kisebbség jogai mellett. A legkézenfekvőbb válasz Orbán Viktor és Robert Fico baráti kapcsolata: nemzetközi ügyekben a magyar miniszterelnök számára értékes egy regionális szövetséges jelenléte. A jelen témában fontosabb viszont, hogy a két kormányfő politikája sokban hasonlít egymáshoz. Aleksandar Vučić, Andrej Plenković, Robert Fico és Orbán Viktor - FOtó: IAEA Imagebank/WikimediaA Fidesz számtalan esetben támadta a jogállamiságot és a jelenlegi nemzetközi rendszer intézményeit. Ebbe a sorba illeszkedik, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból, és hogy sorozatosan kritizálja az Európai Uniót. Orbán az ország szuverenitását úgy állítaná helyre, hogy visszavenné az Unióra önként átruházott jogokat, azaz a nemzetállami hatáskört helyezné előtérbe. A feloldhatatlan probléma ott kezdődik, amikor a szlovák állam saját, etnikai alapú jogi aktusait a nemzetközi jogi normák fölé helyezi.Hiszen elvileg Fico azt a politikát viszi, amit Orbán kívánatosnak tartana, csak ebben az esetben ez a magyar kisebbség kárára történik.Magyarország, a felvidékről kitelepített magyarok egy vasútállomáson - Fotó: Fortepan - Rózsa LászlóVisszalépés-e az etnikai alapú politizálás a jogállamisággal szemben?A Beneš-dekrétumok esetében egyértelműen visszalépésről van szó – a megerősítés helyett jóvátételnek kellett volna következnie. Szögezzük le:- egyének vagy csoportok etnikai alapú jogfosztása minden körülmények között visszafejlődés- az etnikai kisebbségek védelme és többletjoga viszont a kiszolgáltatottságuknál fogva szükségszerűEnnek fényében a Beneš-dekrétumok mai alkalmazása és jogi megerősítése elleni tiltakozás nemcsak érthető, hanem jogállami szempontból is indokolt. Ezek a rendeletek egy olyan korszakból maradtak ránk, amikor az etnikai alapú kollektív büntetések a háborús traumákra adott bosszú és preventív válaszként jelentek meg. Ha ezek a kérdések 70–80 év elteltével is aktuálisak, az nem lezárt konfliktusokra, hanem megmerevedett sérelmekre utal. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Fortepan / Rózsa László
Trump: „Nem, nem ígértem meg neki, de ő mindenképpen kérte”
Dr. Ternovácz Dániel | 2025.12.11. 00:36
Történt-e bármilyen megállapodás a Trump–Orbán találkozón? A kérdés azután merül fel, hogy már a második lényeges bejelentés kapcsán derült ki: a kormány által kommunikáltak nem fedték teljes mértékben a washingtoni egyeztetések eredményét.Mint arról már beszámoltunk, az Orbán-Trump találkozó leginkább szimbolikus és kommunikációs jelentőségű volt a magyar választások előtt. Ám ekkor még nem tudtuk, hogy szinte kizárólag az volt.Donald Trump amerikai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én. Fotó : MTIA találkozó egyik legfontosabb pontja az orosz energetikai cégekre kivetett szankciók alóli mentesség, amelyet először korlátlanként próbálta kommunikálni a Fidesz. Hosszas ködösítés után az amerikai külügyminiszter tette egyértelművé: a mentesség egy évre szól, azaz haladékot adnak a leválásra. A másik nagy bejelentés a Swap line-szerű pénzügyi védőpajzs volt. A miniszterelnök november elején bejelentette: „Az amerikai elnökkel pénzügyi védőpajzsról szóló megállapodást kötöttem, azt is mondhatjuk, hogy ezzel a megállapodással olyan, szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, amellyel ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénzt.” Ahogy arról a Politico beszámolt, Trump ezt cáfolta, nem ígért pénzügyi védőpajzsot Orbán Viktornak. A riporter próbálta kideríteni, hogy a későbbiekben megkaphatja-e Magyarország ezt a mentőcsomagot. Viszont Trump nem válaszolt, inkább a migrációról kezdett beszélni. Szijjártó Péter Facebookon reagált: „Ott ültem Donald Trump és Orbán Viktor megbeszélésén, ahol valóban nem született megállapodás semmilyen 20 milliárd dollárról, mint ahogy ezt nem is állította senki. Azt viszont megbeszélték, hogy egyeztetéseket kezdünk egy újfajta pénzügyi együttműködésről, annak lehetséges formáiról, egy olyan mechanizmusról, ami pénzügyi védelmet jelenthet.” Ez a kijelentés akár már a fenti Orbán-idézettel is cáfolható, amelyben elhangzott, hogy „megállapodást kötöttem”, nem pedig az, hogy „egyeztetésbe kezdtünk”. Ezen kívül rengeteg megszólalás lenne idézhető a kormánymédiából, amelyben a pénzügyi védőpajzsot megállapodásként kezelik.Novemberben a magyar kormány képviselőit nagyszámú médiaszereplő kísérte Washingtonba. Akkor ez hatalmas kommunikációs siker volt. A Fidesz hosszú időn át dominálta a közbeszédet az állítólagos megállapodásokkal. Ennek akár abban is szerepe lehetett, hogy a kormánypárt erősödni tudott novemberben.Donald Trump amerikai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én. Fotó : MTIAz egyik felmerülő kérdés továbbra is az, hogy van-e a Trump-pártiságnak bármilyen gyakorlati hozadéka? Azon túl, hogy a Szabad Európa magyar szerkesztősége bejelentette működésének a végét az amerikai anyavállalat utasítására. A másik kérdés a kormányzati kommunikáció hitelességére vonatkozik. Amennyiben energiabiztonsági és pénzügyi stabilitási ügyekben olyan üzenetek jelennek meg, amelyek az amerikai elnök és a külügyminiszter nyilatkozatai szerint is eltérnek a washingtoni egyeztetések tényleges tartalmától, az közvetlenül befolyásolhatja a nemzetközi intézmények és a piacok bizalmát, valamint Magyarország érdekeinek érvényesítését. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: YouTube ScreenShot
Az auschwitzi balerina, aki túlélte a poklot, hogy másokat vezessen vissza az életbe
A főispán célkeresztjében: Iványi hajléktalanellátó intézményei
Menyhárt Tamara | 2025.09.29. 23:57
Sára Botond főispán, jogi végzettségű, két gyermekes családapa, a Fővárosi Kormányhivatal nevében eljárást indított a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Dankó utcai hajléktalanellátó intézményei ellen. Mondhatni nem új hír, hogy Iványi Gábor intézményei ellen igen kemény hadjáratokat indítanak évek óta, viszont az is kiderült már a 2024-es iskolabezárásokkal kapcsolatosan, hogy ezek jogsértőek voltak. II. Erzsébet brit királynő a Dankó utcai Oltalom Központban 1993-ban, jobbra Iványi Gáborral. Fotó: Mónos Gábor / MTI Vajon mi az, ami most a főispánt ismét támadásra késztette, s most iskola helyett, épp hajléktalan szállót akar bezáratni? Az Iványi Gábor vezette MET fenntartásában a Józsefvárosban több mint harminc éve működik a „Fűtött Utca” és az „Oltalom Hajléktalanok Központja”. Amit nyújtanak, az a hajléktalanok közül is a legrosszabb állapotban lévők számára hiánypótló elsősorban: itt a krónikus betegségekkel élő, végtaghiányos, önellátásra képtelen embereket is fogadják napi 24 órában, van folyamatos orvosi ellátás, ingyenes étkezés, tisztálkodási lehetőség. Korábban a végrehajtási kilakoltatásokat is ősszel indították be nagy erőkkel, most is az őszi „nagytakarítás” zajlik, csak emberi oldalról kérdéses az, hogy a magatehetetlen, akár végtagnélküli, fogyatékkal élő emberek hová fognak kerülni a bezárt intézményekből? Egy demokratikus jogállamban persze logikusan történnek a dolgok, az állam támogatást ad azoknak az intézményeknek, amelyeket épp Iványi Gábor egyháza igazgat. Támogatja, mentorálja, segíti. A logikus folyamat azonban itt, nálunk, a magyar kormánynak köszönhetően nem történik meg, sőt ellenkezőleg. Minden támogatást megvon, visszatart a regnáló hatalom az Iványi-vezette iskoláktól, ahol hátrányos, nehezebb sorsú gyermekeket tanítanak, hajléktalan óvodáktól, ahol a hajlék nélküli családok gyermekeit óvják-gondozzák-etetik. És most az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi réteg, a hajlék nélküli, fogyatékkal élő emberekre került a sor. A logika mentén kár is próbálkoznunk magyarázattal, mert hazug, hamis vádak illetik az intézmények vezetését, s ez alapján indít eljárásokat a főispán. Fegyveres NAV-akció Iványi Gábor Dankó utcai központjában, 2022. február 21-én – Fotó: Telex Miközben Iványi Gábor épp megköszöni a lehető legtöbb fórumon a nyugdíjasok adományát, akik a kegyet gyakorló hatalom 30 ezer forintos utalványait ajánlották föl a MET-nek, az elképesztő nehézségekkel küzdő hajléktalan szálló bezárását ígéri még az ősz végén a főispán. A pillanat, amikor bezárják az intézményt, és ott ülnek-fekszenek a láb nélküli szerencsétlen, beteg emberek a kerekesszékeikben, tudva, hogy ennyi volt, nincs tovább, mindennek vége – beég-e valakinek a szemébe, a lelkébe, a zsigereibe? Beég-e, hogy azután ezzel a bélyeggel éljék tovább a főispáni és hatalmi létet, a kényelmes, biztonságos luxust élvezve, s pökhendi kivagyisággal ne válaszoljanak majd az esetlegesen föltett kérdésekre, hogy miért? A leghitványabb ítélet ellehetetleníteni teljesen magatehetetlen, fedél nélküli honfitársainkat! De az ispánok, főispánok ideje hamarosan lejár! Menyhárt Tamara – Nyitókép: ÍgyÉlünk AI illusztráció
„A láthatatlan nők országa” Az egygyerekes 40 feletti anyák és az 50 feletti munkavállalók kirekesztése a magyar valóságban
SzóMia | 2025.09.20. 15:30
A magyar kormány családpolitikája évek óta a „nagycsaládos modell” köré épül. Az üzenet világos: minél több a gyerek, annál több a támogatás. Aki viszont „csak” egy gyereket vállalt, főként, ha negyven feletti anyáról van szó, könnyen megtapasztalja, hogy számára a rendszer nem kínál kapaszkodót. Pedig a gyerek itt van, fel kell nevelni, iskoláztatni kell, ételt kell tenni az asztalra – a kormányzati kommunikációban azonban ezek az anyák mintha nem is léteznének. Az „egygyerekes bűnösök” stigmája A családvédelmi retorika szerint az igazi anya három, négy, vagy még több gyereket szül. Az egygyerekes nőkről legfeljebb lesajnáló hangsúllyal esik szó: „miért állt meg egy után?” A valóság persze sokkal bonyolultabb. Betegség, meddőségi problémák, válás, anyagi helyzet vagy egyszerűen az életkörülményei miatt sok nőnek nem adatik meg, hogy több gyereket vállaljon. Ám az állami politika alig hagy teret ennek az élethelyzetnek. Az egygyerekes család kevesebb adókedvezményt kap, kevesebb támogatást ér el a CSOK-ban, és a lakhatási vagy oktatási támogatásokban is hátrányban van. Ha pedig az anya 40 év feletti, a rendszer végképp leírja: már nem számít célcsoportnak. Mintha az ő gyereke nem lenne ugyanolyan értékes, mint a háromgyerekes családoké. Negyven felett: a rendszer szemében „lezárt ügy” Egy negyven feletti anya gyakran még kisiskolást nevel, miközben próbál talpon maradni a munka világában. Azonban a kormányzati intézkedések már nem számolnak vele. A családi otthonteremtési kedvezmény felső korhatárhoz kötött, a támogatások és ösztönzők többsége a fiatal, többgyerekes házaspárokat célozza. A társadalom így azt üzeni: „túl későn szültél, már nem férsz bele a modellbe.” Pedig egy tizenéves gyereket nevelni 45 évesen éppolyan kihívás, mint 25 évesen. A különbség csak annyi, hogy ekkorra már sok nőnek kifáradt a munkaerőpiaci tartaléka, és sokszor egyedül kell helytállnia. Ötven felett: a munkaadók radarján kívül Hatalmas probléma, hogy a munkaerőpiacon az 50 feletti nők szinte láthatatlanok. A statisztikák szerint ebben a korosztályban drámaian csökken a foglalkoztatottság: a munkaadók nem szívesen alkalmaznak középkorú nőket. Miért is? Időzsonglőrök vagyunk, és terhelhető projektmenedzserek. Az indokok ismerősek: „nem elég rugalmas”, „nem ért a digitális technológiához”, „hamarosan nyugdíjba megy.” Ezek a sztereotípiák azonban sokszor nem igazak. Rengeteg ötvenes nő naprakész tudással, felelősségtudattal és munkabírással rendelkezik, mégis a fiatalabb munkaerőt részesítik előnyben – sokszor kevesebb tapasztalattal is. A probléma így kettős: a kormány nagycsaládos retorikája kizárja az egygyerekes anyákat, a munkaadók pedig az ötven feletti nőket. Ez az a csoport, amelynek egyszerre kell helytállnia a családban és a munka világában, de minden oldalról falakba ütközik. Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika – AI A társadalmi következmények Ez nem csak egyéni tragédiák sorozata, hanem teljes társadalmi probléma. Az egygyerekes anyák gyakran sodródnak a létbizonytalanságba: kevesebb a támogatás, az árak az egekben, miközben a munkahelyi lehetőségek beszűkülnek, az anyagi megbecsülés a padlón. Országos probléma, hogy ezek a nők kiszorulnak a munkaerőpiacról, alacsonyabb jövedelmű munkákat kénytelenek elvállalni, vagy részmunkaidőben vegetálnak. Ez a helyzet pedig nemcsak őket, hanem a gyerekeiket is hátrányba hozza: kevesebb jut oktatásra, kevesebb jut a jövő megalapozására. A politika felelőssége A Fidesz évek óta hirdeti: „családbarát kormány vagyunk.” De vajon családbarát-e az a politika, amely figyelmen kívül hagyja az egygyerekes anyák tízezreit? Lehet-e családbarátnak nevezni azt a rendszert, amelyben egy 45 éves anya gyereke kevesebbet ér, mint a szomszédé, mert ott három született? És mi a helyzet az ötven feletti nőkkel? A kormány gyakran beszél a munkaerőpiaci hiányról, a gazdaság pörgéséről, de vajon miért nem védi meg azokat, akik évtizedek óta dolgoznak, adót fizetnek, és most is szeretnének aktívak maradni? Mi lehetne a megoldás? Egy valóban igazságos családpolitikának nem a gyerekek számát kellene előtérbe helyeznie, hanem azt, hogy minden gyerek ugyanolyan érték. Az egygyerekes anya gyereke is jövőbeli adófizető, orvos, tanár vagy mérnök lehet – ugyanúgy, mint a nagycsaládosok gyermekei. A munkaerőpiacon pedig szemléletváltásra volna szükség. Az 50 feletti nőket nem teherként, hanem erőforrásként kellene látni. Szakmai tapasztalatuk, lojalitásuk, élettapasztalatuk pótolhatatlan érték. A digitalizációra való hivatkozás nem kifogás: tanulni, fejlődni ebben a korban is lehet – sokszor gyorsabban, mint gondolnánk. Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika – AI Láthatatlanok helyett láthatóak A Fidesz politikája és a munkaadók gyakorlata együtt azt üzeni: „ha egy gyereket szültél, nem számítasz. Ha 50 fölött vagy, nem létezel.” Ez azonban nemcsak igazságtalan, hanem rövidlátó is. Egy társadalom nem engedheti meg magának, hogy anyák és nők tízezreit taszítsa láthatatlanságba. Az igazi családbarát politika ott kezdődik, ahol minden gyerek számít – és minden nőnek van helye a munka világában, életkorától függetlenül. SzóMia – Vezetőkép: ÍgyÉlünk grafika – AI
Miért „beteg” a nyugdíjrendszerünk?
Nótárius | 2025.09.16. 22:33
Merthogy beteg és mire ez tudatosul bennünk, már lehet, hogy késő lesz. A magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó jellegű, pontosabb nevén folyó finanszírozású rendszer. Ennek kulcselemét képezi az aktív lakosság és a járadékra jogosultak (azaz a munkavállalók és nyugdíjasok) aránya. Jelenleg ez a rendszer még többnyire fenntartható, de az elöregedés és a demográfiai változások miatt a jövőben olyan kihívások elé nézhet, amely reformok szükségességét idézi elő. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kihívásai: Elöregedés: A népesség elöregedése miatt egyre növekszik a nyugdíjasok számra az aktív munkavállalók számával szemben, ami a nyugdíjrendszer költségvetésének növekedéséhez is vezethet. Jól látszódik a korfán, hogyan öregedik el a társadalmunk: A magyar népesség korfája 2025-ben – Grafikon: Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai változások: A születések számának csökkenése miatt az aktív munkavállalók aránya is csökken, ami szintén a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyeztetheti, valamint emellett fontos említést tenni arról is, hogy már több, mint 700 ezer magyar állampolgár dolgozik külföldön. Ebből is következően minden ötödik magyar gyermek külföldön születik. A diagramon jól látszik az egyre csökkenő születések száma és az idősödő korosztály számarányának növekedése: Élve születések számának változása 2019 és 2024 között Költségvetési kihívások: A nyugdíjkiadások növekedése mellett a nyugdíjrendszer finanszírozása is egyre nagyobb kihívást jelenthet: a munkáltatóknak nagyobb részt kell vállalni a nyugdíjrendszer finanszírozásából. Potenciális megoldási javaslat lehet a Szociális Hozzájárulási Adó eltörlése (mely jelenleg 13%) és a Társadalombiztosítási járulék újbóli bevezetése valamint legalább 18%-ra növelése. Az így befolyt összeget a társadalombiztosítási- illetve a nyugdíjkiadások fedezetére lehetne fordítani. Nyugdíjkiadások alakulása 2019 éés 2024 között (milliárd forint) Az fenti táblázatból jól kitűnik a nyugdíjkiadások költségvetési fedezetének évenkénti egyre nagyobb kiadásának a növekedése, amely egyre nagyobb terhet jelent az államháztartásnak, ezáltal pedig az adófizető társadalomnak. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának növelése reformokkal: 1.) A nyugdíjrendszer felülvizsgálata és reformja segíthet a fenntarthatóbb nyugdíjrendszer kialakításában. 2.) Szakszervezeteket, politikai képviselőket, nyugdíjszakértőket meghallgatva a nyugdíjrendszeri kérdésekben a kormány egyértelmű irányt mutathatna a nyugdíjrendszer fenntartható fejlesztésében. 3.) A rugalmas nyugdíjba vonulás, azaz a munkavállaló adott irányadó nyugdíjkorhatárának betöltését megelőző 1-5 éven belüli, saját döntés alapján és az ezzel azonos arányú nyugdíjcsökkenés vállalásának fényében történő nyugdíjbavonulás lehetőségének megteremtése. Ez mérlegelési, döntési lehetőséget nyújthatna a munkavállalónak nyugdíjbavonulásával kapcsolatban. 4.) Szociális védőháló: a nyugdíjasok szociális helyzetének javítása és a rosszabb anyagi körülmények között élő nyugdíjasok támogatása is fontos szerepet tölt be a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosításában. 5.) A gyermekvállalás elősegítése valós szociálpolitikai intézkedések által: lakhatási problémák enyhítése megfizethető bérlakásokkal, az általános megélhetési körülmények javítása. Például: az ÁFA drasztikus csökkentése olyan termékek esetében, mint: a gyermekruházat, a tanszerek, tankönyvek, bébi ételek és az alapvető élelmiszerek. Élhető kereseti lehetőségek megteremtése és az alapvető életminőség javítása, valamint a munka becsületének helyreállítása. Olyan oktatási rendszer kialakítása, amely az életben valóban hasznosítható tudást nyújt, és emellett gondolkodásra, problémamegoldására, összefüggések felismerésére és azok elemzésre tanítja a diákokat. Olyan egészségügyi rendszerre, amely korszerű, modern berendezésekkel és eljárásokkal hatékonyan képes megelőzni, gyógyítani és ápolni. 6.) Végül pedig előre megtervezhető, kiszámítható, biztonságos jövőt. Jogbiztonságot. A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága több kihívás elé néz – elöregedés, a költségvetési problémák, demográfiai változások – de a megfelelő reformok és intézkedések révén a jövőben is fenntarthatóvá tehető. A soron következő kormány egyik legfőbb feladata lesz, mert ha ismét elodázza a szükséges intézkedések megtételét, akkor már akár legkésőbb 2050-re fenntarthatatlanná válhat a jelenleg „betegeskedő” nyugdíjrendszerünk. Nótárius – Nyitókép: ÍgyÉlünk grafika – AI
„Minden fel lesz jegyezve” – A félelem szerepe a mai magyar politikában
Olcsó kezek országa
Menyhárt Tamara | 2025.12.01. 00:25
Kik fizetik meg a magyar munkaerő politikai árát? – azaz hogyan szorulnak háttérbe a magyar munkavállalók, az egyszerű melósok? Az „egyszerű dolgozók” elnevezés több kategóriát is magában hordoz, lássuk a leggyakrabban megjelenőket: Alkalmazotti munkavállalók (nem vezető beosztású emberek), akik irodai munkát végeznek, Adminisztrációs feladatokat látnak el. Ügyfélszolgálatosok, asszisztensek, ügyintézők, recepciósok, bolti eladók, takarító, karbantartó munkákat látnak el állandó munkakörben. Gyári munkások és termelési munkavállalók, akik többnyire az ipari termelésben végeznek fizikai munkát, összeszerelőként, csomagolóként, gépkezelőként, karbantartóként, vagy minőség-ellenőrként dolgoznak. A termelésben dolgozó fizikai munkás – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Segédmunkások, akik általában fizikai munkát végeznek ugyan, de nem igényel szaktudást a feladatkörük. Lehetnek akár raktárosok, takarítók, betanított munkások, mezőgazdasági- és építkezési segédmunkások. Közmunkások, akik egy államilag támogatott munkaprogram kereti között dolgozhatnak, többnyire hátrányos helyzetű településeken. A közmunka célja általában szociális jellegű, és többnyire fizikai munka. Jellemzően a minimálbértől is jóval alacsonyabb kifizetéssel jár, viszont teljes munkaidőben. „A magyarországi közfoglalkoztatás 2011-ben lezajlott átalakításának, kibővítésének több célja volt; (a kormányzati kommunikáció szerinti) elsődleges célja, hogy a munkanélkülieket visszavezesse „a munka világába” illetve az elsődleges munkaerőpiacra, a kormány képviselőinek nyilatkozata szerint a közmunkaprogram bővítésének további céljai; a „munkaalapú társadalom” létrehozása a „segély helyett munka” alapelv széles körű megvalósítása, illetve a munkanélküliség megszüntetése (a teljes foglalkoztatás elérése) volt.” Platform-munkások, alkalmi munkavállalók, akik csak egy-egy munkakörben, általában kisebb szolgáltatásokat nyújtanak. Rugalmasabb ugyan a munkavégzés, viszont instabil munkajogi feltételekkel jár. Ilyenek lehetnek a futárok, digitális platformokon besegítők (webshop-ok), vagy az idénymunkára jelentkezők (mezőgazdasági-, vagy kőműves-munkák során). A rugalmasabb munkavégzés, gyakran instabil munkajogi feltételekkel jár – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Fizetések és jövedelmi viszonyok Néhány adat a fizetésekről, amelyek segítenek érzékeltetni, milyen jövedelmi helyzetben lehetnek az egyszerű dolgozók: Általánosságban a bérek, jövedelmek alakulásáról az RSM cikke tudósít. 2025. január 1-től a minimálbér bruttó összege 290.800 forintra, a garantált bérminimum bruttó összege 348.800 forintra emelkedik a Magyar Közlöny 2024. december 12-én megjelent 127. számának 394/2024. (XII. 12.) Korm. rendelete alapján. Ezek alapján látható, hogy az egyszerű munkavállalók fizetése közel van a minimálbérhez (különösen, ha betanított munkások). Amíg az átlagbér sokkal magasabb azoknál, akik esetleg szakosodottabb, de nem vezető munkakörben dolgoznak. Társadalmi megtapasztalás, hogy egyre nehezebb megélni egy átlag polgárnak, főképp, ha hitele van, ha albérletben él, ha egyedülálló szülőként neveli a gyermekeit, legfőképp pedig, ha munkanélküli (vagy nyugdíjas). Vendégmunkások és a magyar dolgozók helyzete Mi az, ami az utóbbi években – különösen a 2015 óta tartó „migráns”-válság tudatában – egy igen érzékeny, egyre több települést érintő probléma? A regnáló hatalom egyre több „külföldi vendégmunkást” hoz be a gombamódra szaporodó gyárakba Magyarországon. Ezek a folyamatok egyértelműen politikai és gazdasági okok miatt is zajlanak. A vendégmunkások jelenléte egyre több települést érintő probléma – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Sőt, már a 2024-es Európai Parlamenti- illetve Önkormányzati választásoknál is megmutatkozott, hogy választások esetében is igényt tart a kormányzat arra, hogy a betelepített harmadik országbeli munkaerő a szavazatával hozzájáruljon a saját hatalma megtartásához. Bár az EP-s választásokon nem voksolhattak, az önkormányzati választásnál viszont igen. „Magyarországon menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.” Ez a szabályozás különösen érzékeny és összetett, igen sok a tévhit, politikai érdeket és valós gazdasági helyzetet is tartalmaz. Politikai és gazdasági érdekek a külföldi munkaerő mögött „2020-tól kezdődően az ázsiai országokból érkező munkavállalók száma kezdett emelkedni, miután a kormányzat a munkaerőhiányra reagálva lehetővé tette a 2+1 éves tartózkodási engedéllyel történő munkavállalást. Először az indiai és vietnámi vendégmunkások létszáma növekedett számottevően, emellett különböző beruházásokhoz kapcsolódóan sok koreai és török munkavállaló is érkezett az országba.” A külföldről behozott munkavállalók munkaerőhiányra hivatkozással kerülnek be az országba. Egyes ágazatokban valóban erős a munkaerőhiány (ipar, gyártás, építőipar), így a cégek többnyire kényszer-megoldásként alkalmazzák a külföldieket. Társadalmi következmények és növekvő feszültségek Ugyanakkor a munkanélküliség is jelen van az országban, de a nem megfelelő munkafeltételek és az alacsony bérek is komoly érvként jelennek meg, ha magyar munkavállalóról van szó. Az „egyszerű munkás” státusz gyakran nem jár magas társadalmi presztízzsel. Amennyiben a külföldi munkavállalók nagy arányban jelennek meg, az társadalmi feszültséget okozhat, különösen olyan helyeken, ahol a helyiek úgy érzik, hogy „elveszik az állásokat”. A külföldi munkavállalók „elveszik az állásokat” – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Egy olyan országban, ahol a munkás, a munkavállaló csak költség, a vendégmunkás egy – akár választási – eszköz, a társadalom pedig csak statisztika, ott a jövő nem fejlődést, hanem lassú eróziót jelent. A kérdés már nem csak az, ki végzi el a munkát — hanem az is, hogy ki marad még, aki elhiszi, hogy ebben az országban érdemes dolgozni. Menyhárt Tamara – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció
„Legalább gondolnak ránk” avagy hogyan vezeti meg a kormány a nyugdíjasokat?
Benke Orsolya | 2025.11.15. 01:06
A kormány előbb nagyvonalú ígéretekkel reményt ébreszt, végül azonban egy jóval szerényebb juttatást ad – mégis hálát és lojalitást kap cserébe. A legutóbbi nyugdíjas élelmiszer-utalvány és a most belengetett 14. havi nyugdíj ígérete is jól mutatja, hogyan működik a kognitív disszonancia, a reciprocitás és az „alacsony labda”-módszer mint pszichológiai manipulációs eszköz az idősebb magyar választók körében. Az ígéret, ami önmagában jutalom A történet klasszikus: Orbán Viktor a februári évértékelőjében belebegtette a nyugdíjasoknak visszajáró áfát, ami a becslések szerint havonta 10–15 ezer forintos, vagyis éves szinten akár 120–180 ezer forintos pluszt jelenthetett volna az érintetteknek. Nem aprópénzről volt tehát szó. Aztán jött a csavar. A nagyívű ígéretből egy egyszeri, 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalvány lett – ráadásul érthetetlen indokokra hivatkozva. „Legalább gondolnak ránk” – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A döntés okkal kelthetett volna csalódást, hiszen az érintettek a bemutatott szép nagy habos torta helyett végül csak egy darab száraz kekszet kaptak. És mégis – az utalvány kézhezvétele után sokan inkább hálát éreztek. Mert „legalább gondoltak rájuk”. A pszichológia fegyvertára, avagy a lojalitás manipulásása a politikában A jelenség a szociálpszichológiából ismert „alacsony labda”-módszer (low-balling) logikáját követi. Először egy vonzó, érzelmekre ható ígéret hangzik el, amely pszichés elköteleződést vált ki, majd amikor a a feltételek kedvezőtlenebbé válnak, az emberek többsége már nem lép vissza, mert addigra fejben már „igent mondott”. Az elköteleződés ugyanis alapvetően érzelmi folyamat, amelyre az észérvek legfeljebb közvetetten hatnak. A jelenséget vizsgáló egyik híres pszichológiai kísérletben egy használtautó-kereskedő először egy kecsegtető áron kínálta portékáját, amire a vevők azonnal rábólintottak. Miután azonban visszatért az adásvételi papírokkal, közölte, hogy főnöke nem hagyta jóvá az akciós árat, és egy jóval drágább ajánlatot tett. Innentől már kitalálhatjuk, hogyan folytatódik a történet. Az érdeklődők többsége nem hátrált ki a vásárlásból, addigra ugyanis érzelmileg már elköteleződött mellette. Hasonló trükk bevetésének lehettünk szemtanúi ezúttal a kormány részéről. A csábító ajánlat az áfa-visszatérítésről rögtön reményt és hűséget ébresztett sok nyugdíjasban a kormány iránt, amely a későbbi módosított feltételek ellenére is kitartott. A csalódást az agy ilyenkor kognitív disszonanciával oldja fel. Inkább újraértelmezi a helyzetet („nem a pénz számít, hanem hogy a kormány törődik velünk”), mintsem beismerje, hogy becsapták. A hűség tehát nem a racionális haszonból, hanem az érzelmi azonosulásból fakad. Így lesz végül a csalódásból hála, a pszichológiai manipulációból pedig politikai tőke. Az ajándékozás pszichológiája – amikor a gesztus önmagában kötelez A “politikai ajándék” nem új találmány, de működik. A szociálpszichológia egyik legismertebb elve, a reciprocitás szabálya kimondja, hogy ha valaki kap valamit – még ha apróságot is –, belső késztetést érez, hogy viszonozza. Ezért működnek az ingyenes termékminták is: ha adnak egy kis doboz krémet a boltban, nő az esélye, hogy később megvesszük a nagyot is. A kapott figyelmet, kedvességet ilyenkor „adósságként” könyveljük el, melyet igyekszünk törleszteni, hiszen senki sem szeret tartozni. A politika ugyanezt a marketing fogást használja: a vásárlási utalvány nem csupán egy egyszeri támogatás, hanem pszichológiai befektetés a lojalitásba. Aki elfogadta a kormány “ajándékát”, utána lekötelezve érzi magát és jóval nehezebben szavaz másra. Egy kisebb, szimbolikus gesztus is elég volt tehát ahhoz, hogy az idősek egy része úgy érezze, a kormány „törődik velük”, ezért viszonzásként támogatniuk kell azt. Új ígéret, régi reflex: a 14. havi nyugdíj pszichológiai hatása Most ugyanez a forgatókönyv pereg újra a szemünk előtt, ezúttal a 14. havi nyugdíj ígéretével. Bár konkrét részleteket még nem tudunk a tervezett intézkedésről, a kormány kommunikációja valószínűleg már most érzelmi elköteleződést teremt az idősek körében – a beígért juttatás jövőbeli reménye már most fontosabb, mint a valóságos mindennapok. A plusz havi nyugdíj-juttatásról egyelőre annyit tudunk, hogy csak jövőre indul és több lépésben kerül kifizetésre, tehát már most módosultak és bizonytalanná váltak a feltételek a kezdeti bejelentéshez képest. Sokan valószínűleg ennek ellenére sem érzik becsapva magukat: a „gondoskodó állam” képe legtöbbeknek már beégett, a hála és lojalitás érzése már megszületett. Ez a reciprocitás elvére épülő stratégia évek óta a kormányzati kommunikáció egyik legstabilabb eszköze. A kisebb ajándék is nagy politikai hasznot hozhat, ha a pszichológiai keret jól van megválasztva. Márpedig a pszichés szükségletrendszerünk szempontjából kevésbé a pénzösszeg nagysága számít, mint az érzés, hogy fontosak vagyunk. Amikor a hatalom az érzelmeinkre hat A hatalom ritkán kér direkt lojalitást, inkább pszichológiai csatornákon szerzi meg azt. Egy apró ajándék, egy meleg szó, egy beígért pluszhónap – mind azt üzenik: „tartozol nekünk”. A kérdés csak az, meddig tartható fenn ez a viszonyrendszer. Mikor tűnik fel, hogy a „legalább kaptunk valamit” érzelmi logikája oda vezet, hogy mindig beérjük a kevesebbel? És mikor lesz végre nyilvánvaló, hogy a törődés nem valódi, csak bizonyos érdekeket kiszolgáló látszatintézkedés? „Politika és pszichológia” cikksorozatunk következő részében azt vizsgáljuk, hogyan használja a félelemkeltést a politika, és miért működik jobban a szorongás, mint a remény. Benke Orsolya – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció
Propagandára mindig van pénz
Nótárius | 2025.11.02. 01:14
Balásy Gyula két cége – New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a LOUNGE DESIGN Szolgáltató Kft. – nyerte el a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) kommunikációs feladatokra kiírt tenderét. A 75 milliárd Forintos keretmegállapodás 12 hónapra szól, de kétszer meghosszabbítható. Elnémuló kormánypárt Jámbor András független országgyűlési képviselő Facebook-videójában adta hírül, hogy az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának ülésén egyetlen hozzászólás nélkül szavazták le a fideszes képviselők a gyermekvédelmi dolgozók béremelését, továbbá azt az 1500 forintos emelést is, ami egy gyermek egy napi étkezésére jutott volna. Jámbor András számonkéri a némaságot – Fotó: Jámbor András – YouTube képernyőkép Jámbor András szerint a bizottság ellenzéki tagjai 20 percig kérték a többséget alkotó hat fideszes képviselőt, hogy szóljanak hozzá a vitához, mondjanak valamit a gyermekvédelem állapotáról, de egy sem akadt a körükben, akinek lett volna szava. Emlékeztetett: Orbán Viktor kormányfő 2024 novemberében megígérte ezt a béremelést, majd idén májusban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ismét ígéretet tett a gyermekvédelemben dolgozók bérének fejlesztésére. A dolgozók bérezése Nemrég a Népszava számolt be arról, hogy egy gyerekfelügyelő napi 12 órában havi 170-180 órát dolgozik, miközben a fizetése havi nettó 270 ezer forint. Az LMP általánosabb becslése alapján 2024-ben egy szociális segítő alig keresett többet, mint bruttó 350 ezer forint, a szociális gondozók bére bruttó 360 ezer forint körül volt. Egy diplomás szociális munkás átlagkeresete nem érte el a bruttó 400 ezer forintot és a gyermekvédelmi asszisztensek is bőven bruttó négyszázezer forint alatt kerestek. Szociális munkás pénztárcája – Fotó: Andrew Khoroshavin / Pixabay Csizi Péter, a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára ugyanakkor azt mondta, a gyermekvédelemben bruttó 460 ezer forint az átlagbér. Továbbá szintén a Népszava számolt be arról, hogy a 13480 gyermekvédelemben dolgozó szakember 30%-a távozott 2024-ben. 2023 februárja óta fejenként napi 1500 forintot költhetnek a gyermekotthonok étkezésre, ez az összeg azóta sem emelkedett. Megjegyzem, 2010-től 2022-ig hétszáz forintnál is kevesebb (684 Ft/fő/nap) jutott a gyermekotthonok lakóinak napi étkeztetésére. Mi lesz a fejkvótákkal? A 2023 óta érvényben lévő 1500 forint napi fejkvótát akarta az ellenzék megemeltetni 1500 forinttal, amelyet a gyermekvédelemben dolgozók béremelésével együtt a fideszes bizottsági tagok „lesöpörtek az asztalról”. Azaz nem kerül az országgyűlés napirendi pontjára ez az ügy. Így ki tudja, mikor kerül sor a gyermekvédelemben dolgozók régóta esedékes béremelésére és az étkezési napi fejkvóta megemelése az állami gondozásban élő gyermekek részére. A fejkvóta nem változik – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Magyarországon jelenleg mintegy 7000 gyermek él állami gondozásban és mintegy 23000 állami gondozott gyermek nevelőszülőknél. Az állami gondozásban élő gyermekek éves étkezése a napi 1500 forintos kvóta – amely napi ötszöri étkezést foglal magában. Ez alapján számolva, valamivel kicsit több mint 3,8 milliárd forint. Gyakorlatilag ezt az összeget szerette volna megemeltetni, megduplázni az ellenzék, mint az eredmény mutatja sikertelenül. Számoljunk csak utána A NER luxusjachtját a Lady MRD-t két évvel ezelőtt 12,5 milliárd forintért hirdették eladásra. Ez az összeg a jelenleg több mint három évig fedezné az állami gondozásban élő gyermekek étkeztetését. Ha a fejkvótát megdupláznák, akkor két évre elég lenne az a fedezet. Nyaral a NER – Forrás: Partizán YouTube képernyőkép Ha viszonyítom a Balásy két cége által elnyert 75 milliárd forintot – havi 6,25 milliárd forint – , akkor a jelenlegi mintegy 3,8 milliárdos összeg majdnem 20 évig fedezné az állami gondozott gyermekek étkeztetését. De így is mondhatnám, hogy havonta majdnem kétszer akkora összeg jut propagandára a mi adóbefizetéseinkből, mint egy éves ellátmányra az állami gondozott gyermekek részére. Ismét bebizonyosodott, hogy a fidesz és a kormány csak „papíron” foglalkozik a gyermekvédelemmel. Pl.: Juhász Péter Pál a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója, aki több nagykorú fiút kényszerített prostitúcióra. Kónya Endre kegyelmi ügye, vagy A. Tibor, aki a szolnoki kalandparkban felrúgott egy gyermeket. A fidesz és a kormány tetteivel éppen az ellenkezőjét bizonyítja, de propagandára mindig van pénz. Nótárius – Nyitókép: Balásy Gyula Fotó: Melczer Zsolt- ÍgyÉlünk grafika
A templom egere akcióterv – avagy a nyugdíjasok kivéreztetése
Koszi Ferenc | 2025.10.25. 20:21
Van egy ország, ahol a „templom egere” már nem szimbólum, hanem társadalmi státusz. Ahol a méltóság nem jár, hanem luxuscikk. Ahol a hatalom a lojalitást méri rezsicsökkentésben, és a hála árfolyamát az élelmiszer-inflációval számolja. Ez Magyarország 2025-ben, ahol a minimálnyugdíj még mindig 28.500 forint, ugyanannyi, mint 2008-ban. Tizenhét év változatlan összeg – de közben minden más megváltozott. Csak épp az ember értéke nem. A számok nem hazudnak – a nyugdíjas lét matematikája A számok nem politizálnak, csak elmondják a valóságot. Ha a 2010-es vásárlóerőt szeretnénk megőrizni, a nyugdíjnak 71 ezer forintnak kellene lennie 2025-ben. Ez azt jelenti, hogy a minimálnyugdíj reálértéke kevesebb mint a fele a tizenöt évvel ezelőttinek. A pénz ugyanannyi, de a kenyér, a tej, a gyógyszer ára elszabadult, a hűtő üresebb, a pirítós vékonyabb, a kilátás pedig szűkebb lett. Grafikon: Koszi Ferenc – Forrás: KSH És miközben az élelmiszerárak az egekbe szöknek, a hatalom továbbra is szentbeszédet tart a „megbecsülésről”. „A kormány szívügye az idősek támogatása.” „A magyar nyugdíjasok Európa élvonalában vannak.” „A nyugdíjrendszer stabil, fenntartható, biztonságos.” A kormányzati lózungok szépen hangzanak, ha nem nézünk a számla végösszegére. A templom egere közben a kasszánál számolgat, hogy maradjon gyógyszerre is, ne csak kenyérre. Mert a kormányzati „megbecsülés” az ő pénztárcájában nem jelenik meg. A hatalom beszél, a nyomor mélyen hallgat a társadalom peremén. És ha valaki még szólni mer, hamar megtudja, hogy ő „nem dolgozik”, „eltartott”, „a rendszer koloncai közé tartozik”. Mintha a múltban ledolgozott évtizedek semmit sem jelentenének, csak a jelen lojalitása számítana. A közbeszéd lassan átrendeződött: az, aki gyereket nevelt, ledolgozott egy életet, épített amikor alig volt miből, tartotta a lelket ahol csak kellett, tanította, gyógyította – mindig alulbecsülve – a mai kisemmizőit is, ma már nem hős, hanem költségvetési tétel. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A kivéreztetés stratégiája Ha lecsupaszítva vizsgáljuk, alapvetően kétféle iránya lehet a megnyomorításnak. Direkt, amikor a tisztességesen, becsületesen megszerzett értékeket, jogokat nyíltan, láthatóan, szemtől szemben elvesz a hatalom, és indirekt, amikor aljas módon, előre megfontolt szándékkal, egyfajta hozzászoktatásos módszerrel lassan leépít. Ez a legaljasabb hatalmi attitűd – a kivéreztetés. A mai Magyarország regnáló kormánya ezt teszi a nyugdíjasokkal. A direkt népnyúzás még legalább vállalja magát: kimondja, megszorít, megadóztat. Az indirekt viszont mosolyog, sajtótájékoztat, és közben lassan lecsapolja a társadalom erejét. Az élelmiszer-infláció, az alultervezett nyugdíjemelés, a befagyott alapösszeg – mind az indirekt kivéreztetés eszközei. Nem fáj hirtelen, csak tartósan emészt. Mint a szivárgó seb, amit már senki nem köt be. A templom egere akcióterv – a túlélés politikája. A „templom egere akcióterv” tehát működik. Nem papíron, hanem a valóságban. Láthatatlanul, de hatékonyan. Hiszen nem kell elvenni semmit – elég, ha nem adunk vissza semmit. A hatalom a számok nyelvén beszél, és a nép még hallgat. És közben a legidősebbek, akiknek köszönhetjük az életet és azt a rendszert, amely a túlélésükre már nem költ. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A méltóság inflációja A legfájóbb mégsem az infláció vagy az éhezés, hanem az, hogy a méltóság is inflálódott. Az a generáció, amely felépítette az országot, ma kegyben részesül, nem jogban. Közben a politikai kommunikáció tovább gyártja a díszleteket: nyugdíjprémium, Erzsébet-utalvány, egyszeri támogatás – mind olyan, mint a templomi gyertyafény: szép, de nem melegít. A társadalom elhitette magával, hogy a túlélés elég. De a túlélés nem élet, csak halasztás. És ha mindezért még hálát is várnak, az már nem gazdaságpolitika – hanem morális cinizmus. A templom egere most már nemcsak a szegénység jelképe, hanem a rendszeré is. Azé, amely tudatosan építi le a méltóságot, apránként, statisztikailag, finoman. És miközben a politikai beszéd a „nemzet családjáról” szól, a valóságban egyre több idős ember egyedül eszi a hideg levest. Az ország, amelyben egy élet munkája után a túlélés lett a jutalom, már nem keresztény, nem szociális, és nem nemzeti. Csak számító. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A lázadás csendje De valami már mozog. Kezd forrongni a társadalom mélyén az a magma, ami megrepeszti majd a pökhendi cinizmus kérgét, és elementáris erővel tisztítja meg az országot a szipolytól. És ha egyszer felszínre tör, nem lesz többé templomi egér – csak ember, aki visszaveszi, ami az övé volt: az életét, a méltóságát, és a jogát arra, hogy ne féljen. Koszi Ferenc – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció
Meddig mulat Fásy?
Mi lesz a polgármesterekkel?
A felszabadulás ünnepe
Menyhárt Tamara | 04.12. 19:11
Soha nem volt még ilyen igazi rendszerváltás. Soha nem volt még ilyen nagy arányú szavazás. Soha nem volt még ilyen hatalmas sajtóérdeklődés egy politikus megjelenése kapcsán. A mai, 2026. április 12-i parlamenti választás rekord számú érdeklődőt vonzott, ami rekord számú szavazót eredményezett. Az urnák lezárását követően 77,8%-os részvételt mutattak a választási iroda adatai, amit történelmi rekordnak neveznek az elemzők.Vajon megtörtént volna mindez, ha nincs a média? A Partizán csatornáján jelent meg először Magyar Péter. Influenszerek szervezték az első hatalmas tüntetést Budapesten – a kegyelmi botrány után.Újságírók, oknyomozók kitartó, következetes munkájának köszönhetően kapott nyilvánosságot az elmúlt két évben a regnáló hatalom bűneinek egy része. Egy olyan része, ami párhuzamosan a Magyar Péter országjárásaival, egyre több magyar, gondolkodó és érző ember szemét felnyitotta.ForradalomEz egy csöndes, két évig tartó, modern, többnyire a média világában zajló forradalom volt. Aztán megmozdult a világ. A világ figyelte Magyarországot, a világban bárhol élő magyarok figyelték Magyarországot, és beálltak a forradalmárok – Tiszás önkéntesek, szimpatizánsok, rendszert váltani akarók egyre növekvő tömege – mellé. A választás napján a Fidesz arra tippelt, hogy a nagy arányú szavazási szám minden bizonnyal a szokásos fidesz 2/3-os eredményt produkálja majd.Választás 2026A választás napján a Fidesz vezére megfenyegette a Tisza mellé álló hősöket, hogy a győzelmük esetén felelni fognak az „árulásukért”.A választás napján este 9-kor 45 %-os feldolgozás állapotában mégis úgy tűnt, a sokak által várt Tisza 2/3-os eredmény a biztos.A választás napján - nem várt módon - Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök gratulált a Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek.A választás napján minden Tiszás óvatos, de boldog nyugalommal várta a remélt eredményt. A választás napján az őrszemek több ezer szavazat-vásárlási és szavazat-csalási ügyet jelentettek, tehát megjelent végre a következmény.A 2/3 egy fogalommá vált. * A 2/3 eddig egy olyan hatalom birtokában volt, aki visszaélt vele, és eladósította az országot, számtalan súlyos bűncselekményt, lopást, csalást követett el. * A 2/3 szétszakította a családokat, a szomszédokat, a barátságokat, megosztottá tette az embereket, gyűlöletet szított, és halált, nagyon sok és értelmetlen halált eredményezett. * A Tisza 2/3-a rendet tesz a közigazgatásban, az egészségügyben, az oktatásban. Jogállamiságot képez, biztonságot és felszabadulást a sok évtizede tartó nyomásból, kilátástalanságból. * A Tisza 2/3-a valódi igazságszolgáltatást ígér, ami a felszabadulás utáni újdonságot is jelenti, a következményeket. Minden magyar ember, aki most a Tisza Pártra szavazott – valódi győztes, igazi rendszerváltó, bátor és hazafi! Menyhárt Tamara - Nyitókép: Magyar Péter szavaz - Magyar Péter Facebook oldala
Vissza a jövőbe: Negyedik Köztársaság
Leitold Márton | 04.11. 16:19
Így jósolta meg az Orbán-rendszer végét már egy mára elfeledett politikus. Törvényszerű, hogy így lesz? Vajon április 12-én beteljesülnek-e a szavai? A Magyar Köztársaság bukása2011. április 25-én elfogadják Magyarország Alaptörvényét egy egypárti alkotmányozás után. Az 1989-ben módosított alkotmány megnyitotta az utat a többpártrendszer felé. 2011. december 31-én ez az alkotmány hatályát veszti, s ezzel Magyarország megindul a választásos autokrácia irányába. „Az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg“ - írta az Index 2011. március 16-án. Kossuth idézet - Forrás: A Negyedik Köztársaság:4K! programfüzeteAz első ellenállók2011. március 15-én tüntetés az alkotmányozás ellen. A felszólalók között találjuk Istvánffy Andrást, az akkor még Negyedik Köztársaság, 4K! Mozgalom — később párt — vezetőjét.Rövid beszédében Istvánffy felvázolja azt az "ők és mi" szétszakítottságot, ahol már nincs olyan alap, amelyet mindenki elfogadna ebben az országban, mert a Fidesz-KDNP-kormány az Alaptörvényt a saját garnitúrájának írta: „A 89-es alkotmány széles körű megegyezés eredménye volt. A kormány '89-hez képest most nem előrelép, hanem visszatér a múltba. Húsz évvel a rendszerváltás után elkezdett visszafelé forogni a történelem kereke. Dermesztő a párhuzam, de egypárti alkotmányt erőszakolni az országra utoljára Rákosiék mertek. A helyzet súlyos: a kormány nem újraalapítja, hanem kettészakítja az országot.“ – mondta Istvánffy 2011-ben. Kettős mérceMa már láthatjuk, hogy az ország valóban kettészakadt, úgy tűnik, hogy nem egyenlően vonatkozik mindenkire a törvény szigora. Ennek ma már vannak jól megfogható példái is. Míg a kémjátszmákat kitálaló volt századost, Szabó Bencét azonnal meggyanúsítják, addig a Matolcsy-korszak alatt elillanó százmilliárdok ügyében több mint egy éve senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. Mindemellett egyre többen és többen találják magukat akadályoztatva, legyen szó vállalkozásokról vagy magánszemélyekről. Egyre többen érzik, hogy ma valami nagyon nincs rendben. A problémák Csádtól Felcsútig kézzel foghatók — aki akarja, érti, és látja.Beteljesülő jóslat?2026. április 12-én szavaz az ország. Az Alaptörvény alkotóival szemben felsorakozott egy önkéntesen szerveződő civil kurázsival táplált hálózat. Az Orbán-rendszerrel egyet nem értő magyarok megerősödtek, és ma valóban van lehetőségük egy köztársaság létrehozására. 2011-ben Istvánffy szavai valahogy illenek a mai napokra. "Amikor eljön a pillanat – mert el fog jönni –, hogy lezárjuk ezt az illegitim alkotmányozási kalandot, mi kezet fogunk nyújtani azoknak, akik most megpróbálnak kizárni minket a hazánkból. Mert mi tudjuk azt, amit ők nem hajlandók felismerni: egy kettészakított országban nem lehet élni. Barátaim, kormányhivatalokban azt állítják, hogy ez lesz Magyarország végleges alkotmánya, mi itt az utcán tudjuk, hogy nem lesz az. Amit konszenzus nélkül hoznak meg, az nem lehet tartós; azt csak erőszakkal lehet fenntartani. Ez nem Magyarország végleges alkotmánya lesz, ez csak egy ideiglenes alkotmány. Az új politikai közösség ami most megszületett, amiben sokan még kételkednek, ami még csak az első lépéseit teszi meg, napról napra erősödni fog, hónapról hónapra növekedni fog, meg fogja találni a hangját, le fogja győzni a fásultságot, vissza fogja adni a változásba vetett hitet, meg fogja szervezni magát és el fog jönni a nap, amikor helyreállítja a köztársaságot." Április negyedikén Magyar Péter felvázolt egy konkrét víziót a 444 stúdiójában. S a következőket mondta: „A magyar emberek látták, tapasztalták, hogy hova vezet az, hogy ha valaki 16 vagy 20 évig miniszterelnök lehet teljes felhatalmazással, és szisztematikusan szándékosan leépíti a jogállamot. Kinyírja a fékek és ellensúlyok rendszerét túszul ejt egy országot és a saját családjának a hűbérbirtokaként kezeli...” „... és egyébként van igény a magyar állampolgárok között egy új alaptörvény megalkotására is, de azt egy normális kormány egy valóban nemzeti és minden magyar ember érdekében kormányzó kormány az nem fél év alatt fogadja el és nem egy tableten írja hanem valódi társadalmi egyeztetéssel akár népszavazással megerősítve…” A lehetőség itt van, a 2010 óta regnáló eddig megdönthetetlen hatalom meginogni látszik az autoriter zsákutcában. Tenni akaró tömegek egy jobb ország reményében otthon és külföldön szavazni mennek. * Akarunk egy igazságosabb országot? * Akarunk-e egy új Magyar Köztársaságot? * Akarunk-e egy közös alapot, egy alkotmányt, amire mindenki biztosan építhet? Április 12-én válasszatok!Pár pillanat a 4K! munkásságából: * Az Istvánffy vezette Negyedik Köztársaság Párt megmérette magát a 2014-es választáson, s a kudarc után feloszlatta magát, mondván „Nincs értelme tovább statisztálni ahhoz az áldemokráciához, amit Orbán Viktor kialakított Magyarországon” * Működésük során többek között füvet küldtek Bayer Zsoltnak, hogy kezelje migrénjét, és írjon nyugodtabban. * Harcba szálltak a vasárnapi boltzár érdekében, elég unortodox módon, keresztes lovagnak öltözve. Leitold Márton - Nyitókép: Kontroll - YouTube képernyőkép
Politikai kifizetőhelyek – a “Vármegyék” felemelkedése
Porkoláb Artúr | 04.10. 18:30
Kihez lojális ma a “vármegyei” önkormányzat? A pártpropagandát érzékeljük, a helyiek érdekeinek hangsúlyosságát aligha. Természetesen lehet találni racionalitást a központosítás mögött is, hiszen óhatatlanul előfordultak párhuzamosságok, hibás döntések, több egyeztetésre és párbeszédre volt szükség nemcsak a helyiek és a megyei önkormányzatok, hanem az önkormányzatok és az állami intézmények, minisztériumok, központi szervek között is.Mennyit ér a jó döntés?Ezek miatt lehetett lassúnak, kevésbé hatékonynak vagy akár költségesebbnek nevezni a rendszert. De hogyan lehet beárazni azt, ha egy döntés helyes és megalapozott? Mi az ára annak, ha egy fejlesztés valódi helyi problémát old meg? Ha az intézmények vezetői közvetlenül konzultálhatnak a döntéshozókkal, jelezhetik problémáikat, javaslataikat, ötleteiket? Ha az önkormányzat közelről felügyeli az intézményeit? Lehet, hogy megyei fenntartás és felügyelet alatt a „Szőlő utca” sem fordult volna elő? Nem biztos.Felhígult hatáskörök és kiüresedett szerepkörökAz viszont teljesen biztos, hogy ma a vármegyei önkormányzatoknak nincsenek világos hatás- és feladatköreik. Az uniós pályázatok menedzselése projektirodai feladat, fejlesztési stratégiákkal pedig már tele van a padlás. Nincs mérhető eredménymutató, nincs számonkérés, hiszen megbízás sincs. A protokollfunkció nagyon megy: a pózolás, a központi akarat dicsőítése ki van maxolva. De hogy integráns, sőt meghatározó részei lennének a vármegye életének – az erősen kétséges. Kétséges még úgy is, hogy fő feladatuk az uniós források elosztása. Most, hogy a felelősségük nem a helyiek, hanem a központi fenntartó felé fordul, vajon kinek az érdekét tartják szem előtt egy fejlesztés vagy támogatás eldöntésénél?Miért maradtak meg egyáltalán?Jogos kérdés, hogy miért maradtak meg az önkormányzatok egy ilyen formában. Ha a döntések központilag születnek, lehetne a pénzeket is központilag osztani – egyes vélemények szerint ma is így történik. Egy hibrid intézmény, amely már csak a nevében önkormányzat, fenntartani pénzkidobásnak tűnhet. Netán más logika diktálta a fenntartás szándékát? Miután ez a logika nem igazán lehet közigazgatási, politikát sejthetünk mögötte. A lojális káderek kerülnek ennyibe az adófizetőknek? – kérdezhetnénk.Központosítás és korrupció – rossz egyensúlyA centralizáció a korrupció visszaszorítását és a fenntartási költségek csökkentését ígérte. Helyette a korrupció és az önkényes döntések melegágyát teremtette meg, valamint egy jelen formájában teljesen feleslegesen fenntartott pártiroda hálózatot. Nehéz rábukkanni egy vármegyei önkormányzat működési költségeire. Hosszas keresgélés után kaphatunk csak nagyjából tiszta képet az összeg nagyságáról. De nem is a pontos összeg a fontos igazán. Ha csak megbecsüljük az alapján, hogy Baranyában az elnök illetménye havi több mint 1,3 millió forint, alelnökei fejenként csaknem 1 milliót kapnak, ehhez jönnek a rendszeres költségtérítések, amelyek újabb százezrekkel növelik a havi jövedelmet – és akkor még nem beszéltünk az apparátus bérezéséről, valamint az épületek üzemeltetéséről országos szinten.Kifizetőhelyek rendszere – közigazgatás vagy pártlogisztika?Nagybani képet azonban kaphatunk arról, hogy a “vármegyei” rendszer – a központosítás ellenére – nem a költséghatékonyság szellemében született. Nehéz nem azt a következtetést levonni, hogy nem szakmai indokok vezették a kormányzatot a megyei önkormányzatok kiüresítésére, valódi hatalom és feladat nélküli kifizetőhelyekké silányítására. Értjük annak a logikáját is, hogy a káderek kifizetése és jóltartása fontos feladat, főleg választások idején. De így herdálni az adófizetők pénzét túlmegy a felelőtlenség határán, és a hűtlen kezelés gyanúját is felveti.Helyiek helyett pártközpont – kinek az érdekében?A káderpolitika mindenkor jó befektetés a központi hatalom számára, de pártirodákat és haveri kifizetőhelyeket fenntartani az adóforintjainkból és uniós pénzekből semmiképpen nem szolgálhatja a helyiek érdekeit, sem jövőjük jó alakulását. Porkoláb Artúr – Nyitókép: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye címere - Fotó: nemzetijelkepek.hu
Mitől döglik a légy? – Már átlátunk a szitán
Koszi Ferenc | 04.06. 12:58
Ha választást szeretnénk nyerni – vagy legalább nagyon jól szerepelni –, nem elég több szavazót mozgósítani, és nem elég hangosabb kampányt folytatni. A magyar választási rendszerben a siker nem pusztán támogatottság kérdése, hanem szerkezeti kérdés is. A döntő tényezők ismerete nélkül a legjobb szándékú politikai stratégia is önsorsrontóvá válhat. Ez a sorozat arról szólt, mit kell tenni ahhoz, hogy a szavazatok ne vesszenek el a rendszer réseiben, hogy az egyéni körzetekben valódi esély keletkezzen, és hogy a választási matematika ne ellenfélként, hanem eszközként működjön. Mert a választást nem ott nyerik meg, ahol a legtöbben kiabálnak, hanem ott, ahol értik a szabályokat.A félreértés gyökereVan egy makacs félreértés a magyar választási rendszerrel kapcsolatban. Az, hogy a parlamenti erőviszonyok „egyszerűen” a választói akarat leképezései. Hogy ha sok párt indul, ha sokfelé oszlanak a szavazatok, akkor a rendszer magától kiegyensúlyozódik. A valóság ezzel szemben az, hogy a mandátumelosztás nem passzívan tükrözi a politikai térképet, hanem aktívan formálja azt. Saját belső logikája van, amely bizonyos helyzetekben stabil többséget, sőt alkotmányozó erőt hoz létre akkor is, ha a választók többsége nem egyetlen politikai erőt támogat.Ez nem rendellenesség. Nem visszaélés. Hanem konstrukció.A többség nélküli többségA magyar választási rendszer gerince az egyéni választókerületek rendszere. A 199 fős Országgyűlésből 106 mandátum egyéniben dől el, diszkrét módon: egy körzetet meg lehet nyerni vagy el lehet veszíteni, köztes állapot nincs. Amit ott megszereznek, azt a listás rendszer már nem tudja „visszavenni”. Ennek következménye, hogy már hatvan körüli egyéni győzelemmel létrejöhet stabil parlamenti többség, hetven fölött pedig reálissá válik a kétharmados, alkotmányozó erő. Mindez akkor is, ha a listás szavazatarány messze nem kétharmados, sőt akár az abszolút többséget sem éri el. A kétharmad tehát nem a listán „születik meg”. Ott legfeljebb rögzül.A lista, ami nem fordítGyakori elképzelés, hogy a listás rendszer és a győzteskompenzáció képes „igazságot tenni” az egyéni eredmények után. A valóság ennél jóval prózaibb. A győzteskompenzáció nem fordítókar, hanem fék. Arányosan képes enyhíteni az egyéni torzulásokat, különösen akkor, ha egy párt kevesebb körzetet nyer, de azokban nagy fölénnyel. Ilyenkor több töredékszavazat keletkezik, ami listán valóban segíti a kevesebb egyéni mandátumot szerző felet. De ez a hatás korlátozott: nem képes ellensúlyozni egy hetven feletti egyéni mandátumos előnyt. A kompenzáció lassít, de nem megfordít.Az 5 százalékos szakadékA rendszer egyik legnagyobb erejű, mégis leginkább alábecsült eleme az 5 százalékos parlamenti küszöb. A küszöb alatti pártokra leadott szavazatok nem „szétoszlanak”, hanem kiesnek a mandátumelosztásból. Nem vesznek részt sem az arányosításban, sem a kompenzációban.Ez azt jelenti, hogy a listás mandátumokat nem a leadott szavazatok 100 százaléka alapján osztják ki, hanem csak a bennmaradó rész alapján. Ez automatikusan megnöveli a bejutó pártok arányát, különösen a legnagyobbét. Fej–fej melletti helyzetben minden kieső százalékpont arányosan a nagyobbik félnek dolgozik. Ebben az értelemben egy tized százalék nemcsak egy párt parlamenti jelenlétét dönti el, hanem azt is, hogy a választás után marad-e még mozgástér az erőviszonyok kiegyenlítésére – vagy a rendszer már az eredmény kihirdetésekor lezárja ezt a lehetőséget. A többpólusúság látszataSokan gondolják úgy, hogy minél több párt jut be a parlamentbe, annál nyitottabbá válik a politikai rendszer. Ez azonban csak bizonyos szerkezetben igaz. Egy közepes erejű párt valóban csökkentheti a túlhatalom esélyét, mert bent marad a mandátumelosztásban, és érdemben részt vesz az arányosításban. Két közepes párt megjelenése a két nagy mellett viszont már nem feltétlenül hoz valódi ellensúlyt. Ha egyikük sem képes egyéni körzeteket nyerni, és mellettük kisebb pártok továbbra is a küszöb alatt maradnak, akkor a rendszer működése továbbra is a legerősebb felé billen. A parlament ilyenkor látszólag sokszereplős, de strukturálisan zárt marad. A kérdés nem az, hogy hány párt jut be, hanem az, hogy milyen arányban és milyen szerkezetben.Mi maradt ki – és miértAz elemzés nem foglalkozott külön a nemzetiségi listákkal, mert ezek technikailag kivételt képeznek, és legfeljebb egy-két mandátumot érintenek, a politikai arányokat nem billentik át. Nem bontotta ki részletesen a koalíciós listák eltérő küszöbeit, mert a küszöbmechanika logikája ugyanaz, csak a szám változik. Nem tért ki a határon túli levélszavazatok politikai aszimmetriájára, mert ez nem szerkezeti, hanem történeti kérdés. Nem ment bele a D’Hondt-módszer utolsó mandátumainak technikai finomságaiba sem, mert ezek már nem irányt, csak tized mandátumokat döntenek. Ami viszont benne volt, az a lényeg: az egyéni mandátumok dominanciája, a kieső szavazatok újrasúlyozó hatása, a győzteskompenzáció korlátai, és az a pont, ahol a rendszer a nyitott versenyből determinisztikus kimenetté válik. Mitől döglik a légy? Nem egyetlen szabálytól. Hanem attól, hogy a rendszer több, önmagában ésszerű elemének hatása összeadódik. És amikor összeadódik, már nem az számít, mit gondolunk róla, hanem az, hogy értjük-e. Ha igen, akkor nem meglepődünk az eredményen – hanem felismerjük.A sorozat részei: 1. A többség nélküli többség matematikája 2. Hol kezdődik a kétharmad 3. Az 5 százalékos szakadék 4. A többpólusú parlament illúziója 5. Mitől döglik a légy? Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
A többpólusú parlament illúziója
Koszi Ferenc | 03.31. 21:20
ÁllításA választási rendszer működése szempontjából nem az a döntő kérdés, hogy hány párt jut be a parlamentbe, hanem az, hogy milyen arányban és milyen szerkezetben. Két nagy párt mellé belépő két közepes erejű szereplő első látásra kiegyensúlyozó hatásúnak tűnhet, a gyakorlatban azonban könnyen olyan helyzetet hoz létre, amelyben a rendszer újra a legerősebb felé billen.A többpólusú parlament nem automatikusan jelent nyitott kimenetet.A kiinduló helyzet: két nagy, két közepesVegyünk egy olyan, nem rendkívüli választási helyzetet, ahol a listás szavazatok így alakulnak: * Nagypárt A: 40% * Nagypárt B: 38% * Közepes párt C: 9% * Közepes párt D: 6% * Kis pártok együtt: 7% (küszöb alatt) Ebben a modellben négy párt jut be a parlamentbe, miközben a szavazatok 7 százaléka kiesik a mandátum elosztásból.Mit várnánk intuitíven?A közkeletű várakozás az lenne, hogy: * a két közepes párt „elvesz” a nagyoktól, * a mandátumok szétaprózódnak, * a parlamenti kimenet nyitottabbá válik. Ez azonban csak részben igaz.A listás mandátumelosztás tényleges hatásaA kieső 7% miatt a listás mandátumelosztás már nem 100, hanem 93 százaléknyi szavazat alapján történik. Ez újrasúlyozza a benn maradókat.Újraszámolva az arányokat: * A: 40 / 93 ≈ 43,0% * B: 38 / 93 ≈ 40,9% * C: 9 / 93 ≈ 9,7% * D: 6 / 93 ≈ 6,5% A D’Hondt-módszer itt finoman, de következetesen a nagyobb szereplőknek kedvez, különösen a legnagyobbnak.A 93 listás mandátum reálisan így oszlik meg: * Nagypárt A: 41–42 * Nagypárt B: 39–40 * Közepes C: 7–8 * Közepes D: 5–6 A közepes pártok valóban bejutnak, de nem képeznek ellensúlyt, mert külön-külön túl kicsik ahhoz, hogy a legnagyobb párt listás előnyét érdemben csökkentsék.Az egyéni körzetek szerepe ebben a helyzetbenTegyük fel, hogy az egyéni választókerületekben az eredmény viszonylag kiegyenlített: * Nagypárt A: 56 EVK * Nagypárt B: 50 EVK * Közepes pártok: 0 EVK Ez nem extrém helyzet: a közepes pártok országosan mérhetők, de egyéniben nem versenyképesek.Az összes mandátum így alakul: * A: 56 + 42 ≈ 98 * B: 50 + 40 ≈ 90 * C: 8 * D: 5 Ebben a parlamentben formálisan négypárti jelenlét van, de a tényleges erőviszonyok kétpólusúak maradnak, és a legnagyobb párt továbbra is domináns pozícióban van.Miért nem működik itt a „két közepes = ellensúly” logika?Mert a rendszer egyszerre két dolgot tesz: 1. Szétválasztja a közepes pártokat egymástól 2. Újrasúlyozza a nagy pártokat a kieső szavazatok miatt A közepes pártok nem összeadódnak, hanem külön-külön lépnek be a mandátumelosztásba, miközben a kieső szavazatok arányosan a legnagyobb szereplőt erősítik.A végeredmény egy olyan parlament, amely látszólag sokszereplős, de strukturálisan mégis zárt.KövetkeztetésKét közepes párt megjelenése a két nagy mellett nem garancia a kiegyensúlyozottabb parlamentre. Ha a közepes szereplők nem képesek egyéni körzeteket nyerni, és a kis pártok egy része továbbra is a küszöb alatt marad, a rendszer működése továbbra is a legnagyobb párt felé billen.A több szereplő önmagában nem pluralizmust jelent. A kérdés nem az, hogy hány párt jut be, hanem az, hogy milyen szerkezetben oszlanak meg a mandátumok, és marad-e tényleges mozgástér a parlamentben. Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
A láthatatlan középszint eltűnése – avagy hová lett a megye szerepe?
Porkoláb Artúr | 03.29. 22:02
A széles közönség számára észrevétlenül – még csak azt sem mondhatni, hogy lassan, fokozatosan – kiüresedtek a területi közigazgatási szint legfontosabb pillérei. Míg tizenöt évvel ezelőtt az összes olyan feladatot ellátták, amit a települési önkormányzatok képtelenek voltak erőforrás vagy hatáskör hiányában, ma már az ott dolgozókon kívül (vagy talán még ők maguk sem) jóformán senki sem tudja megmondani, hogy pontosan mi folyik a patinás épületek falai mögött.Látvány és láthatatlanságAz igazán tájékozottak találkozhatnak a megyei prominensek képeivel különböző újságok hasábjain, amint éppen járdaszakasz, vadászház, kilátó vagy egyéb építmények előtt szabdalják a trikolórt, de ezeken a ritka alkalmakon kívül nem nagyon találkozik velük a köz. Ebben persze nincs semmi meglepő, hiszen közvetlen hatással nem bírnak a területen zajló folyamatokra, intézmények működésére, fejlesztésekre, ellenőrzésre, illetve a megye – vármegye – működésének biztosítására. A megyei önkormányzat szerepe a „láthatatlan középszint” homályosságára zsugorodott..A középszint lebontásaA 2010–2013 közötti politikai döntések nyomán létrejövő törvénymódosítások vették el a megyei önkormányzatok addig széles körű, a mindennapi életre hatással lévő feladatait. Az addig megszokott és működő közigazgatási szerkezet középső szintjét húzták ki a képletből.A központosított rendszer megjelenéseEzzel egyidejűleg megjelentek a kormányhivatalok és a járási rendszer, mint a kormány kinyújtott hivatalos karjai, amelyek budapesti irányítással hivatottak helyi ügyeket intézni – hely- és probléma ismeret nélkül. A kormányhivatalok végrehajtó szervek, tehát feladat- és hatáskörük sincs valós helyi ügyek megoldásához. A megyei önkormányzat mint valódi aktorA megyei önkormányzatok korábban valódi aktorai voltak az ott élő emberek mindennapi életének. Szakközépiskolákat, gimnáziumokat tartottak fenn, idősek otthonait működtették, hozzájuk tartozott a gyermekvédelmi rendszer. Több kórház és szakrendelő működését biztosították, a megyei besorolású utak fejlesztése és karbantartása is a feladataik közé tartozott. Közvetlen hatással voltak a megye kulturális életére, hiszen a megyei könyvtárak, múzeumok és levéltárak működéséért(már nem?) is felelősek voltak.A fejlesztési döntések régi rendszereA fejlesztéseket – amelyek ma a vármegyei önkormányzatok legfőbb feladatai, vagyis a pénzosztás – korábban a Regionális Fejlesztési Ügynökségek koordinálták. A pályázati igények elbírálásánál a megyei önkormányzatok, a vállalkozói szféra, valamint a civil szervezetek részvételével hozták meg a támogatói döntéseket. Arra törekedtek, hogy a helyi szervezetek és képviseleti szerveződések minél nagyobb körét vonják be a döntési folyamatokba. A jogszabályi kötelezettségeiknek megfelelően ez meg is valósult.Széles körű részvétel és párbeszédA regionális fejlesztési ügynökségeknek tagjai voltak a megyei önkormányzatok, megyei jogú városok, gazdasági kamarák, felsőoktatási intézmények, fejlesztési bankok, valamint a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok. Minden érintett képviselhette magát a fejlesztések irányainak meghatározásánál és a döntések előkészítésénél. A végső döntést akkor is az állami szintű irányító hatóságok hozták meg, tehát az állami kontroll ebben az esetben is megvalósult. A rendszer előnye az érintettek széles körű bevonása a döntés-előkészítésbe és az aktív párbeszéd fenntartása a programok megvalósítása során. Ebben a fejlesztési környezetben volt a legnagyobb esély arra, hogy a helyiek valós problémáira valós, adekvát megoldások szülessenek.A centralizált rendszer következményeiA mai rendszerben a források eltávolodtak a helyiektől. A centralizálás és az állami kontroll túlsúlya miatt nem a helyiek problémái mentén fogalmazódnak meg a fejlesztési vagy forráselosztási döntések, hanem inkább ágazati, országos fejlesztési erővonalak figyelembevételével. Ennek a szemléletnek is megvannak az előnyei, ám a jelenlegi rendszer alkalmatlan a helyiek kisebb vagy közepes szintű problémáinak orvoslására, inkább általános fejlesztési döntések meghozatalára berendezkedett.A helyi beleszólás eltűnése Míg korábban a helyismerettel rendelkező képviselők döntötték el, hogy melyik kórház vagy iskola fejlesztése élvezzen elsőbbséget, illetve hogyan osszák el a működési támogatásokat, ma ezek a döntések minisztériumok, állami fenntartók és központi ügynökségek szintjén születnek. A helyi közösségek és a helyi választott testületek beleszólása a fejlesztésekbe drasztikusan csökkent. Porkoláb Artúr – Nyitókép: Budapest város címere - Fotó: nemzetijelkepek.hu
Az 5 százalékos szakadék – amikor egy tized százalék lezárja a kimenetet
Koszi Ferenc | 03.28. 01:59
ÁllításAz 5 százalékos parlamenti küszöb nem pusztán arról dönt, hogy egy párt bejut-e a parlamentbe. Arról is dönt, hogy a listás mandátumelosztás mekkora „szavazattömegből” dolgozik, és ezzel együtt arról, hogy a két nagy szereplő közti verseny mennyire lesz kiegyenlített vagy mennyire billen el. A küszöb alatti szavazatok nem „szétoszlanak”, hanem kiesnek, vagyis a benn maradók aránya automatikusan megemelkedik. Egy tized százaléknyi elmozdulás így nem csak egy párt sorsát, hanem a parlamenti erőviszonyok stabilitását is befolyásolhatja.A küszöb mechanikája: szavazatok eltűnése, arányok átrendeződéseA listás mandátumokat (93 helyet) csak azok a pártok kaphatják meg, amelyek elérik a küszöböt. A küszöb alatt maradó pártokra leadott listás szavazatok nem vesznek részt a mandátumelosztásban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például a szavazatok 12 százaléka „kiesik”, akkor a mandátumokat nem 100 százaléknyi szavazat arányában osztják szét, hanem a bennmaradó 88 százalék arányában. Ez az újrasúlyozás önmagában is képes mandátumokat mozgatni, még akkor is, ha a két nagy párt támogatottsága egyébként közel van egymáshoz. A küszöb tehát nem csak egy belépési kapu. Egyben egy olyan szűrő, amely a rendszer arányosságát csökkenti, és a nagyobb, biztosan bejutó szereplőknek strukturális előnyt ad. Szimuláció 1: 3 bejutó párt, 7 kieső – a „kicsik elvesznek” modellVegyünk egy modellt, amelyben három szereplő jut be a parlamentbe, és hét kisebb párt mind 5% alatt marad. A cél nem egy konkrét választás lemásolása, hanem annak bemutatása, hogy az 5%-os szakadék hogyan befolyásolja a mandátumokat.Egyéni választókerületek (106): * A párt: 58 egyéni mandátum * B párt: 48 egyéni mandátum * C párt: 0 egyéni mandátum (de országos listán bejut, 7%-kal) Listás szavazatarány (100%-ból): * B párt: 42% * A párt: 39% * C párt: 7% * Kieső (7 kis párt összesen): 12% (mind 5% alatt, tehát kiesik) Itt a lényeg az, hogy a kieső 12% nem kap listás mandátumot, tehát a listás mandátumelosztás a benn maradó 88%-on történik.D’Hondt szerinti listás mandátumelosztás (93 hely): * B párt: 45 listás mandátum * A párt: 41 listás mandátum * C párt: 7 listás mandátum Összes mandátum (EVK + lista): * A párt: 58 + 41 = 99 * B párt: 48 + 45 = 93 * C párt: 0 + 7 = 7 A modell üzenete egyszerű: a listán kismértékben erősebb B párt a kiesők miatt és a D’Hondt finom torzítása miatt listán további előnyökhöz jut, miközben az A párt EVK-fölénye miatt összességében mégis vezet. Ez a kettő együtt mutatja meg, miért képes a rendszer egyszerre „büntetni” a széttöredezettséget (kieső szavazatok) és „dönteni” az egyéni körzetekben.A tized százalék jelentősége: 4,9 és 5,1 között valójában mi történik?A közkeletű gondolat az, hogy a 4,9% és 5,1% közti különbség kicsi. A valóságban viszont nem kicsi, hanem bináris: az egyik esetben a párt szavazatai kiesnek a listás mandátum elosztásból, a másik esetben részt vesznek benne, és mandátumot termelnek. Egyetlen szereplő bejutása vagy kiesése ráadásul nem csak saját mandátumot jelent, hanem a többiek mandátum számát is módosítja: ha valaki kiesik, a többiek aránya automatikusan nő a benn maradók között. Ezért van az, hogy egy tized százaléknyi mozgás nem csak egy párt parlamenti jelenlétét dönti el, hanem a két nagy szereplő közti arányt is képes stabilizálni vagy megbolygatni. A győzteskompenzáció szerepe: fék, nem fordítókarItt szokott jönni a kérdés: ha a küszöb ennyire kemény, akkor a győzteskompenzáció nem teszi-e „igazságosabbá” a képet?A győzteskompenzáció valójában egy fék. Arányosan képes korrigálni, de nem képes megfordítani egy erős egyéni dominanciát. Ezt a legjobban egy olyan helyzet mutatja meg, amely első ránézésre paradoxonnak tűnik: az egyik párt sok körzetet nyer, de szoros eredményekkel, a másik kevesebbet, de nagy fölénnyel. Ha az egyik párt sok egyéni körzetet nyer szoros eredménnyel, míg a másik kevesebbet, de nagy fölénnyel, a győzteskompenzáció arányosan a kevesebb körzetet nyerőt segíti – de nem képes ellensúlyozni egy hetven fölötti egyéni mandátumos előnyt. Miért? Mert a kompenzáció nem a „győzelmek számát” kompenzálja, hanem a győzelmek mögötti szavazat többletet. A szoros győzelmek kevés „felesleges” szavazatot termelnek, a fölényes győzelmek sokat. Ettől a listás oldalon a kevesebb körzetet nyerő párt arányosan több kompenzációt kaphat. De a 70–72 egyéni mandátum olyan kemény alap, amit a listás korrekció nem tud lenullázni.Szimuláció 2: amikor a lista „visszaad”, de nem elégVegyünk egy egyszerűsített példát, amelyben az egyik szereplő a kétharmad küszöbének környékén van egyéniben, de többnyire szoros győzelmekkel, míg a másik kevesebb körzetet nyer, viszont ott nagy fölénnyel, így a kompenzáció arányosan neki kedvez.Egyéni körzetek (106): * A párt: 72 EVK * B párt: 34 EVK A listás oldalon – a kompenzáció és a kiesők miatt – elképzelhető, hogy B több listás mandátumot szerez, mint A. Tegyük fel a modellben, hogy:Listás mandátumok (93): * A párt: 40 listás mandátum * B párt: 46 listás mandátum * Egyéb bejutók együtt: 7 listás mandátum Összes mandátum: * A párt: 72 + 40 = 112 * B párt: 34 + 46 = 80 * Egyéb: 7 A tanulság nem az, hogy B „jobban jár” listán. Az, hogy hiába jár jobban listán, a 72 egyéni mandátum által létrehozott struktúrát ez már nem tudja megtörni. A kompenzáció itt tehát fékez, visszaad, arányosít – de nem fordít.KövetkeztetésAz 5 százalékos parlamenti küszöb nem pusztán belépési feltétel, hanem a mandátumképzés egyik döntő szerkezeti eleme. Amikor egy párt a küszöb alá kerül, nemcsak saját parlamenti jelenléte vész el, hanem a szavazatai is kiesnek a mandátumelosztásból, újra súlyozva minden bennmaradó szereplőt. Egy tizedszázaléknyi elmozdulás így nem pusztán egy párt sorsát dönti el, hanem azt is, hogy a parlamenti erőviszonyok még korrigálhatók-e, vagy végleg rögzülnek. A győzteskompenzáció ebben a rendszerben nem fordítókar, hanem fék: képes arányosan segíteni azt, aki kevesebb egyéni körzetet nyer, de nagy fölénnyel, ám nem képes ellensúlyozni egy hetven feletti egyéni mandátumos előnyt. Amikor a küszöb alatti szavazatok tömege már eleve leszűkíti a listás mandátumelosztás mozgásterét, a kompenzáció hatása is korlátozottá válik. Ebben az értelemben az 5 százalékos szakadék valóban sorsot dönt: nem azért, mert önmagában kétharmadot hoz létre, hanem mert eldönti, hogy a választás után marad-e még tér az erőviszonyok kiegyenlítésére – vagy a rendszer már az eredmény kihirdetésekor lezárja ezt a lehetőséget. Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció