Orbán Viktor: „Megtámadtak minket!”

A miniszterelnök február 27-én „berobogott” a Kossuth rádióba és azt mondta az ukránokról, hogy" most még nem az embereket, nem a városainkat, hanem a gazdaságunkat vették célba." Orbán Viktor szerint az ukránok hazudnak a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban is.A miniszterelnök a vele készült interjúban azzal kezdte beszédét, hogy Ukrajna még mindig nem indította újra a szállítást a Barátság kőolajvezetéken. Továbbá elmondta, hogy nem kapott személyes választ az ukrán elnöktől a tegnapi nyílt levelére, és hangsúlyozta, hogy Magyarország ukrajnai nagykövetét behívták Kijevben a külügyminisztériumba, "ahol mondtak mindenfélét" – Orbán szerint ez nem megfelelő reakció. A kományfő hozzátette, hogy az interjút követően Robert Ficóval egyeztet majd telefonon egy újabb magyar-szlovák közös fellépésről, amivel kicsikarják Ukrajnától a szállítás újraindítását.De miért lőttek oda az oroszok? - Forrás: DW - Youtube képernyőképOrbán kijelentette, a magyar kormány minden, Ukrajnát támogató brüsszeli döntést meg fog akadályozni, amíg Ukrajna nem engedi át az orosz kőolajat Magyarországra. Ezt a kijelentését Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben hétfőn be is jelentette. Továbbá elmondta azt, hogy Szlovákiával együtt leállították az Ukrajnába irányuló dízelszállításokat, továbbá Magyarország megvétózta a 90 milliárdos hitel folyósítását Ukrajnába, és az Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomagot is megvétózzák, ugyanis szerintük az ukrán kormány döntése miatt nem érkezik kőolaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül.Orbán csak arról felejtette el tájékoztatni a Kossuth-rádió hallgatóit, hogy mint egy hónappal korábban egy kulcsfontosságú, tatárföldi csomópont olajszivattyú-állomását rongálták meg az éjszaka folyamán. Ennek következtében egyre kisebb a valószínűsége, hogy a közeljövőben olaj jöhet a Barátság kőolajvezetéken. Az ukránok részéről megtorló csapások lehettek mivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már szeptemberben figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna megtorló lépéseket tesz Oroszország energetikai szektora ellen, ha Moszkva továbbra is célba veszi Kijev villamosenergia-hálózatát.De mit mondott ugyan erről a dologról ezzel szemben Európai Bizottság? A keddi szóvivői sajtótájékoztatójukon a következőt állították. A Barátság kőolajvezeték leállását az ukrajnai infrastruktúrát ért orosz támadások okozták, a helyreállítás pedig a biztonsági helyzet miatt még nem zárult le. A Portfolio cikke szerint Anna-Kaisa Itkonen elmondta, hogy a vezeték ukrajnai szakaszán keletkezett károk helyreállítása még nem fejeződött be, és a munkálatok a biztonsági helyzet függvényében – rendszeres orosz támadások mellett – haladnak. Hozzátette: az ukrán fél alternatív szállítási útvonalakat is javasolt, köztük az Odessza–Brodi vezetéken keresztüli, igaz, onnan nem orosz eredetű kőolaj érkezne. Arra a felvétésre, hogy Magyarország és Szlovákia politikai döntésként értékeli a szállítások leállását, a szóvivő közölte, hogy a Bizottság a technikai és biztonsági információkra támaszkodik, és ezek alapján a kiesés oka az infrastruktúrát ért támadás, valamint a helyreállítás nehézsége.Gulyás Gergely szerint a Barátság Kőolajvezeték „jobb állapotban van, mint valaha" ezért „hazugság”, hogy nem tudják újraindítani. Arra nem tér ki, mi a helyzet azzal a trafóállomással, amit orosz támadás ért. Akkor most mi van? Orbán szerint megtámadtak minket, mert nem jön a vezetéken a kőolaj, Gulyás Gergely szerint meg a vezeték jobb állapotban van, mint valaha. Talán egyeztetni kellene, hogy ki mit mond.A végkövetkeztetésUkrajnának a saját infrastruktúráját lerombolni esztelenség lenne, mivel anyagi veszteséggel járna az országának. A tranzitdíj nem kis bevételt jelent az Ukrán államnak. Végül is megint kiderült, hogy Orbán hazudik. A legfrissebb állás szerint a Barátság kőolajvezeték 2026. január 27. óta akadozik az ukrajnai, orosz csapáshoz kötött sérülések miatt, ezért Magyarország és Szlovákia ellátása továbbra sem stabil. Az EU műszaki és pénzügyi segítséget ajánlott fel a javításhoz, Ukrajna ezt elfogadta, de a helyreállítás másfél hónapig is eltarthat. Nótárius - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illustráció

A miniszterelnök február 27-én „berobogott” a Kossuth rádióba és azt mondta az ukránokról, hogy" most még nem az embereket, nem a városainkat, hanem a gazdaságunkat vették célba." Orbán Viktor szerint az ukránok hazudnak a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban is.A miniszterelnök a vele készült interjúban azzal kezdte beszédét, hogy Ukrajna még mindig nem indította újra a szállítást a Barátság kőolajvezetéken. Továbbá elmondta, hogy nem kapott személyes választ az ukrán elnöktől a tegnapi nyílt levelére, és hangsúlyozta, hogy Magyarország ukrajnai nagykövetét behívták Kijevben a külügyminisztériumba, "ahol mondtak mindenfélét" – Orbán szerint ez nem megfelelő reakció. A kományfő hozzátette, hogy az interjút követően Robert Ficóval egyeztet majd telefonon egy újabb magyar-szlovák közös fellépésről, amivel kicsikarják Ukrajnától a szállítás újraindítását.De miért lőttek oda az oroszok? - Forrás: DW - Youtube képernyőképOrbán kijelentette, a magyar kormány minden, Ukrajnát támogató brüsszeli döntést meg fog akadályozni, amíg Ukrajna nem engedi át az orosz kőolajat Magyarországra. Ezt a kijelentését Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben hétfőn be is jelentette. Továbbá elmondta azt, hogy Szlovákiával együtt leállították az Ukrajnába irányuló dízelszállításokat, továbbá Magyarország megvétózta a 90 milliárdos hitel folyósítását Ukrajnába, és az Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomagot is megvétózzák, ugyanis szerintük az ukrán kormány döntése miatt nem érkezik kőolaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül.Orbán csak arról felejtette el tájékoztatni a Kossuth-rádió hallgatóit, hogy mint egy hónappal korábban egy kulcsfontosságú, tatárföldi csomópont olajszivattyú-állomását rongálták meg az éjszaka folyamán. Ennek következtében egyre kisebb a valószínűsége, hogy a közeljövőben olaj jöhet a Barátság kőolajvezetéken. Az ukránok részéről megtorló csapások lehettek mivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már szeptemberben figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna megtorló lépéseket tesz Oroszország energetikai szektora ellen, ha Moszkva továbbra is célba veszi Kijev villamosenergia-hálózatát.De mit mondott ugyan erről a dologról ezzel szemben Európai Bizottság? A keddi szóvivői sajtótájékoztatójukon a következőt állították. A Barátság kőolajvezeték leállását az ukrajnai infrastruktúrát ért orosz támadások okozták, a helyreállítás pedig a biztonsági helyzet miatt még nem zárult le. A Portfolio cikke szerint Anna-Kaisa Itkonen elmondta, hogy a vezeték ukrajnai szakaszán keletkezett károk helyreállítása még nem fejeződött be, és a munkálatok a biztonsági helyzet függvényében – rendszeres orosz támadások mellett – haladnak. Hozzátette: az ukrán fél alternatív szállítási útvonalakat is javasolt, köztük az Odessza–Brodi vezetéken keresztüli, igaz, onnan nem orosz eredetű kőolaj érkezne. Arra a felvétésre, hogy Magyarország és Szlovákia politikai döntésként értékeli a szállítások leállását, a szóvivő közölte, hogy a Bizottság a technikai és biztonsági információkra támaszkodik, és ezek alapján a kiesés oka az infrastruktúrát ért támadás, valamint a helyreállítás nehézsége.Gulyás Gergely szerint a Barátság Kőolajvezeték „jobb állapotban van, mint valaha" ezért „hazugság”, hogy nem tudják újraindítani. Arra nem tér ki, mi a helyzet azzal a trafóállomással, amit orosz támadás ért. Akkor most mi van? Orbán szerint megtámadtak minket, mert nem jön a vezetéken a kőolaj, Gulyás Gergely szerint meg a vezeték jobb állapotban van, mint valaha. Talán egyeztetni kellene, hogy ki mit mond.A végkövetkeztetésUkrajnának a saját infrastruktúráját lerombolni esztelenség lenne, mivel anyagi veszteséggel járna az országának. A tranzitdíj nem kis bevételt jelent az Ukrán államnak. Végül is megint kiderült, hogy Orbán hazudik. A legfrissebb állás szerint a Barátság kőolajvezeték 2026. január 27. óta akadozik az ukrajnai, orosz csapáshoz kötött sérülések miatt, ezért Magyarország és Szlovákia ellátása továbbra sem stabil. Az EU műszaki és pénzügyi segítséget ajánlott fel a javításhoz, Ukrajna ezt elfogadta, de a helyreállítás másfél hónapig is eltarthat. Nótárius - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illustráció

Az álságos politikus püspök közoktatási bűne

„Áldás, békesség!” – mondá Balog Zoltán az állami tankönyvi monopólium kialakításáraA magyar közoktatás központosítása Balog Zoltán minisztersége alatt érte el azt a mélypontot, ahol a szakmai nívót és a tanszabadságot teljesen feláldozták a politikai kontroll céljából. Ez a folyamat nem egyszerű piacszervezés volt, hanem a minőségi oktatás alapjainak lerombolása.Az állami monopólium kiépítése A kormányzat az esélyegyenlőség álcája mögé bújva vette el a pedagógusoktól a választás jogát. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) létrehozásával az állam rátelepedett a terjesztésre, majd a tankönyvjegyzék drasztikus szűkítésével kiszorította a versenyképes alternatívákat. Az állam olyan akkreditációs rendszert erőltetett át, amelyben a neves magánkiadók fejlesztéseit koholt indokokkal elutasították, miközben a szakmailag lektorálatlan, hibáktól hemzsegő „kísérleti” tankönyveket kötelezővé tették. Az ingyenességet csak az állami kiadványokra korlátozták, így a minőségi könyvek használatát anyagi és adminisztratív eszközökkel is gátolták.Beolvasztás és szakmai ellenállásA piaci szereplőket az állam brutális választás elé állította: a beolvadás vagy a csőd között dönthettek. Két meghatározó kiadó, az Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása (korábbi Nemzeti) Kiadó végül beadta a derekát, és eladta kiadói jogait az államnak. Ezzel évtizedek módszertani kultúrája tagozódott be az állami Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) bürokratikus rendszerébe, ahol a színvonal azonnal romlani kezdett. Ezzel szemben a szegedi Mozaik Kiadó nem hódolt be. Ők a szakmai függetlenséget választották, még azon az áron is, hogy kiadványaikat száműzték a hivatalos jegyzékről. Ennek következménye ma is érezhető: a Mozaik továbbra is világszínvonalú, modern taneszközöket állít elő, ám ezek a „kísérleti” könyvek erőltetése miatt fájóan hiányoznak az állami iskolákból. A minőségromlás áraA szabad verseny kiiktatása egyenes utat jelentett a szakmai nívó zuhanásához. Az iskolákba került „egyen-könyvek” módszertanilag elavultak, pontatlanok és sokszor ideológiailag elfogultak lettek. Balog Zoltán hivatali ideje alatt a tankönyv többé nem pedagógiai segédeszköz, hanem központilag vezérelt hatalmi eszköz lett, aminek a legnagyobb kárvallottjai a diákok és a tanárok, akik kénytelenek a valódi minőség helyett silány pótlékokból dolgozni.A minőségről és a politikai átitatottságról mindent elmond az OFI által a 2014/2015-ös időszakban „fejlesztett” Etika 8. tankönyv idézete (38. old.): „A nők és a férfiak más-más területen erősek. A nők általában érzelmesebbek, a férfiak racionálisabbak. Ezért a nőknek a családban, a férfiaknak a közéletben és a munkában van nagyobb szerepük. A harmonikus együttéléshez szükség van mindkét fél sajátos értékeire.” Tolnay Péter - Nyitókép: Mónus Márton - MTI
Gazdaság

400 millió hordó pánikcsillapító

Leitner Szilárd | Tegnapelőtt 03:30

Az elmúlt napokban fontos döntés született a világ energiaellátásával kapcsolatban. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) bejelentette, hogy a tagállamok mintegy 400 millió hordó stratégiai kőolajtartalék felszabadításáról döntöttek. Ez történelmi lépésnek számít, hiszen ekkora összehangolt tartalék-felszabadítás ritkán történik.De mit is jelent ez valójában?A világ napi olajfogyasztása jelenleg körülbelül 100 millió hordó. Ha ezt a számot nézzük, akkor a 400 millió hordó mindössze nagyjából négy napnyi globális fogyasztásnak felel meg, ha egyszerre használnánk fel. Természetesen a valóságban ezt nem így alkalmazzák: a tartalékokat hónapok alatt adagolják a piacra, hogy stabilizálják az árakat és csökkentsék az esetleges ellátási zavarokat.Felmerül a kérdés: miért van erre szükség? A világ energiaellátása az utóbbi években rendkívül sérülékennyé vált. Háborúk, geopolitikai feszültségek, kereskedelmi viták és a globális gazdaság ingadozása mind hatással vannak arra, hogy mennyi energia áll rendelkezésre, és milyen áron. Amikor a piac attól tart, hogy kevesebb olaj érkezik, az árak gyorsan emelkednek. Ilyenkor lépnek közbe a stratégiai tartalékok. Fontos azonban látni: ez a lépés önmagában nem old meg mindent. A világ energiaellátása nem egyetlen forrásból áll.Az olaj mellett jelentős szerepet játszik: * a földgáz * az atomenergia * a szén * valamint az egyre növekvő megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia. A Hormuzi-szoros jelenleg zárva Forrás: YouTube Képernyőkép Miért kulcskérdés az energiafüggetlenség? Egyre több ország próbálja csökkenteni az olajfüggőségét, mert a túlzott függés mindig kiszolgáltatottságot jelent. Ezért látunk világszerte hatalmas beruházásokat az energiatárolásban, az elektromos közlekedésben és a megújuló energiában. A jövő egyik legnagyobb kérdése tehát az: hogyan tudjuk biztosítani az energiaellátást úgy, hogy közben stabil és kiszámítható maradjon a gazdaság is.Magyarország számára is kulcskérdés az energia. Egy ország erejét nemcsak a gazdasága vagy a hadereje adja, hanem az is, hogy mennyire tudja biztosítani a működéséhez szükséges energiát.Ezért fontos, hogy mindig hosszú távon gondolkodjunk: * diverzifikált energiaforrásokkal * erős nemzetközi együttműködésekkel * és olyan gazdasági politikával, amely csökkenti a kiszolgáltatottságot. A mostani döntés tehát egy válságkezelő eszköz, nem pedig végleges megoldás.A kérdés inkább az: milyen energiarendszert építünk a következő évtizedekben?Ti mit gondoltok: a jövő inkább a hagyományos energiahordozóké lesz, vagy a megújulóké? Leitner Szilárd - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Azt gondolom...

Kik azok a fideszesek?

Stark János | 03.18. 02:25

Közhely ma már, hogy a FIDESZ újsütetű feudalizmust épít, hiszen a NER nem egyéb, mint modern hűbéri lánc. Föntről egyetlen személy irányítja. Ő hozza meg a fontos döntéseket, amelyek az állam elfoglalásának köszönhetően gördülékenyen áramlanak lefelé. A legostobább és a legkártékonyabb ötletek is szinte akadály nélkül, hiszen megvan hozzá a kiszolgáló személyzet – az apparátus. Ezt a gépezetet, a FIDESZ hűbéri piramisát mutatom be az alábbiakban.A bűzlő hal feje, a piramis csúcsaA csúcson természetesen a magyar Kim Ir Szen, A HATALMAS VEZÉR helyezkedik el. Orbán Viktornak hívják. Isten kegyelméből uralkodik, amit jól jelez, hogy az egyházak is keresik a kegyeit. A szakértelmet ócska liberális trükknek tekinti, önmagát viszont tévedhetetlennek tartja. Úgy gondolja, hogy az ország felemelkedésének nem a jó gazdaság, oktatás, egészségügy, infrastruktúra stb. a záloga, hanem a sport, valamint saját rokonságának meggazdagodása. Meg persze a törleszkedés a nagytestvér diktátorokhoz. A második sorKözvetlenül a hatalmas vezér alatt tevékenykedik a második szint. Őket észak-koreai terminussal KEDVES VEZETŐKNEK nevezhetjük, de kemény magjukra használhatunk kínai kifejezést is: A NÉGYEK BANDÁJA. Kik a legfőbb korifeusok itt? Rogán Antal, Goebbels legjobb magyar tanítványa. Szijjártó Péter, a Nyugat ádáz ellensége, aki szerint a honfoglalók megállhattak volna a mai Oroszország területén. Orbán egyik legbuzgóbb embere, Gulyás Gergely, akinek nagy erénye, hogy soha nem volt saját véleménye. S végül a nagy materialista filozófus, Lázár Janos, 46 saját ingatlan büszke tulajdonosa, aki meggyőződéssel hirdeti: „Akinek nincs semmije, az annyit is ér.” Kastélyinfo Lázár Jánossal - Forrás: YouTube képernyőképA harmadik, de nem a tök-alsóA hűbéri piramis harmadik szintjén sokan tülekednek. Természetesen nem egymás mellett, hiszen az alá-fölérendeltségi viszony itt is jelen van. * Itt van a NER gazdasági elitjének színe-java: az ellopott uniós pénzből meggazdagodott bankárok, földesurak és iparbárók, akiket nevezzünk egyszerűen csak NER-OLIGARCHÁKNAK. Az ország leggazdagabb emberévé lett Mészáros Lőrinc a legismertebb közülük. Bödőcs Tibortól, a kiváló független elemzőtől tudjuk róla: nem stróman, csak neki csíp, ha a hatalmas vezér erőset eszik. Ide jut a fényűzésből... Forrás: YouTube képernyőkép * Aztán itt vannak a minden rendű és rangú KARRIERLOVAGOK. A miniszterek, az államtitkárok, főigazgatók, igazgatók, kancellárok… Közös vonásuk, hogy pozíciójukat közvetve vagy közvetlenül a hatalmas vezérnek köszönhetik. Meg is tesznek mindent, hogy meghálálják. Többnyire nem érdekből. Á, dehogy! Őszinte meggyőződésből, hiszen jellemüket már rég az érdekeikhez igazították. * Külön kasztot képviselnek a hűbéri piramis harmadik szintjén Rogán emberei. Ők a MEGMONDÓEMBEREK. Az a feladatuk, hogy éjjel-nappal terjesszék azokat a gondolatokat, amelyeket a magyar Goebbels és sleppje feje bográcsában kifőz. Minden eszközük megvan ehhez, hiszen ők uralják a közmédiát, és övék a magánmédia jó része is. Szerkesztők, főszerkesztők, megafonosok – megannyi hitvány alak: a butító szólamok bajnokai. Közülük is kiemelkedik a Fidesz-alapító Orbán-barát: Bayer Zsolt, a kútmérgező gyűlöletkeltés legaljasabb képviselője. A piramis alja A legnépesebb persze a hűbéri piramis legalsó szintje. Itt sínylődnek a NARANCSKÁROSULTAK. Túlnyomórészt becsületes, de kevésbé tájékozott emberek tartoznak ide. Ők azok, akiknek ugyan vajmi kevés hasznuk van a FIDESZ teremtette rendből, mégis kiállnak a párt mellett. Miért? Egyrészt hagyományból; „Mindig a Fideszre szoktunk szavazni”. Másrészt a propaganda miatt. Aki elsősorban a köztévét nézi és a megyei napilapot olvassa, el fogja hinni, hogy nem a rossz kormányzás az oka hazánk leszakadásának, hanem Brüsszel, a migránsok, a háború, Soros, Zelenszkij meg az ukránok. És persze azt sem tudja, hogy leszakadtunk. Ellenkezőleg. Azt sulykolják belé nap nap után, hogy mennyivel jobb itt az élet, mint a svédeknél vagy Ausztriában.Hazánk jövője most főként attól függ, sikerül-e a kármentés. Meg tudunk-e elegendő embert győzni arról, hogy lehet más, jobb megoldás. S akkor a narancskárosultak is azt kapják büntetésül, amit a FIDESZ ellenfelei jutalmul. Egy élhetőbb, normálisabb, demokratikus Magyarországot. Stark János - Nyitókép: Szijjártó Péter, Gulyás Gergely, Lázár Janos, Rogán Antal - Fotó Facebook, ÍgyÉlünk montázs

Választás 2026

„A korrupció az, amiből minket kihagynak”

Csalami V. Csaba | 03.17. 10:14

…mondta Hofi Géza, valamikor a ’80-as évek közepe-vége felé. A pali zsenijét igazolja, hogy most, uszkve 40 évvel később, a XXI. század elejének közepén is teljesen pontos a definíciója.Most pedig egy számomra nagyon kedves Kollégám, Menyhárt Tamara szavait idézem: „Minden magyar ember zsebében van egy bicska, ami előbb, vagy utóbb kinyílik!” Itt jelezném, hogy az én zsebemben már nem is egy ilyen bicska nyílt ki. Ahogy gondolom, nem vagyok ezzel egyedül ebben az országban. A korrupció maga az intézményA korrupció Magyarországon már nem egy-egy hivatalban, közbeszerzésben, minisztériumban, médiumban, esetleg vállalkozásban érhető tetten, hanem az élet minden területén, vagyis elfogadottan intézményesített történet. Ma már sehol sem a tehetség, a munkabírás az, amivel előre lehet jutni, hanem a párthűség. Az uram-bátyám, öcsém-tesóm alapvetésen múlnak bizony azok a dolgok, hogy ki, mikor nyer el egy-egy tendert, egy munkát. Ez aztán meg is látszik az elvégzett munkán. Ezért lehet az, hogy egy Európai Uniós tenderen nyert sokmillió forintos kerékpárút – amit nagy csinnadratta közepette át is adtak a nagyközönségnek – gyakorlatilag egy kukoricaföldben két sor növény kivágása után átadott földút….szerűség. Merthogy még csak le sem hengerelték, csak kivágták a kukoricát. A milliókat viszont eltették. Na, ez a korrupció legalsó szintje! Van ennél sokkal magasabb szint is. Gondoljunk csak bele a Nemzeti Bankból elrabolt százmilliárdokba, vagy Hatvanpusztába, Tihanyba, az összes balatoni kikötőbe, az elsíbolt milliárdokba a végrehajtóknál, de ugyanilyen korrupt dolog a közpénzmilliárdokkal kitömött állami média is, illetve a fidesz – vagyis a magyar kormány, vagyis a magyar adófizetők - által finanszírozott Megafon nevű tehetségtelen álújságírókból szervezett propagandamédium is. Nos, Kollégáim most megmutatják, hogy mi is alapvetően a korrupció, mi az, ami miatt mindenki zsebében kinyílik az a bizonyos bicska, és előre jelzem, EZ NAGYON DURVA LESZ! Az én beharangozóm csak egy tündérmese azokhoz képest, amit az ÍgyÉlünk szakértői tudnak, és nem félnek leírni.Tisztelettel várom a saját korrupcióval kapcsolatos történeteiteket, illetve hozzászólásaitokat az info@igyelunk.hu e-mail címen, vagy kommenteljetek Facebook oldalunkon, és persze kövessetek be minket! Írjatok, mi teret adunk!Amennyiben bárki úgy gondolja, hogy támogatná az ÍgyÉlünk munkáját, megteheti egy rövid egyeztetés után, ugyanezen a címen!Nagyon köszönöm! Csalami V. Csaba - Nyitókép: Csalami V. Csaba archívuma

Oktatás

Tankönyvi hibák és szakmai kudarc - Magyar nyelv és irodalom

Pesti Rita | 03.16. 22:06

Másfél évtized alatt az oktatást sikerült visszaküldeni a múltba, pedig a jövőről kellene szólnia. A nemzeti alaptanterv kiforgatása egyértelműen politikai célokat hordoz. A legnagyobb a gond a humán tantárgyaknál, ahol nem kreativitást várnak, hanem szolgalelkű visszamondást.Magyar nyelv és irodalomA magyar nyelv és irodalom tantárgy a nemzeti műveltség alapköve, ám a jelenlegi tankönyvfejlesztési folyamat szakmaiatlansága éppen ezt az alapot kezdi ki. A tankönyvek nem csupán elavultak, hanem módszertanilag is tévúton járnak: a diákokat passzív befogadókká, a tananyagot pedig egyetlen „helyes” válaszra redukált dogmává silányítják.Mi van ma terítéken? Forrás: YouTube képernyőképMiből fakad a szakmai pontatlanság?A tankönyvek hibái és szerkezeti gyengeségei alapvetően a fejlesztés körülményeire vezethetők vissza. A tankönyvírás kikerült a független szakmai műhelyek kezéből. A központosított kiadás (Oktatási Hivatal) során a tudományos konszenzus helyett gyakran az ideológiai megfelelés válik elsődlegessé. A tantervek rohamtempóban, érdemi szakmai vita és kipróbálás nélkül készültek el, így a didaktikai hibák korrigálatlanul épültek be a rendszerbe. A kánon átírása (pl. Takaró Mihály-féle szélsőjobb szemlélet) során az irodalmi minőség és a modern pedagógia háttérbe szorult a nemzeti-történeti reprezentáció javára.Az értelmezési kényszer fogságábanAz irodalom tankönyvek legnagyobb problémája a tekintélyelvű tudásfelfogás. Az egyetlen igazság logikája érvényesül, miszerint a művekhez rögzített „mondanivaló” tartozik. A kérdések zártak („Mit fejez ki a költő...?”), ami az irodalmat rejtvénnyé fokozza le, elvéve a diákoktól az önálló értelmezés élményét. A kortárs, a női vagy a népszerű irodalom szinte teljesen hiányzik. Az irodalom így nem élő kultúra, hanem egy „lezárt múzeum”, amellyel a mai fiatal nem tud azonosulni.A műveket csupán az életrajz illusztrációjaként kezelik, elfedve a szövegek esztétikai és önálló jelentését.Életidegen szabálygyűjteményA nyelvtankönyvek a nyelvet nem kommunikációs eszközként, hanem szabályvezérelt, normatív rendszereként mutatják be.Miközben a fiatalok élete a chaten, kommenteken és emojikon keresztül zajlik, a tankönyvek ezt marginalizálják vagy „hibás eltérésként” kezelik. A nyelvi rétegek és regiszterek bemutatása hiányos; a diák azt tanulja meg, hogy a nyelv elsősorban hibázási lehetőség, nem pedig önkifejezés. A passzivitás iskolájaA feladattípusok döntő többsége a reprodukcióra épül: fogalommeghatározás, felismerés és besorolás. Szinte teljesen hiányoznak: a kritikai észrevételek és az érvelő viták, valamint a kreatív újraírások és a személyes reflexiók.Mit veszítenek a diákok?A szakmaiatlan fejlesztések következtében a tantárgy elveszíti legfőbb célját: nem fejleszti a kritikai gondolkodást, az érvelést és az önálló véleményalkotást. A diákok egy olyan tudást kapnak, amely a valós életben használhatatlan, az érettségin viszont elvárja a „tankönyvszagú” válaszok gépies visszaadását. Ez a folyamat nemcsak az oktatás színvonalát rombolja, hanem a jövő értelmiségének szellemi autonómiáját is veszélyezteti. Pesti Rita - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Választás 2026

Mondd, te kit választanál?

ÍgyÉlünk | 03.15. 11:43

Az 1848. március 15-én kezdődő forradalom és szabadságharc Magyarország egyik legfontosabb történelmi eseménye, azóta pedig az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk.Két tömeg vonult ma Budapesten, de nagyon nem ugyanazt üzenték az országnak. Miközben a hatalom a félelemre, a háborús riogatásra és a megosztásra épített, a Tisza menete elsöprő erővel mutatta meg, hogy van másik Magyarország: szabadabb, bátrabb, reménytelibb. A mai nap nemcsak megemlékezés volt, hanem erődemonstráció is. Tudósításunkban megmutatjuk, mit láttunk a két rendezvényen — és miért érezhették ma sokan azt, hogy valóban közeledik a változás.BékemenetA délelőtti program a jelenleg regnáló kormánypártok szervezésében zajló Békemenettel indult. Előre nem adták meg a pontos útvonalat, csak később szivárgott ki a sajtón keresztül. A tömeg láthatóan nagy, légi felvételek igazolják a Margit hídon vonuló számosságot. Több felvétel is készült a végeláthatatlan busz-sorokról, amivel a békemenet-tagok érkeztek.A Békemenetre érkező buszok sokasága - Fotó: FacebookElmondások, videók és fotók is mutatják, hogy a békemenet-tagok szendvicseket, és pénzt kapnak a megjelenésért, valamint természetesen ingyenes az utaztatásuk. A kistelepüléseken közmunkából élő emberek elmondása szerint, ha nem mennek a megszervezett - közpénzből - fizetett békemenetre, elveszítik a közmunka-programban a foglalkoztatottságukat. Az aránylag békés menetet időnként ellentüntetők zavarták meg, Puzsér Róbert közszereplőt végül fizikailag vezették el az Alkotmány utcából. Atrocitás nem történt. A Patrióta podcast közvetítése közben bekapcsolva maradt a mikrofon, és virálissá vált a felvétel, ahol Deák Dániel kijelenti, „pedig semmi értelme már, de mindegy” - reagálva a választásra buzdításról szóló beszélgetésre. A Békemeneten Nagy Feró, Kossuth díjas celeb arról beszélt, hogy Ukrajnával háborúban állunk, ha kell, fegyvert is fogunk.Pataki Attila, friss Kossuth díjas frontembere az egykori Edda együttesnek a földönkívüliekről beszélt a Békemenet gyülekezőjénél. A fideszes békemenetről folyamatosan készültek a drónfelvételek annak ellenére, hogy délutánra – amikor a Tisza Párt ünnepi megemlékezése zajlik – légtér használati tilalmat és drón használati tilalmat rendelt el Orbán. A menet a Kossuth téren, a Parlament épülete előtt hallgatta Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök beszédét, aki előtt - sorrendben - Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere utána pedig Lázár János építési és közlekedési miniszter szólt a tömeghez. Mindhárom szónok jól felépített beszéddel lepte meg az érdeklődő közönséget, a három beszéd egymásra épült tematikájában és üzeneteiben.Lázár János - Fotó: YouTube ScreenShotAz üzenetek egyértelműek voltak: vagy a Fidesz-KDNP pártszövetség nyeri a választást, vagy a szónokok szerint Magyarország elveszik a világot felforgató “fekete övesektől” (idézet Lázár Jánostól). Indoklásként felsorolták azokat az érveket, amelyeket a választási kampányban már hallottunk - a miniszterelnököt és családját fenyegető hamisított fenyegető videó, megvédtük magunkat a Zelenszkíj-féle olaj-blokádtól, Brüsszel-Berlin-Kijev tengely háborúba akarja vinni a magyarokat is, az EU és Ukrajna ellenségünk, mi vagyunk a többség és a nyugodt erő, amíg Orbán Viktor a miniszterelnök addig Magyarország kimarad a háborúból, stb. -, azonban voltak új elemek is. Ki kell emelnünk Szijjártó Péter beszédéből, hogy “amíg Orbán Viktor a miniszterelnök addig Ukrajna soha nem lesz tagja az EU.-nak”. Megemlítette, hogy a Török-Áramlat vezeték felrobbantásával fenyegetnek bennünket. Ki kell emelnünk Lázár János beszédéből, hogy “most a vidék jön” felkiáltással több esélyt és több pénzt ígért a vidéki fiataloknak. Lázár János beszédében elmondta, hogy nekik az a fontos, hogy a magyaroknak a bére nőjön, ne a rezsije, ami a teljesen elhibázott rezsicsökkentési politika folytatását ígéri.Szijjártó Péter - Fotó: YouTube ScreenShotA miniszter arra kérte a “barátiat és bajtársait”, hogy érjenek el mindenkit - mert a valódi sors-kérdésekre csak nekik van válaszuk -: tartsanak saját, maszek mini-Lázár-infókat, s ehhez adott 12 pontos segédanyagot is. Az első pont megadta az alaphangot: “Jólét és normalitás, az apa férfi, a nő adómentes.” A hölgyek véleményét nem ismertette a miniszter.A harmadik pont szerint: “A rezsicsökkentés marad, kevesebb költség, több munkahely.” A hetedik pont szerint: “Magyarország a magyaroké, ha van kerítés, nincs migráns.”Érdekes volt az áthallása a miniszter tizedik pontjának, amely a drog-problémákat hozta szóba, szlenges megfogalmazással: “Aki felszívja a csíkot, húzza el a csíkot!” A végére ‘ellopta’ a Tisza egyik rigmusát, s azt javasolta tömegnek, hogy “Hallgass az eszedre, figyelj a zsebedre, szavazz a Fideszre!” A szónok beszédét sokszor szakította meg a ‘Hajrá Fidesz!’ s a ‘Nem Hagyjuk!’ rigmusok.A közönség érzelmi felhangolása kiválóan felvezette Orbán Viktor miniszterelnök beszédét.A miniszterelnök Kapu Tibor említésével kezdte a beszédét, azonban gyorsan átrobogott az ünnepi beszédek kötelező részén, és napjaink aktualításával kezdett el foglalkozni.Orbán Viktor - Fotó: YouTube ScreenShotSzembeállított a szeretetből és a gyűlöletből építkező kormányzást és megígérte híveinek, hogy “mi soha nem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot a gyűlölet és a düh kormányozza”. ‘Természetesen’ nem hozta szóba a demokratikus választás eredményének elfogadását. A lelkes közönség ‘Ria-Ria-Hungária!’ rigmusokkal támogatták a szónokat. Akkora ováció volt, hogy márcsak a ‘Szép Volt Fiúk!’ hiányzott, mert akkor teljesen egy válogatott labdarúgó mérközésen érezhették volna magukat a résztvevők.Kiderült, hogy ma “Brüsszel is magyar embernek öltözött, az ő 12 pontjuk a szolgaság 12 pontja”.“Soha nem törődünk bele, hogy a magyarok 12 pontjából a brüsszeliek 12 pontját csinálják meg a budapesti labancok.”A Békemenet - Fotó: YouTube ScreenShotA tömeg hangos és sokáig tartó ‘Nem Hagyjuk! Nem Hagyjuk!’ rigmussal jelezte a szónoknak, hogy azonosul az elhangzottakkal.A miniszterelnök beszédének ezt a blokkját ‘Éljen a magyar szabadság!’ felkiállítással zárta, amelyet a tömeg hosszas ‘Viktor! Viktor!’ skandálással állított meg. Itt kell megállnunk, mert a többi kijelentése, vállalása a miniszterelnöknek ezt az érzelmi hullámot lovagolta meg és újra és újra felszítani kívánta azt az érzést, hogy aki nem a nekik szavaz bizalmat a választáson, az nem része a magyar nemzetnek, nem magyar, hanem küldföldről megvásárolt ‘idegenek’ illetve “brüsszeli ejtőernyősök”. Ez utóbbiaknak azt ígérte a miniszterelnök, hogy “Összeszedjük őket, kiporoljuk a nadrágjukat és visszaküldjük őket ahonnan jöttek. Van akit Brüsszelbe, van akit Kijevbe, mert Magyarország 1000 éves állam, nem nekik való vidék”. Megszólította a szónok Zelenszkíj ukrán elnököt: “ez a magyarok ezer éves állama…”. Felsorolta az ismert ‘vádakat’ a hazáját 4 éve honvédő háborúban irányító államfőnek és megkérte, hogy hagyják abba Magyarország elleni tevékenységüket, és megkérdezte az ukrán elnököt, hogy “miért támadtok bennünket"? A Magyarországon évek óta működő orosz befolyás újabb fejleményéről (a 3 GRU-s operatív tiszt érkezéséről és a kiutasításuk elmulasztásáról) nem beszélt. Már-már parodisztikus hangnemben vállalta, hogy amíg ő a miniszterelnök, addig nem jönnek a migránsok hazánkba, viszont volt őszinte pillanata is. Elmondta, hogy “embert próbáló idők dörömbölnek”. Ordas nagy hazugságra lelhettünk a beszéd ezen részében is: EU-s katonák Ukrajnába történő bevonulását ‘vizionálta’ a miniszterelnök. Megígérte, hogy ettől megvédi az országot, megőrzi a béke és nyugalom szigetének, távol tartja a háborútól. Természetesen nem beszélt arról, hogy az Eu-nak nincs hadserege, a NATO pedig védelmi katonai szervezet és nem fog támadni egyik országra sem. Akkor is így lesz, ha a szónok szerint értse meg Brüsszel is, Kijev is, hogy a magyar emberek gyermekei nem fognak Ukrajnáért meghalni, hanem Magyaroszágért fognak élni.A tömeg extázishoz hasonló hangulatban jelezte egyetértését. Ez újabb őszinteségi rohamot okozott a szónoknál, mert kijelentette, hogy április 12-én sorsot választunk magunknak és az utánunk jövő magyaroknak is. Igaza van a miniszterelnöknek.Sorsot választunk. A választott sorsot azonban közösen, együtt kell vállunkra venni.Hogyan gondolja a jelenlegi hatalom első számú vezetője, hogy csak az általa kért 3.000.000 szavazóval akarja működtetni ezt az országot?Miért szeretné, hogy a döntés így jelenjen meg előttünk: ő vagy az ukrán elnök alakítsa meg a következő magyar kormányt? Miért láttatja azt, hogy nyugatról és keletről is csak Magyarországot akarják harapófogóba fogni? Miért csak bennünket akarnak legyőzni a nálunk erősebbnek mondott hatalmak? Miért csak nekünk kell megküzdenünk velük? S végül: miért ámítja a saját híveit a szónok azzal, hogy Ukrajna EU-s belépésével a háborút hozza az országunkra?! Hiszen nem lehet új tagállama az EU-nak olyan ország, ahol háború van. Itt a tömeg hosszasan ‘Nem Hagyjuk! Nem Hagyjuk!’ rigmussal mutatta meg, hogy nem értik az EU-rendszerét, és bármit elhisznek, amit a miniszterelnök mond nekik. Orbán szerint, ha a Fidesz győz, akkor marad minden : rezsicsökkentés, béke szigete az ország, munkahelyek, biztonság, stb. És nem viszik el a magyarok pénzét, bármennyire is ezt akarja Brüsszel és Kijev, mert a magyar miniszterelnök nem hagyja, hogy mások kizsebeljenek bennünket. “A 3.000.000 millió szavazat nem a plafon lesz, hanem a küszöb.” Történelmi felelőssége lesz a következő kormánynak - mondja a szónok. S csak náluk van meg higgadtság, a stratégiai nyugalom, a tapasztalat és a nyugodt erő. Mi van, ha igaza van? Mit tegyenek akkor a többiek, akik nem rá szavaztak?! A miniszterelnök mit szeretne ebben az országban?! Felfordulást?! Polgárháborút?! Vagy akkor már mindegy, mert tudja, hogy vége van?! Mégis: kik fogják működtetni ezt az országot?! Mondd, te kit választanál?! Nagy László Nemzeti MenetA Tisza Párt szimpatizánsai hatalmas tömegben érkeztek buszokkal, vonattal, telekocsikkal – saját pénzükön, mosolyogva és lelkesen – Budapestre az ország minden részéből.Korhű ruhákban, lóháton vonulók mögött hömpölygött a mérhetetlen tömeg. Ránézésre a Tisza szimpatizánsok tömege jóval felülmúlja a fideszes Békemenet tömegét - bár ez még nem döntheti el a választásokat.Korhű ruhákban a Tisza szimpatizánsok - Fotó: FacebookA közvetítéseken - drónokról is - jól látszik, hogy ez a tömeg egy igen erős egységet képvisel, a remény mosolya és a rendszerváltás biztos ereje vezeti őket. 1848. március 15-én - a feljegyzések szerint - esős idő volt, ennek ellenére akkor is nagy tömeg gyűlt össze meghallgatni a Nemzeti dalt és a 12 pont felolvasását. 2026. március 15-én kegyes az időjárás az elképesztő tömeghez, ragyogó napsütésben vonult Budapesten a Tisza Pártot támogató több tízezres tömeg. Felemelő, magas színvonalú műsorral emlékezett a Tisza a 48-as forradalom hangulatára, üzeneteire. Mind a zene, a tánc, a versek aktuálisak ma is, a változásra, a haza szeretetére, a szabadságra, az elnyomás - korrupció-lopás-diktatórikus országvezetés - elleni fellépésre hívott. Valódi ünnepi megemlékezést mutattak be a művészek, és a közönség hangos tetszésnyilvánítással, gyakran pedig az “Árad a Tisza”-rigmussal reagált.Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke - és mostanra miniszterelnök-jelöltje - a beszédét 1848-as életképekkel, emberi rajzolatokkal indította, és a szabadságharcról, az akkori, márciusi forradalmi hangulatot mutatta be. A beszédbe beleszőtte a Nemzeti Dal sorait is, majd egy hatásos átvezetéssel mutatott arra rá, hogy a Nyugathoz tartozunk, a jelenben is épp oly aktuálisak az akkori szabadságvágyak, mint 1848 márciusában. Rámutatott arra is, hogy nem számít, milyen származású egy magyar - tót, székely, sváb - a magyar szív dobog mindannyiónkban.Magyar Péter - Fotó: YouTube ScreenShotA magyar emberek egyenlőségéről, a törvénytiszteletről, a valódi polgári jogokról szólt, mondataira a tömeg lelkesen, egyetértően, hangosan reagált. Magyar Péter az EU-s pénzek hazahozataláról, az adó-törvény módosításáról, a nagyon magas jövedelemmel rendelkezők adózásáról is beszélt. Nem felejtette a nyugdíjasok helyzetének rendezését sem, valamint az iskolakezdési támogatást újra megemlítette, amit a határon túliakkal együtt belföldön is meg fog kapni minden család - 100 ezer forintot. A kórházak támogatásáról a magyar gazdaság újraindításáról is beszélt, valamint a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozását szorgalmazta.Következményei lesznek a tolvajlásnak, az ellopott milliárdok nagy részét vissza fogja szerezni az új Tisza Kormány. Új, fontos minisztériumok létrehozását említette - oktatási, egészségügyi, közlekedési - és a Tisza valódi programjának megvalósítását ígérte.Nemzeti Menet - Fotó: YouTube ScreenShot“Nincs jobb, nincs bal - csak magyar” - mindenki összetartozik, együtt kell megoldanunk a kormány- és rendszerváltást.Magyar Péter - keretezve a teljes beszédét - emberi életképekkel, a mai kor magyarországi embereinek mindennapjainak rajzolatával folytatta, és kijelentette, hogy a mostani tömeg már tudja, hogy ez a választás a magyar nemzet felemelkedésének kezdete lesz.Emlékeztetett bennünket, hogy az 1848-49-es szabadságharcot is az orosz hadsereg verte le. Most, a regnáló hatalom ismét az oroszokkal barátkozik, orosz kémeket hívott a hazánkba, ezzel elárulta a hazánkat. “Április 12-én olyan győzelmet aratunk, hogy nemcsak a Holdról, hanem a Kremlből is fogják látni” - mondta. Nemzetegyesítés helyett Orbán a nemzet megosztását választotta. Ezt Magyar Péter szintén árulásnak nevezi, “Orbán Viktor egy áruló, aki elárulta a közös jövőnket!” A háború maradt csak a hatalom kezében, amit még fegyverként tud használni a hatalma megtartásáért.A tömeg hatalmas ovációval fogadta Magyar Péter minden egyes mondatát, gondolatát.Kimondta: “mi nem akarunk háborút! A magyarok a béke oldalán állnak, a Tisza a béke pártja lesz, Orbán Viktornak pedig mennie kell és menni is fog!”Nemzeti Menet - Fotó: YouTube ScreenShotMagyar Péter arra biztatott mindenkit, nem szabad feladni, hosszú út vezetett ide, hogy végre a magyarok megfogják egymás kezét.”A magyarok szövetsége most erősebb, mint valaha”. De most erre szükség is van! “Meg kell nyerni a választást, de nem valami ellen, hanem a Hazánkért. A közös Hazánkért. Minden magyar közös hazájáért” - jelentette ki a Tisza Párt elnöke. Aki a rabságot választják, maradnak a megosztás, a szegénység. Aki a Tiszát választja, a végre polgárként élő magyar ember jólétét választja. Kihangsúlyozta, hogy aki nem a Tiszára fog szavazni, azokat is támogatni fogja a Tisza Párt, mert csak így lehet véget vetni a megosztásnak, az árokásásnak.Magyar Péter esküt tett, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy újra szép legyen a magyar név.A fiatalokat is megszólította, hiszen a választás többnyire már az ő jövőjüket is érinti. Mindenkit felszólított, hogy el kell menni szavazni - a tömeg a “megnyerjük!” skandálásával reagált. A nők, a lányok, asszonyok érdemeiről is szólt, hiszen a nőknek is fontos szerepe volt ‘48-ban, ‘56-ban is és most is.Magyar Péter - Fotó: YouTube ScreenShotMagyar Péter beszélt a saját útjáról is, megköszönve az egyre növekvő Tisza-tábor munkáját, hozzáállását, szorgalmát. Elmondta, hogy nem őt emelte ez az összefogás, hanem mindenkit, minden magyart. Nagyon büszke, hogy az elmúlt két év országjárásai során rengeteg hazaszerető magyarral találkozott. Már nem kéri, hogy higgyen benne bárki is. Látja, hogy a hit, az erő már megvan, erős, és képes felépíteni egy újabb, nyugodtabb, tisztességesebb, emberségesebb Magyarországot. Az ország most segítséget kér, a rendszerváltást akaró magyarok összefogására van szükség. “A hit, a szeretet és a tettvágy az, amivel felemelhetjük ezt az országot” - mondta Magyar Péter. A tömeg, akik a Hősök terétől az Oktogonig, a Deák térig megtöltötték a tereket, az utcákat együtt skandálta: “Árad a Tisza!”Az elkövetkezendő 28 napban minden számít - hangsúlyozta Magyar Péter. Minden beszélgetés, személyes találkozás fontos, barátokkal, családtagokkal, munkatársakkal. A hazaszeretet közös minden igaz magyar emberben, és meg akarjuk menteni a hazánkat - ezt fontos hangsúlyozni.Nemzeti Menet - Fotó: YouTube ScreenShotA beszéd végét interaktívvá tette kérdéseivel - jöttök velem? meg tudjuk csinálni? - mindenki erős igennel válaszolt.A győzelem kapujában állunk, be kell rajta lépni és jöhet a munka! Vissza kell venni az elrabolt hazát, és lépésről lépésre létre kell hozni az élhető Magyarországot! “A magyarok istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! Nézz a fiadra, nézz a lányodra, gondolj a hazádra, szavazz a Tiszára!” Menyhárt Tamara - Nyitókép: Magyar Péter Facebook, Orbán Viktor Facebook - ÍgyÉlünk montázs

Választás 2026

A 12 pont öröksége

Menyhárt Tamara | 03.15. 09:10

Kossuth Lajos a párizsi forradalom hírére 1848. március 3-án felirati javaslatot terjesztett az országgyűlés elé. Több egyezkedés, tárgyalás és vita eredményeképpen végül Jókai Mór alakította át a nép által is megérthető magyarázattal. A tervezett József-napi vásári tömeggyűlésen szerették volna felolvasni, de a bécsi forradalom hírére a Pilvax-kör úgy döntött, hogy Pesten is forradalomra van szükség, és nyilvánosságra kell hozni a követeléseket.Végül március 15-én megszületett a 12 pont elfogadása, amit a Nemzeti dal című verssel együtt kinyomtattak, majd másnap petícióként küldték Pozsonyba. A forradalom célja a Habsburg-birodalomtól való megszabadulás, a nemzeti függetlenség, az alkotmányos államrend kivívása volt. Legfontosabb eseményei között szerepelt a reform-mozgalom 12 pontja „Mit kiván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését. 2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. 3. Évenkinti országgyülést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Urbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti Bank. 10. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unio. (Erdély és Magyarország között) Egyenlőség, szabadság, testvériség!”Felolvasták a 12 pontot, kiszabadították Táncsics Mihályt a politikai fogságból, elhangzott a Nemzeti Dal és elindult a tavaszi hadjárat is.Végül 1849-ben csatlakozott az osztrák csapatokhoz az orosz hadsereg, és együttes erővel leverték a magyar forradalmat. Ennek ellenére a forradalom eszméi hosszú távon meghatározták Magyarország fejlődését. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Wikipedia

Gazdaság

Megoldás a bruttósoknak?

Nagy László | 03.14. 16:22

Kezdjük egy egyszerű kérdéssel: Miért kellett 8 829 magyar napelemes családot 2024 végéig átnyomni a sokkal rosszabb bruttó elszámolásba, miközben minden szakmai érv az ellenkezőjét mondta?Komolyan: kinek volt ez életbevágóan fontos?Most pedig itt az „új” nagy ötlet: adjunk nekik pályázatot energiatárolóra, és majd mindenki boldog lesz.Hát… nem lesz boldog mindenki.A valóság ennél jóval egyszerűbb – és kellemetlenebb.A 2024 tavaszi hírekben már belengették a pályázatot (vélhetően kampányhangulatban).A jelentős tiltakozás miatt 2024-ben ebből nem lett semmi. Csakhogy ez a verzió pont annyira megoldás, mint ragtapasz egy törött lábra. Ha már pénzt költünk (a mi pénzünket, adófizetői forintokat, jelenleg 100 milliárd forint a keretösszeg!), akkor minimum ipari energiatároló + trafó fejlesztés kombóra együtt lenne értelmes költeni. De ezt valahogy senki nem meri kimondani.És akkor jön a fekete leves.A MAVIR szerint: * 2025 végére 15 131 db háztartási HMKE lesz bruttóban (lejár a 10. éve a telepítéstől számítva), * 2026 végére 20 401 db lesz. Ez már egy kisebb városnyi ember. A többiek nagyon komolyan el fognak gondolkodni azon, hogy érdemes-e pályázni vagy nem. Tényleg mindenkinek dobálni kell az adófizetői pénzt?Miközben a legegyszerűbb megoldás ordít:• visszaadni az éves szaldós elszámolást (amelyeknek gazdaságos műszaki működtetése a folyamatos eszköz avulás miatt is megszűnik)• megalkotni egy rugalmas elszámolási rendszert, amelyben a fogyasztó a saját maga által megtermelt villamosenergiát hasznosítja a saját közösségén belül,• a közösségi energia hatékony hasznosításával és az energiaközösségek létrehozásának támogatásával jelentős mértékben tudná támogatni a magyar közcélú villamosenergia hálózat stabil, kiszámítható működtetését (az un. menetrendezést is).S láss csodát: éppen ezeket a célokat is olvashatjuk a pályázati kiírásban! Ennyi. Semmi bűvészkedés, semmi drága pályázat, semmi hazárdjáték az inverterekkel, energiatárolókkal, ingatlanokkal. Korrekt és gyors. Ráadásul olcsóbb, mert az üzemeltetését az áramszolgáltató végzi cserében az áramszolgáltató szabályozni tudja, hogy melyik trafókörzetben melyik energiatárolóból mennyi áramot kell adnia a fogyasztóknak.De valamiért úgy tűnik, Magyarországon mindig a legdrágább, legbonyolultabb, leglassabb megoldást választjuk. S ehhez még az AB is asszisztál!Talán mert úgy „szebb”? Vagy mert így senki sem kérdezi meg, hogy mi értelme az egésznek?Fotó: YouTube ScreenShotA pályázat buktatóiról még nem is beszéltünk: * az áramszolgáltató műszakilag és gazdaságilag sokkal felkészültebb az üzemeltetésre, mint a lakossági ’laikus’ üzemeltető, * az akkut tűzvédelmi okokból nem teheted akárhová (üzemeltetés szempontjából ez egy un. ’veszélyes üzem’, s majd a biztosítók is megnézik, hogy milyen kockázatokat vállalnak azokra az ingatlanokra, amelyekben van energiatároló), * ha a régi kiviteleződ megszűnt, az új kivitelezőnek teljes felelősséget kell vállalnia a rendszeredért, ha hozzányúl az akku telepítése közben, * ami miatt előbb felülvizsgálni kell a teljes rendszert, * amit nem fizet ki a pályázat, * és a végén a potenciális pályázók háromnegyede simán kiszáll, mert kiderül, hogy jelentős önerő is kell a pályázathoz, * akik pedig pályáznak, azok írásban ahhoz is hozzájárulnak, hogy a FEAK Zrt.-n keresztül a magyar állam ellenszolgáltatás nélkül szerezze meg az inverter gyártókon keresztül azokat az adatokat, amelyekre a menetrendezéshez semmi szüksége, továbbá az áramszolgáltatóknál már léteznek ezek az adatok (csak nem azt akarják, hogy távolról lekapcsolhassa a magyar állam az invertereket?). A kivitelezők többségét pedig már a gondolattól is leveri a hideg veríték: egy újabb nehezen elszámolható állami program? A kivitelezők folyamatosan kapják a rossz híreket: + a kínai állam megszünteti a napelemek és az energiatárolók állami támogatását, ami áremelkedést okoz a piacon; + az iráni konfliktus miatti gazdasági folyamatok miatt ismét romlik a forint; + a pályázat állami lebonyolítója pedig még azt sem tudja megmondani, hogy a pályázati felületen mikor köthet szerződést a fogyasztó az által kiválasztott kivitelezővel, emiatt a kivitelező nem tudja megmondani a beszállítóinak, hogy melyik inverterből/energiatárolóból mennyit és mikorra rendeljen. A legviccesebb - vagy legszomorúbb? - részValaki tényleg azt gondolja, hogy a magyar napelemesek csak úgy, önszorgalomból nem gondolkodnának el a bruttó elszámolás választásán akkor, ha lenne hozzá korrekt elszámolási rendszer? Miért kell mindent csak kényszerrel, parancsszóval, kapkodással intézni? És miért nem kérdezik meg a szakmai szervezeteket?Czepek Gábor államtitkár folytatott egyeztetést a gyártókkal, a kivitelezőkkel, csak éppen a napelemes fogyasztók érdekeit képviselő szakmai egyesületet felejtette el meghívni az egyeztetésekre. Vajon miért?Tényleg ennyire nagy luxus lenne pár órát rászánni arra, hogy valaki olyannal beszéljenek, aki nem csak papíron ért hozzá?A végén az emberben megfogalmazódik a gyanú:Ez a hír tényleg a napelemesekről szól… vagy inkább a választási osztogatásról?Mert ha az utóbbi, akkor legalább ne nézzenek minket hülyének. Cui prodest? Kinek az érdeke mindez? Mert nem a magyar emberek érdeke, az elég egyértelmű. HANEM A MAGYAR KORMÁNY ÉRDEKE ÉS AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓK ÉRDEKE, MERT ÍGY SZABADULNAK MEG ATTÓL A FEJLESZTÉSI KÖLTSÉGTŐL, AMELYET NEM AKARNAK MEGFIZETNI. Nagy László – Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Néplélek az orosz-ukrán háború árnyékában

Milyen az élet Ukrajnában és Oroszországban, amik között háború dúl? Hogyan élik meg az emberek a háború viharait?Ukrajna átalakulása: egy szétszakított ország mindennapjai Ukrajna belső szerkezete teljesen átalakult, amióta megtörtént az orosz támadás az ország ellen. A több, mint négy éve tartó támadások különböző menekülési hullámokat eredményeztek. „Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 6,3 millió ukrán menekült tartózkodik Európában, további 560 000 menekült pedig Európán kívül, valamint 3,6 millió ember él belső menekültként Ukrajnában. Ennek következtében jelenleg ez a világ egyik legnagyobb menekültválsága.” A frontvonal közeli településeken – különösen Donyeck régióban – az otthonaikat sem hagyták el, még akkor sem, ha közvetlen támadás közeledik. Ez a hozzáállás főként az idősekre jellemzők, akik ragaszkodnak az otthonaikhoz, sőt a szeretteik sírhelyéhez is, és inkább választják a halált is, mint a menekülést.Ugyanakkor az élet egyre több helyen teljesen ellehetetlenült, hiszen az orosz haderő az infrastruktúra megsemmisítésére fókuszál – elsőkörben. Víz-, gáz-, elektromos hálózat, közlekedési útvonalak elpusztítása van a célkeresztben. Ezek mellett további civil célpontokat is támad az orosz hadsereg. „Az ukrajnai háború kitörése óta a WHO 1682 támadást regisztrált Ukrajnában az egészségügyi ellátórendszer ellen, aminek következtében a dolgozók és a páciensek közül 128-an vesztették életüket, illetve 288-an sebesültek meg” – jelent meg már egy évvel ezelőtt a nyilatkozat. A támadások folyamatosak, mind civilek, mind egészségügyi intézmények ellen, illetve mentősök, segélyeket szállítók ellen is. Ezeknek a pusztításoknak nyomán országosan nehéz gyógyszerekhez vagy akár gyógykezelésekhez jutni. A korábbi normális élet a hatalmas Ukrajna területén szinte mindenhol megváltozott. A keleti, délkeleti régiókban – ahol a konkrét harcok folynak – vannak városok, települések, amelyek földig lettek rombolva. Nagyon nagy tömeg menekült a biztonságosabbnak gondolt nyugati országrészbe, és persze külföldre. Akik pedig maradtak, próbálnak túlélni – falvakban főképp az idősek. Túlélni a frontvonal közelében: az élet a romok közöttAhol tehetik, ahol megmaradtak még a háború sújtotta övezetekben, az emberek megpróbálnak mindent, hogy túléljenek. Herszonban a város zaja már biztos nem nyomja el a drónok zümmögő hangját, a háború előtt 280 000-en éltek itt, ma körülbelül hatvanezren maradtak, ők is csak akkor mennek ki az utcára, ha nagyon muszáj. A föld alatt kialakított életterekben próbálkoznak az életben-maradással az ott maradt polgárok. Herszon az egyetlen megyeszékhely, amit már ideiglenesen sikerült elfoglalniuk az orosz csapatoknak. A föld alatti életet igyekeznek minél színesebbé tenni az ukrán emberek. Közösségi életet próbálnak élni, színházat működtetnek, iskolai oktatás zajlik, kórházi részlegek működnek. Nagy szükség van terápiás kezelésekre is, hiszen a támadások, a konkrét halálfélelem, a megtapasztalt borzalmak pszichésen, mentálisan rendkívül károsak. A háború lelki sebe: ukrán társadalom és gyerekek traumái „A kutatások és statisztikák azt mutatják, hogy a mentális problémákkal küzdő ukránok aránya óriási, és egyre csak nő. Az ukrán egészségügyi minisztérium szerint 2023 óta megduplázódott a mentális egészségügyi problémákra panaszkodó betegek száma, a piackutatási adatok pedig azt mutatják, hogy az antidepresszánsok eladása 2021 óta csaknem 50 százalékkal ugrott meg.” A poszttraumás stressz-szindróma leginkább a gyerekeket, a fiatalokat érinti. A háború tudata, zaja, a szeretteik elvesztése, és a bizonytalan oktatási lehetőségek is, a társaikkal való szocializáció lehetőségének elvesztése depressziót, nagy mértékű stresszt, kilátástalanságot hoznak az életükbe. A korábban megszokott, normális mederben zajló gazdaság, munka, megélhetés is drasztikusan megváltozott. Rengeteg ember menekült el, vállalkozások szűntek meg. A mezőgazdaság is súlyosan sérült, hiszen az ágazatban dolgozók nagy részét besorozták, és a mezőgazdasági területek a háború eszközeivel lettek szennyezve. Aknamezők, robbanóanyagok, felrobbantott szántók teszik lehetetlenné a termelést. Ukrajnában a háború elsősorban a légiriadó hangján szólal meg. Emberek milliói élnek úgy, hogy naponta akár többször is megszakad az élet ritmusa: félbehagyott főzés, félbehagyott telefonhívás, tanóra, alvás, munka. Minden mozdulat mögött ott a reflex: hol van a legközelebbi menedék? És ott vannak az ukrán művészek is, akiknek nem tiltás, hanem romok és fenyegetés között kell alkotniuk. Van, aki hetekig nem tud próbálni, mert nincs fűtés a színházban. Van, aki hangverseny közben is tudja: ha szól a sziréna, félbe kell hagyni a darabot. Mégis játszanak, mert a művészet az emberi méltóság egyik utolsó bástyája.Ukrajnában szinte mindenkit érint az identitásának az átértékelése. Kijevben külön foglalkoznak az emberek történeteivel, hogyan éli meg a háborút, kiket veszített el, mit gondol a hazájáról, mik a félelmei. Milyenné vált az ukrán néplélek a háború miatt…Gazdasági terhek és társadalmi félelemBár Oroszországban nincs közvetlen háborús zóna, nincs frontvonal, a háború következményei mégis befolyásolják az orosz társadalmat is.Bár gyakran tagadják, mégis a nyugati gazdasági szankciók igen súlyosan érintik az országot. „Az intézkedések az Unió azon politikai célkitűzésének a megvalósítását célozzák, hogy véget vessen Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának, mégpedig egyrészt az Oroszországra gyakorolt nyomás maximalizálásával, másrészt pedig azáltal, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozza Oroszország törvénytelen agressziós háborújának a folytatását.” Az orosz állami költségvetés átalakult. Az élelmiszer- és üzemanyagárak jelentősen emelkedtek, amik az egész társadalmat érintik. Ugyanakkor a katonai kiadásokra jóval nagyobb összegeket költenek, hiszen a háború finanszírozása hangsúlyosabbá vált.Az emberek megváltoztak. A háborús narratíva és a propaganda járja át a társadalmi élet minden területét, így sokkal visszahúzódóbbak, bizalmatlanabbak lettek az emberek egymással. Nem tudnak, nem mernek nyilvánosan véleményt alkotni, még a saját életüket érintő problémákról sem. Ehhez az is hozzájárul, hogy Oroszországban az ellenállókat, másként gondolkodókat akár börtönbe is zárhatják, így természetes a félelem.Az orosz állampolgároknak az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférése nehezebb lett. A külföldi egészségügyi-orvosi anyagok (pl. fogászati eszközök) beszerzése jóval körülményesebb, így jóval drágább is lett. A gazdaságon túl – eltérő mentális terhelésA háború, és az ezzel járó gazdasági nehézségek, bizonytalanságok éppen úgy mentális terhet jelentenek az orosz emberek számára is, mint az ukránoknak. Hasonlóan megélik az érzelmi és pszichés terheket, a szorongást, a depressziót. Ugyanakkor nem mernek nagyobb közösségeket létrehozni, hogy feldolgozzák ezeket a traumákat, inkább csak belső, privát keretek között igyekeznek feldolgozni a veszteségeket.Oroszországban a háború nem a fronton formálja közvetlenül a polgárok mindennapjait, hanem az élet minőségét, a gazdasági kilátásokat és a társadalmi légkört befolyásolja. Az árak, a munka és a szolgáltatások elérhetősége másként változik országszerte. Emellett sok szakember és fiatal döntött a távozás mellett, ami hosszabb távon a helyi szakmai kapacitásokra is hatással lehet. Az oroszknál másképp jelenik meg a háború: nincsenek romba dőlt városok, de van egy társadalom, amelynek mindennapjai átalakultak. Emelkedő árak, elvándorló fiatalok, bizonytalan gazdasági helyzet – egy széles körben érezhető, nehezen megfogható feszültség. Sokan arról számolnak be, hogy megváltozott az emberek közötti bizalom. Sokan óvatosabbak lettek, nem beszélnek nyíltan, kevesebbet osztanak meg – ez is a háború következménye. A gazdasági szankciók miatt egyes szolgáltatások nehezebben elérhetők, drágábbak, a szakemberek hiánya pedig egyre érezhetőbb. A tech-szektor és a kreatív szakmák különösen megsínylették a tömeges kivándorlást.De a háború következményei messze túlmutatnak a gazdaságon. A háború a háttérben zajlik, a bizonytalanság az előtérben.A művészet és sport háborúja: karrierek, amelyek frontvonalba kerültekMár a háború kezdetét követően megváltozott az orosz néplélek. A művészek, a sportolók foglyai lettek egy olyan háborúnak, amelyet nem ők indítottak.Ez a háború nemcsak frontokat rajzolt át, hanem karriereket is. Az elmúlt években sok orosz és fehérorosz sportoló nem indulhatott nemzetközi versenyeken, köztük világkupákon, Európa-bajnokságokon, sőt az olimpián sem. Kizárásuk a világ legnagyobb sporteseményeiről nemcsak szakmai, hanem emberi tragédia is sokuk számára. Évek, évtizedek munkája után hirtelen azt élik meg, hogy a pályájuknak nincs terepe – mert valami olyasmiért felelnek, amihez sokszor semmi közük. Sok sportoló fél nyilatkozni, mert minden mondatuk politikai jelentést kap. Mások csendben próbálnak edzeni tovább, abban bízva, hogy egyszer újra ott lehetnek a rajtvonalnál, a ringben.Az orosz művészek – zenészek, színészek – egy része külföldön találta magát ellehetetlenülő munkakörnyezetben. Egyesek turnéi, kiállításai, koncertjei elmaradtak, másoknak pedig a nemzetközi együttműködései szűntek meg. Közülük sokan nem támogatják a háborút, de a művészet tágas világa gyakran „egy kalap alá veszi” őket az állam döntéseivel.„A 2022-es orosz invázió után Európából gyakorlatilag kitiltották az orosz művészeket. Az embargó azonban egyre inkább felpuhul, aminek Ukrajna és az Európai Bizottság sem örül.” Mára már egyre több európai színpadon jelennek meg újra az orosz művészek, ugyanakkor nagy az ellenállás még mindig. A legtöbben arra hivatkoznak, hogy az orosz propaganda is megjelenik a művészetükben, emiatt nem támogatják a fellépéseiket, tárlataikat.Mindkét országban a lakosságnak, az időseknek, a gyerekeknek, a betegeknek talán a legnehezebb. Hiszen valódi félelmekkel, valódi kilátástalansággal, bizonytalansággal néznek szembe. És az értelmetlen, korai halállal. Ők valóban háborús vészhelyzetben élnek. Mindkét nemzet tagjai.Szerencsére nálunk nincs háború, a vészhelyzet pedig egyedülálló fikción alapul, annak ellenére, hogy Európában sehol máshol nincs háborús vészhelyzet. Menyhárt Tamara – Nyitókép: ukrán-orosz háborús térkép illusztráció - Forrás: ISW

Milyen az élet Ukrajnában és Oroszországban, amik között háború dúl? Hogyan élik meg az emberek a háború viharait?Ukrajna átalakulása: egy szétszakított ország mindennapjai Ukrajna belső szerkezete teljesen átalakult, amióta megtörtént az orosz támadás az ország ellen. A több, mint négy éve tartó támadások különböző menekülési hullámokat eredményeztek. „Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 6,3 millió ukrán menekült tartózkodik Európában, további 560 000 menekült pedig Európán kívül, valamint 3,6 millió ember él belső menekültként Ukrajnában. Ennek következtében jelenleg ez a világ egyik legnagyobb menekültválsága.” A frontvonal közeli településeken – különösen Donyeck régióban – az otthonaikat sem hagyták el, még akkor sem, ha közvetlen támadás közeledik. Ez a hozzáállás főként az idősekre jellemzők, akik ragaszkodnak az otthonaikhoz, sőt a szeretteik sírhelyéhez is, és inkább választják a halált is, mint a menekülést.Ugyanakkor az élet egyre több helyen teljesen ellehetetlenült, hiszen az orosz haderő az infrastruktúra megsemmisítésére fókuszál – elsőkörben. Víz-, gáz-, elektromos hálózat, közlekedési útvonalak elpusztítása van a célkeresztben. Ezek mellett további civil célpontokat is támad az orosz hadsereg. „Az ukrajnai háború kitörése óta a WHO 1682 támadást regisztrált Ukrajnában az egészségügyi ellátórendszer ellen, aminek következtében a dolgozók és a páciensek közül 128-an vesztették életüket, illetve 288-an sebesültek meg” – jelent meg már egy évvel ezelőtt a nyilatkozat. A támadások folyamatosak, mind civilek, mind egészségügyi intézmények ellen, illetve mentősök, segélyeket szállítók ellen is. Ezeknek a pusztításoknak nyomán országosan nehéz gyógyszerekhez vagy akár gyógykezelésekhez jutni. A korábbi normális élet a hatalmas Ukrajna területén szinte mindenhol megváltozott. A keleti, délkeleti régiókban – ahol a konkrét harcok folynak – vannak városok, települések, amelyek földig lettek rombolva. Nagyon nagy tömeg menekült a biztonságosabbnak gondolt nyugati országrészbe, és persze külföldre. Akik pedig maradtak, próbálnak túlélni – falvakban főképp az idősek. Túlélni a frontvonal közelében: az élet a romok közöttAhol tehetik, ahol megmaradtak még a háború sújtotta övezetekben, az emberek megpróbálnak mindent, hogy túléljenek. Herszonban a város zaja már biztos nem nyomja el a drónok zümmögő hangját, a háború előtt 280 000-en éltek itt, ma körülbelül hatvanezren maradtak, ők is csak akkor mennek ki az utcára, ha nagyon muszáj. A föld alatt kialakított életterekben próbálkoznak az életben-maradással az ott maradt polgárok. Herszon az egyetlen megyeszékhely, amit már ideiglenesen sikerült elfoglalniuk az orosz csapatoknak. A föld alatti életet igyekeznek minél színesebbé tenni az ukrán emberek. Közösségi életet próbálnak élni, színházat működtetnek, iskolai oktatás zajlik, kórházi részlegek működnek. Nagy szükség van terápiás kezelésekre is, hiszen a támadások, a konkrét halálfélelem, a megtapasztalt borzalmak pszichésen, mentálisan rendkívül károsak. A háború lelki sebe: ukrán társadalom és gyerekek traumái „A kutatások és statisztikák azt mutatják, hogy a mentális problémákkal küzdő ukránok aránya óriási, és egyre csak nő. Az ukrán egészségügyi minisztérium szerint 2023 óta megduplázódott a mentális egészségügyi problémákra panaszkodó betegek száma, a piackutatási adatok pedig azt mutatják, hogy az antidepresszánsok eladása 2021 óta csaknem 50 százalékkal ugrott meg.” A poszttraumás stressz-szindróma leginkább a gyerekeket, a fiatalokat érinti. A háború tudata, zaja, a szeretteik elvesztése, és a bizonytalan oktatási lehetőségek is, a társaikkal való szocializáció lehetőségének elvesztése depressziót, nagy mértékű stresszt, kilátástalanságot hoznak az életükbe. A korábban megszokott, normális mederben zajló gazdaság, munka, megélhetés is drasztikusan megváltozott. Rengeteg ember menekült el, vállalkozások szűntek meg. A mezőgazdaság is súlyosan sérült, hiszen az ágazatban dolgozók nagy részét besorozták, és a mezőgazdasági területek a háború eszközeivel lettek szennyezve. Aknamezők, robbanóanyagok, felrobbantott szántók teszik lehetetlenné a termelést. Ukrajnában a háború elsősorban a légiriadó hangján szólal meg. Emberek milliói élnek úgy, hogy naponta akár többször is megszakad az élet ritmusa: félbehagyott főzés, félbehagyott telefonhívás, tanóra, alvás, munka. Minden mozdulat mögött ott a reflex: hol van a legközelebbi menedék? És ott vannak az ukrán művészek is, akiknek nem tiltás, hanem romok és fenyegetés között kell alkotniuk. Van, aki hetekig nem tud próbálni, mert nincs fűtés a színházban. Van, aki hangverseny közben is tudja: ha szól a sziréna, félbe kell hagyni a darabot. Mégis játszanak, mert a művészet az emberi méltóság egyik utolsó bástyája.Ukrajnában szinte mindenkit érint az identitásának az átértékelése. Kijevben külön foglalkoznak az emberek történeteivel, hogyan éli meg a háborút, kiket veszített el, mit gondol a hazájáról, mik a félelmei. Milyenné vált az ukrán néplélek a háború miatt…Gazdasági terhek és társadalmi félelemBár Oroszországban nincs közvetlen háborús zóna, nincs frontvonal, a háború következményei mégis befolyásolják az orosz társadalmat is.Bár gyakran tagadják, mégis a nyugati gazdasági szankciók igen súlyosan érintik az országot. „Az intézkedések az Unió azon politikai célkitűzésének a megvalósítását célozzák, hogy véget vessen Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának, mégpedig egyrészt az Oroszországra gyakorolt nyomás maximalizálásával, másrészt pedig azáltal, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozza Oroszország törvénytelen agressziós háborújának a folytatását.” Az orosz állami költségvetés átalakult. Az élelmiszer- és üzemanyagárak jelentősen emelkedtek, amik az egész társadalmat érintik. Ugyanakkor a katonai kiadásokra jóval nagyobb összegeket költenek, hiszen a háború finanszírozása hangsúlyosabbá vált.Az emberek megváltoztak. A háborús narratíva és a propaganda járja át a társadalmi élet minden területét, így sokkal visszahúzódóbbak, bizalmatlanabbak lettek az emberek egymással. Nem tudnak, nem mernek nyilvánosan véleményt alkotni, még a saját életüket érintő problémákról sem. Ehhez az is hozzájárul, hogy Oroszországban az ellenállókat, másként gondolkodókat akár börtönbe is zárhatják, így természetes a félelem.Az orosz állampolgároknak az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférése nehezebb lett. A külföldi egészségügyi-orvosi anyagok (pl. fogászati eszközök) beszerzése jóval körülményesebb, így jóval drágább is lett. A gazdaságon túl – eltérő mentális terhelésA háború, és az ezzel járó gazdasági nehézségek, bizonytalanságok éppen úgy mentális terhet jelentenek az orosz emberek számára is, mint az ukránoknak. Hasonlóan megélik az érzelmi és pszichés terheket, a szorongást, a depressziót. Ugyanakkor nem mernek nagyobb közösségeket létrehozni, hogy feldolgozzák ezeket a traumákat, inkább csak belső, privát keretek között igyekeznek feldolgozni a veszteségeket.Oroszországban a háború nem a fronton formálja közvetlenül a polgárok mindennapjait, hanem az élet minőségét, a gazdasági kilátásokat és a társadalmi légkört befolyásolja. Az árak, a munka és a szolgáltatások elérhetősége másként változik országszerte. Emellett sok szakember és fiatal döntött a távozás mellett, ami hosszabb távon a helyi szakmai kapacitásokra is hatással lehet. Az oroszknál másképp jelenik meg a háború: nincsenek romba dőlt városok, de van egy társadalom, amelynek mindennapjai átalakultak. Emelkedő árak, elvándorló fiatalok, bizonytalan gazdasági helyzet – egy széles körben érezhető, nehezen megfogható feszültség. Sokan arról számolnak be, hogy megváltozott az emberek közötti bizalom. Sokan óvatosabbak lettek, nem beszélnek nyíltan, kevesebbet osztanak meg – ez is a háború következménye. A gazdasági szankciók miatt egyes szolgáltatások nehezebben elérhetők, drágábbak, a szakemberek hiánya pedig egyre érezhetőbb. A tech-szektor és a kreatív szakmák különösen megsínylették a tömeges kivándorlást.De a háború következményei messze túlmutatnak a gazdaságon. A háború a háttérben zajlik, a bizonytalanság az előtérben.A művészet és sport háborúja: karrierek, amelyek frontvonalba kerültekMár a háború kezdetét követően megváltozott az orosz néplélek. A művészek, a sportolók foglyai lettek egy olyan háborúnak, amelyet nem ők indítottak.Ez a háború nemcsak frontokat rajzolt át, hanem karriereket is. Az elmúlt években sok orosz és fehérorosz sportoló nem indulhatott nemzetközi versenyeken, köztük világkupákon, Európa-bajnokságokon, sőt az olimpián sem. Kizárásuk a világ legnagyobb sporteseményeiről nemcsak szakmai, hanem emberi tragédia is sokuk számára. Évek, évtizedek munkája után hirtelen azt élik meg, hogy a pályájuknak nincs terepe – mert valami olyasmiért felelnek, amihez sokszor semmi közük. Sok sportoló fél nyilatkozni, mert minden mondatuk politikai jelentést kap. Mások csendben próbálnak edzeni tovább, abban bízva, hogy egyszer újra ott lehetnek a rajtvonalnál, a ringben.Az orosz művészek – zenészek, színészek – egy része külföldön találta magát ellehetetlenülő munkakörnyezetben. Egyesek turnéi, kiállításai, koncertjei elmaradtak, másoknak pedig a nemzetközi együttműködései szűntek meg. Közülük sokan nem támogatják a háborút, de a művészet tágas világa gyakran „egy kalap alá veszi” őket az állam döntéseivel.„A 2022-es orosz invázió után Európából gyakorlatilag kitiltották az orosz művészeket. Az embargó azonban egyre inkább felpuhul, aminek Ukrajna és az Európai Bizottság sem örül.” Mára már egyre több európai színpadon jelennek meg újra az orosz művészek, ugyanakkor nagy az ellenállás még mindig. A legtöbben arra hivatkoznak, hogy az orosz propaganda is megjelenik a művészetükben, emiatt nem támogatják a fellépéseiket, tárlataikat.Mindkét országban a lakosságnak, az időseknek, a gyerekeknek, a betegeknek talán a legnehezebb. Hiszen valódi félelmekkel, valódi kilátástalansággal, bizonytalansággal néznek szembe. És az értelmetlen, korai halállal. Ők valóban háborús vészhelyzetben élnek. Mindkét nemzet tagjai.Szerencsére nálunk nincs háború, a vészhelyzet pedig egyedülálló fikción alapul, annak ellenére, hogy Európában sehol máshol nincs háborús vészhelyzet. Menyhárt Tamara – Nyitókép: ukrán-orosz háborús térkép illusztráció - Forrás: ISW

"Sanyik a királyok" - A pedagógia terrorja

Pintér Sándor által vezetett strukturális pusztítás a magyar oktatási rendszer alapköveinek módszeres felszámolását jelenti, amely hosszú évtizedekre veti vissza a hazai iskolarendszer versenyképességét. A cél már nem az okos állampolgár, hanem a fegyelmezett alattvaló kitermelése, ami a magyar államiság legfontosabb stratégiai ágazatának módszeres kivéreztetését jelenti.Az önálló érdekérvényesítés felszámolásaA legnagyobb strukturális csapás az önálló oktatási minisztérium megszüntetése és a terület a Belügyminisztérium alá rendelése volt.Az oktatás így elveszítette közvetlen képviseletét a kormányasztalnál. Míg korábban egy szakminiszter a pedagógiai szempontokat érvényesíthette a költségvetési vitákban, most egy rendészeti fókuszú szuperminisztérium egyik „alágazata” lett. A belügyi tárcán belül az oktatás forrásaiért a rendvédelemmel és az egészségüggyel kell versenyeznie, ahol Pintér prioritásai egyértelműen a rendészeti területeken vannak.A laktanya-modellPintér Sándor a közoktatást egyfajta félkatonai szervezetté alakította át, ahol a horizontális együttműködés helyét a vertikális parancsvégrehajtás vette át. Sanyi bá’ érája egyenlő a szakmai autonómia halálával. A tankönyvválasztás szabadságának elvétele, a központosított tantervek és a pedagógusok mozgásterének radikális szűkítése (státusztörvény) kiölte az iskolákból az innovációt. Egy olyan rendszerben, ahol a „fegyelem” a legfőbb érték, a kreativitás és a kritikus gondolkodás gyanússá, sőt büntetendővé válik.Sanyi bá’ világa egyenlő az adatvezéreltnek álcázott kontrollal. A pedagógusok új teljesítményértékelési rendszere elsősorban nem a szakmai fejlődést méri, hanem a lojalitást és a bürokratikus szabálykövetést. Ez a struktúra elüldözi a pályáról a legtehetségesebb, önállóan gondolkodó tanárokat. Kontraszelekció és humánerőforrás-válságA strukturális pusztítás legfájdalmasabb pontja a pedagógustársadalom morális és fizikai leépítése.Pintér nem a munkakörülmények javításával, hanem fenyegetéssel és a „bosszútörvénnyel” próbálta megállítani a tanárok felmondási hullámát. Ez a szemlélet odáig vezetett, hogy ma már nemcsak a szakos tanárok hiányoznak, hanem a rendszerbe való belépés is visszataszítóvá vált a fiatalok számára.A tanárhiányt „odafönt”, a Belügyminisztériumban szervezési kérdésként kezelik (pl. képesítés nélküli oktatók, óraszám-emelések), ami az oktatás színvonalának strukturális összeomlásához vezet. Ez a romlás nem javítható meg egyik napról a másikra; egy generáció tudása vész el a szemünk láttára. Technokrata érzéketlenségA strukturális pusztítás ott érhető tetten, amikor a szakértelmet felváltja a lojalitás: a tanterveket nem tudósok és pedagógusok, hanem a miniszternek tetszeni akaró hivatalnokok írják. Amikor a rendszer feje a jégmentesítés kapcsán Ca-C12-ről beszél (jelentsen az bármit is), egyértelműsíti, hogy nem érti a tananyag alapvető jelöléseit, és ezáltal azt üzeni a rendszer minden szereplőjének, hogy a tudás nem érték. A kalcium-klorid (CaCl₂) félreolvasása nem csak egy vicces baki; ez a szakmai vezetés teljes hiányának szimbóluma. Az oktatás rendészeti alárendelése a szegényebb rétegek felemelkedési esélyeit rombolta le leginkább. A rendészeti szemlélet a „problémás” gyerekeket nem fejleszteni, hanem izolálni és büntetni akarja (iskolaőrök, büntethetőségi korhatár leszállítása). Ez bebetonozza a társadalmi különbségeket: az elit iskolák menekülnek a rendszerből, az állami iskolák pedig egyre inkább „gyermekmegőrző-fegyelmező” intézményekké válnak.„Én vagyok a király! Sanyi a király!” – kiált fel önfeledten az Üvegtigris együgyű Sanyija azon örömködve, hogy ő is része az Üvegtigirs gépezetének. Tolnay Péter - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Választás 2026

A többség nélküli többség matematikája - Mi történik, ha túl sokan indulnak el?

Koszi Ferenc | 03.10. 13:43

ÁllításLétezik olyan választási helyzet, amelyben egy politikai erő többséget szerez anélkül, hogy a választók többsége rá szavazna. Ez nem rendellenesség, nem visszaélés és nem politikai trükk. A magyar választási rendszer egyik matematikailag levezethető következménye.Ha az egyéni választókerületek kiegyenlítettek, ha a kompenzációs szavazatok nagyjából kioltják egymást, akkor is keletkezhet stabil parlamenti többség pusztán attól, hogy túl sok szereplő marad a bejutási küszöb alatt. Ez az írás azt mutatja meg, hogyan.A vizsgálat kereteiA vizsgálathoz nem egy konkrét választást, hanem egy szándékosan „tisztított” helyzetet veszünk alapul. Olyan modellt, amelyből minden látványos torzító tényezőt eltávolítunk, hogy csak a rendszer belső logikája maradjon látható.A kiindulópont egy 199 fős Országgyűlés, 106 egyéni választókerülettel és 93 listás mandátummal. Feltételezzük, hogy az egyéni körzetek pontosan fele-fele arányban oszlanak meg két nagy párt között. Nincs elsöprő egyéni fölény, nincs térképi torzítás. A töredékszavazatok nagyságrendileg kiegyenlítik egymást, vagyis a kompenzáció nem mozdítja el az eredményt egyik irányba sem. Ebben a helyzetben a rendszernek elvileg semlegesnek kellene lennie.A kritikus tényező: a listás szavazásA döntő tényező ebben a modellben a listás szavazás.Tegyük fel, hogy a listás eredmény a következőképpen alakul: * az egyik nagypárt 44 százalékot szerez, * a másik 40 százalékot. * A fennmaradó 16 százalékon tizenkét kisebb párt osztozik, egyenként 2–3 százalék közötti eredménnyel. Egyikük sem éri el az 5 százalékos parlamenti küszöböt. A küszöb hatása: kieső szavazatok A magyar választási rendszerben a küszöb alatti pártokra leadott szavazatok nem alakulnak mandátummá, nem vesznek részt az arányos elosztásban. Ezek a szavazatok kiesnek a mandátum képzésből. Ebben a modellben a leadott listás szavazatok 16 százaléka tűnik el ebben az értelemben. A listás mandátum elosztásban így már csak a fennmaradó 84 százalék vesz részt.Újrasúlyozás: többség szavazás nélkül A két nagypárt támogatottsága ebben az újra súlyozott térben megváltozik. A 44 százalékos eredmény 52,4 százalékos aránnyá válik. A 40 százalékos pedig 47,6 százalékká. Fontos hangsúlyozni: a nagyobbik nagypárt nem érte el a választók többségének támogatását, nem szerzett fölényt az egyéni választókerületekben, és támogatottsága nem lépte át az 50 százalékot. A parlamenti többség pusztán a kieső szavazatok következtében keletkezik.A D’Hondt-módszer hatásaA listás mandátumokat a D’Hondt-módszer osztja ki, amely arányos rendszernek számít, ugyanakkor enyhén a nagyobb listát részesíti előnyben. A 93 listás mandátum ebben a helyzetben reálisan úgy oszlik meg, hogy a nagyobbik nagypárt 49, a másik 44 helyet szerez.A parlamenti végeredményHa ehhez hozzáadjuk az egyéni körzetekből származó, fele-fele arányban kiosztott mandátumokat, a parlament összképe a következőképpen alakul: az egyik nagypárt 102, a másik 97 képviselői hellyel rendelkezik. A többség megszületett.KövetkeztetésEbben a modellben nincs választási manipuláció, nincs kompenzációs trükk, nincs egyéni fölény. A parlamenti többséget egyetlen tényező termelte ki: a küszöb alatti szavazatok tömege.Minél több párt indul tartósan 2–3 százalékos támogatottsággal, annál stabilabbá válik a nagyobbik nagy párt előnye akkor is, ha a választók többsége nem őt támogatja. A 2022-es országgyűlési választáson több százezer listás szavazat esett olyan pártokra, amelyek nem érték el az 5 százalékos küszöböt, így ezek a voksok nem vettek részt a mandátumelosztásban. Ez a kieső szavazat tömeg önmagában nem hozta létre a kétharmados többséget – azt az egyéni választókerületek elsöprő megnyerése eredményezte –, de hozzájárult ahhoz, hogy a kialakult parlamenti erőviszonyok listás oldalon ne gyengüljenek, hanem megszilárduljanak. Ugyanakkor fontos rögzíteni, hogy a győzteskompenzáció ebben az esetben nem erősítette, hanem éppen gyengítette a nagyobbik párt mandátumszámát: a listás mandátumelosztás során kompenzáció nélkül 50 listás hely járt volna neki, a tényleges rendszerben azonban csak 48-at szerzett.Átvezetés A következő kérdés már nem az, hogy keletkezhet-e többség többségi akarat nélkül, hanem az, hogy hol van az a pont, milyen aránynál és mekkora kieső szavazat tömegnél válik ez az előny alkotmányozó erővé, akár kétharmaddá. Ez lesz a folytatás tétje. Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció